Filmfesztivált filmes rendezvénysorozat követ Marosvásárhelyen. A világ legújabb rövidfilmjeinek bemutatását követően most az igényesebb magyar nagyjátékfilmeket mutatják be. A magyar filmhét kapcsán a szervező cég, a székelyudvarhelyi Interfilm Rom képviselője, Csáky Jenő kifejtette, annyira csökkent a romániai moziba járó közönség lélekszáma, hogy egy magyarországi művészfilm egy hétig történő vetítését egy mozi sem vállalta volna el. Ezért összegyűjtöttek ezekből a filmekből egy csokorra valót. Volt filmhét Csíkszeredában, Székelyudvahelyen, most folyik Marosvásárhelyen. /Nagy Botond: Új filmfórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Az Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport /Marosvásárhely/ Erdélyi Civilport néven informatikai programot hirdet meg, melynek célja az önálló honlappal rendelkező romániai magyar civil szervezetek számának növelése. Az Impulzus XXI bérmentve biztosít: honlap-tárhelyet, elektronikus postacímeket az igénylőknek. /Felhívás internet-alapú szolgáltatások igénybevételére romániai magyar civil szervezetek számára. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A Marosvásárhelyi Fotóklub legtermékenyebb fotósa Puskás György, az unitárius egyházközség tanácstermében kiállította templomokat ábrázoló színes fotóit. /b. d.: Templomok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Másodszor fordult elő a ’89 utáni Romániában, hogy erdélyi magyarok körében nem éppen baráti fogadtatásban részesült egy magyarországi politikus. 2003-ban a március 15-i ünnepségre meghívott Kovács László pártelnök-külügyminisztert emlékeztették a marosvásárhelyiek a húszmillió román munkavállaló rémképét felfestő kijelentéseire. Ezek ugyan győzelemre vitték a Magyar Szocialista Pártot a 2002-es parlamenti választásokon, de sebet ütöttek az erdélyi magyarságon. Ez a seb fakadt fel újból, amikor az MSZP eldöntötte: arra buzdítja a magyarországi választókat, hogy nemmel szavazzanak a magyar állampolgárság kiterjesztéséről tartandó népszavazáson, és ismét a riogatás eszközéhez nyúlt. Hiller, az MSZP elnöke talán a legrosszabb megoldást választotta, amikor lemondta látogatását. Zavarában még azt is elfelejtette megszervezni, hogy beosztottjai ugyanazt nyilatkozzák távolmaradása okáról. /Gazda Árpád: A rövidlátás sebe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) megdöbbenéssel és sajnálattal vette tudomásul a Magyar Hírlap magyarországi országos politikai napilap megszüntetését. A MÚRE szerint az újságírók tulajdonosi, vagy résztulajdonosi érdekérvényesítése teremtheti meg a független, kiegyensúlyozott és hiteles információszolgáltató sajtó lehetőségét, úgy ahogy az az erdélyi magyar sajtóban a megyei napilapok többsége és egyes hetilapok (pl. a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a Brassói Lapok) esetében történik. /Állásfoglalás a sajtószabadság mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Az 1989-es fordulat után a kolozsvári matematikusok két társaságot alapítottak, egyiket a közoktatás, másikat az egyetemi oktatás támogatása céljából. (Emellett Erdély különböző régióiban szerveztek egyesületeket, mint pl. a brassói Wildt József Matematikai Társulat vagy a marosvásárhelyi Vályi Gyula Matematikai Társaság.) Az 1990-es évek elején válságba került az iskolásoknak szerkesztett Matematikai Lapok, amely 1953-tól, különböző formában (néha csak fordításként) jelent meg folyamatosan. A Romániai Matematikai Társulat, amely a lap kiadója volt, nem adott anyagi támogatást a kiadásra, de azt sem akarta, hogy másnak adja át ezt a jogot. 1993-ban egyetemi és középiskolai tanárok egy csoportja megalakította a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaságot, elsősorban azzal a céllal, hogy átvegye a lap szerkesztését és kiadását. A lap 1997-től Matlap néven a társaság kiadásában jelenik meg rendszeresen évi 10 számban. 