"Jún. 7-én Marosvásárhelyen Évforduló címmel Incze István marosvásárhelyi fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Maros Megyei Könyvtárban. Incze István /sz. Marosvásárhely, 1943/ közel 20 nemzetközi kiállításon vett részt. /(logodi): Egy fotó, egy modell, egy kiállítás. Incze István begyűjtött pillanatai. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./ "

"12 különdíj, 2 életműdíj, 9 társulati díj. Ez a Határon Túli Magyar Színházak XIII. fesztiváljának /Kisvárdán/ idei mérlege. Kolozsvári sikerek: Kisvárda város díját Molière Mizantróp című előadása nyerte el. A darab színpadra állítója, Tompa Gábor a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza rendezői különdíját vehette át. A címszerepet alakító Bogdán Zsolt is különdíjat kapott. Egyéni díjban részesült Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért. Különdíjas lett András Lóránt, a Vérkötelék című koreográfiai munkájáért, amelyet a csíki Játékszín valósított meg. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának Zárt ajtók mögött című előadásában szereplő Csíky Ibolya és Dobos Imre ugyancsak különdíjban részesült. Mende Gaby színművésznőt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a Színésznők című "színház a színházban" jellegű bemutatkozásáért díjazták két különdíjjal - ugyanaz az előadás elnyerte a város közönségdíját is. Életműdíjat Németh Ica, a komáromi Jókai Színház színművésznője és a 62 éves Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron társulat színészigazgatója kapott. A társulatnak a Kazimir és Karoline című előadását, a közönség másodszor láthatta Kisvárdán. Ez a produkció a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal megosztva az Illyés Közalapítvány díját nyerte el. /S. Muzsnay Magda: Erdélyi díjazottak Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért kapott egyéni díjat, A mizantróp-beli szerepéért pedig Bogdán Zsolt a legjobb férfi alakításért járó elismerést kapta. Az MVSZ által alapított Páskándi-díjat a szabadkai népszínház kapta a Holdbéli csónakos című Weöres-mű színpadra viteléért. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatát Teplánszky-díjban részesítették a Macbeth kísérleti előadás létrehozásáért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíja a komáromi Jókai Színházé lett Peeter Shaffer Amadeus című, Czajlik József által rendezett előadásáért. /Kisvárdán is tarolt A mizantróp. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./"

"Egy hónappal ezelőtt a Budapesten megjelenő Élet és Irodalom című hetilap Egy hadvezér bosszút áll címmel terjedelmes írást közölt. Szerzője, Fischer István (Németországban élő tévérendező) annak a többezres ogyesszai zsidó közösségnek állított emléket, amelyet Ion Antonescu marsall parancsára mészároltak le 1941 októberének végén. A Marosvásárhelyi Izraelita Hitközség tavasszal minden évben megemlékezik a holokauszt helyi áldozatairól. - Jelenleg 171 tagja van a városi hitközségnek, 1941-ben még 5400-an voltak. A hitközség felkérésére Spielmann Mihály történész mondott beszédet az emlékezésen. A dán külügyminisztérium meghívására a Pro Europa Liga által szervezett Erdélyi Interkulturális Akadémia /végzős egyetemi hallgatók, illetve fiatal kutatók, politikusok/ utaztak Dániába, Spielmann Mihály volt a kísérő tanáruk. /Máthé Éva: Marosvásárhelyen a holokauszt áldozataira emlékeztek. A dán király példája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Jún. 9-én Sárpatak református temploma adott otthont a Görgényi Egyházmegye Alsó-Maros menti gyülekezeteiben működő Ifjúsági Keresztyén Egyesületek (IKE) soros találkozójának. Veress László olthévízi lelkész tartott előadást Az értelem és hit kapcsolata címmel. Számunkra a hit, a Biblia tanításának elfogadása belső meggyőződés, vitán felüli bizonyosság, hangsúlyozta. A hit és az értelem nem zárja ki egymást. /Az értelem és a hit kapcsolata. Ifjúsági találkozó volt Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./"

