A jövőben középiskolákban és szakiskolákban is lehetővé teszik a tandíjas oktatást. Az önállósuló középiskolák ezzel pénzhez jutnak. Az iskolák ezentúl helységek bérbeadásával, szponzorok támogatásával és tandíjas helyek meghirdetésével juthatnak pénzhez. /Tandíjas helyek az iskolákban. A jóváhagyott beiskolázási terv függvényében tandíjköteles helyek létesülhetnek a középiskolák IX. osztályában. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./

A református ifjak szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) a második világháborút követő években kényszerült beszüntetni tevékenységét, s csak 1990-től éledt újra fel Erdélyben és a Partiumban. A nagybánya-újvárosi IKE-szervezet vezetője, Pap Anikó nyilatkozott tevékenységükről az Erdélyi Naplónak. Szervezetük 1997-ben alakult. Nyaranta gyermektáborokat szerveznek, foglalkoznak a jövendő IKE-s nemzedékkel is. Változatos a korösszetétel: tizennégy évestől huszonöt-harminc évesig. - Van egy központi IKE-szervezet, a királyhágómelléki IKE, van egy erdélyi IKE is, és létezik egy konföderáció. A helyi szervezetek kis sejtek. A román testvérszervezettel, az ACT-vel felvették a kapcsolatot. A dél-angliai Reading városi YMCA-vel és a szolnoki KIE-vel tartják a kapcsolatot. Nyáron szeretnék megszervezni az egyházmegyei IKE-tábort is. /Szika Levente: A kapocs, mely összefogja az ifjakat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./

Megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelte a Pro Europa Liga dec. 28-29-én Az állam és társadalom az új Európában címmel megrendezett szemináriummal. 1989. dec. 30-án huszonegy marosvásárhelyi értelmiségi az európai eszmék terjesztése céljából hozta létre az azóta is az egyik leghatékonyabban működő romániai nem kormányzati szervezetnek számító Pro Europa Ligát. A szemináriumon olyan jeles személyiségek vettek részt, mint Renate Weber, Andrei Roth, Kolumbán Gábor, Horváth Andor, Nadia Badros, Vasile Burtea és Eugen Patras, akinek egy kisebbségekről szóló könyvét szintén ez alkalommal mutatták be. - A Smaranda Enache és Csiky Boldizsár társelnökök által vezetett Pro Europa Liga igen fontos, hiánypótló szerepet tölt be a romániai civil társadalomban. Sikeres kezdeményezéseik közé tartozik a bálványosi nyári táborok megrendezése, a Demokrácia Kollégiuma, az Interkulturális Akadémia megszervezése. A liga adta ki a kilencvenes évek elején a Gazeta de Mures című hetilapot, majd az immár ötödik évfolyamába lépő Altera című negyedévenként megjelenő folyóiratot is. Az évforduló alkalmából Emil Constantinescu levélben üdvözölte a ligát. /Tízéves a Pro Europa Liga. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./

Micske, Szentjobb, csak itt, Biharban garmadával sorolhatnók azokat a hajdan községi rangú településeket, amelyeket 1968-ban a közigazgatás átszervezése ürügyén faluvá minősítettek vissza, s elkezdték következetes visszafejlesztésüket. A "falusorvasztás" a régi, történelmi községközpontok felszámolásával kezdődött. A helyi központosítás jó alkalom volt arra, hogy több helység összevonása esetén a teljességében vagy többségében magyarok lakta, fejlett települések községi státusát megszüntessék, s azt a többségében vagy teljesen románok lakta településeknek ítéljék oda. A központtá előléptetett falu, Berettyócsohaj, a hozzá tartozó két más, románság lakta településsel együtt a mai napig nem éri el Szentjobb lélekszámát. /Szilágyi Aladár: Például Micske, Szentjobb... = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

