Senki nem jelentett rendellenességet a Hargita Megyei Választási Irodánál. Marosvásárhelyen rendkívüli esemény sehol nem történt. /Erdélyi voksok emberközelből. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Üdvrivalgás tört ki Marosvásárhelyen, az összesereglett RMDSZ-vezetők, jelöltek és támogatók örömmel fogadták az eredményt. Egyedül Frunda György kiáltott hangos hújt, amikor jóval a 2,8 százalékos küszöb fölött hallotta meg Tőkés László nevét. Markó Béla rászólt, sok sikert kívánt riválisának, de emlékeztetett, hogy a magyarság most akár négy-öt képviselőt is Brüsszelbe juttathatott volna. „Alaptalanok voltak azok az aggályok, hogy a demokratikus versenyhelyzet kudarcot jelent a magyarság számára. A rendszerváltás után 18 évvel nagykorúsodott az erdélyi magyarság, tudott élni a választás lehetőségével” – állapította meg Tőkés László. „A politikai pluralizmus mára már nemcsak igény, hanem bizonyosság az erdélyi magyar közösség számára. A választás szabadsága pedig nemhogy gyengíti, hanem erősíti a hazai magyarságot” – fogalmazott Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Befutó magyarság. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Vitry-sur-Seine, Párizs egyik elővárosa, itt vendégszerepelt a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. Kazem Shahryari A nők színei című előadását mutatták be. Az iráni kurd származású író művének magyar nyelvű ősbemutatója a múlt hétvégén volt Nagyváradon, és a premier után a társulat Franciaországba utazott, hogy bemutassa a Pásztor Gabriella fordította magyar változatot. A franciául író kurd szerző Nagyváradon régi ismerősnek számít, ugyanis 1999-ben elnyerte a partiumi városban megszervezett Nemzetközi Költészeti Fesztivál Fődíját. Nagyváradon legközelebb december 2-án lesz látható az előadás, utána a társulat erdélyi – temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi – és magyarországi turnéra készül. /Párizsban a nagyváradi színház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Ifjúsági vetélkedőt és koncertet szerveztek Marosvásárhelyen november 24-én Kálmán Imre emlékére. A Bob herceg, Cigányszerelem, Marica grófnő, János vitéz, Csárdáskirálynő és számos más közkedvelt operett dalai csendültek fel a Kultúrpalota zsúfolásig telt kistermében. 2002 óta november 24-én tartják a magyar operett napját, Szekeres Erzsébet, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke kezdeményezésére ebből az alkalomból ünnepséget szerveztek. Az ifjúsági vetélkedőt konferencia követte, ahol a résztvevők az operett kialakulásáról, a műfaj töretlen népszerűségéről, a legismertebb operettekről és kortárs zeneszerzőkről értekeztek. /Antal Erika: Operett örökzöldek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Színművészet szakos hallgatók mérték össze tehetségüket. Négyen vehették át a megosztott fődíjat a Nagykárolyi Művelődési Ház hét végi nemzetközi színjátszó fesztiválján. A hagyományteremtő szándékkal megtartott vetélkedőn magyarországi és romániai színművészeti főiskolák csapatai mérték össze tudásukat és tehetségüket. A zsűri négy fiatal színész között osztotta meg az eredetileg két résztvevőnek szánt, egyenként 250 eurós, legjobb alakításért járó díjat. A legjobb női alakításért járó díjjal a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem diákját, Pál Anikót tüntették ki, a legjobb férfialakításért járó díjat pedig a szintén Vásárhelyről érkezett Pál Gecse Ákost és Mos Mihait, valamint a Kolozsvári BBTE Színháztudomány és Televízió Karának képviseletében érkezett Bogdan Radulescu vehette át. A zsűri értékelése szerint kimagasló volt a kolozsvári színi kar román tagozatának Ionesco-művek alapján készült előadása, valamint a marosvásárhelyi egyetem magyar tagozatának Szívek és szarvak című Molière-produkciója. /Babos Krisztina: Négyes fődíj Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Soós Zoltán a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta, hogy a Kultúrpalotában megnyílt a Dr. Bernády György-emlékszoba, melyet a néhai polgármester személyes tárgyaiból, bútoraiból, könyveiből rendeztek be. Ez a tárlat, amely a Maros Megyei Múzeum és a református egyház közötti együttműködés eredményeként született. Marosvásárhelyen a volt polgármester bútorait a helyi református egyház „rejtegette”, őrizte meg jobb korokra. A kiállításon láthatók a makettek, pontos másolatai azoknak a szobroknak, amelyek Marosvásárhelyen egykor álltak – ilyen a Kossuth- vagy a Bem-szobor –, illetve a megterveztettek, mint Petőfi szobra. Ezek is a hagyaték részét képezik. A kiállításra az egyházzal egy évre szóló szerződést kötöttek. Egy év lejárta után meghosszabbítják a szerződést. Az emlékszoba szomszédságában a korabeli szecessziós Vásárhelyt bemutató kiállítás nyílik. Budapesten felújították a Bodor-kút másolatát a Margitszigeten, melyet 1935-ben állítottak fel. Jó lenne, ha az eredetit Marosvásárhelyen újra felállítanák. Az eredeti 1911-ben bontották le. Ugyancsak fontos lenne, hogy Marosvásárhelyen felállítanák Bethlen Gábor szobrát, például a hős katona szobrának helyére. Végtére ő emelte királyi városi rangra Vásárhelyt és semmilyen emlékműve nincs a városban. /Nagy Botond: Új tárlatok a régi Vásárhelyről, avagy Bodor-kút és Bethlen- szobor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

