"A szélsőjobboldali Nagy-Románia párt egyik képviselője antiszemita és revizionista hangvételű cikkeinek gyűjteménye jelent meg a napokban a román akadémia támogatásával. A Nacionalista című kötetben Vlad Hogea képviselőnek azon cikkeit gyűjtötték össze, amelyek az elmúlt években a pártvezér, Corneliu Vadim Tudor által vezetett Romania Mare című hetilapban jelentek meg. Az AP francia hírügynökség kiemelte több antiszemita hangvételű cikk címét: "Milyen holokauszt?", "A zsidók, akik irányítanak minket", "A zsidó kisebbségi komplexus". Mint a könyv borítójáról kiderül, a cikkgyűjtemény "a román akadémia iasi tagozata", valamint az ugyanezen városban székelő Európai Történelmi és Kulturális Centrum támogatásával született meg. /Antiszemita cikkgyűjtemény jelent meg. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./"

"Mezőpanit hagyományőrző néptáncegyüttese megszervezte a marosszéki néptánctalálkozót, részt vett az aug. 3-5. között tartott jászberényi XI. Csángófesztiválon, Szent István ünnepére pedig Budapestre utaztak. Itt a Hagyományok Háza, Kelemen László által szervezett Régiók lakodalmas szokása elnevezésű rendezvényen vettek részt. Mezőpanitból harminc, Nyárádselyéből tizenhat táncos, énekes, utazott a magyar fővárosba, ahová elkísérték őket a mezőkölpényi népzenészek is. A paniti hagyományőrzők aug. 30-án a Szolnoki Napokon is fellépnek. /(mezey) Paniti hagyományőrzők. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./"

"Aug. 22-i sajtóértekezletén Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: Romániának nem nyilatkozatokra, hanem tettekre van szüksége. Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, miszerint a jövő évi NATO-csúcs előtt a parlamenti pártoknak fegyverszünetet kell kötniük, Markó a következőképpen reagált: "Véleményem szerint nem háborúskodunk, tehát fegyverszünetre sincs szükségünk". Azzal viszont egyetértett, hogy Románia euroatlanti felzárkózása érdekében a pártoknak egyazon utat kell követniük. Kétségbe vonta viszont, hogy egy parlamenten belüli ultranacionalista párt hajlandó lesz-e ilyen irányban haladni. - Traian Basescu szerint Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor kéz a kézben haladtak, amikor NATO-ellenességről és Milosevics támogatásáról volt szó. Valeriu Stoica liberális pártvezér szerint Adrian Nastasenak a pártok összefogására való felhívása pusztán csak elterelő hadművelet, amellyel az ország egyre nehezebb gazdasági és társadalmi problémáira igyekszik fátylat borítani. Markó Béla elmondta: amint azt a román újságírók is tapasztalhatták, a nyári vakáció idején az RMDSZ igyekezett minél visszafogottabb lenni a magyarországi kedvezmény-jogszabály körül a román közéletben kialakult vitában. Markó leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a román parlament elé vigyék a magyar státustörvényt. Rámutatott: a román politikai életben a státustörvénnyel kapcsolatban kialakult vita, az e közben megfogalmazódott nyilatkozatok arra irányultak, hogy feszültséget keltsenek az RMDSZ körül s általában a két ország viszonyában. /Fegyverszünet helyett nyilatkozatháború. Pártvezetők válasza Nastasénak. - Markónak elege van a nacionalistákból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Markó Béla kitért Valer Dorneanunak, a képviselőház elnökének, az etnikai pártok, köztük az RMDSZ létét megkérdőjelező marosfői kijelentésére, amelyeket utólag Dorneanu kénytelen volt visszavonni, helyesbíteni, de a témát a sajtó felkapta, s ez közvetlenül érinti az RMDSZ-t. RMDSZ igen fontos szerepet töltött és tölt be a politikai életben. Akik megkérdőjelezik az etnikai közösségeket képviselő szervezetek létét, azok valójában a nemzeti és a kisebbségi kérdések pozitív megoldását kérdőjelezik meg. /Feszültséget keltettek az RMDSZ körül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"A képviselőház jogi bizottságának elnöke bejelentette: a jövő hétre halasztják a magyar státustörvényről szóló szakértői jelentés megvitatását. Ion Olteanu bizottsági elnök aug. 20-ra jelezte a testület ülését, majd közölte, hogy a bizottság csak aug. 22-én foglalkozik a státustörvénnyel, most "technikai okokra" hivatkozva jelentette be az újabb halasztást. Székely Ervin képviselő, a jogi bizottság tagja az RMDSZ heti sajtóértekezletén a témáról szólva elmondta: a halasztás tulajdonképpeni oka az, hogy a titokzatos "három egyetemi jogi szakértő" valójában még nem készült el a jelentéssel. A szakértői jelentés "titokzatos szerzőiről" maguk a bizottság tagjai sem tudják, kicsodák, de Olteanu szerint "kiváló szakértők", csak azért nem fedte fel kilétüket, hogy "senki se zavarja őket". - A törvényelőkészítő tanács alkotmányellenesség címén elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) indítványát a magyar igazolványok tulajdonosai, illetőleg az igazolványok megszerzésében közreműködő szervezetek és intézmények elleni megtorlására. /Nehezen kezelhető a státustörvény kérdése. Újabb halasztás a parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"A magyar gazdaság eddigi és a jövőben várható fejlődéséről beszélgettek többek között a határon túli magyar közgazdász hallgatók, amikor aug. 22-én Budapesten találkoztak Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. A határon túli magyar fiatalokat, akik a Márton Áron Szakkollégium II. Nyári Egyetemére érkeztek Budapestre, Járai Zsigmond tájékoztatta a jegybank szerepéről és jövőjéről. A hallgatók szakmai látogatást tettek a Pénzügyminisztériumban, ahol fogadta őket Varga Mihály pénzügyminiszter. /Határon túli magyar fiatalok az MNB-nél. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"Tradíciója van már a magyarózdi találkozóknak, melyet a Horváth István Alapítvány 1993-tól rendez meg a költő Horváth István szülőfalujában. Az idei találkozó szept. 1-jén lesz. A költő lánya, Horváth Arany közölte: az idei találkozó témája nemzeti sors és irodalom. Nemzetben gondolkodó, határon belül és határon túl élő írókat hívtak meg, Magyarországról: Csoóri Sándor, Görömbei András, Pomogáts Béla, Pálfy G. István (a szimpózium moderátora) Felvidékről: Dobos László, Vajdaságból: Dudás Károly, Kárpátaljáról: Vári Fábián László, Erdélyből: Ferenczes István, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Markó Béla, Nagy Pál, Sütő András. Harmincegy évvel ezelőtt jelent meg Horváth István Magyarózdi toronyalja című könyve. Az idén is a torony aljában, a parókián gyűl össze az emlékező társaság. A toronyalatti dombon fogják fel állítani a marosvásárhelyi - de a szomszéd faluban született - Hunyadi Lászlónak a költőről készített szobrát. /(Csomafáy Ferenc): Magyarózdi Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"

"Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a hitoktatást az 1-4. osztályokban kötelezővé tették, a felsőbb osztályokban ajánlott. 2000-től kezdve a középiskolában is bevezették a hitoktatást. A katolikus hitoktatói képzést a gyulafehérvári teológia biztosítja, a reformátusok esetében pedig Kolozsvár vagy Nagyvárad. A hitoktatásnak is megvan a tanterve, ami minden tanárra kötelező. Korda Zoltán, a Református Gimnázium (Szatmárnémeti) iskolalelkésze szerint nagyon hasznos az iskolai hitoktatás. Sajnálja viszont, hogy a szülők az iskolai hitoktatással megelégednek, és nem irányítják gyermekeiket az egyházi vallásórákra. - Merlás Tibor, a Szentlélek-templom (Szatmárnémeti) plébánosa emlékezetett: a katolikus egyházban a hitoktatás már 1989 előtt is kiemelt fontossággal bírt. A katolikusok Magyarországról vették át a tervezetet, amit aztán a minisztérium elfogadott: a Bajtai Zsigmond-féle hittankönyv sorozatot, a középiskolák számára pedig a budapesti Piarista Gimnázium tantervét, négyéves hittan-sorozattal. - A folyamatosság megvan, mert egyetemi központokban is hangsúlyt fektetnek a hitoktatásra. Egyetemi lelkészségek működnek Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. /Benedek Ildikó: Az iskolai hitoktatás szerepe a keresztény nevelésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"A brassó-belvárosi plébánia egyetemista ifjúsági közösségének eredete az 1990-91-es évekre vezethető vissza. Bara László káplán vállalta, hogy hetente a plébánián vezeti a találkozókat. Később Nagy-György Attila káplán bevonta a nem egyetemista fiatalokat is. 1996 őszén szervezték meg először brassói szinten az erdélyi egyetemista találkozót temesvári, vásárhelyi, kolozsvári fiatalok részvételével. 1999 őszén szervezték meg másodszorra Brassóban a Keresztény Egyetemisták Találkozóját. Az újonnan épülő Szentkereszt templom szolgálati lakásában helyet kapott nemcsak a főegyházmegyei Ifjúsági Iroda, hanem a Brassói Katolikus Egyetemi Lelkészség is, ahová várják a Brassóban tanuló egyetemistákat. /Egyetemisták brassó-belvárosi közössége. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./"

