A marosvásárhelyi tanács október 25-i ülésén vitát keltett a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezet, amelyet végül – a Kossuth Lajos utca kivételével – elfogadtak. Sita Ioan Nagy-Románia párti tanácsos kérte az ülésvezetőt, vegyék le napirendről az utcanevekre vonatkozó pontot. Ebben javasolták, hogy a Pál Antal Sándor levéltáros, Sebestyén Mihály volt helyi tanácsos, Horváth Szabolcs tanár, Káli Király István volt tanácsos, valamint Böjthe-Beyer Barna informatikus, illetve dr. Bakos Levente alpolgármesterből álló bizottság által fordított magyar utcaneveket fogadja el a tanács. Sita Ioan szerint jogtalanul szerepel a jegyzéken Kossuth Lajos neve, ugyanis szerinte ilyen utca nincs Marosvásárhelyen. Dr. Benedek István, az RMDSZ frakcióvezetője határozottan elutasította ezt az ellenvetést. Elmondta, nem lett volna meglepő, ha ezeket az érveket 1990-ben hallja. Végül a tanácsosok elfogadták a jegyzéket. Bakos Levente alpolgármester elmondta, ez a tanácsi határozat feljogosítja a polgármesteri hivatalt arra, hogy elkészítsék és kihelyezzék a magyar megnevezéseket is tartalmazó utcaneveket Marosvásárhelyen. /Vajda György: A Kossuth utca kivétel. Kétnyelvű utcanévtáblák Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

Újszerűnek előadás lesz a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat október 28-i, vasárnapi bemutatója, amelyet Andreea Vulpe rendezett Shakespeare III. Richárd drámája alapján. Shakespeare többszereplős darabjában ezúttal három színész lép színpadra, a főszerepben B. Fülöp Erzsébetet, az összes további női szerepben Tompa Klárát, míg a férfiszerepekben Bokor Barnát láthatjuk. „Egyedi ez a megközelítés, nem tudok róla, hogy női szereplő játszotta volna III. Richárdot, aki itt tulajdonképpen nem is nő, nem is férfi” – jelentette ki B. Fülöp Erzsébet. A másik két szereplő feladata sem könnyű, úgy kell átlépniük egyik szerepből a másikba, hogy közben jelmezt sem válthatnak. A posztmodern előadás holografikus vetítésekkel is bővül. /Antal Erika: III. Richárd: se nem nő, se nem férfi. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Kelemen Lajos kiváló történészre emlékezett Molnár B. Lehel, az unitárius egyház központi levéltárosa az október 25-én Kolozsváron tartott rendezvényen. Az unitárius egyház egykori főgondnoka születésének 130. évfordulója alkalmából tartott emlékezésen bemutatták Kelemen Lajos Művelődéstörténeti tanulmányok /Kriterion Könyvkiadó/ című kötetet. Ez a könyv folytatása a Kriterion Könyvkiadónál korábban kiadott két Kelemen Lajos könyvnek. /Művészettörténeti tanulmányok, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1977., II. kötet: 1982/ Molnár B. Lehel felvázolta, hogy Kelemen Lajos milyen fontos szerepet játszott Erdély középkori művelődés- és művészettörténetének kutatásában. Sas Péter, az Erdélyi Tudományos Füzetek újabb számának szerkesztője elmondta: a most megszerkesztett füzet az előző két szám folytatása. – Jövőre pedig meg szeretnénk jelentetni a negyedik kötetet is, amelyben Kolozsvárhoz és Marosvásárhelyhez kapcsolódó történetek lesznek olvashatók – fűzte hozzá. /D. I. : Kelemen Lajosra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Az Országos Ifjúsági Hatóság által szervezett második Szórvány Karaván keretén belül koncertezett Kolozsváron október 26-án Rúzsa Magdi vajdasági magyar énekesnő. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke elmondta: az énekesnő fellép még Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is. „Azért választottuk őt, mert szórványban élő magyarként dalaival pozitív üzenetet közvetít az erdélyi magyar fiataloknak” – mondta. „Dalaimban érezhető a rock és a líra kettőssége, mindkettőt nagyon szeretem, és úgy gondolom, hogy sikerült megteremtenem a háromszöget hallgató, Isten és előadó között” – mondta az énekesnő. /(D. I.): Rúzsa Magdi koncert Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Áprily Lajos transzszilvanista költőre emlékeztek október 25-én Marosvásárhelyen a Református Diakóniai Házban. A Helikon – Kemény János Alapítvány által, a költő születésének 120. és halálának 40. évfordulója alkalmából szervezett esten Király László nagyenyedi tanár méltatta Áprily életművét. Manapság „olvasottság tekintetében polcon felejtettnek tűnik”, idézte az előadó Lászlóffy Aladárt. /”Polcon felejtett” Áprily. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Kelemen Lajos történészének szentelt tudományos konferencia kezdődött október 16-án Marosvásárhelyen, amelyen az erdélyi történészek és levéltárosok jeles képviselői vesznek részt. – Végre olyan magyar vonatkozású esemény részesei vagyunk, amelyet nem a magyar, hanem a román állam támogat – mondta Soós Zoltán, a Megyei Múzeum igazgatója. A konferenciát Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke nyitotta meg, aki a nagy elődről, Kelemen Lajos történészről, levéltárosról beszélt. Kelemen Lajos igazi otthona az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ volt, melynek keretében Kolozsváron munkássága nagy részét kifejtette. Az EME titkára, igazgatója, levéltárosa és kutatója volt. Benkő Samu akadémikus is emlékezett a tudósra, majd bemutatták a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Művelődéstörténeti tanulmányok című kötetet, melyet Sas Péter művelődéstörténész ajánlott a közönség figyelmébe. /Mezey Sarolta: Kelemen Lajos öröksége nem csak a szakmabelieké. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen kijelentette, hogy a szövetség meghívja Traian Basescu államfőt a november 18-án esedékes kampányzáró rendezvényre. Borbély László élesen kritizálta Orbán Viktor jelenlétét Tőkés László novemberi kampánykörútján, mert az RMDSZ és a Fidesz is az Európai Néppárt tagja. /Sz. T. : Basescu RMDSZ-kampányzárón? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A kolozsvári PUCK Nemzetközi Bábszínházi Fesztiválon bábos alakítás-díjat kapott György László, a Kolozsvári Bábszínház Ördögverő jóbarátok című előadásán nyújtott teljesítményéért. A kolozsvári Puck Bábszínház változatos és jó minőségű repertoárjáért kapott díjat. Dicséretben részesült a budapesti Bábszínház Egy egér naplója című, új bábszínházi technikát bemutató előadása és a marosvásárhelyi Ariel Bábszínház Óz, a csodák csodája című előadása. /Zsehránszky István: Bábdíjak PUCK-módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A Bernády-napokon Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában emlékszobát avatott a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Maros Megyei Múzeum. Az emlékszobával a vásárhelyi magyar közösség sokéves álma valósult meg. Bernády György egykori polgármester megmaradt tárgyi örökségét: irodabútorait, polgármester emlékiratait, díszes könyvtárát a helyi református egyház őrizte meg. Lakatos Péter református lelkész elmondása szerint a most kiállított hagyaték jó része soha nem került nyilvánosság elé. Az alapítvány évente Bernády-emlékplakettel – Gyarmathy János szobrászművész alkotása – jutalmazza azt a személyiséget, aki a néhai polgármester szellemiségének folytatójaként a Bolyaiak városát gyarapítja. A Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke, Borbély László miniszter a Bernády-emlékplakettet Csató Béla főesperes-plébánosnak adta át. A Bernády Házban megnyílt Szász Endre festészeti és grafikai kiállítása is. /Lokodi Imre: Bernády-emlékünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Nagy siker, telt házas bulik jellemezték Rúzsa Magdi erdélyi koncertkörútját, mely október 28-án Marosvásárhelyen ért véget. Sokan együtt énekeltek a láthatóan meghatódott énekesnővel. A nagyváradi színházban a szűnni nem akaró taps jelezte, érdemes volt Váradra látogatnia, ahová visszavárják. /Rúzsa hangorkánjában. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Marosvásárhelyen október 27-én megnyílt Czirjék Lajos festményeinek és Fekete Pál kisplasztikáinak kiállítása. Czirjék Lajos, a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének alelnöke tájak színes világát hozza közel a nézőhöz, Fekete Pál kisplasztikái, a tájban élő ember groteszk világával egészítik ki a látványt. Agyagszobraiban a székely ember életének jellegzetes pillanatait ábrázolja. /(bodolai): Színek és formák jelentése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Nem előzmény nélküli esemény Marosvásárhelyen, hogy muzsikust ünnepelnek. Most a zenei fesztivál záróhangversenyét Csíky Boldizsár zeneszerző 70. születésnapján tartották, ő fesztivál egyik létrehozója. A hangversenyen ősbemutatóként hangzott fel Csíky Boldizsár szeptemberben írt Concertatio c. nagyzenekari műve. Csíky Borka és ifj. Csíky Boldizsár fellépése igazi ajándékcsokor volt a marosvásárhelyi Vártemplomban. /Csíky Csaba: Ünnepi hangverseny. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Tisza Kata Reváns című könyve több különálló kis történetből áll. Mostanában divatos valaki szexuális és szerelmi életéről írni. Az írások nyelvezete egyszerű, és gyakran trágár. Az írás trágár kifejezésekkel teli irománnyá válik, az olvasó nem érti, hogy miért kell ilyen ocsmány nyelvezetet használni. Erre sokan megkérdezhetik, akkor miért olvasta el. Elsősorban szolidaritásból: kíváncsi volt arra, hogyan ír egy erdélyi, de Pesten élő huszonéves – az írónő ugyanis Marosvásárhelyről ment el Budapestre, ott pedig az ELTE-n végzett angol tanári szakon, és fiatal kora ellenére már a médiaszakma több területén is kipróbálhatta magát. Írt hat újságnak, vezetett műsort két tévécsatornán, most pedig egy kereskedelmi rádiónál dolgozik. /Osváth Diána: Olvasgattam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

A politika általában a pillanatnyi pártérdekek szempontjai szerint pocskondiázta vagy, ritkábban, dicsérte a munkát – állapították meg Marosvásárhelyen a Tismaneanu-jelentés szakemberei. Fiatal történészek voltak a marosvásárhelyi Belvárosi szerdák rendezvénysorozat októberi estjének meghívottjai. László Márton, Lázok Klára és Novák Csaba Zoltán tagjai lehettek annak a szakértői csoportnak, amely elkészítette a kommunista rendszer bűntetteit fellajstromozó Tismaneanu-jelentést. Markó Enikő moderátorként örömének adott hangot, amiért a három fiatal szakember egyaránt Marosvásárhelyen talált magának munkát: László Márton az Állami Levéltár Maros megyei fiókjának levéltárosa, Lázok Klára a Teleki Téka kutatója, Novák Csaba Zoltán pedig a Román Akadémia Társadalomkutató Intézete vásárhelyi fiókjának munkatársa, mindhárman doktoranduszok. Kutatási területük is megegyezik: a jelenkorral foglalkoznak. 2006 áprilisában alakult meg még a Tismaneanu-bizottság. Magyar részről Salat Leventét, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorát kérték fel a részvételre, neki köszönhetően kapcsolódhatott be az a történészcsoport, amelynek a három fiatal kutató is tagja. A magyar rész megírását két hónapnyi kemény kutatómunka előzte meg, amelynek során minden levéltári anyaghoz hozzáférhettek, munkájuk elé sehol sem gördítettek akadályokat. A decemberre elkészült hatszáz oldalas kötetből mindössze huszonöt oldal jutott a magyar vonatkozásoknak. A kutatók igyekeztek, már amennyire a terjedelmi megkötések engedték, mindenről szólni, ami fontos. /Tismaneanu-jelentés elemzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Nem árt visszatekinteni a kezdetre. 1990. őszén volt a gyergyószárhegyi magyar–román értelmiségi találkozó. A megbeszélés budapesti majd bukaresti eszmecseréket folytatott, romániai magyar és román értelmiségiek keresték a kiutat a marosvásárhelyi véres események után. A beszélgetések a román–magyar irodalmi fordítások jegyében kezdődtek. Az eddigi irodalmi fordításokat kellene kiszélesíteni, eszmetörténeti sorozatokat létrehozni. Többen egy román nyelvű magyar újság létrehozása mellett törtek lándzsát, illetve gyakoribb magyar tévérészvétellel szerették volna ellensúlyozni a bukaresti közszolgálati tévében elhangzó magyarellenes nézeteket. A nyitottság, a rugalmasság még mindig jobb tanácsadó, mint a bezárkózás, köldöknézés és önmarcangolás. /Székedi Ferenc: Tizenhét év. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Hajléktalan fagyott halálra a napokban – adja hírül a rádió szinte menetrendszerűen, november beálltával. Legutóbb Csíkszereda közelében halt meg egy hajléktalan. Marosvásárhely központjában hajléktalanok újságot árulnak – így próbálnak némi pénzt összeguberálni a mindennapi kenyérre. Gyergyószentmiklóson több mint tizenöt hajléktalan kap enni a szeretetkonyhán. Romániában a városi környezetben körülbelül 12 ezer hajléktalan felnőtt él, egy 2004-es felmérés adatai szerint. /Barabás Márti: Akik az utcát választották. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.

