Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. július 9.
"Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel az idén életre keltenék azt a színházi fesztivált, amelynek 1979- 1980-ban - valamint a 90-es évek elején is egyetlen alkalommal - Sepsiszentgyörgy adott otthont. A megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A 200 millió lejre rúgó támogatás mellett azonban a gyergyói önkormányzat közreműködésére is szükség lesz. Az idén szeptember 5. és 9. közé tervezett Kollokviumról Szabó Tibor társulatvezető elmondta, jelenleg a pályázatírásnál tartanak és társrendezőket keresnek. A színházak részéről már érkeztek visszajelzések. Jelen lesz a szatmárnémeti, a nagyváradi színház - közösen a Kiss Stúdióval -, a temesvári, a marosvásárhelyi, valamint a sepsiszentgyörgyi társulatok, a Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi színház. /Gergely Edit: Társat keres a Figura. Színházi Fesztivál Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./"
2001. július 10.
"Ion Iliescu elnök Brüsszelben félórás megbeszélést tartott Lord Robertson NATO-főtitkárral. A főtitkár kifejtette: a NATO bővítésének jövőre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal. A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erőfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülő kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsőként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentős erőfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derűlátóan várja a jövő évi NATO csúcs döntését. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt. /Robertson-Iliescu találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"
2001. július 11.
"Negyedik alkalommal hívta össze júl. 6-án a Project on Ethnic Relations (PER) marosvásárhelyi irodájának vezetője, Koreck Mária Maros megye választott roma nemzetiségű tanácsosait. A szemináriumon a romák problémáit megoldó közös stratégiáról lett volna szó, azonban a 27 roma helyi tanácsos közül egyedül a gernyeszegi Bobó György vette komolyan a meghívást, s vele tartott a mezőcsávási Roma Párt vezetője, Moldovan Mihai. A találkozó meghívottja, Ivan Gheorghe, az Etnikumközi Kapcsolatok Igazgatóságának helyettes államtitkára röviden ismertette a kormány által kidolgozott, a romák helyzetének javítását célzó stratégiát, amely egy négy évre szóló rövid távú, illetve egy tízéves, hosszú távú tervet tartalmaz. A terv szerint miniszteri bizottságokat hoznak létre a különböző minisztériumokban, amelyekben egy államtitkár irányításával két-három szakértő fog dolgozni. /(mózes): Roma stratégia... romák nélkül? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"
2001. július 11.
"A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ július 4-én Kolozsváron tartott küldöttgyűlésén úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel és az RMDSZ-en kívül határozza meg a helyét. Lokodi Imre, a Népújság munkatársa elmarasztalta a MIT-et ezért a döntéséért. Ironikusan feltette a kérdést, mit tud az erdélyi magyar ifjúság ezekről a szervezetekről: MISZSZ, OMDSZ, IKE, ODFIE, RODOSZ, IFINET? És mit tett le az ifjúság képviselete gyanánt a közösség asztalára a MISZSZ? /Lokodi Imre: MITizálás = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"
2001. július 11.
"Június 26-30. között rendezték meg Debrecenben a Magyar Kórusok Millenniumi Fesztiválját. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke elmondta, hogy Erdélyből, továbbá a Felvidékről, Kárpátaljáról illetve Magyarországról érkeztek kórusok. Erdélyből hat kórus volt jelen: a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet férfikara, Szovátáról az Intermezzo női kar, Marosszentgyörgyről a Soli Deo Gloria, Marosvásárhelyről a Bernády György kamarakórus, valamint a Cserealji Vegyes Kar. /Járay Fekete Katalin: Azonos hullámhosszon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"
2001. július 11.