2000-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematikai és informatikai karának tanárai úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy olyan egyesületet, amelynek célja az egyetemi matematikai és informatikai oktatás hatékony támogatása. Ez lett a Farkas Gyula Egyesület (teljes nevén Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért). Az Erdélyi Múzeum-Egyesületen belül idén létrehozták a matematikai és informatikai szakosztályt. Ez a szakosztály, a havonta megtartott felolvasások mellett, az erdélyi magyar tudomány napja keretében évente konferenciát szervez, abból a célból hogy Erdély különböző felsőoktatási intézményeiben dolgozó magyar matematikusoknak és informatikusoknak lehetőséget biztosítson a szakmai eszmecserékre. Idén, november 12–13-án ezt a konferenciát Vályi Gyula emlékének szentelik, akinek januárban ünnepelik születésének 150. évfordulóját. /Kolumbán József, Kása Zoltán: Hagyományőrzés és emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Major Gizella marosvásárhelyi grafikus-művésznő munkáiból nyílt tárlat a Pro Art Galérián, Gyergyószentmiklóson. A művésznő tanári pályáját Gyergyószentmiklóson kezdte el, majd visszatérve szülővárosába, évtizedeken keresztül a marosvásárhelyi művészeti líceum tanára volt. /Major Gizella a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nov. 11-én megnyitották a X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, 1995-ben, amikor kezdték, ők sem gondolták volna, hogy megéri a rendezvény e jubileumi alkalmat. A megnyitó után ismertették az idei Szép könyv cím nyertesét. Ez évben a díj birtokosa a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó lett. /Nagy Botond: Könyvbe kötött hangulat. Megnyílt a X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

A X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zsűrije díjazta a vásár legszebb könyveit. Az első díjat Kányádi Sándor 75. éves születésnapjára kiadott: Noé bárkája felé című verseskötete (illusztrálta: Deák Ferenc, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda), míg a második díjat Domokos Géza: Apályban. Napló – ezerkilencszáznyolcvannyolc (borító- és könyvterv Hajdú Áron igazgató, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda) című könyv kapta. /Legszebb Könyv – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

A kisebbségi irodalom kategóriában a marosvásárhelyi Láng Zsolt, a Látó szerkesztője A szomszéd nő című novelláskötetéért, a kolozsvári Vallasek Júlia irodalomtörténész pedig a Sajtótörténeti esszék, Négy folyóirat szerepe 1940–1944 között az észak-erdélyi kulturális életben című, tavaly megjelent kötetéért vehette át Bukarestben a Romániai Írók Szövetsége díját. /Kiosztották az írószövetségi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Bölöni Domokos A nevető gödör /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című novellagyűjteményével az olvasók a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár nyitónapján ismerkedhettek meg. A könyvet szerkesztője, az előszót is jegyző Nagy Miklós Kund ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. Bölöni Domokos meghurcolt, elesett, önmagukkal meghasonlott emberek történetét meséli el. Az egykori falusi kiskirályok, a pártaktivisták, tanácselnökök, milicisták csak annyiban érdeklik a szerzőt, amennyiben közvetlenül befolyásolták főszereplői sorsát. /Nagy Miklós Kund: Akárha akváriumban… Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

Az eddigi legsikeresebb Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zárult a hét végén. A látogatottsági mutatók mellett Káli Király István szervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke a fiatalok érdeklődését is kiemelte. A Mentor öt, erre az alkalomra megjelent könyvét mutatta be, a Pallas–Akadémia a Műterem sorozatában megjelent kötetei mellett szépirodalmi jellegű és színházi témájú köteteit is hozta. Újdonsággal jelentkezett a Kriterion is, akárcsak az Impress, ahol a Népújság munkatársának, Bölöni Domokosnak A nevető gödör című kötetét adták ki erre az alkalomra. A Székelyföld folyóirat irodalmi délutánján a lap novemberi gyerekszámát, a Tündérkert című gyermekvers-antológiát, Bajor Andor Erdélyben kiadatlan két regénytöredékét, illetve a Bibliotheca Moldaviensis sorozat első négy kötetét mutatták be. A vásáron új kötetekkel vett részt a Polis Kiadó, akárcsak a Koinónia, amely elsősorban a fiatal íróknak, költőknek próbál teret biztosítani. Az Erdélyi Magyar Könyvklub most dobta piacra karácsonyi katalógusát. /Antal Erika: Könyvturkáló és luxuskötetek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Nov. 13-én nagyszabású médiarendezvényre került sor Marosvásárhelyen: a Krónika erdélyi napilap ünnepelte a