Dr. Kelemen Atillát az RMDSZ Maros megyei elnökét négyéves megbízásának lejártával újabb megyei elnöki mandátumra jelölte a tagság. Az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek száma nagyobb, mint volt korábban, sikerült magyar tanácselnököt választani a Maros megyei önkormányzat élére. Nem sikerült azonban magyar polgármestert választani Marosvásárhely élére. Kelemen szerint sokkal kevesebb a magyar választópolgár Marosvásárhelyen, mint amennyivel az RMDSZ számolt. /Farczádi Attila: Az RMDSZ felelősségéről az EU- csatlakozást megelőző években – interjú dr. Kelemen Atillával. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

Március 3-án volt ünnepélyes az E-melo állásbörze megnyitója Marosvásárhelyen a Deus Providebit Tanulmányi Házban /Előzőleg Kolozsváron is megrendezték./ A kétnapos állásbörzére harminckilenc cég jelentkezett több mint százötven munkaajánlattal, a vállalatok és ajánlataik jegyzéke a www.e-melo.ro nevű honlapján szerepelt. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi Sapientia dékánja reményét fejezte ki, hogy az állásbörze gyümölcsöző lesz. Az E-melo Erdélyi Munkaközvetítő Hálózatot tavaly májusban az RMDSZ kezdeményezte, a marosvásárhelyi állásbörzét az Impulzus XXI. Kezdeményezési Csoporttal és a Bolyai-Gauss Információs Központtal közösen szervezte. /Mészely Réka: E-melo állásbörze Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

Unoka 51 magyar református által lakott, már az 1200-as években is létező település, Marosvásárhelytől 35 kilométerre van. A XV. századból származó református templomot 1938-ban építették újra. A kis domb, amelyen áll az épület, megcsúszott, s vele együtt a templom két sarka is. Ahhoz, hogy a templom kettészakadását megakadályozzák meg kell erősíteni az alapot. Év közben háromhetente szolgál itt a lelkész. Az évek során Unokáról a fiatalok nagy része Szászrégenbe vagy Marosvásárhelyre költözött. A közigazgatásilag Faragóhoz tartozó településen nincs munkalehetőség, nincs iskola, nincs üzlet sem. Magyar nyelvű iskola csak Pókában van, román nyelvű a közeli Körtekapun vagy Faragón. A földek nagy része puszta. /Simon Virág: Unoka – ahonnan elköltöztek az unokák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

Marosvásárhelyt lázban tarja, hogy bezárhatják az Azomures vegyipari kombinátot. Marosvásárhely lakosságának körülbelül a fele azért drukkol, hogy a kombinátot zárják be, a másik fele pedig azért, hogy fennmaradjon. A magyarok (kivéve talán azokat, akik – kevesen – a kombinátban dolgoznak) azt szeretnék, hogy írmagja se maradjon a vegyi kolosszusnak. Ez volt a város elrománosításának fő eszköze, szennyezi a levegőt, a folyóvizeket. Viszont a vállalatnak több mint 3000 dolgozója van. A helyi román sajtó azt szajkózza, hogy az egész mögött maga Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke áll, mert ő adta ki a jelszót: be kell zárni a kombinátot. Holott csak az történt, hogy egy tanácskozáson ilyesmit mondott: közeledik az uniós csatlakozás, az Azomures tulajdonosainak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy valóban csökkentsék a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét, ellenkező esetben – az uniós elvárások alapján – megtörténhet, hogy be kell zárni a vállalatot. /Máthé Éva: Valami bűzlik... a kombinátban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Marosvásárhelyen a Fellebbviteli Bíróság törvénytelen ítéleteket hozott, amikor a Bolyai Farkas, illetve az Unirea Líceum ügyében a polgármesteri hivatalnak adott igazat. Dorin Florea polgármester és a hivatal jegyzője a tanács nevében támadta meg a restitúciós bizottság döntését, de erről a tanácsot nem tájékoztatták. Az RMDSZ illetékeseinek „hivatalból” figyelemmel kellene kísérniük a restitúciós ügyek haladását. /Mózes Edith: Tátott szájjal? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

