"Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én meghallgatta a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszámolóját az idei munkáról. Ezt megelőzően Németh Zsolt külpolitikai államtitkár kifejtette, lehetőséget lát arra, hogy a szomszédos országokkal el lehet fogadtatni egy civilizált nemzetpolitikai stratégiáját. Most a legfontosabb a határon túli magyarság intézményrendszerének megteremtése. A HTMH idei tevékenységének legjelentősebb mozzanata a Magyar Állandó Értekezlet Nyilatkozata, s ebben az a történelmi jelentőségű kitétel, "felkérjük a Magyar Köztársaság kormányát (...) vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését". A külügyi bizottság tagjai is elsősorban e kérdést járták körül. A vita során többször elhangzott, hogy a határon túli magyarok ügyét ne használják fel belpolitikai harcaikban. Tabajdi Csaba (MSZP) kijelentette: "megtettem, amit tennie kell egy ellenzékinek". Tabajdi Csaba képviselő vitatta Németh Zsolt államtitkár azon megállapítását, hogy egyetértés van a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában. Tabajdi Csaba elismételte egy hónappal korábban megfogalmazott kifogásait. Többek közt azt, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot, felemlegetve, hogy a MÁÉRT-ra szelektíven hívták meg a határon túliak képviselőit. Tabajdi nem érti, hogy most miért vált hirtelen támogathatóvá a nagyváradi székhelyű, bár több lábon álló egyetem. Szerinte ez az RMDSZ belügyeibe való beavatkozás. - A HTMH beszámolóját, Szabó Tibor elnökkel készített interjúban ismerteti a lap a jövő héten. A kérdésekre reagálva Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta, hogy egyetértés volt, mert minden parlamenti párt aláírta a magyar-magyar csúcsok nyilatkozatait. A történelmi egyházak vezető döntöttek arról, hogy alapítványt hoznak létre, nem egyházi, hanem alapítványi egyetemnek. És ez az egyetem nyerte el a magyar kormány támogatását, amivel az RMDSZ is egyetért. Németh Zsolt nem fogadta el, hogy vannak, akik összemossák az erdélyi alapítványi egyetemet a partiumi egyetemmel, amelyet Tőkés László püspök úr honosított meg. "Egyértelmű - jelentette ki az államtitkár -, hogy Kolozsváron kívánjuk létrehozni a több lábon álló alapítványi egyetemet. A partiumi egyetem integrálódni kíván ebbe a rendszerbe". Németh Zsolt tiltakozott az ellen, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot. /Guther M. Ilona, Budapest: A HTMH jelentést tett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára közölte: a magyar kormány kemény lobbyzásba kezd azért, hogy Románia kerüljön le a vízumra kötelezett országok listájáról. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke beszámolt az Új Kézfogás Közalapítvány nyújtotta támogatásokról a határon túli magyar vállalkozóknak. Zalatnay István, az Illyés Közalapítvány képviselője elmondta: több mint 800 millió forinttal gazdálkodott az alapítvány, nőtt a pályázók száma, és létrehozták a stratégiai keretet. Tabajdi Csaba /MSZP/ a határon túli magyar szervezetek közötti "egyenlő közelségtartásra" hívta fel a figyelmet. A szocialista és szabaddemokrata képviselők az Illyés Közalapítvány pénzelosztási gyakorlatát kifogásolták. Az ellenzéki politikusok véleménye szerint a közalapítvány kuratóriumának tagjai áttekinthetetlen helyzetet teremtettek. Németh Zsolt számadatokkal cáfolta a kuratóriumot ért vádakat. /Anyaországi támogatások a határon túli magyarságnak A szocialisták és a szabaddemokraták kifogásolták a pénzek elosztási módját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"Dec. 9-én Nagyváradon az EME nagyváradi fiókegyesülete és a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében tudományos ülést tartottak a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Az előadások mellett ismertették az idei eredményeket, vázolták az alapítvány és a fiókegyesület jövő évi terveit. "Háromszorosan is ünnepi alkalom a mai: 140 éve jegyezték be az Erdélyi Múzeum Egyesületet, a nagyváradi fiókegyesület négyéves múltra tekint vissza, a Sapientia Varadiensis Alapítványt pedig egy éve jegyezték be" - mondta dr. Fleisz János elnöki megnyitójában. Bejelentette, hogy dec. 8-án megalakult a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. Több előadás hangzott el. /Péter I. Zoltán: Tudományos kutatók tervei. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"December 8-án Iasi-ban a helybéli segédpüspök szentelésére összegyűlt római és görög katolikus érsekek, püspökök és segédpüspökök, a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának tagjai levelet intéztek Radu Vasile kormányfőhöz, a vallásügyi törvényjavaslat tárgyában. A dokumentum első oldalát Lucian Muresan érsek, a Konferencia elnöke és Tempfli József megyés püspök, alelnök látta el kézjegyével. A többi 12 aláíróval együtt nyomatékosan felszólították a miniszterelnököt, hogy vonja vissza a képviselőház elé terjesztett jogszabálytervezetet, s annak eredeti, valamennyi elismert felekezet megegyezése alapján kidolgozott változatát küldje a parlamentbe. A kifogásolt tervezet előírásai mind az ország alkotmányával, mind a nemzetközi elvárásokkal, valamint a különböző elismert egyházak statútumaival is ellenkeznek. Korlátozzák a vallásszabadságot, a vallásgyakorlásra vonatkozó bizonyos jogokat. A főpásztorok kifogásolták, hogy az új változatban a jogszabály szövege nem általános jellegű, fogalomtárát több helyütt kizárólag az ortodox szóhasználatból meríti, továbbá a tervezet több esetben figyelmen kívül hagyja a katolikusok számára egyetemes, az egész világon érvényes kánonokat. A tervezet visszavonta az egyházak törvény előtti egyenlőségét, sérelmes az is, hogy "a törvény életbelépését követő 12 hónapon belül valamennyi elismert vallásfelekezetnek egyeztetnie kell szervezési és működési statútumait jelen törvény előírásaival". /Szilágyi Aladár: Tizennégy főpap tiltakozik. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

