Marosvásárhelyen megtartotta első közgyűlését a nemrég létrejött MAKÖVE, azaz a hazai Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete, melynek elnökévé Dáné Károlyt választották. Dáné Károly elmondta, hogy a harmadik és a tizedik osztályosok számára kellene most új tankönyveket nyomtatni, de a szaktárca még nem adta ki a megrendelést a magyar fordításra, ez késést jelent. Ezért a tankönyvkiadó megbízott egyes tanárokat a fordítással, mintegy elejébe menve a megrendelésnek, szerződéskötésnek. Az idén Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár elérte azt, hogy a harmadik osztályos könyvek esetében már lehetett egyenesen magyar nyelvű könyvekkel pályázni. De a tizedik osztály esetében ez még nem lehetséges. Ősszel tehát ismét az új magyar tankönyvek késésére lehet számítani. /Máthé Éva: Közgyűlést tartott a MAKÖVE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ Elhangzott: az utóbbi tíz évben a magyar nyelvű egyetemi oktatásra fektettek nagy hangsúlyt, míg a középiskolai oktatás nem volt képes annyi diákot felkészíteni, hogy az egyetemek által meghirdetett magyar nyelvű helyek beteljenek. Tavaly ősszel 1800 helyre hirdettek pótfelvételit a Babes–Bolyain és a Sapientián – ismertette a statisztikai adatokat Dáné Károly, hozzáfűzve, ez azzal magyarázható, hogy a középiskolai felkészítés nem elég erős. Ugyanakkor 39 százalékkal kevesebb diák iratkozott magyar nyelvű kilencedik osztályba, mint ahány a nyolcadikat elvégezte. Ez részben azzal is magyarázható, hogy nagyon sok szakot csak románul oktatnak. Kevés jól felkészült, magyar szaknyelvet is beszélő tanár van az oktatási rendszerben, hiszen legtöbbjük még román nyelven tanult, tehát csak a román szaknyelvet ismeri. Ennek megváltoztatása céljából tervezik – magyarországi támogatással – a magyar nyelvű továbbképzőket a tanárok számára. /Antal Erika: Első közgyűlés az MKVE-nél. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Budapesti mintára május 11-én első alkalommal szerveztek evangelizációs, koncerttel egybekötött Jézust dicsőítő napot Marosvásárhelyen. A rendezvényt, melyre körülbelül ezer ember érkezett, a Bereczki Béla által elnökölt Regnum Christi Alapítvány kezdeményezte. A szervezésben közreműködtek a marosvásárhelyi római katolikus, a református, az evangélikus egyház, a baptista, a pünkösdista gyülekezet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Magvető és az Ichtys közösség. Ez az a nap, mit az Úr szerzett címmel hirdették a plakátok. Itt mindenki együtt imádkozott a szervezőkkel, vezetőkkel. Énekeikkel, transzparenseikkel tanúságot tettek a feltámadt Jézus Krisztusról. Baricz Lajos marosszentgyörgyi római katolikus plébános szerint Jézus által már „megérintett” emberek érkeztek az ő dicsőítésére. – Természetes dolog kivinni Jézust a világba, s szabadon vállalni őt. Még nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy a templomon kívül Jézusról beszéljünk, mert a kommunizmus kiölte belőlünk ezt a készséget – mondta a plébános. /(mezey): Ez volt az a nap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Arcok, testrészek, nonfiguratív formák találkoznak a tizenhét éves Bartha Tünde festményein, június 10-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban megnyílt kiállításán. A fiatal művész a marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákja, aki szobrászatban és festészetben egyaránt kipróbálta tehetségét. /Mészely Réka: A Művészeti Líceum diákjának egyéni tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Idén először jelenik meg a maga teljességében az erdélyi művészeti élet Magyarország egyik legfontosabb nyári kulturális eseményén, a július 29–augusztus 7. között a Balaton-felvidéken zajló Művészetek Völgye Fesztiválon. Az erdélyi művészek bemutatkozását a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont segítségével biztosítják a szervezők: Kapolcson és a környékbeli falvakban Völgyvendég-Erdély, illetve Tündérkert – Erdély a Völgyben címmel szán kiemelt szerepet az erdélyi művészeti ágaknak a rendező Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet. Az erdélyi irodalmat a csíkszeredai Pallas Akadémia, a Hargita Kiadó és az Erdélyi Magyar Könyvklub népszerűsíti. A színházat a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház képviseli tíz napon