Múlt év decemberében vehették át oklevelüket Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola erdélyi tagozatain végzett hallgatók. Dr. Selinger Sándor, a kolozsvári konzultációs központ igazgatója tájékoztatójában kifejtette, hogy a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központját és annak hét tagozatát működtető Gábor Dénes Alapítvány alapvető célja és feladata az erdélyi magyar nyelvű távoktatásos rendszerű informatikusmérnök-képzés. Az alapítvány az 1994-1995-ös tanévben kezdte el tevékenységét, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy hét erdélyi városban, így Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön versenyképes és keresett szakmát adjon az érdeklődők kezébe. Az 1999-2000-es tanévben 550 hallgató iratkozott be a főiskolára. Az elmúlt két évben 67 informatikus mérnök végzett, 1998-ban 27-en, míg 1999-ben a júniusi és októberi záróvizsgán már 40 hallgató védte meg sikeresen a diplomamunkáját. A végzősök 4-5 kivétellel Erdélyben helyezkedtek el. A Gábor Dénes Főiskola informatikusmérnök-oklevelét a román Nevelésügyi Minisztérium vizsga nélkül almérnöki diplomának ismeri el. Amennyiben a hallgatók leteszik az igényelt nyolc különbözeti vizsgát, akkor tanulmányaikat okleveles mérnöki végzettségnek tekintik. A marosvásárhelyi tagozat az 1995-1996-os tanévben kezdte meg az oktatást, egy évvel a kolozsvári, nagyváradi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi tagozatok beindulása után. A tanárok egyetemi oktatók, tudományos kutatók, az információtechnológia, valamint az alap- és gazdasági tárgyak elismert szakemberei. - Az oktatás költségtérítéses. Az évi tandíj 800 dollár. /Informatikus mérnököket képez a Gábor Dénes. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Megjelent Molnár József Várhegy alatt, dombok között Magyarlapád /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1999/ című monográfiája. A szerző magyarlapádi születésű, ma Nagyváradon élő nyugalmazott református lelkész. /Lokodi Imre: Várhegy alatt, dombok között Magyarlapád. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Erdély földjén a nyolc püspökségbe szerveződő 843.000 (10,9%) római katolikus (túlnyomó többsége magyar), 842.000 (10,3 %) református, 76.000 (0,9 %) unitárius és 44.000 evangélikus-lutheránus (többségében magyar) magyart közel 2000 anya, leány és szórvány- egyházközségben 1600 lelkész és plébános szolgál nap mint nap. Ezer magyar templom van Erdélyben. A 16 erdélyi megyéből a Székelyföldön kettőben (Hargita megye 84.6 %, Kovászna megye 75.2 %) a magyarok vannak többségben, a harmadikban (Maros megye 41.3 %), közel fele a lakosságnak magyar. Az említett három megyében - Székelyföldön - él az erdélyi magyarság közel fele, azaz 720.276 lélek (1992). Jelentős számú magyarság él a Partiumban, ahol számuk eléri a fél milliót, ami az összlakosság 20 %-át teszi ki. Három megyében (Szatmár - 30 %, Bihar 28.4 %, Szilágy 23.6 %) az összlakossághoz viszonyított arányok 30 %-os. A másik két megyében (Arad-Máramaros) csupán 10-12 % a magyarok aránya (115.973). - Belső Erdély területén a legnépesebb magyar megyék (a magyar lakosság csökkenő sorrendjében) Kolozs (145.405 magyar, a megye lakosságának 19.7 %-a), Brassó (199.615 - 9.8 %), Hunyad (33.671 - 6.1 %), Fehér (24.843 - 5.9 %), Besztece-Naszód (21.113 - 6.4 %) és Szeben megye (19.168 fő - 4.2 %). A Bánságban, Temes megyében 62.866, míg Krassó Szörény megyében mindössze 7.876 magyar él. - Erdély 15 településén a polgármester és az alpolgármester is magyar (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Barót, Kovászna, Szentegyháza, Borszék, Tusnádfürdő, Nagyszalonta, Szilágycseh, Érmihályfalva). - Kolozsvár 338.009 fős lakosságából 74.483 magyar (22 %). Így Marosvásárhely után (83.691 lakos), a második legnagyobb magyarlakta város Erdélyben és Romániában. Jelentős számú magyarság él Nagyváradon (73.272 fő 33.1 %, harmadik legnagyobb magyarlakta város), Szatmárnémetiben (53.826 - 40.8 % - több mint Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában ahol 50.866, 38.926 illetve 38.204 magyar él). Brassóban (31.271 főt - 9.6 %), Temesváron (38.024 - 9.5 %), Aradon (29.788 fő -15.6 %) és Nagybányán (25.746 - 17.3 %). Az említett városok magyar lakói, bár arányuk a többségi román lakossághoz viszonyítva - Szatmárnémeti és Nagyvárad kivételével - nem számottevő, kulturális örökségüknél fogva igen jelentős helyet foglalnak el a magyarság jövője meghatározásában. - Az 1998/99-es tanévben 197.279 tanuló tanult anyanyelvén, önálló és tagozatos magyar tannyelvű óvodában (az 1350 óvodai egységből 678 önálló, 464 tagozatos, ahol 40.397 óvodás tanul, 2.498 óvónő felügyelete alatt), elemi (a 473 egységből 316 önálló, 157 tagozatos, ahol 64.938 gyermek tanul, 3.373 tanító látja el az oktatói feladatát), gimnáziumi (V-VIII osztályok, a 617 iskolából 270 önálló, 347 tagozatos, ahová 57.447 tanuló jár), líceumi (IX-XII. osztályok, a 128 líceumból 54 önálló - ebből 21 Hargita megyében -, 74 tagozatos 27.274 tanulóval), szakiskolai (a 39 iskolai egységből - 1 önálló, 38 tagozatos -, ahová 5.876 tanuló jár) és posztszekunder (a 20-ból 3 önálló, 17 tagozatos - 1.347 tanulóval) középszintű oktatási formákban. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók száma az 1998/99-es tanévben 16.122, amelyből hozzávetőlegesen 4.000-en tanulnak magyar nyelven. A magyar tanulókat 13.461 pedagógus tanítja az óvodától az egyetemig. Ebből 7.590 a tanárok száma. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 7. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, az Ifjúsági Főosztály volt vezetője volt a vendége Marosvásárhelyen a Karácsonyi Zsigmond újságíró és Kósa András szociológus által vezetett XXI. zóna nevű vitaklubnak, ahol a politikai utánpótlásról és az RMDSZ ifjúságpolitikai elképzeléseiről volt szó. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetői profi politikusokká váltak az elmúlt tíz esztendő folyamán. A fiatal RMDSZ-politikusok - mint például Birtalan József, Kelemen Hunor, Demeter János vagy Niculescu Antal - bebizonyították rátermettségüket, hozzáértésüket. - A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, decemberi ülésén a Magyar Ifjúsági Tanács kemény hangú állásfoglalást tett közzé, amelyben kilátásba helyezte, hogy amennyiben az általuk felvetett kérdésekben nem találnak meghallgatásra az RMDSZ-nél, akkor esetleg külön listákon indulhatnak a közelgő helyhatósági választásokon. Nagy Zsolt értetlenül fogadta az állásfoglalást, mert az abban felvetettek nem teljesen felelnek meg a valóságnak. 1998 őszétől 1999 májusáig, ameddig az Ifjúsági Főosztály vezetője volt, öt alkalommal is találkoztak az ifjúsági szervezetek vezetőivel, mindannyiszor főosztály kezdeményezésére. Ennek ellenére ezek a megnyilvánulások létező, valós gondokat tükröznek, bizonyos elégedetlenségeket jeleznek. Nagy Zsolt megjegyezte, a múlt év decemberében egy januárra esedékes találkozóra invitálta az ifjúsági szervezetek vezetőit, amelyen a belső- és a helyhatósági választásokról, az ifjúsági szervezeteknek a jelöltállításban való részvételéről, valamint az RMDSZ-szervezetek és az ifjúsági szervezetek közötti viszonyról lett volna szó. Eddig nem érkezett válasz az ifjúsági szervezetektől. /Szentgyörgyi László: RMDSZ-es elégedettség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./

