Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. június 15.
Ez a választás vereség a javából. Marosvásárhelyen a magyar polgármesterjelölt egy legyőzhető ellenféllel szemben maradt alul. A hivatalban levő polgármester sok hibát elkövetett, lehetett volna fogást találni rajta. Mindezt az RMDSZ nem tudta kihasználni. A cikkíró hozott egy példát: a polgármester több ízben elutasította az RMDSZ helyfoglalási igényét kampányrendezvényekre. Vásárhelyen a leadott szavazatok aránya lényegesen kevesebb, mint a magyarság számaránya a városban, konkrétan: 47,5% a magyarság aránya, a városi tanácsra 42%, a polgármesterjelöltre 40% szavazott. Nem sikerült megszólítani a kiábrándultakat, fásultakat, közömbösöket. Az RMDSZ-nek változtatnia kell politizálási stílusán, mert az egységesnek mondott szavazótábor morzsolódik. /Gábor Attila: Számadás vagy sikerpropaganda? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
2004. június 15.
A helyhatósági választások előtt Turma címmel vezércikk jelent meg A Hét című hetilapban. Első mondata így hangzott: "A romániai magyar választó kisebb-nagyobb csoportokban élő állatfajta." Majd ezt olvashattuk: "A szórványmagyar igen jámbor haszonállat", "Közeli rokona nem a sztyeppén, hanem Ausztráliában él: ez a repülésképtelen bávatag madár, az emu." Aztán megtudható volt a cikk szerzőjének jóvoltából, hogy a tömbmagyar és a szórvány-magyar egyaránt "Csak azonos elbánásban, ridegtartáson, közös akolban kezelhető"; mindegyiküknek "ott a helye a nagy közös karámban, a nagy közös turmában". És így tovább. "Mi vagyunk az erdélyi magyar kisebbségi racka." S következett a nagyon is vásárhelyi célzatúra kihegyezett megállapítás: "(…) teljesen érdektelen kérdés, hogy a polgármesterjelölt román, magyar vagy valamilyen egészen már állatfajta." Mindezek után megszületett egy értelmiségi nyilatkozat, melynek aláírói szerint "fontos ennek a szellemiségnek a jelentkezése", noha – úgymond – A Hétben megjelent "közéleti írások tárgyszerűségét és az érintett felek álláspontjának árnyalt bemutatását nem mindig sikerült biztosítani". Nagy Pál leszögezte, sértőnek, megalázónak érzi a hetilap vezércikkének cinikus hangvételét. /Nagy Pál: Állatok vagyunk? Nocsak! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
2004. június 15.
Brassai Zsombor, a Népújság munkatársa válaszolt Gábor Attilának, aki olvasói levelében választási vereségről beszélt Marosvásárhely vonatkozásában. Brassai Zsombor éles hangon elutasította a kritikát. A magyarok közérzetéért mindannyian felelősek vagyunk, szögezte le Brassai, azok is, akik epés hangvételű írásaikkal mérgezik a közhangulatot. /Brassai Zsombor: Kritika csúsztatásokkal. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./ Előzmény: Gábor Attila: Számadás vagy sikerpropaganda? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
2004. június 16.
Több mint 850 pályázat résztámogatására és több mint háromezer romániai magyar diák támogatására volt elegendő az a húszmillió forint, amely az Oktatási Minisztérium különleges alapjából származik – jelentette be Kötő József, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke jún. 15-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A magyarországi szaktárca az EMKÉ-t bízta meg azzal, hogy adminisztrálja az adományt, amely a szórványban anyanyelven oktató tanárok minőségi munkájának és életkörülményeinek javítását, valamint szórványban élő tanulók támogatását szolgálja. Az EMKE nyolc körzeti központot hozott létre Temesváron, Besztercén, Aradon, Válaszúton, Kőhalmon, Szászmedgyesen, Déván és Marosvásárhelyen, hogy minden szórványban élő romániai magyar közösséget elérjen. Korábban az Apáczai Közalapítvány keretében működő hasonló program lefedezetlenül hagyta a szórványosodó Szeben és Fehér megyét, valamint a Mezőséget. A rendelkezésére álló 3,1 milliárd lejből 1,9 milliárdot diákingázásra költöttek, emellett 600 milliót a pedagógusok ingáztatására és lakbér-hozzájárulására, valamint 250–250 millió lejt szórványóvodák programjaira, párhuzamos osztályokban tanító pedagógusok és képesítés-megszerzés támogatására fordítottak. A romániai magyar szórványoktatás támogatása azért kiemelten fontos, mert a 2005–2006-os tanévtől kezdődően számos iskolát felszámolnak a tanintézmények normatív támogatási rendszerének bevezetése miatt.– A Communitas Alapítvány fiatal kutatók külföldi szakmai utazására szánt alapjából 37-en részesültek támogatásban. /B. T.: Teljes mértékben lefedték a szórványt. Fiatal kutatók szakmai utazásra pályázhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
2004. június 16.
