"A magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt a Magyar Nemzet jan. 5-i számában Bontsuk le a nemzetet megosztó korlátokat címmel a határon túli magyarokat illető készülő törvényről írt. A történelem sajnálatosan úgy alakult, hogy 15 millió magyar átlagon felül - hárommillió pedig súlyosan - korlátozva van abban, hogy alkotóképességeit kihasználja - állapította meg Németh Zsolt. - Amikor a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés szükségességéről beszélünk, akkor e korlátokat kívánjuk lebontani. Az emberi alkotóerő ugyanis javarészt az emberi kapcsolatokban gyökerezik. A törvény talán leglátványosabb rendelkezései: egyrészt annak a garantálása, hogy a magyarok mindenkor a lehető legelőnyösebb feltételek mellett utazhatnak be Magyarország területére, másrészt az utazási kedvezmények a tömegközlekedési eszközökön. Az utazási kedvezmények azt jelentik, hogy például egy nagyváradi magyar évente kétszer úgy tud elutazni a határtól Budapestre és vissza, hogy ez (mai áron) 330 forintjába kerül. Ez tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció iskolapéldája, hiszen a magyar állampolgárok nem élveznek ilyen kedvezményt pusztán magyarságuk miatt. És ezt az évi négyszeri utazást kiegészíti a diák- és nyugdíjas, illetve a tanári kedvezmények kiterjesztése a határon túli magyarokra. Mi jogosítja fel a kedvezményekre a határon túli magyarokat? Egy egyszerű papírdarab: a magyar igazolvány. Egy olyan közokirat, amelyet a magyar állam állít ki az ezt igénylő határon túli magyarnak személyesen. Egy közokirat, amely elsősorban nem arról szól, hogy valaki határon túli, hanem arról, hogy magyar. Egy közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. /Németh Zsolt a magyar igazolványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./"

"Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a jelenlegi romániai egyházmegyék tulajdonában több olyan ingatlan volt, amely jelenleg a határ túloldalán található, s amiket ott államosítottak. Az egyházfők a rendszerváltás után kérték ezeket vissza, ám a magyar alkotmány szerint külföldi jogi személyek nem birtokolhatnak magyarországi ingatlant. A mostani kormány hatalomra jutásának első évében, az adventi találkozón az egyházfők ígéretet kaptak a miniszterelnöktől a helyzet rendezésére. Erre a kétéves költségvetés elfogadása adott lehetőséget. Tempfli József ezért köszönetet mondott mindazoknak a képviselőknek, akik szavazatukkal kiálltak emellett. A megyés püspök nemes gesztusként értékelte azt is, hogy a magyar állam vállalta a szóban forgó ingatlanok teljes fenntartási költségét, amivel erősíti az egy nemzethez tartozás érzését. /Egyházi ingatlanok: Magyarország ingyenes használatot biztosít. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 5./"

"Jan. 6-án Csíkszeredában, a református templomban nyolcadik alkalommal osztotta ki a Julianus Alapítvány a magyarság szolgálatáért adományozott díjait olyan személyeknek, akik az elmúlt év során munkáságukkal a szórványban élő magyarság megmaradásáért cselekedtek. A mostani kitüntetettek között volt Dávid Ibolya, a Magyar Köztársaság igazságügyi minisztere, aki az aradi Szabadságszobor kiszabadításáért több ízben is szót emelt és kétoldalú román-magyar megbeszéléseket kezdeményezett. A szobor kiszabadításában szerepet vállaló P. Csergő Ervin és Matekovics Mihály szintén díjat vehetett át Csíkszeredában. A díjazottak között volt Haáz Sándor zenetanár is, a szentegyházi gyermekfilharmónia vezetője, valamint dr. Szántó Árpád és Székely Pál, akik a cserhalmi emlékmű felállításában játszottak fontos szerepet, Nagy Dénes és Palkó Sarolta tizenegy gyermekes nagycsaládjuk elismeréseképpen vehették át a tetemes pénzösszeggel járó díjat. Az alapítvány elnöke Beder Tibor köszöntötte Julinus huszadik századi követőit. Dávid Ibolya miniszter asszony a nemzet jövőjéről szólva elmondotta: ebben az évszázadban a családnak kell fontos szerepet betöltenie, mert minden nemzet elsősorban a családjaiból építkezhet, ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy iskolává váljon minden család, hiszen a tudás értéke az, ami megkülönböztethet másoktól. Dávid Ibolya a csángó magyarokhoz is üzenetet küldött, amiben együttgondolkodásra szólította fel őket, mondván: Magyarország számon tartja őket. A díjjal járó pénzösszeget megtoldva még kétszer annyival, visszaadta az alapítvány elnökének azzal, hogy ezt a szórványban élő magyar gyerekek táboroztatására használják fel. A díjazottak között volt Nagy Dénes és Palkó Sarolta, akik tizenegy gyerek szüleiként vehették át az alapítvány elismerését. A Julianus-díj mellett Nagy Dénes egykori játszótársa, Benkő Sándor vállalkozó is díjat ajánlott fel. A család legjobban tanuló diákjának taníttatását az egyetem elvégzéséig amerikai támogatók segítik. A díjátadás után a miniszter asszony röviden nyilatkozott a sajtónak: "Számomra van egy nagyon személyes vonatkozása is a díjnak: tiszteletadás nagyapámnak, aki csángó-székely ember volt, és jelenti azt is, hogy az a szabadságszobor, mely az egyetemes szabadságnak a szobra számomra, visszanyerte a szabadságát, ezt már többé bezárni nem lehet. Nagyon bízom abban, hogy az elkövetkező egy-két éven belül sikerül létrehoznunk a Megbékélés parkot, amely végleges otthont ad majd Aradon e szoborcsoportnak, amely egyébként az aradi tizenhárom vértanú emlékére épült″. /(Daczó Dénes): Nyolcadik alkalommal osztották ki a Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A díj átvételekor Dávid Ibolya kijelentette: ″A történelem nagyot lépett az elmúlt időszakban, és megadta nekünk annak lehetőségét, hogy most már nem társadalomban, határok között élő állampolgárokban, hanem nemzetben, magyarságban gondolkodhatunk.″ Az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a magyarságot területileg feldaraboló, kultúránkat fenyegető XX. század után a XXI. században is szükség van a magyarság összefogására. Elismerte, hogy felgyorsult a szórványban élő magyarság asszimilációja, és kijelentette: "Mire az Európai Unió megadja nekünk azt a jó helyzetet, hogy ellégiesült határaink legyenek, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szórványban élőket meg tudjuk tartani őket kultúrájukban, hitükben, abban, hogy büszkén éljék meg magyarságukat.″ /Julianus-díj Dávid Ibolyának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./"

