"Románia bízik abban, hogy a státustörvény kérdésében a Velencei Bizottság számára kedvező álláspontot fogalmaz majd meg, de készül az ellentámadásra is, ha a dolgok mégse így alakulnának - írta szept. 27-i számában a Curentul. A román szakértők több száz oldalnyi dokumentumot állítottak össze a jelentés elkészítőinek. Mintegy 30 oldalon sorolják fel azokat a jogi érveket, amelyek - a román fél véleménye szerint - azt bizonyítják, hogy a magyar törvény diszkriminatív jellegű, a magyar igazolvány pedig közvetlen kapcsolatot teremt román állampolgárok és egy másik állam között. - A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az ET-tagországok neves jogi szakértőiből álló testület, amely a nyáron rangos európai szakértőket jelölt ki a kisebbségek identitása védelmének általános elemzésére. A román külügyminisztérium képviselői a múlt héten Párizsban találkoztak azzal az öt szakértővel, akiket a bizottság a román-magyar dosszié elemzésére kért fel. /Nemzetközi szakértők vizsgálják a státustörvényt. A román fél a Velencei Bizottságban bízik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"

"Szept. 24-én a műszaki bizottság átvette Marosvásárhely új római katolikus templomát /a Tudor lakónegyedben/, a felszentelése szept. 27-én történt. A hatalmas, fából ácsolt kereszt Miholcsa József szobrász műve. A felszentelést dr. Jakubinyi György érsek végezte Tamás József segédpüspökkel együtt. Az érsek szentbeszédében Márton Áron püspök egykori szavait is idézte, melyek szerint templomépítő nép vagyunk, mely a másokéba soha nem hatolt be, mely mások templomát soha el nem vette. /Járay Fekete Katalin: Templomépítő nép vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"