Idén tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját Kisvárdán, jún. 17–26. között. Tizenhét színházi társulat kapott meghívást; Erdélyből érkezik a legtöbb színház: a csíkszeredai, a gyergyószentmikósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári, ugyanakkor öt romániai magyar bábszínház is előadást tart. /Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./
2004. június 17.
Ünnepélyesen felavatták az észak-erdélyi autópálya építőtelepét. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, ez alapvetően megváltoztatja Erdély közeljövőjét, illetve azoknak a régióknak a jövőjét, amelyeken az autópálya áthalad. Ez 2,5 milliárd eurós terv a legnagyobb erdélyi beruházás. Markó szerint a sztrádaterv valóra váltása az RMDSZ kitartó munkája nélkül nem lett volna lehetséges, sikerre vitelében a magyar és a román kormány szerepe is nagyon fontosnak bizonyult. Az útvonal kifejezetten szerencsés, mert Erdély fő ütőerén – Nagyvárad–Zilah–Kolozsvár–Marosvásárhely–Segesvár–Brassó – halad át. A sztráda madjnem érinti a Székelyföldet, de nem szeli át, tehát ez a lehető legjobb változat. /T. Sz. Z.: A sztráda megváltoztatja Erdély jövőjét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2004. június 17.
Az utódállamokban élő magyarságot képviselő hat szervezet jún. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában megalakította a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot (KMMNT). Alapítóként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács mellett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseltették magukat. Az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség nem tagja a szervezetnek. Meghívottként jelen voltak a Fidesz képviseletében Németh Zsolt és Kövér László, az MDF részéről Balogh László, valamennyien parlamenti képviselők, míg a Magyar Polgári Szövetség részéről Szász Jenő elnök jelent meg. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke idézte fel az autonómiamozgalom fontosabb mérföldköveit, az 1996-os, első magyar–magyar értekezlettől napjainkig. Tőkés László emlékeztetett rá, hogy az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek autonómiájáért küzdő szervezetek egységbe fogásának ötletét Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke vetette fel egy áprilisi, marosvásárhelyi tanácskozáson. A püspök úgy látja, hogy Magyarország, Szlovákia és Szlovénia EU-integrációjával az autonómia az Európai Unió belső ügyévé vált. A Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács feladata a társult tagok törekvéseinek és önálló határozatainak képviselete az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, az Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az ENSZ-ben és más kormányszintű szervezetekben. Az alapítók elfogadták a KMMNT házszabályát, majd a társult szervezetek elnökeiből álló elnökség nyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről. Az elnökség döntött a KMMNT diplomáciai munkacsoportjának létrehozásáról és a szervezet brüsszeli irodájának megnyitásáról is. A szervezet elnöke Tőkés László püspök lett. A KMMNT megalakulását kimondó határozat értelmében a szervezethez társulhat „minden olyan Kárpát-medencei testület, szervezet, amely közképviselettel felhatalmazva, következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért”. /Pengő Zoltán: Tőkés: együtt az autonómiáért. Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./
2004. június 17.
Három nap múlva kellene rajtolnia Marosvásárhelyen az Országos Diákszínjátszó Fesztiválnak (ODIF), a szervező Bolyai-gimnáziumnak azonban még nem áll rendelkezésére a szükséges pénzalap, jelezte Horváth Gabriella igazgatóhelyettes. A szervezők pályáztak az Illyés Közalapítványnál és a Communitasnál, az előbbitől még választ sem kaptak, a Communitas válasza negatív volt. Éppen ezért más támogatókat kellett keresniük, a székelyudvarhelyi HEBE Alapítványtól már beérkezett 200_ezer forintnyi támogatás, és helyi vállalkozók is ígértek különböző összegeket. Mindez azonban még mindig nem lesz elég az ötnapos fesztiválra érkező közel négyszáz diákra számított 400 millió lejes költségvetéshez. /Antal Erika: Elmaradhat a marosvásárhelyi diákszínjátszó fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./
2004. június 19.