Dec. 8-án Nagyváradon megalakult a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége /BINCISZ/. Fleisz János elmondta, hogy a megyékben jelentősen megnőtt a magyar polgári szervezetek száma és erők egyesítése szükséges. A BINCISZ-nek tagjai lehetnek a megyében önállóan tevékenykedő független civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, természetesen ezek önállóan működhetnek továbbra is. /Megalakult a BINCISZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

Berettyóújfalun tartották a II. Bihari Diéta elnevezésű tudományos ülést, amelynek a történelmi Bihar vármegye képezte tárgyát. /Az elsőt 1996-ban rendezték./ Az előadók között volt Selmeczi László /Régészeti kutatások Biharban/, Ármos Endre, Dankó Imre professzor, dr. Fleisz János /Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón/, Bakó Endre /Bihar és a népi irodalom/, Újvári Zoltán /Két évforduló ünnepe Nagyváradon 1892-ben/. A megjelentek - nem kis meglepetésre - az elhangzott előadások nyomtatott szövegét is megkapták, elegáns kötetben, melyet dr. Matolcsy Lajos szerkesztett. A könyv, ráadásként - Borovszky Samu század eleji nagylélegzetű monográfiája alapján - a Bihar megyei irodalom és tudomány közel 130 jeles alakjának életrajzát és munkásságát is tartalmazza, V. Matolcsy Mária gondozásában. /Szilágyi Aladár: Biharország, határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