"A Marosvásárhelyi Napok idején a középkori vár kapubástyájában kiállítás nyílt, melynek egyik része vándorkiállításként a Székelyföld felé indul. Bónis Johanna marosvásárhelyi múzeológus bemutatta az anyagot. A helytörténeti részt 1997 óta minden évben megnyitják. Négy évvel ezelőtt ezt Fodor Imre akkori polgármester segítségével sikerült megvalósítani. Megérkezett a sárospataki anyag is, melyet itt azon a címen állítottak ki, hogy II. Rákóczi Ferenc és Marosvásárhely. Idén - mivel kezdődik a Rákóczi nevéhez fűződő eseményekkel kapcsolatos megemlékezés-sorozat - Erdélyben vándoroltatják az anyagot. Áprilisban Szatmárnémetin és Nagykárolyban tartottak tudományos konferenciát, és ott mutatták be először a kiállítást. Onnan érkezett Marosvásárhelyire, a következő állomás: Sepsiszentgyörgy. - A Rákóczi-kiállítás ékessége a Zsolnai-porcelánból készült Rákóczi-címer is, ez régebben a helyi Városháza (mai prefektúra) épületében volt, ahol az erdélyi fejedelmi címerek mind ott sorakoztak az előcsarnokban az erdélyi címer, a magyar címer és a város címere társaságában. Mindegyik Zsolnai kerámiából készült 1907-ben, amikor a palotát építették. 1965-ben tüntették el ezeket, amikor a pártbizottság költözött az épületbe. A Városháza gyűléstermében pedig egyes vitrail-okat azért pótoltak közönséges üveggel, mert magyar történelmi személyiségeket, jeleneteket ábrázoltak. Az anyag a múzeumba került. /Máthé Éva: Erdélyi múlt - a kapubástyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"
2001. július 12.
"Nemzetközi újságíró-szervezetek tiltakoztak az ellen a román parlament elé kerülő törvénytervezet ellen, amelynek alapján a jövőben akár börtönbüntetésre is ítélhetik azokat az újságírókat, akik "megsértik a hatóságokat". A júl. 10-i - Londonban és Bukarestben párhuzamosan kiadott - közleményben az aláírók, a new yorki Központ a Független Újságírásért, valamint a londoni székhelyű, független 19-es Cikkely nevű szervezetek kijelentik, hogy a román törvénytervezet "nem egyezik a nemzetközi normákkal, amelyek biztosítják a szabad véleménynyilvánítást, valamint az információhoz való hozzáférést." A kormány előterjesztése szerint a hatóságok elleni keményebb bírálatot bűncselekménynek lehet értelmezni, ami öt évi börtönnel büntethető. Nyugati vélemények szerint Romániában az 1989-es rendszerváltás után is megmaradt a hatalom türelmetlensége a kritikával szemben, olyannyira, hogy újságírók ellen tucatszámra indítanak rágalmazási pereket, és a média munkatársainak a többnyire elfogult bíróságokon sincs túl sok esélyük igazuk védelmére. Adatok szerint 50 újságíró ellen indítottak becsületsértési pert, közülük harmincan kaptak pénzbírságot, míg húszat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A közlemény nehezményezi, hogy a törvénytervezet "túl messzire megy az államtitkok védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának rovására". Úgy véli: ellentétes az európai mintákkal a közhivatalnokok törvényi elbástyázása a nyilvánosság ellenőrző erejétől. /Nemzetközi újságírószervezetek tiltakozása a készülő új törvény ellen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./"
2001. július 12.
"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett karának első hivatalos sajtótájékoztatóját tartották júl. 9-én. Az egyetemnek otthont adó épületben megtartott tájékoztatón jelen voltak: dr. Lányi Szabolcs dékán, Győrfi Jenő, a bukaresti hadmérnöki akadémia tanára a csíkszeredai egyetem matematika-informatika szak tanszékvezetője, dr. Rostás Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem tanára, a csíkszeredai egyetem vidékfejlesztés tanszékének vezetője, dr. György Antal alapító tag, Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, valamint Süket Levente főtitkár. Dr. Lányi Szabolcs dékán az ősztől Csíkszeredában induló négy szakot ismertette /vidékfejlesztés-a vidék gazdaságtana és szociológiája, agrárközgazdász, könyvelés és gazdasági informatika valamint román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szakok/. Október 1-jén Csíkszeredában indul az egyetemi tanév. Dr. Rostás Zoltán, a vidékfejlesztési szak tanszékvezetője elmondotta: olyan szakot szerettek volna indítani, amely a már működő egyetemeken nincs. Ez a szak teljesen új és Kelet-Európában sem túl gyakori. A professzor szerint egy vidék problémáit nem elég felismerni, hanem a felmerülő problémákat meg is kell oldani. A vidékfejlesztésben jártas szakemberekre nemcsak ebben a régióban, hanem egész Erdélyben szükség van. Berki Anna, a HTMH képviselője elmondotta: a magyar kormány anyagi és szakmai támogatást nyújt az induló EMTE számára. A négy lábon álló egyetemet Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda székhelyekkel majd egy egységes szálra lehet felépíteni, ami elsősorban az egyetemi szabályzatok szintjén fog megnyilvánulni. Dr. Lányi Szabolcs tájékoztatójában megfogalmazta, hogy a csíkszeredai negyven oktatói állásból tizennégyet legfelsőbb képzettséggel rendelkezők foglalnak el: hét professzor és hét docens tanár, tizenegyen már nevesítve vannak, akik vállalják is az oktatást Csíkszeredában. /Daczó Dénes: Egyre közelebb a rajthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"
2001. július 12.
