A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó bizottságának december 10-i Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezték az európai parlamenti választások eredményét, döntöttek az autonómia-referendum folytatásáról, arról, hogy az SZNT küldöttgyűlését februárban, várhatóan Sepsiszentgyörgyön tartják meg, valamint azt, hogy Tőkés László európai parlamenti képviseleti irodáját jövő év elején nyitják meg, szintén Sepsiszentgyörgyön. Fodor Imre, az SZNT elnöke elmondta, a Tőkés Lászlóra adott szavazatok azt bizonyítják, hogy ő is az erdélyi magyarság legitim képviselője, hiszen az egyetlen volt a jelöltek közül, aki függetlenként indult a versenyben. Eddig mintegy 173. 000-en szavaztak az autonómiára. Fodor Imre elmondta, sokan támogatják anyagilag is az SZNT kezdeményezését, de nevüket nem vállalják, a „referendum” lebonyolításához pedig nehéz embereket találni. Ismertették azt a nyílt levelet, amelyet Fodor az SZNT nevében Lluis Maria de Puig Európa tanácsi képviselőnek küldött, amelyben a székelyföldi autonómiatörekvéseket ismertette, kérve a képviselőt, támogassa, hogy „az Európa Tanács parlamenti közgyűlése jelentéstevőt nevezzen ki a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú, székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, a közösség által kinyilvánított autonómiaigény megvizsgálására, és ezt követően az Európa Tanács parlamenti közgyűlése határozatot fogadjon el Székelyföld autonómiájára vonatkozóan”. /Antalfi Imola: ET-jelentéstevőt szeretne a Székely Nemzeti Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./ Január végéig lezárul a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás, jelentette be Marosvásárhelyen Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A referendum decemberben Kézdivásárhely környékén és az udvarhelyszéki településeken folytatódik, ahol számításaik szerint 240 ezren támogatják majd Székelyföld autonómiáját. /Befejeződik a népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának meglopására hivatkozott december 10-én kiadott közleményében a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetése. A sajtóközlemény szerint „Nagy Örs rektor-helyettes tájékoztatása szerint a magyar diákok kétszeresére növelt fejkvótája jelenleg nem ér el a magyar tagozatig, hanem elnyeli azt az egyetem közös költségvetése”. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese cáfolja, hogy az egyetemi hallgatók után járó összeg ne jutna el a magyar tagozaton tanuló diákokhoz, túlzásnak nevezve a BKB kijelentéseit. A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetése „megelégedéssel vette tudomásul, hogy a MOGYE magyar rektor-helyettese és a BKB marosvásárhelyi tagozata megegyeztek annak a nyolcpontos követeléslistának a szövegében, amelyet reményeink szerint a MOGYE magyar oktatóinak döntő része aláírásával is támogatni fog”. A Hantz Péter alelnök által aláírt közlemény szerint „Jogaink kivívásának egyik legfontosabb eszköze a kollektív véleménynyilvánítás, és nem véletlen, hogy a boldogulásunk akadályozásában érdekeltek minden eszközzel gáncsolják a folyamatot. Elfogadhatatlannak tartanánk, ha egy magyar oktató pusztán azért nem írná alá a követeléslistát, mert esetleges retorzióktól tart, mikor több mint nyolcszáz magyar diáknak volt bátorsága a véleménynyilvánításhoz. Megértjük azok félelmeit, akik nem szeretnének az »első aláírók« lenni, ezért olyan nyomtatványokat készítettünk, hogy egy oldalon csak egy oktató aláírása szerepelhessen”. A BKB vezetése úgy véli, gazdasági- pénzügyi önállóság nélkül nem oldódnak meg az erdélyi magyar orvosi felsőoktatás gondjai. A BKB követeli, hogy a MOGYE válassza szét a román és a magyar tagozat költségvetését, „a magyar tagozat pénzét haladéktalanul fordítsák a túlterhelt magyar oktatók számának növelésére, valamint az alacsonyabb beosztású oktatók arcpirítóan alacsony fizetésének növelésére”. A „MOGYE-n még a BBTE esetében tapasztaltnál is szembeszökőbb a magyar tagozat meglopásának ténye: a magyar és a román diákok száma megközelítőleg azonos, de a magyar oktatók száma mindössze fele a román oktatók számának. Ezenfelül, a magyar oktatók szakmai előmenetelét a román többségű egyetemi vezetés sok esetben rosszindulatúan akadályozza, és a vezető tisztségekben is számarányuknál kisebb a magyar szakemberek aránya” – zárul a közlemény. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta: az egyetem több magyar szenátusi tagja a BKB marosvásárhelyi vezetésével nem nyolc, hanem hat kérdésben egyezett meg, ennek ellenére a BKB a szaktárcának továbbította a maga tízpontos követeléslistáját. „Az elkövetkezendőkben megegyeztünk abban, hogy a meghirdetett állások a magyar oktatási vonalra vonatkoznak, hiszen meg kell érteni: magyar tagozat különállóként nincsen. Elsősorban gyakornokokra és a tanársegédekre, adjunktusokra van szükség, hogy biztosított legyen az utánpótlás. Ezt megpróbáljuk az egyetemi szenátus elé vinni” – jelentette ki. Hozzátette: abban is megegyeztek, hogy több magyar nyelvet beszélő személyt vesznek fel az adminisztrációs osztályra, továbbá: a diplomadolgozatokat magyarul is meg lehessen írni. A gyakorlati oktatásban, annak ellenére, hogy ez románul zajlik, a gyakorlatot vezető tanársegédtől magyarul is lehessen kérdezni, megfelelő méretű és számú kétnyelvű feliratokat függesztenek ki. Megpróbálják az egyetemi Chartában rögzíteni, hogy a magyar tisztségviselők irányíthassák, felülvizsgálhassák a magyar oktatás helyzetét, és végül – ami meg is oldódott – a fele-fele beiskolázási arány bevezetését. Ami a 800 aláírást illeti, Nagy Örs szerint „lehet, hogy ennyi van”, de a 800 diák közül 100 ha tudja, mit írt alá. A rektor-helyettes szerint nem lehet beszélni retorzióktól való félelemről, példaként Kincses Ajtay Mária professzort említette, aki, bár állítólag megfenyegették, semmiféle retorziónak, bosszúállásnak nem lett áldozata. A fejkvótával kapcsolatosan a rektor-helyettes kijelentette: nincs külön költségvetése az egyetemnek, nem létezik külön magyar és román tagozat. Nagy Örs szerint pillanatnyilag lehetetlen a pénzt célirányosan a magyar tagozathoz irányítani, hiszen nem létezik külön költségvetésű, adminisztrációjú magyar tagozat. A rektor-helyettes szerint a két tagozat különválasztásának feltétele az akkreditálás, ehhez viszont nincs meg a szükséges infrastruktúra, nincs elég oktató, professzor, docens, adjunktus, akikkel külön tagozatot lehetne alakítani. Nagy Örs szerint a BKB közleménye túlzás. A Népújság munkatársa hozzátette: „jól éreztük, hogy valami nem stimmel a hangzatos állításokkal teli BKB-közlemény körül. Nem vitás, a hűbelebalázs „harcosság” többet árt, mint használ az ügynek. ” /Antalfi Imola: Felszínesség vagy szándékos csúsztatás? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Telt házzal játszották a kolozsvári Interferenciák fesztivál valamennyi előadását. Tizenkét előadás tizenegy nap alatt, hatezerötszáz nézővel – a Kolozsváron hétfőn este véget ért Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál elsősorban a közönség tekintetében hozott meglepetést. Kolozsváron több évvel ezelőtt a színház vezetősége és a hagyományokkal szakító színházszemlélet ellen fellázadt a közönség egy része, most viszont minden este telt házzal játszották az előadásokat. A legnagyobb ováció a budapesti Katona József Színház és a spanyol Teatro de la Abadía produkcióját jutalmazta – az Ascher Tamás rendezte Ivanovot és az Ana Vallés rendezte Emlékezni fogok mindnyájatokra című előadás színészeit állva tapsolták vissza több ízben is. A kolozsvári magyar színház megalapításának 215. évfordulójára szervezett fesztivált hétfőn este Csehov A sirály című drámája zárta, a nagyszebeni Radu Stanca Színház előadásában. Az újabb kutatások szerint 1792. december 17-én tartotta első előadását Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság – írta Darvay Nagy Adrienne A mesebeli szentmadár című monográfiájában. Kótsi Patkó János színész és rendező 1793-tól 1808-ig igazgatta a társaságot. Az erdélyi színjátszók Kolozsváron kívül Nagyváradon, Debrecenben, Marosvásárhelyen és más városokban is valóságos kultuszát teremtették meg a világirodalmi klasszikusok – Shakespeare, Schiller vagy Molière – műveinek. /Rostás-Péter Emese: Jelzések a közönségből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

