Február 28-án nyújtotta be jelentkezését a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektori állására az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ alelnöke, Gáspárik Attila. Gáspárik elmondta, amennyiben a pályázata sikeres lesz, lemond pozíciójáról, bár mandátuma 2012-ig tart. Amennyiben ráesik a választás, a tanácsban Szász Attila veszi át helyét. Gáspárik elmondta: a döntésnek voltak személyes, családi okai is, de úgy érzi, túl van már a médiaszabályozás érdekes feladatain, elvégezte azt a munkát, ami ezen a téren izgalmas volt. Nyolc év alatt kialakították a megfelelő kereteket, most már nem kell harcolni különböző dogokért, mint a tevékenység kezdetén. /CNA-alelnökből rektor? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese a vele készült interjúban közölte, elkészült az új médiatörvény tervezete, mely lehetővé tenné a huszonnégy órás magyar műsorszórásra való áttérést. Az ügy szépséghibája, hogy a műsor vételéhez a hallgatónak digitális vevőkészülékre lenne szüksége, amitől még távol állunk. Eddig elsősorban a politikai akarat hiánya akadályozta a huszonnégy órás magyar nyelvű adás megteremtését. Borbély Melinda nem ért egyet azzal, hogy sorba rakják a területi rádióstúdiók magyar nyelvű műsorait. Akkoriban összesen napi hatórányi magyar nyelvű műsor készült. Ma viszont egyedül a vásárhelyi stúdió napi hét-, vasárnaponként nyolcórányi műsort szór. Ha kapnak frekvenciát, elkezdhetik a huszonnégy órás szórást. A Marosvásárhelyi Rádió a Román Rádió részeként működik. A napi hét-, vasárnaponként nyolcórás műsort 16 tagú szerkesztőség, plusz a külső munkatársak készítik. Huszonnégy órás műsoridő esetén jelentősen növelni kellene a szerkesztőség létszámát. /Király K. László: „Amíg hallgató van” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulójára emlékezve Ördöngösfüzes református egyházközség és a helyi kulturális egyesület március 1-jén megrendezte a II. Wass Albert Regionális Szavalóversenyt, amelyre mintegy harminc diák érkezett. A versenyre eljöttek a Wass Albert munkáit megjelentető két nagy kiadó képviselői: Turcsány Péter a budapesti Kráter, valamint Káli Király István a marosvásárhelyi Mentor Kiadó részéről. Turcsány Péter rövid előadást is tartott az íróról. A díjkiosztás előtt bemutatták Magyari Zoltán: Tetűbőr belezna /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvét, amely Kisláposi András és Hideg Anna által elmondott ördöngösfüzesi népmeséket tartalmaz. /Somogyi Botond: Ördöngösfüzes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Az elkövetkező négy évben dr. Copotoiu Constantin egyetemi tanár marad a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora. Helyettesei sem változtak, az oktatási kérdésekkel foglalkozó prorektor továbbra is dr. Nagy Örs professzor, a tudományos kérdésekkel megbízott rektor-helyettes dr. Branzaniuc Klára egyetemi tanár lesz. A karok vezetősége már korábban eldőlt, az Általános Orvosi Kar dékánja dr. Dobrean Dan professzor, helyettesei dr. Szabó Béla egyetemi tanár és dr. Azamfirei Leonard előadótanár. A Fogászati Fakultás dékáni tisztségét az elkövetkező négy évben dr. Mircea Suciu előadótanár, a helyettesi funkciót dr. Kovács Dezső professzor tölti be. A Gyógyszerészeti Kart dr. Muntean Daniela-Lucia és dr. Sipos Emese egyetemi előadótanárok vezetik. /(bodolai): Meglepetések nélkül. Újraválasztották a MOGYE vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Március 1-jén tartották a budapesti Természet Világa tudománynépszerűsítő folyóirat által meghirdetett XVII. Természet-Tudomány Diákpályázat díjkiosztó ünnepségét, amelyre idén is meghívtak nagyenyedi diákokat. A Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör az elmúlt iskolaévben négy dolgozattal készült a pályázatra, ebből kettőt díjaztak. A kolozsvári, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi diákok mellett ott volt a temesvári Bartók Béla Líceum diákja is. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákokat díjaztak a Magyar Tudományos Akadémián. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Tőzsér József, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta, édesapja Gyergyóalfaluban nyitott egy könyvesboltot. Gyermekkora könyvek között telt el. Elvégezte a kolozsvári Pedagógiai Főiskola látogatás nélküli, földrajz–történelem szakát, majd tanított, emellett könyvterjesztéssel is kezdett foglalkozni. 