át, több helyszínen mutatja be a Scapin furfangjai, A helység kalapácsa, Fagyöngyszüret, Gólyakalifa, Szerencsefi felnőtt- és gyerekelőadásokat. Sokrétű zenei kínálatot visz Kapolcsra a nagykárolyi Deák Endre és együttese, a Marosvásárhelyi Színiakadémia Zenekara, a kolozsvári Amaryllis reneszánsz-, és sepsiszentgyörgyi Codex régizene együttes. Csángó, magyar, moldvai, gyimesi, felcsíki népzenekincsből a sepsiszentgyörgyi Fabatka, világzenéből a Szatmári Északi Színház Mystic együttese nyújt ízelítőt. A képzőművészeti kiállítások központi magja Balla József, Ambrus Imre, Nagy Imre erdélyi reprezentatív tárlata lesz, eköré csoportosul három-négy fiatal képzőművész. /Gergely Edit: Összművészeti bemutatkozást szervez a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Június 15-én ballagtak az utolsó román tannyelvű osztályok tagjai a Bolyai Farkas Líceumban, a volt Marosvásárhelyi Református Kollégiumban. A marosvásárhelyi magyarságnak, a református egyháznak joga van ahhoz, hogy magyarnak és részben reformátusnak tudja a négyszáz éves iskolát. /(Máthé Éva): Utolsó kicsengetés a Bolyai Farkas Líceumban. Elballagtak az utolsó román tannyelvű osztályok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Amikor Kiss Kálmán előbújik marosvásárhelyi irodájából, mindig szolgál meglepetéssel. Egyszer, hogy kapcsolatot épített ki a magyarországi SZDSZ-szel, de kiderült, nem igaz. Azután, hogy formációja romániai Magyar Szabaddemokrata Pártból átalakult Romániai Székelyek Egyesületévé (RSZE). Annak ellenére, hogy dr. Csapó József irányításával már van Székely Nemzeti Tanács. Kiss Kálmán 2004-ben parlamenti képviseletre pályázott. Kijelentette: „Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól.” Kiss Kálmán később átnyergelt a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt csatlósának. Corneliu Vadim Tudor vezér ölelő karokkal fogadta, kapóra jött, hogy Hajdu Győző mellett most már Kiss Kálmánnal is tudja bizonyítani, hogy ő nem soviniszta. Kiss Kálmán a parlamenti választások előtt két nappal, 2004. november 26-án a Romania Mare hetilapban Frunda György, a gyógyíthatatlan gazember címen nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párt elnökéhez, a következő tartalommal: Kiss Kálmán és a Magyar Polgári Szövetség (Szász Jenő) jelenléte a választási listákon csökkenti az RMDSZ esélyeit, hogy bejusson a parlamentbe, ezért Frunda György támadást intézett ellenük, ami összefüggésben áll az RDMSZ-nek azzal a törekvésével, hogy „elnemzetietlenítse” a székelyeket. Kiss Kálmán nem kapta meg a szükséges szavazatokat, a Nagy-Románia Párt is diszkréten megszabadult tőle. Most pedig május 31-én az Adevarul hasábjain tudósítás látott napvilágot: A székelyek a magyaroktól is független autonómiára törekednek. Kiss Kálmán és pártja a székely kaput választva címerének, autonóm formációvá kíván válni, a RSZE a kisebbségi törvény alapján részesedni akar az etnikai szervezeteknek kijáró pénzalapokból. Cserében Kiss Kálmán kilátásba helyezte, hogy létrehozza a Székelyföld Alapítványt és ennek könyvkiadóját a „székelyek nemzeti identitásának ápolására”. Tevékenységét kiterjeszti majd az Egyesület Államokban és Nyugat-Európában élő székelyekre is, hogy a kapcsolatok kiépítése után megalakuljon a Székelyek Világszövetsége. /Barabás István: Nagy-román székelyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Recepttel a kezükben, a tűző napon állnak nagy sorokban a betegek egyes marosvásárhelyi gyógyszertárak előtt. Valamennyien az ingyenes vagy ártámogatott gyógyszerek kiváltása reményében várakoznak. Nem egy patikánál fordult elő, hogy miután egypár beteget kiszolgáltak, közölték a sorban állókkal: a keret elfogyott, több gyógyszert nem adhatnak. Dr. Csíki Zsuzsanna, a Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója közölte, a sürgősségi kormányrendelet alapján a 2005. évi országos egészségbiztosítási alapba visszatartott összeg 10 százalékát felszabadítják. Az összegnek töredéke jut gyógyszerekre. Arra várnak, hogy közöljék, mennyi jut Maros megyének. /(mezey): Nagy sorok a gyógyszertárak előtt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

