Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Marosvásárhely/Székelyvásárhely (ROU)
15982 tétel
2001. május 30.
"A tervek szerint öt szakon kezdődne el az oktatás a Sapientia Alapítvány által létrehozott magánegyetem marosvásárhelyi fakultásán. A Sapientia Alapítvány helyi fiókjánál egy kilenctagú ügyintéző bizottság készítette el a dossziékat és benyújtotta azokat az akkreditáló testületnek. Dr. Hollanda Dénes professzor /Marosvásárhely/, az egyetem kinevezett dékánja elmondta, hogy a tervezett szakok: programozó-matematikus, mechatronika és szociálpedagógia. A programozó-matematikus szakra azért esett a választás, mivel világszerte robbanásszerűen nő a szükséglet szakemberekből. Az egyetem felszerelése a legmagasabb szintű, a programozó gyakorlati órákon minden diák külön számítógépen dolgozhat, 30 darab Pentium 3-ason, míg az állami egyetemeken a legjobb esetben két diákra jut egy-egy gép. A másik tervezett szak, a mechatronika nagyon korszerű képzést jelent, villamosmérnöki, gépészmérnöki és informatikusit egyszerre, ami lehetővé teszi, hogy a végzett lehetőségei a munkahelyet illetően igen széles körűek legyenek, mivel mind több a mechatronika elvén működő gép. A mechatronikát a japánok találták ki, miután megépítették a rendkívül korszerű autóikat, amelyekbe beépítették az elektronikát, a számítástechnikát, a mikroprocesszorokat, majd rájöttek, hogy a világon sehol nem képeznek olyan szakembereket, akik minden részletét értsék ezeknek az autóknak. Így született meg a mechatronika szak. Ezen az alapon működnek a számítógép vezérlésű szerszámgépek és mind több háztartási gép is. Az informatikai képzés gyakorlati része Marosvásárhelyen a Deus Providebit ház legfelső emeletén berendezett laboratóriumban kezdődne el, a mechatronika szaké pedig a Kolozsvári Zoltán által vezetett Plasmaterm kutató- termelő egység laboratóriumaiban. A Sapientia Alapítvány jóváhagyott egy bizonyos összeget a villamos-laboratóriumi felszerelések megvásárlására, valamint a könyvtár létrehozására. A tanárokkal állnak a legjobban, a 18-ból a legtöbb doktorátusi fokozattal rendelkezik, fele professzor, fele előadótanár, 10 jövendőbeli tanár pedig most doktorál. Ebből a szempontból nincs is ellenfelük. A legmagasabb képzéssel rendelkező tanárok fogják oktatni a hallgatókat. 160 főt tudnak majd felvenni. Az akkreditáló bizottság máj. 28-i ülésén apró formai okokra hivatkozva elutasította a programozó-matematikus szak akkreditálását, a mechatronika és szociálpedagógia esetében pedig elhalasztotta a döntést, a dossziék kiegészítését kérve. Az elutasítás ellen óvást lehet benyújtani. /A Sapientia Marosvásárhelyen. Tovább tart a huzavona. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./"
2001. május 30.
"A felsőfokú oktatási intézmények között ma már verseny folyik, ezt nem hagyhatja figyelmen kívül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sem, amikor a készülő Erdélyi Magyar Tudományegyetemről van szó - jelentette ki máj. 29-én Andrei Marga, a BBTE rektora. Elmondta, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amikor 1993-ban átvette a rektorátus vezetését, 14 576 hallgató volt, beleértve a magiszteri tanulmányaikat folytatókat és a doktorandusokat is. Ezzel szemben a 2000-2001-es tanévben 38 500 hallgató tanul az intézményben. A változások a magyar nyelvű karokat is érintették. Míg 1993-ban csupán 772 hallgató tanult magyarul, ma 6042 diáknak nyílik erre lehetősége. Nyolc évvel ezelőtt 19 magyar szak létezett, jelenleg pedig 47 szakon tanulhatnak - minden tantárgyat - anyanyelvükön a magyar hallgatók. Ugyanakkor magyar nyelvű kihelyezett főiskolai karok működnek Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden és Marosvásárhelyen. /Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem konkurencia a BBTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"
2001. május 30.