"Küküllőszéplakon a református közösség június 24-én hálaadó istentiszteletet tartott a külsőleg és belsőleg felújított templomért, valamint a beiktatott lelkipásztorért. Igét hirdetett főtiszteletű Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A 460 lelket számláló helyi gyülekezet köszöntötte a püspököt, aki először vett részt ünnepi istentiszteleten a Küküllői Egyházmegyében. /Ünnepi istentisztelet Küküllőszéplakon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./"
2001. július 13.
"Október 1-jén megkezdődhet a képzés az Erdélyi Magyar Tudományegyetem - hivatalos nevén: Sapientia Egyetem - hét vagy kilenc, esetleg tíz karán. Azért a feltételes mód, mert Romániában szokás szerint mindig minden bizonytalan, változhatnak kész tényként vélt dolgok, ígéretek. Az elfogadott és elfogadásra váró egyetemi karok végleges működési engedélyét 2007-ben adhatják meg, a Sapientia egésze pedig 2010 körül szerezhet tényleges egyetemi jogállást. Július 23-án összesen hét szakon lesz felvételi vizsga. Háromféle ösztöndíjat biztosítanak: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. Az ösztöndíjalap negyven százalékát a szociálisra fordítják. A tandíj évi 200 dollár, az egyetem fenntartása szempontjából elenyésző a befolyó összeg. A több mint 300 leendő diák számára létesített hét kar (szak) biztató kezdés, de csak kis hányada a majdani Sapientia Egyetemnek. A magyar kormány és az Országgyűlés által elfogadott költségvetési támogatási rendszer /évi kétmilliárd forint/ nélkül lehetetlen lett volna ilyen nagy dimenziójú erdélyi magyar magánegyetem létesítése. Az anyaország másfél év alatt pótolta azt, amit a román állam nem volt hajlandó megadni tizenegy és fél év alatt, az 1990 előtti 30 évről nem is beszélve. A Sapientia esetében is megjelenhet még a magyar-román kétnyelvűség kötelezettsége, sőt, a Sapientia ideiglenes működését szavatoló határozat szövegében is van egy olyan ravasz megfogalmazás, miszerint bizonyos karok tannyelvét "az igények szerint" állapítják meg. Erdélyi magyar részről felmerült az az igény, hogy távlatilag a román állam is támogassa anyagilag a költségvetésből - a Sapientia magánegyetemet, a kétmilliós lélekszámú romániai magyarság már csak adófizetői mivoltából is jogosult lenne erre. A kolozsvári BBTE vezetői nem tagadják, hogy számukra konkurenciát jelent a Sapientia, ezért várható, hogy a BBTE szenátusa tesz néhány kedvező, ösztönző lépést a magyar tannyelvű oktatás kiszélesítésére. - A Sapientia Alapítvány megvásárolta a csíkszeredai Hargita szállót, ez lesz a csíkszeredai fakultás székhelye, oktatási központja. Marosvásárhelyen bérelt helyiségekben kezdődik az oktatás, amíg megépül a saját egyetemi központ. Kolozsváron a Sapientia Alapítvány megvásárolta a Bocskai István fejedelem egykori házát, itt lesz a Sapientia Egyetem központi székhelye, rektori hivatala. /Botos László: Kaput nyit az erdélyi magyar egyetem. Anyaországi ajándék. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"
2001. július 13.