Nem ildomos emlegetni Marosvásárhelyen azt, hogy hányadik alkalommal kerül sor a Marosvásárhelyi Napok nevű egyhetes programra, mert akkor kiderül, hogy ennek elindítása nem a jelenlegi polgármester, Dorin Florea érdeme, márpedig ő csakis azt tartja fontosnak, amit ő talál ki. Marius Pascan sajtótájékoztatóján főként arról szólt, hogy mennyire nemzetközivé vált immár a program: lesz nemzetközi karikatúraverseny, nemzetközi gyermekfolklór-fesztivál, román-angol teremfoci meccs, de hogy a program június 20-án a harmadik Nemzetközi Fotóművészeti Szalon megnyitásával kezdődik, arról egy árva szó sem esett. A Marosvásárhelyi Fotóklub tagjainak zöme ugyanis magyar. A polgármester kitalálta, hogy ő is tiszteletbeli marosvásárhelyieket jelöl. A városi tanács paritásos alapon ugyanannyi magyar, mint román személyiséget javasol a címre, addig a Dorin Florea listáján hét román, két magyar és egy arab név szerepel. A magyar önkormányzati képviselők nem tudták elérni azt, hogy a Vártemplom szomszédságában levő várudvar mentesüljön a hangos koncertektől. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok – szépséghibákkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Láng Eszter és Sáli Róza festményeinek kiállítása. Láng Eszter 1968-ban szüleivel együtt költözött Erdélyből Debrecenbe, Sáli Róza Mezőberényből indult. Számtalan kiállítás áll mögöttük, magyarországi és európai, sőt amerikai tárlatok résztvevői, rendszeresen megmérettetik művészetüket a magyar országos seregszemlén, a Pasztellfestők Társaságának tagjai. Láng Eszter verset ír, kritikákat közöl rangos folyóiratokban, végzettsége szerint bölcsész, festő férje (Torok Sándor) mellett bontakozott ki tehetsége; Sáli Róza a szegedi Tanárképző Főiskolán portréfestőnek indult, de az absztrakt világa elcsábította, most keresi a hidat, az átjárót a két part között. /Sebestyén Mihály: A sejtetés művészete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánia ősztől kollégiumot indít olyan középiskolás diákok és egyetemi hallgatók részére, akik nem csak lakást keresnek, hanem keresztény közösségben szeretnének lelkileg, szellemileg kibontakozni. A kollégiumban rendszeres lesz a közösségi ima, az esti szentmise, közös hétvégi program lesz havonta két alkalommal. 12 manzárdszoba (2-3 ágyas szobák), áll rendelkezésre. /Kollégium Marosvásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 19./

Június 18-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) megvonta a szövetség féléves kormányzati részvételének mérlegét, módosította az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) szervezési és működési szabályzatát, meghallgatta az RMDSZ ügyvezető elnöksége vezetőinek a beszámolóit, és megszavazta az új Nemzeti Szabadelvű Kör platformként történő elismerését. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ felelősséget akart, s kapott is akkorát, amekkorát csak magyar politikus térségünkben magára vállalhat. Ma már azt kell megvizsgálni, hogy mit tesznek a pozíciókat betöltő tisztségviselők. Markó kifejtette: a kormány felelősséget vállalt a parlament előtt azért a törvénycsomagért, amely gyakorlatilag mindent visszajuttat a volt tulajdonosoknak. Markó „fontos változás” eszközének nevezte a kormány által elfogadott kisebbségi törvényt. – Ez a törvénytervezet megteremti a kulturális autonómia eszközeit a magyar közösség számára. Azt mondják egyesek, kis lépés lesz ez. Markó ezt cáfolta. Értetlenül figyeli, hogy „a Nagy-Románia Párttal összhangban akad néhány magyarunk is, aki végveszélyt kiált a kisebbségi törvény kapcsán”. – Nem akarna vajon harcos püspökünk beleszólni iskoláink sorsába? Dehogynem! Hiszen most is mindenbe beleszól! Markó leszögezte, hogy ne tévesszék meg az erdélyi magyar közösséget akkor, amikor végre elérhető közelbe került az autonómia egyik formája. Markó bírált: az RMDSZ tisztségviselőinek mindeddig nem sikerült Erdélyért, az erdélyi magyarságért eleget tenniük. Bírálta a koalíciós partnereket, akik vitatják az észak-erdélyi autópályát, és Erdélyt háttérbe szorítják. – Gyergyószentmiklós fűtés nélkül, Székelyföld utak nélkül, Erdély autópálya nélkül: egyelőre ez az ideiglenes mérleg – figyelmeztetett. Markó újból hangsúlyozta az erdélyi magyarság politikai egységének fontosságát. Az elnöki tájékoztatót követően a szövetség miniszterei és államtitkárai vonták meg féléves működésük mérlegét. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter beszámolt arról, hogy sikerült feltérképezni a kommunikáció szempontjából hátrányos helyzetű erdélyi településeket, s ezeket megpróbálják a fejlesztési tervekbe iktatni. Idén 200 teleházat indítanak el, 300 településre jut majd el az elektronikus hálózat. Winkler Gyula gazdasági miniszter elpanaszolta, hogy nem sikerült magyar szakértői gárdát kialakítania tárcájánál. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) platform az SZKT-n terjesztett levélben kérte fel Markó Bélát és Tőkés László püspököt, hogy „közös gondjaink egyeztetése végett” Székelyudvarhelyen, az EMK székhelyén találkozzanak. Az RMDSZ elnöke nem zárkózott el a püspökkel való találkozás gondolatától, de a meghívást elutasította. /T. Sz. Z.: Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ kisparlamentje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./ Kónya Hamar Sándor arra intette a kormányzati szerepet vállaló politikusokat, nem szabad túlságosan a román belpolitika részévé válniuk azon az áron, hogy lemondanak a magyar érdekekről. Kerekes Károly pedig felhívta a figyelmet, az RMDSZ 1996–2000 között kormányon volt, az elmúlt négy évben pedig támogatta az SZDP-s kabinetet, Erdély háttérbe szorításáért önmagát is okolhatja. /Farkas Réka: Egység, integráció, autonómia? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Néhány nappal ezelőtt 22 tekintélyes civil szervezet – közöttük a Polgári Szövetség, a Temesvári Társaság, a Pro Democratia, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége – felhívással fordult az ország első számú méltóságaihoz. A rendszerváltásban vezető szerepet betöltő civilek azt követelik, hogy legalább most, tizenöt éves késéssel kezdődjön meg “A kommunizmus pere”. Azt követelik, hogy a kommunista rezsimben elkövetett bűntényeket és visszaéléseket – a meglévő dokumentumok alapján – az emberiség elleni bűntényekké, következésképpen elévülhetetlenekké nyilvánítsák. Továbbá a törvény erejével szögeznék le: semmisnek nyilvánítják a kommunista bíróságok összes politikai pereinek ítéleteit, az államelnök pedig a parlament előtt ítélje el a kommunizmust, mint törvénytelen és bűnös rezsimet. A hétpontos követelésben szerepel többek között a Temesvári Kiáltvány nyolcadik pontjának elfogadása, az 1987-es brassói munkáslázadás, a ’89-es decemberi forradalom, az 1990-es véres marosvásárhelyi események, a bányászjárások dossziéi ügyében folytatott vizsgálatok befejezése, valamint az, hogy vizsgálják ki, miként konszolidálódott újra Romániában a szekurista-kommunista oligarchia. Válasz eddig nem érkezett a címzettektől. Június 18-án – két baloldali politikai zsebalakulat egyesülésével – új párt alakult, jelvénye a sarló és kalapács, alapján vörös zászlóval. Elnöke – a Nagy-Románia Párt egyik egykori kisvezére – többek között a következőket mondta: “Mi magunkénak tartjuk Ceausescu értékét. Ő egyike Románia legnagyobb vezetőinek, talán a múlt század legnagyobbja.” Hát ilyen Janus-arcú a mi társadalmunk, tette hozzá Kilin Sándor újságíró. /Kilin Sándor: Janus-arc. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

A levéltárak és a tudományos kutatás, a kutatók hozzáférhetősége a levéltári dokumentumokhoz – címmel tartottak június 20-án kerekasztal-megbeszélést az országos levéltár Maros megyei igazgatóságánál. Módosult az 1880 előtti iratok tanulmányozására vonatkozó előírás, míg korábban csak másolatban, mikrofilmen lehetett ezekbe betekinteni, jelenleg a levéltár igazgatója engedélyezheti az eredeti dokumentumok kézbevételét, ha azok megfelelő állapotban vannak. Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros szóvá tette, hogy változtatni kell a jelenlegi feltételeken. Túl kevés dokumentumot kap kézbe egy alkalommal a kutató, az 1800 előtti iratok tanulmányozására vonatkozó szabály meghozatalakor nem vették figyelembe az erdélyi helyzetet – vélekedett. Más kutatók a tematikus útmutatók kiadását hiányolták. Marosvásárhelyen a megyei levéltárban közel hét kilométernyi 1369-1989 között készült dokumentumot őriznek. Megtalálható Marosvásárhely város, Marosszék, Küküllő vármegye, Maros- Torda megye valamint Kis- és Nagy-Küküllő vármegye közigazgatási dokumentumanyaga. A XX. századból több mint 150 község levéltára, a bírósági és törvényszéki levéltárak, egyházi és iskolai (református kollégium, római katolikus gimnázium és más tanintézetek) levéltárai, a gazdasági szervek, vállalatok, gyárak valamint a Román Kommunista Párt, illetve az 1945 utáni szervek dokumentumanyaga, a Teleki és a Toldalaghi család levéltára. /(bodolai): Levéltárak hete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