Megalakult Nagyváradon a budapesti Rákóczi Szövetség (RSZ) váradi fiókszervezete. Tőkés László püspök közölte, hogy bensőséges kapcsolatuk van a szövetséggel. A budapesti egyesület régi jótevője az egyházkerületnek, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak. A püspök szerint Halzl József a magyarság szellemi életének meghatározó személyisége. Az utóbbi tíz évben megalakult civil szervezetek közül az RSZ kimagasló tevékenységet folytatott, tartalommal tudta megtölteni tevékenységét. Dr. Halzl József, a budapesti Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy a közelmúltban tartották meg az egyesület tizedik, jubileumi közgyűlését. Elhatározták, hogy kiterjesztik működési területüket, segíteni akarják a kisebbségi sorsban élő magyarok oktatási, kulturális és közművelődési tevékenységét. A kis régiók fejlesztésére városalapítványi rendszert hoztak létre, és kitűnő partnerkapcsolatokat alakítottak ki. Fontolóra veszik, hogy az Illyés Közalapítványnál is ehhez hasonló rendszert alakítsanak ki. Holczman Barna székelyhídi polgármester, a partiumi Rákóczi Szövetség elnöke az általuk szervezett eddigi találkozókról számolt be. - Horosnyi Évát választották meg a Rákóczi Szövetség nagyváradi fiókszervezete elnökének. Az elnökség megbízatása egyelőre két hónapra szól. Ez idő alatt a ki kell dolgozni a működési keretet, valamint a 2000-es programtervezetet. /Megalakult a nagyváradi Rákóczi Szövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Bodgán Kálmán úgy hiszi, Romániában ő a legrégibb szabadkőműves, hiszen Kolozsváron, az Unió Páholyban hatvanöt éve avatta fel a nagymester, dr. Janovics Jenő. Erdélyben skót, a Regátban pedig francia rítusú páholyok voltak. Erdélyben Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Aradon voltak páholyok, a legfiatalabb páholyt Nagybányán Bogdán édesapja és dr. Bene Sándor alapította. Új páholy megnyitásához szükség volt egy szomszédos ország nagymesterének a jelenléte. A nagybányai páholy megnyitására dr. Balassa Péter akadémikus, nyelvészprofesszor érkezett Budapestről. - Bogdán felsorolt néhány tagot. Kolozsváron a szabadkőművesek között volt Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Vásárhelyi János, Járosi Andor, Ürmössy Antal Márk, dr. Jancsó Elemér, Brüll Manó, Bárd Oszkár, Ligeti Ernő, Lakatos István, dr. Gúzner Miklós, Szegő Imre, Brassóban Kacsó Sándor, Marosvásárhelyen Molter Károly és dr. Fekete Andor. /Bodgán Kálmán, a legrégibb szabadkőműves: Szabad-e szabadkőművesnek lenni? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Dec. 2-án gyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson a Vitézi Rend gyergyószentmiklósi tagjai, amelyen részt vett a budapesti Vitézi Rendtől dr. Vitéz Bercsényi Miklós és dr. Vitéz Lehr György, és Vitéz György Fazakas Dénest a rend Hargita megyei székkapitányának választották az egybegyűltek. A budapesti dr. Vitéz Lehr György 1995-től járta Erdélyt, hogy fölkutassa a rend tagjait, illetve azok gyermekeit, akik szintén jogosultak a kitüntetésre. A Vitézi Rend 1996-ban avatóünnepséget tartott Debrecenben, ám ezen a romániai 58 jelentkező jogosultból csak heten vettek részt - köztük Vitéz György Fazakas, akit édesapja után vitézzé avattak -, ezért 1997. június 14-én ünnepélyes eskületételt és vitézi avatást szerveztek Gyergyószentmiklóson, amikor 14 gyergyószentmiklósit avattak vitézzé. Ma György Fazakas úr összesen 18 vitézt tart számon a városban. Az elmúlt két- három évben több vitézzé avatást is tartottak Erdélyben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon. Az Erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya Vitéz Bereczky Árpád, Kolozsvár székhellyel. - A Vitézi Rendbe való felvételre jogosultak mindazok, akik vitézi kitüntetést nyertek a világháborúkban, valamint ezek gyermekei, akik igazolni tudják szüleik vitézzé avatását. Hargita megye székely vitézeinek száma összesen 336. /Gál Éva Emese: A Vitézi Rend Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Bukaresten dec. 10-én A felekezetek és kisebbségi közösségek ingatlan javainak visszaszolgáltatása Közép-Európában címen tartottak nemzetközi konferenciát. Jelen voltak Eckstein-Kovács Péter és Ion Caramitru miniszterek, Szőcs Ferenc magyar nagykövet és a romániai történelmi egyházak képviselői. A rendezvényről a sajtó nem adott megfelelő tájékoztatást. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifogásolta az államosított kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését. Ion Caramitru művelődési miniszter konkrét eseteket ismertetett annak érzékeltetésére, milyen nehéz gyakorlatba ültetni a restitutio elvét. A római katolikus egyház visszakapta nagyváradi püspöki palotát, de az épületben 25 éve működik a Kőrösvidéki Múzeum, egyetlen megoldás lenne új épületbe költöztetni, de erre nincs pénz. Magyarország részéről Ravasz Levente, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Tulajdonrendezési Főosztálya nevében tartott tájékoztatót. Ismertette a vonatkozó törvény hátterét, a 12 érintett egyház érdekét szolgáló végrehajtást: az itteni ingatlanrendezés folyamata összességében mintegy 163,7 milliárd forint értékű ingatlanvagyont érintett, beleértve a magyarországi román ortodox egyházét is. Iffiú Mihály, a nagyváradi római katolikus püspökség jogtanácsosa ismertette egyházkerülete államosított ingatlanjainak jegyzékét: 2554 ha mezőgazdasági terület, egy püspöki palota, 50 elemi iskola, 6 középiskola, 2 kórház, 33 épület lakásokkal, 6 kolostor stb., amiből mind ez idáig szinte semmi sem került vissza használatba. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Minisztérium igazgatója ismertette a három vonatkozó kormányrendeletet, szólt arról is, miképpen lehetne lebonyolítani a kárpótlást. /Nemzetközi konferencia az egyházi és közösségi javak sorsáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

Marosvásárhelyen a hajdani városbíró és várépítő Borsos Tamás mellszobrának elkészítésére a polgármesteri hivatal által meghirdetett pályázatra határidő lejártáig mindössze két szobrászművész nevezett be: Deák Árpád marosvásárhelyi születésű, Nagyváradon élő szobrász és Pokornyi László, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatója. A dec. 13-án összeült zsűri szerint a pályamunkák nem érik el a megfelelő művészi szintet, ezért a megrendelők úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a pályázatot. /(lokodi): Elutasították a Borsos Tamás-szoborterveket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