Jún. 18-án üléseztek először Marosvásárhelyen az újonnan megválasztott városi tanácsosok. A marosvásárhelyi önkormányzati közgyűlés 23 taggal rendelkezik, ebből 12 RMDSZ-tag, a kormányzó PSD három, a Nagy-Románia Párt három, a Nemzeti Liberális Párt két, a Román Nemzeti Egységpárt két mandátumot szerzett, és egy független jelölt is bejutott. Az ülést rangidős elnökként Kolozsvári Zoltán mérnök vezette, aki negyedik alkalommal jutott be a testületbe. Dorin Florea polgármester kijelentette: ragaszkodik eredeti elképzeléseihez. Az RMDSZ-frakció nevében Kolozsvári Zoltán figyelmeztette a polgármestert: a tanácsosok különböző csoportokat képviselnek, melyeknek nem azonosak a prioritásaik. Megválasztották az alpolgármestereket: Csegzi Sándort /az elmúlt négy évben is az volt/ és Bárczi Győző Istvánt, aki eddig jogtanácsosként dolgozott. /Győzött a papírforma: Két magyar alpolgármestere van Marosvásárhelynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2004. június 20.
Páll Leó ferences tartományfőnök elmondta, hogy vannak jelentkezők, idén ősszel hat fiatalt küldenek Szécsénybe noviciátusba, Szegeden jelenleg hatan tanulnak. Két novíciusuk Szécsényben részesül képzésben. A feloszlatás körüli időkből még tíz rendtársuk van közöttük. Működő ferences kolostor van még Déván és Marosvásárhelyen, rövidesen megnyitják a szászsebesi kolostort. Régen Vajdahunyadon volt rendi teológia, de nincs lehetőség az újraindítására, ezért Magyarországon tanulnak az erdélyi ferencesek. 2003-ban úgy döntöttek, hogy ezután inkább itthon próbálják nevelni a növendékeket, természetesen folytatva az együttműködést a magyarországi provinciával, különösen a novíciusképzésben. A fiataloknak tapasztalatok híján kellett átvenniük a provincia vezetését. Visszakapták a kolostort Désen, az épületet a kommunizmus évtizedeiben múzeumként használták, Kolozsváron a volt harmadrendi épület (a zeneiskola udvarán) felső szintjét, ahol vendégszobákat rendeztek be, Déván a romokban heverő kolostorépületet Böjte Csaba testvér foglalta vissza s tette alkalmassá árva, elhagyott gyermekek befogadására. A kolozsvári kolostor visszajuttatásáról már egy éve értesítették őket, de semmilyen papírt nem kaptak kézbe, nem indíthatták el a birtokbavételt. /Schuller Mária: Gondok, tervek, lehetőségek. Beszélgetés Páll Leó ferences tartományfőnökkel. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./
2004. június 20.
Öt éve Kézdivásárhely központjának a Kantával összekötő útját Márton Áron püspökről nevezték el. Most a főtér felőli végén található kis parkban szobrot állítottak a szentéletű püspöknek. A számos dombormű és emléktábla mellett Kézdivásárhelyen már áll Gábor Áronnak, Bem Józsefnek, Turóczy Mózesnek, a szabadságharcban és világháborúkban elesett hősöknek, Kossuth Lajosnak köztéri szobra, Petőfi Sándorra egy mellszobor emlékeztet a róla elnevezett általános iskola udvarán. A főtéri Gábor Áron-szobrot valamint a hősök emlékművét kivéve mindegyik alkotás a város kiváló szobrászművész-tanárának, Vetró Andrásnak a munkája. Márton Áron szobra is az ő alkotása. A bronzszobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester műhelyében készült. Az avatóünnepség pünkösdhétfőn, máj. 31-én volt. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta a környékbeli papság részvételével. Az ünnepségen jelen volt Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. /Fórika Balázs: Szoboravatás Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./
2004. június 21.
Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő Református Asszisztensképző Főiskola vezetősége és tanárainak a zöme búcsúzni készül az intézettől, melynek a profilja megváltozik. Dr. Nagy Attila tüdőgyógyász-főorvos, az intézmény igazgatója szerint betelt a pohár, vele együtt távozik Mezei Ilona főasszisztensnő is, aki amolyan mindenese volt az intézetnek: oktatott, nevelt, titkárnőként intézte az adminisztrációt. Az igazgató és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége, személyesen Papp Géza püspök közötti ellentét főként abból származik, hogy a Bod Péter Diakóniai Központot a korábbi püspök, dr. Csiha Kálmán építtette – adományokból, éppen az Asszisztensképző Főiskola számára. Nagy doktor szervezte meg az oktatást, 1992 novemberében kezdődött el a magyar nyelvű általános asszisztensképzés. Nagy Attila máig önkéntesen, ingyenesen vezette az intézményt. Nemrég egy mindössze érettségivel rendelkező fiatalembert neveztek ki „föléje" intézményvezetőnek, akivel nem tud szót érteni. Nagy Attila az évzárón elmondta: az utóbbi időben rágalmazó leveleket küldöztek ellenfeleik a püspökségre, és „a püspök úr véleményét rólunk a rágalmak alapján alkotta meg." Ezek után az eddigi vezetőség menni készül. A főiskolán a most záruló tanévben 69-en tanultak, közülük 24-en ballagtak. A 13 tanév alatt 324-en nyertek itt szakképzést. Egy idei kormányhatározat szerint az egészségügyi általános asszisztensképzés a posztliceális szakiskolákban megszűnik, ez csak orvosi egyetemen folyhat tovább, a marosvásárhelyi Főiskola is átalakul, ezután szociális, közegészségügyi, gyógyszerészeti, fizikoterápiás vagy öregek ápolásához értő asszisztenseket képezhetnek. Ezzel a lépéssel felszámolják a magyar nyelvű általános asszisztensképzést, miközben például a marosvásárhelyi kórházakban egyre kevesebb a magyarul értő orvos. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen ősztől valószínűleg magyar nyelvű bábaképzés indul. /Máthé Éva: Ballagási ünnepség – szemrehányásokkal. Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
2004. június 21.
Ötödik alkalommal szervezték meg a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat, idén jún. 19. és 24. között a Deus Providebit Tanulmányi Házban. Először bemutatkoztak a város plébániái, katolikus szervezetei és intézményei. A Mustármag közösség gyermek és ifjúsági találkozókat, táborokat, evangelizációs koncerteket szervezett. /Mészely Réka: Marosvásárhelyi Katolikus Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2004. június 21.
Jún. 20-án az Erdélyi Református Egyházkerület Kántortanító-képző Intézete újabb, a tizenegyedik kántortanító nemzedéket bocsátotta útjára a marosvásárhelyi Vártemplomban. Pap Géza püspöke hirdetett igét. A marosvárhelyi Kántortanító Intézetben immár 350-en szereztek kántortanítói oklevelet. Közülük sokan tanítóként, óvónőként, kántorként dolgoznak Erdély-szerte. A kántortanítóknak az lesz a feladatuk, hogy keresztény erkölcsben, hitben vállalják fel a népnevelést és a zeneoktatást, a közösségteremtést. A mai napig nem oldódott meg az állandó székhely kérdése. Az oktatás egy része az Eminescu (volt Jókai) utcai Diakóniai Otthonban zajlik, másik része pedig a volt református leányiskolában. A végzősöknek Pap Géza püspök nyújtotta át a kántori oklevelet. /Mezey Sarolta: Kántortanító-oklevelek egy újabb nemzedéknek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2004. június 22.
