Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Szalonban bemutatták a Marosvásárhelyről elszármazott Szücsné Harkó Enikő Wass Albert írói pályaképe című munkáját. A könyv Erdélyben a Havas Kiadó /Kézdivásárhely/ gondozásában jelent meg. Wass Alberttel ma már több irodalomtörténész foglalkozik, de rengeteg még a fehér folt: nagy volumenű publicisztikai tevékenysége feltáratlan, továbbá még mindig vannak kiadatlan, kéziratos regényei. /F. I.: Wass Albert írói pályaképe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Marosvásárhelyen maxitaxival akart menni egy idős vidéki néni. Magyarul megkérdezte, hogy a Jeddi út felé közlekedik-e a járat. A gépkocsivezető románul válaszolt: nem tud magyarul. Egy utas tolmácsolta a kérdést. A gépkocsivezető legorombította az idős nőt, hogy „szégyellje meg magát”, amiért kora ellenére nem tud, nem tanult meg románul, hiszen ez az ország hivatalos nyelve. Az utas megjegyezte, azért fordította le a néni kérdését. Erre a sofőr rendre utasította a közbeszólót: miért fordított, hiszen nincs erre képesítése. A gépkocsivezető büszkén jelentette ki, hogy Ardelean Claudiu a neve. /Vajda György: Magyaroknak és kutyákkal tilos felülni? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

Egy, a nevének elhallgatását kérő erdélyi diák több száz aláírással támogatott levélben kérte Dávid Ibolya jelölését az államfői posztra a Fidesztől és az MDF-től. Az íveket tartalmazó borítékon feladó nincs, a postai bélyegző azonban magyarországi feladást jelez. Az MTI-nek sikerült elérnie az erdélyi gimnazistát, aki közölte: kizárólag a Fidesz és az MDF címére adta fel a két levelet ajánlott küldeményként Marosvásárhelyen. A Fidesz sajtóosztálya az MTI-nek azt mondta, hogy nincs tudomásuk a levélről. /Erdélyiek Dávid Ibolya államfő-jelölését kérték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Állítólag erdélyi magyarok Dávid Ibolyát szeretnék látni Magyarország elnöki tisztségében. Lehet, hogy vannak néhányan, akik az MSZP és az SZDSZ újraválasztásában érdekeltek, amit az MDF elnöke az utóbbi három évben politikai sasszézásaival ugyancsak igyekszik előmozdítani. De az erdélyi magyarok elsöprő többsége a NEMeseket annyira nem kedveli, hogy zsoldosukat sem akarja magas polcon látni. Úgyhogy ebből a hírből kérjük szépen kivonni 99,99 százalékunkat. / N. Á.: Ibike államelnök? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Május 14-én Marosvásárhelyen a várban az EMKE immár másodízben megszervezte a Tavaszi Fesztivál, melyet Csegzi Sándor alpolgármester nyitott meg. Különböző tájegységek népviseletébe öltözött gyerekek töltötték be a teret. Tizenhárom csoport lépett színpadra, Magyarországról is jöttek. A színpadon folyt a tánc, a játék, a mellette lévő téren kézművességre – nemezelés, körmöcskézés, fonás – tanították az érdeklődő gyermekeket. Volt népdalvetélkedő is, több mint negyven benevezővel. A család nemzetközi napja alkalmából a meghívottak között volt Herman János hatgyermekes református lelkész és Kristófi János tízgyermekes festőművész. /Mezey Sarolta: II. EMKE Tavaszi Fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./ A fesztivál keretében megrendezték Marosvásárhelyen a IV. Gyermek-Gyöngykoszorú találkozót, ahol népi gyermekjátékokat mutatott be 15 csoport, közöttük magyarországi meghívottak is. Ezt követően népdalvetélkedőre került sor. /II. EMKE Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

200 éves temploma ünnepét ülte a Brassó megyei Apáca község lakossága, ugyanakkor a felnőtt-képzést biztosító Oktatási Központot avatták május 14-én. Az eseményen részt vett az Apáczai Közalapítvány kuratóriuma, Annus József jelenlegi és König Sándor volt elnök, Arató Gergely oktatásügyi államtitkár Magyarországról, Kötő József államtitkár és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. A központban szakmát tanulhatnak az érdeklődők. Az ünnepség keretében Arató Gergely „A magyar felsőoktatásért” díjat átadta a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem professzorának, Béres András rektornak. /Ünnepelt Apáca. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Május 15-én Nagyajtán Moyses Mártonra, a néhai egyetemi hallgatóra emlékeztek, akit az 1956-os magyar forradalommal való együttérzése, a kommunista rendszert bíráló szavai miatt 1960–62 között börtönbe vetettek, és aki a megaláztatást nem bírva 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt felgyújtotta magát, három hónap múlva, május 15-én pedig 29 éves korában belehalt sérüléseibe. Az Amerikából hazatérő Arany Tibor, a legendás pesti srácok egyike elhatározta, hogy a székely fiú emlékére is bronztáblát fog állítani, mert ott a helye a szovjet megszállás ellen szintén önkéntes máglyahalált halt Jan Palach prágai cseh egyetemista és a kommunizmus ellen ugyanígy tiltakozó Bauer Sándor mellett. Arany Tibor a Moyses-bronztáblát Nagyajta községnek adományozta. Leplezték Kiss Levente képzőművész alkotását, amelyen Moyses Márton gimnazistakori arcképe látható, alatta ezzel a felirattal: „Ebben a házban élt 1941 és 1970 között, a börtönből való szabadulása után itt volt a kényszerlakhelye, innen indult az önkéntes tűzhalálba Moyses Márton mártírköltő, az erdélyi tudományosság nagy ígérete.” Tófalvi Zoltán, 1956 erdélyi eseményeinek és utóéletének kutatója beszédében a magyarság egyik legnagyobb mártírjának nevezte Moysest. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Elek, Moyses Márton egyik legjobb barátja és elítélt sorstársa felfelé hulló csillagnak nevezte Moysest, Józsa Árpád Csaba volt politikai fogoly pedig arra emlékezett, hogy napokkal az 1956. november 4-i szovjet katonai támadás után Moysesszel és másik két iskolás társukkal hogyan vágtak neki a román–magyar határnak, hogy a pesti srácokhoz csatlakozzanak. A Krónika munkatársa, Benkő Levente a Moyses Márton életpályáját és kálváriáját összefoglaló, Bűn volt a szó című könyvének bemutatóján kiemelte: az atomfizikával, magas szintű matematikával, folklórgyűjtéssel és nemzetpolitikai kérdésekkel egyaránt foglalkozó Moyses gondolkodása évtizedekkel megelőzte korát. /Moyses Mártonra emlékeztek a háromszéki Nagyajtán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

A bíróság György Ervin Háromszék megyei kormánymegbízottnak adott igazat, s törvénytelennek mondta ki a vargyasi tanács népszavazási határozatát. Az önkormányzat fellebbezni fog, jelezte Ilkei Ferenc polgármester. A vargyasi tanács határozata szerint a község polgárainak arra a kérdésre kellett volna válaszolniuk: akarják-e, hogy a Székelyföld autonóm közigazgatási egységgé váljék, és Var­gyas község ehhez tartozzék. A polgármester elmondta, a határozatot először formai okokra hivatkozva akarták megsemmisíteni, majd miután ren­delkezésükre bocsátották a kívánt iratokat, a hatályban lévő román törvényekre, az Európai Unió szellemére hivatkozva ,,szó szerint lehordtak a sárga földig – voltunk nacionalisták, szepa­ra­tisták, sőt, sztálinisták is –, majd számunkra kedvezőtlen döntést hoztak.” Ilkei hozzátette, esélyük sem volt, hogy szóhoz jussanak. Az önkormányzat fellebbezésre készül, védelmét Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd fogja ellátni. /(hecser): Vargyas vesztett, de fellebbezni készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

A tavaly megjelent törvény értelmében a szociális intézetek (országos viszonylatban több mint 150) ez év január elsejétől elvesztették jogi személyiségüket. Ugyanakkor megyei vezérigazgatóságok alakultak, amelyek a fogyatékkal élő felnőtteket, és a gyermekeket gondozó intézeteket irányítják. Ez gyakorlati és politikai vonatkozásban határozott visszalépés. Ez a törvény ellentmond a decentralizációt szorgalmazó törvény előírásainak. Az intézetek nem rendelkeznek többé bankszámlával, a gondozottaknak szükséges élelmiszer, ruházat, lábbeli, gyógyszer stb. kifizetése Maros megyében például a marosvásárhelyi vezérigazgatóság hatáskörébe tartozik. Tekintettel arra, hogy az otthonok a megye különböző területein működnek, a számlák kiegyenlítése állandó magyarázkodást és több száz kilométeres utat jelent. Az elmúlt évtizedben hasznos szakmai kapcsolatot alakítottak ki svájci, angol, holland, norvég, német és francia nemkormányzati szervezetekkel, amelyek sokszor nagylelkű anyagi segítséget nyújtottak az otthonok fejlesztésére. Tekintettel arra, hogy bankszámlák megszűntek az adományok fogadása intézeti szinten lehetetlenné vált. A felmerült nehézségekre felhívták a figyelmet, a megyei tanács átiratban kérte a kormánytól a helyzet normalizálását. A válasz visszautasító volt. /Dr. Pokorny László, a marosvécsi Neuropszichiátrai Rehabilitációs Központ igazgatója, megyei tanácsos: Centralizált decentralizáció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

