Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. június 4.
Jún. 3-án Kolozsváron a Sportcsarnokban zenés-vidám bállal zárta választási kampányát a Kolozs megyei RMDSZ. Fellépett a marosvásárhelyi Gruppen Hecc politikai kabaréja is. Kónya Hamar Sándor képviselő rámutatott: azért vannak ma együtt, hogy legyen újra a magyaroké is Kolozsvár. Markó Béla országos elnök hangsúlyozta: az Együtt szabadon jelszó soha nem volt olyan időszerű, mint most. Ioan Rus köszönetet mondott a magyarságnak a jelölésért, és bevallotta: a magyarokban egy másik világot fedezett fel. „Ne várjon tőlem a magyarság szimbolikus gesztusokat, én tettekkel fogom bizonyítani, hogy komolyan gondolom: együtt újra lehet építeni ezt a várost. Ígérem, hogy senki sem fogja kisebbséginek érezni magát többet Kolozsváron, és ehhez nem lesz szükség protokollumokra” – mondta. /Pap Annamária: Nótás kedvvel zárta választási kampányát az RMDSZ. Markó: hétfőn vége szakad a kolozsvári bíró országlásának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2004. június 4.
Jún. 3-án Marosvásárhelyen több mint 15 ezren gyűltek össze az RMDSZ kampányzáró ünnepségén. A rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, RMDSZ-képviselők és szenátorok, az RMDSZ polgármesterjelöltjei az ország minden sarkából, a marosvásárhelyi és a Maros megyei tanácsosjelöltek. – Kelemen Attila polgármesterjelölt szolgálatra jelentkezett a marosvásárhelyiek előtt. /Mózes Edith: Országos RMDSZ- kampányzáró a Ligetben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Mi nemcsak beszéltünk az autonómiáról, hanem tettünk is érte! Tudtunk autópályatervet megváltoztatni, tudtunk kétnyelvűséget bevezetni, erdőt, földet, házat visszaszerezni, magyar egyetemi oktatást kiküzdeni, magyar iskolát létesíteni, szobrokat visszaállítani, de ismétlem, ez még mind nem elég! – mondta többek között Markó Béla.
2004. június 4.
Sikeresen szerepelt a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház az első alkalommal megrendezett marosvásárhelyi TOPFEST (Thalia Open Festival) színházi seregszemlén. A május 20–30. között sorra került fesztiválon a társulat Forgách András Vásott kölykök című stúdió-előadását vitte színre, melyet a legjobb rendezésért járó díjjal jutalmazott a zsűri. Szabó K. István rendező, az udvarhelyi társulat megbízott igazgatója vette át a díjat. A 2003/2004-es évadban ezennel harmadik alkalommal díjazták a székelyudvarhelyi színház munkáját. A XI. Nemzetközi Látványszínház Fesztiválon, Marosvásárhelyen Csehov Sirály című drámája rendezéséért kapott díjat Sorin Militaru rendező; a társulat fiatal színművészét, Szalma Hajnalkát pedig UNITER-díjjal jutalmazták Bukarestben – szintén a Sirályban nyújtott alakításáért. /Szász Emese: Díjazták az udvarhelyi színházat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./
2004. június 4.
Jún. 3-án Marosvásárhelyen a régi városi kórház melletti parkban felállították a romániai kommunista diktatúrával szembeszálló politikai foglyok emlékművét, Ioan Vasile Grama szobrász alkotását. Az eseményen a Volt Politikai Foglyok Egyesülete marosvásárhelyi szervezetének tagjai, hozzátartozóik, valamint közintézmények vezetői vettek részt. Rosca Ioan görög katolikus kanonok a bebörtönzöttekre, Duna-csatornaépítőkre, lágerekben sínylődöttekre, kényszermunkahelyekre hurcoltakra, indokolatlanul elmegyógyintézetbe utaltakra emlékezett. A szövetség felkérésére szólt az egybegyűltekhez Nagy Géza nyugalmazott református lelkész azoknak a magyar nemzetiségű meghurcoltaknak a nevében, akiket Pitesti-en és Szamosújváron tartottak fogva. A felszólalók között volt Mihai Timaru, aki 15 évet ült börtönben, s aki a vranceai hegyekben vezette az ellenállást, továbbá Dumitru Cormos és Nistor Man, az egyesület tagjai. /(mezey): Marosvásárhelyen felavatták a volt politikai foglyok emlékművét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2004. június 4.