Kádár Gyula, a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ című folyóiratot is kiadó Scribae Kádár tulajdonos-főszerkesztője fontosnak tartja, hogy hitelesen lehessen beszélni a magyarság történelméről. 1996 decemberében jelent meg az első szám, a jelenlegi lap elődje, a Történelmünk. Havonta, majd kéthetente jelentkeztek 8-24 oldalon. 1999 júniusában a Történelmünk helyébe létrehozta a Történelmi Magazint, az új cím jelezte, hogy nemcsak a magyarság történetének, de világtörténelmi, politikai kérdéseknek az ismertetésére is vállalkozik. Havonta jelenik meg 5000 példányban, terjesztési területe egész Erdély. A folyóiratot egy-két magánszemély kivételével a mai napig nem támogatta senki. Az RMDSZ-t és kulturális alapítványait eddig nem érdekelte egy ilyen lap léte vagy nemléte. Az Illyés Közalapítvány válaszra sem méltatta, az Erdélyi Múzeum-Egyesület sem támogatja a lapot. A húszoldalas folyóiraton kívül megjelentették mellékletként a Fogalomtárat és André Du Nay A román nép és nyelv kialakulása a Balkán-félszigeten című könyvét is. A két Fogalomtárat (ókor-középkor, újkor-jelenkor) hiánypótlónak érzi, mert ebben bárki megtalálja az általános ismeretekhez szükséges adatokat. A Fogalomtár megjelentetésének másik célja az volt, hogy a legfontosabb térképek is eljussanak minden iskolába, hisz köztudott, hogy a legtöbb helyen nincsenek történelmi térképek. Kádár Gyula a folyóirat összeállítását gyakorlatilag egyedül végzi. /Molnár Judit: Scribae Kádár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./