A kommunizmus legsötétebb időszakát idéző körülmények között mutatta be 1956 erdélyi mártírjai /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című dokumentumgyűjteményének első két kötetét december 12-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában Tófalvi Zoltán. A marosvásárhelyi történész kollégája, a köteteket szerkesztő Sebestyén Mihály alig kezdett hozzá a munkák méltatásához, amikor a lámpák kialudtak, a kitartó áramszünet okozta vaksötétben pedig zseblámpa és gyertya fényénél folytatódott a sötét kor felidézése. Sebestyén Mihály Tófalvi munkáiról azt mondta, „ha valaki szenzációs amerikai stílusú perbemutatásra számít, csalódnia kell. Itt teljesen unalmas peranyagok sorakoznak időrendben, kihallgatási jegyzőkönyvek, letartóztatási parancsok, kérdések és feleletek, az unalomig ismételt kérdések, kitalálás és valóság, politikai fikció, politikai álmodozás, börtönök, börtönőrök, kínzások és lelki gyötrelmek”. Sebestyén Mihály szerint meglepő az a naivitás, amellyel emberek összefogtak, hogy puszta kézzel megdöntsék azt a kommunista diktatúrát. Tófalvi Zoltán négykötetesre tervezett dokumentumgyűjteményének első két darabja a Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkész nevével fémjelzett szervezkedés, valamint a Szoboszlai Aladár pécskai római katolikus plébános személyéhez fűződő „összeesküvés” per- és börtönanyagába nyújt betekintést több száz kordokumentum révén. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverését követő erdélyi megtorlás időszaka ez, amelyről a készülő harmadik kötetben a Kolozsváron élő nemzetközi jogász, Dobai István nevéhez fűződő – és súlyos börtönévekkel büntetett – ún. ENSZ-memorandumkísérlet dokumentumai, a záró, negyedik könyvben pedig a megtorlást túlélők visszaemlékezései lesznek olvashatók. Az érmihályfalvi csoport az erdélyi magyarság státusának rendezését tervezgette, e per nyomán három embert végezek ki, többet bebörtönöztek. Tekintve, hogy az 1956-os forradalom másik erdélyi mártírját, Moyses Mártont 57 éve tartóztatták le Kolozsváron, az esten Boér Ferenc színművész a költő három versét szavalta el. Tófalvi Zoltán szerint az erdélyi megtorlást jelentősen fokozta a Kádár János vezette magyar állami és pártküldöttség 1958. februári romániai látogatásán tett bejelentése, miszerint a romániai magyarság sorsát Budapest a román vezetésre bízza, az ellenforradalmárokat pedig meg kell büntetni. /Benkő Levente: Álmok, börtönök, gyötrelmek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./ „Egy nemzedéknek kell kihalnia, és egy újnak kell születnie ahhoz, hogy a magyarországi forradalom minden mozzanata ismertté váljon a nagyközönség előtt” – mondta Sebestyén-Spielmann Mihály az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében tartott könyvbemutatón, ahol az érdeklődők Tófalvi Zoltán 1956 erdélyi mártírjai című sorozatának első két kötetével ismerkedhettek meg. Tófalvi elmondta: a Szoboszlai-per volt a legvéresebb 56 után, hiszen akkor tíz halálos ítélet született. Kutatásai során a szerző rálelt a temesvári börtönben történt kivégzés irataira is. „Az akkori hatalom még arról is gondoskodott, hogy az elítéltek között egyforma arányban legyenek magyarok és románok” – emlékeztetett a szerző, majd hozzátette: Szoboszlai Aladár igyekezett több nemzetiséget is bevonni elképzeléseibe, ortodox papokkal is tárgyalt. /Erdélyi mártírok ‘56-ja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A magyar nép ősi szimbólumaival és hitvilágával foglalkozó nyolcadik könyve kéziratának befejezése után két nappal, életének 87. évében, 2007. december 9-én Kolozsváron elhunyt Kabay Lizett. /sz. 1921./ A Házsongárdi temetőben helyezik örök nyugalomra december 15-én. A Magyarok Világszövetsége elnökének búcsúzó üzenetét András Imre Kárpát-medencei régióelnök közvetíti. /Elhunyt Kabay Lizett. = MNO, 2007. december 13./ Kabay Lizett hatalmas ismeretanyaggal és képzelőerővel rendelkezett ahhoz, hogy megfejtse az ősi szimbólumokat. „Kulcsképekhez kulcsszavak” című, 2000-ben megjelent könyvében olyan jelképek is szerepelnek, amelyekkel az 1961-ben Tatárlakán feltárt két égetett agyagkorong egyes rajzai értelmezhetővé váltak. Ilyen a sumér tízes számnév és a Nap ékjele, valamint a Nap és a Hold együttes ábrázolása. „A táltos színeváltozása” /Mentor, Marosvásárhely, 2005/ című munkájában a magyar nyelv hangzórendszerét vallatta, s az ősi vallás jelképrendszerét igyekezett közérthetően megmagyarázni. /MTI/