"A kormány a képviselőház asztalára csempészte a már rég esedékes kultusztörvényt. Csempészte, mert az egyházak megkerülésével terjesztették fel "A hitfelekezetek általános rendszerének törvényét", melyet az Egyházügyi Államtitkárság vezetője, Gheorghe Anghelescu krajovai teológiai tanár készített. Ez a tervezet a görögkeleti egyház elsőbbségét szentesíti. - A tervezet mindössze 15 bevett hitfelekezetet ismer el jogi személyként. A többi csak szövetség, közösség vagy alapítvány rangját viselheti, ha 300 alapító tagja van (a korábbi jogszabály ehhez elegendőnek tartott húsz főt). Egy új egyház elismeréséhez a lakosság 0,5 százalékának a csatlakozása szükséges, ami nagyjából 115 ezer személyt jelent. Ha ezt a feltételt bevezetnék a már "bevett" egyházakra, a 15-ből alig maradna 4-5 - a rostán kihullanának az olyan történelmi egyházak, mint a tízezer lelket sem tömörítő izraelita vagy örmény. Egy parókia létrehozásához a település lakossága öt százalékának kell csatlakoznia - anélkül az nem hozható létre. - A tervezet szerint az egyházfőket tisztükben Románia elnöke rendeletben erősíti meg, ami igencsak megkérdőjelezi az autonómiát és az állammal szembeni függetlenséget. A törvénytervezet 7. szakasza a hitfelekezetek állami támogatását "az arányosság elvének tiszteletben tartásához" köti. Az állami hírközlő szervek a hitfelekezetek rendelkezésére állnak, azonban ugyancsak az arányosság elvének tiszteletben tartásával. Ez az arányosság azt jelenti, hogy a közszolgálati média - nyolcvanszázalékos túlsúlya miatt - csak a görögkeleti egyház rendelkezésére áll. - Végül a tervezet tiltja a hittérítést (prozelitizmust). A görög katolikus egyház feltámadását, az 1948-ban betiltott egyház tagjainak (vagy utódaiknak) a visszatérését atyáik hitéhez a mindent lehengerlő többségi egyház hittérítésként ítél el. - A kisebbségi egyházak - közöttük a magyar történelmi egyházak is - tiltakoztak a görögkeleti fennhatóság törvényesítési szándéka ellen. Gabriel Andreescu találóan írta egy tanulmányában: "Az ortodox klérus által támogatott SZDRP-NRP nacionalista szövetség" "feltehetően súlyos szerkezeti visszaesésre fog vezetni, amely súlyosan fogja érinteni, a jugoszláviai vagy belorusz "standardokra" fogja visszavetni a demokratikus rendszert. A nacionalista politikai erők és az ortodox nyomás kettőse elég nagy ahhoz, hogy Bukarest véglegesen hátat fordítson Nyugatnak. A Belgrád-Bukarest-Kijev-Moszkva ortodox-nacionalista folyosó olyan ernyőt bontana ki a Balkán felé, amely lehetővé tenné az orosz konzervatívok ellenőrzését az egész Délkelet-Európa fölött." Ez a teokrácia útja, elméleti lehetősége. /Vajnovszki Kázmér: Teokrácia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./"

A kereskedelmi tévék, a sajtó több mint kétharmada balliberális beállítottságú, ezek naponta máglyát raknak Orbán Viktorék alá. A MÁÉRT-ülésen az is kiderült: Horn Gyula elárulta a romániai magyarokat, amikor Iliescuval aláírta ama bizonyos kétoldalú szerződést. Az MSZP-SZDSZ-kormánynak ugyanis fontos volt, hogy minden szomszédos országnak hajbókoljon az európai uniós tagság érdekében. És ezt károgták az összmagyar találkozó kapcsán is a szoclib médiumok. Hogy ti. az anyaországi uniós csatlakozási érdekeket késleltetné, ha Orbánék - horribile dictu - az érzelmeikre hallgatva kettős állampolgárságot és szavazási jogokat adnának a határokon kívül rekedt magyaroknak. A szög ott bújt ki a zsákból, mikor vehemensen ellenezték az amerikás ötvenhatos magyarok szavazati jogát, még ha azok rendelkeznek is magyar állampolgársággal. Hiszen egyértelmű, hogy az ötvenhatosoktól aztán egy fia szavazatot sem kapna a kommunista utódpárt, a rózsaszínűre kozmetikázott MSZ(M)P! - A MAÉRT-ülésen megszületett, Tabajdiék által kilúgozott zárónyilatkozat semmire sem kötelez. A környező országok, Bulgáriától Horvátországig mind gondolnak a világban szétszóródott állampolgáraikra. Az egyre apadó lakosságú anyaország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy lemondjon a trianoni magyarokról a nyugati igazodásért cserébe. /Az MSZP nem ereszt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