A Maros Megyei Könyvtár bibliográfiai osztályán immár másfél évtizede végzik ezt a gyűjtő munkát, helyismereti- helytörténeti bibliográfiai műhelyről lehet beszélni. A mostani a nyolcadik ilyen jellegű munka, a hat bibliográfia mellett a második biobibliográfia. (Az első a Scriitori romani mureseni volt.) A most megjelent kötet /Oameni de stiinta mureseni/ Maros megye és Marosvásárhely tudós alkotóinak, a reáltudományok művelőinek a leltára, katasztere. Azoké, akik a mai megyehatárok között születtek, itt tanultak, hosszabb-rövidebb ideig itt éltek, itt dolgoztak vagy itt adták ki műveiket. Mindenki szerepel benne, aki legalább egy könyvet kiadott. 861 név, 861 tudós ember – orvosok, gyógyszerészek, biológusok, matematikusok, fizikusok, vegyészek, geológusok, csillagászok, mérnökök, mezőgazdák, közgazdák – élete és munkássága tárul fel az olvasó, kutató elé. A „legöregebb” az 1508-ban született Franz Joel gyógyszerész, a legfiatalabb az 1979-ben született Radoiu Sanda közgazdász. /Fülöp Géza: Maros megyei „tudóslexikon”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

Március 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban dr. Sipos Pál, az Magyar Televízió tudományos, nevelési és ifjúsági főosztályának a vezetője mutatta be a Magyarországon elindult Nagy Könyv mozgalmat az erdélyi könyvtárosoknak, tanfelügyelőknek, tanároknak, újságíróknak. A Nagy Könyv Program célja az, hogy a magyar nyelvet beszélő fiatalok, felnőttek a jövőben többet olvassanak. A program március 1-én indult, és 2005. december 17-ig tart. Március 15-én este a Magyar Televízió az anyaországi, és határon túli nézőke kéri, hogy nevezzék meg kedvenc magyar és kedvenc külföldi regényüket. Április 23-án mutatja majd be a Magyar Televízió kettes csatornája azt, hogy melyik ötven magyar, és ötven külföldi regény került fel a százas listára. Ezt követően a százas listán szereplő regényekre lehet majd szavazni, és június 11-ig ezekből alakul ki az első 12 helyezett. A nyári szünet után ősszel folytatódik a program. Tájékozódni lehet: w.anagykonyv.hu, info@anagykonyv.hu. /(Máthé Éva): A Nagy Könyv Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Március 5-én Marosvásárhelyen Markó Béla államminiszter, az RMDSZ szövetségi elnöke jelenlétében megtartották az RMDSZ megyei szervezetének tisztújító küldöttgyűlését. Kelemen Atilla eddigi elnököt 169 érvényes szavazatból 143 igen, 26 ellenszavazattal újraválasztották megyei elnökké. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság nagyszerű szolidaritással az egység mellett tette le a voksát. Az autonómiát vállaltuk és teljesíteni fogjuk, mondta. Elsősorban a kisebbségi törvényt ígérte, amely megteremti a kulturális autonómia jogi kereteit. Kelemen Atilla kijelentette: eredményes munkát végeztünk. És sorolta: „2000-ben nem volt magyar nyelvű Bolyai iskola, nem volt restitúciós törvény, vagy a kétnyelvűség érvényesítését szavatoló közigazgatási törvény; még nem volt a megyei önkormányzatnak magyar tanácselnöke, nem érvényesült a számarányunknak megfelelő méltányos elosztási rendszer, nem volt ennyi polgármesterünk és tanácsosunk, és nem voltunk kormányon, illetve olyan alkupozícióban, amelyből végre méltányos elégtételt tudtunk szerezni érdekeinknek”. Dávid Csaba, a marosvásárhelyi városi szervezet elnöke a véleménykülönbségek ellenére az intelligens együttműködést tekintette járható útnak az RMDSZ megyei és városi szervezete között. /Mózes Edith: Kelemen Atillát újraválasztotta a megyei küldöttgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./