65 éves korában elhunyt Papp László, írói nevén Kolozsvári Papp László /sz. Kolozsvár, 1940. márc. 18./. 1962-ben szerzett diplomát a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán, 1967-ig játszott is színpadon, a temesvári társulat titkára, majd dramaturgja lett. Áttelepült Budapestre. Előbb románból, majd franciából, angolból kezdett fordítani műveket az Európa Könyvkiadó számára, majd megjelentek saját írásai. Az 1988-ban megjelent Malomárok című regényében Kolozsvár ismert alakjai tűntek fel. Kolozsvári Papp László Holló úr /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997/ című könyvének alcíme: Tizenkét kolozsvári történet. /Szathmáry János, Gyergyószentmiklós: Elment a mi Papp Lacink is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) megalakulása 15. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervezett, mely a múlt hét végén kezdődött el Csíkszeredában és Csíkszépvízen. A rendezvényt a Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesvárott, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen folytatják. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy a csíkszeredai rendezvényen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, és Sagyebó László főosztályvezető. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben üdvözölte a rendezvényt. Bálint-Pataki József, miután Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üdvözletét tolmácsolta, kijelentette: Szükség van az erdélyi magyar politikában a kereszténydemokrata mozgalomra, illetve a kereszténydemokrata értékrendre. Darvas Kozma József alelnök előadásában a keresztény egyházak véleményét fogalmazta meg a kereszténydemokrácia közéleti hasznáról, Puskás Bálint szenátor az RMKDM-nek a parlamenti munkához való hozzájárulásáról, Koncsag László börtönlelkész arról szólt, hogy „hogyan segítheti a kereszténydemokrácia a rács mögötti és a rácson kívüli lelki raboknak a gyógyulását”. /Mózes Edith: 15 éves a romániai magyar kereszténydemokrácia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Május 20. és 22. között rendezik meg a Sapientia EMTE koronkai campusában a IV. műszaki és humán tudományos diákköri konferenciát. A háromnapos rendezvény főszervezője az msHÖK (Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kar Hallgatói Önkormányzata) oktatási bizottsága. Suba Csongor, a konferencia főszervezője elmondta, hogy évről évre egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható, mind többen és többen jelentkeznek tudományos dolgozattal más egyetemekről is. Idén hét (gépészmérnöki, villamosmérnöki, számítástechnika, informatika, kertészmérnöki, kommunikáció és segítő foglalkozás) szekcióban összesen ötvenhárom dolgozatot jegyeztek be. Tavaly öt szekcióban mindössze harmincöt dolgozatot mutattak be. /Koszta Ferenc: IV. Műszaki és humán tudományos diákköri konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Csíkszeredán május 13-án rendezték meg Székelyföld – jövőképünk Európa küszöbén című konferenciát. Cseke Gábor szerint a rendezvény választ adott arra a közvélekedésre, hogy Székelyföldnek még az ország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az autonómiát, a cikkíró hozzátette, hogy mihez kezd majd vele az itt élő pár százezer ember, az majd a jövő zenéje. Az autonómiához a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia azt a jövőmodellt”, szögezte le előadásában Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Amíg erre nincs programszerű, működőképes válasz, addig a Székelyföld önálló politizálása, autonómia-törekvése merő illúzió és demagógia. A Székelyföld 2000 munkacsoport általa kezdeményezett három Székelyföld konferencia (2000, 2001, 2002) anyagai, a Sapientia – EMTE szakembereinek bekapcsolása olyan alapot jelentenek, amire építeni lehet. Gagyi József A krízis éve 1949 (Múltunk Könyvek, Pro-Print, Csíkszereda, 2004) című könyvében azokat a nyomokat kereste, hogy Székelyföld, az erdélyi magyarság tömbben élő