A Marosvásárhelyi Napok keretében megnyílt a 3. nemzetközi fotóművészeti kiállítás. Török Gáspár, a Marosvásárhelyi Fotóklub alelnöke megnyitóbeszédében kihangsúlyozta: a vásárhelyi fotóművészek a világszínvonalhoz tartoznak. A tárlatot Markó Béla miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Török Gáspár felolvasta a díjazottak listáját, illetve átadta a díjakat a nyertesek közül jelenlevőknek. A kiállítás fődíját, Markó Béla miniszterelnök-helyettes különdíját az egyesült államokbeli Thomas Lang nyerte kollekciójáért, míg a Maros Megyei Tanács különdíját Suszkiewicz Ole dániai fotóművész érdemelte ki. /Nagy Botond: A látás művészete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Június 20-24. között hatodik alkalommal rendezik meg a marosvásárhelyi katolikus napokat. Június 20-án bibliai alapokon való önértékelést tartottak dr. Nagy József teológiai tanár vezetésével. A következő napokban szó lesz az evangelizációról, test és lélek együttes gyógyításáról, lesznek kiscsoportos beszélgetések, éneklések. Egyházművészeti értékekből nyílik kiállítás. A színházban a Te Deum – Keresztelő Szent János születése című zenei összeállítással zárulnak az idei marosvásárhelyi katolikus napok. /(mr): VI. Marosvásárhelyi katolikus napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Haller István, a Pro Europa Liga emberjogi szakértője kimondta, a Marosvásárhelyen 1990 márciusában történtekért máig nem vonták felelősségre a szervezőket, értelmi szerzőket. Egyes helyi újságírók erre sopánkodnak, hitetlenkednek. Az utóbbi 15 évben számtalan helyen hazai magyar politikusok, írók hangoztatták, hogy a marosvásárhelyi összetűzés alapja nem a helyi magyar–román viszály volt, hanem azt mesterségesen kreálták, és arra szolgált, hogy létrehozzák a volt Szekuritátéból az új Hírszerző Szolgálatot. Haller azt is szóvá tette, hogy a romániai történelemkönyvekben teljesen eltorzítva jelenik meg a marosvásárhelyi „fekete március” története, háttere. /Máthé Éva: Itt és most. Az a bizonyos spanyolviasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Markó Béla, az RMDSZ-elnöke, kormányfő-helyettes megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül nő a pluralizmus igénye. Ugyanakkor „ha több pártot akarunk magunknak, akkor egy sem lesz”, szögezte le. A romániai magyarság a maga 6 és 7 százalék közti arányával két szervezetet soha nem fog tudni bejuttatni a román parlamentbe, csakis egyet. – A kormány a déli fejlesztésekre koncentrál, az észak-erdélyi autópálya már túlságosan északra van nekik. A székelyföldi utak rossz állapotát sokan felvetették. A Pénzügyminisztérium nem képes a megfelelő forrásokat felkutatni, a gödrök betömésére sincsen elég pénz.- Az 1990-es marosvásárhelyi események feltárására is szükség van. /Tibori Szabó Zoltán: Nekik az észak-erdélyi autópálya túlságosan északra van. Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A Református Teológia, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület székhelye Kolozsváron található, ezért mindig ott volt papszentelés. Idén azonban Marosvásárhely adott otthont a 18 fiatal lelkész (2 lány és 16 fiú) felszentelésének, és az egyházkerület közgyűlésnek. Június 21-én a templomban Kató Béla püspök-helyettes hirdetett igét, majd 18 kispap letette az esküt, ezután idősebb társaik, köztük a püspök és helyettese, megáldották őket. Az Erdélyi Református Egyházkerületben az 500 lelkipásztorból körülbelül hetven a nők száma. A rendszerváltás előtt korlátozták a lelkészi évfolyamok létszámát, hat tagú évfolyamok is voltak. Évtizedekig többen mentek nyugdíjba, mint ahányat föl lehetett venni. 