A Temesváron élő dr. Kovács Béla egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora 1996 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar magánegyetemi hálózatról nyilatkozott a Heti Új Szónak. Elmondta, hogy az általa vezetett intézmény modellértékű lehet a létrejövő magyar egyetemi központok felépítői számára, a püspökség anyanyelvi felsőoktatási intézményalapítási elgondolása történelmi lépés. 1999 nyarán kezdeményezték a Sulyok István Református Főiskolára épülő Partiumi Keresztény Egyetemet. 1999 július 8-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta az egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítványt, amelyet szeptember 20-án sikerült bejegyeztetni. A Partiumi Keresztény Egyetem október 3-án megkezdte működését. Az egyetem ideiglenes akkreditálását kérő dossziét december 17-én benyújtották. Az egyetem egyházkerületi döntés alapján megkapta az Arany János Kollégium épületét és a tíz éves küzdelem után visszakapott Református Püspöki Palota jó részét is használhatja. A Partiumi Keresztény Egyetemnél a legfontosabb a nagyváradi Református Püspöki Palota infrastruktúrájának fejlesztése, tantermek, diákkollégiumok, tanári lakások építése vagy vásárlása. /Mi nemcsak tanítani akarunk, hanem igaz embereket nevelni! = Heti Új Szó (Temesvár), január 21./

Idén január 27-én, Ady Endre halálának évfordulóján lesz tíz éve annak, hogy Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája felvette a költőóriás nevét. Erre az alkalomra január 25-29. között ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik az iskola. Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója összefoglalta az iskola eredményeit. Az 1989-es változás után sikerült visszaállítani a magyar tannyelvű iskolát, gondoskodva ugyanakkor a román tanulók és tanárok részére egy másik tanintézetről. Az Ady Endre Középiskola Nagyvárad magyar közösségének gyermekei számára magas szintű képzést nyújt. Az iskola, a munkáját támogató Alma Mater Alapítvány és a szülői közösség segítségével három jól felszerelt informatikalabor internet- és e-mail-használattal segíti tanulóik felkészülését. Ma már az iskola mind a 32 osztályában folyik informatikaoktatás. Az idegen nyelvek oktatásában is jelentős az előrelépés. Az eltelt tíz évben két nagyszabású öregdiák-találkozót tartottak, a találkozóra egy-egy emlékkönyvet jelentettek meg. A mostani évfordulóra az iskoláról ismertetőfüzetet adtak ki. Az igazgató ismertette a rendezvénysorozat egyes napjainak eseményeit. Lesz műveltségi vetélkedő, iskolatörténeti kiállítás, tanulmányi verseny, jan. 27-én pedig leleplezik Ady Endre mellszobrát. /Jankó Szép Sándor igazgató: Ünnepel az Ady Endre Középiskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./

Jan. 29-én tartotta Nagyváradon az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) előadással egybekötött közgyűlését. Dukrét Géza, az EKE Bihar megyei osztályának elnöke beszámolt a szervezet tavalyi tevékenységéről. A megyei részlegnek 179 tagja és 100 szimpatizánsa van. A taglétszám csökken, kevesebb túrát szerveztek. /Tavalyi gondok, idei tervek az EKE-nél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./

A határ mindkét oldaláról érkezett bihari polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők vettek részt a hétvégén Biharkeresztesen azon a felkészülési tréningen, melynek célja közös részvétel európai uniós programokban. A megjelenteket Fülöp Mihály polgármester, a Határ Menti Bihari Települések Településfejlesztési Társulásának az elnöke üdvözölte. Jelen volt Bihar, Csatár, Bihardiószeg, Érmihályfalva, Szalárd, valamint Bors polgármestere. Rákóczi Lajos, az RMDSZ parlamenti képviselője emlékeztetett, hogy Románia azon országok közé tartozik, melyek hátrányos helyzete a PHARE-támogatások kapcsán is jelentkezik. Tavaly 300 millió USD értékű megítélt pályázati összeget nem tudtak felhasználni. A képviselő elmondta, hogy a román-magyar szakaszon 2004. december 1-jéig 11 új határátkelőt nyitnak meg. Ennek részeként 2001 végéig Érmihályfalvánál megnyílik a teljes körű személy- és kisteherforgalom, míg Székelyhídnál csupán 2004-re várható a határátkelő megnyitása. /Szűcs László: Bihariak párbeszéde határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./