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem napjainak csütörtök esti ünnepélyes megnyitóján dr. Szentirmay Zoltán budapesti egyetemi tanár, a marosvásárhelyi egyetem társult professzora részesült Doctor Honoris Causa kitüntetésben. Budapestről népes küldöttség érkezett dr. Kásler Miklós professzorral az élen, akit tavaly avattak a marosvásárhelyi egyetem díszdoktorává. Kásler professzor az egy évvel ezelőtt indult együttműködés fontosságát hangsúlyozta, amelyből több közös európai pályázat született és tíz doktorandusz hallgató képzése folyik. Eredményesen működik a budapesti vendégprofesszorok támogatásával beindított doktori iskola, amelyet dr. Jung János professzor vezet. Az egyetem tervei között szerepel az angol nyelvű általános orvosi képzés beindítása. /(bodolai): Díszdoktort avattak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

A vár a Vártemplommal Marosvásárhely legrégebbi és a legimpozánsabb épülete. 900 m hosszú falát és bástyáit 1962-1979 között részben újjáépítették, kijavították, majd a várat körülvevő utcákat, parkokat rendezték, szépítették. A várfalak mentén több köztéri szobrot is felállítottak, ezek közül a magyar múltat idézik a következők: a Kapubástya előtti részen látható Borsos Tamás (1566-1634), a város főbírájának a szobra, Kiss Levente szobrászművész alkotása, az öntést Balogh József végezte. A szobor leleplezésére 2000. június 22-én került sor. – A Teleki-ház előtti kis parkban állították fel 1994. október 29-én dr. Bernády György (1864-1938) polgármester bronzszobrát, amelyet Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotott, az öntést Balogh József és munkatársai végezték. – Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) magyar őshazakutató szobra a Mészárosok bástyája előtti parkban látható. Alkotója Dabóczy Mihály szobrászművész. A szobor elkészítését 1943-ban a volt Polgári Fiúiskola tanulói kezdeményezték, majd a Kádárok bástyája előtti részen felállították. A háború idején a szobor megrongálódott, Kulcsár Béla szobrászművész restaurálta, s így került sor az újra leleplezésére 1962-ben. – II. Rákóczi Ferenc szobrát 2004. november 26-án avatták fel a Vár sétányon, Rákóczi Erdély fejedelmévé választásának 300. évfordulóján. A szobor alkotója Pokorny Attila képzőművész, öntőmester Balogh József. A szobor elődje, Székely Károly szobrászművész alkotása, a Kossuth Lajos és az Arany János utca találkozásánál lévő parkban állt, melyet 1920-ban a románok ledöntöttek és összetörtek. /Fodor Sándor (S.): Szobrok a várfalak mentén. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