A Kolozsvári Református Kollégium dísztermében tartotta évértékelő közgyűlését november 24-én a Romániai Magyar Dalosszövetség. Marosvásárhelyről négy kórus képviseltette magát: a vártemplomi Psalmus Vegyes Kar, a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a kövesdombi Halleluja kórus és az alsóvárosi református templom vegyes kara. A jelenlevőket Tóth Guttman Emese, a dalosszövetség elnöke köszöntötte, majd a szövetség és a kórusok évi tevékenységéről tartott beszámolót. Utána ünnepélyes díjátadás következett. A szövetség tiszteletbeli elnökétől, Guttman Mihálytól Márkos Albert-díjat vehetett át Varga Péter szatmárnémeti karnagy, Seprődi János-díjat a kolozsvári Kulcsár Gabriella, Zsizsman Dezső-díjat Balázs Ágnes, a Farkas utcai református templom karnagya és orgonaművésze, és Jagamas János-díjat Szabadi Ildikó kolozsvári tanárnő. /Kelemen Mária, a Zeneművészeti Egyetem IV. éves hallgatója: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

November 23-25-e között első alkalommal rendezték meg a Színművészeti Egyetemek Nemzetközi Fesztiválját Nagykárolyban. Idén négy egyetem jelen meg, a nagyváradi színiegyetem, Babes-Bolyai Egyetem román tagozata, a kaposvári egyetem és a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem mindkét tagozata. /Kádár-Dombi Katalin: Színművészeti egyetemek találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

A magyar tudomány napjának szentelte összejövetelét a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Dr. Gyenge Csabát, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát hívták meg, aki „A technológia és társadalom” címmel tartotta meg értekezését. /Nagy Botond: Társadalom és technológia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

A tíz éve elhunyt marosvásárhelyi festőművész, Járay Ernő emlékét idézték fel baráti hangulatú esten Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bemutatták Járay Ernő – Beszélgetés-töredékek, vallomások /Fumus Kiadó/ című könyvet, Járay Fekete Katalinnak, a festő újságíró lányának munkáját, aki édesapjával egykor folytatott beszélgetéseit, az alkotó lejegyzett gondolatait, önvallomásait, visszaemlékezéseit gyűjtötte kötetbe, festmények reprodukcióival dúsítva albummá a kiadványt. Az esten Kozsik József és Kozsik Ildikó verssel lépett fel. Nagy Miklós Kund beszélt a vásárhelyi művésznemzedékek kézfogásáról. /(b. gy.): Végtelen vallomás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