"A Kisküküllő menti Térségi Társulás (KTT) a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület közreműködésével pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál. Céljuk: Gyulakuta, Kelementelke, Rava és Makfalva községekben közösségfejlesztő programokat szerveznek, aktivizálják a fiatalokat (és nem csak), hogy saját erőforrásaikat felhasználva megoldásokat találjanak a helyi problémákra. A program keretében a szakmunkát a székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének vezetője Balla Zoltán végzi, bevonva a helyi fiatalokat, egyetemistákat és a közösségi problémák iránt érdeklődőket. /Régiós közösségfejlesztés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./"
2001. július 13.
"Hetedik alkalommal szervezett alkotótábort a Maros megyei MADISZ, idén a Megyei Ifjúsági- és Sportigazgatósággal közösen. Szovátán, az egyhetes rendezvényen 19 marosvásárhelyi, temesvári, székelyudvarhelyi és szabadkai fiatal alkotó bizonyította tehetségét. /Simon Virág: VII. Nemzetközi Alkotótábor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./"
2001. július 14.
"Razvan Theodorescu művelődési és egyházügyi miniszter legutóbbi aradi látogatása alkalmával szóba került a Szabadság-emlékmű sorsa, amely az aradi tizenhárom tábornok kivégzésének 150. évfordulója alkalmából két éve került ki hosszú várfogságából, s azóta a minorita rendház udvarán, rács mögött, elemeire bontva várja, hogy ismét köztéri szoborként díszítse a szabadságharc vértanúinak városát. A miniszter úgy fogalmazott, hogy véget kell vetni a műemlékek üldözésének, rombolásának és megcsúfolásának. Hangsúlyozta: "ez a történelem, ez a szobor pedig a városé", amit nem kell máshova szállítani. Román részről ugyanis korábban többször elhangzott, hogy a Szabadság-emlékművet "a magyarok vigyék magukkal Magyarországra". A miniszter javasolta, hogy a Szabadság-szobor ellensúlyozására az 1918-as egyesülésre emlékező román szoborcsoportot emeljenek Aradon. Az 1999 júliusában Orbán Viktor magyar és Radu Vasile akkori román miniszterelnök marosvásárhelyi találkozóján született elvi egyetértés, hogy Aradon megbékélési emlékparkot létesítenek, s ide kerüljön az emlékmű, a mai napig nem valósult meg. - A szoborcsoport felújítási munkálatánál magyar támogatásra számítanak. /Véget kell vetni a műemlékek megcsúfolásának. Razvan Theodorescu a Szabadság-emlékműről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"
2001. július 14.
"Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"
2001. július 14.
"Három lelkész élettörténetét tartalmazza a könyv: Palástban. Lelkészek szórványban /Nagy Ödön: Emlékeim, Hermán János: Szórványban, Nyitrai Mózes: Nyolcvan év. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001/. A szórványról 1942-44 között kérdőíves felmérést végeztek 709 településen. A református Nagy Ödön és Hermán János volt a szórványgondozás szervezője és munkása. Nyitrai Mózesnek unitárius lelkészként fonódott össze a sorsa az erdélyi magyarság sorsával. A kötetet kiadásra előkészítette Keszeg Vilmos, az előszót Keszeg Vilmos és Bencze Márta jegyzi. Hermán János emlékezését Bencze Márta jegyezte le. (Lelkészek szórványban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./"
2001. július 14.
"Júl. 13-án befejeződtek a jelentkezések a Maros megyei tanfelügyelőségen a betöltetlen tanügyi állásokra kiírt versenyvizsgákra. A jelentkezők száma meghaladja a 800-at. A 31 román tanítói állásra 128-an, a 14 magyar tanítói állásra 85-en, a 64 román óvónői állásra 88-an, míg a 38 magyar óvónői állásra 73-an jelentkeztek. A meghirdetett 152 román nyelv és irodalom katedra betöltésére csupán 25-en, a 38 magyartanári állásra mindössze 7-en, míg a 100 angoltanári állásra 63-an jelentkeztek. A versenyvizsgára július 16-án és 17-én kerül sor. /Versenyvizsga. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./ "
2001. július 16.