Sportcsarnokban fennállásának ötödik évfordulóját. Az egyik politikai párt – pontosabban szövetség – burkolt reklámfellépését (egy szenátor egyértelműen arra buzdította a jelenlévőket, hogy az általa képviselt szövetségre szavazzanak), a szervezők finoman "leültették". Szabó Csaba újságíró ezt helyeselte, a szenátort ugyanis visszaélt a helyzettel. Elgondolkodtató, mennyire tünékeny a népszerűség. A néhány évvel ezelőtt még istenített szenátort szinte kifütyülik a türelmetlen fiatalok. Az újságíró felvetette: amennyiben az RMDSZ minden romániai magyarért felelősnek érzi magát, akkor bizony azoknak a gondjait is fel kell vállalnia, akik magyarok ugyan, de vagy nem akarnak elmenni szavazni, vagy más pártok listájára voksolnak. Az RMDSZ-nek segítenie kellene azokon, akik az "ernyőn kívül" akarnak maradni: segítenie kellene nekik a tájékozódásban. /Szabó Csaba: A fekete bárányok szabadsága. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nov. 14-i, vasárnapi marosvásárhelyi fórumán kijelentette: a budapesti kormány és az RMDSZ ugyanazoknak "a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatoknak" részei. A fórumon, jelen volt Szász Jenő MPSZ-elnök is. A magyarországi publicista súlyos vádakkal illette az RMDSZ több vezetőjét, és arra buzdította a hallgatóságot, hogy a parlamenti választásokon szavazzon a Népi Akció listáira, amelyeken az MPSZ jelöltjei is szerepelnek. A találkozón Szász Jenő utalt Verestóy Attila vagyoni helyzetére. Az MPSZ elnöke szerint egy egyszerű számítást elvégezve nyilvánvalóvá válik, hogy lehetetlen ekkora vagyont felhalmozni a honatyai fizetésből. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszképpen azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy Bayer Zsoltnak az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétével kellene foglalkoznia, és "az erdélyi magyarok megosztására tett kísérletnek" nevezte a budapesti újságíró kijelentéseit. "Nincs szükségünk a tanácsaira. Magyarországon folytasson kampányt, ne itt. Nevetséges, amit a hálózatokról mond, de az ilyen kérdéseket jogi úton meg lehet oldani. Nem mondhatja sem Bayer, sem másvalaki, hogy az RMDSZ-ben olyan vezetőink vannak, akik tagjai voltak a kommunista nomenklatúrának. A vezetőségben nincs olyan személy, aki a Kommunista Pártot támogatta volna, ráadásul programunkban szerepel a Temesvári Nyilatkozat 8. pontja is", nyilatkozta Borbély László. /Bayer: Az RMDSZ a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatok része. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Sokan voltak kíváncsiak Bayer Zsolt jobboldali publicistára, akit korábban három hónapra kitiltottak Romániából. Bayer Zsolt ezúttal is keményen fogalmazott. Szerinte a Kárpát-medence országaiban az a legnagyobb baj, hogy a volt kommunisták gazdasági hatalmat szereztek, és azt visszaváltották politikai hatalommá. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról, az egész kérdéskörről szólva „a nemzet árulóinak” nevezte a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségének a vezetőit, akik arra buzdítják az anyaországi magyarságot, hogy nemmel szavazzon december 5-én. /Máthé Éva: Kampányol az MPSZ. Bayer Zsolt ismét régi formáját hozta... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nov. 5-7. között tartották Marosvásárhelyen a II. erdélyi magyar régészeti konferenciát. A tanácskozásról Molnár-Kovács Zsolt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének tanársegéde és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum középkorszakértő régésze nyilatkozott. Emődi Tamás a leglátványosabb középkori leletanyaggal szerepelt, amelyet a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál folytatott ásatások során tártak fel. Botár István a csíksomlyói plébániatemplom régészeti feltárásáról, Soós Zoltán a görgényszentimrei várban feltárt Zsigmond-kori kaputoronyról tartott előadást. Az erdélyi régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület olyan programot szeretne, amely a különböző erdélyi régiók egységes feltárását eredményezné. Szükség lenne egy régészeti folyóiratra. – 1998-ban indult be a régészképzés, azóta megnőtt fiatal szakemberek száma. Ma már 11 romániai kutatóintézetben dolgoznak magyar nyelvű régészek, s az okleveles, a mesteri, doktori képzésen résztvevők száma a 40-et is meghaladja. Időszerűvé vált az anyaországi és az erdélyi intézményesített régészeti kapcsolatfelvétel is. /(bodolai): Régészfórum a kutatási eredményekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének nyílt levelet írt a testvérvárosok – Zalaegerszeg, Szeged, Baja, Kecskemét, Budapest XI. ker. – választópolgáraihoz, felkérve az anyaországi választókat, hogy szavazzanak IGEN-nel a kettős állampolgárságra. Kérésük jogos, írták, hiszen a trianoni katasztrófa őket szülőföldjükkel együtt szakította el az anyaországtól, saját akaratunk ellenére. /Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