"Idén tizedik alkalommal tartják meg Marosvásárhelyen a Bárdos Lajos - Nagy István Kórusfesztivált. Kovács András, a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek karnagya a fesztiváldíjas marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart dirigálja. Elmondta, hogy Erdély-szerte örvendetes módon alakultak ki a magyar nyelvű kóruséneklés fórumai. Gondolhatunk Kolozsvárra, Tordaszentlászlóra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredára, Szászrégenre, Gyergyószentmiklósra, Nagyenyedre és Marosvásárhelyre például. A június 2-án fellépő karok között van a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola, a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus, a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Cantemus vegyes kara, a Csíkszeredai Kamarakórus, valamint a tordaszentlászlói kórus. A következő napon fellépők között található a Székelyudvarhelyi Dalegylet, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, a négyfalusi vegyes kar és a marosszentgyörgyi Reménység Vegyes Kar. /Bárdos Lajos - Nagy István Kórusfesztivál, 2001. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./"
2001. május 31.
"Harminc előadást láthat a közönség a határon túli magyar színházak május 31-én Kisvárdán kezdődő, kilenc napos, XIII. Fesztiválján. A fesztiválon huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszéke és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a szabadkai Népszínház mellett a szabadkai Kosztolányi Színház, a szabadkai Gyermekszínház és az újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a kassai Thália Színház és a révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a budapesti Várszínház és a szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
2001. május 31.
"A nyolcéves tapasztalat mutatja, hogy a Csíkexpo nemzetközi kiállítás bebiztosította helyét az ilyen jellegű rendezvények sorában, s különösképpen a magyar-román gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok, üzletkötések ápolásában. Ami magát a kiállítást illeti: igen változatos, színes az árukínálat, a traktoroktól a fehérneműkön át a lószerszámokig. Magyarországi kiállítók is jelen vannak. A Csíkexpo-2001-gyel egyidejűleg zajlik Bukarestben a TIBCO, amelyen több magyarországi cég szintén részt vesz. - Máj. 30-án Csíkszeredában magyar-román üzletember-találkozót tartottak, majd felavatták a budapesti Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) csíkszeredai képviseleti irodáját. Hasonló irodák nyíltak Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Ennek a hat romániai képviseleti irodának a munkáját a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda fogja majd irányítani. /CSÍKEXPO- Partnerkapcsolatok szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./"
2001. május 31.
"Megállapodást kötöttek a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheranus Egyház vezetői kétnapos megbeszélésük befejezéseként május 29-én Budapesten. A dokumentum sorra vette azokat a területeket, ahol a két egyház között a lelki és a szolgálati kapcsolat szorosabbra fűzhető. A megállapodás egyik területe a rendszeres és kölcsönös információcsere. A szerződés kitér arra is, hogy a magyar egyház lehetőségein belül igyekszik anyagilag is támogatni a román evangélikus közösséget. A harmadik fő területként a dokumentum a romániai lelkészek esetleges Magyarországra településével kapcsolatos kérdéseket szabályozza. /Magyar-román evangélikus megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./"
2001. május 31.
"A kézdivásárhelyi Református Kollégium szervezésében május 25-27. között került sor az erdélyi református kollégiumok első, országos történelem tantárgyversenyére. A verseny mottója Ezer év Európában, és három témakörben zajlott le: magyar történelem 1526-ig, az erdélyi fejedelmek időszaka és erdélyi városok művelődéstörténete. Részt vettek a kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és a rendező kézdivásárhelyi református kollégiumok diákjai, tanárai. /(Iochom): Honismereti és művelődéstörténeti vetélkedő. Ezer év Európában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./ "
2001. június 1.
"A csíkszeredai helyi képviseleti iroda ünnepélyes átadásával nyitotta meg máj. 30-án Skultéty Vilmos, az ITD Hungary vezérigazgatója a magyar befektetési és kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság erdélyi hálózatát. Az ITD áprilisban jelentette be, hogy tíz helyi képviseleti irodával bővíti kereskedelmi szolgálatának hálózatát a szomszédos országokban: Romániában, Szlovákiában és Jugoszláviában. Romániában a csíkszeredai iroda átadása a Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő iroda megnyitását is jelentette. Szlovákiában Kassán és Losoncon, Jugoszláviában pedig Újvidéken és Szabadkán nyílik a közeljövőben hasonló helyi képviseleti iroda. - A határon túli helyi képviseleti irodák hálózatának kialakítását az tette szükségessé, hogy a magyarországi üzletemberek egyre komolyabb mértékben érdeklődnek a külföldi befektetési lehetőségek iránt - mondta az MTI-nek Skultéty Vilmos. Az évi 5 millió forintos költséggel működő helyi képviseleti irodák egyszemélyesek lesznek. A képviselet ellátására helyi szakembereket választottak. /ITD Hungary: helyi képviseleti irodák Erdélyben is. = Népújság (Marosvásárhely, jún. 1./ Mintegy félszáz hazai és magyarországi cég vesz részt a máj. 30-án Csíkszeredában megnyílt Csíkexpo elnevezésű általános kiállításon és vásáron. A Hargita megyei Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Iparkamara nyolcadik alkalommal rendezi meg az ITD Hungary befektetési és kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság segítségével a csíkszeredai kiállítást. Üzletember-találkozót is tartottak, amelyen 25 magyarországi és több mint 80 erdélyi cég vezetője, képviselője vett részt. /Üzletember-találkozó a Csíki Expón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./"
2001. június 2.