1969-ben ment át a könyvkereskedési részlegre, 1970-ben átvette a részleg vezetését, és 1976-ig Hargita megye falusi könyvterjesztéséért felelt. Minden faluban könyvesboltot nyitottak. Sajnos 1989 után felszámolták a mintegy 49 könyvesboltot. Író-olvasó találkozókat szerveztek. Tőzsér elindította a „Könyvet postán” szolgálatot. 1975-ig jól működött mindezt, majd 1975 decemberében – azzal az ürüggyel, hogy illegálisan műanyag hajcsatokat árulnak a könyvesboltokban – letartóztatták Tőzsér Józsefet. Domokos Géza közbenjárt, így szabadlábra helyezték. 1976-ban Tőzsér átment a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalathoz, amelynek kereskedelmi részlegét 2003-ig vezette. Itt újraindította a könyvpostát, több író-olvasó találkozót szervezett. Tőzsér 1993-ban Zöld Ferenccel, az Akadémiai Kiadó akkori igazgatójával elhatározták, hogy fele-fele arányban vegyes vállalatot alapítanak Pallas–Akadémia Könyvkiadó néven. 1993 április elsején Csíkszeredában bejegyezték a céget, 1993–94-ben már saját könyvesboltokat hoztak létre Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Nagyszalontán, majd a kolozsvári Egyetemi Könyvesboltban, illetve Szatmárnémetiben. Akkoriban főleg az Akadémiai Könyvkiadó lexikonjait, kézikönyveit terjesztették, és évente négy-öt könyvet adtak ki. Az első Pallas–Akadémia könyv Kozma Mária Sárkányfogvetés című regénye, a második Sütő András Az élet és halál kapuiban című esszékötete volt. Sajnos 1995-ben – alighanem a világon egyedülálló esetként – az Akadémiai Kiadót eladták egy holland cégnek, amely öt év alatt majdnem teljesen felszámolta azt, Zöld Ferencet elbocsátották. A Pallas–Akadémia Erdély egyik legnagyobb magyar kiadójává és könyvterjesztőjévé nőtte ki magát. Már induláskor megfogalmazták, hogy az erdélyi tudományosságot szolgálják, továbbá kortárs szerzők szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit adják ki. Sorozatokat indítottak, ilyen például a Bibliotheca Transsylvanica, a Műterem, a Nagyapó mesefája, a Barangolás a Székelyföldön vagy az Utak, tájak, emberek sorozat. A legnagyobb példányszámú verseskötet 1989 előtt Kányádi Sándor Fától fáig című könyve volt, 40 ezer példányban jelent meg, és két év alatt elfogyott. Ma egy Kányádi-kötet ezer példányban jelenik meg, és szintén két év alatt fogy el. Kortárs prózakötetek átlag 500 példányban jelennek meg, és három év alatt kelnek el. A kiadót a turisztikai könyvek, valamint a történelmi jellegű könyvek teszik jövedelmezővé, amelyeknek példányszáma esetenként eléri a 10 ezret. A legsikeresebb könyvük Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című munkája volt. Eddig közel 5000 példányban jelent meg, és kéthavonta utánnyomást készítenek 500 példányban. Tőzsér József /sz. Gyergyóalfalu, 1945. jan. 19./ a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgató-tulajdonosa. /Benkő Levente: Könyvek közt született, könyvekkel él. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Marosvásárhelyen Dorin Florea (PD-L) polgármester és Borbély László (RMDSZ) mellett egy második román politikus is indulna, ami jelentősen növelheti az RMDSZ politikusának a győzelmi esélyeit. /Marosvásárhelyi RMDSZ-előny? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Országos botrányt és kedvezőtlen nemzetközi visszhangot váltott ki az alkotmánybíróság január 31-i határozata, mellyel az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a lusztrációs törvény azon cikkelyeit, amelyek a politikusok, tisztviselők és egyéb közszereplők átvilágítására hivatott intézmény, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) és levéltára (ACNSAS) működését szabályozták. Az alkotmánybíróság határozata nyomán fennállt a veszély, hogy az átvilágító testület működését törvényen kívül helyezik, az egyes személyek állambiztonsági érintettségéről szóló korábbi döntései semmissé válnak, és a nem minősített, kutatható iratok ismét zár alá kerülnek. Február 6-án a civil tiltakozás nyomására kompromisszumos megoldás született. A Tariceanu-kormány sürgősségi kormányrendelettel lehetővé tette működésének folytatását, szűkül azonban a hatásköre. Mindez jelzi, hogy a román politikai elit egy jelentős része kísérletet tesz a lusztrációs folyamat megállítására. A csehszlovák válságot követően, 1969-ben Nicolae Ceausescu parancsot adott egy titkos katonai egység létrehozására (UM 0110), amely a Varsói Szerződés ellen folytatott hírszerző és elhárító munkát az adott ország területén is. Ceausescu idejében a Szekuritáté fontos gazdasági tevékenységet is folytatott. Ennek első megjelenési formája volt a német és a zsidó származású román állampolgárok ,,eladása” az