"A Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát jan. 7-én hajnalban megtámadták a román-magyar határon, a borsi átkelőhelynél. Egy ismeretlen személy kirángatta kocsijából, többször megütötte, majd zavartalanul távozott, mivel a román hivatalos személyek közül senki nem lépett közbe. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje a BN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. Kozma Imre atya az MTI bukaresti tudósítójának elmondta, hogy jan. 6-án utazott egyik munkatársával Nagyváradra és Temesvárra, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson. Nagyváradon ellopták a táskáját, benne diplomáciai útlevelével, összes iratával és számottevő készpénzzel. Ezt azonnal bejelentették a nagyváradi rendőrségen. Ott azt mondták nekik, hogy a rendőrségtől kapott igazolással jan. 6-án este át tudja majd lépni a határt. Ezért nem is fordultak az illetékes magyar külképviselethez, hanem lebonyolították hivatalos programjukat. Jan. 6-án késő este Nagylaknál próbáltak hazautazni, de a román határőrök nem fogadták el a nagyváradi rendőrség igazolását. A szeretetszolgálat vezetője ekkor úgy döntött, hogy megpróbálkozik Borsnál. Hajnalban érkeztek az átkelőhöz. Miközben a románul tudó munkatársa a román határőrökkel próbálta tisztázni a helyzetet, Kozma atya a máltai szeretetszolgálat félreálltan parkoló gépkocsijában várakozott. Ekkor érkezett a helyszínre egy terepjáró, benne két fiatallal, egy férfival és egy nővel. A férfi kiugrott a dzsipből, a szeretetszolgálat gépkocsijához sietett, feltépte az ajtaját, kirángatta a vezető melletti ülésről Kozma atyát, és többször megütötte, miközben azt kiabálta: "Málta, mars, mars!″ A védekező Kozma atyának sikerült visszaülnie a kormányhoz, és besorolt az átlépésre várakozó járművek mögé. Támadója a terepjáróba ülve megpróbálta leszorítani az útról, mire az atya az egyik határőrfülkéhez állt az autóval. A támadó ezután visszafordult és elhajtott. A román határőrök "nem vettek észre″ semmit a hosszú percekig tartó dulakodásból, jelét sem adták annak, hogy közbe kívánnának lépni. Miután a támadó elhajtott, közölték a máltai szeretetszolgálat vezetőjével, hogy a román rendőrségi igazolás alapján nem engedhetik át, utazzon Kolozsvárra vagy Bukarestbe az utazási igazolványért. Kozma atya a történtek után nem volt hajlandó útnak indulni. Ekkor érkezett a határátkelőhöz Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, aki egy csíkszeredai rendezvényről utazott vissza Budapestre. A magyar Belügyminisztérium ügyeletéről faxon elküldték Kozma atya adatait és diplomáciai útlevelének fényképes másolatát, a határőrök ezt sem fogadták el. A kolozsvári magyar főkonzulátussal folytatott megbeszélés után az a megoldás született, hogy Budapestről azonnal a határra vitték Kozma atya turistaútlevelét, ezzel ismét beléptették az országba, s ezután azonnal ki is léphetett Romániából. Kozma Imre szerint feltehetőleg megszervezték ellene a támadást, mert a férfi néhány magyar szót is kiabált, például azt, hogy "könyv, könyv″. A magyar kormány tavaly az év végén több ezer millenniumi olvasókönyvet ajándékozott a határon túli magyaroknak, és Erdélybe a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat szállította a könyveket, a borsi határátkelőn keresztül. - Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul közölte, hogy a magyar fél diplomáciai csatornákon keresztül a történtek kivizsgálását kéri majd a romániai illetékesektől. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje, Domus őrnagy azt mondta, hogy találkozott Kozma atyával, de neki semmit sem mondtak az atrocitásról Az őrnagy hozzáfűzte, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. /Tóth Hajnal: Támadás Kozma atya ellen a román határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8."