"Idén aug. 23-26. között Szentábrahám községben rendezték meg a 25. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát. A konferenciát szervező Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet /ODFIE/ 1993-ban alakult újra. A mostani négynapos konferencián és találkozón a hitre és erkölcsre alapuló tudás, valamint ennek vonzatában a vallásos nevelés volt a fő téma. Aug. 25-én Balázs Ferenc fiatalon elhunyt, meghatározó személyiségű unitárius lelkész életművét ismertették. A közel 400 résztvevő Erdély unitárius egyházközösségeiből érkezett, de jelen voltak más felekezetek - református és katolikus - képviselői is. Külhoni résztvevők is jelen voltak a rendezvényen, főként az anyaország képviseltette magát. Műsorral lépett fel a marosvásárhelyi Tamacisza színművészeti társulat, a Szentábrahámi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, volt ROLE-koncert. /Bágyi Bencze Jakab: Unitárius ifjúsági konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./"

"Aug. 28-án három napos romániai látogatásra érkezik Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje. A vizit első napján Adrian Nastase kormányfővel tárgyal Bukarestben, illetve több vezető román politikussal, köztük Petre Romannal, Traian Basescu DP-elnökkel, Theodor Stolojannal. Aug. 29-én a szocialista politikus Sepsiszentgyörgyre, majd Marosvásárhelyre, végül Kolozsvárra látogat, ahol az ügyvezető elnökség tagjaival találkozik. /Bukarestben a magyar szocialisták miniszterelnök-jelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Zimándközön, a zömében katolikus faluban maroknyi református összefogott, s részben kül- és belföldi segítséggel, részben önerőből templommá alakított egy valamikori lakóházat. Felszentelése, aug. 26. mérföldkő a helybeli református közösség alig néhány évtizedes történelmében. A mintegy félszáz férőhelyes templom az ünnepi alkalomra kicsinek bizonyult, hisz felszentelésére eljöttek nemcsak a helybeli (hatvan lelkes) gyülekezet tagjai, hanem mások is. Tőkés László püspök felszentelte a templomot. Beszédének alapmotívuma: bár számos megpróbáltatás érte, a kicsiny nyájnak nem kell félnie. Történelmünket ugyanis úgy is fel lehet fogni, mint a megverettetésből való örökös felállás és újrakezdés történetét. A püspök felszólította a hallgatóságot az ittmaradásra, a szülőföld megtartására. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő azt emelte ki: Erdélyben, a Maros-Körös közén minden templom iskola és minden iskola templom kell legyen. Waritzné Herdean Gyöngyi templomépítő lelkipásztor felolvasta a németországi testvérgyülekezet köszöntőjét és köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal, adományaikkal lehetővé tették a templom felszentelését. /Jámbor Gyula: "Ne félj te kicsiny nyáj". Református templomot szenteltek Zimándközön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./"

"A gyergyószárhegyi ferences kolostor jelenleg a Szépteremtő Kaláka népművészeti tábornak ad otthont. A táborban népi mesterek tanítják a különböző népi mesterségek csínjaira a résztvevő pedagógusokat. A kaláka több, mint 20 résztvevője Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, a Gyimesek, Székelyudvarhely, Csík és Gyergyó vidékéről érkezett, a tábor során Kardalus János és a magyarországi Hidán Csaba történész tart előadást a résztvevőknek. /Az alkotóközpont hírei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"

"Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre emlékezik szept. 8. és 9-én Kibéd lakossága. Fellép a helyi dalárda, majd Kacsó Ildikó, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ismerteti Madaras Gábor életét és munkásságát. Nagy Ferenc, az Országos Seprődi János Kórusszövetség elnöke előadást tart Seprődi Jánosról. Ezt követően koszorúzás lesz a kibédi múzeumnál és a Seprődi Háznál. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület jóvoltából tárlat nyílik meg Ismerkedés Békéscsabával címmel. Vasárnap az ünnepség falutalálkozó jelleget ölt. Istentisztelet után a környező települések futball-találkozója következik. A rendezvényre a békéscsabai vendégek mellett Kibéd összes testvértelepülése meghívót kapott: így küldöttséget várnak Zalaegerszegről, Zalalövőről, Szatymazról, Bakonyszombathelyről, ugyanakkor a kisrégióhoz tartozó községek polgármesterei is hivatalosak. /Korondi Kinga: Kibédi emléknapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"A marosvásárhelyi Szent Imre ferences templomban, szeptember 2-án szentmise keretében négy ferences szerzetes teszi le fogadalomesküjét a Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány szolgálatára. /Szerzetesi fogadalom. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"Megjelent az Erdélyi Kórus, a Seprődi János Kórusszövetség kiadványának idei első száma. Nagy Ferenc közölt összefoglalót a kórustalálkozókról. Hajdó Károly a marosszentgyörgyi kórusmozgalom 90 évét tekintette át. Benkő András zenetudósra Csíky Boldizsár emlékezett. /b.d.: Erdélyi Kórus. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"Aug. 19-én Marossárpatak polgárai az államalapító István királyra emlékeztek. Az emlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött. A kultúrotthonban Marton Emma kultúrigazgató tartott beszédet. Berekméri Edmond tanító István király országalapító munkáját, a keresztény hitre való térítés fontosságát méltatta. Ez alkalommal első ízben került sor Marossárpatak díszpolgárainak avatására, amelyet Ercsei György, a község polgármestere jelentett be. Díszpolgári címet kaptak: Adorjáni Károly tanító (post mortem), Szántó István nyugalmazott tanító, dr. Gáll István nyugalmazott körorvos. /Gálfi Tibor, Marossárpatak: Ünnepség és díszpolgáravató. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./"

"Románia megszüntette a magyar sertéshús importjára kivetett 45 százalékos védővámot, de az továbbra is érvényes a magyar baromfihúsra és a baromfihúsból készült termékekre, valamint a sertéshús-készítményekre. A kormányülésen döntés született arról is, hogy dec. 31-ig a származási országtól függetlenül, egységesen 20 százalékos vám lesz érvényben a sertéshús-behozatalra. Azonban a magyar sertéshúsra eddig érvényesített 45 százalékos védővámot csak 25 százalékosra mérsékelték. A második kormányhatározatban szereplő és származási országra való tekintet nélkül érvényesítendő 20 százalékos egységes behozatali vámilleték a magyar sertéshúsra is érvényes. /Vámpolitikai kormányhatározatok. Sertéshúsvám-csökkentés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"

"A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szervezett nyári felvételin a kilencből öt szak esetében sikerült betölteni a helyeket. A be nem töltött helyek az EMTE marosvásárhelyi műszaki szakjain találhatók, amelyekre az Akkreditációs Bizottság részéről az utolsó pillanatban érkezett meg a működési engedély. Emiatt az EMTE újabb felvételit hirdet a következő szakokra: Informatika: 19 hely - Mechatronika: 37 hely - Számítástechnika: 16 hely - Automatizálás: 20 hely. /Újabb felvételi a Sapientiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

"Megkezdődött a felvételire felkészítő Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán. Idén a színész tagozaton 13 térítésmentes és 3 tandíjköteles hely van, míg a teatrológiára jelentkezők 7+2 helyre vizsgázhatnak. Újdonság, hogy a színész tagozaton egy helyet roma nemzetiségű jelentkező számára tartanak fenn. A felvételi vizsga szeptember elsején kizáró jellegű képességvizsgával kezdődik, majd nagyszínpadi próbával folytatódik azok számára, akik megfeleltek a selejtezőkön támasztott elvárásoknak. Az eredményeket szeptember 7-8-án függesztik ki. - Évente egy tucat színész végez Marosvásárhelyen, s a kolozsvári színművészeti egyetemen is hasonló képzést biztosítanak. Telítődik a pálya. A jelentkezők számára fenntartott helyek száma mégis azonos az előző években meghirdetettekkel. Kovács Levente kifejtette: most már most több színész van, mint amennyit a társulatok foglalkoztatni tudnak. A színészi pályán is kialakult a versenyhelyzet. A jelenleg alkalmazott egyéves szerződések lehetővé teszik, hogy a társulatok között nagyobb legyen a színészcsere. Magántársulatok jelentek meg, vannak szabadúszók, s tudásukat, tehetségüket más területen kamatoztató színészek is. /Simon Virág: Megkezdődtek a felkészítők a színművészetin. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"