Nagyvárad magyar középiskolája tíz éve vette föl Ady Endre nevét. Ez alkalomból Divina Dolce Várad címmel ünnepi előadást rendeztek az iskolában. Az előadásban szó volt Nagyváradról mint európai hírű humanista központról, majd régi képeslapokon felvillantották a város század eleji arculatát. /Ady Endre Középiskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./

1999. dec. 25-én leégett Biharvajda református temploma. A megérkező tűzoltók kocsijában levő víz hamar elfogyott, elmentek újratölteni, addig azonban leégett templom. /Jakabffy Zsolt: Amit a tűz meg nem éget. = Harangszó (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, Nagyvárad), január/

Az erdélyi magyar magánegyetemi rendszer kiépítésén dolgozó alapítvány kuratóriuma megtartotta első ülését. A Sapientia Alapítvány bírósági bejegyzése még folyamatban van, ezért nem hivatalos megbeszélést tartottak, tájékoztatott Tonk Sándor egyetemi tanár, a kuratórium megbízott elnökeke. A program felelőse Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és kollégái. - Elkezdték egy hosszú távú stratégiai program kidolgozását. A javaslattevőknek olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek megfelelnek a román akkreditációs törvény előírásainak, másrészt eurokonformok. - A mostani ülésen javasolták a szakmai bizottságok felállítását. /A Sapientia nulladik ülése. Interjú Tonk Sándor egyetemi tanárral. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./

A nagyváradi Arcadia Ifjúsági és Gyermekszínház magyar társulata legújabb bemutatója a Pinocchio (egy fabábu története) című bábjáték lesz. A klasszikus történet, melyet hat évvel ezelőtt mutattak be, most felújításban kerül színpadra, tájékoztatott Szőke Kavinszky András, a Ludas Matyi Társulat vezetője. A bábszínház nehéz anyagi helyzete miatt kénytelenek a régi darabokhoz nyúlni. /Ludas Matyi Társulat. Felújított Pinocchio. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./

A pedagógusok mindaddig sztrájkolni fognak, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket - jelentette ki Constantin Caranica, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet főtitkára. Folytatódik a pedagógusok sztrájkja, annak ellenére, hogy a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium arra kérte a tanügyi dolgozókat, kezdjék el a második félévet. /Tovább sztrájkolnak a pedagógusok. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./

Berettyószéplakon febr. 3-án emlékeztek az RMDSZ megalakulásának 10. évfordulójára. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A Bibliából idézett "Ne félj és ne rettegj" a mai emberhez is szól - hangsúlyozta a püspök. Szükség van az igazság kimondására, hirdette: "Vállalni kell a szókimondást, a cselekedetet, a kockázatot. Nem szabad megalkudnunk, harcolni kell az igazunkért, nem szabad meghátrálni." Czirják János, az RMDSZ helyi elnöke ismertette tízéves tevékenységüket. Az 1990. január 2-án megalakult széplaki RMDSZ-szervezetbe mintegy 700-an iratkoztak be. Az akkori nagy lelkesedés mára alábbhagyott. Az emberekben nagy a csalódottság, a kiábrándultság. Lassan kiöregszik az az értelmiségi réteg, amelyik évekkel ezelőtt vállalta a helyi RMDSZ irányítását. "Nincs utánpótlás, hiszen az elmúlt mintegy tíz év alatt majd másfélszáz fiatal költözött külföldre." Tőkés László bejelentette, hogy az Egyházkerület Igazgatótanácsa a napokban eldöntötte: az egyházkerületben az óvodától az egyetemig megszervezik az oktatást - először Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Zilahon, hiszen ezekben a városokban már működnek középiskolák, egyetemek. /Dérer Ferenc: Berettyószéplaki RMDSZ. Ne félj és ne rettegj! = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5.

Magyarországon már régóta hatékonyan működik a világszerte elterjedt Teleház mozgalom. Ehhez szeretne csatlakozni két Bihar megyei település, Szalacs és Bihar is. A két falu küldöttsége néhány hete Hajdúbagosra látogatott tapasztalatokat gyűjteni, február 4-én pedig ők fogadtak magyarországi vendégeket. Múlt pénteken Biharra és Szalacsra látogatott a Magyar Teleház Szövetség elnöke, Kovács Győző. A szilágysági Tasnádról érkezett, ahol febr. 3-án felavatták Románia második civil információs központját (az első Székelyudvarhelyen működik). A Kárpátok Eurorégió Alapítvány anyagiakkal segíti a romániai Teleházak megalakulását. - A Teleház pályázatokon nyert pénzekből fejleszti a közösségi, a gazdasági, a művelődési életet, a szabadidős tevékenységeket. Az Amerikai Egyesült Államoké a vezető hely e téren, Nagy-Britannia a második, Magyarország pedig a harmadik, ezért támogathatja Teleházak alakulását a régió országaiban. A romániai szövetséget március 17-én hozzák létre. /Balla Tünde: Teleházakat Biharban is! = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./