"Jan. 7-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületi utáni új évi fogadását Nagyváradon. Csűry István, az egyházkerület generális direktora elismeréssel szólt a püspökről. Tőkés László püspök kifejtette: "Most a határmódosítás nélküli újraegyesítés időszakában fontos az egyházak szerepe, szolgálata. Bár most is kísért a posztkommunista gondolkodás, a politikusok elismerik az egyházak szerepét, de nem veszik komolyan″. Tempfli József római katolikus püspök a megértésről, a szeretetről és az összetartozásról beszélt, Csapó I. József exszenátor a hitet bizonyító cselekedet fontosságáról szólt. Popper Cserepes Zsófiának, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium igazgatójának ünnepi beszéde után a tanintézet diákjainak műsora következett. A közjó szolgálatában elnevezésű díjat a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ kapta. /Rais W. István: Egyházkerületi új évi fogadás. Megmaradásunk feltétele az önépítkezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./"

"Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel készített interjút az Erdélyi Napló munkatársa. A képviselő a parlamentben elmondta, hogy ″hatnak még a diktatúrabeli félelmek, amelyeket tulajdonképpen egy nyolcvanéves időszak alatt alakítottak ki bennünk″. ″Tizenegy évvel a Ceausescu-rezsim bukása után még mindig nem ismertek sem az akkori véres történésekért felelősek, de a későbbi bányászjárások és a marosvásárhelyi események elindítóit is homály fedi. Egy-két kirakatcélból megrendezett pert kivéve simán megúszták az igazi bűnösök.″ Iliescu államelnök jelen volt, amikor Szilágyi Zsolt beszélt erről. Iliescunak erkölcsi kötelessége lenne nyilvánosságra hozni ismereteit, bevallani saját szerepét a történtekben. A képviselő kifejtette az újságírónak, hogy a parlamentbe ″visszakerültek a titkosszolgálatok kötelékébe tartozó aktív ügynökök, akiket az átvilágítási törvény véd.″ Az emberek félni fognak, hogy azok a szekusok, akik őket lelkileg vagy fizikailag terrorizálták a diktatúra idején, most is beleszólhatnak a fontos döntésekbe, az ország sorsába. A képviselő kifejtette, hogy a magyar nemzeti közösségtől sem korrektséget várják el, hanem csak a feltételek nélküli behódolást. ″Az RMDSZ-en belül is érezhető a román társadalom negatív fejlődésének a hatása″ - tette hozzá. Mind többen vannak olyanok, akik az RMDSZ-t hierarchikusan szervezett politikai pártként kívánják működtetni. - A leghatékonyabb eszköze a tisztázásnak a belső választások megrendezése volna. /Román Győző: Kell-e még félnünk? És mitől? Beszélgetés Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./"

"Tavaly karácsonyra jelent meg a Levél /Kolozsvár/ című szórványmissziós gyülekezeti lap negyedik évfolyamának 10. száma, amely ″ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″. A lapban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli esperes emlékezett arra, hogy a kolozsvári teológia végzős hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt a jugoszláviai református egyház bácskai és bánsági gyülekezeteiben. Kiss Antal a Kolozsváron tanult délvidéki teológusok utolsó élő képviselője. Közölte a lap az Algyógyi Nyilatkozatot is, amely az Algyógyi Munkaközösség közleménye és felhívása. Ebben a szórványmagyarság kérdését az illetékesek, az egyetemes magyarság és az egyházak, valamint vezetőinek kiemelt figyelmébe és lelkiismeretének ajánlották. Az Algyógyi Munkaközösség az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület szórványgondozó lelkészeinek rendszeres évi fóruma. A kiadvány a kolozsvári Üzenet református folyóirat melléklete, szerkesztői: Orbán Lajos és Vetési László. /Írott szavak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./"