"Kárpát-medencei Jogász Találkozó kezdődött a határon túlról érkezett félszáz jogászhallgató és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanuló száztíz jurátus részvételével Agárdon. A hatnapos programsorozatot a magyar egyetem jog- és államtudományi karának Jogtörténeti Intézete szervezte a Rákóczi Szövetséggel és a Régiók Szövetségével karöltve. A találkozó célja, hogy a résztvevők gyakorlati ismereteket szerezzenek különböző jogászi területekről, valamint tájékozódjanak a jog és a közélet kapcsolatával összefüggő kérdésekről. Megismerkedhetnek az egyetemisták a kedvezménytörvény jogi hátterével, megalkotásának fázisaival, illetve a törvénynek a határon túli magyarság életére várhatóan kifejtett hatásával. /Kárpát-medencei Jogász Találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"

"Több mint háromszázötven fiatal részvételével tartották meg Szentábrahámon aug. 23. és 26. között a XXV. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát. A rendezvény idei fő témái a hitre, erkölcsre és tudásra alapuló társadalom, valamint Balázs Ferenc egykori unitárius lelkész élete és munkássága voltak. A megnyitó után néptáncjátékot mutattak be a szentábrahámi fiatalok. A marosvásárhelyi Tamacisza Színtársulat József Attila-estet tartott. Az z ODFIE-elnök Szabó László vezetésével tartották az országos egylet ez évi küldöttgyűlését, ahol főtitkárnak választották Nagy Endrét, alelnöknek pedig Sándor Krisztinát. /Katona Zoltán: XXV. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./"

"Mezőmadaras hazahívta fiait aug. 26-ra, vasárnapra, közel hétszázan járultak az Úr asztalához. Mezőség harmadik legnagyobb falujából a megye, az ország és a nagyvilág minden sarkába kirajzottak szeretettel őrzik szívükben a szülőhely, a szülőfalu emlékét. A faluba vezető hét kilométeres útszakasz nagyon rossz, kátyús. A fiatal lelkész házaspár, Szabó Andor és neje, Ibolya Izolda, a presbitériummal közösen szervezte meg az ünnepséget, amelyet a templom mellett felállított millenniumi kopjafa avatása tett emlékezetessé. A millenniumi zászlót a családjával Budapestről érkezett, de madarasi gyökerekkel büszkélkedő Szekeres Szabolcs gazdasági tanácsos adta át, aki ötven évig idegen, argentin, illetve egyesült államokbeli környezetben élő magyarként tért vissza néhány évvel ezelőtt Madarasra, hogy megkeresse elődei sírját, s a hazatalálás örömére harmadik gyermekét a falu református templomában keresztelték meg. Az ünnepségen köszöntötték a neves földbirtokosok, a Szekeres, az Orbán és a Bethlen család jelen levő képviselőit. - A faluban többet keresztelnek, mint amennyi a temetések száma. Mezőmadaras szeretne önálló közigazgatási egységgé válni, ezer aláírással nyomatékosított kérésük a képviselőházban várja a kedvező választ. Mezőbánd nem tudja orvosolni a falu gondjait. A madarasiak fő foglalkozása az állattenyésztés, az aktív lakosságnak pedig mindössze az 5-10 százaléka ingázik a megyeközpontba. A helybeliek, valamint a hazatérők számára a lelkész és felesége gyűjtötte össze és foglalta egy kis füzetbe a falu rövid történetét, amelyből megtudható, hogy neve 1332-ben olvasható először a pápai jegyzékben. A Budapesten élő Szekeres Szabolcs tavaly 30 helybeli lakos számára biztosította a Szent István-napi ünnepségeken való részvételt. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepelt Mezőmadaras. Az önállósulás reményében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"

"Az Új Kezdet című református egyházi folyóirat a marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezet kiadványa. Idei nyolcadik számában A Vásárhelyi Találkozó igaz története címmel közölte az 1937. október 2 - 4. között lezajlott esemény hivatalos jelentését. A jegyzőkönyv minden magyar számára érdekes és tanulságos lehet. "Teljes tudatában vagyunk annak - olvasható a Hitvallás címet viselő záró határozatban -, hogy kisebbségi sorsban élünk, érezzük a szükségét, hogy keressük a román és magyar nép építő együttélésének a feltételeit és útjait. Igazságunk tudatában állapítjuk meg, hogy a romániai magyarság, kisebbségi sorsba kerülése óta mindenkor tanújelét adta, hogy eleget tett állampolgári kötelességeinek. Ezzel szemben a román kormányzatok részéről súlyos támadások érték nemzeti és emberi életjogaiban és nem kapta meg magatartásáért a kellő méltánylást és elismerést." /Bölöni Domokos: Hitvallás 1937-ből. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./"