Emil Constantinescu elnök Londonba utazott, kíséretében volt több minisztere, így Victor Babiuc védelmi miniszter is Constantinescu elnök febr. 7-én találkozik Blairrel, s fogadja őt II. Erzsébet királynő is. A politikai jó viszony nem csupán Románia érdeke, jelentette ki az ugyancsak Londonban tartózkodó Valeriu Stoica igazságügyi miniszter. Petre Roman külügyminiszter a meglévő kapcsolatokban a gazdasági vonatkozású együttműködést találta még hiányosnak, és erre felhívta Robin Cook brit külügyi tárcavezető figyelmét. /Több figyelmet kér a Balkán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

A febr. 6-án megrendezett Zilahi Közéleti Fórum résztvevői nyilatkozatot adtak ki, melyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Seres Dénes RMDSZ-szenátor, megyei elnök, Vida Gyula parlamenti képviselő, Molnár Kálmán esperes és Kovács Zoltán főgondnok, az RMDSZ-választmány elnöke írt alá. A nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség alapvető célkitűzése a tulajdonjog és a tulajdonviszonyok helyreállítása, az elkobzott ingatlanok, vagyontárgyak visszaadása. Átfogó, mindenre kiterjedő jogszabályra van szükség. Románia kormányának rendeznie kell az ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, beleértve az egyházi ingatlanokét is. Erre kötelezi saját programja, választópolgároknak tett ígérete és nemzetközi kötelezettségvállalása is, így az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123. számú határozatának 12-es pontja. A hatályos jogszabályokat tartsák tiszteletben, és rendelkezéseinek szerezzenek érvényt, jelesül az 1999/83. számú sürgősségi kormányrendeletnek, mely ugyan visszaszolgáltatja a zilahi református egyház ingatlanát, de a tényleges birtokba helyezés mindmáig nem történt meg. A nyilatkozatban kérték az RMDSZ-t mint a romániai magyar közösség érdekvédelmi és közképviseleti szervezetét, mint a jelenlegi kormánykoalíció tagját, használjon fel minden politikai eszközt arra, hogy az egyházi ingatlanok is visszakerüljenek jogos tulajdonosaik birtokába. Ebben kell szerepelnie a Zilahi Református Wesselényi Kollégium elkobzott épülete immár egy évtizede húzódó ügyének is. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

Belényesben megalakult a Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség helyi szervezete. Korábban nem volt MIDESZ-csoport a településen. Az ifjúsági szervezet vezetői sokat köszönhetnek Zsiskú János református lelkésznek, mert a Megmaradás Háza ad otthont a találkozóknak. A helyi MIDESZ elnök Toma Lóránt lett. A belényesi RMDSZ-elnök, Pop György terveikről számolt be. Szeretnének magyarországi testvérvárosi kapcsolatot kiépíteni, Békéscsabára fognak ellátogatni. Felmerült az lehetőség, hogy a magyarországiak tejfeldolgozó üzemet telepítenek a városba. /Belényes: kiteljesítenék a testvérvárosi kapcsolatokat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