Az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményei meghaladták a szövetség várakozásait és előrejelzéseit, nyilatkozta jún. 21-én Markó Béla. A szövetségi elnök szerint az etnikai szavazás nem szűnt meg, mégis történt valamiféle mentalitásváltás. Az RMDSZ legfeljebb húsz polgármesteri mandátumot remélt a második fordulótól, az eredmények azonban azt mutatják, hogy a szövetség 38 jelöltje került ki győztesen a megmérettetésből, így az RMDSZ-nek összesen 186 polgármestere van, ami 40-nel több mint 4 évvel ezelőtt. A szatmárnémeti polgármesteri tisztség elnyerése fontos győzelem, tekintettel arra, hogy a város magyar lakosságának számaránya 39-40 százalék. Hozzáfűzte: hasonlóan alakult a helyzet két kisebb városban is, a Bihar megyei Margittán és a Maros megyei Szászrégenben, valamint néhány községben, ahol a magyar lakosság nem alkot többséget, de a polgármesterválasztást RMDSZ-jelöltek nyerték meg. Markó elismerte, az RMDSZ kudarccal is szembesült az idei helyhatósági választásokon. "Nem sikerült megvalósítanunk célkitűzésünket Marosvásárhelyen", mondta. Hangsúlyozta, hogy Kolozsvár nem a kudarcokhoz sorolandó, hiszen Gheorghe Funar leváltása sikert jelent. Az RMDSZ jelöltje lett a befutó Sepsiszentgyörgyön, Albert Álmos, aki eddig is betöltötte a polgármesteri tisztséget. Székelykeresztúron Benyovszki Lajos diadalával gyarapodott az RMDSZ polgármestereinek a száma, a román többségű Szatmárnémetiben is eldőlt Ilyés Gyula győzelme. RMDSZ-jelölt kerekedett felül Szászrégenben Nagy András, és Margittán Pocsaly Zoltán személyében. akárcsak Nagykárolyban, ahol Bekő Tamás hódította el a szavazatok többségét. /Markó: Az etnikai szavazás nem szűnt meg. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2004. június 22.
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar zenetanári szakot indít az új tanévben. Figyelembe véve, hogy Kolozsváron a Gh. Dima Zeneakadémián több évtizede szünetel a magyar zenepedagógus képzés, és hogy a szak visszaállítására irányuló minden eddigi kezdeményezés/próbálkozás sikertelennek bizonyult, a Nagyváradon működő egyetem mellett a most induló marosvásárhelyi magyar zenetanári szak hiánypótló. A szak olyan neves tanári karral várja a hallgatókat, mint Szalmán Lóránt (karvezetés), Csíki Boldizsár (összhangzattan), Almási István (folklór), Fejér Elemér (szolfézs), Angi István (esztétika), V. Cazan (partitúra olvasás), Csíki Boldizsár–Szegő Péter (ellenponttan), Hencz József (formatan), Ana Rusu (ének), Elekes Márta (zenetörténet), Kovács Zsuzsa (zongora). /Kulcsár Gabriella: Magyar zenetanári szak indul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2004. június 23.
Újabb négy évig lesz a Szatmár megyei tanács elnöke Szabó István. Az RMDSZ jelöltjét a 33 tanácsosból 22-en támogatták az alakuló ülésen. A Szatmár megyei önkormányzatba az RMDSZ-nek 13, a kormánypártnak 10, a Nemzeti Liberális Pártnak 7, a Demokrata Pártnak pedig 3 képviselőt sikerült bejuttatnia. Marosvásárhelyen két magyar alpolgármesteri tisztséget szerzett meg az RMDSZ. Csegzi Sándorról már megválasztása előtt tudni lehetett, hogy komoly esélyei vannak a tisztség elnyerésére, viszont Bárczi Győző városi alpolgármesteri funkciója meglepetésként hatott mindenki számára. /Erdei Róbert, Szucher Ervin: Az „ismeretlen” Bárczi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./
2004. június 23.
A Mezőség: Kövesdi Kiss Ferenc szíve közepének a közepe. A tudós és népnevelő, Kövesdi Kiss Ferenc megírta a mezőségi szórványmagyarság krónikáját. Több mint félszázadon át járta az erdélyi Mezőség településeit, gyűjtötte az adatokat az itt élő magyarságról, leltározta a szórványgondokat. Nagy munkájából 1995-ben Budapesten és aztán Marosvásárhelyen megjelent egy kisebb válogatás Még szólnak a harangok! címmel. Kövesdi Kiss Ferencet nem is oly régen magas magyar állami kitüntetésben részesítették 1997-ben adták ki Riadóra szól a harang! Alcíme: A Mezőség településeinek helyzetképe 1891-1991. Kévébe kötötte évtizedek bandukolásával Kövesdi Kiss Ferenc. Kiadta a "Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület". Mindössze 50 példányban készült. A 265 oldalas kötetben betűrendi sorrendben követik egymást a leírások: Aranyosmóric, Báld, Bánd, Bergenye, Berkenyes, Bodon, Bodrog, Borzás, Botháza, Búza, Cege, Cegőtelke, Detrehem, Fekete, Feketelak, Fele, Fráta, Fűzkút, Galac, Galambod, Gerebenes, Göcz, Gyeke, (Mező)Harcó, Kara, Katona, Kályán, Kályán-Kis (Kiskályán), Kályánváma. Az átlagolvasó egy részükről nem is hallott soha! Ki kellene adni Kövesdi Kiss Ferenc teljes gyűjtését. /Bölöni Domokos: A mezőségi szórványmagyarság krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
2004. június 24.
