Lőrincz Lehel szobrászművész már hatodik térszobránál tart. Báthory István szobra Szilágysomlyón áll, Apafi Mihályé Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium udvarán, Petőfi Sándoré Szilágykrasznán, Ady Endréé Szilágylompérton. Szilágybagosra turulmadaras hősi emlékműve került. Ezekhez járult március 14-én felavatott Arany János-mellszobor Szilágynagyfaluban. A művész jelentős dokumentációt gyűjtött össze Lőrincz Lehel következő munkája Nagyenyedre készül, Pápai Páriz Ferenc szobrát szeptemberben avatják. Ezt a szobrot Lőrincz Lehel, mint volt Bethlen Gábor Kollégium volt diákja, anyagi ellenszolgáltatás nélkül készíti el. Lőrincz Lehel indíttatását meghatározta, hogy édesapja református lelkész volt. Emiatt a kolozsvári képzőművészeti középiskolában és az egyetemen is osztályellenségnek kiáltották ki. /Csomafáy Ferenc: Szakrális helyek teremtője. Az Arany János-szobor alkotójának műhelyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Március 15-én a nagyenyedi magyarság a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében ünnepelt, a Fehér megyei RMDSZ és az iskola szervezte ünnepségen. Szőcs Ildikó igazgatónő, a műsor levezetője üdvözölte a vendégeket. Bárócz Huba református esperes és dr. Gudor Botond magyarigeni református tiszteletes után Mariana Plesa, Horatiu Josan és Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium történelem tanára mondott beszédet. /Bakó Botond: Jottányit sem 48-ból! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Vasárnap délelőtt az istentisztelet idején Nagyenyeden, a vártemplomban a kisgyerekeknek tart vasárnapi iskolát Tamás Piroska nyugdíjas tanítónő. Ezt a rendhagyó vasárnapi iskolát Lázár Emőke református vallástanárnő kezdte el, most ketten felváltva folytatják. /Takács Ildikó: Gyermekmegőrző és vasárnapi iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

Elhúzódik a nagyenyedi református egyházkerület tulajdonába tartozó természetrajzi és történelmi múzeum visszaszolgáltatása. Ada Rus városházi szóvivő szerint az egyházkerületnek előbb bizonyítania kell a tulajdonjogot. Kónya Tibor iskolalelkész jelezte, hogy minden szükséges iratot eljuttattak Bukarestbe, és válaszra várnak. A könyvtár átadása viszonylag simán ment – számolt be Györfi Dénes könyvtáros. A könyvtár 1848-as pusztulása után gróf Mikó Imre, a kollégium akkori főgondnoka 5000 kötetet ajándékozott a kollégiumnak. A könyvtár egyik gyöngyszeme egy 1474-ből származó, latin nyelvű ősnyomtatvány, melyre 1849-ben Herepey Károly talált rá egy 20 km-re lévő hegyi faluban, ahol egy román család fejőszéknek használta. A Bethlen-kastélybéli történelmi múzeumban néhány avar kori leleten kívül szinte semmi sem idézi a hajdani állapotokat. A természetrajziból gróf Mikó Imre éremgyűjteménye hiányzik. /Tamás András: Enyedmúzeumi huzavonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Elhunyt dr. Újvári József professzor /Nagyenyed, 1928. ápr. 15. – Kolozsvár, 2006. márc. 20./, a kiváló egyéniség. A Bolyai Egyetemen folytatta tanulmányait, Szentpéterváron szakosodott, elkészítette „Románia vízrajzának elemei” című doktori tézisét. A bukaresti Hidrometeorológiai Vezérigazgatóságon osztályvezető lett és oktatott a Parhon Egyetemen. Később Kolozsvárra ment előadótanárnak a Bolyai Egyetemre, majd a Babes–Bolyaira. 1981-ben kinevezték professzornak, 1990-től doktori vezető, majd 1993-ban nyugdíjba vonult. Foglakozott Románia vízrajzával, földrajzi monográfiájával, megírta „Románia vizeinek földrajza” című munkáját. Számos könyvet, egyetemi jegyzetet, tanulmányt jelentetett meg itthon és külföldön egyaránt. /Dr. Pándi Gábor: A TANÁR ÚR! Dr. Újvári József professzor (1928–2006). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Többnyire közgazdasági szakokkal bővül az idén a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar nyelvű oktatási kínálata. Nagy László, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a Közgazdaságtudományi Kar nappali tagozatán menedzsment szak indul Kolozsváron. Ugyanezen a karon távoktatás formájában pénzügy és bank szak indul magyarul Segesváron, Nagyszalontán és Szatmárnémetiben egyaránt. A menedzsmentet távoktatás formájában Szatmárnémetiben is el lehet majd sajátítani. Kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságát szintén Segesváron, az élelmiszeripari gazdaságot pedig Sepsiszentgyörgyön lehet távoktatásos tagozaton magyarul tanulni. Emellett tanító- és óvónőképző pedagógiai szak indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Nagyenyeden. Az egyetem egyéb szakokon is létrehozna magyar csoportokat, de ezeket az oktatási minisztérium egyelőre nem akkreditálta. /B. T.: Főleg a távoktatásban bővült a BBTE magyar kínálata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Megjelent a Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat 2. száma. Csávossy György Nagyenyedi mementó című írásában emlékezett a város 1849-es gyásznapjaira, Kiss Bence a IV. határon túli magyarok zenéje rendezvényről írt, Dukrét Géza a XI. Partiumi Honismereti Konferenciát összegezte. Essigné Kacsó Klára a Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor történetét foglalta össze. A Romániai Magyar Dalosszövetség 2005. évi közgyűléséről is szó van a lapban. Csetriné Lingvay Klára ismerteti. /Művelődés / 2. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Bartolomeu Anania metropolita március 25-én történt beiktatása ellen nemcsak az erdélyi ortodox hierarchia egy része, hanem a román értelmiség színe-java is tiltakozott, mert ebben Erdély ortodoxiájának megosztását látta. Az Anania beiktatására készülődő hívek az Adevarul című lapban olvashatták a metropolitává avatott Anania érsekről, hogy legionáriusként a fasiszta eszmék elkötelezettje volt, emiatt előbb hat hónapi, majd hat év börtönt szenvedett. Egykori cellatársa, Nistor Chioreanu emlékirataiban az áll, hogy Anania az enyedi börtönben besúgó volt. Tény, hogy miután 1964-ben szabadult, egy év múltán Ceausescu őt küldte ki az Egyesült Államokba. Emlékezetes az is, hogy 1998. március 13-án Kolozsvárott ortodox diákok husángokkal űzték ki a görög katolikusokat templomukból, amelyet az ortodoxoktól ötven év után bírósági határozattal végre visszakaptak. Mivel a hatóságok továbbra is a görög katolikusoknak, az unitusoknak adtak igazat, egy hét múlva, március 20-án Anania érsek Gheorghe Funar polgármester és más Vatra-vezérek közreműködésével nagyszabású tüntetést szervezett, melyen Anania beszédében kijelentette, hogy az utóbbi időben az ellenség hullámokban támad az ortodox egyház és rajta keresztül a román nemzet ellen. A Romania Literara 2001. február 14-én arról adott hírt, hogy a titkosrendőrség, az SRI irattárából napvilágra került iratcsomó szerint Teoctist pátriárka 34 éves korában a Vasgárda tagjaként részt vett a bukaresti Rosit Daath zsinagóga szétdúlásában. Idén március 25-én Kolozsvárott a 91 éves Teoctist és a 85 éves Anania az új erdélyi metropolia megszületésének örömére összecsókolózott, régi bajtársak találtak egymásra. E barátság dokumentuma az Anania érsek tollából 1992-ben megjelent Pro memoria című könyv is. Bevezetőjét Teoctist pátriárka jegyezte, ebben olvasható: „Legyünk készek arra az esetre, ha a más fajú és más vallású idegenek újra meg akarnák csonkítani az ősi román földet, amelynek lakói kétezer éven át vendégszeretettel, terített asztallal fogadták be őket.” Ebben az összefüggésben a szerző valósággal démonizálja Márton Áront, Majláth Gusztávot és Gyárfás Elemért, akiknek közreműködésével a katolikus egyház a szerző szerint kémeket nevel a Vatikán számára. A Pro memoria világi kérdésekkel, jelesül a romániai magyarsággal is foglalkozik. Ananiának a kötetbe foglalt amerikai cikkei egyikében (Credinta, 1976/6.) szó esik az 1946-os kolozsvári diákösszetűzésekről, amelyeknek ő is tevékeny szereplője volt: „Erdély magyarjai akkor is épp olyan soviniszták voltak, mint ma, akkor is úgy kapálóztak, mint valami hanyatt esett svábbogarak.” Bizonyára ilyen olvasmányélmények hatására írta Paul Goma a Cotidianul 1998. január 13-i számában, Anania érsekre utalva: „A szekuritátés teológusok fogják be a szájukat, ne beszéljenek erkölcsről, kereszténységről” /Barabás István: Mit leplez a tömjénfüst? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Március 29-én Nagyenyeden az Irodalmi Kávéház meghívott vendége Bernád Ilona természetgyógyász, a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban megtartott összejövetel házigazdája Györfi Dénes könyvtáros volt. Bernád Ilona a magyar népi egészségmegőrzésről és gyógyászatról tartott előadást. A magyarságot a hagyományok, szokások is egybekapcsolják, „összeköt bennünket a közös tudás és a közös lélek” – fejtette ki az előadó. /Takács Ildikó: Összeköt a közös lélek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

– A visszaadott épületek közül legfontosabb számunkra a Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttese – hangsúlyozza Kónya Tibor iskolalelkész Nagyenyeden. – A kollégium udvarán kilenc nagyobb épület áll, amelyekben tanítás folyik, illetve egy-egy lakás- és konviktusépület. Ezekből három épületet visszakaptak: a kollégium főépületét, az elemi iskola épületét és a fiúinternátusnak otthont adó épületet. A többi épületet visszaadása eljárásbeli akadályok miatt késik. Az egyházközség pert indít azon lakók ellen, akik nem hajlandók bérleti szerződést kötni. Az az elképzelés, hogy a bérekből az egyházi iskolává visszaalakuló Bethlen Gábor Kollégiumot színvonalasan fenntartsák. A Nagyenyed környéki településeken is számos ingatlan várományosa az egyházközség, ilyen például Csombordon az iskola épületegyüttese, az egykori Kemény-kastély telkén, kastélyostól, parkostól. Továbbá szántók, erdők és mezőgazdasági jellegű területek visszaszolgáltatását várják. Remélhetőleg nemsokára visszajut az egyházkerülethez a Bethlen Gábor Kollégium könyvtára, a Természetrajzi Múzeum, Közép-Európa első számú természetrajzi múzeuma és a Történelmi Múzeum. /Tekintélyes „református” vagyon Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Eltávozott az élők sorából Técsi Erzsébet, a nagyenyedi Bethlen Kollégium leányinternátusának legendás hírű nevelőnője, aki huszonöt éven át hűséggel szolgálta az iskolát. Nem alapított családot, családja a sok száz rábízott tanulólány volt. Számára nem volt vakáció, szabadnap, egész lényét kitöltötte hivatása. Igyekezett szebbé, barátságosabbá tenni a környezetet. Kis könyvtárában ott voltak Kodolányi János, Németh László, Szabó Dezső frissen megjelent művei, amelyeket szívesen kölcsönzött tanítványainak, kollégáinak is. /Józsa Miklós: Otthona a kollégium volt igazságot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

A fóti Németh Kálmán Általános Művészeti Alapiskola diákszínjátszó csapata az elmúlt napokban a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban vendégszerepelt. /Bakó Botond: Fehér megye. „Sohase mondd, hogy vége” Látványszínház a Bethlen Gábor kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Papp László, aki tíz éven át volt Nagyenyed katolikus plébánosa, most ellátogatott Nagyenyedre. A mindenki által szeretett Laci atya elévülhetetlen érdemeket szerzett a nagyenyedi magyar katolikus közösség összekovácsolásában és az ősi templom felújításában. Nevéhez fűződik a kisiskolások  Kairosz, a felnőttek Horgony  és az idősek Alkony nevű csoportjának kialakítása és lelki vezetése. /Takács Ildikó: Lélekemelő viszontlátás Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11/

Nagyenyeden Márai Sándor munkáiból adott ízelítőt Albert Júlia, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésznője. Közel egy órán keresztül adta elő a veretes prózai és verses szövegeket. /Józsa Miklós: A Költészet Napja Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Ercsey Gyula néhai nagyenyedi tanár visszaemlékezéseinek foglalata a Kolozsváriak a Gulágon /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár/ című könyv. A könyv megjelenését a szerző már nem érhette meg, 2000 októberében elhunyt. Munkájában megörökítette az 1944 őszén elhurcolt kolozsvári civilek kálváriáját. /Kényszermunka az Urálban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Hantz Lám Irén, Lám Béla kisebbik leánya egybegyűjtötte édesapja Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal és Reményik Sándorral folytatott levelezésének hozzáférhető anyagát, 232 levelet. Az aradi könyvbemutatón /Lám Béla levelezése Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal, Reményik Sándorral. Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2005/ a szerző exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Hantz Lám Irén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban földrajztanárként dolgozott nyugdíjazásáig, de mindig szívügyének tekintette édesapja hagyatékának rendezését. Lám Bélának 1967-ben A körön kívül címmel jelent meg önéletrajzi regénye. Hantz Lám Irén Török Zoltán professzor hatására a földrajz szakot választotta. Nem bánta meg, mert a tanári munkától rengeteg szépet kapott. Most, nyugdíjas éveiben az irodalmi hagyatékot szeretné rendezni. Hantz Lám Irén írói pályája 1990-ben Reményik Sándor levelezésének a közlésével indult, a Korunkban. Hat év múlva látott napvilágot a Torockói útikalauz, ami költői, művészi elemeket is tartalmaz. Ezután Város az Őrhegy alatt címmel képes-szöveges összeállítást készített Nagyenyedről, de Torockószengyörgyről is írt könyvet. Torockói receptes könyv címmel Áprily Lajosnak és Szilágyi Domokosnak a különféle ételekről szóló verseivel megtűzdelve, torockói ínyencségeknek a receptjeit gyűjtötte egybe. Édesapja hátrahagyott írásait, illetve a Lám család eredetét, történetét 2002-ben, születésének a 100. évfordulójára állította össze. Hantz Lám Irén még a Reményik-album kiadását tervezi, ezzel befejezettnek tekinti a hagyaték feldolgozását. /Balta János: Exkluzív interjú Hantz Lám Irénnel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Nagyenyeden a dr. Szász Pál Galériában Lőrincz László nyugalmazott muzeológus huszonöt alkotását, tusrajzait lehetett megtekinteni. Király László nyugalmazott magyartanár előadást tartott a művész munkáiról. Lőrincz László az utóbbi két év grafikai termését vonultatta fel. /(bakó): Mozgalmasság és fegyelem. Tusrajzkiállítás a dr. Szász Pál Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Idén ötödik alakalommal szerveztek Bethlen-napokat Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvény programja között mindenki találhatott számára megfelelőt. Mindegyik napon egy-egy jeles személyiségre emlékeztek: első nap Bakó Árpád egykori testnevelő tanárra, második nap Dr. Sáska Lászlóra, harmadik nap pedig Gáspár János pedagógusra, tanárra. Leleplezték Lőrincz Lehel munkáját, a Bakó Árpád egykori kollégiumi tornatanárról készült domborművet. A szavalóversenyt az iskola néptánccsoportjának előadása, valamint táncház követte. A tudományos ülésen többek között Király László nyugalmazott magyartanár, Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, Józsa Miklós és Bakó Botond nyugalmazott kollégiumi tanárok emlékeztek Szabó T. Attila nyelvészprofesszor tanárkodására. A tudományos diákkonferencián a tanulók bemutatták dolgozataikat. A dr. Sáska László emléksarok berendezése számított a második nap fénypontjának. Xántusz Gábor adományozta az Afrikában élt orvos örökségét a kollégium iskolamúzeumának. Az iskolabörzén bemutatkoztak a különböző szakosodású kollégiumi osztályok, továbbá a cserkészcsapat, és megjelent az iskolaújság legfrissebb száma. Bemutatták a Kollégiumi Értesítőt. Május 7-én, vasárnap dr. Pap Géza református püspök hirdetett igét, majd a Bethlen Gábor udvara című táncelőadásra került sor a Collegium Gabrielense előadásában. Ezután felavatták a felújított konviktus épületét. A délutáni események Torockószentgyörgyön zajlottak. Bakó Botond tartott előadást Gáspár János életéről és munkásságáról. A rendezvény kopjafaavatással zárult. A Torockószentgyörgyön született tanár tiszteletére felállított kopjafára ezt vésték: Egy igazi magyar mindenész. A rendezvénysorozat utolsó mozzanataként az érdeklődők a Torockószentgyörgy ma című képzőművészeti kiállításon vehettek részt. /Dézsi Ildikó: Dr. Sáska László emléksarkot avattak Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A 2006-os esztendő a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlik. Az