"Jún. 1-jén Egyetemi oktatás az évezred kezdetén címmel szakmai értekezletet szervezett a BBTE magyar tagozata. Az intézmény első összkonfereciájára a 270 magyar anyanyelvű egyetemi oktató közül mintegy 50 jött el. A rendezvényt dr. Kása Zoltán rektor-helyettes nyitotta meg, őt Andrei Marga rektor követte, aki az értekezlet legfontosabb pontjait - az egyetemi terjeszkedés, nemzedékváltás, elszigeteltség és felzárkózás, külső és belső minőségi értékelés, az egyetemi oktató személyisége, tanítási stílusok, az egyetemi vezetés kérdései - érintve a nyugati egyetemi élet prizmáján keresztül vázolta fel a BBTE fejlődésének fő irányvonalait. A tudományos ülésszak kolozsvári, illetve szegedi egyetemi oktatók előadásaival folytatódott. Kása szerint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) beindulása egyelőre nem teremtett komoly versenyhelyzetet a BBTE számára, ugyanis ez utóbbi - mint ismeretes - olyan szakokat céloz meg, amelyek a BBTE-n nincsenek. Az EMTE viszont komoly konkurenciát fog jelenteni a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem számára, ahol rendkívül nagy a román tagozatra járó magyar diákok száma. /Szabó Csaba: A BBTE magyar tagozatának első szakmai összkonferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./"
2001. június 2.
"Harminc előadást láthat a közönség a Határon Túli Magyar Színházak jún. 1-jén Kisvárdán kezdődött, kilencnapos, XIII. fesztiválján, melyen huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszékének és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a Szabadkai Népszínház mellett a Szabadkai Kosztolányi Színház, a Szabadkai Gyermekszínház és az Újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a Kassai Thália Színház és a Révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a Budapesti Várszínház és a Szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja. Tizenharmadszor Kisvárdán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./"
2001. június 2.
"A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az idén június 7-től 11-ig rendezi meg a magyarországi, valamint a határon túli magyar könyves műhelyek találkozóját: az Ünnepi könyvhetet. A hivatalos listára 83 kiadó 196 kötete került fel. A kiadványok közül 52 készült határon túli könyvműhely gondozásában. Idén a Vörösmarty téren állítják fel az összes pavilont. A Bolyai-Gauss levelezés /Better-Püski Kiadó/ számíthat kiemelt figyelemre. Cselényi László Sokágú síp című gyűjteményét a Lilium Aurum adta ki. A közönség elé kerül Nagy Miklós Kund Múzsák fellegvára című marosvásárhelyi kötete, Láng Gusztáv Dsida Jenő költészete című Kriterion-kiadványa, Pomogáts Béla Kuncz Aladár-monográfiája (Kriterion). Fontos kiadvány még Domokos Pál Péter A moldvai magyarság (Fekete Sas), Tánczos Vilmos Nyiss kaput, angyal! című néprajzi munkája (Püski), Vargyas Antal Székelyföld (Pallas-Akadémia). Kányádi Sándor gyermekkönyvvel jelentkezik. A Virágon vett vitézt a Holnap adta ki. Orbán Balázs meséit Kelet tündérvilága címmel gyűjtötte egybe a csíkszeredai Pallas-Akadémia. /72. Ünnepi könyvhét. Sátrak a Vörösmarty téren. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./"
2001. június 4.