Az erdélyi magyar gazdák helyzetéről és a jövőbeni szoros együttműködésről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet a Párbeszéd a jövőért elnevezésű konzultáció-sorozat keretében Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Csomós Attilával, az RMGE Maros elnökével folytatott március 5-én Marosvásárhelyen. A megbeszélésen elhangzott, az RMDSZ a jövőben szoros együttműködést alakít ki azzal a szervezettel, amely hamarosan felveszi az Erdélyi Gazdák Egyesülete (EGE) nevet. /(Csernik Attila): Gazdasági tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Két napon át tanácskoztak politikusok, egyetemi tanárok, közvéleményformáló értelmiségiek, a téma elméleti kutatói a “Nyelvi korlátok a soknemzetiségű közösségekben” témakörben Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvény szervezői, a temesvári Szórvány Alapítvány és a Marosvásárhelyen működő Közép-, Kelet- és Délkelet-Európai Project on Ethnic Relations (PER) Regionális Központja meghívták Kötő József oktatásügyi és Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt. Erdei Ildikó pszichológus a helyi nyelvek és közoktatás kapcsolatáról, Fórika Éva jogász a nemzetközi és az európai egyezmények és a nyelvhasználati jog kérdéséről értekezett. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár kutatásokon és gyakorlati példákon alapuló dolgozatában számos megvitatásra szánt és újszerűen értelmezett kérdést vetett fel. A meghívás ellenére a tanácskozáson nem vettek részt a román sajtó képviselői. /Szekernyés Irén: Tolerancia helyett dialógus. Kétnyelvűség és az etnikumközi kommunikáció. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

 A romániai magyarság története egyik legna­gyobb amputációja előtt áll: maholnap elveszítheti értelmiségét, különösen annak igényesebb és vállalkozókedvűbb részét. A marosvásárhelyi orvosin tavaly végzett száz magyar hallgatónak diplomája birtokában első dolga az volt, hogy szétnézzen Magyarországon, és több mint háromnegyedük már talált is magának ott munkahelyet A magyarországi orvos­társadalom pedig nyugat felé indult meg. A tavalyi statisztikák 1200, nyugaton állást vállalt orvosról tudnak az amúgy is orvoshiánnyal küzdő országban. Amit nem tudott megtenni a diktatúra, hogy lefejezze a magyar értelmiséget, azt elvégzi a jómódú világ vonzása, a szabad munkaerő-forgalomVan-e az RMDSZ-nek valamilyen elképzelése arra, hogy Erdély kiürülését megakadályozza? /B. Kovács András: Kiszivattyúzzák az értelmiséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2004 szeptemberében a Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta a református egyháznak a Bolyai Farkas Líceum épületét, a katolikus egyháznak a marosvásárhelyi Unirea Líceumot és a Művészetit. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megtámadta a döntést, a táblabíróság a Bolyai és az Unirea visszaszolgáltatását törvénytelennek hirdette ki. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kijelentette: „a polgármester alattomosan járt el, nem nyújthatott be a testület nevében fellebbezést, a véleményünket nem kérte ki”. Bárczi Győző alpolgármester elmondta, ő tudott az ügyről, és a február 7-i táblabírósági döntés után átadta Borbély László területrendezési miniszternek a táblabíróság indoklását, és támogatását kérte az ügyben.. Borbély László pedig azt mondta, hogy tudott az ügyről, ezért megkereste a marosvásárhelyi alpolgármestereket, nézzék meg, mi a valós helyzet. A Restitúciós Bizottság fellebbezett az ítélet ellen. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár átiratot küldött az igazságügy-minisztériumnak, amelyben felhívja a figyelmet, hogy fennáll a gyanú, miszerint a marosvásárhelyi bíró részrehajlóan döntött. /(mózes): Borbély László a visszaszolgáltatott líceumok ügyéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Csíkszeredában több mint fél éve havi rendszerességgel tartja összejöveteleit a Nagycsaládosok Egyesülete. Hivatalos bejegyezésük folyamatban van. Legfontosabb céljuk a nagycsaládosok társadalmi szerepének elismertetése. Dánél Sándor elnök családja is kilenc tagú. Dánél Sándor beszámolt arról, hogy Erdélyben a nyárádszeredai, üvegcsűri, marosvásárhelyi, ozsdolai, kézdivásárhelyi, bélafalvi és nagyváradi egyesületekkel alakítottak ki szorosabb kapcsolatokat. /Péter D. Erika: Tizenhárom család – ötven gyermekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Negyedévenként jelenik meg az ötödik évfolyamába lépett Dobbantó (szerkesztője, Nagy Gizella), a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. Sok szép vers található benne, továbbá gyermekpályázati szemelvények is. /(bölöni): Tavaszi Dobbantó. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