Dec. 14-én a 2000-2001-es tanév beiskolázási terveivel kapcsolatos egyeztetést tartottak Nagyváradon, az RMDSZ Bihar megyei székházában. Pető Csilla, az RMDSZ megyei oktatási ügyvezető alelnöke leszögezte: legfontosabb az volt, hogy a februárban véglegesülő beiskolázási tervben milyen kilencedik osztályok (líceumi és szakosztályok) létrehozásának jóváhagyását igényeljék a Tanügyminisztériumtól. Tavaly a 21 Nagyváradon, magyar nyelven végzett VIII. osztályt 16 IX. váltotta fel, ebből egyetlenegy a szakiskolai osztály. Ez nem tükrözi a reális igényeket. Több, a diákok számára vonzó szakosztályt kellene indítani magyar nyelven. Kérdőívet készítenek, amelyet minden érintett tanuló kitölthet, ebből kiderülhet a hozzávetőleges kereslet. Felmerült az esti tagozatos magyar tannyelvű oktatás visszaállítása is Nagyváradon, amely érdeklődés híján szűnt meg néhány évvel ezelőtt. - Elhangzott a figyelmeztetés: a vidéki tanulók felkészültségi szintje rendkívül alacsony. /Kulcsár Andrea: Vonzóbb szakosztályokat kellene indítani. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./

Dec. 15-én megnyílt Nagyváradon, a Tempo Klubban Tolnay Tibor festőművész kiállítása. /Gittai István: Váradtól Abbáziáig. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./

Dec. 17-én Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta a határon túli magyar püspököket. A megbeszélésen - amely a tavalyi után a második volt a sorban - jelen volt Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere, utódja, Rockenbauer Zoltán, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A kormányfő elmondta, hogy ezeken a találkozókon a magyar kormány képviselői első kézből kaphatnak helyzetértékelést, javaslatot és kéréseket a határon túli magyarok életében fontos szerepet játszó egyházak vezetőitől. Ott volt többek között Csete Szemesi István /Feketics/, a vajdasági reformátusok püspöke, Dolinszky Árpád /Bajsa/, a vajdasági evangélikusok püspöke, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök. A találkozóra meghívást kapott Tőkés László nagyváradi református püspök is, ám ő lemondta a részvételt. /Orbán Viktor határon túli magyar püspököket fogadott. Tőkés László lemondta részvételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

"Dec. 15-én Temesváron ökumenikus istentiszteletet tartottak az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként a Mária-téri református imaházban. Résztvett Corneanu temesvári ortodox érsek személyes küldöttje, Ioan Budea esperes, a görög-katolikus egyház részéről Nicolae Teodorescu vikárius, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Túri László temesvári róm. katolikus kanonok, a szerb ortodox egyház részéről Vladimir Markovics helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Bálint Pál, a magyar baptista gyülekezet lelkipásztora, Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus tiszteletes, eljött Budapestről Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós alelnök, de ott volt Dumitru Gant, Temes megye főispánja is. Tőkés László püspök a gyülekezet fontosságát hangsúlyozta. Beszélt a hagyományos közösségek megtartó erejéről, hatalmáról, amelyeket a diktatúra megpróbált minden eszközzel bomlasztani, szétverni. Az egyházak utolsó menedékként őrizték a közösséget. Tőkés László figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak vége, de "talán még gyilkosabb a hétköznapi anyagelvűségen alapuló ateizmus". - Németh Zsolt bejelentette, hogy Tőkés László a Magyar Köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapja meg. Ennek átadására a magyar Országgyűlésben december 20-án kerül sor. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarországi társadalom számára is katartikus élményt jelentett a temesvári forradalom, amilyent egyetlen másik forradalom sem jelenthetett. "Részben talán azért, mert a mi nemzettestvéreink voltak ennek a forradalomnak az alanyai, részben azért, mert kétmillió magyar nemzetiségű embert érintett..." Ez egyidőben jelentette a magyar nemzetnek egymásra találását! - Az Európába vezető út Temesváron keresztül vezet Románia számára. /(Pataki Zoltán): "Az út Európába Temesváron keresztül vezet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz. A temesvári forradalom tizedik évfordulóján tisztelettel tekintenek Tőkés László püspök és tiszteletbeli elnök akkori temesvári sorsdöntő szerepvállalására. A forradalom eltérítése és kisajátítása mélységesen elkeserítő. Igazságtételként a kommunista rendszer áldozatainak méltányos kárpótlását, a tíz évvel ezelőtti vérengzések felelőseinek megbüntetését szorgalmazzák. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai vonalvezetésével elégedetlenek. Az RMDSZ-t a célszerűtlen megalkuvások eltérítették az öntörvényű politizálás gyakorlásától. Felháborító a szövetség tiszteletbeli elnöke ellen zajló évtizedes rágalomhadjárat, melynek számottevő részét az RMDSZ-en belüli erők biztosítják. A nyilatkozatot a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete nevében Toró T. Tibor elnök, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége nevében Nagy Pál elnök, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Szabó László elnök írta alá. /A magyar ifjúság elégedetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