"6000 marosvásárhelyi és 6 millió európai elhurcolt zsidóra emlékeztek jún. 3-án a helyi zsidó közösség tagjai a zsinagógában. Az 1944 tavaszán történtekre visszatekintve Spielmann Mihály elmondta, hogy a megemlékezés szükséges, hiszen éppen a napokban avattak Antonescu-szobrot Bukarestben és hőst próbálnak formálni olyanokból, akik hóhérok voltak. Spielmann Mihály véleménye szerint szégyen, hogy míg Marosvásárhelyen van Antonescuról elnevezett bulevárd, addig a mártírhalált halt Salamon Ernőről még egy utcácskát sem neveztek el. Kifejtette, hogy a zsidógyűlölet reneszánszát éli, ami azt jelentheti, hogy a múlt szörnyei feléledhetnek, ahelyett, hogy végre létrejönne, a - sosem volt, de kívánatos - toleráns Európa. Az egy éve felújított zsinagóga közössége arról is döntött, hogy az udvaron felállítják Izsák Mártonnak az elhurcoltakra emlékeztető szobrát. /Feléledhetnek a múlt szörnyei? Megemlékezés a zsidó deportáltakról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./"
2001. június 4.
"A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány jún. 1-jén Marosvásárhelyen közönségtalálkozót szervezett a Duna Televízió és a Duna Televízióért Alapítvány vezetőségével. Pekár István elnök elmondta, hogy ma már senkinek sem áll szándékában megszüntetni a határon túli magyarok közkedvelt televízióját, ám azzal a ténnyel szembe kell nézniük, hogy a kereskedelmi csatornák a tévénézők mintegy 80-85 százalékát hódították el a közszolgálati televízióktól. Az sem mellékes, hogy a fő közszolgálati televízió 11 milliárdos vesztesége, és az állam által elengedett 9 milliárd forintos adósság háromszorosát teszi ki a Duna TV évi költségvetésének. A Duna TV 1999-ben elnyerte a világ legjobb kulturális televíziója címet, amit a továbbiakban is meg kívánnak őrizni, de ezzel egy időben a Duna TV a Kárpát-medence legjobb hírtelevíziója óhajt lenni, lényegesen emelve a határon túli tudósítások számát és minőségét. A Duna TV előtt áll az a feladat, hogy kiépítse a Kárpát-medencei hírszolgálatát. Az anyaországon kívül 15 stúdió létrehozását tervezik, valamint több tucat tudósítói műhelyt, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Duna Televízióért Alapítvány eddig mintegy 600 tányérantennát adományozott határon túli magyar közösségeknek, tavaly 800 antennát küldtek Csángóföldre, ám mostanában kevesen élnek a lehetőséggel. /Közönségtalálkozó a Duna tévésekkel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Pekár István szerint az utóbbi időben Magyarországon jelentősen nőtt az adások nézettsége. Azt is bejelentette, hogy az Illyés Közalapítvány 300- 300 millió forintot különített el arra, hogy a határon túli tévéstúdiókat felszereljék, illetve a műsorkészítők is pályázhatnak. Ugyanakkor a kormány 800 millió forintot költ arra, hogy az észak-amerikai magyarok is nézhessék a Duna műsorait, várhatóan erre először idén, október 23-án, a nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. /Hamarosan Amerikában is látható...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./"
2001. június 4.
"Jún. 2-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban egyedülálló kiállítás nyílt Bánffy Miklós és kortársai címmel. Kiállított könyvek, eredeti dokumentumok idézték fel Bánffyt és kortársait. A kiállítás anyagának jó részét Verduka György hozta el Kolozsvárról, de Hantz Lám Irén, Marosi Barna és Koós Ferenc is kölcsönzött dokumentumokat. A két világháború közti erdélyi magyar irodalomról, a helikoni csoportosulásról Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész tartott előadást. Az est végén Dávid Gyula dedikálta a gondozásában megjelent Bánffy Miklós emlékiratait tartalmazó kötetét. /Cetlik, lapok, dokumentumok. Bánffyról és a kortársakról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./"
2001. június 4.