"Kiss Sándor, a Bihari Napló Rt. elnöke bejelentette, hogy az üzlettársával együtt tulajdonában lévő többségi BN-részvénycsomag, valamint a Jurnal Bihorean napilapot kiadó cég értékpapírjainak eladásáról tárgyalásokat folytattak egy osztrák érdekeltségű cégcsoporttal. A megállapodás szerint januárban és februárban átvilágítják a Bihari Napló Kiadóvállalat Rt.-t, a Jurnal bihoreant kiadó Multiprint céget, valamint a hirdetésszervezéssel foglalkozó Floris Kft.-t. Ha az adatok megfelelnek a cégek mérlegében szerepeltekkel, akkor március elején megveszik a többségi részvényeket. A román jogi személyiséggel bíró Forum Verlag Kft. az osztrák Funk Verlag und Druckerei Kft. és a magyarországi Inform Stúdió közös tulajdona. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./"

"Jan. 5-én visszavonta a Nagybányai Törvényszékhez benyújtott fellebbezését Szilágyi László lelkipásztor - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. Szilágyi a karácsony előtti napokban ülősztrájkot tartott az Igazgatótanács épülete előtt, mert véleménye szerint állásából jogtalanul függesztették fel. SZ.L. egyházkerületi ifjúsági utazó volt, de elégtelen szolgálatvégzés miatt tisztségéből felmentették, majd saját kérésére a misztótfalui egyházközségbe helyezték. Felfüggesztésére azért került sor, mivel 1999. márc. 11-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban működő IKE-irodát Asztalos Csaba volt IKE-vezető, jelenlegi országos RMDSZ-tanácsos és Kállay László lelkipásztor, volt egyházkerületi külügyi osztályvezető segédletével önkényes és törvényellenes módon a fugyivásárhelyi egyházközség garázsába költöztette, s azt felszólításra sem volt hajlandó kiadni. A közlemény szerint ezek után már nem lehet azon csodálkozni, hogy Borzási Gyula és Szilágyi László a fugyivásárhelyi megmozdulások hangadó képviselői közé tartoztak, s azon sem, hogy Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor csatlakozott SZ.L. ülősztrájkjához. - SZ.L. a fizetésmegvonás miatt bírósághoz fordult, ügyvédje, Csiha Tamás volt parlamenti képviselő nyilvános rágalmazással illette az egyházkerület püspökét. /Visszavonta fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11."

"A Romániai Magyar Dalosszövetség a téli vakációra meghirdette a magyar felekezeti iskolák növendékei népdal-zsoltár-gregorián énekversenyét. Az iskolák három csoportot küldhettek. Tizenöt iskola küldte el versenyzőit 45 diák és a velük érkezett 15 felkészítő tanár kíséretében. Sorshúzással döntötték el a következő sorrendet: székelyudvarhelyi Református Líceum, kolozsvári Unitárius Líceum, kolozsvári Református Kollégium, nagyváradi Római Katolikus Líceum, kolozsvári Római Katolikus Líceum, szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Líceum, kézdivásárhelyi Református Kollégium, nagykárolyi Római Katolikus Líceum, dévai Római Katolikus Magyarok Nagyasszonya Iskola, zajzoni Rab István Evangélikus Líceum, csíkszeredai Római Katolikus Segítő Mária Líceum, székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Líceum, székelyudvarhelyi Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Líceum, Gyimesfelsőloki Római Katolikus Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium. - Az első díjat a kolozsvári Református Kollégium csapata nyerte. /Guttman Mihály: Iskolák énekversenye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Másfél tucatnyian csatlakoztak a Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának székháza előtt tüntető református lelkipásztorhoz. Az ülősztrájkoló Szilágyi László mellett többek között Borzási Gyula, a feloszlatott egyházkerületi fegyelmi bizottság elnöke, Balogh Barnabás, az egyházkerület jelenlegi főjegyzője, Szilágyi Aladár egykori főgondnok és Kállay László fugyivásárhelyi református lelkipásztor is kiállt. /Többen csatlakoztak a sztrájkoló lelkészhez. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./"

"Négyezer dollárral támogatja a Kárpátok Eurorégió a nagyváradi Zöld Csoport Alapítványnak a népi fafaragás hagyományának megőrzését célzó vállalkozását. Ferkő Jenő, az alapítvány elnöke szerint a belényesi Gyermekek Klubjának népművészeti szakkörét látogató harminc tanuló Miklós János igazgató vezetésével bejárja a környék több települését. A vállalkozás elsősorban a vallási jellegű tárgyakra összpontosít: temetői és útszéli keresztekre, templomi díszítőelemekre. A projekt eredményeit egy színes, háromnyelvű, magyar-román-angol kiadványban összegzik. /Pengő Zoltán: Népi faragványokat fotóznak. A Kárpátok Eurorégió támogatja a vállalkozást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./"