A második világháború utáni békekötéskor a román és magyar kommunista küldöttség úgy írta alá a versailles-i okmányokat, hogy abban egyetlen szót sem pazarolt az erdélyi (akkor még) több mint kétmilliós magyarságra. Aztán 1958-ban Kádár János marosvásárhelyi látogatásakor úgy beszélt, majd 1977-ben Nagyváradon is úgy tárgyalt a román pártfőtitkárral, mintha csupán egy néhány ezres magyarul beszélő csoportról lenne szó. S néhány éve az MSZP elnöke 23 millió román vendégmunkással riogatta a magyar választópolgárokat, amikor a státustörvény alkalmazásáról volt szó. Békésen meg is egyezett a két kormány, hogy a törvény kivesézett változatát fogadtatják el a magyar parlamenttel. Az MSZP azt javasolja választóinak, hogy a népszavazáskor nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságra. Ujj János attól fél, hogy ezúttal is a határon túli magyarok lesznek a nagy vesztesek. /Ujj János: Megint vesztesek? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Nov. 19-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által szervezett A magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot. A kétnapos értekezlet központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. Egyed Ákos, az EME elnöke megnyitó beszéde után Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke emlékeztetett arra, hogy 2002-ben írták alá a két tudományos intézmény közötti együttműködési szerződést. Az MTA kötelességének tekinti segíteni az erdélyi magyar tudományosságot. Az Európai Unióban nem ritka a kettős állampolgárság intézménye, és az MTA támogatja a határon túli magyaroknak erre vonatkozó igényét. Az MTA néhány éve bevezette a külső tagságot, és ma már több mint ezer köztiszteleti tagja van az országhatárokon túlról. Bálint-Pataki József HTMH-elnök nemzeti jelentőségűnek nevezte az EMÉ-t, amelynek oroszlánrésze van az erdélyi tudományosság fenntartásában és fejlődésében, amelyhez a továbbiakban biztos háttér szükséges. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és a Kolozsvár Társaság alelnöke, az egykori kincses város rehabilitációjának fontosságát és sürgősségét említette. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a "kisebbik testvér" nevében szólt arról a példaértékű együttműködésről, amely intézményét a nagyobb testvérhez, az EMÉ-hez kapcsolja. Az EME-ben kifejtett tevékenységük elismeréseképpen Vízi E. Szilveszter díjakat adományozott Bitay Enikőnek, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnökének, és Péter Mihálynak, az Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály marosvásárhelyi fiókja vezetőjének. /Ördög I. Béla: Újratermelhető tudással, megmaradásunkért. A 3. Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Nem készülhetett el az az interjú, amelyet a Duna Televízió Régiók című műsorának marosvásárhelyi szerkesztője, Máthé Éva a Népi Akció (AP) pártja országos alelnökével, Smaranda Enachéval és Berekméri Sándorral, a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei elnökével tervezett. A Krónika értesülése szerint a tiltás Barabássy Győző gyártásvezető nevéhez fűződik. Az interjú készítése előtt egy órával Máthé Éva „felsőbb utasításra” hivatkozva és elnézéskérések közepette visszamondta az anyag elkészítését. „Az újságírónő restelkedve mondta, hogy politikai nyomásra kénytelen lefújni az interjút. Nagyon szomorú, hogy 2004-ben az RMDSZ így értelmezi a demokráciát, a választási jogot és a szólásszabadságot” – kommentálta a történteket Smaranda Enache. – Nem igaz, hogy a Népi Akció pártja és erdélyi magyar jelöltjei túl sokat szerepelnének a Duna Televízió adásaiban, amint ahogy azt Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke egy korábbi nyilatkozatában állítja.” Mátay László, a Duna Televízió határon túli adásai igazgatóságának vezetője nem tudott a marosvásárhelyi interjúk tervéről. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnöke a marosvásárhelyi Népújságnak nyilatkozva bírálta a Duna Televízió műsorpolitikáját, azzal vádolva a magyarországi tévécsatornát, hogy az MPSZ jelöltjeit is felvonultató AP népszerűsítésével lényegében egy román pártnak kampányol. Nagy Zsolt /aki egyben az erdélyi magyar televízió létrehozására hivatott alapítvány elnöke/ szerint a Duna Televíziónak nem szabadna teret adnia a megosztó kísérleteknek. /Csinta Samu, Szucher Ervin: „Megfojtott” Smaranda Enache-interjú. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Szakmai, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében kifejtett munkájáért az MTA által alapított, és az EME-vel közösen kiadott Arany János-kitüntetést és díszoklevelet kapott dr. Péter Mihály orvos, az MTA külső tagja, a marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem nyugalmazott professzora, az EME marosvásárhelyi orvostudományi szakosztályának vezetője. Hasonló elismerésben részesült a kolozsvári dr. Bitay Enikő, az EME műszaki szakosztályának vezetője. /Kitüntetések a tudományos élet megszervezéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Emil Constantinescu volt államelnök, a Népi Akció (AP) jelenlegi elnöke Marosvásárhelyen professzorként szerette volna felkeresni a Sapientia EMTE új kampuszát, de Szilágyi Pál rektor Kolozsvárról megtiltotta, hogy ezt megtegye, mondván, hogy kampány idején nem jó, ha ilyesmire vállalkozik. Máthé Éva újságíró készített interjút Constantinescuval. Emlékeztette őt arra, hogy annak idején ellenezte azt, hogy Kolozsváron külön magyar állami egyetem jöjjön létre. Másrészt egyes RMDSZ-vezetők azt állítják: amikor szóba került, hogy a Székelyföld autonómiát akar, ön azt mondta: nincs semmi baj, majd kiszáll a hadsereg és rendet teremt. Constantinescu felháborodottan cáfolta ezt a kijelentést. Az sem igaz, hogy ő megakadályozta az állami magyar egyetem létrejöttét. Azokban az években, mikor ő államelnök volt, más idők jártak, egyes dolgok, amelyek most természetesek, akkor még kivitelezhetetlenek voltak. Azt viszont elfelejtette az RMDSZ, hogy Smaranda Enache a Pro Európa Liga társelnökeként hogyan viselkedett az 1990-es márciusi események idején, tette hozzá. Kifejtette: „miközben Smaranda Enache és én ugyanazok maradtunk, az RMDSZ vezetői gyökeresen megváltoztak, elárulták a demokráciát, ezért jó lenne, ha a szövetség nevéből elhagynák a demokrácia szót”. Constantinescu felrótta az RMDSZ vezetőségének, hogy a jelenlegi kormánypárttal együtt antidemokratikus törvényeket szavazott meg: Többek közül az államtitkok törvényét, a pártok törvényét emelte ki. Üzleti összefonódások vannak a kormánypárti és az RMDSZ-es tisztségviselők között, tette hozzá. /Máthé Éva: Emil Constantinescu – Marosvásárhelyen. Cáfolt és vádolt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Nov. 20-án Bonyhán a tanfelügyelőség és a Tanítók Háza kezdeményezésére emlékeztek arra, hogy 250 éve jelent meg a helység egykori híres nagyasszonya, Árva Bethlen Kata Önéletírása. A Soós Katalin szaktanfelügyelő szervezte rangos megemlékezésen alig lehetett beférni a Kis-Küküllő Alapítvány igyekezete nyomán létesült szórvány oktatási központba. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke előadását a bonyhai általános iskolások műsora előzte meg. Árva Bethlen Kata települése a magyar kultúra fellegvára volt hosszú időn keresztül, most meg a környéken végveszélyben a magyar anyanyelvi oktatás, figyelmeztetett az előadó. A rendezvény legmaradandóbb élményét Farkas Ibolya színművésznő nyújtotta, aki huszonöt évvel ezelőtt játszotta nagy sikerrel itthon és szerte Nyugat-Európában Kocsis István Árva Bethlen Katáról írt monodrámáját. Most tömörített változatban szólaltatta meg az író veretes szavait. Ezen a napon megnyílt Kolumbán Kántor Zita Bonyhán született fiatal marosvásárhelyi textilművésznő kiállítása. A pedagógusvendégek megismerkedhettek a bonyhai általános iskola nemrég felavatott dokumentációs központjával. /N. M. K.: Árva Bethlen Katára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Kuszálik Péter Morfondír rovatában elítélte azt, hogy Sepsiszentgyörgyön