"Elhunyt Kabós Éva /Kolozsvár, 1915. febr. 2. - Marosvásárhely, 2000. szept. 24./ Földbirtokos család sarja. Első verseskötete Zörgessetek! Megnyittatik! címmel 1937-ben jelent meg szülővárosában. 1949-ben kitelepítették kényszerlakhelyre, Marosvásárhelyre. Legnagyobb irodalmi sikerét az 1997-ben kiadott Volt egyszer egy kút című önéletrajzi visszaemlékezéseivel aratta. Ezt a könyvet várta tőle Sütő András is, aki az erdélyi sors drámájának továbbírására ösztönözte Kabós Évát. Az erdélyi magyar birtokosság közelmúltbeli sorsát írta meg Kabós Éva, a koronatanú hitelességével. Az egyház volt lelkének oltalmazó menedéke. /Nagy Pál: A hitvalló igazak erejével élt, alkotott. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 29-én Marosvásárhelyen tartott ülésén Frunda Györgyöt megválasztották a testület elnökévé. Egy alelnöki és két titkári funkciót is sikerült betölteni, de további három tisztség üresen maradt a következő SZKT-ülésig, mert egyetlen jelölt sem érte el a szükséges szavazatarányt. Markó Béla szövetségi elnök Madártávlat és békaperspektíva című politikai tájékoztatójában kifejtette: a romániai magyarság biztonságérzete megteremtésében nagy segítség lehet a státustörvény, mert azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy Magyarország ténylegesen odafigyel a határon kívül élő magyar közösségekre. De a romániai magyar közösségnek a dolga a "jövőt előkészíteni", megfelelő jogi kereteket kiküzdeni. A kormánypárttal való együttműködésről elmondta: kölcsönös érdek a közös cselekvést keresni. Markó megosztására tett kísérletnek minősítette a "Reform Tömörülés-ügyet". A parlamenti képviselők féléves beszámolói után a küldöttek megvitatták az elhangzott jelentéseket. Az SZKT visszautasította az RT javaslatát, hogy vitát indítsanak a státustörvényről. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pozitívan értékelte az RMDSZ és az egyházak vezetői közt született megegyezést a státustörvény alkalmazásával, az ajánló szervezetek létrehozásával kapcsolatban. Tőkés László cáfolta Markó szavait, aki szerint a püspöknek "csakis és kizárólag" annyi megjegyzése volt a terrorizmusról Európa közös gyásznapján, hogy az egyházi iskola eltérítőit nevezte terroristáknak, ezzel a minősítéssel pedig a Szilágy megyei RMDSZ-re utalt. A felszólalók egy része megismételte a szövetségi elnöknek a Reform Tömörülés emlékeztetőjével kapcsolatban elhangzott vádjait /többek között Varga Attila képviselő, Asztalos Ferenc képviselő Szatmári Tibor, Borbély László/. A szót kérő RT-küldöttek felháborítónak tartották, hogy személyenként egy perc áll rendelkezésükre hozzászólni olyan jelentős kérdésekhez, mint az RMDSZ-SZDP együttműködés, alkotmánymódosítás, státustörvény, egyetemépítés stb. Szilágyi Zsolt képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy az SZKT nem kíván külön-külön vitázni az említett kérdésekről. Toró bejelentette: ha az SZKT nem kíváncsi a Reform Tömörülés véleményére, az RT külön sajtóértekezleten fogja kifejteni álláspontját. Toró ezt meg is tette, kifejtve, hogy a státustörvény végrehajtására az RMDSZ-nek külön, a magyar történelmi egyházak, a civil társadalmi szervezetek és a politikai-érdekvédelmi szervezet képviselőiből álló társadalmi szervezetet kellene létrehoznia. A személyi összetételről a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete, a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által összehívott Civil Tanács, és az SZKT döntsön. A testület zárt ülésen döntött Tőkés László ügyében. Takács Csaba ügyvezető elnök azzal vádolta Tőkés Lászlót, hogy a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően RMDSZ-ellenes kampányt folytatott Szilágy megyében. A háromtagú bizottságból ketten megalapozottnak találták a panaszt, és elmarasztaló jelentést terjesztettek az SZKT elé. A bizottság harmadik tagja, Gergely István csíksomlyói plébános különvéleményt fogalmazott meg: ha Tőkést megrovásban részesítik, akkor el kell ítélni az RMDSZ-elitet is. Ki kell deríteni, hogy ki ártott többet a szervezetnek: Tőkés László Szilágy megyében, vagy az RMDSZ Marosvásárhelyen vagy Székelyudvarhelyen. A testület végül 39 igen szavazattal 17 ellenében 9 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést, és megrovásban részesítette a püspököt. Tőkés László rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette: politikai indíttatású, célzatos fegyelmi eljárás ment végbe, amely kísértetiesen emlékeztet az 1984-ben és 1989-ben ellene indított fegyelmikre, majd az egykori képviselő, Nagy Benedek lejáratási kampányára, illetve arra a forradalom tizedik évfordulóján elhangzott felszólításra, amelynek célja lemondatása tiszteletbeli elnöki címéről. Kijelentette: mindennek ellenére nem hajlandó kilépni a szervezetből, hiszen nem az RMDSZ-tagsággal vannak nézeteltérései, amely, akár egy repülőgép utasai, ártatlan. A bűnösök azok, akik ezt a gépet "eltérítették" - hangoztatta. A megrovás nem keseríti el, hiszen az SZKT legitimitása amúgy is gyenge, ezért a testület korrumpálható. Ezt inkább kitüntetésként kezeli, és a Magyar Köztársaság nagykeresztje mellett az RMDSZ "kiskeresztjeként" fogja viselni. - Az SZKT állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte a terrorizmust, ugyancsak állásfoglalásban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát Adrian Nastase miniszterelnöknek a romániai magyar sajtóval kapcsolatos kijelentései miatt. Ismételten állást foglalt az RMDSZ az 1989 decemberében Kézdivásárhelyen megölt milicista tiszt ügyében született bírósági ítéletek ellen. Az SZKT felkérte a román államfőt, hogy alkotmányos jogaival élve gyakoroljon kegyelmet az egyik elítélt, a súlyos beteg Héjja Dezső ügyében. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Megrovásban részesítették Tőkés Lászlót. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Tőkés László püspök kijelentette: "Nem áll szándékomban kilépni az RMDSZ-ből. Ott vagyok az alapítói között, ott vagyok a zászlóvivői között, legalább annyi szavazatot szereztem neki, amennyit elveszített Seres Dénes a Szilágyságban". /Mózes Edith: Csonka maradt az állandó bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Markó Béla keverni kezdte a politika és az erkölcs nyelvét. A politikai sokszínűséget elfogadjuk, az erkölcsi sokszínűséggel szemben azonban nem vagyunk toleránsak, fejtette ki, miközben nagyon jól tudta azt, hogy mindig a többség birtokosai döntik el, mi fér bele a politikai sokszínűségbe, s mi csúszik át az elítélendő erkölcsiségbe, állapította meg cikkében Bakk Miklós. A Reform Tömörülés az alkotmány módosításának, a státustörvény alkalmazásának a napirendre tűzését szorgalmazták, amelyeknek megtárgyalását Markó Béláék viszont most elkerülték. /Bakk Miklós: Nyelv és többség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./"

