Befejeződött a tisztújítás a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az intézmény rektori tisztségébe Copotoiu Constantin egyetemi tanár került. Rektor-helyettesnek a tisztségébe újraválasztott Nagy Örs mellett Branzaniuc Klára egyetemi előadótanárt választották. /Új vezetőség a MOGYE élén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen „máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek.” – olvasható az RMDSZ Maros megyei szervezete vezetősége nevében dr. Kelemen Atilla elnök rövid emlékezőjében. Az események mély nyomot hagytak a város életében. Emlékezni kell az áldozatokra, azokra, akik 1990 márciusában elhunytak, megsebesültek az idegengyűlölet által szított összecsapásokban. /Emlékezzünk! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

Márc. 19-én tizennégy éve történtek Marosvásárhelyen azok az események, amelyeket "fekete március" néven emlegetnek. Akkor gyűlölködés, intolerancia vitte az utcára a vasvillával, botokkal felfegyverzett és a háttérből manipulált embereket, hogy aztán a város főterét vérbe borítsák. Valódi megbékélésről nem lehet beszélni, de az bizonyos, hogy a véres események megismétlődése ma már elképzelhetetlen. Azonban nem lehet állítani, hogy toleranciában, a másság elfogadásában Marosvásárhelyen vagy máshol gyökeres fordulat állt volna be, írta Mózes Edit újságíró. Szerinte azóta az egymást követő kormányzatok elfogadták, hogy a "magyar kártya", az "etnikai kártya" nem lehet célravezető. Mózes Edit sorolta: maholnap áll az aradi Szabadság-szobor, használható az anyanyelv a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, folyik az elkobzott földek és erdők, egyházi ingatlanok visszaadása. Azonban a magyarellenes megnyilvánulások még mindig fellelhetők, állapította meg. /Mózes Edith: Márciusi számvetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

"A Magyar Polgári Szövetség Maros megyében már megkezdte az aláírásgyűjtést, amire a leendő választási törvény kényszerít. Eddig mintegy 1.200-an váltak a szervezet támogató tagjává, csak Szovátáról másfél nap alatt több mint 500-an írták alá az íveket" – jelentette ki Tőkés András, a MPSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke a márc. 18-án első alkalommal megtartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a vádakkal ellentétben nem az MPSZ osztotta meg a magyarságot, hanem ellenkezőleg, a megosztott erdélyi magyarság miatt alakult meg a szervezetük. Mintegy 15-20 százalékra becsülte azon magyarok arányát, akik a helyhatósági választásokon semmiképpen nem szavaznának az RMDSZ-re, és akiknek szavazatai az MPSZ felé "áramolhatnának". Ily módon – érvelt tovább – az RMDSZ-szel a személyes vagy másmilyen okok miatt "elégedetlen magyarok" szavazatai sem vesznének el. Dónáth Adél, az MPSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje 30 százalékos esélyt ad magának. A marosvásárhelyi MPSZ az urnás előválasztásokat szorgalmazza, amin az RMDSZ jelöltjével, de más, független magyar jelölttel is összeméri erejét. Dónáth Adél csak abban az esetben lép vissza, ha az előválasztáson a lakosság többsége Kelemen Atilla mellett voksol. /Antalfi Imola: 1.200 tagot toboroztak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete felkérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy ne támogassanak semmi olyan szervezkedést, amely megosztja a magyarságot és gyengíti az RMDSZ választási esélyeit az önkormányzati választásokon. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Benedek Józsefet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dékán-helyettesét választották márc. 19-én a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet (KMTI) elnökévé. Az intézet közgyűlésének döntése értelmében különböző tudományos területtel foglalkozó, egyetemi háttérintézmények által alapított KMTI alelnöki tisztségét Pozsony Ferenc néprajzkutató tölti be. Veres Valér, a kolozsvári magyar nyelvű állami felsőoktatást szinte teljes mértékben képviselő intézet igazgatója elmondta: a közgyűlésen javaslatokat tettek az Iskola Alapítvány által elkészített, szakkollégiumok létrehozására és oktatói lakások építésére vonatkozó terv véglegesítésére. A február elején létrejött intézet egyebek között az egyetemisták lakásgondjait akarja megoldani, mivel Kolozsváron tíz magyarul tanuló diák közül csupán egy-kettő jogosult kollégiumi helyre. Az intézet az eddiginél hatékonyabban szeretné vállalni az egyetemi oktatók és kutatók munkájának megszervezését, emellett az erdélyi magyar felsőoktatás körülményeinek javítását is célul tűzte ki. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. Marosvásárhelyen tavaly októberben avattak fel egy szakkollégiumot és egy orvosi szakkönyvtárat, amelyet az alapítvány működtet. A közgyűlés után a KMTI tagjai Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Kötő Józseffel, az RMDSZ oktatási és egyházi kérdésekért felelős ügyvezető alelnökével találkoztak. /(borbély): Új vezetőség a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézetnél. Markó: Helyre kell állítani a megbomlani látszó konszenzust a magyar karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Márc. 20-án az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában Markó Béla, az RMDSZ elnöke adott át támogatást a tizennégy évvel korábbi véres marosvásárhelyi események áldozatai hozzátartozóinak és azoknak, akik részesei voltak az akkori eseményeknek. Jelen volt Csipor Emma (Csipor Antal özvegye), Gémes Ilona (Gémes István özvegye), Kiss Irma (Kiss Zoltán özvegye), valamint Juhász Ilona és Cseresznyés Pál. Markó Béla, miután a jelenlevőknek megköszönte, hogy eljöttek a megemlékezésre, felidézte az 1990 márciusi eseményeket. 1990 után lassan, de mégis elkezdődött az etnikai kérdés rendezése Romániában, és nem erőszakos eszközökkel folytatódott, hanem nehezen, rendkívül nagy feszültségek árán, de politikai úton. A találkozó végén Sütő András fogalmazta meg üzenetét: „Az RMDSZ-szel szervezetten politikai küzdelembe indult erdélyi magyarság több olyan alapvető, alkotmányban is rögzített jogot vívott ki, amelyek alapján már sokkal közelebb kerülünk az önrendelkezés formáihoz, vagyis az autonómiához. Ez az autonómia – amely célja az erdélyi magyarságnak – a fokozatos építkezés és a román politikai életben még rendkívül erős politikai ellenállás körülményei között folytatott küzdelemben lesz megvalósítható.” /Mózes Edith: Az áldozatokra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Márc. 20-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági főosztálya szervezésében "Mi célba érünk!" mottó égisze alatt egynapos tanácskozást tartottak, hogy kidolgozzák az RMDSZ sportstratégiáját. Felvetődött egy tehetségkutató- és gondozó központ létrehozása, amely a romániai magyar sportélet utánpótlásának nevelését segítené. /Országos sportstratégia készül. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Sapientia Alapítvány Csíkszeredában tartott kuratóriumi ülésén leváltották tisztségéből dr. Lányi Szabolcsot, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánját, hivatali hatáskörének túllépése miatt. Egy szépvízi szennyvíztisztító komplexumra benyújtott SAPARD pályázatban Lányi Szabolcs az egyetem nevében 90 ezer eurós önrészt vállalt, ebből egy monitorizáló és kutató-laboratóriumot építenének ki. A kuratórium szerint ezzel a vállalással Lányi túllépte hatáskörét, a volt dékán viszont azt vallja, egy társfinanszírozási megállapodásra feletteseitől elvi jóváhagyást kapott. Lányi Szabolcs helyére dr. Györfi Jenőt nevezték ki dékánnak, helyettesei Gagyi József és Szabó Árpád lettek. Dr. Lányi Szabolcs leváltásáról a romániai magyar történelmi egyházak elöljáróinak március 11-i testületi ülésén elfogadott határozatban döntöttek. Az egyházi elöljárók megdöbbenésüket fejezték ki a magyarországi pénzügyi megszorító