A marosvásárhelyi székely vértanúk halálának 151. évfordulójára emlékezve gyűlt össze csekély számú magyarság a kivégzettek emlékművénél március 10-én. Az emlékezést a Református Kollégium és a Kántor-tanítóképző Főiskola egyesített kórusa nyitotta a Szózattal, Nagy László unitárius esperes fohásza után Fodor Imre, Marosszék Székely Tanácsának elnöke, majd Bod Aladár, a Marosvásárhelyi Székely Tanács elnöke mondott beszédet. /Nagy Botond: Emlékezés a székely vértanúkra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

A Marosvásárhelyi Bíróságon március 10-én folytatódott Lazar Ladariunak a Spielmann Mihály ellen benyújtott rágalmazási és becsületsértési pere. 2003 májusában a városi tanács ülésén Spielmann és RMDSZ-es tanácsostársai Lazar Ladariu díszpolgárrá választása ellen szavaztak. A szavazást megelőzően Spielmann indoklásképpen az elutasításhoz kifejtette, hogy az újságíró rengeteg magyarellenes és gyűlöletkeltő cikket tett közzé lapjában. A bíróság előtt magyarul vallomást tevő Szepessy László megerősítette, hogy a közvélemény ítéletét tolmácsolta a városi tanács felé, neveket és személyeket sorolt fel, akik őt megkeresték, körzeti elnökök és egyszerű tagok, ő pedig továbbadta Spielmann Mihálynak, a városi tanács RMDSZ-frakciója képviselőjének a városlakók felháborodását. /Cs. B.: Újabb tárgyalás a L. Ladariu vs. Spielmann Mihály perben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Temperával festett tájképekből, agyagszobrokból nyílt kiállítás március 9-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss Információs Központban. A művészeket, Bálint Károlyt és Fekete Pált a Népújság munkatársa, Bölöni Domokos mutatta be. Bálint Károly hét festménye tekinthető meg a tárlaton, Fekete Pál szobrai mellett. /(mészely): Kettős kiállítás a Bolyai-Gauss Információs Központban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Bozóki András magyar kulturális miniszter kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenysége elismeréseként március 15-e alkalmából Jászai Mari-díjat adományozott Bíró József színművésznek és Dobre-Kóthay Juditnak, pillanatnyilag a marosvásárhelyi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezőjének. Kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréséül József Attila-díjban részesült Láng Zsolt író, a marosvásárhelyi Látó szerkesztője és Lászlóffy Csaba költő. /Március 15: Csupán négy erdélyi kitüntetett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Hetvenedik születésnapjára megjelent Terényi Ede, a jeles zeneszerző, zenetudós, kiváló esszéíró és a vizuális művészetek területén is otthonosan mozgó alkotó Zene tegnap, ma, holnap /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című, a Helikon folyóiratban megjelent írásait tartalmazó könyve. Terényi Ede dr. 1935-ben született Marosvásárhelyen. Zeneszerző, zenetudós, egyetemi tanár. A kolozsvári Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakának elvégzése óta a kolozsvári Zeneakadémia tanára. Nevéhez fűződik a zenedramaturgia tantárgyának bevezetése a főiskolán. Egyik kutatási területe az erdélyi magyar zeneszerzés története és stilisztikai vizsgálata. Négy és fél évtizedes zeneszerzői munkásságát öt szimfónia, zongoraverseny, egyházi művek, 12 neobarokk concerto különböző szólóhangszerekre, 5 vonósnégyes, 3 ütős-kvartett, szonáták, dalok, kórusművek sorozata körvonalazza. Főbb művei majd minden