"A szomszédos országokban élő magyarok különleges anyaországi jogállásáról szóló törvény, az úgynevezett státustörvény minden bizonnyal erősíti az érintettek önazonosságtudatát - jelentette ki egy Komáromban tartott lakossági fórumhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón Németh Zsolt politikai államtitkár. A jogszabály megalkotása azért időszerű, mert Magyarország végre olyan helyzetben van, hogy a határon túli magyaroknak kedvezményeket adhat. Németh Zsolt kiemelte: a törvényjavaslat előkészítése a legszélesebb nyilvánosság közepette történt, ennek során kikérték a szomszédos országok magyar pártjainak a javaslatait, s figyeltek a szomszédos országok, valamint az Európai Unió véleményére is. Az, hogy az ellenzéki pártok többsége is támogatja a javaslatot, s hogy abba beépítették az MSZP számos indítványát, arra utal, hogy várhatóan széles konszenzussal fogadják el a törvényt, mely a tervek szerint 2002. január 1-jén lép hatályba - vélekedett az államtitkár. A kedvezmények költségvetési vonzata 2001-2002-ben összesen nem éri el a tíz milliárd forintot; az ezt követő években ez az összeg a nevelési, oktatási támogatások miatt kissé nőni fog - tette hozzá. /Németh Zsolt sajtótájékoztatója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./"

"Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közvetítette a szatmárnémeti katolikus, református és egyúttal a nagykárolyi felekezeti iskolák panaszát: a minisztérium jóváhagyta ugyan az általuk kért osztályszámot, de nem azokat a szakosztályokat, amiket ők kértek. Csupán a teológiai, illetve a teológiával kapcsolatos osztályokat hagyták jóvá, az informatikát, a matematikát, a humánt nem. Ez az egyházi középiskolák felszámolását jelentené. Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról, Nagyváradról hasonló hírek jöttek a gimnáziumokból, kollégiumokból, világi és egyházi főhatóságoktól. Asztalos beszélt a miniszterasszonnyal, aki szerint az 1999-ben módosított törvényszöveg értelmében az egyházak csak a teológiai képzést biztosító osztályok-iskolák fölött bábáskodhatnak, és csupán a szociális-missziós tevékenységet végző szakemberek képzését kérhetik. Valamit azonban elfelejtett a tárca. Még 2000-ben, amikor az RMDSZ kormányon volt, elérték Marga miniszter úrnál a pontosítást: a történelmi egyházak által működtetett iskolák nemcsak a saját szakemberképzést biztosító osztályokra jogosultak, mindent szabad oktatni, a laikus oktatási formákat is ideértve. Asztalos elmondtam a miniszter asszonynak, hogy ez politikai kérdés. A következő két napon a miniszter asszony rendkívül elfoglalt volt. Végül sikerült beszélni a miniszterasszonnyal, aki szavát adta, hogy megoldja a problémát. Aznap a megyei tanfelügyelőségek megkapták a minisztériumtól a kellő jóváhagyásokat a témában: a felekezeti iskolák szervezhetik a kért osztályokat. - Másik hír: Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképző megkapta a jóváhagyást két osztályra. A minisztérium méltánytalanságot követett el az újrainduló középfokú tanítóképzés keretében az osztályszámokkal: a térségben tizenöt százaléknyi románságnak adott Maroshévizen egy osztályt, s a nyolcvanöt százalék részarányú magyarságnak szintén egyet. Ezt orvosolta a változtatás: két magyar osztály indulhat magyarul. /Oláh István: Valamit elfelejtett a tárca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"Jún. 2-án, pünkösd szombatján Szászrégenben a főtéren zászlóikkal gyülekeztek a X. találkozóra érkező kórusok és a város fúvószenekarának kíséretével végigvonultak a főúton a református templomig. Évek óta készültek a felvonulásra, de erre a vegyes lakosság miatt nem volt lehetőségük. Most a város önkormányzata és rendőrségi hivatala adott engedélyt erre. Sok kórus volt jelen. A házigazdák kórusai, a Liliom Vegyes Kar és a nőszövetség most alakult női kórusa, Marosszentgyörgy református egyházközségének vegyes kara, Abafája kis kórusa, Küküllőbonyha református egyházközségi vegyes kara első alkalommal szerepelt, Dicsőszentmárton Sipos Domokos Vegyes Kara, Disznajó ifjúsági kórusa, Magyarrégen református egyházközségének vegyes kara, Marosfelfalu női kara, a marosvásárhelyi kórusok /Szabadság utcai református egyházközség Hozsánna vegyes kara, a Gecse utcai kistemplom "Evangélium" vegyes kara/, Nyárádszeredáról a Bocskai István Női Kar, a parajdi református egyházközség vegyes kara, Radnótfája kórusa, Székelyudvarhely Balázs Ferenc vegyes kara, a szovátai Intermezzo női kamarakórus, a szovátai református egyházközség vegyes kara, Udvarfalva reformátusainak vegyes kara. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke a rendezvényen elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt egy Nyárád menti kis községből indult el a kórusszövetség megalakítása, amely azóta a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai egyesületévé vált és a mostani szászrégeni találkozó nagybetűs ünnepe az egész magyar karéneklésnek. /Tizedszerre Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./"