"Lőrincz Ágnes, a Szatmári Északi Színház Harag György társulatának igazgatója kifejtette, hogy a múlt évadban a szórakoztató műfajt helyezték előtérbe. A színháztermet javítják, ezért a szakszervezeti művelődési házban tarják az első bemutatót. Két új színésznőt szerződtettek: Szabadi Nórát, a marosvásárhelyi színiakadémia végzősét és a Kolozsváron végzett Kató Emőkét. A bérletes előadásokon kívül stúdióelőadásokat is terveznek. Folytatják a Lázár Ervin-mesesorozatot a kisgyerekeknek a Kuckó Színházban. Lőrincz Ágnes szeretné, ha a színházak újra tájolhatnának, elvinnék előadásaikat az erdélyi városokba. - Az anyagi problémák gondot okoznak. /A Romániai Magyar Szó kérdéseire válaszol Lőrincz Ágnes, a Szatmári Északi Színház Harag György társulatának igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Szept. 28-29-én Marosvásárhelyen a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség tagegyesületei közül csaknem tíz egyházi hangversenyezett. Bemutatkozott a református Vártemplom Psalmus Vegyeskara, a helyi Cserealji Gyülekezet Énekkara, a helyi Evangélium Vegyes Kara, a helyi Musica Humana Női Kar, a szintén helybeli Cantuale Férfikvartett, az Intermezzo Kamarakórus /Szováta/, a Soli Deo Gloria /Marosszentgyörgy/ és a Balázs Ferenc Vegyes Kar /Székelyudvarhely/. /Járay Fekete Katalin: Dalosok ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

"Szept. 29-én megnyílt a Rákóczi- vándorkiállítás Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában. Pál-Antal Sándor és Sebestyén-Spielmann Mihály tartott előadást. /B.D.: Oltalmazónk és kővárunk: Rákóczi. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

"Az RMDSZ belső parlamentjének marosvásárhelyi tanácskozása nemcsak a szövetség vezetése és a Reform Tömörülés közötti szakadást mélyítette, hanem az RMDSZ tiszteletbeli elnökének adott megrovással a szövetség vezetése kísérletet tett a legnagyobb magyar kormánypárttól, a Fidesztől való elhatárolódásra is - írta okt. 1-jei számában a bukaresti Cotidianul. A lap szerint Tőkés László püspököt Orbán Viktor kormányfőhöz közel álló személyiségként tartják számon. Az újság úgy értékelte, hogy a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak sikerült éket vernie a romániai magyarság és Budapest közé. A lap szerint az SZDP választás elé állította az RMDSZ-t: vagy a státustörvény, vagy a (a romániai magyarság számára igen fontos) földtörvény. - "Sokkoló leleplezésnek" értékelte az erőteljesen nacionalista irányvonalat követő Jurnalul National a Fidesz és a Reform Tömörülés kapcsolatait ért bírálatot. A lap hangsúlyozta, hogy a kritikát Markó Béla egyik volt munkatársa fogalmazta meg, aki egyebek között arról beszélt: a Reform Tömörülést közpénzekből támogatja anyagilag a magyar kormány és a Fidesz. A Jurnalul National megkérdezte erről Markó Bélát. Az RMDSZ elnöke kijelentette: kézzel fogható bizonyítékok nélkül nem tud nyilatkozni arról, hogy a vád valós, vagy alaptalan-e. "Én csak azt tudom, hogy nagyon szoros kapcsolatok vannak a Fidesz és a Reform Tömörülés között". /Cotidianul: A kormánypártnak sikerült éket verni Budapest és az RMDSZ közé. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Megkezdődik a kárpát-medencei intézmények kiépítése - hangsúlyozta a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem révkomáromi, székhelyen kívüli képzési központjának múlt hét végi tanévnyitó ünnepségén Pálinkás József magyar oktatási miniszter. Révkomárom mellett a közeli napokban három erdélyi városban: Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is felsőfokú ismereteket nyújtó képzési központot nyitnak a magyar kormány, az oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) valamint a befogadó települések önkormányzatainak összefogásával - mondotta. Bauer Győző, a Selye János Egyetemért Alapítvány igazgató tanácsának elnöke kiemelte: e képzési központ kialakításával a felvidéki magyarság több mint egy évtizedes kívánsága teljesült. Révkomáromban az okleveles közgazdászképzésre az összes jelentkezőből 200 fiatalt vettek fel. Az oktatási központban az 5 éves képzés tandíjmentes. A tanévnyitó után felavatták a távolabb lakó hallgatók korszerű kollégiumát. /Közgazdászképzés Révkomáromban magyar fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./"

"Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke közölte, hogy levelet kapott Wilfried Martenstől, az Európai Néppárt (EPP) elnökétől. Köztudott, hogy az Európai Néppárt 43 országból tömöríti a kereszténydemokrata és a demokratikus erőket, és az RMDSZ is társult tagja. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom RMDSZ-platformként is megőrizte az állandó meghívott státusát, ami azt jelenti, hogy a mozgalom elnöke az Európai Néppárt vezetőtanácsának a tagja. Ilyen értelemben kapott meghívót november 27-28-ra Brüsszelbe, amikor az EPP a társulni kívánó országokban működő parlamenti frakciók vezetőit is meghívja, hogy közösen megvitassák, milyen problémák vannak még az integráció felgyorsításának az útjában. Kelemen Kálmán már a májusi brüsszeli találkozón az EPP frakcióvezetőjével és helyettesével is találkozott. A megbeszélésen a státustörvény is szóba került, s megértették, hogy ez biztonságpolitikai tényező a térségben. /(mózes): Az Európai Néppárt támogatja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./"

