Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. július 31.
Színvonalas továbbképzést kezdeményezett nemrégiben a magyarországi Oktatási Minisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala. A 26 pedagógus a Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkezett Budapestre, ahol előadások keretében ismertették a digitális taneszközök szerepét a természettudományok és társadalomtudományok oktatásában. Bemutatták a Microsoft szoftverek alkalmazását a humán és a természettudományos tantárgyak oktatásában, az iskolák külső és belső kommunikációjában, az iskolai élet szervezésében. Bemutatták a szeptemberben induló Sulinet Digitális Tudásbázis célját és jellemzőit (a www.sulinet.hu honlapon érhető majd el). /Dvorácsek Ágoston Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed: Nagyenyed – Budapest. Multimédia és pedagógia konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2004. augusztus 7.
Aug. 4-én Tokockón megnyílt Hollányi Juliánna festőművésznő legújabb kiállítása. Mostani munkáiban zömében a csodálatos torockói tájat jeleníti meg. A köszöntő beszédet Torockó új polgármestere, Veres Rudolf tartotta, majd Pópa Tibor nagyenyedi református lelkész méltatta a művésznő munkásságát. Nagyenyed az egyre ismertebb művésznő szülővárosa, a Bethlen Kollégium pedig alma matere. /Bakó Botond: Torockó. Tárlat PILLANATOKkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2004. augusztus 17.
Torockón a Tóbiás Éva Galériában másodszor állította ki Holányi Julianna akvarelljeit és pasztelljeit. A nagyenyedi születésű, ma a magyarországi Peremartonban élő Holányi Julianna képén a finomság tükröződik, ami csak női alkotók műveiben tapasztalhatók. /Adamovits Sándor: Torockói pillanatok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./
2004. augusztus 25.
Fehér megyében aug. 20-án, Szent István ünnepén a megfogyatkozott lélekszámú településeken lévő templomokban tartanak ökumenikus istentiszteletet. Tavaly Marosszentimrén, idén Magyarigenben ünnepeltek, ahol Gudor Botond református lelkész teljesít, mondhatni, misszionárius szolgálatot. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke Deák Ferenc szavait idézte: “Amit elvesznek tőlünk, visszaszerezhetjük, csak az vész el, amit magunk adunk oda. Gudor Botond röviden ismertette a magyarigeni erődtemplom történetét és beszámolt a felújítási munkálatokról. Az ünnepségre Nagyenyed, Torockó, Felenyed, Marosújvár, Felvinc, Székelykocsárd és Marosdécse helységekből mintegy öt autóbusz szállította a különböző felekezetekhez tartozó híveket. /N. T.: “Csak az vész el, amit magunk adunk oda”. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./
2004. augusztus 25.
Marosvásárhely nagy öregje, Kövesdi Kiss Ferenc áldásos, gazdag életének 92. évében 2004. július 22-én hunyt el. Tizenegy gyermekes földműves családban született Székelykövesden. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjének diákja volt, a tanítói diplomát a kézdivásárhelyi képzőben kapta meg, ahol szintén felfigyeltek szorgalmára. Lévita tanító pályáját Maroskeresztúron kezdte, majd Székelyföldvárra s onnan a szórványok szórványába, Brailába helyezték, ahol csak egy évet tanított, de ez alatt is Felfedezte azon magyar családokat, kiknek gyermekeit a magyar elemi iskolába íratta. Visszatért, a Nyárád mente kicsiny, színmagyar falvaiban fogalmazta meg a kor parancsát, miszerint: "Elvész az a nép, amely elfelejti kultúráját, és nem vigyáz arra." Ott vált kultúrfelelőssé és közügyek intézőjévé. Magyar irodalomtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd megmaradt szórványban tanítónak. Sok évtizede foglalkoztatta a mezőségi szórvány sorsa. Ötven éven át gyalogolt mezőségi úttalan utakon. Több mint 270 települést ismert, járt be. 147 falu helyzetét mérte fel és írta meg konkrét dokumentumok alapján. Munkájából egy rövid ismertető rész jelent meg Még szólnak a harangok című kötetében. Halála előtt adták ki Budapesten hat kötetnyi könyvének első részét Riadóra szól a harang címmel. Fáradhatatlan szervező volt. Kicsiny mezőségi szórványfalvak református híveinek találkozókra, konferenciákra, zarándoklatokra való összegyűjtését vállalta. Nevéhez haranglábak, templomok összeomlásának megállítása fűződik, testvérgyülekezetek segítségével. Példa erre a Cege községbe olvasztott Göc falu összeomlással fenyegetett kis református temploma. /Kovács Zoltán: In memoriam Kövesdi Kiss Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2004. augusztus 26.