csoportja miként veszítette el önrendelkezésének utolsó foszlányait, a diktatúra kényszerének engedve. A szerzőt másik tanulmányában /Határ, amely összeköt, Regio (Budapest), 2003/3./ a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) létrejöttét követő propaganda, illetve közvélekedést vizsgálta. A MAT létrehozását mindkét oldalon indulatosan félreértették. A magyarok úgy érezték, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek. Cseke szerint a MAT története azt mutatja, hogy erővel a jogrend sohasem oldja meg a kisebbségi önállóság, az önigazgatás kérdését. A 85. évében levő dr. Molnár Jenő professzor Táj és társadalom című szöveggyűjteménye erősíti a székelyföldi helyzetfelismerést. Székelyföld autonómiájához önálló intézményekre és gazdasági önállóságra van szükség. Jelentős még a tatabányai Limes negyedéves tudományos szemle 2004-es két székelyföldi száma a sokszempontú régiómegközelítés miatt. A székelyudvarhelyi Geréb László tanulmánya (A Székelyföld a román gazdasági-statisztikai térben) 1999–2000-es adatok alapján hasonlította a székely régiót az általános romániai helyzethez. A népszaporulat szempontjából a régió nem áll a legrosszabb helyen, a foglalkoztatottság tekintetében szintén nincs rossz helyzetben. A május 13-án tartott konferencián Z. Karvalics László kutató Információs társadalom a Székelyföldön? Című előadásában kifejtette, hogy a hálószerű kommunikáció, a gyors összekapcsoltság szinte minden esetben látványosan javít a demokratizmus minőségén. A tatabányai folyóiratban, a Limesben a székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc Rövid helyzetkép a Székelyföld gazdaságáról címmel megállapította, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottnak mondható, azonban a közlekedési utak szempontjából periférikus helyzet hátrányosan érinti a vidéket mind a beruházási kedvet, mind a kereskedelmet illetően. Kassay János csíkszeredai geográfus tanulmánya (Városok és településhálózat a mai Székelyföldön) szerint a régió nem homogén, s mind környezeti, mind történelmi-kulturális szempontból több térségre, számos élő tájegységre és kistájra darabolódik. Székelyföld jelenleg közigazgatásilag három részre van szakítva, ugyanakkor feloldódik egy határain jóval túlmutató, hivatalosan megállapított fejlesztési régióban, amely hat erdélyi megyét egyesít (Központ-régió), s amelyben a székelyföldi sajátos érdekek alárendelődnek. Az 50 várost, 335 községet és 1828 falut magában foglaló, 2,6 millió lakost számláló (ennek 64,4 %-a román, 30,7 %-a magyar, 1,3 %-a német és 3,3 %-a cigány az 1992-es adatok alapján), Erdély több mint egyharmadát kitevő régióban a székely vidéknek, főként Brassó és Szeben megyék mellett másodhegedűs szereppel kell beérnie. Székelyföldnek nincs egy klasszikus értelemben vett vonzásközpontja. Marosvásárhely rendelkezik ugyan a regionális központra jellemző funkciókkal, ugyanakkor a legerőteljesebb hatást inkább csak saját megyéjére fejti ki. Székelyföldre irányuló vonzáspászmája megütközik a Brassó által kifejtett befolyással. A székelyföldi autonómiatörekvésekben akkor ígérkezik majd előbbre lépés, amikor különleges régiófejlesztési projektek valósulnak meg. A Limesben olvasható továbbá Bíró Béla politológus tanulmánya (Az autonómia esélyei), példaanyagában idejétmúlt. Bíró szerint az elhíresült Gross-féle jelentés kimondja ugyan, hogy a kisebbségek autonómia-törekvések jogosak, de azt is leszögezi, hogy ez csak a többség egyetértésével érvényesítő. Autonómiáról csak valódi demokratikus viszonyok között lehet szó. /Cseke Gábor: Kitalálni önmagunkat, avagy az autonómia csapdái (1.). = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18., (2.) máj. 19./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányához a hetilapban újabb hozzászólások jelentek meg: a/ Tamás Pál /Budapest/ szerint a Földes-Sütő „vita gyorsan elmocsarasodott. Ismétlődő vagdalkozások, a kortársak egyre fáradtabb magyarázkodása, egy-egy önjelölt ifjú inkvizítor.” Számára az egész „unalmassá vált.” A Földes–Sütő sztori önmagában nem túl érdekes. Sütő totem is volt. A totemet a következő nemzedéki elit megpróbálja ledönteni. Sütő ma már nem politizál, pozíciókat nem akar elfoglalni. „Hát akkor mire az egész?” Tamás Pál a politikai vitákat rendszerezte. Az egyik változat: „a »felelős« él, akkor elsősorban személyeskedéssel, a vitában életrajzi elemek túltengésével és némi filologizálással találkozhatunk. Nagyjából úgy, ahogy ezt most A Hét vitájában is látjuk.” /Tamás Pál: Totemdöntés. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 19./ b/ Ezt a vitát nem az igazságkeresés szenvedélye motiválja, írta Görömbei András, aki húsz évvel ezelőtt Sütő Andrásról készített kismonográfiát. A Sütő művekben az erdélyi magyarság állt föl térdre kényszerített állapotából. Hetvenes évekbeli művészete az erdélyi magyarság legnagyobb tette volt a kisebbségi jogok védelmében, az emberi méltóság óvásában – vallja Görömbei. Az erdélyi magyarság égető sorskérdéseit Sütő András könyvei vitték be a magyarországi köztudatba. A „mostani vita néhány résztvevőjét a tájékozatlansággal társult zsigeri gyűlölet motiválja.” – állapította meg. /Görömbei András: Sütő András és támadói. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 19./

Az MNSZ és az SZNT együttes ülésének (2005. ápr. 23., Marosvásárhely, Vártemplom) előkészített anyagában van egy nyilatkozat, amelyet Tőkés László püspök szövegezett. Ebben szerepel: „Romániában ma is tart az etnikai – a társadalmi, a gazdasági, az anyanyelvi, a vallási/egyházi – diszkrimináció. A mesterséges asszimiláció, a betelepítési politika, a kisebbségek elleni hátrányos megkülönböztetés, etnikai gyűlöletkeltés, valamint a magyarság – ezeknek is tulajdonítható – »természetes« apadása és tömeges elvándorlása vezetett oda, hogy az utóbbi tizenöt esztendőben nemzeti közösségünk nagyobb mértékű lélekszám-veszteséget szenvedett, mint 1920 és 1990 között – hetven év alatt – együttvéve. Mesterségesen előidézett, vértelen pusztulásunk megállítására, erdélyi nemzeti közösségünk megmentésére és felemelkedésére egyetlen hatékony eszköznek, célravezető útnak és működő alternatívának a közösségi önkormányzat, az Európában honos autonómia-formák rendszerének a bevezetése kínálkozik.” Kuszálik nem érti, hogy miért kell mindig a halálról, a negatívumokról beszélni „Lehet, hogy csak erre jön be a taps, a holland támogatás, a dolgozó tömegek hálás pillantása, a Fidesz elismerése (nem kívánt törlendő).” Közben a másik részen, az Erdélyi Református Egyházkerületben folytonosan építkeznek. Csiha Kálmán püspök jelezte, 217 új épületet (ebből 33 templom), emeltek az utóbbi tíz évben az egyházkerület területén. (RMSZ, 2000. máj. 29.) „Tőkésnél jajonganak és temetnek, Csihánál dolgoznak és építkeznek.” Kuszálik saját 1994-es írását idézte, ő már akkor is Tőkés László ellen, a „Püspök Úr vészmadár-huhogása” ellen volt. /Kuszálik Péter: Morfondír. Az üzenet hangja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Közel hatszáz magyar egyetemista gyűlt össze május 19-én Marosvásárhely sportpályáin, hogy részt vegyen a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség által immár nyolcadik alkalommal szervezett diáknapok vetélkedőin. Eljöttek a kolozsvári, iasi-i, temesvári, nagyváradi, illetve marosvásárhelyi magyar egyetemisták is, egy csoport pedig Magyarországról jött. Sólyom Árpád szervező elmondta, nyolcadik alkalommal szervezik a magyar diáknapokat, ez az eddigi legnagyobb rendezvényük, a legelső évben alig hatvanan vettek részt a diáknapon. A főtéren átvonuló csapatok színes pólókba öltözve, csapatzászlókat lengetve, síppal és dobszóval hívták fel magukra a figyelmet. /Antal Erika: Marosvásárhelyi Diáknapok nyolcadszor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Zajlik a tizedik Nemzetközi Látványszínház Fesztivál. Csehov Lakodalom című művét mutatta be Marosvásárhelyen a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, majd a Tompa Miklós Társulat vitte színre Janusz Glowacki Negyedik nővér című tragikomédiáját. A csíkszeredai Városi Színház játszotta Madách Imre világhírű művét. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vitte színre a Bocsárdi László rendezte Othello-t. /Nagy Botond: A sárga Othello. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Május 20-án kezdődik a III. kisebbségi színháztalálkozó Gyergyószentmiklóson. Ez kétévenként ismétlődő esemény. A találkozó lapja a Kollokvium, melynek öt száma jelenik meg a – Gyergyói Kisújság munkatársainak segítségével – a 9 nap alatt. Zsehránszky István hírül adta, ameddig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala lesz a főtámogató, addig a házigazda mindig a fesztivál újraélesztését vállaló Gyergyószentmiklós lesz. Versenydarabot 11-et láthat a közönség, ezenkívül a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, a kolozsvári Színművészeti Tanszék és a marosvásárhelyi Ariel Színház is bemutatkozik. Temesvárról és Nagyszebenből a német, Bukarestből a zsidó színház vesz részt versenydarabbal a romániai magyar színházak mellett, amelyek közül csak a szatmári magyar társulat és a nagyváradi Kis Színház nem utazik Gyergyószentmiklósra. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Marosvásárhelyi koncertje előtt május 19-én Hargita megyébe, Parajdra látogatott néhány órára az Omega együttes. Benkő Lászlóék meglátogatták a sóbányát, ahol együtt énekelték a magyar és a székely himnuszt a házigazdákkal és népes kíséretükkel. Az együttest az RMDSZ emberei, a Duna Tv stábja és több újságíró is elkísérte. Kóbor János, az együttes vezetője elmondta, tavaly decemberben szintén a környéken járt. /Rédai Attila: Parajdon énekelte a Himnuszt az Omega. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Gyógyszer- és pénzhiányra hivatkozva Marosvásárhelyről a napokban több száz kilométerről műtétre, különleges orvosi kezelésre érkező betegeket küldtek haza, ugyanígy történt Iasi-ban is. Több kórházban a beteget küldik a sürgősségiről is a közeli gyógyszertárba fájdalomcsillapítóért, mert a kórházaknak nincs pénzük. Székely Ervin, az Egészségügyi Minisztérium RMDSZ-es államtitkára próbálta megmagyarázni ezt a helyzetet, mondván, az egészségügyi tárca mindig alulfinanszírozott volt. Tavaly az előző kormány utolsó rendeletével 20%-kal növelte az egészségügyben dolgozók bérét. Erre azonban nem volt költségvetési fedezet. Továbbá a gyógyszerforgalmazók a tartozás miatt leállították a kórházak ellátását. /Gáspár-Barra Réka: Fájdalomcsillapítónak ott a törvényszék. Beszélgetés Székely Ervinnel, az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Tisza Kata – történelmi család sarjaként – 1980-ban Marosvásárhelyen született. Tizennyolc évesen költözött a magyar fővárosba. Az ELTE bölcsészkarának angol szakán szerzett diplomát. Verset szavalt, majd egy alternatív kisfilmben játszott főszerepet. Most a Közgazdasági Politechnikumban és a Közép-európai Egyetemen tanít. Tisza Kata most megjelent első könyve /Pesti kínálat. Inter-active Team Kiadó, Budapest, 2005/ fittyet hány a műfaji szabályokra. Kis terjedelmű írásaiban a novella esszével, a társadalomrajz riporttal, a szatíra a hírlapi tárcával társul. Ha kissé önkényesen értelmezzük a címet „pesti kínálat” alatt akár azt is /Incze Gábor: A női magányról – őszintén. Tisza Kata Pesti kínálat című könyve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Május 19-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Nagyváradon Autonómia és integráció címen nemzetközi konferenciát szervezett. – Romániában el kellene már jutni oda, hogy az autonómia kérdéséről érdemi párbeszédet lehessen folytatni, és a román hatalom ne zárja ki „látatlanban” a területi autonómiáról folyó párbeszédet – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke előadásában. Németh Zsolt kifejtette: A mi Európa-víziónk a polgárok Európája, amely az állampolgárok minél szélesebb köreinek megfelelő életfeltételeket teremt. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke előadásában emlékeztetett a romániai magyarság rohamos fogyására. Úgy vélte, hogy a román hatalomnak el kell fogadnia az autonómiát. Gabriel Andreescu emberjogi aktivista előadásában élesen bírálta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. Úgy vélte, a törvény meggátolja a kisebbségek szervezetei közötti megmérettetést. Kifogásolta a kisebbségi szervezetek létrehozására és választásokon való részvételére vonatkozó előírásokat. A konferencián résztvevő Marian Mandache, a roma kisebbség képviselője közös fellépést szorgalmazott, hogy megakadályozzák a tervezet jelenlegi formájában való elfogadását. Toró T. Tibor, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke megállapította: a tervezet