"Marosvásárhelyen a Bolyai Líceumban működő Bartha Sándor önképzőkörben Bandi Dezső tanítványai fúrnak és faragnak, szőnek és nemezelnek, mindent csinálnak, ami népművészetnek nevezhető. Amikor készen áll egy kiállításra való munka, Bandi Dezső a Bernády Házban tart bemutatót: néhány éve nyár elején a fiatal népművészek rendszeresen kiállítják munkáikat. Most Marosvásárhelyen jún. 11-én a Bernády Házban Salamon Csongor faragásaiból, Lengyel Anikó és Puskás Klára szőtteseiből, varrottasaiból nyílt kiállítás. /Balladák és népmesék világa. Bandi Dezső tanítványainak kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./"

"A marosvásárhelyi színház a tavaly 14 milliárd lejes állami költségvetésben részesült, az idén viszont mindössze 11 milliárd jutott a két társulatnak. Ezt az összeget még azelőtt elköltötték, mielőtt nyilvánosságra hozták volna, így az év hátralévő részében a vásárhelyiek csak a költségvetés esetleges kiegészítésében vagy önerejükben bízhatnak. marosvásárhely gazdasági igazgató szerint a jelenlegi miniszter vagy nem tudja, vagy nem képes felfogni, hogy a marosvásárhelyi Nemzetiben lényegében két színház működik: a Tompa Miklós és a Liviu Rebreanu társulat. Ezért az intézmény személyzeti apparátusa is lényegesen nagyobb más színházakénál. A vezetőség egyelőre dilemma előtt áll: csökkenti a fizetéseket vagy leépítésekhez folyamodik. A jelenlegi 206-os keret is sokszor szűkösnek bizonyul. "Egyetlen megoldás önerőből kihúzni ezt az évet - véli Kárp György. - Ez sem lehetetlen, csak olyan darabokat kell játszanunk, amire a közönség is ráharap." A magyar tagozat jún. 18-án fejezi be az évadot, addig két tévéfelvételt készít a Duna TV: A tavasz ébredése és a Szent Iván-éji álom című darabokat mutatják be kamerák előtt. /Elfogyott a költségvetési pénz. Kárp György szerint Bukarestben nem tudnak a magyar tagozatról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./"

"Kulcsár Béla, a 47 esztendősen, 1976-ban elhunyt marosvásárhelyi szobrász- és festőművész halálának negyedszázados évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik műveiből jún. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában: 36 festményét és 14 szobrát - márványból, kőből, bronzból, fából készített alkotásait - láthatja a közönség. Kulcsár Béla készítette a sepsiszentgyörgyi Dózsa György mellszobrot. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház előtti térre tervezett kompozícióját, a bronz szoborcsoportot 1974-ben avatták fel. 1976-ban az agyagfalvi emlékmű tervei körüli politikai viták közepette újabb szívroham érte, s még ugyanabban az évben, jún. 18-án meghalt. /Kulcsár Béla emlékkiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./"