"Jakabffy László, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy az egyik idei célkitűzésük az új RMDSZ-székház rendbetétele, hogy oda mihamarabb átköltözhessenek, a másik nagy feladat a szervezet átalakítása. Át kell dolgozni a jelenlegi körzeti rendszert, mert számos esetben kiderült, hogy a mostani nem szolgálja a hatékony tevékenységet. Az elképzelés az, hogy minden helyhatósági egységben - tehát községi szintig lemenve - mindenhol külön körzet működjön. - A tagkönyvek cseréje még mindig nem ért véget, noha a bihari magyarság nyilvántartásának megteremtése egyre sürgetőbb feladat. - Nem lehet úgy jövőt építeni, hogy alig találni magyarajkú elsősöket egyes magyar többségű vidéki iskolák elemi osztályaiban. Arra kell törekedni, hogy ha lehet, továbbfejlesszék azt, amit eddig ki tudtak harcolni maguknak. /Wagner István: Az RMDSZ ügyvezető elnökségének tervei. Interjú Jakabffy Lászlóval, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 15./"

"Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi politikai államtitkára Bontsuk le a nemzetet megosztó korlátokat címmel közölt átfogó ismertetőt a határon túli magyarokról szóló törvénytervezetről a budapesti Magyar Nemzetben. A törvény fontosabb rendelkezései: egyrészt annak garantálása, hogy a magyarok mindenkor a lehető legelőnyösebb feltételek mellett utazhatnak be Magyarország területére, másrészt az utazási kedvezmények a tömegközlekedési eszközökön. Ez tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció iskolapéldája, hiszen a magyar állampolgárok nem élveznek ilyen kedvezményt pusztán magyarságuk miatt. És ezt az évi négyszeri utazást kiegészíti a diák- és nyugdíjas, illetve a tanári kedvezmények kiterjesztése a határon túli magyarokra. ″Mi jogosítja fel ezekre a kedvezményekre, erre a kedvezményes kapcsolattartásra a határon túli magyarokat?″ - teszi fel a kérdést az államtitkár, egyben meg is válaszolva: ″Egy egyszerű papírdarab: a magyar igazolvány. Egy olyan közokirat, amelyet a magyar állam állít ki az ezt igénylő határon túli magyarnak személyesen. Egy közokirat, amely elsősorban nem arról szól, hogy valaki határon túli, hanem arról, hogy magyar. Egy közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. Személyesen ővele. Ugyanúgy személyesen, ahogy saját állampolgáraival is. Erre a közösségvállalásra évtizedek óta várt a határon túli magyarság. Ennek intézményesítése és papírra fektetése a törvénytervezet legnagyobb érdeme és legalapvetőbb politikai hozadéka, ami akkor is óriási áttörés lenne, ha az igazolvánnyal az égvilágon semmihez sem lehetne hozzájutni.″ /Ahogy a politikus látja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Jan. 15-én szakmai tanácskozást tartottak a Bihar megyei magyar szakos tanárok a nagyváradi Szent László Gimnáziumban, ahol a házigazdák nevében Zalder Éva igazgatónő köszöntötte a kollégákat, akik megtekinthették az Idvez légy dicső Szent László király című zenés, irodalmi összeállítást az iskola végzős diákjainak előadásában. Szilágyi Aladár, a BN főmunkatársa a szórványban élő magyarokról beszélt, majd a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyről esett szó. Pásztor Gabriella szaktanfelügyelő javasolta: minden tanintézetben rendezzenek iskolai szakaszt, hogy a legjobbak vehessenek részt a megyei megmérettetésen. /Kulcsár Andrea: Tanárok fóruma. Fékezhető a szórványosodás. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Jan. 15-én egyeztető jellegű, kötetlen, baráti légkörű beszélgetést folytatott Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Kálvin utcai igazgatótanácsi székhelyén az egyház, illetve a Bihari Napló néhány tisztségviselője. Előbbiek képviseletében Csűry István generális direktor, Hermán M. János előadó-tanácsos, valamint Jakabffy Zsolt Attila, a Harangszó felelős szerkesztője, a Bihari Napló részéről Králik Lóránd felelős kiadó, Rais W. István főszerkesztő, valamint Szűcs László főszerkesztő-helyettes igyekezett tisztázni az utóbbi hónapok vitás kérdéseit, az informális kapcsolattartás esetlegességének okait. Elvi megállapodás született arról, hogy a kétoldalú információáramlás rendszerezettebb lesz, s a sajtóanyagok objektivitása, tartalmi hitelessége érdekében mindkét fél nyitottságot tanúsít. /Viták helyett. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Az helyhatósági választásokon egyes független jelöltek, illetve az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozók Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesületbe tömörülve indultak. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elmondta, hogy a helyhatósági választások előtt sürgősségi kormányrendelettel úgy módosították a választási törvényt, hogy szinte esélyük sem maradt a függetleneknek. Azért alapították meg az UPE-t, hogy listát tudjanak állítani. A választásokon végül 13 RMDSZ-es jutott be a városi képviselő-testületbe, az Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben pedig négyen. Először a kisebbségügyi minisztérium megadta az UPE-nak a bejegyzéshez szükséges támogatást, de később megvonta ezt, és mára pereskedésbe fulladt a dolog. Az RMDSZ nem tudta érvényesíteni Udvarhelyen a hegemóniáját, mint tette azt más, magyar többségű településeken. A demokrácia lábbal tiprásáról van szó, hangsúlyozta Szász Jenő. A helyi RMDSZ - és mindenható vezetője, Verestóy Attila szenátor - nem tudta lenyelni, hogy nincs teljhatalma a székelyudvarhelyi tanácsban. A pereskedéseknek egyébként romboló hatásuk van Udvarhely közéletére, közhangulatára és sajnálatos módon a magyar érdekvédelmi és közképviseleti szervezetekre. Az RMDSZ politikai elitje saját érdekei szerint próbálja manipulálni a szervezetet. Szász leszögezte, hogy hajlandóságot mutattak az együttműködésre, ami az RMDSZ-es tanácsosok részéről nem tapasztalható. Nincs együttműködés. Az RMDSZ-es képviselők elzárkóznak az UPE-sektől, egymás után hozzák a szabálytalan, törvénytelen döntéseket. Udvarhelynek még mindig nincs alpolgármestere. Orbán Árpád egy hónapig volt alpolgármester, majd - RMDSZ-nyomásra - a prefektus megkérdőjelezte és a közigazgatási bíróságon megtámadta. Verestóy szenátort kiszolgálja a média: a Digital 3 Televízió, ahol igazgatósági tag, a sógora pedig többségi tulajdonos. Ők a stúdiót eladták egy román társaságnak, az Astrának, így az a kábeltévé-hálózat, amelyet az itteni magyar lakosság pénzén építettek ki, román tulajdonba került. A Star Rádió és az Udvarhelyi Híradó szintén Verestóy érdekeltségében van. A Príma Rádió és az Udvarhely Szék című hetilap némiképp ellensúlyozza ezt a fölényt. /Nagyálmos Ildikó: Az erőfitogtatásnak a város látja kárát. Interjú Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Diakóniai szolgálat és az állam felelőssége címmel tartottak jan. 12-15-e között háromnapos konferenciát Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. Az előadók között voltak lelkészek, pszichológusok, továbbá parlamenti képviselő Erdélyből, Magyarországról és Hollandiából. Tőkés László püspök hangsúlyozta az egyház szerepét a társadalom szélére szorultak védelmezésében, illetve az elesettekkel szembeni szolidaritást. A konferencia keretében megtartott könyvbemutatón Molnár József Várhegy alatt, dombok között Magyarlapádon című kötetét ismertették. Tokay Rozália, a mozgássérültek gondozásával foglalkozó kolozsvári Szent Kamill Otthon igazgatója pedig az erdélyi jelen- és jövőképről szólt. /Egyház és állam szociális felelőssége. Egyedül nem megy. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Jan. 15-én felavatták Kőröskisjenő határában a Reménység Házát, amelyben tizenhárom elhagyott, árva kisgyermek él ezentúl. Ferencz Margaréta, a Reménység Házának igazgatónője elmondta, hogy a gyerekek a paptamási gyermekotthonból érkeztek, itt családban élnek majd, hiszen hivatásos nevelőszülők - egy fiatal házaspár - viselik gondjukat. Az emeletes házban két gyermeknek jut egy szoba. /Both Abigél: Megnyílt a Reménység Háza Megnyílt a Reménység Háza. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Idén még nem jelent meg az UdvarhelySzék, a székelyudvarhelyi hetilap. Bágyi Bencze Jakab főszerkesztőt magyarázatot adott: a kiadó azt tervezi, hogy áttérnek a heti kétszeri megjelenésre. Ezzel egyensúlyozni kívánják a hetente szintén kétszer megjelenő Udvarhelyi Híradót, a helyi RMDSZ szócsövét, míg ők a másik oldalt, az Udvarhelyért Polgári Egyesületet szándékoznak támogatni. Az újságot kiadó Príma Press Kft. vállalja a veszteséget is. Bágyi Bencze Jakab elmondta, hogy Budapesten heti nyolcórai munkával háromszor ennyit keresettem, tehát számára nem az anyagiak az elsődlegesek. Az az elve, ″hogy Erdélyt nem szabad elhagyni, legalább részeiben meg kell maradjon magyarnak. Törvényszerű, hogy hazajöttem, mert ha teszek valamit, azt itt kell tennem.″ Reméli, hogy január végére megjelenik a Székelyudvarhely. /Régi név, új lap Ahogy a politikus látja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Kétnapos /jan. 18-19/ irodalmi rendezvénysorozattal emlékeznek meg Madách Imre születésének évfordulójára a magyarországi Balassagyarmaton. Jan. 19-én átadják a 2001-es Madách-díjakat. Az idei kitüntetettek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, dr. Supka Magdolna művészettörténész és Őze János néptáncos. Tempfli József elmondta, hogy az elismerést azért kapja, mert néhány évvel ezelőtt exhumáltatta Madách feleségének, Fráter Erzsébetnek a földi maradványait, és a Barátok templomának kriptájában helyeztette el. A nagyváradi főpap méltatását Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke mondja el. A díjátadás után fáklyás felvonulás lesz, majd megkoszorúzzák a balassagyarmati Madách-szobrot. /Madách-díj Tempfli püspöknek. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./"