"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői 2000 februárjában, Kolozsváron létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek feladataként szabták meg az erdélyi magyar magánegyetem megteremtését. Az eltelt másfél év megvalósításairól adott számot dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora. A magyar kormánynak, az országgyűlésnek az a döntése, hogy 2 milliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar egyetem létrehozását, kimozdította az ügyet a holtpontról. Az EMTE az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához igazodva, egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas intézményrendszerben fog működni. A Sapientia Alapítvány 11 szak beindításához szükséges akkreditációs csomagot terjesztett elő, ebből 7-et hagytak jóvá. Az egyetem több helyszínen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működne. A Sapientia Alapítvány felvállalta a Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem néven működő felsőfokú oktatási intézmény fenntartását és fejlesztését. A Partium Keresztény Egyetem hosszabb távon integrálódni fog az EMTE-be. A másik oktatási helyszín Csíkszereda, mert Székelyföldnek szüksége van egy olyan oktatási központra, amely a székely társadalom szellemi felemelkedését biztosítja. Úgy döntöttek, hogy a meglévő távoktatási rendszereket ide letelepítik. Marosvásárhely esete más: régi egyetemi város, itt működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Akadémia és a Petru Maior Egyetem, valamint a Dimitrie Cantemir magánegyetem. Az első kettőn magyar nyelvű oktatás is folyik. Marosvásárhelyen a magyar nyelvű műszaki oktatást kívánják kiépíteni. Emellett be szeretnék indítani a szociálpedagógiai szakot, amely jó alapot teremthet arra, hogy a későbbiek során létrehozzák a különböző pedagógiai fakultásokat is. Kolozsváron egyelőre nem szorgalmazták a szakok indulását. Egyike ezeknek a környezettudományi szak, amelynek akkreditációs iratcsomója már elkészült. Folyamatban van egy média és kommunikáció szak, valamint egy operaénekes és énektanári szak beindítása. Kolozsváron szeretnék létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyek nem csak a magyar, hanem az egész magyar nyelvű egyetemi oktatást szolgálják. Tervezik egy egyetemi könyvtár, valamint egy kollégium létrehozását. - Kolozsvárnak továbbra is meg kell maradnia az erdélyi magyarság szellemi központjának, és ezt a jellegét állandóan erősíteni kell. - Az eddig engedélyezett hét szakra 325 hallgatót vesznek fel, előzőleg ingyenes felkészítő tanfolyamokat indítanak. - Az erdélyi magyar társadalom hosszú évek óta tanárhiánnyal küszködik. Az EMTE társult- és vendégtanárokkal fog kezdeni. Hosszabb távon azonban doktori ösztöndíjprogram beindításával segítik a tanárok képzését. Ösztöndíjat azok a román állampolgárságú doktorandusok kaphatnak, akik szerződésben vállalják, hogy részt vesznek az EMTE keretében zajló oktatási tevékenységben. Jelenleg ötven doktori ösztöndíjasuk van. Az EMTE-n és általában a romániai magyar felsőoktatásban és kutatási intézetekben zajló tudományos, kutatói tevékenység színvonalának emelését szolgálja a kutatási ösztöndíjprogram is. Nem kell szembehelyezni egymással a BBTE-t, az önálló magyar állami és az egyházi magyar magánegyetemi oktatást. Tonk hangsúlyozta, hogy számára nem létezik külön állami és külön magán felsőfokú oktatás magyar nyelven. Számára egy magyar nyelvű egyetemi oktatás létezik, ezért egymást kiegészítve kell működniük. Dr. Tonk Sándor jelenleg a BBTE-n és a Protestáns Teológiai Intézetben tanít, kijelentette, hogy nem hagyja abba eddigi munkáját, továbbra is tanítani fog ezen a két helyen. /Papp Annamária: Megmarad az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár-központúsága. Interjú dr. Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"
2001. július 16.