nov. 9-én lehazaárulózták Vass Lajos államtitkárt, akit Hiller István miniszter, az MSZP elnöke maga helyett küldött. Azért tüntettek ellene, mert az MSZP elutasítja a kettős állampolgárságot. Kuszálik Péter szerint a tüntetők feliratait Tulit Attila, a tüntetést meghirdető Magyar Polgári Szövetség alelnöke készíttette, ezért valójában ez az egész az RMDSZ ellen irányult. Kuszálik az emlékezetes 1990. februári marosvásárhelyi gyertyás tüntetést így minősítette: „néhány rosszul tájékozott, túlzottan akaratos elvtárs szavára rohantak tüntetni”. A cikkíró hozzátette: Tulit Attila, a Polgári Szövetség alelnöke Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere ellen szervezett tüntetést. Tulit Attila, a T3 Kiadó és nyomda egyik igazgatója ezerszám nyomtat olyan könyveket, amelyekben ez áll: készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. /Kuszálik Péter: Morfondír. Polgári stílus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Nov. 24-én zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi sportcsarnok az RMDSZ kampányzáró rendezvényén. Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetője arra kérte a magyarságot, hogy legyenek ott nov. 28-án a választáson, hogy az RMDSZ erős maradjon a következőkben is. Dr. Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-elnök után Markó Béla államelnökjelölt szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy Vásárhelytől Vásárhelyig (Kézdivásárhelytől Marosvásárhelyig), közösségtől közösségig, magyarságtól magyarságig folyt a kampány. „Az RMDSZ ernyője 15 éve véd minket, és még sokáig kell védenie, mert nem mindig süt a nap. Mindenki befér az RMDSZ ernyője alá.” Koncz Zsuzsa és Bródy János adott koncertet, majd színpadra léptek az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei az egész országból. /Nagyálmos Ildikó: Kampányzáró Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület öt évvel ezelőtt létesült azért, hogy fellendítse a környezetkímélő turizmust. Nov. 24-én tartották évi közgyűlésüket. Több mint 47 megmozdulást szerveztek, nemcsak kirándulásokat, hanem többek között olyan rendezvényeket, mint a már hagyományos síversenyt, a sítábort, vagy a III. Foto Natura nemzetközi természetfotó-kiállítást. Több környezetvédelmi jellegű akcióban vettek részt. /-vagy-: Számvetés az Örökmozgóknál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

Nov. 24-én sürgősségi kormányrendelettel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat visszautalták a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium fennhatósága alá. A folyamatot a Maros Megyei Prefektúra szorgalmazta. A színház ezentúl saját bevételeiből és az állami költségvetésből kapott összegekből fog működni. Kárp György színművész, a színház ügyvezető igazgatója reméli, hogy végre normalizálódik a színház helyzete. /Nagy Botond: Normalizálódik a helyzet? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

Nov. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei szervezete leleplezte II. Rákóczi Ferenc szobrát, Pokorny Attila képzőművész alkotását. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szobraink sorsáról szólt, felemlegetve a nyárádszeredai Bocskai-szobor történetét, amelyet csak többszöri próbálkozásra sikerült felállítani, az aradi Szabadság-szobor kálváriáját, a vásárhelyi szobrokat – Kossuth Lajos, Bem tábornok és Széchenyi szobrát – amelyeket azóta beolvasztottak. Az RMDSZ megyei elnöke, a december 5-i, magyarországi népszavazásra utalva hangsúlyozta: reméli, semmiféle politikus szavazás nem határozhat arról, hogy mi a magyar nemzet részei vagyunk. Kijelentette és feladatként bízta a városi tanácsra: vissza kell állítani a Kossuth utcát, és legyen megint Rákóczi-lépcső. Megköszönte Pokorny Attilának, hogy a szobrot megalkotta, és Sántha Csabának, hogy az öntést elvégezte. Kötelességünk visszaállítani szobrainkat, és emléket állítani azoknak, akik tettek valamit a magyarságért, jelentette ki Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, összefogásra buzdítva az aradi Szabadság-szobor példájával, amelyet csakis az összefogás erejével sikerült kiszabadítani 80 évig tartó rabságából. /Mózes Edith: Vigyázzunk a szobrainkra, vigyázzunk egymásra! Újra áll II. Rákóczi Ferenc szobra Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./