"Jan. 18-án a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői Budapesten konzultáltak a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó törvénytervezetről. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök képviselte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök megbeszélést folytatott Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. /Konzultáció a MÁÉRT résztvevőivel. = RMDSZ Tájékoztató, jan. 18. - 1889. sz./ A megbeszélésről jan. 18-án nyilatkozott a HTMH elnöke a Kossuth rádiónak. Szabó Tibor elmondta: a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén a határon túli magyar szervezetek megfogalmaztak néhány kiegészítő javaslatot az akkor előterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban. Ezeket a javaslatokat az elmúlt egy hónap során a jogászok beépítették a törvény tervezetébe, és jan. 18-án az utolsó egyeztetések zajlottak. Elsősorban a végrehajtást szolgáló észrevételek merültek fel, tehát olyan jellegűek, hogy az érintett családtagjára milyen módon vonatkozzanak a kedvezmények, milyen időtartamra legyen érvényes az igazolvány, és hasonlók. Olyan jellegű javaslatok voltak, hogy ha valaki megkapja a magyar igazolványt, akkor a vele egy háztartásban élő házastársa is élhessen a kedvezményekkel, illetve hogy miként jöjjön létre úgymond technikai értelemben az ajánló szervezet, és hogyan fogalmazza meg ajánlásait a magyar hatóság felé. A HTMH vezetője emlékeztetett arra, hogy már a MÁÉRT-en is olyan törvénytervezet-szöveg került a résztvevők elé, amelyből világosan körvonalazódott az, hogy a munkavállalás, az egészségügyi ellátás területén milyen szolgáltatásokra, milyen lehetőségekre számíthat a határon túli magyarság, s ebben az értelemben a mostani egyeztetés már nem hozott semmi újdonságot. A közigazgatási egyeztetés során lesz módja a szaktárcáknak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak, esetleges módosító javaslatokat megfogalmazzanak, a határon túliak pedig annak függvényében, hogy lesznek-e ilyenek, a következő körben ismét módot kapnának véleményük kifejtésére. Szabó Tibor úgy vélte, hogy a magyar kormány február végéig vagy márciusban mindenképpen el tudja fogadni a dokumentumot, és az utána a parlamenti bizottságok elé kerül. Lapértesülések szerint tisztázódott, hogy milyen alapon juthatnak magyar igazolványhoz a határon túli magyarok. A tervezet szerint mindenki magyar, aki annak vallja magát, és öt megnevezett feltétel közül legalább egyet teljesít. A kritériumok: a magyar nyelv ismerete, magyar iskolai végzettség, magyar felmenő rokonok, magyar egyházhoz vagy valamely, a magyar közösség által létrehozott civil vagy szakmai szervezethez való tartozás. /Egyeztetés a státustörvény ügyében. Öt kritérium a magyar igazolványhoz. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./"

"Jan. 18-án tartotta rendkívüli országos konferenciáját a kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, melyen Nastase jelenlegi miniszterelnököt választották a párt vezetőjévé, ellenszavazat nélkül. Felszólalt a tanácskozáson Ion Iliescu államfő is, aki megdicsérte az RTDP által létrehozott kabinetet. /Iliescu öndicséretet gyakorol. Nastase az RTDP új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./"

"Margitta városi könyvtára 76 ezer kötetes, ebből 25 ezer magyar nyelvű. A könyvtárnak 3800 olvasója van. Hat hónapja magyar alkalmazottja is van a margittai bibliotékának, s a frissen felújított épület falára kétnyelvű felirat került. Tavaly mindössze 250 kötetet tudtak vásárolni. /Balla Tünde: A könyvet semmi sem pótolja. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben elmérgesedett a helyzet, a feszültséget jelzi az egyházkerület közlönyének, a Partiumi Közlönynek az új száma is. A szerkesztőségi cikk címe: Belső egyházi anarchia előidézésre irányuló provokációsorozat. Tőkés László püspök, az egyházkerületi vezetőség és több lelkész között egyre élesebb az ellentét. A szembenálló harminc lelkész és világi tisztségviselő megalakította a Református Megújulási Közösséget. A sajtóban több indulatos vitacikk jelent meg. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 22. - XI. évf. 1. sz./"

"Jan. 22-én Micskén Az Élő falu - Civil akadémia az önszerveződésért program harmadik rendezvényeként egész napos konferenciát, a nagyváradi Albin Alapítvány kezdeményezésére. Az alapítványok, egyesületek, szövetségek megalakítását, bejegyeztetését, működtetését szabályozó jogszabályok ismertetése volt a célja a mostani rendezvényének. A megbeszélésen a szervező Albin Alapítvány tagjai mellett részt vettek az ECOTOP és a Kárpátok Eurorégióért Alapítvány, valamint számos Bihar megyei működő vagy alakulófélben lévő civil szervezet képviselői. Flóra Gábor szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem előadótanára a nonprofit szektor romániai helyzetéről értekezett. Costa Judit jogász ismertette az egyesületek és alapítványok létrehozását és működését szabályozó (2000/26. számú) sürgősségi kormányrendeletet. /D. F.: Az önszerveződés lehetőségei. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./"