Barkácsolni vágyókat várnak a marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpont újonnan induló magyar nyelvű mechatronika osztályába. A tanintézményben ősztől négy anyanyelvű osztályban folyik majd magyar oktatás: három szaklíceumi és egy ipari iskolai osztályban. A magyar osztályok számát tekintve az Elektromaros Maros megyénkben a Bolyai Farkas Líceum után a második helyen áll. Újdonságnak számít a mechatronika szakképzés, ez Maros megyében az első ilyen próbálkozás magyar nyelven. A mechatronika egyfajta ötvözet a mechanika, elektronika, robottechnika és informatika között. A budapesti Bolyai János Szakközépiskola támogatást nyújt diákcsere-kapcsolatokkal. /Mészely Réka: Bővülő magyar nyelvű oktatás az Elektromaros Iskolaközpontban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2004. június 4.
Jún. 2-án ülésezett Marosvásárhelyen a matematikatanárok Vályi Gyula Társasága. A rendezvényen díjazták a matematikakör legjobb eredményt elért diákjait. Ezt követően a Vályi Gyula Társaság tízéves tevékenységét vették számba és a neves matematikus születése 150. évfordulójának méltó előkészítéséről és megünnepléséről folytattak megbeszélést. Simon János tanfelügyelő, majd Komáromi István nagyernyei lelkész méltatta a hivatásból végzett tehetséggondozás fontosságát. Az idei tanév során 108 gyerek iratkozott be a matematikakörbe. Ennek eredményei nem maradtak el, 56 díjat és dicséretet gyűjtöttek össze, jelezte Sebestyén Júlia, a társaság elnöke. A Vályi Gyula emlékversenyen 226 tanuló vett részt. A társaság tagjai úgy döntöttek, hogy a születési évfordulóra egykori iskoláján emléktáblát helyeznek el, termet, könyvtárat neveznek el Vályi Gyuláról, és megvan a bronz, valamint egy szobrász ígérete, hogy a szobor is elkészül, amelyet úgy illene, hogy szülővárosában állítsanak föl a nemzetközi hírű tudós akadémikus, a matematikatudományok doktorának tiszteletére. /(bodolai): Ülésezett a Vályi Gyula Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2004. június 4.
Székely Miklós fiatal marosvásárhelyi képzőművész egyéni tárlata nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A kiállításon újabb festményeit és pár évvel korábban készült alkotásait összevetve alkothatnak képet eddigi pályájáról az érdeklődők. /Székely Miklós egyéni tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2004. június 5.
Felejthetetlen élményben volt része Naszód, alig 50 főt számláló szórványának, és a Rettegről, Várkuduból, Bethlenből, Magyarnemeréről, Szentgyörgyfürdőről, valamint Sajószentandrásról, illetve Besztercéről érkezetteknek. A helyi református templomban, június elsején Dévai Nagy Katalin Krónikás ének a szeretetről című előadóestjét láthatták. A művésznő hosszú és fárasztó erdélyi turnéja során érkezett Naszódra, a budapesti Krónikás Énekgitár Zeneiskolájának hét növendéke kíséretében: Mészáros Zoltán, és Bálint Dóra (Magyarország), Zoltáni Zsolt (Székelyderzs), Madaras Zsolt (Szováta), Nagy Zoltán (Nagyenyed), Beregméri Huba (Szászrégen), Moldován György Szabolcs (Marosvásárhely). /Krónikás ének a szeretetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2004. június 5.
Szép magyar könyv 2003 oklevéllel tüntették ki a kolozsvári Koinónia Kiadó által megjelentetett Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár című kötetet, melyet Deák Ferenc illusztrált. A Koinónia Könyvkiadónak nem ez az első díja, a Szép magyar könyv kategóriában 2000-ben is megkapta ezt a kitüntetést, Visky András Aranylevél című könyvért, illusztrátora, Bátki László volt. – Visky András Júlia /Fekete Sas Kiadó, Budapest/ című könyve megkapta az Artisjus, vagyis a Magyar Jogvédő Hivatal által alapított Év könyve díjat. Ez irodalmi díj, a Júliát dráma kategóriában díjazták. A könyvhéten a Koinónia Kiadó több könyvvel jelentkezett, köztük van Szűcs Teri Hogyan lett füle az erdőnek? című meséskönyve, Adorjáni Zoltán Ót és újat című, teológiai írásokat, esszéket tartalmazó kötete és Visky Ferenc Szerelme szorongat című emlékiratának első kötete. /Köllő Katalin: A jelentős alkotások ugyanolyan nagyok minden kultúrában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2004. június 7.