intézkedések miatt. Megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz annak érdekében, hogy más forrásból pótolják az egyetem idei költségvetési hiányát, és a jövő évi költségvetésben az eredeti, két milliárd forintos támogatást biztosítsák. A testület másfelől elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra ("például az ún. erdélyi televízió") nyújtson tetemes támogatást, "ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket". A határozat értelmében módosító törvénytervezetet terjesztenek a román parlament elé a felekezeti oktatás jogának az elkövetkező tanévvel kezdődő biztosítása céljából, a beterjesztést az RMDSZ parlamenti képviselői vállalják. /Leváltották a Sapientia egyetem csíki dékánját. Hatásköri visszaéléssel vádolták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Lányi Szabolcs professzor tanszékvezetőként tevékenykedik továbbra is a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./ Ideiglenesen két rektor-helyettest is kineveztek Bakacsi Gyula, a közgazdasági tanszék vezetője, magyarországi vendégtanár, valamint Dávid László, a marosvásárhelyi egyetem tanszékvezető professzora személyében. /D. Balázs Ildikó: Félreállítás vagy elvhűség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A kolozsvári Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetének közös rendezésében került sor márc. 20-án Marosvásárhelyen az immár hatodik alkalommal megszervezett Reményik Sándor munkásságával foglalkozó irodalmi konferenciára és az "Egy lángot adok, ápold, add tovább" címet viselő szavalóversenyre. A minden évben más helyszínen sorra kerülő rendezvény eddigi helyszínei – Kolozsvár, Borberek, Pécs, Szováta és Debrecen – után, most Marosvásárhely következett, jövőre pedig Szegedre vándorol a konferencia. Az irodalmi konferencián Pomogáts Béla, Dávid Gyula, Kántor Lajos és Szabó Zsolt tartott előadást. A szavalóversenyen 20 diák mérte össze művészi erejét. Az ünnepség délután kiállítás-megnyitóval folytatódott, amelyen bemutatták a zsoboki alkotótáborban részt vevő képzőművészek Reményik Sándor munkásságából ihletődött alkotásait. A gálaest keretében adták át az idei Reményik-díjat, amelyet ezúttal Dávid Gyula irodalomtörténésznek ítéltek oda. /Köllő Katalin: Meghallani a költészet szavát. Reményik Sándor-emlékünnepség Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 22-én Kézdivásárhelyen Erdély hét református kollégiumának csapatai mérték össze bibliaismereteiket, felkészültségüket. A vetélkedőn, Szatmárnémeti, Zilah, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely egy-egy, Kézdivásárhely két csapattal vett részt. /(Iochom): Erdélyi bibliaismereti vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

A Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi szervezete együttműködési ajánlattal fordult az RMDSZ-hez. Makkai János újságíró ezt egy rosszul eltervezett csapdának tartja. /Makkai János: Kis magyar abszurd. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom áldozataira emlékezett márc. 21-én, vasárnap a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség. A véres események sáromberki áldozatának, Gémes Istvánnak sírjára helyezték el a kegyelet koszorúját. 1990-ben a Marosvásárhely felé tartó, a felbujtott román parasztokat szállító egyik gépkocsi halálra gázolta a 41 éves Gémes Istvánt és több helybélit megsebesített. Gémes az út szélén, amikor az autó belehajtott, és súlyosan megsebesítette, másnap reggelre meghalt. A tettes Butilca Dumitru, akit nem idéztek be a törvényszékre, nem ítélték el.