November 23-24-én immár hatodik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Múzeum- Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság irányításával a Magyar Tudomány Napját. A tudományos fórum központi témája tudomány és társadalom volt. Görömbei András, a Magyar Tudományosság Külföldön nevű Elnöki Bizottság elnöke kifejtette, számára érthetetlen, hogy a magyar kormánykörök miért akadályozzák meg a Magyar Tudományos Akadémiát abban, hogy megfelelő anyagi és szellemi támogatásban részesítse a határon túli magyar kutatóintézeteket, a tudományszervezést felvállaló intézményeket. Péntek János egyetemi tanárnak, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökének az előadása /Az (anya)nyelv szerepe a tudományos képzésben és a tudományművelésben/ a romániai magyarság tudományos intézményeinek a kialakításáért folytatott harcát mutatta be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályai sorra tartottak tudományos ülésszakokat. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály az erdélyi magyar iskolai oktatás történetével foglakozott. A Természettudományi Szakosztály négy témakörben szervezett tudományos előadásokat: a biológia, a kémia, a környezettudomány és a földtudomány témakörében. Az Orvos és Gyógyszerésztudományi Szakosztály már korábban, november 16-án tartotta tanácskozását a marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály november 24-én szervezte meg ülését a Sapientia EMTE központi épületében. Hasonló volt a helyzet a Műszaki Tudományok Szakosztálya esetében is. A Matematikai és Informatikai Szakosztály november 16-17-én tartotta meg előadássorozatát, míg az Agrártudományi Szakosztály a tudományos előadássorozat időpontját november 24-re tette. A szakosztályok keretén belül 157 tudományos előadás hangzott el, melyek átfogták az erdélyi és a Kárpát-medencei tudományos kutatás legfőbb területeit. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Magyar Tudomány Napja: = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 29. – 48. sz. /

Napirend előtt, magyar nyelven interpellált a marosvásárhelyi tanács november 29-i ülésén dr. Benedek István képviselő, aki ismételten azt kérte számon a polgármesteri hivatalon, hogy bár 2001 óta van elfogadott határozata a marosvásárhelyi tanácsnak, melynek értelmében a város utcáit két nyelven kell feliratozni, az illető határozat életbe ültetése a mai napig nem történt meg. Dorin Florea polgármester, aki több más hasonló interpellációra válaszolt, erre a felszólalásra nem adott választ. /(benedek): Válasz nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Takács János marosvásárhelyi vállalkozó, illetve Dézsi Zoltán, az Állami Tartalékalap Országos Ügynökségének vezetője lehet az RMDSZ szenátusi frakciójának két új tagja, amikor Frunda György, valamint Sógor Csaba átveszik európai parlamenti mandátumukat. /Dézsi Zoltán és Takács János az RMDSZ „szenátorutódai”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák novemberi rendezvényének meghívottjaiként történelmi családok képviselői, Bethlen Anikó, Gáll Károly és Haller Béla meséltek múlt- és jelenbeli tapasztalataikról. A házigazda szerepében Markó Enikő az örvendetesen elszaporodott visszaemlékezések, interjúkötetek kapcsán az iránt érdeklődött, mennyire tükrözik az általuk is megélt valóságot ezek az írásművek. Bethlen Anikó szerint vegyes a kép. A negyvenes, ötvenes évek történelmi eseményei az erdélyi főnemesi családok jelentős részét nyugati emigrációba kényszerítette. Az itthon maradottak szörnyű megaláztatásokat éltek át, de öntudatuk, emberi tartásuk révén többnyire állták a sarat. Gáll Károly például kétévente volt kénytelen iskolát cserélni – mikor eltanácsolták, mint osztályidegent, mikor az iskola szűnt meg – s végül 1976-ban, jó negyvenesként szerzett mérnöki diplomát. Bethlen Anikó nyelvtanításból élt. „Az ötvenes évek Vásárhelye különleges hely volt, számos kitelepített főnemesi család, földbirtokos kényszerlakhelyéül jelölték ki, az összlakossághoz viszonyított nemesek aránya talán itt volt a legnagyobb Európában, lépten-nyomon Telekiekkel, Bethlenekkel, Keményekkel, Tiszákkal, Hallerokkal, stb. találkozhatott a székely városlakó” – jelentette ki Haller Béla, a Bolyai Farkas Líceum tanára. /Király K. László: Nemesi valóság, = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Egyéves a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, mely 2006. november 29-én kezdte meg munkáját. Hadnagy Miklóssal, a Központ igazgatója összegezte tevékenységüket: több mint száz rendezvényt tartottak tizenhét településen, és az együttműködő partnerek száma is megközelíti a százat. Elsődleges feladatnak tekintik a Kárpát-medencében élő magyarság kultúrájának bemutatását, és a magyar–magyar kapcsolatok erősítését. Az intézet egy főállású és egy mellékállásban dolgozó alkalmazottal működik, ezért egyszerűen nem tudnak mozdulni, ha a helyi partnerek nem segítenek. Hadnagy előzőleg az Illyés Közalapítványnál irodavezető volt, így jól működő erdélyi kapcsolatrendszerrel rendelkezett. Az eddigi száz programban negyven kiállítás és húsz koncert volt. A központ Sepsiszentgyörgyön rendezkedett be, ez nem befolyásolja, hogy milyen rendezvényeket szerveznek Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen. Hadnagy bízik Hiller István miniszter ígéretében, hogy a költségvetés-csökkentés a külföldi intézethálózatot nem érintheti. Idén mintegy négymillió forintból gazdálkodtak, és ez az összeg remélhetőleg a jövőben is a rendelkezésükre áll. /K. Zs. : Száz rendezvény Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