Súlyos rendellenességet követtek el a helyhatósági választásokon Marosvásárhelyen, jelentette ki Markó Béla. Két választási körzetben összesen hétszáz szavazati cédulát találtak, amelyeken nem volt rajta a papírokat érvényesítő pecsét. Az ügy kapcsán a rendőrség és az ügyészség is kiszállt a helyszínre. Az RMDSZ megtette a szükséges óvásokat, mivel a szövetség feltételezései szerint a pecsét nélküli cédulákat magyar nemzetiségű személyeknek is adhatták. Markó elmondta, hogy Marosvásárhelyen több rendellenességet követtek el a kampány végén, ami a szövetség vezetőiben megerősítette a csalás lehetőségének gyanúját. Így a kampány utolsó napjaiban nyilvánosan osztogattak egy, az RMDSZ és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt közötti titkos megállapodást, amelynek értelmében egy megyei tanács alelnöki posztért a román párt támogatná az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Kelemen Atillát. Ez a hamisítvány a látszat szerint a román pártot szándékozott befeketíteni, de ennek alapján az RMDSZ-t is lehetne támadni azért mert titkos egyezséget kötött. A két párt a rendőrségen ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. /B. T.: Szabálytalanságok Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., (Máthé Éva): Rendőrségi feljelentések Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2004. június 7.
Marosvásárhelyen a magát Magyar Ellenállás Ifjúsági Mozgalomnak nevező szervezet „Együtt, szabadon átverünk” felkiáltással támadta az RMDSZ-t, Markó Béla képét Medgyessy Péter és Adrian Nastase közé helyezve. Marosvásárhelyen több körzetben is érvényesítő pecsét nélküli szavazócédulákat osztottak ki. A 17-es iskolában a liberális képviselő mintegy ezer ilyen cédulát fedezett fel. Vidéken szintén folyt a manipuláció. A Pro Europa Liga megfigyelője Szabédon és Mezőménesen észlelte, hogy bizonyos jelöltek kocsmában itatják a falubelieket. Ratosnyán egy bélyegző tűnt el, míg Nyárádkarácsonyban a szavazócédulák közlekedtek egyik fülkéből a másikba. Nagyernyében Győrfi József független jelölt az előző napon talált egy lepecsételt szavazólapot, melyen a bélyegző RMDSZ-es ellenjelöltje nevén volt. /Szucher Ervin: Vásárhelyen szoros az állás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2004. június 7.
Tóth Erzsébet két új CD-felvételét mutatták be jún. 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Tóth Erzsébetet az erdélyi népdal nagyasszonyának nevezik. Kettőszáznegyven hangfelvétel őrzi a hangját. Erdély minden szegletét bejárta, gyűjtötte, majd énekelte a népdalokat, és énekli őket a mai napig. /Nagy Botond: Fél évszázad népzene. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
2004. június 8.
Marosvásárhely lakossága döntött: Dorin Florea lesz a következő négy esztendőben is a város polgármestere. Florea a sikert döntően a magyar választók segítségével érte el, akiknek legkevesebb egyötöde szavazott rá. A magyar nemzetiségű választók esetében megszűnt az oly sokat szidott "etnikai szavazás", a román választók továbbra sem tudnak szabadulni a többségi nemzet komplexusától, "csak magyar ne legyen" felkiáltással. Marosvásárhely lakossága nem érett még meg az igazi demokráciára, írta Bálint Zsombor. A városi tanácsban viszont megerősödött az RMDSZ-képviselet. /Bálint Zsombor: Nekünk Mohács kell? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2004. június 8.
A végleges eredmények még nem ismeretesek, az első következtetések levonására kérte a lap Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Kelemen Atillát, a Maros megyei szervezet elnökét. Markó Béla szerint nagyon jól szerepelt a romániai magyarság a helyhatósági választásokon, bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek. A mostani adatok szerint 150 polgármester van már első fordulóból. 2000-ben első forduló után volt 110 polgármestere az RMDSZ-nek, a második után 148. Sikerült leváltani Gheorghe Funart Kolozsváron. A marosvásárhelyi eredmény viszont fájdalmas. Az RMDSZ számára minden település fontos. Székelyudvarhelyt nem tartják kulcskérdésnek. Marosvásárhely nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínűleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon. /Mózes Edith: "Eredményesen szerepelt az RMDSZ". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2004. június 8.
Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester a 85.892 leadott érvényes szavazatból 48.556-ot szerzett meg. Kelemen Atillára 34.625-ön szavaztak, 509-cel kevesebben, mint a városi RMDSZ-tanácsosi listára. A marosvásárhelyi polgármesteri székért indított versenyben másodszorra szenvedett vereséget az RMDSZ. 2000-ben alig néhány szavazaton múlott Fodor Imre megválasztása. /(antalfi): Marosvásárhelyi polgármester-választás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2004. június 8.
Marosvásárhelyen 86.875-en járultak az urnákhoz a tanácsosi listákra szavazni. Az érvényes szavazatok száma ennél kevesebb, 83940 volt, 2.935 szavazatot érvénytelenítettek. A szavazatok elsöprő többségét az RMDSZ szerezte meg: 35.134-en szavaztak a tanácsosi listára, így többségi frakciót képes alakítani a szövetség. A végső eredmények alapján tehát a marosvásárhelyi tanácsban négy politikai alakulat képviselői lesznek jelen: az RMDSZ 12, a PSD 3, a PRM 3, a PUNR 2, a PNL 2, valamint Opriscan Doru Mihai független jelölt. /(antalfi): RMDSZ-többség a marosvásárhelyi tanácsban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2004. június 8.
Márkod faluról egy műkedvelő Suba Ferenc írt könyvet, dolgozatot /Márkod históriája és néprajzi leírása. Magánkiadás, Marosvásárhely, 2004/, melynek anyaga nélkülözhetetlen lesz a majdani szakmonográfiához. Suba Ferenc /sz. Márkod, 1938/ gépészmesteri képesítést szerzett, sajtólevelezőként is tudósított, aztán emlékeit, tapasztalatait foglalta írásba. Ősz fejjel tanulta a gyűjtőmunka titkait a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen, Asztalos Enikő tanárnőnél. Felhalmozott kincseit egymaga kívánta feldolgozni, s ez meglátszik munkáján. Suba Ferenc munkálkodása azonban minden tiszteletet megérdemel. Adattára, történeti, földrajzi, egyházi, gazdasági stb. leírásai, rajzi és fényképészeti adalékai igazolják szándékát: "...bemutatni ősapáink, nagyapáink életkörülményeit, szokásait – az idősebbek elbeszélései, egyházi és levéltári adatok, valamint gyermekkori visszaemlékezéseim alapján." Ilyen magánkutatókra mindenütt szükség van, mert a kincsek alámerültek a pusztulásba. /Bölöni Domokos: Márkodnak is van már falukönyve. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2004. június 8.
Brassai Zsombor mint kampányfőnök hosszú eszmefuttatásában a TKT-ülésen elhangzott bírálatokat élesen elítélte, azokat rosszindulatba torzuló lefejezési követeléseknek minősítette. Brassai szerint a marosvásárhelyi szavazó magyarság fele otthon maradt. /Brassai Zsombor: Veszíteni sem tudunk? Egy TKT-ülés margójára. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./ Markó Béla másképpen látta: szerinte Marosvásárhely nem politikai kérdés, hanem demográfiai. Fogy Marosvásárhely magyarsága, illetve valószínűleg nagyon sokan nem tartózkodnak itthon, állapította meg. /Mózes Edith: "Eredményesen szerepelt az RMDSZ". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2004. június 9.