"Adrian Pitu rendőrőrnagy politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Adrian Pitu 1997-98 között a temesvári és lugosi rendőrségen dolgozott. 1997-ben a Temes megyei rendőrparancsnokság becsületbírósága tartalékba helyezte, úgymond "az intézményen belül folytatott politikai propaganda" miatt. Bár a vádat a bíróság nem erősítette meg, állítása szerint tovább zaklatták, sőt halállal is megfenyegették. Pitu, a rendőrség "milicista módszerei és visszaélései miatt" beadta a felmondását, s olyan vádakat hozott fel, hogy a "politikai rendőrség" továbbra is lehallgatja az állampolgárokat, hogy nem iktatják a lakossági panaszokat, beszélt a rendőrségi visszaélésekről, kínzásokról. Azt állította, hogy informátorok beszervezésére kötelezték őket. Ezért menekült családostól Magyarországra 1998-ban, ahol a debreceni gyűjtőtáborba került. Távollétében tavaly a bukaresti katonai törvényszék két év börtönbüntetésre ítélte dokumentumok elsajátításáért és megsemmisítéséért. Fellebbezett, meg is nyerte, s az ügyet a temesvári katonai törvényszék tárgyalta újra. Az ügy az Európai Emberjogi Bíróságig jutott, 2000-ben bekerült az Amnesty International Romániáról szóló évi jelentésébe is. - Ha igazak a Pitu által felhozott vádak, azt jelenti, hogy Románia még mindig távol áll a lakosságbarát rendőrségtől. /(mózes): Árnyalatok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

"A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának II. éves növendékei, két színpadi produkcióval vettek részt a közelmúltban harmadik alkalommal Kőszegen megrendezett Fesztivál a határon elnevezésű ifjúsági, kulturális fesztiválon és közéleti fórumon. /Vendégszereplésen, meghívásra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

"A státusztörvény tervezete a teljes nyilvánosság előtt készült, akit érdekelt az, hogy mi zajlik, mit tervez a magyar kormány, az a folyamatot minden nehézség nélkül végigkövethette, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Menet közben számos nyilatkozat hangzott el, a törvénytervezet kivonatosan, imitt-amott egészében is napvilágot látott. Az RMDSњ sem rejtette véka alá azt, hogy partnerként az egyeztetéseken jelen van. A MÁÉRT által létrehozott szakbizottságokban kinevezettek is beszámoltak a tevékenységükről. Végül a törvényelőkészítés egyetlen egy mozzanata sem maradt rejtve a nyilvánosság elől. - Hihetetlen a közvélemény-kutatás eredménye: a románság mintegy 80 százaléka ismeri, és ellenzi a státustörvényt. Markó Béla megjegyezte: nemcsak a románság, de az érdekelt és erdélyi magyarság sem ismeri ekkora arányban a státustörvényt. A törvényt kemény bíráló román politikusok döntő többsége sem ismeri átfogóan és mélyében.- Az RMDSZ üdvözölte a két kormányfő találkozóját, mert az üzengetések aligha vezethetnek eredményre, legyen bármiről is szó. Történt-e előrelépés? A magyar lapok szerint jelentős elmozdulás történt, a román lapok ennek épp az ellenkezőjét állítják. Markó szerint a kettő között kereshető az igazság. Igaz, érdemi elmozdulás nem következett be, azonban a marosvásárhelyi találkozón mégis közelebb került a két partner a megegyezéshez. A román fél is hajlandónak mutatkozott a törvény bizonyos paragrafusait fenntartás nélkül elfogadni. Markó megismételte korábbi véleményét: rossz lenne, ha a két fél párbeszéde csakis a státustörvényre korlátozódna. Ebből a körből ki lehet lépni, azt jelezte"