Horváth Gyöngyvér és László állította ki Nagyenyeden, az Inter-Art Galériában alkotásait. Horváth Gyöngyvér önmagáról elmondta: 1977-ben végzett a kolozsvári képzőművészeti akadémián, grafika szakon, és azóta majdnem folyamatosan részt vesz Kolozsvár művészeti életében – egyrészt mint kiállító, de főleg mint könyvek, folyóiratok illusztrátora. Elmondta, hogy a nagyenyedi tábort szereti a legjobban, ahol közös alkotómunka folyik. Horváth Gyöngyvérnek Nagyenyeden ez az első egyéni kiállítása. /Stílus-expresszivitás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./
2004. szeptember 12.
Szeptemberben átadták a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik melléképületét, az étkezde konyháját. A romos épületet előbb le kellett bontani, hogy a helyébe újat emelhessenek. A felújítási munkálatokba mintegy száz nagyenyedi és környékbeli önkéntes kapcsolódott be. /Tanévkezdésre használatba adják. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 12./
2004. szeptember 15.
Az elcsángósodás ellen küzdenek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Simon János tanár, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója közölte, egyelőre nincs egészségügyi működési engedélyük, de majd megszerzik. A kollégiumot az Erdélyi Református Egyházkerület, németországi és hollandiai reformátusok, az önkormányzat és az RMDSZ segíti. Simon János szerint pozitívum, hogy az iskola visszakerült az egyház tulajdonába. /Cs. P. T.: Szigetlakók az erdélyi szórvány tengerében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./
2004. szeptember 18.
Szept. 3–4-én a Bethlen Egyesület ötödik alkalommal szervezte meg a történelmi vetélkedővel egybekötött szórványifjúsági találkozót. Kilenc településről érkeztek csapatok. A vetélkedő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban folyt. /Székely Emese: Bethlen–Nagyenyed. Szórványifjúsági találkozó – ötödszörre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2004. szeptember 20.
Idén második alkalommal szervezte meg szept. 17-19-e között Kolozsváron az Agnus Média Alapítvány és a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) az Iskolarádiósok és Diáklapszerkesztők Országos Találkozóját. A rendezvényen nyolc erdélyi város (Szováta, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Beszterce, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Temesvár és Kolozsvár) 18 középiskolás diákja vett részt, mindannyian különböző sulirádiók, diáklapok képviselőiként. Kiderült: a diáklapok általában ugyanazokkal a gondokkal szembesülnek: kevés a lelkes munkatárs, nincs pénz nyomdaköltségre, néha még a tanárok hozzáállása sem nevezhető túl pozitívnak. /Zakariás Regina: Összegyűltek az erdélyi diákújságírók. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2004. szeptember 22.
A sepsiszentgyörgyi székhelyű, közel 200 tagot tömörítő László Kálmán Gombászegyesület szeptemberben rendezte meg a hagyományos gombásztábort a festői szépségű Ojtozon. Az időjárás is kedvezett, így a tavalyi nagyenyedi tábor eredményeit jóval túlhaladták. 134 fajt sikerült azonosítaniuk. Ellátogattak Gorzafalvára, a csángó faluba. /Dvorácsek Ágoston, Nagyenyed: Gombásztábor Erdély peremén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2004. szeptember 23.
Szept. 24-én Régi könyvek erdélyi könyvtárakban címmel konferencia kezdődik Marosvásárhelyen, a Teleki Téka rendezésében. Húsz jeles előadó érkezik határon innen és túlról. Kiállítják a Téka 67 ősnyomtatványát, erre még nem volt példa az intézmény történetében. Az előadáscímek közül: Könyvnyomtatás az Erdélyi Fejedelemségben, A pálos rend tövisi kolostorának könyvtára a XVIII. században, Kéziratos graduálok az erdélyi református egyházközségi könyvgyűjteményekben, Régi nagyenyedi könyvek a Teleki-Bolyai Könyvtár állományában. A rendezvénysorozatot a bázeli Teleki Téka Alapítvány, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros Megyei Tanács támogatta. /Nagy Botond: Premier a Teleki Tékában. Láthatók lesznek az ősnyomtatványok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./
2004. szeptember 27.