"Jún. 3-án, születésének 195. évfordulóján Török János székely mártírra, a falu szülöttére emlékeztek Bágyban. Török János az 1848-as forradalom és szabadságharc résztvevőjeként, a forradalom leverése után a marosvásárhelyi kollégium tanáraként tevékenykedhetett tovább, de állandó megfigyelés alatt tartották a Monarchia idején. Tanári működése során számos tankönyvet írt. l852-től részt vett a Makk-féle - a Habsburg abszolutizmus elleni - összeesküvésben. Mint az összeesküvés egyik vezéregyéniségét l854-ban, kétévi fogház és vallatás után a marosvásárhelyi Posta-réten kivégezték. Az évfordulós megemlékezés Török János szavaival zárult: "Szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak, szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot és megsokasítja az örömet". A megemlékezés után a mártír emlékére emelt kopjafától a bágyi Vár-hegy alá vonult a falu népe és a környék településeiről érkezett tömeg, ahol a hagyományos, pünkösdi Vár-fesztivál zajlott. /Bágyi Bencze Jakab: Török Jánosra emlékeztek Bágyban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./"
2001. június 5.
"Jún. 3-án Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke jelenlétében tették le Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium új épületszárnyának alapkövét. A miniszter asszony, aki zarándokként részt vett a hagyományos csíksomlyói búcsún, beszédet mondott a gimnázium utolsó iskolaalapító osztályának ballagásán. A Szent Erzsébet Gimnáziumban, mely előzőleg középiskolaként, május elsejétől pedig 12 osztályos tanintézetként működik, jelenleg közel kétszáz diák tanul. Dávid Ibolya beszédében kijelentette, egy elszakított nemzetrész esetében véres valóság és komoly felelősség az a máshol közhelynek számító kijelentés, hogy fiatalokban a jövő. - A ti felelősségetek a magyar kultúra, a magyar nyelv, a család megőrzése. Az erdélyi, székely, csángó magyar fiataloknak a lámpás szerepét kell betölteniük európai uniós csatlakozásunkban - hangsúlyozta. A politikus kijelentette, az Európai Unióban újból egymásra talál az egy és oszthatatlan nemzet és nyelv, amelyeket békediktátumok határaival ideiglenesen szét lehet osztani ugyan, de amelyet a kultúra összetart. Bálint Lajos érsek letette a gimnázium új épületszárnyának alapkövét. A tanintézmény épülete bentlakásként és iskolaként szolgál, azonban itt miséznek, imádkoznak és étkeznek is. Az imponáló faépítmény finanszírozására annak idején a Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége létrehozta a Sziklára Épült Ház Alapítványt. /Katolikus gimnázium Gyimesfelsőlokon. Lámpás szerepben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./ "
2001. június 6.
"Vihart kavart a napokkal ezelőtt bejelentett amnesztia törvényének elképzelése. Az Antonie Iorgovan szenátor által felvetett javaslatot egyes politikusok elutasították, mások üdvözölték, a miniszterelnök megpróbált kibújni a véleménynyilvánítás alól, a sajtó pedig az 1989-es decemberi események megtorlóinak, valamint a bukaresti bányászjárásban vétkeseknek, többek között Miron Cosmának a kiszabadítására tett kísérletként értékelte a tervet. Az elképzelés szerint kegyelemben részesítenének mindenkit, aki 1989 decemberétől kezdődően társadalmi megmozdulásban vett volna részt. Ion Iliescu államfő nyilvánosan is üdvözölte ezt az elképzelést, sőt, egyik kijelentésében megemlítette az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket is, amelyekre szintén ki kellene terjeszteni az amnesztiatörvényt. Székely Ervin képviselő elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényének javaslatát, és remélik, ezt a kormány sem teszi meg. Az amnesztiának jelzésértéke van, amellyel azt akarják bizonyítani, hogy a politikai hatalom erősebb a bírói hatalomnál, amelyet maga alá akar gyűrni, és amely által a bírói hatalom valójában a politika szolgálójává válik, mondotta Székely Ervin. /(Ú. I.): Az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényét. Csak rendkívüli helyzetekben lenne szabad alkalmazni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"
2001. június 6.
"Jún. 5-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében összegyűlt végzős diákoknak bemutatták az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karát. Dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja rövid beszámolójában elmondta: A csíkszeredai karon októbertől biztosan beindul a Könyvelési és gazdasági informatika, a Vidékfejlesztés és az Agrárközgazdaság szak. A működési engedély megszerzése folyamatban van a környezetmérnöki, élelmiszeripari mérnöki, valamint a román-angol szak számára is. Az immár engedéllyel rendelkező, fent említett szakokon a képzés időpontja négy év, a jelentkezőket kolozsvári, bukaresti, brassói és magyarországi egyetemi tanárok, szakemberek fogják oktatni. Szakonként 50 helyet hagytak jóvá, egyelőre nincs meghatározva, hogy hány hely lesz tandíjmentes és hány tandíjköteles. A tandíjak az országban működő egyetemeken megszabottakhoz hasonló lesz, félévenként 100-200 dollár. A csíkszeredai egyetemnek hétemeletes székháza van - a volt Hargita Szálloda - ahol tantermeket, előadótermeket és kollégiumi szobákat alakítottak ki. /Bemutatkozott az Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Toboroztak a csíkszeredaiak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./"
2001. június 7.