Az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Fazakas Emese magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett a BBTE-n. 1994–1995 között mesterképző programot végzett a Közép-Európai Egyetem középkori tanulmányok szakán. 2005-ben doktori címet szerzett. 1995–1998 között a Román Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti és Nyelvtudományi Kutatóintézete kolozsvári fiókjának munkatársa, 1997-től a BBTE Bölcsészettudományi karának óraadó tanára, tanársegéde, egyetemi adjunktusa. A médiában állandó rovatokat lát el, tanári továbbképző programok előadója. Nyelvészeti szakkönyvek lektora, szerkesztője, két önálló kötet szerzője. Fazakas Emese legmerészebb vállalkozása az Erdélyi magyar szótörténeti tár főszerkesztői szerepének végzése, írta Péntek János akadémikus. Dóczy Örs 1994–2000 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett latin, 1998–2005 között a kolozsvári BBTE-n történelem szakos oklevelet. 2002-ben a Messina-i tudományegyetem ösztöndíjasa volt. 2006-tól a BBTE Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója. Történelmi, régészeti tárgyú tanulmányai, szakcikkei, recenziói és fordításai hazai lapokban láttak napvilágot (A Hét, Korunk). Történelmi, irodalomtörténeti tárgyú konferenciák előadója. Vida Erika a BBTE-n szerzett 1996-ban magyar-angol szakos tanári oklevelet. 1998-tól a Mentor Könyvkiadó olvasószerkesztője, 2003-tól felelős szerkesztője. Közel 30 kötet szerkesztője. Dóczy Örs és Vida Erika közös pályázatot nyújtott be, ez pedig Koncz József A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története (1557–1895) (Marosvásárhely, Mentor, 2006) című monográfia. A szöveget szerkesztette és átdolgozta, a mutatókat összeállította Dóczy Örs és Vida Erika, a latin szövegeket fordította és jegyzetekkel ellátta Dóczy Örs, az utószót Sebestyén Mihály írta. László Márton 1997–2001 között a BBTE történelem szakán alapképzést, 2001–2002 között mesteri programot végzett. 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori iskolájának doktorandusza. 2001–2007 között tanár, szakmai referens, könyvtáros, levéltáros. 2003–2005 között a Magyar Autonóm Tartomány kutatócsoport tagja, 2006-ban az Észak-Erdély 1940–1944 közötti történetét kutató csoport munkatársa. Pályamunkája a Pro-Print Kiadónál, a „Források a Romániai Magyarság Történetéhez” sorozatban megjelenés előtt álló kézirat, amely az 1889–1986 között élt magyarhermányi történész, Máthé János két, mindeddig kiadatlan munkáját, valamint a pályázó két tanulmányát tartalmazza. A bizottság mind a négy pályázó munkáját elismeréssel értékeli. Tekintve, hogy Fazakas Emese életműve, teljesítménye messze kilép a díj által értékelhető keretből, a 2007-es debüt-díj nyertesei Dóczy Örs és Vida Erika. A szakosztály a pályázatot a 2008-as évre is meghirdeti. /Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár: A Debüt-díj második kiosztásakor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