A Romániai Magyar Szó jún. 21-én „Ballagási ünnepség – szemrehányással, Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés" címmel beszámolót közölt a marosvásárhelyi Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola ballagásáról. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a hiányos információkat, szándékosan csúsztatott állításokat pontosította. Dr. Nagy Attila munkaviszonya az Erdélyi Református Egyházkerülettel jún. 20-án megszűnt, ugyanis az EREK Igazgatótanácsa közös irányítás alá vonta a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban folyó diakóniai, oktatói, nevelői és egyéb tevékenységeket. Nagy Attila áldozatos szakmai munkáját megköszönték. Jún. 20-tól az intézet élén egy vezérigazgató működik – dr. Ábrám Zoltán –, aki egyben a Diakóniai Központban működő Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola tanulmányi igazgatói tisztségét is betölti. Az államilag elismert Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola hivatalos igazgatója a Református Kollégium mindenkori igazgatója – jelenleg Székely Emese. Dr. Nagy Attila nyugalmazott főorvost, az egyházkerület 1992-ben nevezte ki az asszisztensképző szakmai irányítójának. 2001. aug. 1-jén pedig szakigazgatónak, közvetlen főnöke a Bod Péter Diakóniai Intézet igazgatója. Dr. Nagy Attila előbb László Zoltán igazgatóval, majd ennek utódjával, Nagy Gáborral sem tudott összhangban együtt dolgozni, autoritásukat kétségbe. /Pontosítások egy ballagási „beszámolóhoz". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2004. június 25.
A Magyar Polgári Szövetség jún. 24-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Tőkés András, az MPSZ Maros megyei elnöke rámutatott, a választásokon várakozáson alul szerepelt a Polgári Szövetség, azonban huszonhat helyi tanácsosjelöltből tizenkettőnek sikerült bejutni a tanácsba. Az RMDSZ marosvásárhelyi, sikerként elkönyvelt választási eredményei inkább kudarcként értékelhetők. Tőkés András szerint a Magyar Polgári Szövetségnek a jövőben pártként kell működnie. /-demeter-: "Az MPSZ-nek pártként kell működnie". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
2004. június 25.
Jún. 23-án a nyolcadik Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye volt a díszpolgárok avatása valamint a Pro Urbe díjak adományozása. Idén hét díszpolgári címet osztottak ki, hármat magyar, négyet (közülük egyet post mortem) román nemzetiségű személyiségeknek. Az idei három magyar nemzetiségű díszpolgár: Fülöp G. Dénes nyugalmazott lelkész, Kerekes Tóth Erzsébet és Virág György politikus. Rájuk büszke lehet a város. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze. 1956-ban politikai elítéltként 11 év szabadságvesztésre ítélték, miből hetet börtönben töltött. A Vártemplom lelkészeként több mint húsz évig szolgálta a közösséget. Nevéhez fűződik több intézmény alapítása, mint a Lídia gyermekotthon, egy öregotthon, az idegen nyelvű népfőiskola, valamint a Kántor- Tanítóképző Intézet, a többgyerekes családok önsegélyző egyesülete (mely szervezet országos elnöke), az utcagyerekeket támogató alapítvány, de nyugdíjasként is felelős szerkesztője még a Vártemplom gyülekezeti lapjának. Kerekes Tóth Erzsébet 1954-58 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál volt színésznő. 1958-85 között a Maros Művészegyüttes szólistája, ahol rövid ideig igazgatói tisztséget is betöltött. Nyugdíjazása után a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnökeként széleskörű jótékonysági tevékenységet folytatott. Virág György, a Maros Megyei Tanács (napokban visszavonuló) elnöke 1992-től megyei tanácsos, egy évvel később a megyei tanács alelnöke. 2000 – 2004 között a testület elnöki tisztségét töltötte be. Pro Urbe kitüntetésben részesült: Györffy Ilona, Hans Hoogevern, Kathy Tedd és Pomogáts Béla. /(Bögözi Attila): Díszpolgári címek, Pro Urbe díjak a Marosvásárhelyi Napokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2004. június 28.