Deáky András Gyimesbükkön él. Kérték a községnek Hargita megyéhez való visszacsatolását, ezzel kapcsolatban Deáky a parlamentben is mondott beszédet, akkor még a község lakóinak hetven százaléka magyar volt. A legutóbbi népszámláláskor ez arány 52 százalékra csökkent. A magyarságtudat gyengül. Gyimesbükköt ötven éve Bákó megyéhez csatolták, a magyar oktatás hosszú évtizedekre megszűnt, a vegyes házasságok is befolyásolták, hogy az ittélő csángómagyarokban a hovatartozás nagyon meggyengült. Deáky András a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán végzett, majd hazajött tanítani Gyimesbükkre. Később, 1966-ban, kinevezték iskolaigazgatónak. Akkor román nyelven folyt az oktatás. Megpróbálkozott azzal, hogy újraindítsa a magyar nyelvű oktatást. Aláírást gyűjtött, és beindította a fakultatív magyar nyelvű oktatást heti három órában. Ő maga tanította mindig reggel héttől nyolcig. Egy alkalommal Beke György interjút készített Deákyval, őszintén elmondta, hogyan állnak, az interjú megjelent az A Hét című lapban. Később megjelent Beke György „Magunk keresése" című kötetében is. Ez nagy port kavart fel, ősztől leváltották az igazgatóságból, csak helyettes tanárként működhetett. Deáky beiratkozott a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemre, és elvégezte a magyar-német szakot. A templom volt a magyar nyelvnek az őrzője, ápolója. Olyan papjaik voltak, mint Dani Gergely, aki hittanórákon beszélt a gyermekeknek a magyar történelemről. 1990-től sikerült a község három iskolájában elindítani a magyar nyelvű oktatást. Deáky létrehozta az RMDSZ helyi szervezetét, akkor ezer tagja volt. Egyike volt a legerősebb, legaktívabb szervezeteknek a gyimesbükki. Deáky hangsúlyozta, hogy saját intézményrendszert kell kiépíteni, csak ez menti meg a magyarságot. Felépített egy házat, melyet bővített, majd jöttek a szállóvendégek. Most befejezés előtt van az új kilencszobás ház. Gyalogosan elviszi a vendégsereget az ezeréves határhoz, ahol Deáky rendhagyó történelemórát tart. /Krebsz János: Egy sikeres vállalkozó: Deáky András. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2004. június 9.
Az Ariel Bábszínház /Marosvásárhely/ művészei a hét végén Csángóföldön turnéznak. Kisebb könyvtárra valóval indulnak a színészek Csángóföldre, mondta Barabás Olga rendező. A klézsei székhelyű Csángóföldi Oktatási Program vezetője, Hegyeli Attila hívta meg a társulatot. A Ludas Matyit adják elő. A csángóknál nagy az igény a magyar nyelvű gyerekkönyvekre, ezért három hónapig tartó gyűjtési akciót szerveztek, nagy könyvadomány gyűlt össze. Előadást fognak tartani Pusztinán, Somoskán, Külsőrekecsinen és Magyarfalun. /Nagy Botond: Könyves Matyi délre megy. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2004. június 10.
Marosvásárhelyen a jövő iskolai évben hagyományteremtő szándékkal indulna egy 28 fős középiskolai magyar osztály /a Constantin Brancusi Építészeti Iskolaközpontban/, amely műépítész-technikus képzést biztosítana. Ipari iskolai (mesterségek és művészetek iskolája) építészeti szak indul a jövő tanévtől is román és magyar nyelven egyaránt nappali tagozaton. Az Építészeti Iskolaközpont jó testvériskolai viszonyokat ápol hazai és magyarországi, hasonló profilú iskolákkal. A kecskeméti Gáspár András Műszaki Szakközépiskolában és a pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskolában az idén 15 marosvásárhelyi diák gyakornokoskodott. /Mészely Réka: Műépítészképzés magyar nyelven. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./
2004. június 10.
A rendszerváltás után eltelt tizenöt év alatt nem sikerült elérni, hogy színvonalas magyar tannyelvű mezőgazdasági, vidékfejlesztési, mezőgépészeti és erdészeti oktatás induljon magyar nyelven Maros megye egyik jó hírű középiskolájában. 1955-ben megszűnt a középfokú mezőgazdasági iskola. 1962-ben pártrendeletre felszámolták a tangazdaságot. Az elsorvasztott és felszámolt magyar iskolaszerkezetet nem sikerült felújítani. A 2003/2004-es iskolai évben volt ugyan egy próbálkozás, a Marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpontban beindítottak egy magyar osztályt. Az iskola már nem tudta biztosítani a megfelelő oktatószemélyzetet sem, ezért idén már nem is próbálkoznak, mindössze Mezőbándon indul egy növénytermesztési szakosztály magyar nyelven. Nánzán Jenő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgató-helyettese szerint a középfokú végzetteknek csak kis százaléka helyezkedik el a termelésben. Az oktatást sürgősen meg kell reformálni. Csomóss Attila, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének elnöke sem derűlátó. /Bodolai Gyöngyi: Lekéstük ezt a vonatot is? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./
2004. június 10.