125 éve született, és negyven éve távozott az élők sorából Kodály Zoltán. Magyar nyelvterületen zenekarok, szólisták, kamaraegyüttesek, kórusok, operatársulatok emlékeznek és tisztelegnek a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, a magyar zeneoktatás megreformálója előtt. November 25-én a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus műsorát Kodály legismertebb vegyes kari műveiből válogatta: Szép könyörgés, Székely keserves, Fölszállott a páva, Mátrai képek és Esti dal. Az est másik ünnepeltje a hatvanéves Orbán György. A jelenleg Magyarországon élő zeneszerző Marosvásárhelyen született, Sepsiszentgyörgyön járt elemi iskolába, Kolozsváron végzett zeneszerzés szakon. Talán a legtöbbet énekelt mai magyar zeneszerző. Gazdag és sokszínű zenei munkásságából ezúttal egyházi kórusművek csendültek fel. /(Baranyai Emese): Esti dal a Pro Musicával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Az Európai Parlamenti választások után nem mondható el többé, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság kizárólagos legitim képviselője, és ez a legfőbb következtetés, ami levonható – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke. Elmondta, hogy alaptalannak bizonyultak az RMDSZ választásokat megelőző riogatásai. „Az RMDSZ azt állította, hogy minden Tőkés Lászlóra adott szavazat elveszett szavazat, hogy az RMDSZ-nek vannak szakértői, Tőkés László pedig nem tud majd szakértőként tevékenykedni az Európai Parlamentben, valamint azt, hogy a református püspökre adott szavazat egységbontó, míg az RMDSZ-re adott voks az egység megtartását jelenti. Megtévesztés volt mindez” – jelentette ki. Tőkés László a legjobb eredményeket Maros megyében a Küküllő menti településeken érte el, a Nyárád mentén és végül Marosvásárhelyen. A helyi sajtó az RMDSZ-t támogatta, mint ahogy a Népújság is, amely a kampánycsend ellenére is lehozta az RMDSZ Tőkést támadó reklámját. Tőkés András, valamint Kiss István megyei alelnök kifejtették, az MPSZ továbbra is kész tárgyalni az RMDSZ-szel az erdélyi magyarság prioritásairól, amelyek a magyarság speciális, oktatási és autonómiával kapcsolatos problémái. /Antalfi Imola: Az MPSZ szerint: Más pozícióból tárgyalhatnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

Gazdát cserél az Európa Gimnázium és a Művészeti Líceum egy épületszárnya a marosvásárhelyi tanács múlt heti döntése értelmében. Eszerint a marosvásárhelyi római katolikus plébánia tulajdonában levő Európa Gimnázium, a volt 4-es Számú Általános Iskola a város birtokába kerül. Cserébe az egyház a Művészeti Líceumnak az egykori állami kisajátítás után emelt új épülettömbjét veheti majd birtokba. Ezzel a döntéssel a tanács egy több hónapja tartó tárgyalási folyamatot lezáró megállapodást fogadott el. /(benedek): Ingatlancsere a város és a katolikus egyház között. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