- Soha nem kért bocsánatot – mondta az áldozat felesége, Gémes Ilona. A Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség elnöke, dr. Ráduly Levente elmondta, minden évben megemlékeznek a 14 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom áldozatairól, és az áldozatok egyikének sírjára koszorút helyeznek. – A 14 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom kiagyalói, megszervezői és végrehajtói szabadlábon járkálnak környezetünkben – mondta Ráduly Levente. Dr. Kincses Előd ügyvéd, a Marosvásárhely fekete márciusa című könyv szerzője rövid felszólalásában méltatta a Marosvásárhely körüli magyar falvak helytállását a pogrom idején, és reményét fejezte ki, hogy olyan nehéz helyzetbe, mint 14 évvel ezelőtt, Erdély magyar népe nem kerül többé. /Antalfi Imola: Gémes Istvánra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán márc. 19-20-án tudományos tanácskozást szervezett Emlékezet és kommunikáció címmel a Humán Tudományok Tanszéke. A tanácskozáson budapesti és pécsi egyetemi tanárok mellett előadást tartottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a házigazdák oktatói is. Niedermüller Péter pécsi egyetemi tanár tartott vitaindító előadást a kollektív emlékezetről. Előadást tartott többek között Ungvári Zrínyi Imre, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Sapientia egyetem tanára, Virginás Andrea kolozsvári előadó, Ungvári Ildikó, a Színművészeti Egyetem és a Sapientia előadója, Balog Enikő /Kolozsvár/, Veress Károly /Kolozsvár/, Gagyi József /Csíkszereda/ és Keszeg Vilmos /Kolozsvár/. /(vajda): Tudományos tanácskozás. Emlékezet és kommunikáció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

A Magyar Polgári Szövetség kérte az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetét, hogy támogassák az MPSZ előválasztásokra vonatkozó kezdeményezését, amelynek célja az lenne, hogy "a polgármesteri székért harcba induló egyetlen magyar polgármesterjelölt minden magyar politikai és társadalmi szervezet támogatását élvezze". Ezért előválasztásokon javasolják eldönteni, ki örvend nagyobb támogatottságnak. Dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje az MPSZ-ajánlatáról kifejtette: az RMDSZ meghirdette, mindenki jöjjön, mérettessen meg, de akkor az MPSZ részéről nem jelentkeztek. Kelemen Atilla egy háromlépcsős jelölési rendszerben megkapta a marosvásárhelyi, illetve a Maros megyei RMDSZ bizalmát a polgármester-jelöltségre. Ezek után a szóban forgó felkérés valójában félrevezetés. /Mózes Edith: Dr. Kelemen Atilla: Az MPSZ felkérése félrevezetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Tófalvi Zoltán /sz. Korond, 1944. márc. 24./ Kolozsváron szerzett történelem-filozófia tanári képesítést. Éveken át szülőfalujában volt tanár, majd a Marosvásárhelyi Rádió riportere, később A Hét, az Erdélyi Napló munkatársa, jelenleg az RTV magyar adásának szerkesztője. Művei: Pogány fohászok faluja (riportok, 1979), Ceramica din Corund – A korondi kerámia (kétnyelvű monográfia Kardalus Jánossal, 1981), A Temesváron élő atyhai közösség (szociológiai tanulmányok, 1984), Ha egyszer egy ember támad (riportok, 1989), Kövek egy siratófalhoz (vallomások a kommunista diktatúra mártírjairól, Gazda Józseffel közösen, 1994), A sóvidéki népi fazekasság (monográfia, 1996), Északi változatok (Beszélgetések Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban élő jeles magyar értelmiségiekkel, 2000), Élet a föld alatt (Balaskó Vilmos református lelkipásztor 1983-ban papírra vetett emlékirata – felfedezte, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel látta el T.Z., 2000), Fodor Pál és az erdélyi kérdés (tanulmány, Korunk, 2003), A Dunánál (sorozat az erdélyi ötvenhatosokról a Székelyföld c. folyóiratban). A hatvanéves Tófalvi Zoltán riporter, kutató, helytörténész, monográfus, író és 1956 kutatója. A történetkutatás mellett fontosnak tartja a néprajzi kutatást, doktori dolgozata témája is a sóvidéki fazekasság volt. Óriási anyagot kell átnézni 1956-ról is, például csak a Szoboszlay-per perirata több mint harmincezer oldalt tesz ki. Tófalvinak van szerepe abban, hogy a kiskunmajsai kápolna falára odakerültek az erdélyi magyar mártírok nevei is, és Budapesten a 301-es parcellában is ott olvashatóak ezek a nevek. /Bölöni Domokos: "A pászma, melyet vállaltam". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Márc. 27-én Marosvásárhelyen Gyökerekből megújuló nép címmel tanácskozást szerveznek a marosvásárhelyi történelmi egyházak és a Mustármag megújulás-szolgálat. Nemzeti jellemünk gyökerei címmel dr. Zachar József, a Magyar Tudományos Akadémia történelemtudomány doktora tart előadást. A magyar műveltség gyökerei címmel dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke értekezik. A mai erdélyi keresztény társadalmat dr. Gagyi József, az EMTE tanára mutatja be, majd dr. Rókusfalvy Pál, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológus doktora A lélek őstörténete és az ifjúság címmel tart előadást. /Gyökerekből megújuló nép. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Márc. 23-án parlamenti politikai nyilatkozatában Borbély László képviselő Marosvásárhely 1990 fekete márciusára emlékezett: "1990 januárjában és februárjában egyik diverziós hullám a másikat érte, azt állították, hogy a magyarok el akarják szakítani Erdélyt, hogy kiüldözik a román gyerekeket az iskolákból, és más, ehhez hasonló rémmeséket terjesztettek a sajtóban.” 1990 márc. 16-án azokat a magyarokat bántalmazták, akik magyar nyelvű feliratot akartak elhelyezni az egyik gyógyszertárra. Ami ez után következett, az ismeretes. Hat halott, 300 sebesült. Borbély László szerint eljutotta oda, hogy már egyeseknek (főleg a fiatal generációnak) nehéz elhinnie, hogy a kétnyelvű feliratok miatt két közösség véres konfliktusba került. /Parlamenti felszólalásban idézték fel 1990 márciusát. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó immár hetente egy kötetet ad ki, tájékoztatott Tőzsér József igazgató az irodalmi délutánon Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A kiadó vendégeként Egyed Péter, Sebestyén Mihály és Nagy Miklós Kund találkozhatott a közönséggel. Nagy Miklós Kund Maszelka Jánosról, a nemrég elhunyt székelyudvarhelyi festőművészről készült kismonográfiáról, a Műterem sorozat legutóbbi kötetéről beszélt. Sebestyén Mihály kötete, a Csütörtöki kimenő a Népújságban megjelent publicisztikai írásaira épül. Egyed Péter kolozsvári költő és egyetemi oktató „A szabadság a filozófiában” című filozófiatörténeti kötettel jelentkezett. /(nk): Hetente egy könyv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

A 80 éves Nagy Pált március idusán a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll-díjban részesítette. Az immár évtizedek óta Marosvásárhelyen élő szerkesztő, irodalomtörténész, publicista fiatalos lendülettel vesz részt a város, Erdély, de még az anyaország rangosabb rendezvényein is. Sorra jelentek meg kötetei – Visszanéző, Bolyaiak tere, Tinta a kisgöncölben, Forgatagos időkben – emellett ő szerkeszti a Wass Albert-sorozatot a Mentor Kiadónál. Városában a Kemény Zsigmond Társaság estjeire kollégistakorától jár. Nagy Pál /sz. Mezőkölpény, 1924. jan. 30./ középiskoláit Marosvásárhelyen, a székely fővárosban végezte, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett irodalom–történelem tanári képesítést. 1955-ben lett főállású újságíró, visszakerülve Marosvásárhelyre, ahol az Igaz Szó, A Hét, végül az Új Élet szerkesztője lett, de a napi- és hetilapok is szívesen közölték írásait: irodalomtörténeti tanulmányokat, jegyzeteket, színházi bírálatokat. /Adamovits Sándor: Nagy Pál aranytollas. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

Ha az RMDSZ nem hajlandó az urnás előválasztások megszervezésére a marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyének kiválasztására, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete fogja megszervezni április végén – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András elnök. Az MPSZ nem tartja szükségesnek az előválasztást a városi tanácsosok esetében. Tőkés András dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje nyilatkozataira reagált: "Nem Kelemen Atillának címeztük az előválasztások kezdeményezésére vonatkozó felkérést, hanem az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökségéhez, és választ is innen várunk". Szerinte "érthetetlen, hogy Kelemen Atilla miért beszél a marosvásárhelyi összmagyarság nevében, miért nem csak a megyei RMDSZ-tagok nevében". /(antalfi): Az MPSZ előválasztásra készül. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