Jún. 26-án Marosvásárhelyen tartották a megyei tanács alakuló ülését. Az RMDSZ és a PSD közötti egyezség szerint kölcsönösen támogatják egymást, a legtöbb tanácsossal rendelkező RMDSZ adja az elnököt, a sorban őt követő PSD a két alelnököt. Az RMDSZ Lokodi Edit Emőkét javasolta elnöknek, akit megválasztotta. /Mózes Edith: Konfliktusok a megyei tanács alakuló ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./
2004. június 28.
Jún. 26-án a 16. alkalommal megszervezett kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának díjkiosztó záróünnepségén Életmű-díjjal tüntették ki a 90 éves Senkálszky Endre érdemes művészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját, a 65 éve színpadon lévő művészt. A legtöbb díjjal a sepsiszentgyörgyi társulat térhetett haza, őket követte az újvidéki színház. A fődíjat az Újvidéki Színház előadása, A pojáca nyerte el, rendezte Fodor Tamás. Az Illyés Közalapítvány díját két sepsiszentgyörgyi előadás kapta megosztva: A nők iskolája /rendező: Kövesdy István/, és az Antigoné című előadás /rendező: Bocsárdi László/. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Bodó Viktor rendezte előadása, a Boldogtalanok nyerte el. Kisvárda város díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, A szarvassá változott fiú kapta, rendező Vidnyánszky Attila. Kisvárda város közönségdíját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának előadása, a Zárt tárgyalás kapta. /Köllő Katalin: Az újvidéki színház vitte el a pálmát Kisvárdán. Életmű-díjjal tüntették ki Senkálszky Endrét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2004. június 28.
Jún. 26-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az irodalmi közösség gondjairól tanácskozott az Erdélyi Magyar Írók Ligájának vezetőjével, Sántha Attila elnökkel, Fodor Sándor tiszteltbeli elnökkel és a választmány tagjaival, Orbán János Dénessel, Böszörményi Zoltánnal és Márkus-Barbarossa Jánossal a Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozat keretében. A megbeszélésen az E-MIL vezetői ismertették szándékukat, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Irodalmi Alapot, és felkérték az RMDSZ vállalja az ehhez szükséges törvényes keretek megteremtését a vonatkozó jogszabály módosításával. A résztvevők elemezték a könyvterjesztés javításának lehetőségeit is. Ennek egyik eszköze a központi könyvlerakat létrehozása lenne. Markó Béla bejelentette: kérni fogja az RMDSZ megyei és helyi önkormányzati tisztségviselőitől és tanácsosaitól, hogy a költségvetésekbe jelentős tételként foglalják bele – különös tekintettel a magyar nyelvű kiadványokra – a könyvtári vásárlásokra szánt összegeket, valamint az irodalmi jellegű rendezvények támogatását. Az E-MIL képviselői elmondták, hogy szükségesnek tartják a különböző forrásokból származó támogatások összehangolását, és képviselőik bevonását a támogatásokat megítélő szaktestületekbe. /Párbeszéd a jövőért erdélyi magyar írókkal. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 28., 2758 sz./
2004. június 29.
Az RMDSZ csúcsvezetősége számára régóta gond a Bálványosi Nyári Szabadegyetem népszerűsége, hiszen Tusnádfürdő immár tizenöt éve a Kárpát-medencei magyar konzervatív oldal találkozóhelye, ahol gyümölcsöző magyar–román párbeszéd is kialakulhatott. A népszerű rendezvény megfúrására tett első kísérlet a marosvásárhelyi Félsziget nevű diákfesztivál volt, amit először ugyanabban az időben szerveztek meg, mint a tusványosit. A próbálkozást mégsem övezte siker, hiszen Tusnádfürdő továbbra is a nyári politizálás centruma maradt. A XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, az igazi Tusványost júl. 18–25-e között tartják meg. A szocialista változatot júl. 5–11. között rendezik ugyanitt, minden bizonnyal komoly magyar és román költségvetési támogatással. /Makkay József: Újabb ellentábort szervez a MIÉRT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 29./
2004. június 29.