Zilahon, Erdély legnagyobb református templomában, február 6-án megalakulása színhelyén emlékeztek meg az RMDSZ Szilágy megyei szervezete tíz évvel ezelőtti megalakulásáról. Ugyanaznap fórumot tartottak a Kálvineumban - ma városi művelődési ház -, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelve, az egyházkerület és az egyházmegyék vezetői részvételével, majd kerekasztal megbeszélést tartottak az egyházkerület képviselői és a megyei RMDSZ-szervezet vezetői. A megemlékezésen jelen volt Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, a zilahiakon kívül szilágysági magyar polgármesterek, tanácsosok, a volt és jelenlegi RMDSZ-tisztségviselők. A fórumon Tőkés László bejelentette, hogy idén ősszel óvodától kezdődően minden fokozaton, a Partiumi Egyetemmel bezárólag, iskolák indulnak anyanyelven Zilahon, Szatmáron, Nagyváradon, a teljes struktúrával. A fórumon elfogadott nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség, az egyházak és az RMDSZ célkitűzése a tulajdonjog helyreállítása, amely a társadalmi békét, a működő demokráciát, a jogállamot is szolgálja. Felkérik a kormányt, szerezzen érvényt a 83/1999-es kormányrendeletnek, a zilahi egyház ténylegesen jusson hozzá elkobzott ingatlanához, s kiemelt helyen kell szerepelnie Wesselényi Református Kollégium ügye rendezésének is. A fórummozgalommal kapcsolatban sikerült tisztázni, hogy Csernátontól Érmihályfalváig a megrendezett fórumokon való szilágysági részvételt nem tiltotta sem a zilahi, sem a megyei szervezet. A tiszteletbeli elnök úgy vélte, zárlat alá került egy jobb sorsra érdemes kezdeményezés. Vida Gyula bejelentette: Szilágysomlyón házigazdája lenne egy fórumnak, amelyet Markó Béla szövetségi elnök elfogadott és amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is elfogad. /Emlékezés a megalakulás színhelyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Mugur Isarescu miniszterelnök bejelentette, hogy felszámolja a bürokráciát és csökkenteni fogja a közalkalmazottak számát. Ezt a kormánnyal, a minisztériumokkal kezdik. A helyzet tarthatatlan. A bukaresti Polgármesteri Hivatalban 1989-ben 900 személy dolgozott, ma pedig 3600-an vannak. - Az elképzelések szerint középtávon az országban a másfél millió közalkalmazottból 480 ezer megkapja felmondólevelét. A miniszterelnök nagyon határozottnak mutatkozik ennek végrehajtásában. Várható, hogy a koalíciós pártok nem hagyják majd embereiket utcára tenni. Máris hallani, hogy az elbocsátások átcsoportosítást jelentenek csupán. /Béres Katalin: Egy "karcsú" kormányról és "soványodó" minisztériumokról. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./ A kormányhivatal alkalmazottainak létszámát 602 főről 296 főre csökkentik. A hivatalok összevonásának példája, hogy egyetlen szervezet, a Kommunikációs Hivatal veszi át az eddigi sajtóhivatal, kommunikációs hivatal és a Határon Túli Románok Hivatalának helyét. /Isarescu a sarkára állt. Csökkentik a kormányapparátust. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Bereczki András csak pár hónapja lelkésze a mintegy 750 paptamási reformátusnak, de már sikerült neki jó kapcsolatot kiépíteni gyülekezetével. A baptisták nemrég új templomot építettek. Bereczki András felnőtt, ifjúsági és gyermekkórus alakított. Az adventi műsorral Biharfélegyházán vendégeskedtek. Fiatalság tekintetében nem panaszkodhat a falu, sem a gyülekezet. Az ifjak bibliaórájára húszan járnak rendszeresen. A lelkipásztor ezenkívül közösségépítő munkát is vállalt. Az istentiszteletek utánra előadókat hívnak, akik segítséget adhatnak, hogy az emberek megismerjék jogaikat, lehetőségeiket. - Jól megvannak a falu több mint százfős baptista gyülekezetével. /Paptamási. Közösség- és gyülekezetépítés. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Febr. 10-én Nagyváradra utazott Pepó Pál környezetvédelmi miniszter és Vlad Anton államtitkárral tanácskozott a nagybányai ciánszennyezés okozta károk felméréséről és azok elhárításáról. A román illetékesek az első napokban azt nyilatkozták, hogy a kárért a román-ausztrál Aurul társaságot terheli a felelőség. A Szamos vizében mért ciánszármazék mennyisége kb. nyolcszázszorosa volt a megengedett értéknek. A találkozót a magyar fél kezdeményezte. Eredetileg Pepó Pál miniszter Romica Tomescu román szakminiszterrel tárgyalt volna, ám utóbbi jól bevált szokás szerint, megrendült egészségi állapotára hivatkozva távolmaradt a találkozótól. A tárgyaláson kiderült, hogy a magyarországi és a romániai szabványok nem azonosak. A sajtótájékoztatón Anton Vlad román államtitkár következetesen környezetvédelmi balesetet emlegetett. Pepó Pál a román féltől eltérően súlyos ökológiai szennyeződésről beszélt, melyre a román fél képviselői nem hivatalosan de azt mondták, erős túlzásokról van szó. A kárfelmérés gyorsítására több román-magyar szakértői bizottság felállításáról döntöttek. A szennyeződés vizsgálatába bevonják az EU független szakembereit is. Pepó Pál szerint a magyar fél arra is hajlandó, hogy átvállalja mindazon költségeket, melyek a bizottság román tagjainak felkészítésére szükségesek, valamint a bizottságok munkáját is hajlandóak finanszírozni. Jelentős károsodás következett be az állat és növényvilágban, ám eddig még nem történt emberi megbetegedés. Pepó arról is beszélt, hogy az itt végzett vizsgálatokkor más vegyi anyagot is találtak, így réz-, ólom- és cin- szennyeződést is. Pepó Pál a tervek szerint pénteken felkéri Romica Tomescut, hogy jelölje ki a román bizottsági tagokat. Románia kötelezte magát, hogy a jövőben minden eszközzel megakadályozza a hasonló katasztrófák bekövetkeztét. Egyezség született arról is, hogy a két minisztérium a jövőben közösen pályázik EU-s környezetvédelmi támogatásokat /(Józsa Tímea): Ciánszennyeződésről tárgyaltak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