Kialakulóban egy székelyföldi (területi) televíziós hálózat, mutatott rá Hodgyai Géza, az Entel Kft. vezetője, a Kelet Info Media Group vezérigazgatója. Napi 24 órán át sugározhatnak tartalmas műsorokat. A helyi adók is szerepet kapnak, mert bejöhet a csíkszeredai, a marosvásárhelyi, az udvarhelyi, a gyergyószentmiklósi hírcsomag is. Egy esztendő áll rendelkezésre a hálózat kiépítésére. Minden városban lesz szerkesztőség. A koordinálást az Entel Kft. fogja végezni. Hodgyai Géza a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet egyik alelnöke, de ígérte, hogy a Kelet Info Group politikailag nem lesz elkötelezett. /Bajna György: Születőben a székelyföldi tévéhálózat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./
2004. június 11.
Marosvásárhely főterén egy nappal kampányzárás előtt gyakorlatilag nem léteztek RMDSZ-plakátok, nem lehetett látni Kelemen Attila polgármesterjelölt arcát. Székelyudvarhely főterén viszont egy nappal kampányzárás előtt RMDSZ-plakátok zöldelltek mindenhol. Látszott, az RMDSZ győzni akar Hargita megye második városában (is). Megbuktak és talán érdemes lenne nagyon komolyan körbejárni, hogy miért is buknak meg mindig Udvarhelyen az RMDSZ jelöltei – ám tagadhatatlan, hogy mindent megtettek a győzelemért, írta Szondy Zoltán, Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke. Az RMDSZ vezérei megsiratták Udvarhelyt és elvesztették Vásárhelyt, állapította meg. Kolozsváron egy szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román polgármester helyére két másik szélsőségesen nacionalista, magyarellenes román politikus pályázott. Kolozsváron a magyar polgármesterjelölt visszalépett. Nem a magyarok mellett mindig kiálló Smaranda Enache javára, hanem egy olyan politikus javára, aki gyilkosnak nevezte Hungáriát. Ezt a politikust akarta az RMDSZ. /Szondy Zoltán (újságíró, a Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke): Főtéri séták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./
2004. június 11.
Jún. 9-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban harmadik alkalommal osztották ki a színház magyar részlege, a Tompa Miklós Társulat művészeinek, munkatársainak a Hunyadi László díjakat. A csaknem három éve tragikus hirtelenséggel, ötvenéves korában elhunyt színművész emléke ápolására létrejött Hunyadi László Baráti Köre Társaság azóta minden évben különböző kategóriákban kiosztja a Hunyadi László emlékplaketteket. Ezeket az azonos nevű, kiváló marosvásárhelyi szobrászművész, Hunyadi László készíti. Ebben az évben egy úgynevezett meglepetés-díjat is átnyújtottak Hunyadi László lányának, Hunyadi Zsuzsinak, aki elsőéves a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakán. A színház műszaki munkatársai közül ezúttal Nagy Levente díszítő részesült plakettben. A fiatal színész kategóriában Darabont Mikoldra és Ördög Miklós Leventére szavaztak a munkatársak. Az életmű díjat Nagy József színművész vehette át. /(Máthé Éva): Kiosztották a Hunyadi László díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2004. június 11.
Megjelent egy négy nyelvű kiadvány Maros megyéről. Több mint 500 város, község és falu leírása szerepel a jó minőségű, térképekkel, fényképekkel bőven teletűzdelt kalauzban. A kiadvány 1500 példányban jelent meg. Pop T. Simion, a helyi 24 Ore Muresene napilap főszerkesztője, és Pop Ágnes a szerzőpáros. A kötet hemzseg a magyartalan mondatoktól, a helyesírási hibáktól és a tévesen fordított szövegektől. /a Teleki Téka neve a könyvben: teleki Könyvtár, a Toldalagi-ház: Toldalgi gáz stb./ Kocsis Francisk elmondta, hogy ő csak a nyers fordítást készítette. Nem árulta el, hogy milyen végzettséggel rendelkezik, csak annyit, hogy újságíró és a marosvásárhelyi Vatra irodalmi folyóirat munkatársa. /(Máthé Éva): Díszes kiadvány Maros megyéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2004. június 12.