"Jugoszláv, magyar és román üzletemberek részvételével kezdődött jún. 14-én Szegeden kétnapos Hármashatár Gazdasági Fórum és Üzleti Találkozó, amelynek a témája a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégiót érintő vámügyek és privatizációs kérdések. Marcu Nicolae, a temesvári Consultim S.A. igazgatója elmondta: Romániában több mint 2.500 állami tulajdonban lévő mezőgazdasági céget érint a gyorsított privatizációs eljárás. A kedvező változások közül a bürokrácia csökkenését, az adminisztrációs folyamat jelentős lerövidülését emelte ki. Márk Péter, a Corvinus Rt. igazgatója arról tájékoztatott: a román privatizáció iránt óriási a magyar befektetői érdeklődés. /Hármashatár gazdasági fórum. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ "

"Jún. 15-én Marosvásárhelyen a Református Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban ballagott a Diakonisszaképző Egészségügyi Főiskola 23 végzőse. A főiskola beindulása óta immár ez a kilencedik évfolyam. A végzettek lesznek a magányos emberek, a betegek, az elhagyatottak társai, a teher megosztói. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató elmondta, eddig 238-an szereztek diplomát ezen a főiskolán, és valamennyien elhelyezkedtek. Az oktatás kizárólag magyar nyelven folyt, de vigyáztak arra, hogy a szakkifejezéseket román nyelven is elsajátítsák a növendékek. /Végeztek a III. évezred első székely diakonisszái. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./"

"Eugen Nicolaescu, Maros megye liberális képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy két RMDSZ-es, egy liberális és egy kormánypárti kollégájával tárgyalásokat folytattak a magyar Országgyűlés képviselőivel, azért, hogy közös lobbizást folytassanak a román félnél az autópálya ügyében. Az említett képviselők azt próbálják elérni, hogy a pálya átszelje a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó vonalat, ne Szegedtől Nagylak, illetve Déva felé menjen, mert nem szeretnék, ha Erdélyt kihagynák az útvonalból. Nicolaescu bejelentette, hogy jún. 23-ára Félixfürdőre hívták a magyar, illetve a román gazdasági, a turisztikai, valamint a szállítási minisztereket, hogy nézzék át a terveket. A képviselő szerint a magyar fél egyetért a projekttel, és ha a román kormány illetékeseit nem sikerül meggyőzniük, az Európai Stabilitási Értekezlethez és az Európai Bizottsághoz fordulnak. Emellett bejelentette, hogy a nem régi országos tanácskozásukon elfogadták a Nemzeti Liberális Párt álláspontját a nemzeti kérdésről. /Közös lobbi az erdélyi autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./"

"Hetvenöt éve gyűltek össze először Kemény János hívására Marosvécsen az erdélyi magyar írók legjobbjai. 1926. július 16-18. között zajlott az első találkozó, melyet 1944-ig még tizennégy követett a vécsi kastélyba. A helikoni íróközösség emlékét jún. 16-án idézték két helyszínen is, Marosvécsen és Marosvásárhelyen. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a helikoni asztalnál szólt az itt nyugvó Keményék elévülhetetlen érdemeiről. Üzenetük, példázatuk ma is hiánytalanul érvényes - hangsúlyozta az irodalomtörténész és irodalomszervező budapesti vendég. Az emlékezők Wass Albert szomszédos síremléke előtt is tisztelegtek. /Marosvécsi jubileum. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./ Koszorúzással tisztelegtek az irodalmárok Marosvécsen a Helikon megalakulásának 75. évfordulója alkalmából rendezett emléknapon. Kemény János egykori kastélyának kertjében, az író és felesége sírjának szomszédságában, a Helikon-asztalnál Pomogáts Béla mondott rövid beszédet. Marosvásárhelyen a Bernády Házban Pomogáts Béla, Gálfalvi Zsolt és Kántor Lajos az Erdélyi Helikon megalakulásának 75. évfordulója tiszteletére tartottak előadást. /A szolidaritás jelenleg is időszerű. 75 éve alakult meg a Helikon Társaság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./"