NSZK-nak, valamint Izraelnek. A folyamat 1963-ban kezdődött, amikor a román kormány brit közvetítéssel megegyezett Izraellel tízezer zsidó család kivándorlásában /személyenként 4000–6000 dollár/, ez a Szekuritáté ellenőrzése mellett történt. A hatvanas évek végétől az NSZK kormánya is hasonló módszerekhez folyamodott, és ,,kivásárlási” programot indított, amit az 1978-as államközi egyezmény csak szentesített. Az eddigi kutatások szerint az 1968 és 1989 között kivándorolt, kb. negyvenezer zsidóért 112 millió dollárt fizetett Romániának az izraeli kormány, míg a nyugatnémet hatóságok közel kétszázezer németet ,,vásároltak meg”. Marius Oprea történész szerint az ,,idegenek” kivándorlásának köszönhetően a Külügyi Hírszerző Igazgatóság (DIE) kb. négyszázmillió dolláros tiszta profitot könyvelhetett el. Az állambiztonsági szervek működését 1989. december 31-i hatállyal felfüggesztették: az intézkedés nemcsak az elhárítást, hanem a Külügyi Hírszerző Igazgatóságot és a gazdasági részleget (CIE) is érintette. A belügyi szervek hirtelen leépítését követően több tízezer tiszt és az általuk irányított, 130 ezer főből álló ügynökhálózat ellenőrizhetetlen módon áramlott vissza az ország politikai és gazdasági életébe. 1990-ben a marosvásárhelyi incidens utáni héten, március 26-án Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ, SRI) néven – kizárólag korábbi állambiztonsági tisztekből álló – elhárító szolgálat jött létre. 1999. december 9-én hosszú egyeztetések után elfogadták az átvilágító bizottságot /CNSAS/ létrehozó törvényt. Magyarországhoz hasonlóan Romániában is többfokozatú hálózat működött. A képzettebb, megbízhatóbb hálózati személyek (titkos megbízott, titkos munkatárs) tartása sokkal informálisabb keretek között zajlott, nem beszélve az szt-tisztek rendszeréről. Az átvilágító bizottság öt év alatt, 2005-ig alig több mint kétszáz ,,ügynököt” lepleztek le, miközben az országot kormányzó Nastase több száz, 1997 óta ,,pihentetett” volt hírszerzőt és elhárító tisztet reaktivált. Larry L. Watts nemzetbiztonsági szakértő becslése szerint 2003-ban az SRI teljes apparátusának tizenöt százaléka, a külföldi hírszerzéssel foglalkozó szolgálat húsz százaléka 1989 előtt kezdte pályafutását. Az utóbbi időszakban, az EU-hoz való csatlakozás előtt látványosan felgyorsult az átvilágítási folyamat. A Hivatalos Közlöny több száz volt tiszt és ügynök személyes adatait tette közzé, és a nemzetbiztonsági szervek állományában nagyobb megújulásra került sor. Tariceanu kormányfő történeti intézetet hozott létre Marius Oprea történész és nemzetbiztonsági tanácsadó vezetésével, Basescu államfő pedig nemzetközi bizottságot, melyet Vladimir Tismaneanu amerikai politológus irányított. A fennmaradt, közel húszezer folyóméternyi dokumentáció zöme 2006 végéig a jelenlegi szakszolgálatok raktáraiban maradt, mivel ,,gazdáik” lassították vagy egyenesen megtagadták azok átadását a levéltárnak. Elnöki parancsra 2006 őszén közel kétmillió dosszié átadása történt meg, a több ezer folyómétert kitevő anyag feldolgozásának tavaly kezdett neki az átvilágítók közel háromszáz fős stábja. /Stefano Bottoni történész, az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa: Átvilágítási (kudarc)történet Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Áprilisban távozik az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöki tisztségéből Gáspárik Attila. Nyolc év után a színházi életbe tér vissza, és megpályázza a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektori tisztségét. Gáspárik 2000-ben került a CNA-hoz, miután 13 évig a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagjaként színészként tevékenykedett, ugyanakkor tanított is a Színművészeti Egyetemen. Hozzátette: belefáradt a bukaresti ingázásba, családja pedig soha nem akart Bukarestbe költözni. Gáspárik utódja Szász Attila, RMDSZ kormánytanácsos lesz. /(Mediafax): Távozik Gáspárik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