December 15-én szokatlan szerepben állt a marosvásárhelyi közönség elé Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó főszerkesztője. Mindeddig házigazdaként, kérdezőként vezette a folyóirat Irodalmi Színpadának műsorait, most ő volt a kérdezett. Nyugalomba vonulása alkalmából az a szerkesztőtárs faggatta életéről, aki majd januártól őt követi a Látó élén. Kovács András Ferencnek Gálfalvi György őszintén vallott. KAF a Látó Irodalmi Színpad alapító „örökös tagja” címet adományozta Gálfalvinak. Gálfalvi 42 éven át volt szerkesztő és közismerten a csapatmunka megszállottja. Többen felidézték Gálfalvi Marad a láz? /1977/ című nagysikerű interjúkötetét. Az egykori Ifjúmunkás hetilapnál öt évét töltött, majd az Igaz Szónál szerkesztőként 19 esztendőt, utódjánál, a Látónál tizennyolcat. /N. M. K. : Örökös tag a közös asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Amennyiben a jövő vasárnap szerveznék a helyhatósági választásokat, az RMDSZ jelöltje képtelen lenne visszahódítani a marosvásárhelyi polgármesteri széket. A város közel 50 százalékos magyarságának egy része ugyanis a jelenlegi elöljárónak, Dorin Floreának szavazna bizalmat. Mindez a kolozsvári székhelyű Max Weber Társadalomkutató Központ felméréséből derül ki. A fenti adatokat a közvélemény-kutatás megrendelője, az RMDSZ Maros megyei szervezete nem kívánta nyilvánosságra hozni. Kelemen Atilla elnök csak részeredményeket mutatott be a sajtó képviselőinek. A marosvásárhelyi magyar nemzetiségű választópolgárok szemében Frunda György népszerűbb a polgármesteri székre pályázó Borbélynál illetve Csegzinél. A második helyezést Borbély László miniszter foglalja el, míg a harmadikat Csegzi, a város jelenlegi alpolgármestere. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmányában Csegzi 23 szavazatot, Borbély 20-at kapott. Borbély egy idő után újra pályázni akart. „Az egy elhamarkodott, szűk körben hozott döntés volt” – indokolta meg kollégája pálfordulását Kelemen Atilla, Maros megyei elnök, hozzátéve, a jövő év januárjában összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa dolgozza majd ki azt a kritériumrendszert, melynek értelmében az RMDSZ a nagyvárosokban polgármester-jelöltet állít. Csegzi Sándor szerint Kelemen csak azokat az eredményeket hozta nyilvánosságra, melyek Borbély fölényét hivatottak kidomborítani. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem hozza nyilvánosságra azt az eredményt is, miszerint a város jelenlegi elöljárója az RMDSZ bármelyik potenciális jelöltjét legyőzné, Kelemen Atilla azzal érvelt, hogy megrendelőként ő dönti el, mit tesz közzé. A Krónika kérdésére, hogy kit tartanak erősebb ellenfélnek, Dorin Florea Csegzit nagyon jó, csapatban gondolkodó embernek nevezte, aki sokat tett a városért. Borbély Lászlót szezonmunkásnak nevezte, aki időnként kirukkol egy-egy új nyilatkozattal. /Szucher Ervin: Vereségre ítélve? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Öt évvel ezelőtt, december 17-én indult Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák beszélgetéssorozat, a mostani jubileumi alkalommal a vásárhelyi rádió „közösségépítő” műsorainak szerkesztői beszéltek munkájukról. Tóth Béla rádióriporter és Sebestyén Péter plébános osztották meg a jelenlévőkkel rádiós tapasztalataikat. Az est házigazdája, a rendezvények szervezője, Markó Enikő volt. Tóth Béla az évtizedek során számos úgynevezett rázós témát fogott „mikrofonvégre”, számos magas közjogi méltósággal készített interjút. /Király K. László: Lélekszó az éterben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

December 15-én tartották a marosvásárhelyi Serafim Duicu Gimnázium által szervezett anyanyelvi vetélkedő körzeti szakaszát, Babos Ibolya tanítónő volt a játékszervező. A verseny győztesei részt vesznek a január 26-án sorra kerülő városi szakaszon, amelyet március 25-én Maros megyei szintű megmérettetés követ. Az országos szakaszon csak olyan gyerekek versenyezhetnek, akik rendszeresen beküldték a Napsugár Szólj szám című rovatában szereplő nyelvi fejtörők megfejtéseit. A vetélkedő lényegét Babos Ibolya tanárnő így foglalta össze: A minden évben sorra kerülő megmérettetés legfőbb célkitűzése a gyerekek önazonosságtudatának erősítése a globalizáció világában. Ezért is választottak mottóul Illyés Gyula idézetét: ,,Nyújtsuk magasra örökségünk szép darabjait, s aztán ne szégyelljük. ” /Nagy Székely Ildikó: ,,Nyújtsuk magasra, s aztán ne szégyelljük” = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