"Kolozsváron a Millenniumi sokadalom rendezvénysorozat júl. 14-én a Báthory Gimnáziumban kezdődött. A magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal idén négy határon túli városban szervez hasonló ünnepséget, ebből kettőt Erdélyben (Marosvásárhelyen és Kolozsváron). A kolozsvári rendezvényen 20 felnőtt és 14 gyermek tánccsoport lépett fel. A megnyitón jelen voltak a magyar folklór olyan jeles alakjai, mint Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató és Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus. Kolozsvár alpolgármestere, Boros János és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor mondott beszédet. A műsort a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet Vegyeskara nyitotta meg magyar népdalfeldolgozásokkal, majd számos, ismert és aránylag ismeretlen néptáncegyüttes lépett színpadra. /Sándor Boglárka Ágnes: Jogainkért dallal, tánccal is küzdeni kell. Millenniumi sokadalom - gyér közönséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"
2001. július 16.
"Jobbágytelkén júl. 8-án kezdődött a Marosszéki népzene- és néptánctábor, melyet a Folk Center Alapítvány szervezett, a román Művelődési Minisztérium és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A táncoktatást szakmailag a Maros Művészegyüttes három tagja segítette. A kézműves házban folyt a munka: a szalmafonás, nemezelés, és "agyagolás". Elhangzott több előadás. Minden este volt táncház. Muzsikáltak a péterlaki zenészek, a vajdasági Csalóka, a vásárhelyi Forduló együttes. Balla Antal elújságolta, hogy Budapesten készül a CD-je: hét jobbágytelki népdalt énekel. A jobbágytelki táborban 127 erdélyi, 54 magyarországi és 5 nyugati vendéget szállásoltak el házaknál, de sokan a sátor mellett döntöttek. /Marosszéki népzene- és néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./"
2001. július 17.
"Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./"
2001. július 17.
" Felújított kultúrházat avattak a hétvégén a Ratosnya községhez tartozó Jódon. E szórványtelepülésen maroknyi magyar él. Az 1945-ben nekik épített kultúrotthont tették rendbe saját pénzalapokból. E munkálat része a polgármesteri hivatal azon szándékának, hogy felújítják a községben levő összes iskolát és kultúrotthont. Az ünnepségre eljöttek dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kerekes Károly képviselő, valamint Márk Endre, az RMDSZ régeni szervezetének elnöke és Iszlai Árpád, a régeni kórház igazgatója. Az épületet teljes egészében csak az ősszel fejezik be. /Vajda György: Kultúrotthon-avató Jódon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./"
2001. július 18.
"Júl. 15-én kezdődött Nyárádszeredában a III. Vándorcsizma néptánctalálkozó. Jelen voltak a medgyesi Nefelejcs, az ákosfalvi Forrás és a helybéli Bekecs néptáncosok és a magyarországi Örkényből érkezett diákok is. /Vándorcsizma néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"
2001. július 18.
"Két alkotótábor nyitotta meg kapuját Mezőpaniton. Immár harmadik alkalommal rendezik meg a Molnár Dénes Képzőművészeti Alkotótábort, valamint a Bandi Dezső néprajzkutató által kezdeményezett Bartha Sándor Kézművestábort. Júl. 22-én pedig a Monográfia Alapítvány szervezésében megtartják a Mezőségi Néptánctalálkozót. A Molnár Dénes grafikus nevével fémjelzett képzőművészeti alkotótáborban marosvásárhelyi, szovátai, kolozsvári és kecskeméti képzőművészek vesznek részt. A paniti Bartha Sándorról elnevezett kézművestábort Bandi Dezső javaslatára szervezték meg. Faragótáborként indult, de lassan helyet kapott az agyagozás, szövés, kosárfonás, rojt-bojt kötés is. A Monográfia Alapítvány létrejöttéről Konrád Béla nyugalmazott tanár falumonográfiájának megjelenését követően született az ötlet. /Antal Erika: Művészet időseknek és haladóknak. Mozgalmas kulturális hét zajlik Mezőpaniton. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./"
2001. július 18.
"A kolozsvári tudományegyetem újságíró szakos hallgatói Németh László életművéről készült dolgozatait közölte a Művelődés /Kolozsvár/ idei ötödik száma, jelezte Szabó Zsolt főszerkesztő. Szászrégenben a Kemény János Művelődési Egyesület szervezte évfordulós ünnepi megemlékezésen nem csak Németh László életművének, de a magyar irodalomnak is sok új barátot sikerült szerezni. /(b.d.): Diákok Németh Lászlóról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./ "
2001. július 19.