Bukarestben a 17. Nemzeti Színházi Fesztivált a délvidéki Magyarkanizsán született, Franciaországban élő világhírű táncművész, Nagy József (Josef Nadj) előadása nyitja meg november 3-án. A november 2–15. között zajló fesztivál műsorában 54 előadás, köztük 25 hazai rendező munkája szerepel. Idén három magyar társulat, a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi kapott meghívást a szemlére. A Kolozsvári Állami Magyar Színház két előadással vendégszerepel Bukarestben: a Mihai Maniutiu rendezte Énekek énekével és Visky András Hosszú péntek című drámájával. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare Lear királyát adja elő Bocsárdi László rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata pedig Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című művével lép fel. /Rostás-Péter Emese: Három magyar társulat kapott meghívást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Dr. Nagy Lajos /sz. Marosvásárhely, 1933/ orvosnak készült, 1959-ben (két héttel az év végi vizsgák előtt) „ellenséges magatartás” miatt kirúgták az ország összes egyeteméről. Csak 1961-ben szerezhette meg orvosi diplomáját, addig a vargyasi szénbánya egészségügyi technikusa volt. A Sepsiszentgyörgy melletti Réty vált aztán második szülőföldjévé, ott találta meg hivatását. Nem ingázó, hanem „huszonnégyórázó” orvosként dolgozott egész életében. Megírta Réty falutörténetét, most pedig unokaöccse, az adatokat szorgosan összegyűjtő Nemes Gyula segítségével közreadta Nagyernye könyvét /Dr. Nagy Lajos – Nemes Gyula: Nagyernye/ is. Közel ezeréves székely falu története, megfelel a szakmai elvárásoknak, emellett rendkívül olvasmányos, és gazdag a képanyaga. /(bölöni): Nagyernye képes krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Nagy László unitárius lelkész az 1990-es évek elejétől gyűjtötte az anyagot Szőkefalváról, hogy kiadja munkáját /Nagy László: Szőkefalva múltjából, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007/, azonban hangsúlyozta: nem monográfia vagy falutörténet. Ízelítő Szőkefalva életéből, melyet indítja az önállóságát visszanyert Kis- Küküllő menti település első falunapján mutattak be. Reméli, hogy a bővített könyv is elkészül, mert az általa gyűjtött néprajzi anyag még kiadásra vár. A Dicsőszentmártonnal csaknem összenőtt falu 1314-ben jelent meg először a fellelt okiratokban, Terra Zeuke névvel. 2002-es adat szerint lakói magyarok (738), románok (445), cigányok (119) és szászok (2). Római katolikusok (182), reformátusok (521), unitáriusok (89), ortodoxok (461) és más hovatartozásúak (50). Nagy László munkájában az egyházak és iskolák történetét tekintette át röviden, és külön fejezetet szentel az 1848–49-es szabadságharc helyi emlékeinek. /b. d. : Szőkefalva falukönyve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Marosvásárhelyen az RMDSZ néhány választási plakátját eltüntették. Szabó Árpád, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint politikai nyomás miatt szereltette le a plakátokat az a cég, amely a reklámfelületeket bérelte. A reklámpannók kihelyezésére az RMDSZ Országos Ügyvezető Elnöksége szerződött egy bukaresti, illetve marosvásárhelyi céggel. Kelemen Hunor elmondta, kaptak egy e-mailt a bukaresti cégtől, amelyben közölték velük, hogy nem hivatalos politikai nyomás miatt kellett le szereltetni a pannókat. Ilyen eset Marosvásárhelyen és Kolozsváron fordult elő. /Antalfi Imola: Kiterjedőben a plakátháború. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Az egyenlő esélyű európai parlamenti választási versenyt sértette meg Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea azzal, hogy november 2-án a város területéről eltávolították az RMDSZ öt köztéri választási pannóját, szögezte le az RMDSZ kampánystábjának közleménye. A polgármester azzal fenyegette meg a plakátolóhelyet bérbe adó céget, hogy visszavonja működési engedélyét, ha nem távolítja el a városból az összes RMDSZ-pannót. Dorin Florea gesztusa a hatalmi visszaélés bizonyítéka, az egyenlő esélyű választási, politikai verseny súlyos megsértése. /Az RMDSZ kampánystábjának közleménye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiatörekvésének közképviseletére jött létre. Képviselői között különböző pártállású és meggyőződésű emberek tevékenykednek. A Székely Nemzeti Tanács nem párt, nem állít jelölteket, és nem vesz részt a választásokon. A politikai élet szereplőinek kell színt vallaniuk a választók előtt az autonómia kérdésében, és számon kérhető jövőképet kell vázolniuk egész Székelyföldön. A közélet szereplőinek, a szavazati joggal rendelkező polgároknak tudniuk kell, hogy történelmi felelősségük van Marosvásárhely jövőjét illetően. Marosszék Székely Tanácsa, a hagyományoknak megfelelően, a létrehozandó autonóm Székelyföldön belül képzeli el Marosvásárhely jövőjét Marosszék székhelyeként. Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

November 5-én Takács Nándor székesfehérvári ny. megyéspüspök által celebrálandó búcsús szentmisét követően újabb köztéri szobrot avatnak Gelencén. A Bélafalván született, Gelencén 1936–51 között papi szolgálatot teljesítő, börtönben elhunyt Fekete János esperes-plébános 2,40 méter magas bronzszobrát fogják leleplezni a római katolikus templom udvarán, Márton Áron püspök éppen egy évvel ezelőtt felszentelt szobrával szemben. Petrovits István sepsiszentgyörgyi művész alkotását a marosvásárhelyi Balogh József öntötte bronzba. A Szent Imre-búcsún Gelence testvértelepülései, Dunaszentgyörgy, Balatongyörök és Nagybánhegyes küldöttségei mellett Encs város vezetői is jelen lesznek. /Iochom István: Szoboravatás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

Tizenkét koronás fő Szent Istvántól II. Lajosig, az Uralkodók-sorozatból, jellegzetesen szászendrés virágos lányfejek, rézkarcok, eredeti tus-, grafit- és krétarajzok, nagyobb méretű faliszőnyegek. Ízelítőt kapnak Szász Endre gazdag művészetéből a marosvásárhelyi Bernády Házba betérők. 1945 óta, amikor a még egészen ifjú tehetség munkáiból az őt felkaroló festőművész, Bordi András rendezett egyéni tárlatot, ez az első alkalom a városban, hogy Szász Endre műveivel kiállításon lehet találkozni. /N. M. K. : Szász Endre kiállítása Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A vitatható értékű netversek számítógépről számítógépre terjednek. – Öngerjesztő, hitvány irodalom, lelki limlom vagy a jövő költészete? – ezt a kérdést járták körbe Marosvásárhelyen, a Súrlott Grádics Irodalmi Kör netköltészetről szóló beszélgetésén. – Versman, Verspatika, Írások völgye – sorolta egymás után Bölöni Domokos, a Grádics-vezér a néha ötletes, sokszor jobbnál rosszabb honlapneveket. Az eszmecserén kiderült, a szellemi salak azért kell, hogy könnyebben észrevehetőek legyenek az igazi értékek. Ilyen a magát „majdnem tehetségesnek” nevező Kuti Csongor költészete. Kuti Csongor A norvég hajnal című első verseskötetét interneten jelentette meg, amely ma már a magyar elektronikus könyvtár – mek.oszk.hu – honlapján is megtalálható. /Nagy Székely Ildikó: Torzszülöttek között csodaszép gyermekek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