A magyar-román határ menti együttműködés fejlesztéséhez nyújtandó német segítségről írtak alá nemrég megállapodást a három ország képviselői Nagyváradon. A háromoldalú együttműködésben a magyar Hajdú- Bihar és romániai Bihar megye, illetve Rajna-Pfalz német tartomány vesz részt. A megállapodás értelmében német részről segítenek a PHARE-CBS programok adta lehetőségek kihasználásában. Hatfős munkacsoportot hoznak létre a határon átnyúló projektek kidolgozására. /Magyar-román határ menti együttműködés - német segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Megjelent a közel hétezer erdélyi magyar személyiség és több száz intézmény legfontosabb adatait tartalmazó Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 - ez a második kiadása. A nagyváradi Scripta Kiadó 1997-ben jelentette meg az első Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, azzal a távlati elképzeléssel, hogy négyévente frissítik, bővítik a kézikönyv szócikkeit. Az új kötet nemcsak az Erdélyben élő magyar személyiségek adatait tartalmazza, hanem azokét is, akik jelenleg külföldön élnek. /Erdélyi ki kicsoda. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Fábián Imre gyűjtését tartalmazza a Bihari találós mesék, találós kérdések, mesetalányok /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1999/ bővített kiadása. Öt évvel ezelőtt - ugyancsak a Literator Könyvkiadónál - jelent meg (ugyanilyen címmel) a hetvenes évek közepétől gyűjtött anyag. Faragó József néprajzos irányításával a gyűjtés valóságos mozgalommá terebélyesedett - hatvankét település több száz adatközlőjének és gyűjtőjének neve található a forrásjegyzékben. /A humor gyógyírként erősítheti az embert. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./

Megjelent az Erdélyi Gazda decemberi és a 2000. januári összevont száma. Olvasható benne írás a Besztercén lezajlott tanácskozásról, az aranyosegerbegyi második gazdanapról, továbbá tizenkét új minősítésű burgonyafajtát ismertet a lap. /Erdélyi Gazda. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./

Egyes gyülekezeteinket a kihalás veszélye fenyegeti - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000. évi naptárában. Tőkés László püspök írta a kalendáriumban: A szomorú tanulság: vészesen fogyunk! A Barabás Zoltán, Csűry István és Mihálka Zoltán szerkesztette kalendáriumban többek között hosszabb írást olvashatunk a millecentenáriumról (dr. Ágoston András), a középkori Váradról (dr. Jósa Piroska), a partiumi tudatról (Dukrét Géza), a Partiumi Keresztény Egyetemről (dr. Kovács Béla rektor) és egyebekről. /Itt a Református Kalendárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Székelydálya régi székely település. Az 1989-es rendszerváltás után a kollektív gazdaság épületeit, az istállókat elárverezték, amit lehetett széthordtak. A gazdák visszakapták az állataikat, a földjeiket, de alig akadt olyan, aki kezdeni is tudott velük valamit. Nem voltak eszközeik, amivel meg tudták volna művelni a földet. A fiatalok városra mentek szerencsét próbálni. Lassan minden romlásnak, bomlásnak indult. 1970-ben a lakosok száma 470 volt, ma csupán 178 református él Dályában. /Nagyálmos Ildikó: Egy székely falu múltja és jövője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 28./

Szamosújváron, az erdélyi örmények fővárosában november 20-21-én tudományos ülésszakot tartottak Az erdélyi magyar-örmények társadalmi szerepe, örmény katolikus egyháza és identitástudata régen és ma címmel. Az első tanácskozást Budapesten tartották 1997. A mostani konferencia fővédnökei Dr. Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter voltak. Az előadók között volt ifj. Kabai Ferenc református lelkész, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek alapítója, Tarisnyás Csilla, az ARMÉNIA időszaki szemle főszerkesztője. Előadást tartott még Péter Emese Szamosújvárról, Jakobovits Miklós Nagyváradról, Starmüller Géza Kolozsvárról. A megjelentek megnézhették a Szamosújvár képekben és Szemelvények az örmények múltjából és jelenéből című kiállításokat. Megkoszorúzták a Szongott Kristóf emléktáblát a helyi koszorúzási ünnepségére, ahol a helyi Czetz János Cserkészcsapat is felsorakozott. /A magyar ajkú örmények Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