"Júl. 18-án a Demokrácia Kollégiuma VII. évfolyamának záróülésére és a kollégisták tanácsülésére került sor a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácstermében. A Demokrácia Kollégiuma céljáról, tevékenységéről Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke beszélt. Az egyéves kollégium lehetőséget nyújt román, magyar és más nemzetiségű fiataloknak a jogállam alappilléreinek megismerésére, az állami intézmények működésének megértésére, a demokratikus jogok gyakorlására. A demokrácia kollégiumában eddig 161 diák vett részt. A diákok egyhetes bukaresti és budapesti tanulmányúton is voltak. Meglátogatták a parlamentet, találkoztak a képviselőkkel, nagykövetekkel. Az oktatási program célja a másság felmutatása és elfogadtatása. /Simon Virág: 24 kollégista tanácsosi szerepben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"
2001. július 19.
"Erdőszentgyörgyön működik Maros megye egyetlen keresztrejtvényfejtők klubja. A találkozókat a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának a tanácstermében tartják. A klub kicsit a helyi Bodor Péter Közművelődési Egyesülethez is tartozik. A tagok rendszeresen vásárolják a keresztrejtvény-magazinokat, köztük a Népújság által kiadott Fekete-fehért. /(korondi): Hobbim a keresztrejtvény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"
2001. július 19.
"Molnár Dénesnek /Vadasd, 1947. júl. 22. - Marosvásárhely, 2000. febr. 21./ 1997-ben, ötvenedik születésnapján nyílt meg ötvenedik egyéni tárlata. Falujában, Vadasdon tavaly tavasszal nyitották meg munkáinak, fametszeteinek állandó tárlatát. Megérdemelne egy eligazító táblát: Molnár Dénes állandó tárlata. /(bölöni): Szíve csücske volt ez a táj. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"
2001. július 20.
"Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban július 11. és 20. között rendezték meg a középiskolai diákok nyári újságíró táborát. A kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, botosani-i, konstancai, ploiesti-i, galaci, kudzsiri és adjudi X-XI. osztályos részvevők, a Független Újságíró Központ jóvoltából, angol nyelven ismerkedtek az újságírószakma alapjaival. A Brassai Sámuel Líceum a tábor rendelkezésére bocsátotta informatikai laboratóriumát és az internet elérhetőséget. A részvevők különböző szerkesztőségekbe látogattak el, és tanulmányi kirándulást tettek Máramarosba. /Véget ért a licista újságírótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"
2001. július 20.
"Marosvásárhelyen a Szabadi úti református egyházközség keretében, 1997 óta immár az ötödik alkalommal megszervezte a vakációs bibliahetet, egy holland csoport támogatásával. A nyári bibliai tábor júl. 16 - 20. között lesz. Az evangelizációs hetet az idén is több helységben szervezik meg, ahova magyar, román és roma gyerekeket várnak. Tavaly 500 gyermek vett részt a rendezvényen, az idén viszont 350 főre csökkent a létszám. /Gál Ildikó: Vakációs bibliahét. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./"
2001. július 21.
"Orbán Viktor magyar kormányfő júl. 28-án részt vesz és előadást tart az immár hagyományos 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Aznap reggel Orbán Viktor és román partnere, Adrian Nastase munkamegbeszélést folytat Marosvásárhelyen "a magyar-román kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről". A magyar kormányfőt eredetileg román partnerével együtt hívták meg a Tusnádfürdőn vasárnap kezdődő és júl. 29-ig tartó XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó előtti napjára. Orbán Viktor várhatóan a Délkelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében című vitán vesz részt és tart előadást. A két miniszterelnök a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény júniusi országgyűlési elfogadása, az azzal kapcsolatban kialakult nézeteltérések kezdete óta nem találkozott. Orbán Viktor 1995 óta minden évben ott volt és előadást tartott a tusnádfürdői rendezvényen. /Orbán Viktor Tusnádfürdőre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"