imaévhez kapcsolódva az erdélyi ifjúság tematizált imaesteket szervez. Az Evangélikus Collegium Academicum (ECA), Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) május 9-e estéjére ökumenikus imaest-láncot hirdetett meg Erdély több településén az önálló állami magyar egyetemért. Erre az eseményre Nagyenyeden este 8 órától kerül sor a református templomban. Az esemény védnökségét Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, Pap Géza református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József római katolikus püspök és Tőkés László református püspök vállalta. /Bardócz Csaba: Ökumenikus imaest a magyar egyetemért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

A Honvéd Táncegyüttes fellépéseivel veszi kezdetét a héten a 15. Festum Varadinum. Idén először a nagyváradi kulturális rendezvénysorozat a megszokott egy hét helyett tíznaposra bővült. A tulajdonképpeni Festum május 14-21. között lesz, a héten az esemény rangját emelő előrendezvényekre kerül sor – közölte Biró Rozália alpolgármester, a főszervező Varadinum Alapítvány elnöke. Május 11-én a Honvéd Táncegyüttes Ki népei vagytok? című táncjátékát, másnap a Lúdas Matyit tekintheti meg a közönség, este pedig Nagyváradon először az István, a király rockoperából láthatnak részleteket az érdeklődők. Az előadás egyben segélykoncert, a bevételt a váradi Ady Endre Gimnáziumnak és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak ajánlották fel. A Festum Varadinum 40 rendezvénye közül a Limes – Első határ menti nemzetközi könyvfesztivál tekinthető premiernek. /Pap Melinda: Bővült a Festum Varadinum. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

„Az imádság erejével próbálunk hatni a magyar egyetem létrehozásáért” – mondta Adorjáni Dezső evangélikus püspök a május 9-i ökumenikus imaest kapcsán. Kolozsváron az imaestet a fiatalokkal zsúfolásig megtelt evangélikus templomban rendezték. Más erdélyi városokban is hasonló imaestet tartottak. Ökumenikus imaest-láncot tartottak Erdély több településén. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon a templomok harangjai este 6 órára hívták templomba azokat, akik a magyar egyetemért akarnak fohászkodni. Nagyenyeden, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Székelyhídon 7 órakor kezdődtek a közös imák. Kolozsváron az imaesten részt vett Adorjáni Dezső evangélikus, Papp Géza református, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Jakab Gábor római katolikus esperes is Az ökumenikus imaest ötlete a fiataloké volt. /Debreczeni Hajnal: Ökumenikus imaest a magyar egyetemért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke levélben fordult az UPS Romania SA – Astral Telecom vezetőségéhez, több magyar adó műsorának programba helyezését kérve. A 2004-ben benyújtott igényre az Astral vezetősége kivitelezhetőnek találta a kérés teljesítését, de azóta sem történik semmi. Nagyenyed magyar ajkú lakossága, az összlakosság 16%-a most ismételten kéri a több magyar nyelvű adó nézhetőségét. /Takács I.: Magyar műsorokat kér az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

A Nyugati Jelen április 22-i számában megjelent “Visszakapják szőlőjüket, gyümölcsösüket” című cikk szolgáltatott okot a Konzervatív Párt Fehér megyei szervezetének az RMDSZ-szel kötött protokoll felbontására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselőnek arra, hogy a román nyelvű megyei lapokban kirohant az RMDSZ ellen, “törvényen kívüli politikai szervezet” ellen, mely „undok politikájával fennállása óta csak önnön érdekeit elégítette ki és olyan tevékenységeket és terveket valósított meg, melyek megingatják Románia területi és közigazgatási autonómiáját. Mindezek a nemzetellenes, alkotmányellenes és Európa-ellenes kezdeményezések világosan és kétséget kizáróan azt mutatják, hogy az RMDSZ-nek nincs mit keresnie abban a kormánykoalícióban, melynek sikerülnie fog Romániát az EU-ba integrálni.” Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármesterének nyilatkozata szerint a Konzervatív Párt protokollja a Fehér megyei RMDSZ-szel gyakorlatilag nem létezett. /Takács Ildikó: Dolgozni, komolyan és következetesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Színvonalas előadásokkal kezdődött a hét végén Nagyváradon a XV. Festum Varadinum. A budapesti Honvéd Táncszínház produkcióit tekinthette meg közönség. A csángó, a székelyföldi és a mezőségi táncokat, a kalotaszegi karácsonyi, a széki lakodalmas népszokásokat, énekeket mutatták be. A Honvéd táncosainak tehetségét az István, a király rockopera nagyváradi bemutatóján is megcsodálhatta a közönség. A színpadon Varga Miklós, Vikidál Gyula, Novák Péter és mások énekeltek. A segélykoncert bevételét a szervezők a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumnak és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak ajánlották fel. Május 14-én, vasárnap a nagyváradi bazilikában szentmisével és körmenettel, valamint hagyományosan a Szent László hermájának felvonultatásával nyitották meg az idei Festum Varadinumot. /Pap Melinda: Bravúrok „élő” rockoperához. Megnyílt a Festum Varadinum rendezvénysorozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Az Enyedi Református Egyházmegye vezetőségének a kezdeményezésére május 18-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban találkozott Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke az egyházmegye lelkészeivel. A megyében levő református templomok jelentőségéről, jelenlegi állapotáról, az egyházközségek gazdasági, vagyoni és oktatási problémáiról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tartott beszámolót. Az egyházmegye református templomai a XIII. és XIX. század között épültek, nagy részük műemlék. Jó részük már romos állapotban van, helyreállításuk hatalmas összegeket igényel, a hívek száma kicsi és tovább csökken. Sürgős beavatkozásokra van szükség, több templomba beesik az eső, állaguk rohamosan romlik. A megye lakosságának 15%-a magyar, 4%-a református, 1%-a katolikus, 0,5%-a pedig unitárius. A földek és ingatlanok visszaigénylésére az esetek többségében még válasz sem érkezik. A református közösségek 98%-a 20 éve nem részesült semmilyen állami támogatásban. A polgármesteri hivatalok diszkriminatív módon osztják szét a pénzt, amiből főleg az ortodox egyház részesül, a többi felekezetnek a költségvetés-kiegészítésből ígérnek alapot, de erre soha sem kerül sor. A tanügyi, oktatási helyzet nem csak református ügy, felsorolták az elnöknek a tanerőhiányt, az összevont és felszámolás előtt álló osztályok problémáját, a bentlakási és ingázási gondokat. A megyei tanács elnökének a beszámolóhoz fűződő kérdése sokakat meglepett: “Új templom nem épül sehol?” – kérdezte. Gudor Botond felvilágosította: elegendő templomuk van, a helyreállítási, fenntartási költségeket nem tudják fedezni. Közösségi házak viszont épülnek. Ion Dumitrel megköszönte a meghívást, és biztosította a jelenlevőket, hogy segít a megyei szinten megoldható gondok esetében. Javasolni fogja kormányprogram beindítását ezeknek a műemlékeknek a helyreállítására. Kónya Tibor lelkipásztor az egyházi alkalmazottak – szám szerint 18 ember – fizetésének problémáját vetette fel és azt, hogy 27 parókia egyáltalán nem részesül állami támogatásban. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: Ion Dumitrel az első megyei tanácselnök, aki az egyházakkal is együtt akar működni. /Takács Ildikó: Református lelkészekkel találkozott a megyei tanácselnök. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Május 20-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál közösségi házban országos konferencia keretében ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját a romániai Máltai Szeretetszolgálat, amely 1991-ben 27 alapító taggal jött létre Temesváron. A tanácskozáson részt vett a romániai szervezet elnöke, Puskás Bálint szenátor, Barla Zsuzsa főtitkárnő, a szervezet lelke és mindenese, illetve Bárányi Ferenc alelnök. Barla Zsuzsa elmondta: mindig a legnehezebb helyen és pillanatban igyekeznek segíteni. Így volt ez tavaly a bánáti, majd a moldvai, nagyenyedi árvizek alkalmával, az idén a Duna menti árvizek esetében. Tavaly 90 szociális programot bonyolítottak le, ezzel 4000 embert támogattak. 