"A Romániai Magyar Szó munkatársa interjút készített Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. Szabó Tibor a Felvidéken született 1959-ben. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, az ELTE földtudományi szakán végzett. Diplomája megszerzése után visszament Csehszlovákiába, ahol szakmai területen helyezkedett el. A 80-as évek közepén telepedett át családjával Magyarországra. A HTMH-nál 1992 óta dolgozik, kinevezése előtt a II. Területi Főosztályt vezette, amelyhez Felvidék tartozik. Elmondta, hogy nem egyszerűen közigazgatási feladatnak tekinti a határon túli magyarság ügyeinek kezelését, "hanem olyan nemzeti feladatnak, amely egyfajta hazaépítés." Kifejtette, hogy élő kapcsolat van a Külügyminisztérium és a HTMH területi és funkcionális főosztályai között, a HTMH képviselői jelen vannak minden olyan külügyminisztériumi értekezleten, amely érintheti a határon túli magyarságot. Folyamatban van a hivatal számítógépes bekapcsolása is a Külügyminisztérium információs rendszerébe. - A HTMH-n belül gazdasági ügyekkel foglalkozó, új elnökhelyettesi tisztség létesült. Hatáskörébe a határon átnyúló, a határon túli magyarságot érintő gazdasági ügyek tartoznak. Feladatkörébe tartozik például a magyarországi és a határon túli magyarok által lakott régiók vállalkozói társadalmának összekapcsolása, a közreműködési lehetőségek felkutatása, szorgalmazása, bővítése. A magyar tőke bevonása a környező országok privatizációs folyamataiba, vegyes vállalatok alakítása. Olyan formák megtalálása, amelyek segítségével a határon túli magyar vállalkozók hozzáférhetnek Európa Uniós, Phare vagy egyéb forrásokhoz. A jelzett gazdasági törekvések érdekében napi kapcsolatban vannak a határon túli magyar szervezetek gazdasági szakértőivel. Ilyen irányban szervezték át az Új Kézfogás Közalapítványt is. Másik vonal az önkormányzati kapcsolatok, főleg ott, ahol ezek magyar többségűek, illetve ahol magyarok is jelen vannak az önkormányzatokban. Lényeges elem az államközi kapcsolatok, a szaktárcák közötti együttműködés. - A közalapítványok támogatási stratégiája jelenleg olyan infrastrukturális háttér, intézményrendszer kiépítésére, illetve működtetésére összpontosul, amely a határon túli magyarság számára, mint közösségek számára távlatilag is biztosítja a fennmaradást. Ilyen céllal történtek a különféle központok létrehozását szolgáló ingatlanvásárlások, beruházások. Oktatási és kulturális területen az Illyés Közalapítvány révén valósul meg a támogatás, kiegészülve a kimondottan oktatási célokat szolgáló Apáczai Közalapítvány tevékenységével. Ez utóbbi a tavaly jött létre, támogatási körébe tartozik például a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia, a Kárpátaljai Magyar Tanítóképző Főiskola. Gazdasági téren az Új Kézfogás Közalapítvány segíti a határon túli magyarságot. - Más forrásokból is nyílik támogatási lehetőség a határon túli magyarok számára. Ilyen a szociális és karitatív célokat szolgáló Mocsáry Lajos Alapítvány, az egészségügyi ellátásra szakosodott Segítő Jobb Alapítvány, a határon túli magyarok könyvellátására specializálódott Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány. Megalakult nov. 27-én a Magyar Ifjúsági Konferencia, és egyidejűleg született döntés arról az Ifjúsági- és Sportminisztériumban, hogy 2000-ben a tárca költségvetésétől függően anyagi alapot hoznak létre a határon túli ifjúsági programok finanszírozására. - A román-magyar kormányközi vegyes bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának társelnöke magyar részről a HTMH elnöke. Román részről a társelnök jelenleg, idén nyártól Viorel Badea, a bukaresti kormány határon túli románokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője (Departamentul pentru Relatiile cu Romanii de peste Hotare). Ez a bizottság 1998. decemberében alakult meg. Sikerült egy ajánláscsomagot megfogalmazni. A magyar kormány ezeket az ajánlásokat kormányhatározat formájában a kötelezővé tette, tehát végrehajtásuk elkezdődött. A román fél részéről ez nem történt meg, a román kormány nem erősítette meg, hogy a vegyes bizottsági ajánláscsomagot elfogadja. Az egyik legfontosabb feladat a magyar állampolgárok és a határon túli magyar nemzetiségű közösségek tagjainak egymáshoz való viszonyának rendezése. Ezt mondják az utóbbi időben státustörvénynek. - Szabó Tibor kitért a MÁÉRT hat szakértői bizottságában folyó munkára is. Az EU-Integrációs Szakértői Bizottság a következő kérdésköröket vizsgálja: a közép- kelet-európai régió integrációs folyamatának általános helyzete, különös tekintettel az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokra, illetve mindezek hatása a határon túli magyarságra; a határon túli magyarok Magyarországon történő munkavállalásának kérdései. Az Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság elkezdte a "határon túli magyar" jogi fogalmának körvonalazását. Vita volt, egyesek kívánatosnak tartották a magyar állampolgárság biztosítását a határon túli magyarok számára. Más álláspontok szerint a többes állampolgárság ügyét nem kell összekapcsolni a határon túli magyarok jogállásának kérdéskörével. A Gazdasági Szakértői Bizottság ajánlásokat dolgozott ki. A határon túl élő magyarok zömét magukba foglaló országokkal való gazdasági kapcsolatfejlesztés természetes és kiemelt célja a magyar kormány stratégiájának. E kapcsolatok fejlesztését erősítheti a magyar vállalkozók működő-tőke kivitelének fokozása. Az Oktatási Szakértői Bizottság javaslatokat tett a határon túli magyar oktatásügy fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokra vonatkozóan. Egyetértés van a következő ajánlásokban: a határon túli magyar oktatást (tudományosságot) támogató magyarországi háttérintézmények, szervezetek működési hatékonyságának megvizsgálása, a határon túli magyar tudományos és oktatási intézményrendszer kataszter jellegű feltérképezése, kutatási program indítása az emberi erőforrások helyzetének összehasonlító vizsgálatára a határon túli magyarság körében. A Kulturális Szakértői Bizottság átfogó - a határon túli irodalomra, művészetekre, közgyűjteményekre, közművelődésre, a műkedvelő mozgalmakra stb. kiterjedő - elemzések elkészítését tűzte ki célul. Ugyancsak elhatározták egy intézményi kataszter felállítását. A Szociális és Egészségügyi Szakértői Bizottság a határon túli magyarokat érintő munkajogi, foglakoztatás-politikai, egészségügyi mechanizmusok alapos előkészítését tartja szükségesnek. Az egyik legidőszerűbb kérdés a határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésének megoldása. Számolni kell a költségvetés teherbíró képességével, a magyar társadalom toleranciájának jelenlegi szintjével. /Guther M. Ilona: MAGYAR-MAGYAR INTEGRÁCIÓ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./"

"Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"

Emil Constantinescu jan. 3-án érkezett Izraelbe, ahol Ezer Weizman, a zsidó állam elnöke fogadta. Constantinescu megkérdőjelezhető kijelentése az volt, hogy "Romániában fellelhetőek még kísérletek az antiszemita múlt felélesztésére, de ezek a törekvések elszigeteltek, és a civil társadalom, illetve a hatóságok határozott ellenállásába ütköznek." Constantinescu emlékeztetett arra is, hogy ő volt az első román államfő, aki a romániai zsidók által az Antonescu-rezsim idején elszenvedett üldöztetés miatt nyilvánosan bocsánatot kért. Ez Washingtonban történt, 1997-ben. Újságírói kérdésre válaszolva az elnök azt mondta, országában végképp leáldozott a zsidógyűlöletnek. Jan. 4-én a román elnök tárgyalt Jichák Mordehai helyettes kormányfővel, akinek egy Románia-Törökország-Izrael háromoldalú együttműködési struktúra kialakítását javasolta, úgymond a három ország gazdasági és politikai potenciáljának jobb kiaknázása érdekében. Elmondta, hogy a bukaresti diplomácia számára a Jeruzsálemmel fenntartott kapcsolat kivételesen fontos, többek között azért, mert a kelet-európai térség államai közül éppen Románia fűzte a legszorosabbra a gazdasági együttműködést Izraellel. Stratégiai partnerséget is javasolt a két ország között. A betlehemi ökumenikus istentiszteleten való részvétel kedvéért a román elnök most utazott Izraelbe, noha tudta, hogy a Washingtonban megkezdődött izraeli-szír béketárgyalások miatt Barak miniszterelnököt és Levi külügyminisztert nem találja otthon. - A tervek szerint az elnök találkozik Jasszer Arafat palesztin vezetővel is. Azt persze Izraelben nagyon jól tudják, hogy az elnök szép szavai dacára Romániában a (helyi) hatóságok szintjén tovább él az Antonescu-kultusz. /Igény a különleges kapcsolatra. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 5./ Emil Constantinescu jan. 4-én találkozott Ehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel és megvitatták a két főváros közötti különleges gazdasági és kulturális egyezmény megkötésének lehetőségét. A román elnök kijelentette, hogy az izraeli üzletembereknek támogatniuk kellene Románia mintegy 14 ezer fős zsidó közösségét. Constantinescu meghívta Jeruzsálem polgármesterét, látogasson el Romániába. Az izraeli államfő országa "megbízható barátjának és szövetségesének" nevezte Romániát. /Emil Costantinescu Izraelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

A kétnapos Életvédelem, magzatvédelem... elnevezésű nemzetközi konferencia tanulságait foglalta össze Tempfli József megyés püspök. "Az a baj, hogy a 20. század embere reményvesztett, hiszen az elmúlt 50 évben annyit hazudtak neki, hogy elvesztette a reményt. Ezért folyamodnak sokan az italhoz, droghoz." Az abortuszt egyértelműen gyilkosságnak tartja a püspök. Az orvost, aki nem csinál lelkiismereti kérdést a abortuszból, "embermészárosnak" nevezte, hiszen a fogamzás pillanatában az Isten lelket teremt a magzatba. Ugyanilyen gyilkosságnak minősítette az eutanáziát is, mondván, "az ember nem tulajdonosa, hanem ügykezelője az életének, és a szerencsétlent nem elküldeni kell, hanem törődni vele." /Az embernek legyen életcélja! = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./