November 29-én Nagyenyeden a dr. Szász Pál házban, Áprily Lajos születésének 120. évfordulója alkalmából tartottak emlékezést. Először Király László nyugalmazott magyartanár vázolta fel a költő életét és munkásságának főbb szakaszait. A transzszilvanizmus megjelent költészetében. A Tetőn című versében olvasható: „Ősz nem sodort még annyi árva lombot / annyi riadt szót: „Minden összeomlott... /...s titokzatos szót mondtam akkor: Erdély”. Az emlékezés az Enyedi csenddel zárul, amely hűség a szülőföldhöz, a múlthoz, a hagyományokhoz és nosztalgiás vágyódás a kisváros után, amely költővé emelte. „Enyedi csend – te régi, drága, tiszta, / reád gondoltam és áldottalak”. Boér Ferenc kolozsvári színművész igazi Áprily-hangulatú szavalatokkal örvendeztette meg hallgatóságát. A kivetítő segítségével László István informatikus számos nagyenyedi és kolozsvári Áprily-emléket és verset illusztrált. (Király László nagysikerű előadását október 25-én Marosvásárhelyen mutatta be először a Helikon – Kemény János Alapítvány szervezésében.) Ezt követően Rácz Levente Áprily kolozsvári éveiről beszélt. Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár előadása Áprily költészetében megjelenő természet világával foglalkozott. A résztvevők megtekinthették Lőrincz Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor festményeit és Dvorácsek Ágoston kollégiumi fizikatanár természetfotóit. /Nagyenyed – Enyedi csend, Házsongárd, sabal maior... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Egymillió főre csökkenhet a 2002-ben regisztrált 1,4 millióról a magyar népesség száma Erdélyben a következő 25 évben. A születésszám-csökkenés, az asszimiláció és a kivándorlás következményeként három évtized alatt tehát mintegy 30 százalékos lehet a népességfogyás, pedig az erdélyi magyar nők születéskor várható átlagélettartama 75-ről 82 évre, a férfiaké pedig 66,8 évről 76 évre emelkedhet 2002 és 2032 között – derül ki a Népesedési perspektívák címmel Kolozsvárott megjelent, Csata István és Kiss Tamás által írt demográfiai munkából. A szerzőpáros annak ellenére jósol drasztikus létszámcsökkenést, hogy a jelenlegi évi 8 ezerről várakozásuk szerint évi 4 ezerre változik majd az Erdélyből távozó magyarok száma. A 16 erdélyi megye közül a Magyarországgal határos partiumi Arad megyében például 10,7 százalékról 7 százalékra, a Nagyvárad központú Biharban 26-ról 21,1 százalékra, a Szatmárnémeti székhelyű Szatmárban 35,2-ről 30,2 százalékra eshet vissza a magyarság részaránya. A három székelyföldi megyét tekintve Marosban (székhely: Marosvásárhely) 39,3-ról 34,4 százalékra, Kovászna megyében (Sepsiszentgyörgy) 73,8 százalékról 70,4 százalékra, míg Hargitában (Csíkszereda) 84,6 százalékról 82,9 százalékra mérséklődhet a magyarok számaránya. A többségében már ma is románok lakta Dél-Erdélyben, Temes (központja: Temesvár), Krassó-Szörény (Resicabánya) és Hunyad (Vajdahunyad) megyében három évtized alatt gyakorlatilag meg fog feleződni a szórványmagyarság jelenleg 15-20 százalék körüli számaránya. A szerzők úgy kalkulálnak, hogy az egyetemistakorú (19-24 éves) romániai magyar népesség száma a 2009-ben várható 109 ezerről 2019-re 69 ezerre zuhan majd. /Erdély 25 év múlva: mínusz harmadmillió magyar? = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 5./

Eredményes évet zárt Marosvásárhelyen a Református Kollégium Bolyai Farkas Elméleti Líceum Öregdiákok Baráti Köre, hangzott el Kirsch Attila beszámolójában a múlt hét végén megtartott évi közgyűlésen. A baráti kör elnöke sikeresnek nevezte az ötödik világtalálkozót, amelyen a gazdag program mellett az öregdiákok kezdeményezésére került vissza az egykori angyalos címer az iskola homlokzatára. A világtalálkozó alkalmából kiadták az évfolyamok tablóját tartalmazó könyvet, emléktáblát avattak (hat egykori tanár plakettje készült el Mátyás Zoltán támogatásával), s a tornacsarnokban a volt diákok munkáiból összeállított kiállítás is sikeres volt. A baráti kör tervei között szerepel többek között a Bolyai Farkas és Bolyai János polihisztor- és informatikadíj valamint a Kozma Béla irodalmi díj megítélésének és kiosztási körülményeinek véglegesítése, a tanári arcképcsarnok valamint az élsportolók emléktáblájának a kiegészítése, az iskola jubileumi évkönyvének a kiadása és a 2010-re tervezett hatodik világtalálkozó megszervezése. /(bodolai): Díjalapító öregdiákok... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