1990 után egyszerre mindent be akartak pótolni. Volt olyan évfolyam, ahol százan voltak. A „százas évfolyam” – így nevezik az 1995-96-ban végzetteket. Sikerült feltölteni a hiányt. A püspök nem a lelkészhiánytól, hanem a hívek fogyatkozásától tart. /Máthé Éva: Eskütétel a marosvásárhelyi Vártemplomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Marosvásárhelyen a Népi Egyetem magyar néprajzi tanfolyama az egyetlen hivatalosan engedélyezett ilyen jellegű kurzus Erdélyben, 1993 őszétől Asztalos Enikő tanárnő vezetésével működik. Sokan a tanultak hatására fogtak hozzá szülőfalujuk vagy választott szülőföldjük népi értékeinek összegyűjtéséhez, a diákok, egyetemi hallgatók általános műveltségük kiegészítésére folytattak néprajzi tanulmányokat. A hallgatók évi nyolcvan órában a magyar néprajz alapfogalmaival ismerkedhetnek meg, a harmadik évfolyamon általában azok maradnak, aki kutatással szeretnének foglalkozni. A Népi Egyetemnek szerződése van a Pedagógusok Házával, ami azt jelenti, hogy a tanárok, tanítók számára érdempontok járnak a tanfolyam elvégzéséért. A hallgatók gyűjtésének eredményét a Marosvásárhelyi Napok keretében megnyíló kiállításon mutatják be évről évre. /(bodolai): Bevezetés a néprajztudományba. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Június 23-án kezdődik a VI. Lármafa Találkozó. A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett rendezvénysor Nagyváradon, Szent László király városában kezdődik, majd Kolozsvár, Torda, Szentlászló és Magyarlóna, Nagyenyed, Bögöz és Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Árokalja és Cegőtelke a rendezvénysor helyszínei, a záróünnepséget pedig Désen tartják. – A Lármafa-találkozók célja a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása – emelte ki Beder Tibor. /Sarány István: Lármafa találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Marosvásárhelyről évekkel korábban rossz magyarsággal, a város múltjának csupán egyoldalú történetét bemutató szóróanyaggal szemben, most rendelkezésre áll Marosvásárhely útikalauzának új kiadása, szövegében igényes. A gazdag képanyag alapján készült összehajtható leporellókat Plájás István szerkesztette. Borítóján Bethlen Gábor kiváltságlevele, Székely-Marosvásárhely hajdani térképe. A színvonalas várostörténet, a Kultúrpalota történte Bónis Johanna történész munkája, a Tükörterem üvegablakairól Asztalos Enikő tanárnő írt ismertetőt. /(b. gy.): Igényes leporellók megyeszékhelyünkről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Marosvásárhelyen a városi önkormányzat által kiválasztott magyar és román kimagasló személyiségek lettek a város díszpolgáraivá, illetve Pro Urbe-díjasok azok, akik sokat tettek Marosvásárhelyért. Idén a magyar nemzetiségű értelmiségiek közül Kirsch Márta nyugalmazott matematika-tanárnőre és Hollanda Dénes professzorra, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karainak dékánjára esett a választás. Kirsch tanárnő 34 éven át tanított matematikát, ebből 27 évet megszakítás nélkül a Bolyai Farkas Líceumban. Évtizedeken át ingyenesen olyan érettségi-felkészítő különórákat tartott, melynek nemcsak iskolájában, hanem a városban is híre ment. Hollanda Dénes professzor előbb a brassói műszaki egyetemen, majd a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen fejtett ki jelentős oktatói és kutatói tevékenységet, jelentős találmánya is van. Egyetemépítő tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett. Idén három személyiség kapott post mortem díszpolgári címet. Trózner Erkel Sarolta, Erkel Ferenc dédunokája a város jeles személyisége volt, aki nagyban hozzájárult a helyi zenei élet fellendítéséhez, valamint a jelenleg is működő művészeti középiskola beindításához. További magyar post mortem díszpolgárok: Grün László kiváló röplabdaedző, aki egy éven át koncentrációs táborban volt, és a közelmúltban számtalan iskolában, más helyeken, itthon és a nagyvilágban előadásokat tartott a holokausztról és Simon László szabadfogású birkózó, aki 1974-ben világbajnok volt. Pro Urbe-díjas lett Durszt György kiváló producer, dramaturg, rendező, számos művész-, dokumentum- és kísérleti film készítője, aki a Duna Műhely vezetőjeként 1994-ben létrehozta a Duna Műhely Díjat, mellyel a határon túli, fiatal filmes alkotókat támogatja. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak, Pro Urbe-díjakat adományoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Elkezdődtek a fehéregyházi Petőfi Sándor emlékmű felújítási munkálatai. A magyar nemzet egyik legjelentősebb emlékhelyét Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a szövetség elnöke kezdeményezésére az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Communitas Alapítvány támogatásával építik újjá. Az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Petőfit ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászművész bronzfelirataival gazdagodik. A felújított emlékművet július 31-én ünnepi rendezvény keretében avatják fel. /Felújítják a Petőfi-emlékművet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Marosvásárhelyen a Hunyadi László Baráti Köre Társaság (HLBKT) elérte: évente legalább egyszer sokan emlegetik az elhunyt barát, a kiváló színművész, Hunyadi László nevét, aki alig 52 évesen hagyta itt családját, pályatársait. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának évadzáró előadása (Cseresznyéskert) előtt a HLBKT kiosztja a Hunyadi László díjakat. A két fiatal színészt évről-évre a társulat tagjai választják ki maguk közül – titkos szavazással. Idén ők: Darabont Mikold és Bodolai Balázs. A nyugalmazott színészek közül a társaság kuratóriuma, illetve a színház vezetősége választja ki a jelöltet, idén ő Tamás Ferenc. A műszakiak közül ezúttal Kovács Zoltán fénymestert jutalmazzák, és továbbra is folyósítják a tanulmányi támogatást a művész lányának, Hunyadi Zsuzsának, aki teatrológia-hallgató. Napokon belül jogi személyiség lesz a HLBKT, és akkor pályázhat annak érdekében, hogy jelentősebb összeggel jutalmazzák az arra érdemes kollegákat. Idén július 1-3-a között rendezik meg Mikházán a harmadik Csűrszínházi Napokat. Ennek keretében a Csíki Játékszín mutat be két előadást – ingyen. A faluban pazar motel épült az utóbbi időben, ezt a csíki színi társulat fogja felavatni. /(Máthé Éva): Szép gesztus. Emlékeznek és díjaznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Hunyadi László (Kolozsvár, 1951. okt. 30. – Csíkszereda, 2001. okt. 2./

Elhunyt Bandi Dezső /Magyarsáros, 1919. okt. 7. – Békéscsaba, 2005. jún. 23./ képzőművész, népművelő, művészeti író, aki 1957 és 2004 között több ezer népi alkotó munkáját serkentette, irányította. 1963-ban a Magyar Autonóm Tartományban 170 népi alkotási kört vezetett, a hagyományos szövés, fonás, kötés és varrástechnikákat tanította, neki köszönhető a mezőfelei gyékényszövés, a kendi szedettes és más helyi hagyomány felélesztése. Új alapokra helyezte az öntevékeny műkedvelő-alkotó mozgalmakat. Szobrászként indult, a budapesti képzőművészeti főiskola végzettje volt. Az abásfalvi és a ravai háborús emlékművek az első jelentős alkotásai, még 1943-44-ben. Később művészi kerámiával foglalkozott, majd saját művészi karrierjéről lemondott, hogy a pusztulóban lévő erdélyi magyar népművészet továbbélését segítse. Világhírűvé váltak az irányításával készített szalma- és rongyszőnyegek is. Számos cikket, monografikus igényű összeállítást közölt egy-egy község népi kultúrájáról. A népi faragások motívumfejlődése, szimbolikájának alakulása és formavilága egyaránt foglalkoztatta. Évente faragótáborba vitte Marosvásárhely tehetséges gyermekeit. 80. születésnapja alkalmából Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökének aranyérmével tüntette ki életműve elismeréseképpen. 2004-ben költözött kisebbik lányához Békéscsabára, ahol 2005. június 23-án reggel váratlanul elhunyt. /Elhunyt Bandi Dezső. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

Az idei könyvhéten összegyűjtött költeményeit jelentette meg a nyolcvan-egynéhány esztendős Monoszlóy Dezső (Ab Art Kiadó, Pozsony). Új verseivel jelentkezett Futás a ködben címmel Csoóri Sándor (Nap). A környezetvédő, festőművész, Lao-ce-fordító Karátson Gábor vaskos műve, Az ötvenhatos regény (Helikon) centrumában a forradalom áll. A marosvásárhelyi születésű, novelláival ismertté vált Dragomán György A fehér király (Magvető) című regénye a romániai diktatúrát idézte fel. A Vajdaságban élő Lovas Ildikó a kilencvenes évek széteső Jugoszláviájának barbár világát felelevenítő regénye, a Kijárat az Adriára (Kalligram, Pozsony). Lázár Ervin ezúttal ismert magyar mondák újramesélésére tett kísérletet A magyar mondákban (Osiris). /Bogdán László: Könyvheti újdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