jelentős európai városban felhangzottak, Londontól Moszkváig. /A hetvenéves Terényi Edét köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Feszült légkörben rendezték meg március 12-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ülését az utóbbi hónapokban kiéleződött belső viták miatt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a közelmúltban Gyergyószentmiklóson foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy különváljon az EMNT-től, az indítványt azonban a küldöttek többsége elvetette. A mostani ülésre az SZNT-nek több küldöttje nem jött el Csíkból. Végül kompromisszumos megoldás született a két szervezet viszonyáról, a küldöttek meghosszabbították az Állandó Bizottság mandátumát, és újraválasztották tisztségébe Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét. Tőkés László püspök kitért az EMNT–SZNT közötti terhes viszonyra, amelyet mesterségesen szított, alaptalan nézeteltéréseknek nevezett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiaprogramjáról, önrendelkezési törekvéseiről szólva csalódottságát fejezte ki az új román kormánynak és Traian Basescu államelnöknek a romániai magyarság autonómiájához való viszonyulásáért. Az RMDSZ továbbra sem hajlandó határozottan kiállni a magyarság önrendelkezési törekvései mellett. Az RMDSZ számára csak az volt a fontos, hogy kormánytisztségeket szerezzen emberei számára. A budapesti kabinet a romániai magyarság ügyét teljességgel a Bukarest–Budapest „jó szomszédsági viszonynak” rendeli alá. A magyar kormány támogatási rendszere az RMDSZ számára biztosít pénzügyi monopóliumot, a kettős állampolgárság helyett felajánlott úgynevezett szülőföld program pedig nem vezet sehova. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az autonómia ügyének előmozdításához szükséges a romániai magyar nemzeti közösség akaratának egységes kinyilvánítása, szükséges a folyamatos párbeszéd a hatalom, a román többség és a magyarság között, ugyanakkor szükséges a kedvező nemzetközi háttér. Szabó Tibor, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak személyes küldöttje köszöntő beszédében arra próbált választ keresni, hogyan lehet az, hogy miközben az új európai alkotmányban mindössze fél mondat szerepel a kisebbségekről (az sem a nemzeti kisebbségről), Nyugat-Európa-szerte tartós önrendelkezést élveznek a különféle tagállamok kisebbségei. Véleménye szerint ennek egy magyarázata van: az autonómiát kiharcoló nemzeti közösségek céljaikban egységesek voltak, bíztak saját erejükben, az általuk kiharcolt közösségi jogokat az Európai Unió szentesítette. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvénytervezetről számolt be. Mint fogalmazott, a műhelymunkákban nem vehet részt, az RMDSZ-ben nagy titoktartás övezi a készülő törvénytervezetet, amelynek kitételeit most fogják eljuttatni az RMDSZ-frakciókhoz tanulmányozásra és belső vitára. Toró szerint arra van szükség, hogy általános elvként rögzüljön a romániai magyarságnak az autonómiához való joga. Az ülésen többen is bírálták Eörsi Mátyás erdélyi látogatását, a szünetben pedig a közel kétszáz résztvevő többsége (a Szabadságban is közzétett) állásfoglalást írt alá az SZDSZ-nek és Eörsi Mátyásnak a határon túli magyarokkal szembeni politikája elutasításáról. A résztvevők határozatban kérték, hogy a MÁÉRT-ra az SZNT és az EMNT képviselői is kaphassanak meghívást. Az ülés egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül Tőkés Lászlót választotta újra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. /Makkay József: Egységes fellépést sürgetnek az autonómiáért. Van esély az EMNT és az SZNT közötti tartós megegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ ,,Fennáll a veszély, hogy hazatérnek az elégedetlen székelyföldi barátaink, és otthon borítani próbálnak a helyzeten. Csapó szenátor úr nem adta áldását erre a megoldásra, szűkszavú kimentő levele is erre