"A Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusa aug. 30-i ülésén a vizsgáztató bizottságoknak a tanári állások betöltésére vonatkozó javaslatát tárgyalta meg. A versenyvizsgákat Marosvásárhelyen és Csíkszeredán tartották, összesen 72 állásról volt szó, a gyakornoktól a professzorig. Tánczos Vilmos ideiglenes rektor-helyettes közölte: a meghirdetett állások majdnem 90 százalékát sikerült betölteni, a szenátus pedig minden egyes esetben elfogadta a vizsgáztató bizottságok javaslatát. A szenátus mind a két oktatási helyszínen megbízott dékánt és tanszékvezetőt nevezett ki. Mihelyt létrejönnek a kari tanácsok, mind a két karon dékán és tanszékvezető-választások lesznek. Addig Csíkszeredában Lányi Szabolcs, Marosvásárhelyen pedig Hollanda Dénes a megbízott dékán. A Sapientia Egyetem évnyitója október 4-én lesz Marosvásárhelyen, ezt követi a csíkszeredai ünnepség október 5-én, október 7-én pedig a nagyváradi. /Máté Erzsébet: Október 4-én indul a Sapientia Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ A marosvásárhelyi karokra vonatkozó döntésekről Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja adott tájékoztatást. Jóváhagyták három tanszék létrehozását, a Humán Tudományok, a Matematika-Informatika, valamint a Műszaki Tudományok Tanszékét, amelyekre kinevezték a vezetőket is, Albert-Lőrincz Enikő előadótanár, Szilágyi Miklós és nagyváradi.egyetemi tanárok személyében. Öt professzornak, két előadótanárnak, öt adjunktusnak, hat tanársegédnek és két gyakornoknak sikerült a vizsgája. A szenátus jóváhagyta, hogy az üresen maradt tandíjas helyek fele is tandíjmentes legyen. A szept. 10-re meghirdetett felvételin a következő helyekre vizsgázhatnak a jelentkezők: informatika szak: 10 tandíjmentes és 11 tandíjas, számítástechnika: 9 tandíjmentes és 10 tandíjas, automatizálás: 14 tandíjmentes és 10 tandíjas, mechatronika: 25 tandíjmentes és 13 tandíjas helyre. A tananyag az interneten a következő címen található: www.emte.ro. /(bodolai): A Sapientián Növelték a tandíjmentes helyek számát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./"

"/ Pál-Antal Sándor Marosvásárhelyen élő és dolgozó levéltáros-történésznek két szülőfaluja van. Apai ágon Csíkmadarasról, anyai ágon Karcfalváról származik. Csíkmadaras történetét már megírta. Csíkkarcfalva múltját idéző dolgozatát (Alutus Kiadó, Csíkszereda 2001.) nemrég mutatta be dr. Balázs Lajos tanár, a falu napján. A falutörténet felidézte, mit írt a Romániai Magyar Szó 1950 nyarán az akkor ott szolgáló Léstyán Ferencről /Léstyán Ferenc úr a zsírosparasztok koronázatlan királya címmel/. Idézet: "Ők a hit és a vallás erkölcs bajnokai, templomi elölülők, a perselypénzek felosztói, az imperialista politika egyházi lepelbe burkolózó gazfickói. Ez a banda lelt hűséges cinkostársra Léstyán Ferenc plébánosban, aki kényelmesen berendezett plébániáján velük együtt agyalta ki, hogyan kell a vallásosság cégére alatt végrehajtani a háborúra uszító imperialisták parancsait. A plébános úrnak kenetteljes szavakkal hosszú ideig sikerült palástolnia, hogy az amerikai fegyvergyárosok osztalékaiból részesülő Vatikán egyik legmegátalkodottabb székelyföldi ügynöke." A mából visszapillantva az újságíró megjegyezte: nekik, Erdély koronázatlan királyainak, a nehéz börtönöket, Duna-csatornát megjárt papjainknak, igaz embereinknek köszönhetjük, hogy emelt fővel járhatunk az utcán. /B.D.: Koronázatlan királyok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./"