15 éves a Mentor Kiadó, az évfordulót március 6-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében történész-meghívottakkal és könyvbemutatóval összekötött A történelem forrásai, történelemírás és könyvkiadás című vitaesttel ünnepelték meg. A marosvásárhelyi kiadó vezetője, Káli Király István emlékeztetett eddigi kiadványaik három csoportjára: a néprajzi, a történelemtudományi és a szépirodalmi könyvekre. Egyed Ákos EME-elnök kiemelte: a történelemre mai globalizált világunkban is szükségünk van. A Mentor Kiadó eddig 50 történeti címet jelentetett meg. Pál-Antal Sándor negyvenkét évnyi levéltárosi tapasztalatából idézett fel olyan részleteket, amelyek a forráskötetekhez kapcsolódnak. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, a történész felelősségét hangsúlyozta. Szerinte egyre inkább megnő a szerepük a digitális adatbázisoknak, és fontossá vált angol nyelven is hozzáférhetővé tenni a magyar kulturális örökséget. Szabó Miklós kutató a helytörténetírás sajátosságait vázolta. Sipos Gábor EME-alelnök intézménye történelemtudományi kiadómunkáját ismertette. A találkozón bemutatták a kiadó legújabb műveit: Székely Székek a 18. században – Marosszék 1701-1722 között (sajtó alá rendezte Pál-Antal Sándor) és Erdélyi Testamentumok III – Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600-1660 (sajtó alá rendezte Tüdős S. Kinga). /Ö. I. B. : 15 éves a Mentor Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában látható Kozma Rozália textilművész kiállítása. Az egyik termet Metamorfózis címre hallgató hatalmas tértextil uralja. 1998-ban ez volt Kozma Rozália kitűnő minősítéssel jutalmazott diplomamunkája a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen. Installációk, tértextilek, a tradíciót őrző kétdimenziós textíliák, zászlók egyaránt jelen vannak a tárlaton. /N. M. K. : Átváltozások. Kozma Rozália kiállításán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Tizenötödik születésnapját ünnepelte a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. „A szerzőkkel és a történetkutatással szembeni adósságunk hatalmas. Amíg egyetlenegy szerzőnk sem azzal keres fel bennünket, hogy mennyi jogdíjat fizetünk a kéziratáért, hanem azzal, hogy itt van egy újabb munka, és amíg egy olvasót is érdekel a könyv, addig kötelesek vagyunk kiadni a kéziratokat” – fogalmazott Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó igazgatója. Pál-Antal Sándor levéltáros-történész szóvá tette, Erdélyben alig van olyan műhely, amely forráskutatással és előkészítéssel foglalkozna, ráadásul a kutatás nincs összehangolva, nem tudni, melyik időszak mennyire van lefedve, emiatt sok a fehér folt. Az est zárásaként a kiadó két legújabb művét mutatták be: Pál-Antal Sándor gondozásában ötkötetesre tervezett Székely Székek a 18. században című sorozat első kötetét – Marosszék 1701–1722 között –, illetve Tüdős S. Kinga gondozásában megjelent Erdélyi Testamentumok III – Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600–1660 című munkát. /Benkő Levente: Történelmi adósságok törlesztése. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Hatalmas volt az érdeklődés a marosvásárhelyi statisztatoborzás iránt, ahol Hajdu Szabolcs magyarországi rendező új filmjéhez kerestek embereket: A román-magyar koprodukcióban készülő nagyjátékfilm munkacíme Bibliotheque Pascal. A történet egy erdélyi magyar bábjátékosról, egy fiatal lányanya életéről szól. /Király K. László: Vásárhelyi bábfilmtitkok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Március 10-én a Kolozsváron megtartott Sapientia-EMTE sajtótájékoztatón Tonk Márton kolozsvári, valamint Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán válaszolt a sajtó kérdéseire. A felsőoktatási tanintézet tavaly hat szak akkreditálását kezdeményezte. Már akkreditálták a marosvásárhelyi karon az informatika szakot, s rövid időn belül sor kerül a csíkszeredai román-angol, valamint az agrár- és élelmiszerbiztonsági szak akkreditálására. A 370 végzős hallgató döntő többsége – 92 százalék – sikeresen államvizsgázott februárban. „Idén a július 10–30. között megrendezendő felvételi vizsgára 1040 helyet hirdet meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem” – kezdte beszámolóját Tonk Márton dékán. Ezek ötven százaléka tandíjmentes. A fennmaradó ötven százalék nagy része (hozzávetőlegesen negyven százalék) költségtérítéses hely, ami azt jelenti, hogy az évi 550–750 eurós összegű tandíjból a hallgatóknak csak 200–350 euró közötti összeget kell fizetniük. A maradék közel tíz százalék pedig teljes tandíjas hely. Új szakokat indítanak tandíjas helyeken, amennyiben a felvételi időpontjáig megérkezik a bukaresti jóváhagyás. Kolozsváron negyven tandíjas helyet hirdetnének meg leendő jogászoknak, Marosvásárhelyen pedig fordító-tolmács szakra gondoltak. A magyar nyelvű jogászképzés még gyerekcipőben jár, a fordító-tolmács szak szinkrontolmácsokat is képezne. Angol, német és román műszaki fordítókat is képeznek majd. A már akkreditált egyetemeken államvizsgázó Sapientia-hallgatók elé nem várt akadályok gördültek, de a legtöbben nagyon