„Az RMDSZ-szel vagy nélküle, de az MPSZ-nek eltökélt szándéka április végén megszervezni a marosvásárhelyi előválasztásokat – nyilatkozta Tőkés András, a polgári szövetség helyi elnöke. Dávid Csaba, szerint tárgyalóasztalhoz kellene ülniük az MPSZ-szel. Szovátán minden esély megvan arra, hogy közös előválasztást szervezzünk az RMDSZ-szel – jelentette be Tőkés András. /Szucher Ervin: Megmérettetés helyett tárgyalás? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Megjelent dr. Fodor Ferenc: A szemgyógyászat évszázadai Erdélyben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című történeti jellegű összefoglalása. A szerzője az Erdélyre általánosan vonatkozó, korszakolt szemgyógyítási emlékek, adatok bemutatása után a 13 megyére jellemző sajátosságokat is ismertette. /Dr. Marian Felix: A szemgyógyászat évszázadai Erdélyben. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 26./

Ráduly János folklorista régóta foglalkozik rovásírással, az utóbbi években meglátásait rendszeresen közölte is. Ezekből állt össze Titkok a rovásírásban című kötete. A kötet alcíme: Adalékok rovásírásunk ismeretéhez. A Romániai Magyar Szóban, a marosvásárhelyi Népújságban, a Művelődésben és a korondi Hazanézőben közölt cikkek több olyan felirattal foglalkoznak, amelyek az utóbbi években kerültek a kutatók figyelmébe. A szerző kiemelte, hogy 1990 előtt 14 rovásfeliratról tudtak Erdélyben, 14 év alatt számuk több mint negyvenre emelkedett. Több felirat (alsószentmihályi, vargyasi, székelydályai, berekeresztúri) olvasatát is megadja, illetve másokat ismertet: 1998-ban Székelykeresztúron egy kályhacsempén felfedezett vegyes (latin és rovásjeles) feliratot, a berekeresztúri torony jeleit, a vadasdi lőporszarun és egy istállóajtón felfedezettet, a szolokmai faedényre, a makfalvi fakulacsra, a kibédi rovásjeles lőporszarura és körzőre stb. vésetteket. /(pbá): Rovásírásos emlékeinkről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 26./

Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem előadótanára lett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektor-helyettese. A magyar professzor mellett Dávid László, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara villamosmérnöki tanszékének oktatója is rektor-helyettesi tisztséget tölt be. Az egyetem szenátusa márc. 26-án választotta meg az új vezetőket. Bakacsi Gyula 1959-ben született, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanít. Kutatási területe a szervezeti és nemzeti kultúrák és a vezetés. Több éves kapcsolat fűzi a határon túli felsőoktatási intézményekhez. A csíkszeredai születésű Dávid László okleveles villamosmérnök, a marosvásárhelyi Petru Maior Műegyetemen tanít. A Transindex internetes portál nyilvánosságra hozta az egyetem átvilágítását elvégző jelentés tartalmát. A dokumentum megállapította, hogy az egyetem nem érte el a kezdeti célkitűzést, miszerint több forrásból finanszírozzák működését. A jelentés szerint az EMTE szerződései közül többet nem zártak le. A leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök, mivel az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradtak. Az sem tekinthető át, hogy az egyetem gazdasági társaságai és a Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő karok kinek számolnak el. A vezető beosztással járó fizetések és extrapótlékok aránytalanul nagyok. A lap úgy tudja, hogy az EMTE a karok és a tudományos kutatási tevékenység költségeinek fedezésére rendszerint nem nyújt be pályázatokat. Ez a helyzet némileg