utal, múlt heti közleménye egyik mondatában egyenesen eltanácsolta a mai üléstől a székelyföldi küldötteket” – fejtette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Pirruszi győzelem, pünkösdi királyság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Március 12-én Csíkszeredán, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában rendezték meg a Kittaibel Pálról elnevezett Kárpát-medencei biológia- és környezetvédelmi verseny romániai szakaszát. Hargita megye 1994-től kapcsolódott be résztvevőként és szervezőként. Az erős nemzetközi mezőnyben a helyi diákok évről évre jó eredményeket érnek el. Az országos szakaszra Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, valamint Hargita megyéből érkeztek résztvevők. A nemzetközi döntőt Mosonmagyaróváron rendezik. /Környezetvédő diákok versenye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

Március 12-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban dr. Feszt György egyetemi előadótanár bemutatta dr. Rákosfalvy Zoltán egyetemi tanár Negyven év fizioterápia című művét. A mű, nem tankönyv, inkább szakmai memoár. A könyv ismerteti a fizioterápiás procedúra valamennyi változatát. /Nagy Botond: Negyven év fizioterápia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

Ünnepi, megemlékező műsorokkal idézik fel idén is Erdély nagyobb városaiban március 15-ét. Az RMDSZ ebben az évben Marosvásárhelyen tartja központi rendezvényét. „Használjuk ezen az ünnepen hagyományos szimbólumainkat: a piros-fehér-zöld lobogót és a magyar himnuszt! „ „A történelem megtanított minket arra, hogy csak összefogással lehet jövőt építeni. Az erdélyi magyarság pedig számtalanszor bebizonyította, hogy képes összefogni, közös erővel eszközöket teremteni jogaink visszaszerzésére, közös céljaink megvalósítására” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök március 15-i üzenetében. „A magam és Románia kormánya nevében köszöntöm az ország minden magyar nemzetiségű állampolgárát március 15-én, azon az ünnepen, amely rendkívüli jelentőséggel bír az egész magyar közösség számára.” – áll Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök üzenetében, amelyet az 1848-as megemlékezések alkalmából intézett az ünneplőkhöz. „Magyaroknak és románoknak egyaránt fontos lépés volt 1848 a modern nemzetté válás útján, a későbbi európai liberális demokráciák eszmei megalapozásában. A mai ünnep egyben jó alkalom arra, hogy a jövőbe tekintsünk. Alig két esztendő múlva valamennyien egy egységes Európában fogunk élni, és európai állampolgárok leszünk. Nemzetiségtől függetlenül. Románok, magyarok, franciák, olaszok vagy bolgárok, valamennyien egy közös értékeken alapuló szabad földrészen fogunk élni, a tolerancia, sokszínűség és kölcsönös tisztelet jegyében.” – fogalmazott a kormányfő. „Szeretném biztosítani Önöket, hogy az általam vezetett kormány a kisebbségek jogainak garantálását nem pusztán vállalt feladatnak, hanem kormányzási alapelvnek tekinti. Romániában él egy román nemzetiségű román állampolgárokból álló többség, és velük együtt élnek nemzeti kisebbségek. De a legfontosabb az, hogy valamennyien román állampolgárok, akik egyenlő jogokat élveznek, és a mi kormányunk által képviselt román állam tiszteletben tartja a jogaikat. Következésképpen szó sem lehet arról, hogy akár a magyarok, akár más nemzeti közösségek tagjai másodrangú állampolgárok legyenek.” – áll a dokumentumban. /Március 15. – a szabadság ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Lemondott elnöki tisztségéről a Nagy-Románia Párt alapítója, „motorja”, Corneliu Vadim Tudor. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette: csaknem ugyanabban az órában Marosvásárhelyen Tőkés László is elnyilatkozta magát. Arra hivatkozva, hogy képtelen harcba szállni a Budapest-RMDSZ-Bukarest tengellyel, amely a magyar autonómia sírásója, valamint arra, hogy a „székelyek” – csak így általánosságban – leszakadni készülnek a magyar nemzettestről, nem igazán vállalná tovább az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét. A bukaresti média évek óta nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Vadimot és Tőkés püspököt valamiképpen egy nevezőre hozza. Gyarmath hozzátette, hogy Tőkés László az autonómia híve, amelyet sem ő, sem hívei az európai normákat is figyelembe véve, nem tudtak igazán megfogalmazni. /Gyarmath János: Mentek, hogy maradjanak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Molnár József bírósági úton támadja meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló határozatát. Ezt Kincses Előd ügyvéd jelentette be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi ülésén. Az elmarasztaló határozat, valamint a kirótt összeg mérséklését kérik majd a bíróságtól. A tanács Molnárnak azt a kijelentését találta antiszemitának, amelyikben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagja megjegyezte, Magyarország egy második Izraellé válhat. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Patrubány Miklós írásban vonta kérdőre a Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát egy sajtóban megjelent nyilatkozata miatt. Ebben Asztalos arról beszélt, hogy mérlegelik, indítsanak-e hivatalból eljárást Patrubány ellen egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése miatt. Az MVSZ elnöke az Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő kolozsvári előadását megakadályozó ifjakat vette védelmébe. Elmondta, aki úgy véli, hogy a „Menjenek tárgyalni a Gázai övezetbe!” bekiabálás antiszemita volt, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Egy magyar embert ugyanis szerinte nem lehet például azzal megsérteni, hogy az arabokat szidják. Patrubány felszólította Asztalos Csabát, hogy haladéktalanul tegye közzé, melyik állítása diszkriminált, és kit. Asztalos Csaba elmondta: a testület a napokban megkeresi az MVSZ elnökét, akitől hivatalos nyilatkozatot kérnek majd a sajtótájékoztatón elhangzottakról. /Kérdőre vonják Asztalos Csabát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Az EMNT marosvásárhelyi gyűlésén kétszáz fölé emelkedett az aláírások száma egy közleményen, amelyikben az aláírók Eörsi Mátyás kolozsvári előadásának a megakadályozása ügyében foglalnak állást. Ebben bátor cselekedetnek nevezik az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépését. Emlékeztetnek arra, hogy Eörsi pártja, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar–román alapszerződés megkötését, „a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, és parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen”. Emellett Eörsi Mátyás több ízben is a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia és a kettős állampolgárság ellen foglalt állást. Az aláírók sorában András Imre, Borbély Imre, Ferencz Csaba, György Attila, Tulit Attila neve is szerepel. /G. Á., S. M. L.: Közlemény az EMI akciója védelmében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Molnár Krisztina második egyéni tárlatát nyitották meg Temesváron, a Német Kulturális Központban. A körzeti rádióstúdió német és magyar adásainak riporterét erős szálak kötik szülővárosához, Marosvásárhelyhez. Gyermekként és iskolásként apja, Molnár Dénes és bátyja, Molnár D. Dénes grafikusok alkotásaival együtt állította ki rajzait. Most tusrajzait és festményeit mutatta be. /Szekernyés Irén: Meseszimbólumok modern értelmezésben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Megnyílt Csatlós Levente tárlata a marosvásárhelyi Bernády Házban. Grafikák, festmények, különleges technikákkal készült képek váltják egymást a tárlaton. Csatlós Levente vállalja önmagát, tudja, hol a helye a világban, tudja, mi a küldetése – hangoztatta Ábrám Noémi a megnyitón. /(mészely): Tárlatnyitó argentin dallamokra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./