A hágai Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelnie Romániának a Tisza és a Duna szennyezéséért, jelentette ki Braniszlav Brazics jugoszláv környezetvédelmi miniszter. A lapzárta előtt érkezett hír szerint azt követően fogalmazta meg fenti véleményét, hogy a nagybányai eredetű ciánszennyeződés a hét végén óriási ökológiai károkat okozott a Tisza szerbiai szakaszán is, majd a Belgrádtól 50 kilométerre északra lévő beömlési ponton átjutva bekerült a Dunába is. A jugoszláv tárcavezető kijelentette: Zentánál, Adánál, Óbecsénél és Törökbecsénél több tonna döglött halat gyűjtöttek össze a Tiszán, s minden jel arra utal, hogy a folyó ezután évekre halott lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./

Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről tartottak szakmai tanácskozást Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. A zárt ajtó mögötti megbeszélésen Tőkés László püspök megnyitó beszéde után Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány felkért kuratóriumi elnöke az alapítvány jelenlegi helyzetéről számolt be. A magánegyetem létrehozására szánt magyarországi támogatás helyzetéről és az együttműködés lehetőségeiről Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese beszélt. Kötő József államtitkár ismertette a magánoktatás számára biztosított törvényi lehetőségeket. A Partiumi Keresztény Egyetem helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Tolnay István tanügyi előadótanácsos, az akkreditációs fejleményekről pedig Kovács Béla rektor beszélt. A tanácskozáson szóbakerült még az Erdélyben létező főiskolai és kihelyezett kari intézmények helyzete is. A Sapientia Alapítvány elfogadta a HTMH javaslatát, miszerint az idénre felajánlott kétmilliárd forintos magyar kormánytámogatás elosztásáról pályázat alapján döntenek. Az RMDSZ támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Elsősorban az anyanyelvű állami felsőoktatásból hiányzó szakok indítását tervezik és az új felsőoktatási egységek alapítása mellett az állami rendszerben működő magyar karok, szakok, tanszékek fejlesztését is tervbevették. /(Józsa Tímea): Szakmai tanácskozás az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Székelyudvarhely mellett, Bikafalván ülésezett a Romániai Magyar Szabaddemokra Párt /RMSZDP/ vezetősége febr. 5-én, a román sajtó élénk érdeklődése közepette. Mint ismeretes, a Kiss Kálmán vezette párt Marosvásárhelyen alakult a '90-es években, akkor még Frunda György is tagja volt. A pártot 1996-ban, közvetlenül a választások előtt jegyezték be az akkori kormánypárt, a TDRP hathatós támogatásával, s most a pártelnök szerint tizenkét megyében 17 000 tagjuk van. A Transilvania Jurnal az eseményről szóló beszámolóját Szeg az RMDSZ talpában: a Magyar Szabaddemokrata Párt beszédes címmel közli. Kiss szerint az RMDSZ nem vonzza a magyar választókat, mert vezetői az elmúlt években kompromittálták magukat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ Kiss Kálmán elnök nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Szabadkozott: "rengeteg alaptalan vád" érte őket, főleg az RMDSZ részéről. Kijelentette, hogy semmiféle anyagi támogatásban nem részesülnek, tagadta, hogy pártjuk 1996-ban Iliescu pártjának segítségével jött létre. Kiss Kálmán kifejtette, hogy pártjuk célja a szociális piacgazdaság megteremtése, a romániai magyarság jogainak érvényesítése. Pártja napokon belül megnyitja befektető irodáit, amelyek adatbankként, vállalkozói tanácsadóként működnek majd. Első lépésként Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Aradon és Szatmárnémetiben nyílnak irodáik. Az RMSZDP alternatívát kínál az RMDSZ-ből kiábrándult választók számára. Kiss Kálmán pártja a választásokon az RMDSZ-szel nem akar együttműködni, viszont tárgyal néhány román politikai párttal. /Szentgyörgyi László: Ezeréves jövőt ígérnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./