Június 25-én tartotta a Demokrata Párt kongresszusát, Emil Bocot a párt elnökévé választották. Boc “Virágzó Románia. Demokrata Románia” című programtervezetét a rendkívüli kongresszusán jelenlevő küldöttek túlnyomó része elfogadta. Jóváhagyták, hogy a DP kilépjen a Szocialista Internacionáléból és lemondjon a társult tagsági státusról az Európai Szocialista Párt keretében. /“Virágzó Románia”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ A kongresszuson kimondták, hogy búcsút mondanak a szociáldemokrata doktrínának, mától fogva ők néppártiak. Hol van már Petre Roman időszaka, vagy az Iliescu köpenyegéé, ahonnan a párt annak idején kibújt? Kimondták, hogy jobbközép párt lesz a jövőben, és csatlakozni fognak az Európai Néppárthoz, az Európai Unió legnagyobb, legbefolyásosabb csoportjához. – Egy párt ilyen gyors metamorfózisára nincs példa Európában, írta Kilin Sándor, a lap munkatársa. Az RMDSZ-szel a népiekké vált demokraták jelenleg együtt kormányoznak, a magyarok iránti bizalmuk nem teljes, bár addig rendben van, amíg “az alkotmányos előírásokat alkalmazzák és nem fogják vitatni”. Már nemcsak az RMDSZ-t irányítják Marosvásárhelyről, a parasztpártot Temesvárról, hanem a Demokrata Pártot is Kolozsvárról. /Kilin Sándor: Pártkalap. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Nyilvános vitára hívta június 25-én Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a kisebbségi törvényről Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ egykori elnöke. Kincses azt követően kezdeményezte a találkozót, hogy Markó az SZKT ülésén kijelentette: “olvasom egyik megfáradt jogászunk tollából, hogy a nemzetiségek régebbi, 1945-ös jogállása jobb”. Kincses továbbra is fenntartja ezt az álláspontját, és levelet küldött Markó Bélának, amelyben vitára hívja az RMDSZ elnökét a marosvásárhelyi Kultúrpalotába. “Úgy gondolom, hogy megfelelő törvényt nem sértésekkel, hanem nyílt, jogi és politikai érvekre alapuló vita révén kell megalkotni. Közönség előtt zajló vitára hívtam Markó urat. Remélem, hogy július 1-jén, 2-án vagy 3-án megjelenik a Kultúrpalota kistermében. Meghívót küldtem neki a bukaresti elnöki hivatalba. A vitán párhuzamot vonunk a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény és az 1945-ös jogszabály között, és arról is szó lesz majd, hogy milyen hatással lesz a magyarság mindennapos életére az RMDSZ tervezetének, ha a parlament elfogadja azt. Azért hívtam párbeszédre Markó Béla urat, mivel ő folyton azt hangoztatja, hogy ennek az útnak a híve” – nyilatkozta Kincses. Egy héttel korábban Markó Béla azt mondta az SZKT ülésén, hogy a kisebbségi törvény vitája azért is hasznos volt, “hogy lássuk bizonyos bírálóink alacsony szakmai felkészültségének és kétséges szellemi képességeinek szintjét”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

A Bolyai-buli jelentette a marosvásárhelyi magyarság igazi városnapi rendezvényét a Marosvásárhelyi Napokon, amikor a Bolyai Farkas Gimnázium diákegyüttese zenéjére mulathattak a kikapcsolódásra vágyók. Kirsch Attila városi tanácsos, a szervezést vállaló Bolyai Öregdiákok Baráti Körének elnöke a Krónikának elmondta, hagyományt szeretnének teremteni, a városnapok keretében meghonosítanának egy olyan rendezvényt, amely a város magyar lakosságát mozgatja meg. Ugyancsak magyar jellegű rendezvénynek adott otthont a Teleki Téka udvara is, ahol a zalaegerszegi Harangláb hagyományőrző együttes aratott nagy sikert. Az idei városnapokra első alkalommal a vártemplomi református egyházközség találkozóra hívta a Kárpát-medencei vásárvárosokat is. Az országból a házigazdákon kívül Kézdi-, Fugyi-, Gyerővásárhely küldöttsége, Magyarországról Kis-, Somló- és Hódmezővásárhely, Szerbiából pedig Torontálvásárhely mutatkozott be. Az előző évektől eltérően a kirakóvásár, népművészeti bemutatók kiszorultak a vár falai közül. /Antal Erika: Vásárvárosok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

A Székelyudvarhelyi Városnapokon fellépett a Magyar Rádió Énekkara, bemutatták Roth András történész Született nyelvünkön című legújabb könyvét. A Márton Áron téren kilenc udvarhelyi huszár esküdött fel a haza szolgálatára Somogyi Győző Nagy Huszár Könyvében leírtak szerint. Többek között Vácról, Marosvásárhelyről, Nagykárolyból, Gyergyószentmiklósról, valamint a homoródfürdői lovasiskolától érkeztek huszárok az első erdélyi huszártalálkozóra. /Farkas Krisztina: Bográcsgulyás és huszárok a városnapokon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./