Szárazajtán szept. 26-án a Maniu-gárdisták 1944. szept. 26-i vérengzésére emlékeztek. – Szárazajta története a miénk, azoké, akik itt élünk, és nem azoké, akik kívülről bejönnek, és megpróbálják átforgatni azt – szögezte le Bartalis Szélyes Pál református lelkész. Arra utalt, hogy amikor három hete, szeptember 4-én a szárazajtai volt görög katolikus templom udvarán újratemették a napokkal korábban kihantolt, az 1944. szeptember 4-i csatában elesett néhány román és egy német katonát, a hatóságok valóságos erődemonstrációt tartottak, az emlékezők pedig mindenáron azt bizonygatták: a csatamezőn elesett katonák életéért Szárazajta magyar lakossága felelős. – Szárazajtán riadalmat keltett, hogy terepmotorosok jelent meg a faluban.Később fekete ruhás kommandósok jelentek meg, és igazoltatni kezdték az ünnepségen részt vevők egy részét. 1944. szeptember 26-án néhány helybéli román kezdeményezésére az Észak-Erdélyt végiggyilkoló és -rabló Maniu-gárdák 13 magyart végeztek ki Szárazajtán, közülük kettőt fejszével lefejeztek. Bartalis Szélyes tiszteletes hangsúlyozta: „Úgy kell emlékeznünk a történtekre, ahogyan történtek. Valahányszor emlékezünk, imádkozunk, hogy az Úristen bocsássa meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. De elvárjuk, hogy a mi történelmünket is tiszteljék, és bármilyen nemzetiségűek, mások is bocsánatkéréssel emlékezzenek, hogy a szárazajtaihoz hasonló tragédia soha többé meg ne történhessen.” A szárazajtai megemlékezést megzavaró terepmotorosokra, de főleg a csendőrökre Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor is kitért: „Nem az emlékező és imádkozó emberekre kell vigyázni, nem tőlünk kell félni, mert a veszély nem tőlünk jön.” Puskás a román katonák elestét a magyarok rovására író törekvések kapcsán hozzátette: „A történelmet senki nem tudja átírni, ezért ismételten le kell szögeznünk: a katonák a háborúban a harctéren estek el, nem a mi kezünk által.” Ezt támasztotta alá Márton Árpád RMDSZ-képviselő is, aki levéltári forrásokra alapozott beszédében azt emelte ki, hogy a Maniu-gárdisták ártatlan embereket gyilkoltak meg, és mindazok, akik mostanság „az állami terror enyhébb formáját alkalmazva”, rendőri és csendőri erőket felvonultatva próbálják továbbra is félelemben tartani Szárazajta lakosságát, legitimálni próbálják az akkori tömegmészárlást. Olosz Gergely képviselőjelölt és Benkő Emőke tanár a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezete nevében összefogásra és helytállásra buzdított, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete nevében felszólaló Hoffmann István pedig a Maniu-gárdák hadjáratához hasonlította a délvidéki magyarság ma is tartó zaklatását. Szárazajtán Ajtai Abod Mihály református pap, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egykori igazgatója születésének 300. és a Maniu-gárdák tömeggyilkosságának 60. évfordulójára emlékeztek. Ajtai Abod emlékére márványtáblát avattak a templomban. /D. L.: Megemlékezés hatósági felügyelettel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 30.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2004. október 2.
Nagyenyed és Déva után Kisiratoson lépett színpadra a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Füleki László, az együttes vezetője jelezte, 12 éve van a Hargita táncegyüttesnél, de azóta nem jártak itt. Kifejtette, hogy az együttes egyik fő célja a szórványmagyarság felkarolása. Tavaly mezőségi turnét szerveztek, ugyanakkor Aradon is jártak. Az együttesnek jelenleg 43 munkakönyves alkalmazottja van, de sokkal nagyobb számú a bedolgozó csapat. A turnékra általában 27 személyt visznek. /Nagyálmos Ildikó: Fő céljuk: a szórványmagyarság felkarolása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2004. október 20.