Fodor Sándor írót ünnepelték 80. születésnapján Szászrégenben. A házigazda Demeter József lelkész üdvözölte a marosvásárhelyi vendégeket: Nagy Pál szerkesztőt és Bölöni Domokos írót. A Súrlott Grádics irodalmi kör tagjai nem először jöttek el. Nagy Pál elmondta, Fodor Sándor egészségi állapota miatt nem tudott eljönni, így nélküle ünnepelnek. Nagy Pál felolvasta a Csíksomlyóról indult, a Székelyföldhöz ezer szállal kötődő kolozsvári írót köszöntő írását (Kortársunk: Fodor Sándor), majd elhangzott Fodor Sándor egyik hangulatos anekdotája. Bölöni Domokos írói indulására utalva jegyzete meg: Fodor úrban pártfogóra lelt, nála nem ismer jóhiszeműbb, tisztességesebb embert. A találkozó második részében Nagy Pál az általa szerkesztett Megyünk és örülünk Erdélynek című kötetről szólt. Alig volt olyan magyar költő és író, aki versben vagy prózában ne foglalkozott volna az erdélyi magyarság körében szerzett tapasztalataival. Bölöni Domokos, akinek frissen jelent meg Széles utcán jár a bánat című rövidpróza-kötete, osztatlan elismerést váltott ki felolvasott, Kakukkvilág című friss szatirikus írásával. Ifj. Kovács János Chopin-noktürnje zárta a hangulatos találkozót, amelyről Bölöni jegyezte meg: – Felér egy Fodorúrnak küldött szászrégeni dísztávirattal. /Sárkány Kákonyi Iringó: Sajátos dísztávirat Fodorúrnak, Kolozsvárra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

December 18-án, a kisebbségek napján zárta a közép-, kelet- és dél-európai interetnikai kapcsolatok regionális központja (PER) a Sokféleség – esély a jövőért című rendezvénysorozatát Bukarestben, amelyet a kormánnyal közösen szerveztek a fiatalok kisebbségekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése céljából. Ennek keretében képzőművészeti versenyt szerveztek líceumi diákok számára, sor került egy rádiós kampányra, Románia interkulturális térképének megrajzolására és egy újságírói versenyre is. Ez utóbbi fődíját a bukaresti Új Magyar Szó és a Cotidianul napilapok kapták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007. évi Kisebbségekért Díjat december 18-án adta át. A 16 kitüntetett között volt Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, kisebbségpolitikus, Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium igazgatója, továbbá a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány és Szegedi László kőhalmi református lelkész is. /K. Gy., P. K. : Díjazott kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

„Féligazságok kimondásával nem mondunk igazat, sőt közel állunk a hazudozáshoz. Így járt el hétfőn Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök is velem szemben, amikor kiragadott és a sajtó elé tárt bizonyos részeket az általa és Borbély László által megrendelt közvélemény-kutatásból. Úgy érzem, akciójával nem személyesen engem, hanem a saját szervezetének a jelöltjét szabotálja” – nyilatkozta a Krónikának Csegzi Sándor. Marosvásárhely jelenlegi RMDSZ-es polgármesterjelöltje azok után lendült ellentámadásba, hogy Kelemen a Max Weber Társadalomkutató Intézet készítette felmérésnek csak azokat az adatait hozta nyilvánosságra, amelyek a jelenlegi alpolgármester hátrányát hangsúlyozzák a városvezetésre szintén pályázó Borbély Lászlóval szemben. Csegzi megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-választmány nyári ülésén – még a szavazást megelőzően – mindkét fél megígérte, hogy vereség esetén támogatja a nyertest. Kelemen Atilla nem reagált Csegzi felvetéseire. /Szucher Ervin: Csegzi Sándor úgy érzi, az RMDSZ szabotálja őt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