jó eredményt értek el. Hátrányos helyzetben van a Sapientia: míg a román állami egyetemek 10–20 millió eurós nagyságrendű EU-s támogatásra pályázhatnak, a Sapientia magánegyetemként ezt nem teheti meg. A kutatásprogramokat beépítették az egyetem Tudományos Kutatási Osztályába, a testület élére pedig Kása Zoltán egyetemi tanár került. A kuratórium döntött a távközlés, valamint számítógépes művelettervezés és gyártásbeállítás szakok majdani indításáról is. Az infrastrukturális beruházások értéke idén Kolozsváron eléri a négymillió eurót, Marosvásárhelyen pedig meghaladja a hárommilliót. Ezeket az összegeket újabb ingatlanok építésére, felszerelésére szánják. /Nagy-Hintós Diana: Végső szakaszához érkezett a Sapientia akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Két év után újraalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat. Újraindult több helyi szervezetben – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely stb. – az élet. A marosvásárhelyi szervezet a cserkészmozgalom terén ért el eredményeket sikeres pályázatok nyomán, mondta Kelemen Kálmán, az RMKDT elnöke a társulat március 8-án Szászrégenben tartott tisztújító küldöttgyűlésén. Kelemen Kálmán elmondta, hogy országos szinten megújult a szervezet, anyagi alapot teremtettek a működéshez. Az RMDSZ aradi kongresszusa után ahhoz, hogy platformként vehessen részt a Szövetségi Képviselők Tanácsában, az eddigi 30 helyett 750 támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A társulatnak több mint 1200 aláírást sikerült begyűjtenie. A jelenlevők szerint a Kereszténydemokrata Platform az RMDSZ legfontosabb platformja az egyre hangosabb liberális, illetve a nemrég alakult Szociáldemokrata Platform mellett. Kelemen Kálmán hangsúlyozta, hogy a társulatnak nagyon jó a kapcsolata a történelmi egyházakkal. Abban az évek óta folyó peres ügyben, amelyet egy adományozó indított a társulat ellen, első fokon pert nyert az adományozó, az RMKDT fellebbezett. Bárányi Ferenc politikai alelnök kijelentette: büszke, hogy az RMKDT és az RMKDM vezető szerepet játszik a romániai magyarság politikai és kulturális életében, az RMDSZ-en belül a legerősebb platform. Megtartották a tisztújítást. Kelemen Kálmánt újraválasztották az elnöki tisztségbe. Az alelnök: dr. Bárányi Ferenc, titkár: András Dezső, pénztáros: Bartha Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente. /Mózes Edith: Feléledt, megtisztult, újraindult. Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

A 15 éves Mentor Kiadó történész szerzőit köszöntötték Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, az est témája nagyrészt az erdélyi történetírás újjászületése volt. A hitelesen megírt történelem bizonyos mértékig képes összefogni egy társadalmat, ezért egy kisebbségi helyzetben lévő nemzetnek nagyobb szüksége van rá, mint bárki másnak – mondta Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület-elnöke. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi múlt csakis az összmagyar történelmen belül vizsgálható. Pál Antal Sándor Székelyföld közigazgatási területeihez kapcsolódó forrásköteteivel az elmúlt másfél évtizedben a Mentor háziszerzőjévé vált. – A 20. század magyar történelméből kimaradt a külső magyar világ. Az erdélyi múlt egy olyan titkos tudás tárgyát képezte, amely legfeljebb függelék formájában létezett az ekkori kézikönyvekben. A kisebbségtörténelmet maradéktalanul vissza kell csempészni a magyar történelembe, az Erdélyben intézményesült történetírást az összmagyarság közkincsévé kell tenni – mondta Szarka László, a budapesti Kisebbségtörténeti Intézet igazgatója. Szabó Miklós marosvásárhelyi történész a helytörténet fontosságáról értekezett. Marosvásárhely vonzásterületén az utóbbi időszakban megjelent 50-nél több kiadvány mutatja, hogy születnek a falumonográfiák. Sebestyén Spielmann Mihály Erdély emlékezete című, a Mentor 1997-ben indított sorozatát mutatta be. A sorozat a 35. kiadványához érkezett. 2008-ban ebben a sorozatban jelenik meg többek között Berekméri Róbertnek a Székely Hadosztályról szóló munkája. Pál Antal Sándor Marosszék 1701–1722 között című munkája az ötrészesre tervezett Székely székek a XVIII. században sorozat első kötete, amely név szerinti és falvankénti katonai és adóösszeírások által ismerteti a térség lakosságának nemzeti és vagyoni megoszlását, illetve társadalmi rétegződését. Az Erdélyi testamentumok sorozat harmadik köteteként megjelenő Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600–1660 között című kiadványt Tüdős Kinga, a bukaresti Történeti Intézet munkatársa rendezte sajtó alá. /Nagy Székely Ildikó: Tisztánlátó gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Elutasította a Kolozs megyei táblabíróság a háborús bűnösként halálra ítélt Wass Albert író ügyében benyújtott perújrafelvételi kérelmet. Fellebbezni lehet a Legfelsőbb Bíróságon. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a kérelemhez csatolt három olyan, levéltárakban őrzött titkosszolgálati jelentést is, amelyek nem álltak rendelkezésére az író fölött 1946-ban gyilkosságra való felbujtás vádja miatt ítélkező kolozsvári népbíróságnak. Az ügyvéd korábban elmondta: ezek mellett találtak egy olyan katonai iratot is, amely Kincses szerint a vasasszentgothárdi gyilkosságok esetében tisztázzák Wass ártatlanságát. Az írót azzal vádolják, hogy 1940-ben Vasasszentgothárdon és Omboztelkén felbujtotta a magyar hadsereget arra, hogy több helyi románt is meggyilkoljon. /Elutasítás Wass-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Akkreditálta a felsőoktatási Minőségellenőrző Hivatal (ARACIS) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) egyik szakát – közölte Dávid László, a magánegyetem rektora. Az intézmény marosvásárhelyi informatikai szaka nyerte el elsőként a jóváhagyást. A hivatal döntését kormányrendelettel is meg kell erősíteni, és csak ezt követően válik hivatalosan is teljes mértékben véglegessé a szak akkreditációja. Az intézmény három szak végleges akkreditációja után kérvényezheti az egész egyetem hivatalos állami elismerését, ami lehetővé teszi majd, hogy a román állam is hozzájáruljon a felsőoktatási intézmény finanszírozásához. /Elsőként a Sapientia marosvásárhelyi informatika szakát akkreditálták. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

Két megyeszékhelyen – Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön – is együtt ünnepli március 15-ét az RMDSZ és politikai ellenzéke, a szövetség központi ünnepségét pedig Marosvásárhelyen tartják. /Közös ünneplés március 15-én. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Az elmúlt héten a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem szenátusa megerősítette tisztségében a felsőoktatási intézmény korábbi vezetőségét. – Dr. Copotoiu Constantin rektor újabb négy évre bizalmat kapott az egyetem élén. Dr. Nagy Örs oktatási kérdésekkel megbízott rektor-helyettes kifejtette, a magyar oktatásért felelős rektor-helyettesként lépéseket szeretne tenni, hogy megfelelő fiatal oktatókat neveljenek ki a hallgatók közül. Építeni kell arra, hogy a hallgatók ötven százaléka magyar nyelven tanul, s ennek érdekében az oktatók számát is hozzá kell igazítani a szükségletekhez. Az újságíró megjegyezte, a dékáni tisztséget egyik fakultáson sem tölti be magyar oktató. Nagy Örs szerint a gyógyszerészeti karon lehetőség nyílt erre, csak vállalni kellett volna. Dr. Branzaniuc Klara tudományos kérdésekkel megbízott rektor-helyettes a minőségi követelmények teljesítését hangsúlyozta. Tisztújítás volt Marosvásárhelyen a Petru Maior Egyetemen is, egy magyar van a megválasztottak között: a gazdasági, jogi és közigazgatás-tudományi kar vezetője dr. Szabó Zsuzsanna előadótanár. /Bodolai Gyöngyi: Folytonosság és minőség. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Marosvásárhelyen Borbély Lászlónak több esélye van most, mint négy évvel ezelőtt nekem – jelentette ki Kelemen Atilla. RMDSZ Maros megyei szervezetének. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt az RMDSZ-t Kelemen képviselte a Dorin Florea, akkor még független, de több román párt által támogatott politikus elleni harcban. A szövetség jelöltje csúfos vereséget szenvedett, lényegesen kevesebb szavazatot szerezve, mint az RMDSZ listáin induló tanácsos-jelöltek. Négy évvel ezelőtt Florea a magyar nemzetiségű választópolgárok szavazataival biztosította kényelmes győzelmét. A közvélemény-kutatások ismét azt jósolják, hogy a két mandátumot letöltő, jelenleg PD-L-s polgármester a magyarok támogatásával harmadjára is székbe kerülhetne. /Szucher Ervin: Kelemen: Borbély jobb, mint én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Ünnepélyes istentiszteleten köszöntötte Marosvásárhelyen a Cserealji Református Egyházközség a 80 éves Varga Lászlót, a gyülekezet első lelkipásztorát /sz. 1928. márc. 17./. Azt az embert, aki Csiha Kálmánnal együtt a kommunista rezsimmel dacolva vállalta az engedély nélküli templomépítést. A lelkész az évtizedek alatt csaknem 500 gyereket keresztelt és több mint 700 fiatalt konfirmáltatott, s a