Az RMDSZ teljesítette kitűzött célját, hogy a 2000-es választásokon elért eredményeit meghaladva növelje a szövetség jelenlétét az önkormányzatokban – jelentette ki Markó Béla a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) jún. 11-i, marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla sikeresnek értékelte az RMDSZ választási szereplését, az RMDSZ 148 polgármesterjelöltje nyert mandátumot, míg a 2000-ben tartott helyhatósági választásokon 110 jelölt jutott polgármesteri székhez. A második fordulóban az RMDSZ további 80 polgármesterjelöltje méretkezik meg, közülük is legalább 15-en győztesként kerülnek ki majd a küzdelemből. Az RMDSZ-nek a megyei tanácsokban sikerült megtartania mandátumainak korábbi arányát, a helyi tanácsokban pedig abszolút számokban is növekedett az RMDSZ jelenléte, annak dacára is, hogy az új választási törvény értelmében jelentősen csökken a helyi tanácsosok száma. A 2000-ben elért 2451 helyi mandátummal szemben a hétvégi választásokon az RMDSZ-nek 2487 mandátumot sikerült szereznie. Az RMDSZ öt megyében, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Bihar megyében a legnagyobb politikai erővé vált – mutatott rá Markó Béla. Markó javasolta a területi szervezeteknek, hogy keressék az együttműködés lehetőségét a kormánypárttal, amennyiben azonban ez nem lehetséges a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt alkotta szövetséggel is köthetők ilyen irányú megállapodások. Az RMDSZ egyedül a Nagy-Románia Párttal zár ki mindenfajta együttműködési lehetőséget. /Lehetőleg az SZDP-vel egyezkedjünk – ajánlja Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
2004. június 12.
Marosvásárhely egyik legjobban felszerelt főiskolája, a Református Egészségügyi Főiskola az idei ballagókkal együtt 316 fiatalnak biztosított szakmát, a megélhetés lehetőségét. Megalakulásától, 1992-től sokszor reménytelen küzdelmet folytatott az intézmény vezetésével megbízott dr. Nagy Attila nyugalmazott tüdőgyógyász főorvos, és később a szervezésben oroszlánrészt vállaló Mezei Ilona, aki mindenese volt az iskolának. 1992-ben, amikor az anyanyelvű posztliceális egészségügyi asszisztens-képzést elindították Marosvásárhelyen, a Kistemplomban kezdték meg az oktatást, majd a sportiskola fogadta be az intézményt. Csiha Kálmán református püspök világjáró körútjain gyűjtötte össze a támogatást, amiből az iskolaépület elkészülhetett. A Bod Péter Tanulmányi és Diakóniai Központ adott végleges otthont a főiskolának, s biztosította a bentlakás és az étkeztetés lehetőségét is. A tanítást a MOGYE akkor nyugdíjba kényszerített professzorai vállalták, majd az évek során fiatalabb egyetemi káderekkel egészült ki a tanári kar. Megjelent egy kormányrendelet, amely szerint csak az egyetemek keretében képezhetnek egészségügyi asszisztenseket. Mezei Ilona a távozó orvos-igazgatóval és a tanári kar egy részével menni készül. Nem sikerült elérniük, hogy a marosvásárhelyi egyetem a jelenlegi formájában felvállalja az iskolát. Ősztől bábaképző főiskola indul a MOGYE keretében, de ez nem pótolja azt, hogy megszűnik az anyanyelvű általános asszisztens-képzés folytonossága. /Bodolai Gyöngyi: Belenyugodhatunk? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./
2004. június 12.
Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Székely Miklós festményei láthatók. A festőművész 1998-ban szívinfarktust kapott, majd bénító agyvérzést, jobbkeze megbénult. Hatalmas akarattal Székely Miklós bal kézzel megtanult, újratanult festeni. 2000-ben már egyéni kiállítással hallatott magáról, azóta ez a negyedik tárlata. /N. M. K.: Alkotó életerővel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./
2004. június 14.
A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem végzős diákjai jún. 12-én ballagtak. Idén a magyar tagozaton, a színészosztályban 16-an végeztek, a teatrológia szakon 9-en. Az egyetem folyamatosan bővíti kínálatát, négy évente indítanak rendezőosztályt, a 2003-2004-es tanévtől bábszínészképzés kezdődött, a következő tanévtől pedig zenepedagógia szakra hirdetnek helyeket. Romániában két helyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron képeznek magyar színházi szakembereket /Elballagtak a Színművészeti Egyetem diákjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./