Az idei Marosvásárhelyi Könyvvásárnak emlékezetes eseménye volt Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Wass Albert havasai című honismereti albumának és az általuk szerkesztett 2008-as Wass Albert-emléknaptárnak a bemutatása. A veszprémi szerzőpáros újabb honismereti Erdély-albuma a sorozat 23. kötete. A szülőföldhöz ilyen érzelmi intenzitással kötődő és holtáig ragaszkodó Wass Albert koncepciós per áldozata volt, nem tehette be a lábát szülőföldjére, és szobrait nemcsak az erdélyi vidékről takaríttatták el, hanem a magyar fővárosba sem engedik be. A szerzőpáros honismereti albumuk köteteivel Orbán Balázs hatalmas vállalkozásának folytatói és kiegészítői, Székelyföld képi és irodalmi megjelenítői. /Sylvester Lajos (Gondola. hu): Wass Albert hegyei. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság válaszolt Nagy Örsnek, a MOGYE rektor-helyettesének, mert a BKB nyilatkozatára adott válasza több ponton is kiegészítésre szorul: 1. A MOGYE több mérvadó oktatója, köztük a BKB marosvásárhelyi tagozatának vezetői és Nagy Örs rektor-helyettes nyolc pontban foglalták össze a magyar oktatók jogos követeléseit. Válaszában Nagy Örs hat pontot említett, de az ellentmondás csak látszólagos: hat pont az egyetem vezetőségét, kettő pedig a politikai döntéshozókat célozza meg. Nem szerencsés ezek szétválasztása, mert ez alkalmat nyújthat az egyetem vezetősége és a minisztérium számára, hogy egymásra mutogassanak – A diákok által gyűjtött aláírásoknak nincs köze ezen egyezséghez és a fentebb említett nyolc ponthoz. Valóban 800 diák aláírását adták át a diákok képviselői az Európa Tanács főtitkárának, és ez a spontán kezdeményezés nemzetközi szinten is nagy visszhangot váltott ki. A magyar oktatók közgyűlését hét éve nem hívták össze, ez Nagy Örs rektor-helyettes feladata (lenne). Az RMDSZ egykori államtitkára, Kötő József érte el, hogy a magyarul tanuló egyetemi hallgatók után a felsőoktatási intézmények kétszeres fejkvótában részesüljenek (Szabadság napilap 2005. dec. 7.). A kétszeres fejkvóta a magyar karok beindításának előkészítését szolgálná. Ez az összeg már több mint egy éve befolyik az egyetem kasszájába. A magyar oktatók száma fele a román oktatók számának, míg a magyar és román diákok száma megközelítőleg azonos. A magyar tagozat tehát közel kétszer annyi pénzt hoz az egyetem konyhájára, mint a román tagozat, a túlterhelt magyar oktatók összesített fizetése pedig, mivel feleannyian vannak, csak fele a román oktatókénak. Ez sajnos a magyar tagozat (és főleg a magyar oktatók) meglopása, amiért a parlamentben is hangzott el interpelláció. A BKB visszautasítja a Népújság rosszindulatú megjegyzését, amely ellenkezik az újságírói etika elemi szabályaival, és amely a Nagy Örssel készített interjút zárja. A cikk szerzője nem kevesebbet állít, mint azt, hogy „valami nem stimmel a hangzatos állításokkal teli BKB-közlemény körül”. „Nem vitás, a hűbelebalázs »harcosság« többet árt, mint használ az ügynek”. A BKB „hűbelebalázs” fellépése alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy az idéntől több magyar diákot vegyenek fel az orvosira. Amennyiben a Népújság szerkesztősége nem kér elnézést kioktató megjegyzésének közlése miatt, a BKB elnöksége a MÚRE állásfoglalását fogja kérni. A szerkesztőség megjegyzése: A BKB nem veszi észre a nyilvánvaló ellentmondást, ami a BKB említett közleménye és a rektor-helyettes „pontosításai” között feszül. Ehelyett sajtóetikából próbálják kioktatni a Népújságot! A lap ezt visszautasítja. /A pontosság kedvéért… Válasz Nagy Örs rektorhelyettesnek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektor-helyettese cáfolta azokat a vádakat, amelyekkel Hantz Péter, a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke illette. Hantz Péter közleményében követelte: „a MOGYE válassza szét a román és a magyar tagozat költségvetését, és a magyar tagozat pénzét haladéktalanul fordítsák a túlterhelt magyar oktatók számának növelésére, valamint az alacsonyabb beosztású oktatók arcpirítóan alacsony fizetésének növelésére. ” A BKB szerint „a magyar diákok kétszeresére növelt fejkvótája jelenleg nem ér el a magyar tagozatig, hanem elnyeli azt az egyetem közös költségvetése”. „A két tagozat különválasztásának jogi feltétele az akkreditálás, ehhez viszont nincs meg a szükséges infrastruktúra, nincs elég oktató, professzor, docens, adjunktus, nincs akikkel külön tagozatot lehetne alakítani” – nyilatkozta Nagy Örs. A professzor szerint „nem igaz, hogy rosszindulatúan akadályozzák a magyar oktatók előmenetelét, hiszen csak mint rektor-helyettes 1–2 héten belül láttamozni fogom az előléptetési dossziéját három magyar oktatónak is”. Hozzátette: a román és a magyar tagozatok azonos pozíciót betöltő oktatóinak alapfizetése között nincs különbség, a bérek viszont a kvalitás függvényében változhatnak. „A különbség nem román és magyar oktatók, hanem oktatók és oktatók között van, a pluszmunkát pedig órabérben fizetik ki” – szögezte le a rektor-helyettes. „Engem Hantz Péter telefonon hívott, azt kérdezte: van-e külön útja, lehetősége annak, hogy ez a bizonyos kvóta magyar vonalnak irányuljon. Azt mondtam: nincs, mert van egy közös költségvetése az egyetemnek” – nyilatkozta Nagy Örs. /K. K. L. : Nagy Örs: Hantz állításai nem fedik a valóságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