rendszerbe foglalja a gyakorlatban már létező jogokat, de nem próbál többletet adni. Toró a tervezet erős pontjának nevezte, hogy megfogalmazza a kulturális autonómiát. Bakk Miklós politológus szerint a tervezet súlyos hibája az, hogy közjogi formába betonozza be a parlamenti kisebbségi szervezetek monopóliumát. Szerinte a kulturális autonómia megfogalmazása révén egyúttal strukturális reformokat is végre kellett volna hajtani, nemcsak összefoglalni a már létező jogokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a tervezet önbecsapást jelent, amely nemzetárulással ér fel. /Borbély Tamás: Bírálatok össztüzében a kisebbségi törvénytervezet. EMNT-autonómiakonferencia Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A sajtótájékoztatón részt vett Gál Kinga, Európai parlamenti képviselő, és az uniót működtető alapelvekről szólt: az önkormányzatiságról és a szubszidiaritás elvéről. „Ezért lényeges, hogy az Európai Parlament Romániáról szóló jelentésben szerepel ez a két elv a romániai kisebbségekre és kifejezetten a magyar kisebbségre kiemelve. Ezen alapelvek segítségével és az EU területén működő autonómiákat, azok eszközként való alkalmazását tekintve, elmondhatjuk, hogy az unió és az autonómia összeegyeztethető, remélem, hogy ez megtörténik Romániában is.” Franz Matscher, a Velencei Bizottság tagja arról beszélt, hogy Európa jelentős nemzetállamai nem tudnak mit kezdeni a kisebbségvédelemmel és az autonómia kérdésével. A többségnek és a kisebbségnek közös nevezőre kell jutnia, reméli, hogy ez Romániában is meglesz, magyarázta az osztrák vendég. /Lakatos Balla Tünde: Autonómia a többség és kisebbség egyetértésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

A munka összehangolása, tapasztalatcsere, közös programok szervezése, a közéleti funkcióba került fiatalok szakszerű felkészítése – ez az RMDSZ kezdeményezésére született JóTanácsos mozgalom, melynek az első Maros megyei konferenciáját május 21-én a Marosvásárhelyen tartották. A találkozón Markó Béla, miniszterelnök-helyettes is megjelent. „A JóTanácsos mozgalmat minden régióra ki szeretnék terjeszteni” – fejtette ki Csép Éva Andrea a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Romániában közel ötszázhatvan megyei, városi és községi RMDSZ-tanácsos tevékenykedik, húsz százalékuk 35 éven aluli. Frunda György kifejtette: kompromisszumot kell – és lehet – kötnie a magyarságnak és a románságnak, „viszont jogainkról, elveinkről nem szabad lemondanunk”. Frunda György szerint az országot 15-20 megyére kellene felosztani. Kovács Péter, az RMDSZ ifjúsági és szociális kérdéseivel foglalkozó ügyvezető alelnöke rámutatott, hogy a JóTanácsos mozgalom a fiatalokat kívánja összefogni, működő modelleket akarnak felmutatni. /Mészely Réka: JóTanácsos mozgalom Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Huszonöt év után ismét Erdélyben, Marosvásárhelyen először koncertezett az Omega együttes május 21-én. Az RMDSZ által szervezett koncert előtt két órával a helyi stadion lelátói megteltek, minden korosztály jelen volt. Mintegy ötvenezer ember volt jelen, a városban még soha nem gyűlt össze ennyi ember szórakozni. Először a Keresztes Ildikó Band lépett fel, a Marosvásárhelyen született énekesnő népszerű számokat adott elő. Az együttes vezetője, Kóbor János a csíkszeredaiaknak is üzent, a mostanra tervezett, de pénzhiány miatt elmaradt ottani koncertet bepótolják. A stadionban a Ha én szél lehetnék-re már az egész stadion táncra perdült, hasonlóan reagáltak a rajongók az immár klasszikussá vált Petróleum lámpára is. Búcsúzóul a Régi csibészeket és a Gyöngyhajú lányt az együttes tagjai a több tízezres közönséggel együtt szólaltatták meg. Markó Béla RMDSZ-elnök beszéde nem aratott osztatlan sikert, hiszen a politikus rövid köszöntője közben a közönség egy része fütyült. /Borbély Tamás: Nagysikerű Omega-koncert Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Május 20-án Gyergyószentmiklóson megnyílt a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A fesztivál igazgatója, Szabó Tibor köszöntötte a bel- és külföldi vendégeket, a résztvevő színházakat és zsűritagokat, a város vezetői nem jelentek meg. Gyergyószentmiklóson immár harmadik alkalommal kezdődött a színházi