"A rendszerváltás után Szabédi Lászlóra évente emlékező, a költő életművét feldolgozó kolozsvári tudományos konferenciákon kívül Farkas Ernő magyar szakos tanár, tanfelügyelő kezdeményezése nyomán Szabédon is rendszeresen megemlékeznek a költőről. Jóllehet, Szabédi Sáromberkén született, a költő a mezőségi falu büszkesége lett, mint neki a szabédi emberek: "oly szép s nekem való nép". A jún. 16-i megemlékező ünnepségre vendégek jöttek Kolozsvárról, de eljött Magyarországról Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében Komlós Attila, Kolozsvárról Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Kötő József, Bukarestből Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, Virág György, a megyei tanács elnöke, irodalmárok, papok, újságírók. Pomogáts Béla emlékbeszédében kiemelte, hogy Szabédi László "ennek az erdélyi magyar önazonosságnak volt a hőse, végül vértanúja, akinek egész életét egy nagy vállalás, egy nagy hivatás és munka töltötte be: hogyan lehet megtartani a változó történelemnek mostoha viszonyai között az erdélyi magyar nyelvet, kultúrát, az erdélyi magyarság önazonosságát." Az istentisztelet után megkoszorúzták a költő emlékplakettjeit. /A Maros-Mezőség kapujában. Szabédira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./"

" Az Akadémiai Akkreditációs Tanács jún. 19-i ülésén arról döntött, hogy a Sapientia Alapítvány által kérvényezett marosvásárhelyi informatika szak is megkapta az ideiglenes működéshez szükséges jóváhagyást. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./"

"Júliusban lesz a 75. évfordulója annak, hogy báró Kemény János 28 erdélyi írónak, költőnek elküldte meghívó levelét, akik aztán nyaranta néhány napon át a marosvécsi Kemény-kastély vendégei voltak. Ez alkalomból jún. 16-án Marosvécsen emlékeztek a Helikon megalakulására, majd megkoszorúzták Kemény János sírját. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke mindenekelőtt a Kemény-család szerepét emelte ki az irodalmi társaság létrehívásában. Kemény Jánosét, aki birtokai egy részét az irodalomnak szentelte, több nyáron át Marosvécsre hívta össze az "erdélyi szellemi lovagrendet". Az irodalmat művelők közösségi szolidaritása fogja meghatározni az erdélyi magyar irodalom sorsát, mondotta az elnök. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke főleg Kemény Jánosné, Auguszta asszony érdemeit emelte ki, aki bár idegen földről származott, szívvel, lélekkel támogatta a találkozók ügyét. A jelenlevők a Magyar Írószövetség, a Helikon - Kemény János Alapítvány valamint a Látó folyóirat és az Aranka György Alapítvány nevében helyezték el a koszorúkat. Jún. 16-án délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban folytatódott a megemlékezés. Gálfalvi Zsolt méltatta a marosvécsi találkozókon kialakult szabad írói munkaközösséget, a 15 találkozót, ahol egymás mellé kerültek az erdélyi avantgardisták, konzervatívok, radikálisok, emigráns mágnások vagy éppenséggel püspökök. A helikoni munkaközösségnek nem volt működési szabályzata, nem volt sehova bejegyezve, valószínűleg ezért maradhatott fenn 1944-ig. Pomogáts kiemelte, hogy most is szükség lenne ilyen laza, baráti irodalmi társaságokra. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője A szomszédvárak lebontása címmel főként két folyóirat, két írói tábor csatározásáról, torzsalkodásáról értekezett. A Korunk és az 1928 májusától 1944 szeptemberéig megjelenő Erdélyi Helikon köré csoportosuló írókról tartott előadást. - A helikoni mozgalom névsorában ott található Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Berde Mária, Kacsó Sándor, Kós Károly, Makkai Sándor, Kuncz Aladár, Molter Károly, Nyírő József, Sípos Domokos, Tabéry Géza, Tamási Áron, Tompa László, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Karácsony Benő, Szabédi László... és sokan mások. /Máthé Éva: Hetvenöt éve történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"A testvérvárosi kapcsolatok jegyében két előadással vendégszerepel a Szegedi Nemzeti Színház társulata a Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozaton. Színpadra kerül Egressy Zoltán Portugál, valamint José Triana Gyilkosok éjszakája című darabja jún. 28-án, illetve jún. 29-én. /Szegediek vendégjátéka a Marosvásárhelyi Napokon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának nemrég megtartott sajtótájékoztatóján bírálták a polgármesteri hivatal és a helyi televízióadók közötti szerződések előírásait. Különösképpen nehezményezték, hogy az Antena 1 adón a magyar nyelvű adások időtartama jelentősen csökkent. /Tanácsülés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./ "