pozitívabb a szintén az alapítvány hatáskörébe tartozó Partiumi Keresztény Egyetemen. A stratégiai tervezésben teljes a lemaradás. Az egyetem vezető testületei nem követik, hogy az egyes döntések mikor és milyen mértékben valósulnak meg a gyakorlatban. A Transindex szerint az egyetem oktatói, vezetői körében halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat és jellemző az összefonódás. /B. T.: Rektor-helyetteseket választottak az EMTE-n. Nyilvánosságra hozták az átvilágítási jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Márc. 26-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ünnepélyesen megnyitották a Marosvásárhelyi Diákszövetség által szervezett XI. Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK). Ünnepi beszédet mondott Csegzi Sándor alpolgármester, a Frankfurtból érkezett dr. dr. Sztankay Csaba és Benda István. Márc. 27-én három szekcióban mutatják be dolgozataikat az egyetemisták. /Tudományos Diákköri Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Marosvásárhelyen bemutatták dr. Béres Andrásnak, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektorának Művészet és színházművészet című új könyvét. A könyv az egyetem kiadójának első magyar nyelvű kiadványa, a bevétel pedig az intézetet fogja gazdagítani. A szerző elmondta, a techné fogalmának születését járta körül a tanulmánykötet. /Nagy Botond: A művészetről, jó hangulatban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Nehézséget okoz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági intézkedések bevezetése. A Népújság munkatársa, Bálint Zsombor a kiapadhatatlannak tekintett csap elzárásáról beszélt. A hallgatók a helyzetért a sajtót és a magyar kormányt próbálták meg felelőssé tenni. Az újságíró elutasította a sajtó bírálatát. A diákok úgy gondolják, az adományt elfogadó félnek joga volna megszabni az adományozónak, hogy mennyit juttat. /Bálint Zsombor: A gyertyás virrasztásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ Kali István, a Sapientia hallgatói önkormányzatának külügyi kifejtette: „Nem tartom szerencsésnek, hogy nyilvánosan tüntessünk a magyar kormány ellen, nem ez a célunk, a rendezvény célja inkább a figyelemfelkeltés, hogy 1500 diák sorsáról felelőtlenül ne döntsön senki”. /Antal Erika, Lepedus Péter: Pesti rektor-helyettes a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Szinte egyhangúlag szavazta meg a marosvásárhelyi RMDSZ 2-es számú körzetének közgyűlése azt a felhívást, amelynek alapján arra szólítja fel a szövetség helyi vezetőségét, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az MPSZ-szel. Benedek István, a városi önkormányzati testület frakcióvezetője elmondta: „Én már fél évvel ezelőtt kijelentettem, hogy le kell ülni tárgyalni, ezért egyesektől meg is kaptam a magamét.” /Szucher Ervin: Benedek István: tárgyalni kell az MPSZ-szel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Márc. 26-án este a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes marosvásárhelyi székhelyén, a Deus Providebit tanulmányi központban több száz „sapientiás" hallgató gyűlt össze, hogy gyertyafény mellett, könyvvel a kézben nyilvánítsa ki véleményét az egyetem körül kialakult helyzetről. A mostani gyertyás virrasztás az anyanyelvi oktatásért szervezett, 1990-es megmozdulások folytatása volt. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja elmondta: létkérdés az, hogy a Marosvásárhely mellett Koronkán épülő egyetemi központ szeptember közepére elkészüljön. Az idén a magyar kormánytól 600 millió forintot kapnak az építkezésre – két részletben. A munkálatnak három része van, és ez csak az első fázis. A szükséges teljes összeg 6,08 millió eurónak felel meg. A továbbiakban csökkenteni próbálják a kiadásokat. Másrészt gyűjtéssel szeretnék megszerezni a hiányzó 400 millió forintnyi összeget. /Máthé Éva: Gyertyás, könyves virrasztás az egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./