"Szept. 1-jén Nemzeti sors és irodalom címen írótalálkozóra került sor Magyarózdon. A Horváth István-emlékmű felavatásával egybekötött ünnepségen sok anyaországi és határon túli magyar irodalmi személyiség vett részt. Erdélyből jelen volt Kötő József EMKE-elnök, Cseke Péter, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy Pál, Sütő András, valamint Czirják Árpád érseki helynök és Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi vártemplom lelkésze. Magyarországról Csoóri Sándor, Pálfy G. István és Pomogáts Béla a Magyar Írószövetség elnöke jöttek el. Kárpátalját Vári Fábián László képviselte. Horváth Arany, az 1977-ben elhunyt költő lánya és a Horváth István Alapítvány elnöke és alapítója nyitotta meg a megemlékezést. Kötő József vette át a szót. "Horváth István tornyában megkonduló harang szavára összegyűltek a Kárpát-medencei magyarság próféta lelkű alkotói, akiknek fülük van a harangszóból kicsengő üzenet meghallására. Itt Erdélyben, Magyarózdon a transzszilván szellem jegyében összesereglettek azok, akik hisznek történelmi küldetésükben. Az összegyűlteknek pedig együtt kell hinniük a költővel: "...Amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad megsiratni!"" - mondotta. Horváth István költő a diktatúra áldozata volt. Életének utolsó évtizedében állandó megfigyelés alatt tartották, halála nem egyszerű baleset volt, szándékosan gázolták el a szekuritáté emberei. A beszédek a templomkertben felállított szobornál folytatódtak. A Hunyadi László készítette emlékműre felavatása után koszorúkat helyeztek el. A sírkőre emlékeztető fehér kőtáblán domborműplakett őrzi a költő képmását és nevét. A találkozás végén összeállított zárónyilatkozatban a következők állnak: "...nem az emlékezés, hanem a sorsunk által kikényszerített, de eddig igazában meg nem talált utak keresése volt tanácskozásunk fő célja." A marosvécsi találkozó óta" erősen lefokozódott az irodalom és általában a szellem jelentősége. Az 1989 és 1990 óta történő változások többnyire immár a szabadság jelszavával folytatták a lefokozást, az évszázadok által megmért esztétikai és erkölcsi értékrendek megbontását. Szavunkat épp azért emeljük fel, hogy a különböző, magyarságunk léte által érintett országok rendszerváltoztató folyamatai a továbbiakban ne csupán a politika sokszor kényszerűen álságos követelményei, hanem a kultúra, az irodalom időket összefogó igényei szerint is alakulhassanak." /Valkai Krisztina: Utak keresése - Írótalálkozó Magyarózdon. Horváth István-emlékművet avattak fel a költő szülőfalujában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Sütő András abból indult ki, hogy a közelmúlt irodalomtörténetében van egy korszak, harminc-negyven esztendő, amelyet csak úgy elintéznek, teljesen üres foltként kezelnek, esztétikailag meg nem történt irodalmi szakasznak nyilvánítanak. - Horváth István (...) az értékteremtés évei után jutott egy olyan hosszadalmas periódusba, amely őt egyrészt költői mivoltában majdnem hogy porba tiporta, másrészt pedig olyan önvád korszakába sodorta, amely élete végéig tartott. A Horváth István-i önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől oly sokan kértek, valójában minden kérelem nélkül az ő verseiben és az ő 1960 utáni köteteiben tapasztalható, hangoztatta Sütő András. Csoóri Sándor esszéjét sokan és sokszor fogják majd idézni. - Évtizedeken át készültünk rá lélekben, hogy majd egyszer eljön a demokrácia, de sosem gondoltuk azt, hogy valójában egy absztrakciót várunk, hiszen annyi demokrácia van, ahány ország, ahány külön sorsú nép. A demokrácia az első pillanatoktól szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományával. Mire buzdított minket ez a hagyomány? Azt kalapálta belénk, hogy minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen. Olyan szorító, amelyben az író körmérkőzést játszik a társadalom minden szimbolikus szereplőjével, politikával, hatalommal, halállal, szerelemmel, a gyöngédség angyalával... Hogy a láthatóvá vált küzdelem végén a katarzis élményével ajándékozzon meg sokakat. Irodalom és társadalom természetesnek mondható feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta. Leginkább azzal, hogy a nagyrészt gyötrelmes kérdések megoldására sokkal tetszetősebb ajánlattal jelentkezett. A négyévenkénti szavazás ígéretével. A lélek forradalma helyett a szavazófülkék forradalmára hivatkozott. Ha a magyar irodalom századokon át nem vállalt volna olyan történelmi és politikai föladatokat, mint amilyeneket - kényszerűségből - vállalt, sose zuhant volna bele a demokrácia csapdáiba. Már csak azért sem, mert mindegyik megmaradt volna a maga külön pályáján, és nem próbál összevegyülni a másikkal. Tíz év után világosan látjuk, hogy ez a vegyülés lehetetlen. Ugyanis tűzről és vízről van szó. Az irodalom nem élhet meg például a nagyság szándéka és a hajlíthatatlanság feltételei nélkül. Vagyis: ábrázolhatja, de nem fogadhatja el az alkukat. A demokrácia viszont a kompromisszumokra épít. Az igenek és a nemek kidekázott darabjaira. Igazmondásra ösztönöz, lázít, miközben a mértékletesség mondatain töri a fejét. /Bölöni Domokos: Horváth Istvánra emlékeztek. Tűzről és vízről van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"