seregszemle. A nyitóesten a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lépett fel, Janusz Glowacki Negyedik nővér című előadásával. /Köllő Katalin: Kollokviumi nyitóünnepség – városi képviselet nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Május 22-én véget ért a Nemzetközi Látványszínház Fesztivál Marosvásárhelyen. Az érdeklődők láthatták a román és a magyar nyelvű társulatok legjavát, de voltak görög, olasz és francia előadásokat is. Elekes Botond, a magyar kulturális minisztérium főtanácsosa a fesztivál legnagyobb eredményének éppen a szakmai kitekintés lehetőségét tartja. A magyar produkciók közül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Othello című előadása, vagy a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Lakodalom című produkciója számított igazi látványnak, jól sikerült előadásnak minősítették a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Negyedik nővér című darabját is. Délelőttönként a színház előtti téren bábjátékkal szórakoztatták az arra járó gyerekeket. /Antal Erika: Véget ért a látványszínházi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Május 21-én Sepsiszentgyörgyön találkozót tartott a Magyar Családi Szolgáltató Liga Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület. A romániai családsegítők kapcsolatba léptek egymással és a magyarországi munkacsoportokkal. Az elmúlt öt-tíz évben indult és csupán néhány városban meghonosodott családsegítő szolgáltatásokat a rászorulók csupán 10–15 százaléka venné igénybe, és legfennebb 3–5 százaléka fizetne érte – derült ki egy közvélemény-kutatásból. A találkozó csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, kolozsvári, brassói és helyi résztvevői hangsúlyozták, városaikban több családsegítő szervezet is működik, de nincs összehangolt programjuk, pedig közösen eredményesebben pályázhatnának. /(fekete): Családsegítők tanácskoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Gyergyóalfaluban a falunapokon a Helikon Fúvószenekar fúvóstalálkozót szervezett nyolc zenekar részvételével. A Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület előadása telt házat biztosított, bemutatták az egyesület két dokumentum értékű kiadványát is. Nagy érdeklődés övezte Dezső László fényképkiállítását, illetve dr. Rákossy Botond József és társai Hargita megye atlasza című könyvének ismertetését. A DPPHE megszervezte a IV. Fölszállott a páva találkozót, melyen 220 kisiskolás balladát, népi táncot, népi gyermekjátékot, mondókát mutatott be, a Gyergyói-medence csaknem minden iskolájából. A diákkonferencián az iskola tanulóinak díjat nyert tudományos dolgozatait ismertették. Megnyílt Kiss Levente gyergyóalfalvi születésű szobrász és Major Gizella marosvásárhelyi festő tárlata, melyen fellépett a 25 éves citerazenekar. /Bajna György: Gyergyóalfalu ünnepnapjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Május 14-én tartották Marosvásárhelyen a megyei magyartanárok tanácskozását, Soós Katalin magyar szakos tanfelügyelő irányításával. Dr. Fóris Ferenczi Rita, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Szövegtan és oktatás címmel tartott előadást. A Nagy Könyv-akciót Farkas Ernő nyugalmazott tanfelügyelő a kis- és középiskolások körében részvételi szelvények szétosztásával szorgalmazta. Ezzel egy időben zajlott a magyar nyelv- és irodalom tantárgyverseny megyei szakasza. /Fülöp Ilona és Nagy Erzsébet magyartanárok: Tanácskozás és tantárgyverseny. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Marosvásárhelyen az elmúlt hét végén tartották a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ XV. kongresszusát. A rendezvény során a leköszönő elnökség tagjai beszámoltak munkájukról, továbbá a regionális szervezetek vázolták terveiket, sikereiket. A tisztújítás eredményeképpen az új elnökség összetétele: Nagy Botond elnök (Sepsiszentgyörgy), Sípos Sarolta ügyvezető igazgató (Nagyvárad), Jakab Emese külügyi alelnök (Nagyvárad), Máthé Szabolcs tanügyi alelnök (Gyergyószentmiklós), Lehőcz Zsuzsa szórványügyi alelnök (Temesvár), Zágoni Noémi tagságügyi alelnök (Kolozsvár), Farkas Kinga kulturális és szabadidős programokért felelős alelnök (Marosvásárhely). /XV. MAKOSZ-kongresszus. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./