"Az Akadémiai Akkreditációs Tanács jún. 18-i ülésén jóváhagyta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes működési engedélyét, amelyet kormányhatározattal kell majd megerősíteni. Ugyancsak jóváhagyták a Sapientia Alapítvány kérvényezte marosvásárhelyi informatikai szak ideiglenes működési engedélyét. Kötő József a Szabadságnak elmondta: az akkreditációs tanács következő ülésére júl. 2-án kerül sor. Ezen várhatóan döntenek majd a marosvásárhelyi szociálpedagógiai és a műszaki ágazatban a mechatronika szak beindításáról. Jún. 25-én az akkreditációs szakbizottság Marosvásárhelyre száll ki, hogy elemezze a kérvényezett automatizálási és számítástechnikai szak beindításának körülményeit. /Jóváhagyták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem működési engedélyét. Ősztől magyar informatika szak indul Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szakemberek képzését indítványozta a faluturizmusban. A hat hónapos tanfolyam oktatási programját Dunka Edit fizika-kémia szakos tanár dolgozta ki. A tanárnő 1997-ben államvizsgázott a Gödöllői Egyetem gazdaság és társadalomtudomány karán, majd hároméves agrárvállalkozói menedzsment szakra iratkozott be a doktorátusi cím megszerzéséért. A faluturizmus tanfolyam hat hónapos lejáratú, ami azt jelenti, hogy hétvégeken folyik az oktatás. A tanügyminisztérium által jóváhagyott oktatás zajlik, tehát a szakminisztérium által láttamozott oklevelet nyújtanak át a sikeresen vizsgázóknak. /Tanfolyam a faluturizmusban vállalkozók számára. Szakismeretek és önbizalom. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./"

"Az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) június 22-24. között Marosvásárhelyen rendezi meg az Országos Szakmai Napokat. A rendezvény témája: Az ezredforduló kihívásai a műszaki-tudományos kutatás és oktatás terén. A konferenciára a több előadót várnak, többek között dr. Benedek Dezsőt, a Georgiai Tudományegyetem képviselőjét, dr. Berényi Dénes debreceni akadémikust, dr. Hanák Pétert, a Magyar Oktatási Minisztérium képviselőjét, dr. Jung János marosvásárhelyi előadót, dr. Kökényesi Sándort, a Debreceni és Ungvári Egyetem tanárát, dr. Lányi Szabolcsot a Bukaresti Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségtől, dr. Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, dr. Dávid Lászlót, a Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanárát és dr. Wanek Ferencet, a Kolozsvári BBTE tanárát. /Országos Szakmai Napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./"