"Szeptember elsejétől két önálló tanintézmény, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum valamint a Református Kollégium működik a nagy múltú marosvásárhelyi középiskola épületében, amely 44 osztálynak ad helyet, harmincnak a magyar, 14-nek pedig a román tagozaton. Az 1125 diákot (ebből 774-en tanulnak a magyar tagozaton, 105-en a Református Kollégiumban) a betanító pedagógusokkal együtt 105 tanár oktatja. Bálint István igazgató leszögezte: A jelenlegi gazdasági helyzet s az érvényben levő törvények nem teszik lehetővé, hogy hosszú távú terveket készítsünk. A Bolyai továbbra is élenjáró intézménynek számít. A tavalyi végzősöknek több mint 90 százaléka főiskolán, egyetemen tanul. /(bodolai): Új világot a régiben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./ 21 diák ballagott az idén önállósított Református Kollégiumból /Marosvásárhely/, tájékoztatott Horváth Gabriella igazgatónő. A kollégium testvérkapcsolatban van az országban működő nyolc hasonló intézménnyel, valamint a pápai és a kecskeméti református kollégiummal. Nemrég kaptak Argentínából egy 18.000 kötetes könyvgyűjteményt, magyar, angol és német nyelvű könyvekkel. Hollandiából 15 Pentium 1-es számítógépet adományoztak a kollégiumnak, amelyeket közösen használnak a Bod Péter Református Diakóniai Központtal. /(bodolai): Két kilencedik osztály a Református Kollégiumban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./"
2001. június 7.
"Nagykenden befejeződött a kultúrotthon felújítása. Jún. 2-án tartották a kultúrotthon névadását, mostantól Petőfi Sándor Kultúrotthon a neve. Az ünnepségen a falu asszonyai közül néhányan előadtak egy darabot, amely leginkább egy hagyományos fonóra emlékeztetett, majd a falu versmondója, Rüsz Károly következett. Rüsz Teréz tanárnő Petőfiről tartott előadást, az ünnepséget a falu dalárdájának szereplése zárta. Ugyanaznap este a helyi fiatalok megtartották első előadásukat. /Korondi Kinga: Ünnep Nagykenden. Művelődési otthont avattak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./"
2001. június 7.
"Vannak helyi lokálpatrióta értelmiségiek, akik falvaikban múzeumot hoznak létre, mint ahogy tette ezt Pálfalván (Hargita megye) Balázsi Dénes, s dicséret illeti ezért a backamadarasi vagy a vajdaszentiványi tanárok közösségét is. Érdemes lenne skanzen berendezése valamelyik Marosvásárhelyhez közel eső területen. Elég csak a Nyárád mente, Küküllő mente, a Mezőség, a Sóvidék, a Maros mente sajátos magyar építészeti hagyatékaira gondolni: máris áttelepíthető öt ház, továbbá a román és szász vidékek folklórja szintén gazdagíthatna egy ilyen falumúzeumot. /Értékeink megőrzéséért. Elkelne egy skanzen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./"
2001. június 7.
"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke nyílt levelet intézett Orbán Viktorhoz, Magyarország miniszterelnökéhez, amelyben közölte: pártjának országos és területi vezetősége elhatározta, hogy lemondana a magyar igazolványról, "ha magyarságunk igazolását az anyaország az RMDSZ-re bízná". Kiss Kálmán szerint "a törvény egyénekre lebontott alkalmazását nem az RMDSZ-re vagy az ebből sarjadó új keletű "nem politikai" szerveződésekre, hanem olyan tiszta források birtokosaira kell bízni, mint amilyenek történelmi egyházaink vagy a Magyarok Világszövetsége, ellenkező esetben "a nemes szándék óhatatlanul eltorzul". /Vádaskodás nyílt levélben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./ "
2001. június 8.