"Jan. 20-án a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában. Döntésüket azzal indokolták, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyűlésének határozata által megbízott új képviselőket. Az ifjúsági szervezet a MIT belső ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Nyilatkozatukban kifejtették: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar. A MIT reméli, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Az SZKT állandó bizottsága nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Szabályzatsértéssel vádolták meg az ifjúsági vezetőket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy ″ideológiai csoport″, a testület vezetősége nem biztosítja a széles körű konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy ″ideológiai csoport″, nevezetesen a Reform Tömörülés ″csatlósai″ lennének. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő szerint minden ″jelzés″ ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba. - Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetője elmondta: 8-9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. - A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselőket, hogy egy vagy két ülésen vesznek részt. A belső választások időpontjának kitűzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetői újak lettek. - Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezető elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. - A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSZ-szel. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítő bizottság jelentését. Takács szerint a MIT-ben egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. A MIT kizárta tagjai sorából a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t, anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelő bizottságának. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Hónapok (évek?) óta nem méltatta ennyi figyelemre a Kárpát-medencei média az Erdélyi Naplót, mint a napokban, állapította meg Dénes László. A Magyar Távirati Iroda az Erdélyi Napló 3. számában megjelent egyik írást - Fábián Tibor Magyarázom az... igazolványomat című jegyzetét - szinte teljes egészében idézve az ″Erdélyi Napló kommentárjaként″ továbbította, ezt beillesztették a másnapi hírcsomagba. Dénes megjegyezte: tudjuk, milyen irányultságú, beállítottságú, érdekeltségű a magyarországi sajtó zöme, ″tőlük jóindulatú odafigyelést aligha várhatunk.″ Abban a bizonyos lapszámban, ama vélemény mellett ott volt egy másik is, mégpedig a magyar külügyi államtitkáré, aki a fanyalgók figyelmét arra próbálta felhívni, hogy bármilyen kevés kedvezményt is ad a státustörvény, ez még mindig több, mint amit 1989-től errefelé bármelyik magyar kormány hajlandó és képes volt adni. /Dénes László: Egy véleményről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 23./"

"Sógor Csaba szenátor most került be a román törvényhozásba, az RMDSZ frakció titkáraként ő vezeti a jegyzőkönyvet. A csoporton belül vannak más felfogások is. Eckstein-Kovács Péter többször volt más véleményen, mint a többiek. A kormánypárttal való megegyezés ″nem ment minden a normális menet szerint″, mert először aláírták és csak utána hívták össze a frakcióülést, amelyen tárgyaltak a megállapodásról. Sógor Csaba a protokollum szövegét még mindig nem kapta kézhez. - A szenátort beválasztották a tanügyi bizottságba. Az egyházi iskolák állami támogatását szeretné elérni. Úgy gondolta, ha már van a csángóknak képviselőjük, miért ne legyen szenátoruk is, aki megpróbál az anyanyelvi oktatást illetően valamit is tenni értük? /Román Győző: A csángók szenátora (is) lesz. Beszélgetés Sógor Csabával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 23./"

"Az elmúlt napokban a román nyelvű média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. Az RTV 1, a PRO TV híradója, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt című cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltségének állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba. Az ellenőrzések elvégzése után kiderült, hogy a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem - okmányokkal igazoltan - zöldségkonzerveket tartalmazott. A Caritas nevet előbb Romániában egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll segítő tevékenység vonatkozásában. Jellemző, hogy a Caritas több mint tíz éve segít a rászorulókon - vallástól, nemzetiségtől függetlenül -, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetően″ kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékű segítő tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységéről az erdélyi egyházmegyék Caritasairól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60 000 személyen segítettek (otthoni idősgondozás: 400, Szent Márton Öregotthon: 40; szociális konyha: 150; szociális segélyiroda: 17 000; gyógyszerkiosztó: 30 000; poliklinika: 11 500) 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékű adományt kaptak. A szatmári Caritas szociális programja keretében 51 126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18 758 római katolikus, 4039 görög katolikus, 22 266 ortodox, 5688 református vallású volt. Az akciók során 101 336 kg ruhaneműt, 6020 kg élelmet, 2970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebből 38 milliárd a külföldről érkezett anyagi segítség, ezeket az elmúlt évben is - a korábbiakhoz hasonlóan - a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, egy másik része pedig ruhanemű, élelmiszer, bútor, gyógyszer. A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál nyolc projekt keretében (otthoni idősgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton Öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha, bántalmazott nők számára refugium, utcagyermekközpont, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház működik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat működtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége. /Bodó Márta: Össztűz alatt a katolikus Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./"