A marosvásárhelyi Vályi Gyula Matematikai Társaság a múlt hét végén a 14. alkalommal rendezte meg a Marosvásárhelyen született kiváló matematikusról, a propeller atyjáról elnevezett versenyt, amelyen az idén 128 V–VIII. osztályos diák vett részt. A verseny december 1-jén kezdődött Sebestyén Júlia matematikatanár, a Vályi Gyula Matematikai Társaság elnöke, a rendezvény főszervezőjének köszöntőjével. Az első három helyezettet díjazták. Emellett Bandi Árpád a Matematikai Lapok szerkesztősége nevében azokat a tanárokat díjazta, akik a lapok feladatmegoldó versenyét támogatták. Egy emléktáblát állítottak fel Vályi Gyulának a Bolyai iskola udvarán, de szeretnének hajdani háza helyén egy köztéri emlékművet is felállítani. /(vajda): XIV. Vályi Gyula-matematikaverseny. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

Orvostan- és gyógyszerészhallgatóból álló népes fiatal közönség előtt egyre sikeresebb a Marosvásárhelyi Magyar–Román Hallgatók Egyesületének Együtt Európában címet viselő rendezvénysorozata. A meghívottak magyarországi kutatók és gyakorló orvosok. Az októberben tartott első rendezvényre a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karáról érkeztek vendégek. Az elsőhöz hasonló sikernek örvendett a december 3-án megtartott rendezvény is. Két civil szervezet is bemutatkozott. Nagyhegyi Hunor, a gyógytornaprogram vezetője ismertette a marosvásárhelyi Rheum-Care Alapítvány tevékenységét és céljait. A Gyulafehérvári Caritas munkájáról, a marosvásárhelyi kirendeltség otthoni beteggondozási programjáról Ludescher László, a kirendeltség vezetője és Koszta Piroska számolt be. Az előadássorozatot a Keresztény Orvosok Szövetsége támogatta. /Előadások a kutatásról és orvoslásról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

Az elméletben egységesnek tartott magyar képviselet töredezik. Az RMDSZ-alapelvekkel, az elmélettel nincs semmi baj: mindenki belátja, hogy a romániai magyar érdekvédelemre szükség van. Meg kell vizsgálni, mi a probléma, nem működik kellőképpen az RMDSZ intézményrendszere, netán kizárólag bizonyos romániai és magyarországi intézmények, személyiségek munkálkodásának köszönhető a jelenlegi állapot? Az SZKT-nak Marosvásárhelyen szembe kell néznie a gondokkal. /Székedi Ferenc: Bolyai az SZKT-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

December elején két újabb otthoni beteggondozó központot nyit a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége. A Szásznádason és Kerelőszentpálon nyíló központokban két-két alkalmazott látja el a községek és a hozzá tartozó települések ilyen jellegű teendőit. Maros megyében jelenleg 81 helyen működik a Caritas betegápoló szolgálata, 62 gondozónak és szociális munkásnak havonta 1800 személyt sikerül ellátnia. A szolgáltatások működését részben a helyi tanácsok, a Maros Megyei Tanács támogatja, részben pályázatokból és a gondozottak által befizetett díjakból fedezik a költségeket. /Otthoni beteggondozó Szásznádason és Kerelőszentpálon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: elvárja, hogy Traian Basescu államelnök “egyenlő közelséget vagy távolságot tartson a magyar kisebbség különböző irányzatai iránt”. /Egyenlő távolság. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

Könyvvel a kezükben tiltakoztak december 7-én Marosvásárhelyen a főtéri könyvesbolt előtt a Petru Maior Egyetem hallgatói, illetve a Művészeti Líceum tanulói. Ezzel az akcióval akarják az illetékesek figyelmét felhívni arra, hogy mennyire méltatlan dolog megszüntetni Marosvásárhely főterén az utolsó könyvesboltot. /(m. e.): Ülősztrájk a kultúráért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

Hadnagy Gabriella és Czirjék Lajos marosvásárhelyi, valamint Kovács Emil Lajos szatmárnémeti alkotók képeiből kiállítás nyílik december 10-én Budapesten, a Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány aulájában. /Tárlatnyitó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő gyerekverseiből jelentetett meg gazdag gyűjteményt Hajnali csillag peremén címmel a budapesti Magvető Könyvkiadó. /(nk): Hajnali csillag peremén. Kovács András Ferenc gyerekverskötete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./