A Fehér megyei Alkenyér vasútállomás-épülete mellett álló, csak román nyelven "jelzett" Kinizsi-emlékmű /Paul Chinezu/ elé két-három autóbusznyi nagyenyedi, illetve Fehér megyei magyar vonult fel okt. 15-én, a kenyérmezei csata 525. évfordulójának megünneplésére. A környéken már csak a családnevekben lehet tetten érni a magyar (közel)múltat. A felemelő ünnepség után az egybegyűltek visszautaztak Nagyenyedre, ahol tudományos előadások hangzottak el. Dr. Radu Lupescu történész kitűnő magyarsággal elmondott előadásában megemlékezett Hunyadi János nándorfehérvári csatájáról is. Kovács Jenő mérnök a "300 békétlen év" történetét elemezte. Szóba került a pusztakaláni buzogány-ügy, Sárd, Szentimre, Borberek és Kéménd emlékei. Dr. Gudor Botond magyarigeni református lelkész, Hunyadi János négy emeltetett, illetve átépített, dél-erdélyi templomáról, köztük a szentimreiről beszélt. /Bakó Botond: Kinizsi Pál emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2004. október 26.
Visszautasították a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásait. Az MPSZ képviselői felháborítónak tartják, amiért az ügyészség beavatkozott a politikai életbe, és úgy vélik, minderre azért volt szükség, hogy megfélemlítsék azokat, akik másképp gondolkodnak, mint az RMDSZ. Az MPSZ vezetői törvénytelennek tartják, hogy a KVI kiadta az RMDSZ-nek az MPSZ-t támogató aláírások listáját. A listák birtokában az RMDSZ több támogatótól is számon kérte aláírását. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót is felkerestek és faggatták őket. Az MPSZ értesülései szerint például a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Dénes szenátor személyesen telefonált Erdei Józsefnek, akitől számon kérte aláírását. Bajusz Katalin nagyenyedi RMDSZ elnökségi tagot az RMDSZ megyei választmányi gyűlésén elítélték aláírásáért. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke hazugságnak nevezte azt az állítást, miszerint munkahelyük elvesztésével fenyegettek volna meg több személyt az MPSZ-támogató listát aláíró nagyenyediek közül. Annak láttán viszont, hogy a helyi RMDSZ egyik oszlopos tagja az MPSZ-nek gyűjt aláírásokat, igenis összehívták a választmányt az ügy tisztázása végett, a jelenlévők pedig elítélték Bajusz Katalin akcióját. Seres Dénes szenátor, RMDSZ-elnök szerint semmilyen megfélemlítő akció nem indult Szilágy megyében, de tisztázni kellett, hogy azok az RMDSZ nyilvántartásában szereplő tagok, akik aláírták az MPSZ-t támogató listákat, továbbra is a szövetség tagjainak tartják magukat. Arra a kérdésre, hogy honnan származtak az aláírókra vonatkozó információk, Seres szenátor elmondta: elsősorban belső MPSZ-körökből, illetve a választási iroda RMDSZ-es tagjától, aki szintén megjegyzett néhány nevet. /Székely Kriszta: Többen nem ismerik el aláírásukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 27.
Okt. 23-a tiszteletére, nagyszabású emlékünnepséget szervezett a nagyenyedi EMKE a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Dávid Gyula tartott előadást. Dávid Gyula, aki maga is ült, éppen 7 évet, előadásában alapos történeti áttekintést adott az 1956-ot közvetlenül megelőző időszakról, amikor a Bolyai Egyetemet és később a Magyar Autonóm Tartományt megszüntették , az erdélyi magyarságot jogaiban korlátozzák. A perek és ítéletek a megfélemlítés részét képezték. Ennek az eredménye volt az a teljes bénaság, ami az erdélyi magyarságon sokáig eluralkodott. A megjelentek hangfelvételről élvezhették Illyés Gyula saját előadásában Egy mondat a zsarnokságról című költeményét, majd Bajusz Katalin óvónő előadta Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. /Bakó Botond: Nagyenyed. "Három ember már egy szervezet volt".= Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2004. november 8.