"Jún. 7-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes szenátusa. A testület az oktatási intézmény rektorává ideiglenesen Tonk Sándort, prorektorává Tánczos Vilmost, tudományos titkárává Marton Józsefet nevezte ki. Az ideiglenes szenátus megalakításáról a Sapientia Alapítvány döntött. Az ideiglenes szenátusba az alapítvány kuratóriumának tagjai, a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Kovács Béla, valamint a csíkszeredai és a marosvásárhelyi tervezett részlegek dékánjai, Lányi Szabolcs és Hollanda Dénes kerültek. - Erre a döntésre azért volt szükség, mert egy sor olyan intézkedést kell megtenni, ami az egyetem szenátusának a hatáskörébe tartozik. Amint állandó alkalmazottaik lesznek, az egyetemi charta alapján megválaszthatják a végleges szenátust - nyilatkozta Tonk Sándor rektor. Az ideiglenes szenátus elfogadta az egyetemi charta szövegét is, amelynek tervezetét Szilágyi Pál készítette. A charta egyesíti a magyarországi, a nemzetközi és a romániai gyakorlatot. Olyan dokumentum, amely biztosítja az átjárhatóságot minden egyetem között. /Megalakult az EMTE ideiglenes szenátusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"
2001. június 8.
"Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban 1996 nyara óta működik a Filmklub, ahol minden szerdán igényes filmeket vetítenek. Lepedus István, a klub megálmodója és koordinátora tudomása szerint hasonló filmklubok Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben és Kolozsváron is működnek. A film megtekintése után majdnem minden alkalommal, beszélgetés indul a film kapcsán. /Ilonczai Tamás: Ötéves a filmklub. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ "
2001. június 9.
"Jún. 6-án a diszkrimináció és a rasszizmus elítélése a törvénykezés tükrében témával tartott kerekasztal-megbeszélést Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga. Az egybegyűlteket Smaranda Enache, a liga társelnöke köszöntötte, kiemelve: Románia tavaly fontos lépéseket tett az emberi jogok betartása, a diszkrimináció elleni küzdelemben, amikor elfogadta a 148-as számú törvényt, valamint a 137-es számú kormányhatározatot. Ezen törvények, többek között lehetővé teszik helyi munkacsoportok létrehozását, akiknek feladata a diszkrimináció összes formáinak felismerése, elemzése, s a közvélemény tájékoztatása. Haller István, a Liga Emberjogi Irodájának vezetője beszámolt arról, hogy számos sajtótermék közöl megkülönböztető hirdetéseket, amelyek csak fiatal, ilyen vagy olyan nemzetiségű, jó megjelenésű személyeknek ajánlanak munkahelyet, kizárva azokat, akik nem felelnek meg az alkalmazók elvárásainak. A 137-es számú kormányrendelet lehetővé teszi az emberi jogok védelmét célul tűző nemkormányzati szervezeteknek, hogy a végrehajtó szervek előtt képviseljék a sértett személyt, vagy csoportot, felléphetnek a rasszizmust, diszkriminációt bátorító szervezetek, pártok ellen is. Ezért lenne szükség egy helyi munkacsoport létrehozására. /Közösen kell küzdenünk a rasszizmus, a diszkrimináció ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./"
2001. június 9.
"Jún. 7-én, a Kis-Küküllő RMDSZ-kerület önkormányzati fórumot szervezett. Dicsőszentmártonban mintegy 25 önkormányzati tanácsos és polgármester jelent meg. Dr. Kakassy Sándor, a kerület elnöke szóvá tette, hogy az RMDSZ által támogatott önkormányzati tisztségviselők egy része, miután helyzetbe került, elfordult az RMDSZ-től. Dr. Kelemen Attila szerint is ez az általános jelenség. Az önkormányzati tanácsosok egy része nem hajlandó befizetni a helyi szervezetekhez a tanácsosi jövedelmükből azt a 10%-ot, melyről egyébként a választások előtt nyilatkozatot is írtak alá. Kakassy nehezményezte, hogy az RMDSZ-frakciók nem tartják magukat az előzetes egyeztetésekhez és fegyelmezetlenül a politikai egyezségek ellen szavaznak. /Önkormányzati fórum Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./"
2001. június 10.
"Sikeres volt a Kolozsváron megrendezett Országos Katolikus Diáktalálkozó, melynek témája - Hogyan tovább egyetem után -sok temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvári egyetemista érdeklődését felkeltette. Mintegy 300 fiatal gyűlt össze. A ferences fiatalok zenéltek és Nagy-György Attila prédikált. A gyergyószentmiklósi Pongrácz Róbert a közösségépítésről beszélt. Az előadások után 8-12 fős csoportokban tárgyalták az elhangzottakat. A beszélgetéseken az itthonmaradás-párti álláspontok voltak többségben. /Egyed-Zsigmond Enikő: Ilyen még nem volt. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./"
2001. június 10.