Marosvásárhelyen több helyen is szerepelt a zalaegerszegi Válicka citerazenekar. A helyi népdalok megőrzéséért alakult együttest 2000-ben a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége Arany Páva Díjjal jutalmazta. /(mészely): Zalai népdalkincs Marosvásárhelyen a Válickával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./
2004. június 30.
Elzász-Lotaringia autonómiamodellje nem alkalmazható Romániában – nyilatkozta Marosvásárhelyen Philippe Étienne, Franciaország romániai nagykövete. A nagykövet a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetre utalva fejtette ki véleményét; ennek kidolgozói korábban azt állították, hogy a Székelyföld nagyban hasonlít a francia régióhoz. „Elzász-Lotaringia már nem létezik. Franciaország olyan fejlődésen ment át, amelyet e régió francia lakossága választott a francia kritériumok szerint, és nem hiszem, hogy e kérdésben létezne egy általános, átadható modell” – nyilatkozta a diplomata. /H. Zs.: Philippe Étienne: a Székelyföld nem Elzász. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./
2004. június 30.
A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./
2004. június 30.
Marosvásárhely legrészletesebb, a város egész történetét átfogó honlap szerzője dr. Flórián Csaba, Marosvásárhely szerelmese. Évtizedek óta a dunántúli Ajka városában él, ma is minden gondolata szülővárosa körül forog. Marosvásárhely honlapja: http://www.medibit.hu/mvhely/mvhelymain.shtml címen található. Flórián Csaba 1952-ben született Marosvásárhelyen, itt szerzett általános orvosi diplomát, 1978 óta orvosként dolgozik a Dunántúlon. Hobbija Erdély, Marosvásárhely, az informatika, az internet, a fotózás és a blues. Virtuális Marosvásárhely címszó alatt bemutatja a város legfontosabb részeit, utcáit, épületeit, keletkezésük, építésük adataival, több száz régi képeslapon és mostani fényképeken is. Minden évben újrafényképezi a legfontosabb épületeket, műemlékeket, hatalmas mennyiségű képanyagot gyűjtve össze. Kronologikus sorrendben megismertet a város történetével. Teljes egészében közli Borosnyai Lukács János kollégiumi professzor versbe szedett városleírását 1837-ből, amihez ma már alig lehet hozzájutni. A Híres polgárok lexikonban több mint 400, Marosvásárhely életében fontos szerepet játszott polgár életét, tevékenységét ismerteti. A bibliográfiában szinte minden – a város történetével foglalkozó – forrásmunka megtalálható (és megnézhető), egészen a fontos eseményeket megörökítő Népújság-cikkekig. Marosvásárhelyi honlapját mintegy kiegészíti az Erdélyi Fejedelemség történetének adattára, Zápolya Jánostól II. Rákóczi Ferencig. Saját fényképeivel illusztrálja a Szent László-legendát ábrázoló székelyföldi templomok freskóit. Kiemelkedő az Erdélyi webtár című oldala, tartalmazza az összes erdélyi portálok, katalógusok, egyesületek, társaságok, alapítványok, intézetek, egyetemek, iskolák, könyvtárak, múzeumok, sajtótermékek, erdélyi helységek honlapjai, irodalmi, művészeti és tudományos honlapok, történelmi, régészeti, művészettörténeti honlapok, egyházak, felekezetek honlapjainak internetes címeit. Érdemes lenne ezt a munkát nyomtatott formában, vagy egy multimédiás CD-ROM kiadványban kiadni, hogy azok is olvashassák, láthassák, akiknek nincs internet-hozzáférésük. /Kádár Lajos: Egy érdekes és értékes Marosvásárhely-honlap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./
2004. július 1.
„A közeljövőben mindenképpen át kell alakítanunk a város főterét. Így már nem felel meg a követelményeknek” – hozakodott elő régebbi ötletével Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Az elöljáró által megrendelt előtanulmány szerint megszűnne a város klasszikus főtéri arculata. Florea elképzelését számos marosvásárhelyi építész ellenzi. Kezdetben az RMDSZ néhány tanácsosa is a közel egymilliárd lejbe kerülő előtanulmány elkészítése mellett szavazott, de a közhangulat nyomására ők is meghátráltak. Elképzelései megvalósításában Dorin Floreát jelenleg csak a román nemzetiségű tanácsosok támogatják. /Szucher Ervin: Újra terítéken a marosvásárhelyi városközpont átrajzolása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./