- Eljött az ideje annak, hogy a Fehér megyei magyarság visszaszerezze parlamenti képviseletét. Ehhez azonban minden magyarnak be kell állnia az összefogás, az egység ernyője alá – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje nov. 6-i, Fehér megyei látogatása során. Markó négy napos szórványkörútjának utolsó napján Nagyenyeden, valamint Magyarlapádon találkozott a magyar közösséggel. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban ünnepélyesen átnyújtotta az iskola vezetőinek azt a kormányhatározatot, amely a kollégium épületének visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette a közös felelősségvállalás, valamint egy, a szórvány pedagógusait támogató közös stratégia kidolgozásának szükségességét. Simon László, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója megköszönte az RMDSZ vezetőségének a kollégium ingatlanainak visszaszolgáltatása érdekében kifejtett erőfeszítését. /(Csernik Attila): Az összefogás ernyője mindenkit megvéd. Markó Béla Fehér megye körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),
2004. november 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2004. november 25.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium esetében a visszaszolgáltatásról szóló hivatalos okmányok megérkezését követően, a fellebbezési határidő utolsó napján a rendelet ellen keresetet nyújtott be a polgármesteri hivatal. Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök bejelentette, hogy a liberális polgármester megtámadta a kollégium és a tanári lakások visszaszolgáltatásával kapcsolatos rendeletet. Formai okokra hivatkoztak: az ingatlanokat a Kolozsvári Református Egyházkerület igényelte, azonban az 176/1948-as rendeletben a nagyenyedi református iskola szerepelt. Rácz Levente kérte a polgármestertől, hogy legalább a kollégium esetében vonja vissza a bírósági keresetet, ez megtörtént. Nov. 24-én, a tárgyaláson a felperes, a polgármester visszavonta a keresetet, ezért most már az ingatlanok telekkönyvezhetők. Ez is mutatja, hogy miért kell érdekképviselet, mert állandóan ott kell lenni és nyomást gyakorolni, mondta Rácz Levente. /N.T.: Tessék telekkönyvezni! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./
2004. november 27.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium sorsa egész Erdély érdeklődésére számot tarthat, ugyanis ez a tanintézmény lett Dél- Erdély utolsó oktatási szórványvára. Simon János igazgató örömmel tájékoztatott arról, hogy minden tantárgyat egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok tanítanak. Az elmúlt év decemberében az Oktatásügyi Minisztérium egymilliárd lej támogatást utalt ki a központi fűtés korszerűsítésére. A helyi polgármesteri hivataltól 400 millió lejt kaptak az új csövek elhelyezésére. November elejére sikerült a fűtés korszerűsítése, meleg volt az osztályokban. A februárban hozott kormányhatározat alapján az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapta a kollégium épületeinek egy részét. Néhány nap múlva a kollégium átveheti azt a modern konyhának, raktárnak, élelmiszerek feldolgozására szolgáló helyiségeknek helyet adó épületet, mely az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával épült. /Szabó Csaba: Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Átalakulóban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2004. december 4.
Dec. 2-án Nagyenyeden, a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban bemutatták Bartók Árpád nyugalmazott tanár A Kincsás lankáin című kötetét. A könyv a szerző irodalmi életműve: egy kisregény, pár novella és vadásztörténet. /Dvorácsek Ágoston: Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2004. december 6.
Dec. 4-én tartotta Mikulás-váró hangversenyét a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében. A hangversenyt Guttmann Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Kilenc énekkar lépett fel: a Báthory István Líceum gyermek- és vegyeskara, a magyarlónai református gyermekkar, a zilahi Református Kollégium énekkara, a székelyudvarhelyi Tompa László és a farkaslaki Tamási Áron iskolák összevont énekkara, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyeskara, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceum Szeminárium fiúkórusa, a kolozsvári Református Kollégium énekkara és a kolozsvári Zenelíceum kórusa. /Hintós Diana: Mikulást várni jó – énekelni még jobb. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2004. december 9.
A Romániai Máltai Segélyszolgálat gazdaságilag legerősebb szervezete kétségkívül a temesvári (a második helyet a kisiratosi, a negyedik helyet pedig a nagyenyedi foglalja el), mutatott rá beszédében dr. Bárányi Ferenc, az országos vezetőség alelnöke a közgyűlésen. Dr. Bárányi Ildikó, a segélyszervezet temesvári filiájának vezetője számolt be tevékenységükről. Egy évvel ezelőtt reménytelennek látszott, hogy meg tudják tartani minden szolgáltatásukat, mert az állami támogatás összege jelentősen csökkent. A legnagyobb veszélyben az 50 idős, házhoz kötött személy gondozása forgott. Végül a Temes Megyei Munkaerő-gazdálkodási Ügynökség átvállalta a 9 szociális gondozó fizetésének 75 százalékát. Dr. Bárányi Ildikó beszámolt arról, hogy 200 nélkülöző család (900 személy) megkapja a rendszeres segélyt, az öregotthon 18 lakója, az 50 házi s a 30 nappali gondozott ellátásban részesül. /(Szekernyés): Sikerült a lehetetlen. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. dec. 9./
2004. december 11.