"A Romániai Magyar Cserkészszövetség Nagybánya központú cserkészkörzetében segédvezető-képző találkozó zajlott Nagy- és Kisbányán április 27-május 1. között. A találkozóra, temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvár magyarországi cserkészvezetők is érkeztek. Arató László, a budapesti Márton Áron Könyvkiadó elnöke, vezetőképző-tiszt a cserkészpedagógiáról tartott előadást. /Kasza Tamás: Felkészítő lelki hétvége. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./"
2001. június 11.
"Kilenc év után ismét van városi RMDSZ-szervezete Marosvásárhelynek. Az alakuló közgyűlés jún. 9-én a Kultúrpalota nagytermében volt. Az első városi szervezet még 1990-ben alakult, de 1992-ben felszámolták, azóta 13 körzet működött, közvetlenül a megyei szervezet irányítása alatt. Az alakuló ülés napirendjén az alapszabályzat megvitatása és elfogadása, elnök, valamint a városi ellenőrző bizottság megválasztása és a választmány megerősítése szerepelt. Két jelölt indult az elnökségért. A 48 éves, kereszténydemokrata platform-tag Makkay Gergely, meteorológiai és hidrológiai szakképzettségű, Maros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint a Reform-tömörülés tag, 45 éves hidrotechnikai építészmérnök, vállalkozó, Dávid Csaba, városi RMDSZ-tanácsos. Dávid Csaba 57, Makkay Gergely 44 szavazatot kapott. Bár Makkay Gergely elismerte ellenfele győzelmét, amit a közgyűlés is elfogadott, meg nem erősített hírek szerint a kereszténydemokrata platform mégis óvásra készül. /(Bögözi Attila): Kilenc év után újra van városi szervezet Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"
2001. június 11.
"Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium igazgatója beszélt az újraindulás nehézségeiről és a jelen problémáiról. - A Református Kollégiumot 1948-ban szüntették be államosítással. A Sincai Líceum az egykori Református Kollégium vagyonára is igényt tart. Az egyházkerület 1990-ben beindította, ahol csak tudta, régi híres kollégiumait: az első évben a kolozsvárit, utána következett Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Marosvásárhely, Udvarhely, Kézdivásárhely. Kolozsvárt az unitárius és katolikus kollégiumoknak szintén sikerült az újrakezdés, mert mind a Báthory, mind a Brassai magyar tannyelvű iskola. 1990-ben az akkori Tanügyminisztérium jóváhagyta a Református Kollégium régi épületének a visszaadását. Erről kormányrendelet született, hivatalos írás is volt, hogy megkezdhetik működésüket. Azonban egy hónap múlva mindezt visszavonták. Októberben, mikor indultak, nem volt hova menni, jó későre a 16-os iskolában kaptak 4 tantermet. Volt 8 osztályunk, és a 4 tantermet úgy kellett beosztani, délelőtt-délután legyen elég. Az eltelt tíz év alatt nem kapták vissza az elvett épületeket. Az eltelt 6 év alatt majdnem 600 diákjuk végzett. Végül is kaptak 8 tantermet. A tanfelügyelőség mindegyik ellenőrzése jó eredménnyel végződött. Ennek dacára nincs megfelelő mennyiségű termük, felszerelésük, ami a mai modern követelményeknek megfelelne. Növendékeik 80%-a nem kolozsvári. Megalakulásunk óta elsődleges cél, hogy vidékről, a szórványból, ahol nem tanulhatnak magyarul, gyűjtsék össze a tanulni vágyó gyerekeket. Székely Árpád igazgató eddig 42-szer volt Bukarestben mindenféle törvények és protokollumok ügyében. Hétvégeken a kolozsvári diákjaiknak is szerveznek kulturális tevékenységeket. A bentlakásukban jól felszerelt könyvtár van. A végzett diákok közül jelenleg 185 egyetemista, és több mint 185 már végezte az egyetemet: 42 lelkész, 46 tanár, köztük három egyetemi adjunktus, majdnem 20 egészségügyi dolgozó, akik a posztliceális diakóniai képzést végezték. Végzettjeik 75-76 %-a egyetemet végzett vagy végez. /Csomafáy Ferenc: Itt kell megállnod a helyed! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"