házasságkötések száma is jóval meghaladja a százat. Köszöntötte az általa alapított vegyes kar is. Az ünnepség szervezői meglepetésnek szánták új könyvét, amelyet fia, Varga István mutatott be. A címe: Ezt jól kifogtam!, alcíme: Erdélyben éltem a XX. században. Saját vallomása szerint az önéletírására azért szánta el magát, mert sokat hányatott, változásokon átment élete, családja története jellemző a huszadik század elfelejtődő világára, a jövő nemzedéknek okulniuk kell belőle. Megírta, hogyan lett jogász és lelkész, hogyan jutott el Tövisháttól a pitesti-i börtönig, onnan a Princeton egyetemig, az Indiai-óceán partjáig. /Mezey Sarolta: 80. születésnapján köszöntötték Varga László lelkipásztort. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

Március 11-én a Tricolorul című román lap fő helyen, színesben közölte le a magyar kokárda fényképét, ráadásnak melléje a meghívó szövegét: az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából az RMDSZ március 15-én Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szervezi meg országos központi ünnepségét, hogy általa újra demonstrálja minden magyar összetartozását. A Tricolorul a szélsőségesen sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt napilapja, ilyen minőségében a kokárdát és meghívót bűnjelnek szánta. A szalagcím: A magyar soviniszták románellenes kiáltványokkal árasztották el Erdélyt. Ezt a vészjósló leleplezést hivatott bizonyítani a piros-fehér-zöld kokárda és a mellékelt meghívó, noha ezekben nyoma sincs magyar sovinizmusnak, románellenességnek. A Romania Mare (a Tricolorul testvérlapja) március 14-i számának egyik öles címe: Figyeljünk oda, mi készül március 15-re; ne mondjátok, hogy nem szóltunk idejében. Még nagyobb veszélyt jósol egy másik cím: A magyar soviniszták készülnek szétdarabolni Romániát. A cikk szerint az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács „veszett kutyái” Hargita, Kovászna és Maros megyét ismét ki akarják szakítani az ország testéből. Népgyűlést hívnak össze Marosvásárhelyre, de a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor leleplezi a „barbárok” szándékait, akiket már rég be kellett volna vetni a Balatonba, hogy ott kiáltsák ki az autonómiájukat. Hasonló tartalmú eligazítást tartalmazott a Romania Mare hetilap március 7-én: Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatás folyik, minek következtében az itteni románok türelme elérte a végső határt. Mi a megoldás? A lapszám Unguri rovatának szalagcíme így hangzik: Március 15-én a magyarok ismét kiviselik magukat. Románok, vessétek magatokat rájuk, rájuk, rájuk, az édesanyjukra is! A cikk közli: mivel Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar résen áll, Hargita és Kovászna megye nem kerül a „fasiszta Magyarország” tulajdonába. A román extrémizmus évről évre ugyanígy próbálkozott március 15. megünneplésének betiltásával. Fő érve mindannyiszor az volt, ami ma is: a népgyűlések ki akarják mondani Erdély Magyarországhoz csatolását. A Vatra Romaneasca 1995. június 1-jei nyilatkozata leszögezte, hogy ezek az ünnepségek „az RMDSZ hungarista, szecesszionista, irredenta politikájának megnyilvánulásai”, amelyek polgárháborút robbanthatnak ki. 1998. március 14-én a Nagy-Románia Párt is közleményt adott ki: március 15. megünneplése a románság megalázása, ezért be kell tiltani. Gheorghe Funar, akkor még a Román Nemzeti Egységpárt és Vatra Romaneasca élharcosa jelezte: „magyar invázió készül, hogy kiszakítsa Erdélyt Románia szívéből. ” /Barabás István: Kinek veszélyes? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

A provokáció nem szolgálja a románok és a magyarok békés együttélését, jelentette ki március 14-én sajtótájékoztatón a Nagy-Románia Párt Maros megyei képviselője, miközben egy központi lapot lobogtatott, amely szerinte a magyarok mára várható provokációira figyelmeztet. A lapban nincs szó provokációról, a Magyar Polgári Párt támogató aláírásait vitatta. Ezzel szemben, az egyik Marosvásárhelyen megjelenő román lap ugyanannak a képviselőnek a két nappal ezelőtt elhangzott politikai nyilatkozatát közölte. Ez a nyilatkozat valóban provokáció, hisztériakeltés. „E pillanatban a magyarok fő célja az autonómia kikiáltása. S nem is akármilyen autonómiáról van szó, hanem területiről”- mondta a képviselő, aki vég nélkül sorolta a magyarság „bűneit”: Markó Bélától, Horthy Miklós fehér lován át Tőkés Lászlóig és Kossuth Lajosig... /Mózes Edith: Hisztériakeltés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Hiller István oktatási és kulturális miniszter március 14-én Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban a nemzeti ünnep alkalmából adott át kitüntetéseket. Az erdélyiek közül kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat adományozott Fülöp Zoltánnak, a csíkszeredai Csíki Játékszín színművészének és Győrffy Andrásnak, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművészének, kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréséért pedig Munkácsy Mihály-díjat a sepsiszentgyörgyi Vinczeffy László képzőművésznek. /Kitüntetéseket adott át Hiller István. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Március 15-én avatják Gyergyóalfaluban a Petőfi-mellszobrot, Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. A művész nem először álmodta köztérre a költő karizmatikus egyéniségét. Meghatározó szerepe van a szoborállításban Gál Mihálynak, a Vadárvácska alkotótábor létrehozójának. Két csíkszeredai közreműködő is van, Demeter Péter öntőmester és Dóczi András szobrászművész, a talapzat készítője. /A Költő újabb szobra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem szenátusának március 14-i döntése értelmében négy évre Gáspárik Attilát nevezték ki az egyetem rektorává. Gáspárik 2000-ben lett a CNA tagja. 2002-től vált a CNA alelnökévé; 2006-tól pedig a szenátus további hatéves mandátumra javasolta. 2012-ig a CNA alelnöki tisztségét Szász Attila államtanácsos tölti be. /Gáspárik lett a rektor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A múlt hét végén Fazakas Misi és társulata, a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely fiataljai léptek fel a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskolában, bemutatták legfrissebb produkciójukat, amellyel a 2007-es Országos Licart Fesztiválon elnyerték a legjobb diákszínházi előadásnak és csapatnak járó rangos díjat. A 15 éves Osonó tagjai – a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium dráma tanszékének és a Mikes Kelemen Főgimnázium diákszínházának színjátszó válogatottja -, 2005-ben hasonló sikert értek el a Farsang című előadásukkal. Jelenlegi darabjuk címe: Részletek a bolyongás meséiből. Nem összefüggő történet, mozaikszerűen áll össze és tart tükröt a nézők elé. . /N. M. K. : Csendes bolyongás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Egy 30 éves hangfelvétel írott változatát közölte a lap. Az interjú Bözödi Györggyel /Bözöd, 1913. márc. 9. – Budapest. 1989. nov. 25./ készült, azzal az író történésszel, aki a napokban töltötte volna a 95. életévét. A felvétel 1978 tavaszán készült. Bözödi György az akkori interjúban elmondta, Marosvásárhelyen legtöbbször a Teleki Tékában vagy a könyvtárban dolgozott. Akkor, 1978-ban hagyta el a nyomdát a Román Tudományos Akadémia társadalomtudományi szakosztályának a kiadásában egy nagy jelentőségű történelmi dokumentumkötet: az 1848-49-es szabadságharc okmánygyűjteménye. Ez a vaskos könyv az első kötet a sorozatból, s csupán ’48. március elejétől április közepéig tartalmazza az akkor megjelent okleveleket. A jelek szerint vagy 15-20 kötetre fog rúgni ez a munka. Olyan dokumentumgyűjtemény lesz, amely Közép-Európában a 48-as események dokumentumaiból még nem jelent meg sehol. Betűhíven jelentették meg minden egyes, akkor keletkezett és fellelt dokumentumot. Már hat kötetre való anyagot állítottak össze, Victor Cherestesiu és Stefan Pascu közreműködésével. Latin, szerb, német és magyar nyelven olvasható a gyűjtemény. Leköti az olvasó figyelmét pl. a sok közéleti személyiség magánlevelezése. Bözödi György arra készül, hogy történeti tanulmányai gyűjteményét is leadja a Kriterion Kiadónak. Éppen 65 éves korára megjelenik az első verseskötete is. Bözödi két jelentősebb témával foglalkozott, az egyik a székelységnek a középkori története az 1562-es nagy felkelésig, a másik történeti témája 1848./Csifó János: „Öreg író nem vén író”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Négy szobrász, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola 1980-as végzettje csoportos tárlatot nyitott Bukarest legrangosabb kiállítóhelyén, az Apollo Galériában. Marosvásárhelyről Gyarmathy János, Nyárádszereda szülötte három román társával állított ki. Évfolyamtársak voltak. Gyarmathy János kisplasztikáit Bukarestben is sokan ismerik, sikerük volt ezelőtt két évvel is, amikor a Magyarország ottani Kulturális Központjában vásárhelyi kolléganőjével, Csíky Ágnes textilművésszel jelentkeztek együttes tárlaton. /Interferenciák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./