Dec. 10-én a Korunk szerkesztőségében ismertették a Korunk decemberi, Posztkommunizmus, posztkolonializmus című számát, majd Sümegi György művészettörténész Kép–Szó–Képzőművészek 56-ról címmel idén Budapesten megjelent kötetét. Erdély aránytalanul jobban megsínylette a közös 56-ot, ennek is próbál tisztelegni a kötet. Míg Magyarországon 22 ezer, néhány hónapos börtöntől a halálbüntetésig terjedő bírósági döntés született 1956 után, Erdélyben az 5 ezret biztosan meghaladó, talán 6–7 ezer embert ítéltek el. Csapody Miklós képviselő, irodalomtörténész hangsúlyozta: a posztkommunizmus fogalma mentalitásbeli változást is jelent, nem csupán időhatárt. Az 56-tól ’89- ’90-ig terjedő sötét korszak "hagyományainak" köszönhetők a mostani állapotok, viszonyok. Végül a szerkesztőségben megnyílt Nagy Éva és Balogh Zoltán akvarelljeinek és grafikáinak tárlata. Nagy Éva életútja tragikus: a Nagyenyeden született, hazáját, otthonát a történelem sodrában háromszor is menekülve elhagyni kényszerülő képzőművész. A rendezvényen Dimény Áron színművész Márai Sándor: Mennyből az angyal című, az 1956-os forradalom egyik legszebb versét olvasta fel, majd a Pro Camera vonósnégyes színvonalas produkciója zárta a találkozót. /F. I.: Hármas rendezvény a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2004. december 13.
Tizenöt esztendeje, 1989. dec. 23-án jelent meg Aradon a Jelen c. napilap első száma. Az évek során az egykori megyei újság Nyugati Jelenné, öt megyét átfogó regionális napilappá vált, amely tulajdonos-főszerkesztője, Böszörményi Zoltán jóvoltából valamikor nem is remélt szintre jutott. Dec. 11-én – kissé előrehozva – a tizenöt éves évfordulót ünnepelték Aradon magyarországi vendégek, aradi, dévai, nagyenyedi és temesvári újságírók részvételével. /A Nyugati Jelen ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2004. december 16.
Kovács András karnagy az általa vezetett kórussal, a Vártemplom Psalmus vegyes karával /Marosvásárhely/ részt vehetett dec. 12-én Kolozsváron, a kolozsmomostori új református templomban karácsonyt váró énekkari hangversenyen. Nyolc kórus lépett fel. A házigazdák énekkara után a Kisbácsról, Magyarfenesről, a Szatmár megyei Mezőfényről, Besztercéről, Tordaszentlászlóról, Nagyenyedről érkeztek kórusok a marosvásárhelyieken kívül. Nagy tapsot kapott a két népviseletbe öltözött kalotaszegi kórus, a magyarfenesi és a tordaszentlászlói. /Kovács András karnagy: Karácsonyt váró kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2004. december 17.
Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2004. december 21.
A nagyenyedi gyökerekkel rendelkező Lőrincz Lehel 1959-ben végezte el Kolozsváron főiskola szobrász szakát. 1960-tól rendszeresen szerepel országos, megyei és egyéb csoportos tárlatokon, de egyéni kiállításainak jegyzéke is gazdag. Sorra jelennek meg köztéri szobrai az erdélyi helységekben, a kortárs művészek közül talán a legtermékenyebb ilyen vonatkozásban. Egykori iskolájában, a nagyenyedi Bethlen Kollégium udvarán helyezték el az Apafi Mihály fejedelem-szobrát, a szilágybagosi hősök emlékét idézi turul madaras emlékműve és 2001-ben Szilágysomlyón felavatták Báthory István fejedelem szobrát, Szilágylompérton Ady Endre-szobrát, Szilágykrasznán bronz Petőfi-mellszobrát. A művész távlati tervei közt szerepel Pápai-Páriz Ferenc szobrának az elkészítése is, amelyet egykori iskolájának szeretne juttatni. A Bethlen Kollégium falait egyébként már eddig is számos Lőrincz Lehel-mű díszíti: a Barabás Miklóst, Kőrösi Csoma Sándort, Hermányi Dienes Józsefet, Áprily Lajost, Berde Máriát idéző domborművek sora. /N. J.: Lőrincz Lehel köztéri szobrai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./