A Sapientia Alapítványt létrehozó négy erdélyi magyar történelmi egyház vezetői december 20-án nevezték ki az alapítvány új kuratóriumát. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el a következő négy évben is az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető alapítvány vezetését. A korábbi kuratórium mandátumának lejártával az új testület sok üzletembert vonultat fel. Kató Béla ezt azzal magyarázta, hogy egy magánegyetem finanszírozásának ügye nem zárkózhat el az üzleti szférával való folytonos kommunikációtól. „A támogatást nem csak az anyagiakra kell érteni, hanem mindazokra a tanácsokra is, amit az üzleti szféra szereplőitől kaphatunk a végzős diákjaink munkahelyi lehetőségeinek megteremtéséhez” – fogalmazott Kató. Az elnök beszámolt az egyetem három helyszínének infrastrukturális beruházásairól (Kolozsváron, Marosvásárhelyen új bentlakások épülnek jövőtől, Csíkszeredában pedig bővítik az oktatási teret). „Jelenleg is zajlik az egyetem végleges akkreditációjához szükséges dokumentumok leadása. Nagy jelentőséggel bír, hogy jövőre az egyetem megszerezze az önálló státusát, hiszen ettől kezdve úgy a hazai, mint az uniós forrásokhoz is hozzáférhet. A legutóbbi román–magyar kormányülésen ismételten megerősítették, a román állam is részt kíván venni az egyetem finanszírozásában, ha meglesz a végleges akkreditáció” – tette hozzá Kató. /O. M. : Üzletemberek a Sapientia új kuratóriumában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Benyújtotta két szak végleges akkreditációs kérelmét a Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Most már a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségen (ARACIS) múlik a pedagógia és az informatika szak elismerése. „Az ARACIS-nak át kell vizsgálnia az akkreditációs dossziét, majd háromtagú bizottságot küld le hozzánk, amely ellenőrzi, hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, és azt, hogy az intézmény eleget tesz-e az akkreditációs feltételeknek. A törvény azt írja elő, hogy néhány hónapon belül kell hogy kiszálljon a bizottság, de mi fel vagyunk készülve arra, hogy bármelyik pillanatban jöhetnek” – nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlapnak az egyetem dékánja, Hollanda Dénes. „Ha politikai okokból nem akadályozzák a folyamatot, akkor a jövő évi felvételin már két akkreditált szak várja a tanulókat. ” – mondta Hollanda. Az idén két marosvásárhelyi és négy csíkszeredai szak akkreditálását kérvényezi az egyetem. Az EMTE-n három városban összesen tizenkilenc szak működik, vagyis további 13 szakot kell akkreditálni. 2008-ban várhatóan tíz-tizenegy újabb szak jóváhagyását kérvényezi a Sapientia. /Szász Cs. Emese: Várólistán a Sapientia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./

Aranka György, a nyelvújító, Gecse Dániel orvos, Teleki Sámuel könyvtáralapító, Molter Károly, Sütő András, Kemény János, Székely János író, Bolyai Farkas és Bolyai János matematikus, Bernády György és Borsos Tamás városépítő, valamint Nagy Pál festőművész arcképe szerepel abban a kulturális eseménynaptárban, amelyet a Marosvásárhelyi Kulturális Központ adott ki a Communitas Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatásával. A Marosvásárhely nevezetes személyiségeit ábrázoló naptárt bemutatták a Kultúrpalotában. A rendezvényre a szervezők a város magyar iskoláiból egy-egy tanulót, illetve pedagógust hívtak meg, akik az intézmény számára átvehették a kiadványt. Szepessy Előd, a kulturális központ elnöke elmondta, a naptárral Marosvásárhelyt, a város múltját, kiemelkedő személyiségeit szeretnék jobban megismertetni az iskolásokkal, egyúttal a szellemi hagyományok ápolását, továbbadását akarják támogatni. /Antal Erika: Kulturális naptár Marosvásárhelyről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Van esély a jelenlegi marosvásárhelyi polgármester leváltására a jövő évi helyhatósági választásokon, ehhez azonban hiteles jelöltre van szükség – szögezte le marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. Elmondta, tiszteletben tartja a városi RMDSZ választmányának Csegzi Sándor jelölésére vonatkozó döntését, akkor is, ha a kérdéses szavazás előtt a 13 körzetből 9 őt javasolta polgármester-jelöltnek. Nem tekinti magát Csegzi versenytársának. Borbély szerint az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek nincs okuk szégyenkezésre a városnak nyújtott támogatás tekintetében sem. Az előző kormányzati ciklusban egyetlen sportterem sem épült Marosvásárhelyen, most pedig jövőre már a negyediket fejezik be, nem beszélve a minisztériumi alapokból épített lakásokról, és más kormánypénzen végzendő marosvásárhelyi beruházásokról. /(benedek): Borbély: van esély a polgármester-váltásra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Hét előadást láthatott a marosvásárhelyi közönség a Barátság évada színházi fesztivál rendezvényeként, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Francia-Román Színházi Központ szervezésében. A sorozat egyaránt megszólította a magyar és a román színházkedvelőket, hiszen négy magyar és három román előadást láthatott a közönség. Fodor Zénó, a rendezvény főszervezője elmondta, elkezdődtek a színház felújítási munkálatai, ami azt jelenti, hogy két-három éven keresztül mindig csak egy terem lesz használható. Kevesebb lehetőség lesz új bemutatókat létrehozni, hiszen csak egy terem áll mindkét tagozat rendelkezésére próbálni és játszani. Így született meg az ötlet, hogy meghívnak olyan színházakat, amelyekkel jó kapcsolatban állnak. /Kádár-Dombi Katalin: Véget ért a Barátság évada. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Augusztus vége felé jelentős változás állt be Kolozsvár közéletében: a magyar katolikusság egyik legmeghatározóbb személyisége – dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök búcsút vett főesperesi hivatalától. A megürült tisztséget Kovács Sándor főesperes vette át. Kovács Sándor elmondta, a középiskolát Marosvásárhelyen végezte, akkor született meg a papi hivatása. Életében nagy szerepe volt Márton Áron püspöknek, aki személyesen vette fel őt a teológiára. A püspök szociológus volt, a teológián szociológiát is tanított. Marosvásárhelyre. Kovács Sándort Marosvásárhelyre helyezték. Székelyudvarhelyen nehéz volt a munkát elkezdenie, mert elődjéről, Pálffy Gézáról elterjedt a hír, hogy a Szekuritáté tette el láb alól. A Szekuritáté sokszor küldött hozzá provokátorokat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szeresd a népet, és a nép is szeretni fog téged. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Kincses Elemér ismert rendező a magyar nyelvterületen. Nagyszerű regénye jelent meg /Soha. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007/, egy családtörténetbe ágyazott szerelmi történetet, mely lélekközelbe hozza az írót. A marosvásárhelyi családban az apa minden erejét a család megóvására, gyermekei gerinces nevelésére fordította. A diktatúrában egyetlen „védőpajzs”: a „fizikai” ellenállás, a testedzés, a sport. /Bölöni Domokos: A szépíró szépírása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