26 aktív fiókszervezetükkel szinte az egész országban jelen vannak. Van ifjúsági csoportjuk is, 450 taggal. A bedolgozóknak mintegy 80%-a önkéntes, vannak azonban olyan szakemberek is, akiket fizetni kell. Jól együttműködnek a Vöröskereszt és a Caritas képviselőivel, a párhuzamosságok elkerülése és közös tevékenységek érdekében. A bevételi források szempontjából a legjelentősebb szerepet a Nemzetközi Máltai Szervezet, valamint a Máltai Lovagrend játssza. /Bakó Botond: 15 éves a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A református gimnáziumok újraalakulásának 15. évfordulója alkalmából, a Szatmárnémeti Református Gimnázium május 20-21-én diákkonferenciát szervezett. A találkozón részt vettek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi, a kolozsvári, a zilahi, a váradi, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a házigazda Református Gimnázium pedagógusai, diákjai. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője köszöntötte a megjelenteket. A találkozó első felében a véndiákok kaptak szót, s felelevenítették diákkori éveikhez fűződő emlékeiket. Katona Sándor véndiák, később a Református Gimnázium tanára készülő könyvéből olvasott fel részleteket, a református iskola falai között eltöltött diákévekről. A diákok tudományos dolgozatukban bemutatták iskolájuk történetét; a hétköznapokról és ünnepi pillanatairól készült rövidfilmet, valamint különböző riportokat iskolájuk tanulóival, véndiákjaival. A diákok által készített munkákat közös kiadványban jelentetik meg, az iskolák életéről készült rövidfilmekből pedig közös bemutató filmet szerkesztenek a találkozó rendezői. /Karikás Enikő: Romániai református gimnáziumok találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

Május 22-én nyílt meg Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban a “II Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc európai emlékei” kiállítás, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület szervezésében. A Budapesten működő egyesület felvállalta Európa magyar emlékhelyeinek a feltárását, a Magyarországon és külföldön fellelhető hagyatékok felkutatását. Ez a kiállítás Dobai János tiszteletbeli tag és Messik Miklós elnök gyűjtőmunkájának köszönhető. Erdély négy városában – Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Nagyenyed és Déva – mutatják be a gyűjteményt. A megnyitón a Dévai Nagy Kamilla vezette Krónikás zenede két növendéke énekelt kurucnótákat. /Takács Ildikó: Magyar emlékek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Hatodik alkalommal szervezték meg a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a Szórvány színjátszó találkozót. Kötő József színháztörténész, a rendezvény fővédnöke az erdélyi diákszínjátszás bölcsőjeként emlegette a kollégiumot. Demény Piroska, a kollégium aligazgatója megjegyezte: a találkozó három napján kiderült, hogy vannak játékos kedvű pedagógusok, és vannak játékot szerető gyerekek. /Tamás András: Szórványbéli színjátszóbölcső. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 2001-ben kezdték Demény Piroska jelenlegi aligazgató kezdeményezésére a szórványban levő magyar iskolai színjátszók találkozójának szervezését. Idén már a 6. Szórványszínjátszó Fesztivált tarthatták meg. Összesen 11 iskolából jött 14 diákszínjátszó csoport. Sok tehetséges diák mutatkozott be, akikkel érdemes foglalkozni. /Bakó Botond: Szórvány színjátszók a Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

Első generációs ifjúsági csoportot búcsúztattak május 26-án a nagyenyedi máltai székházban. Kilenc évvel ezelőtt gyermekként lépték át a máltai székház küszöbét. Előbb dallal, imával, rajzzal, kézimunkával, majd konkrét segítségnyújtással voltak jelen a kórház gyermekosztályán, a város szegényeinél, cigánytelepen, különböző jótékonysági rendezvényeken, templomban, székházban egyaránt. Bárhova is kerül a most ballagó tíz fiatal, folytatni fogja a szeretet munkáját. /Ferencz Erzsébet máltai ifjúsági szóvivő: Máltai ifjúsági csoport búcsúzott Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./