Ünnepel az erdélyi magyar tudományos élet, Kelemen Lajos, Erdély legendás levéltárosa 130 éve, 1877-ben született a „székely fővárosban”, Marosvásárhelyen. Ebből az alkalomból adta ki a Kriterion Könyvkiadó a Művelődéstörténeti tanulmányok című, 585 oldalas kötetet. Ez a könyv folytatása a Kriterion Könyvkiadónál korábban kiadott két Kelemen Lajos könyvnek. Első gyűjteményes kötete Művészettörténeti tanulmányok címen éppen születésének 100. évfordulóján, 1977-ben jelent meg. A nagy ívű és a levéltáros-történész munkásságát bemutató tanulmányt Szabó T. Attila írta, a kiadványt B. Nagy Margit gondozta. Az erdélyi műemlékek – főleg kolozsvári és marosvásárhelyi fontos régi épületek – bemutatása a Művészettörténeti tanulmányok következő, két csillaggal jelzett kötetében folytatódhatott. Az 1984-ben megjelent kiadvány B. Nagy Margit nevéhez köthető. Kelemen Lajos most kiadott, újabb gyűjteményes kötete művelődéstörténeti tanulmányokat foglal magában. A kötet első ciklusa az erdélyi gyűjteményekkel, a levéltárüggyel kapcsolatos írásait sorakoztatja fel. A második ciklusban szülővárosával, Marosvásárhellyel, a harmadikban pedig munkássága kiteljesedése városával, Kolozsvárral kapcsolatos tanulmányai kaptak helyet. Fontos az 1942-ben megfogalmazott Kolozsvár történet, valamint a város közvetlen környéke történelmének és műemlékeinek bemutatása. A gyűjteményes kötet legterjedelmesebb része családtörténettel, címertannal foglalkozik. A tanulmányokhoz készült bőséges jegyzeteket Sas Péter írta. /Fodor György: Kelemen Lajos: Művelődéstörténeti tanulmányok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

„Mélységesen felháborító, hogy a Demokrata Párt politikai nyomásgyakorlással próbálja ellehetetleníteni az RMDSZ kampányát” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke annak kapcsán, hogy Marosvásárhelyen eltávolították az RMDSZ kampányplakátjait. Ez Dorin Florea, Marosvásárhely demokrata párti polgármesterének utasítására történt. Kelemen emlékeztetett, hasonló esettel szembesültek már Kolozsváron is, ahol Emil Boc polgármester, a PD elnöke leparancsolta az RMDSZ kampányplakátjait. Az RMDSZ kampánystábja közleménye szerint tudomásuk van arról, hogy a polgármester azzal fenyegette meg a plakátoló helyet bérbe adó céget, hogy visszavonja működési engedélyét, ha nem enged a nyomásnak, nem távolítja el Marosvásárhelyről az összes RMDSZ-pannót. „Most többfrontos támadás indult az RMDSZ-szel szemben, akár titkosszolgálati elemekkel is meg kívánják akadályozni azt, hogy a szövetség eljuttassa üzenetét a választóihoz” – szögezte le Kovács Péter, az RMDSZ az ügyvezető alelnöke. Jánosi Ferenc RMDSZ-es nagyernyei polgármester megakadályozta, hogy Tőkés László november 3-án a községben ebédeljen – olvasható Tőkés László közleményében. Eszerint a püspököt Komáromi István helyi református lelkipásztor várta volna ebédre a gyülekezeti terembe, ahol a presbiterekkel is találkozhatott volna. Az ebéd azonban elmaradt, mert Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester (aki egyben református főgondnok is) megfenyegette Komáromit: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt – áll a közleményben. Az ÚMSZ megkeresésére Jánosi Ferenc azt nyilatkozta, hogy templomban kampányolni kívánó politikust – sem Tőkés Lászlót, sem mást, nem hajlandó fogadni. /Lokodi Imre: Florea plakátháborút indít? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Parázs hangulatú, éjszakába nyúló vita jellemezte a Krónika-karaván keretében szervezett olvasótalálkozó székelykeresztúri állomását. Többen voltak kíváncsiak a nyolcéves Krónika elmúlt másfél esztendejének történéseire. Az RMDSZ és Tőkés László közötti megegyezés elmaradása miatt mindkét fél a másikat hibáztatta. A Krónika-karaván megbeszélést tartott Szentegyházán, Lövétén, Zetelakán is. Marosvásárhelyen Bakk Miklós politológus elmondta, az erdélyi magyarság európai parlamenti képviseleténél nem a mennyiségi, hanem a minőségi szempont kell hogy meghatározó legyen. /Krónika-karaván: olvasótalálkozók parázs vitákkal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./