December 23-án Marosvásárhelyen a Pinokkió Házban az otthonban nevelkedő, szellemileg vagy testileg sérült gyerekek műsort adtak a gyerekeknek. Az előadást követően Suciu Enikő pszichopedagógus megnyitotta a gyerekek munkáiból létrejött tárlatot. /Berekméri Ildikó: Igazmondó kis Pinokkiók. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

Tizenötödik alkalommal szerveztek karácsonyi ünnepséget és műsort a marosvásárhelyi Tálentum Alapítvány által foglalkoztatott gyermekek a Deus Providebit Tanulmányi Házban. Dóczi Tamás, az alapítvány elnöke elmondta, az alapítvány létezése óta több mint 2000 gyerek lépte át a Vihar utcai központjuk kapuját. Sokuknak meghatározta az életét, pályaválasztását az itt eltöltött időszak. Örömmel foglalkoznak gyerekekkel, hiszen ők az élet legnagyobb ajándéka – mondta Dóczi. A tálentumosok betekintést nyújtottak az összegyűlt szülőknek, nagyszülőknek a mindennapi tevékenységükbe. Az óvodások gyerekjátékokat mutattak be, verseket, az alkalomhoz illő énekeket adtak elő. A Kilyén Ilka és Ritiu Krisztina által vezetett színjátszó körösök saját maguk által kitalált, rendezett improvizációs játékkal álltak színpadra. / -vagy-: Tálentum- karácsony. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./

A marosvásárhelyi Rozmaring utcai menhelyen az ünnepek alatt 69 személy tartózkodott. A Máltai Szeretetszolgálat emberei hoztak ételeket. A helyi önkormányzat által fenntartott központ egy pályázatnak köszönhetően jövő év tavaszától bővülni fog. /Király K. László: Hajléktalanok ünnepei Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

Magyarokról, székelyekről, anyanyelvről szólt Bartha Levente székelyudvarhelyi előadóművész Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban tartott műsora. A felidézett versek – Tompa László, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Király László, Magyari Lajos és mások – a szülőföldhöz való ragaszkodást, az anyanyelv iránti hűséget szólaltatták meg. Befejezésként Móricz Zsigmondot idézte, aki 1941-ben a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban járva a következőképpen szólt az ott összegyűlt diáksághoz: „Szeretettel üdvözöllek székelyek, kik több ezer éve itt éltek, ezen a tájon. Ne feledjétek, ti csak összekötő láncszem vagytok az eltelt ezredévek és a következő évezredek között. Vigyázzatok, ez a láncszem el ne szakadjon!” /Király K. László: Anyanyelves láncszemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

Tibori Szabó Zoltán most megjelent értekezése /Árnyékos oldal, Koinónia, Kolozsvár, 2007/ mindenekelőtt sajtótörténeti jellegű, és a holokauszt után visszatért maroknyi erdélyi zsidóság identitásválságának bemutatását szolgálja. A szerző nem élte át a történteket, évtizedek óta munkálkodik a kollektív emlékezet ébren tartásán. Munkájának előzménye a szerző korábbi munkái: Teleki Béla erdélyisége. NIS Kiadó. Kolozsvár, 1993; Élet és halál mezsgyéjén. Zsidók mentése és menekülése a magyar–román határon 1940-1944 között. Minerva, Kolozsvár, 2004; Csík vármegye zsidósága a betelepüléstől a megsemmisítésig. In: Tanulmányok a holokausztról. III. kötet, Randolph L. Braham (szerk.). Balassi Kiadó, Budapest, 2004; Az erdélyi zsidóság sorsa a II. világháború után. 1945-1948. In: Molnár Judit (szerk.), A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Balassi Kiadó, Budapest, 2005.; A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája 1–3. Park Kiadó, Budapest, 2007. (Szerk. : Randolph Braham és Tibori Szabó Zoltán). Az Egység (Új Út) című kolozsvári lap évfolyamai, mint leggazdagabb forrás mellett a szatmári Deportált Híradó, az „Ichud” és az Új Ifjúság lapszámait dolgozta fel, igénybe vette a levéltárak, valamint a kortanúkkal készített interjúk információanyagát is. A kolozsvári Erdély, Igazság (Erdélyi Szikra), Világosság, a brassói/sepsiszentgyörgyi Népi Egység, a nagyváradi Új Élet, a marosvásárhelyi Szabad Szó és más (nagybányai, szatmárnémeti, temesvári, máramarosi) magyar sajtóorgánumok, majd a korabeli román lapok képezik a további fejezetek kutatási forrásanyagát. A szerző felvázolta a magyar, ezen belül az erdélyi zsidóság történetének alakulását. Kitért a deportálásokban közreműködött zsidó vezetők felelősségére, a népbíróságok keretében véghez vitt jogi eljárásokra, ítéletekre. Tibori kitért a magyar református egyház szociális jellegű segítségére, személyesen Vásárhelyi János püspök pozitív szerepének kiemelésére is. Tibori Szabó Zoltán valósághűen dokumentálta az Antonescu-kormány felelősségét a romániai zsidóság jelentős részének elpusztításában. /Cs. Gyimesi Éva: Törlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./