"Jún. 20-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ helyiségében az Egyed Emese vezette tanár-diák kutatócsoport szervezésében Aranka György kéziratos hagyatékáról kiskonferenciára került sor. Enyedi Sándor (Budapest) Az Aranka-kutatás jelenlegi helyzete címmel tartott előadást. Az életműből kiemelte a Nagyszebenben beindított, majd Kolozsvárra átköltöztetett újságot, a pest-budai színházat, végül az 1793-ban Marosvásárhelyen megszületett Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságot. Aranka György életművében meghatározó szerepet játszik szerteágazó levelezése, melyet csapatmunkával lehetne feltárni. A kiskonferencián előadást tartott még Palotás Varga Zsuzsa, Kovács Eszter, Egyed Emese, Berki Tímea és Bíró Annamária. /Ö. I. B.: Kiskonferencia Aranka György kéziratos hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Jún. 22-én Csíkszeredában a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Prisma Fotóklub rendez kiállítást. A tárlat a fotóklub tagjainak munkáit mutatja be, valamint nagyváradi, marosvásárhelyi és más városok fotóművészek alkotásait. Az új kultúrházban jún. 22-én megnyitják a megyei képzőművészeti tárlatot. /Fotóművészeti és képzőművészeti kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./"

"Ellenezzük azt, hogy a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásai kiiktassák a hivatalos román nyelvet - mondta Virginia Vedinas, a közigazgatási minisztérium államtitkára jún. 22-én a Project on Ethnic Relations (PER) szervezte egynapos marosvásárhelyi szemináriumon. A rendezvényen többek között jelen volt Ioan Toganel, Maros megye prefektusa, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere és Borbély László parlamenti képviselő. Ioan Toganel kifejtette: 25-30 Maros megyei községben még a törvény megjelenése előtt magyar nyelven tartották a helyi tanács üléseit, hisz a magyar lakosság aránya meghaladja a 85-90 százalékot. Véleménye szerint egy külön hivatalos iratra lenne szükség, amely pontosan meghatározná a magyar településnevek fordítását. Fodor Imre alpolgármester úgy vélekedett, nincs szükség újabb pontosításokra a törvény alkalmazását illetően. Borbély László emlékeztetett: a marosvásárhelyi márciusi interetnikus konfliktus a Tudor negyedi magyar felirat miatt robbant ki. /Kiss Olivér: Kisebbségi PER-szeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Jún. 16-20. között rendezték meg Sikondán (Magyarország) 120 határon túli és 80 magyarországi diák és ifjúsági lapszerkesztő részvételével a kárpát-medencei gyermektalálkozót, melyet a pécsi Szivárvány Gyermekház és a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúság Közalapítvány szervezett. A rendezvény lehetőséget nyújtott az ismerkedésre, a határon túli magyar nyelvű ifjúsági kiadványok tartalmi, szerkesztési problémáinak megbeszélésére. Az erdélyi kiadókat a kolozsvári Napsugár és Szivárvány részéről Zsigmond Emese, a Tinivár Kiadó részéről dr. Bartha Zoltán, a nagyváradi Szemfüles részéről Molnár Anikó, a marosvásárhelyi Talentum Alapítvány részéről Náznán Olga, a sepsiszentgyörgyi Cimbora részéről Farkas Ágnes képviselte. A vajdasági Jópajtás, a horvátországi Barkóca, a burgerlandi Hírhozó, valamint a magyarországi Szivárvány és Hetedhéthatár diákolvasóinak és szerkesztőinek együttléte hasznos volt. /Horváth Gyöngyvér: Nemzetközi gyermektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Kuncz Aladárra emlékezett a Népújság, az író halálának hetvenedik évfordulóján. /Gondolatok a kőasztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./"

"A közvélemény tájékoztatása a közigazgatási törvény alkalmazásáról. A nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználata a közigazgatásban - címmel jún. 23-án egynapos szemináriumot tartott a Project on Ethnic Relations (PER) Marosvásárhelyen. Virginia Vedinas, a közigazgatási tárca államtitkára szerint a különböző nemzeti kisebbségek anyanyelvének használata a közigazgatásban megfelel az európai előírásoknak. Hangsúlyozta: a minisztérium ellenzi azt, hogy ez a jog kedvezőtlenül befolyásolja a hivatalos román nyelvet. Borbély László kijelentette, a Román Akadémián pontosan leírva találhatók az erdélyi települések hagyományos nevei. /Kiss Olivér: PER-szeminárium Marosvásárhelyen Közigazgatás anyanyelven. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Jún. 25-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Országos Szakmai Napokat (OSZN) számos neves bel- és külföldi tudós, egyetemi tanár, akadémikus részvételével. Dr. Bíró Károly EMT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Dr. Berényi Dénes akadémikus /Debrecen/ Az ezredforduló kihívásai és a természettudomány című előadásában megállapította, hogy míg 50 éve a gazdag országok és a szegény országok között csak mintegy 30-szoros volt a különbség, mára ez 300-szorosra nőtt, a tartalékok négyötödével a föld lakosságának csupán ötöde rendelkezik. A környezetpusztítás, a folytonosan növekedő energiaéhség, az elképesztő pazarlás (a források mintegy 60%-át hadikutatásra fordítják) ugyancsak a kihívások közé tartozik. A kolozsvári származású dr. Benedek Dezső (Georgiai Tudományegyetem, Egyesült Államok) az internetes oktatással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadók között volt - többek között - dr. Pusztai Kálmán (Kolozsvári Műszaki Egyetem), dr. Kolozsvári Zoltán (Plasmaterm Kft.), dr. Lányi Szabolcs (Tudományos és Technológiai Fejlesztési ügynökség, Bukarest). dr. Jung János egyetemi tanár /az orvostudomány fejlődéstörténetét vázolta fel/, dr. Dávid László, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára, dr. Wanek Ferenc, a Kolozsvári Állami Földtani Intézet munkatársa és dr. Pálfalvi Attila, aki az évek óta készülő román-magyar műszaki szótárról beszélt. /(bálint-bodolai-korondi): Országos Szakmai Tanácskozás. Tanácskoztak az erdélyi magyar műszaki szakemberek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kilencedik alkalommal rendezte meg az Országos Szakmai Napokat. Miként felelnek meg szakembereink, tudományos-civil szervezeteink az információs és technológiai robbanás óriási kihívásának - erre keresték a választ a tanácskozáson. A rendezvényen mintegy száz szakember, köztük négy akadémikus: dr. Berényi Dénes (Debrecen), dr. Kökényesi Sándor (Ungvár, Debrecen), dr. Pungor Ernő (Budapest) és dr. Benkő Samu (Kolozsvár) vett részt. A külföldi előadók között jelen volt dr. Benedek Dezső, a Georgia Egyetem professzora. Az EMT Máthé Enikőt, a Firka természettudományos lap szerkesztőbizottságában végzett tízéves kitartó munkájáért első díjjal tüntette ki. Második díjban részesült Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, aki szintén egy évtizede vezeti a szervezet fizika szakosztályát. A harmadik díjat dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának kinevezett dékánja vehette át a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségben folytatott tevékenységéért. A magyarországi vendégek által kiosztott Vermes Miklós-díjban részesült Égető Albert, Bíró Tibor és Puskás Ferenc, a Vermes-plakettet pedig dr. Bíró Károly, az EMT országos elnöke vehette át. /Szucher Ervin: Újkori kihívások. Országos Szakmai Napokat tartott az EMT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./"

"Megtartották a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat. A Deus Providebit Tanulmányi Ház négy napon át a Katolikus Napok helyszíne volt. Jún. 21-én Potyó Ferenc érseki helynök Laikusok és klerikusok címen tartott előadást, majd kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Jún. 22-én a Kós Károly Alapítvány fotókiállítását nyitották meg, majd Tóth István költő tartott előadást Babits Mihály költészetéről. Jún. 23-án a felvidéki, bártfai Muskovszky Viktor (Orbán Balázshoz hasonló személyiség) életművét bemutató kiállítás nyílt és pódiumbeszélgetés zajlott Katolikusság a civil társadalomban címmel. A beszélgetésen többek között részt vett dr. Bura László, a Pax Romana Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, doktor Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak a felelőse és Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a hazai Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Jún. 24-én a belvárosi templomban a kecskeméti érsek helynöke, Farkas László celebrált szentmisét. A Marosvásárhelyi Katolikus Napokat a tavaly rendezték meg először. /(Máthé Éva): Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"