"Szeptember 20-tól a Marosvásárhelyi Területi Rádió az URH-n hétköznaponként hét órát sugároz, tehát hétfőtől péntekig délelőtt 11 órától délután 18 óráig folyamatosan, szombaton reggel 8 órától 11 óráig, illetve délután 14 órától 18 óráig, míg vasárnap délelőtt 10 órától 18 óráig csak magyar nyelven sugároz. A déli adásidőt tekintve a hallgatónak lehetősége van választani: vagy a középhullám sávján marad, s a bukaresti német és magyar adást, vagy a 102,9-es ultrarövidhullámon a marosvásárhelyi rádió műsorát hallgatja. A műsorszórás egyelőre kísérleti jelleggel folyik - tájékoztatott Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Területi Rádió aligazgatója. A marosvásárhelyi rádió viszonylag nagy területet fed le, Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékben hallható, a magyarlakta Erdély nagy részében. Ennek a területi rádiónak van a legnagyobb konkurenciája, mert Marosvásárhelyen és más környékbeli erdélyi városokban 2-3 kereskedelmi rádió is sugároz magyar nyelvű műsort. /(lokodi): Rádió. Új műsorszórás kísérleti jelleggel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./"

"Többnapos rendezvény keretében nyitja meg a 2001-2002-es egyetemi tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) - jelentették ki okt. 2-i, kolozsvári sajtótájékoztatójukon a Sapientia Alapítvány vezetői. Jelen volt Tonk Sándor, az EMTE ideiglenes rektora, Tánczos Vilmos és Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány alelnöke, illetve kuratóriumi tagja, Hauer Melinda, az EMTE főtitkára és Farkas Emőd, az alapítvány irodavezetője. Az ünnepi rendezvény okt. 3-án Kolozsváron kezdődik a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nyilvános ülésével, délután pedig az EMTE marosvásárhelyi karainak tanévnyitójára kerül sor. Okt. 4-én az ünnepség Nagyváradon folytatódik, ennek keretében felavatják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházát és megnyitják a Partiumi Keresztény Egyetem idei tanévét. A főrendezvényt okt. 5-én Csíkszeredában tartják, ahol az EMTE csíkszeredai karainak tanévnyitóján. Kolozsváron és Marosvásárhelyen jelen lesz Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Pálinkás József magyar oktatási miniszter, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) és az egyetemi szakmának jeles képviselői. Nagyváradra várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Csíkszeredába pedig Ecaterina Andronescu román, Pálinkás József magyar oktatási minisztert, illetve a két ország külügyi politikai államtitkárait. Tonk Sándor szerint mindez azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyar egyetem nemcsak Magyarország, hanem Románia "közös ügye". - Összesen mintegy ezer diák kezdi el tanulmányait az egyetemen. Az EMTE-n és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel kétszáz egyetemi tanár kapcsolódik be az oktatásba. A rektor összehasonlítható adatként említette, hogy 1989-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) nyolcvankilenc magyar oktató volt. Ezek a számok azt tükrözik, hogy az erdélyi magyar egyetemi társadalom számottevően megerősödött - mondotta. Tonk Sándor emlékeztetett arra, hogy az intézmény létrehozásának és fejlesztésének támogatása Magyarország 2000, illetve a 2001-2002. évi költségvetésében jóváhagyott évi közel 2 milliárd forint alapján történik. Tonk Sándor hozzátette, szeretnék, ha a román kormány is anyagilag hozzájárulna az intézmény fenntartásához, ugyanis a tanügyi törvény értelmében az állam magánoktatási formákat is finanszírozhat. Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: Marosvásárhelyen a magyar műszaki oktatást szeretnék kifejleszteni, ez esetben a Petru Maior marosvásárhelyi egyetem tanáraira alapoznak. A szociálpedagógiai szakon a BBTE tanárait vonják be, de emellett természetesen igyekeznek kiépíteni saját oktatói állományukat is. Szilágyi Pál hangsúlyozta: elsősorban azokban a hiányszakmákban (műszaki, mezőgazdasági és művészeti ágakban) indították be az EMTE-n az anyanyelvű oktatást, amelyeket a BBTE-n, a többszöri kérések ellenére nem sikerült létrehozni. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány alelnöke elmondta: az alapítvány kutatói műhelyeket hozott létre az erdélyi tudományosság fellendítése érdekében. /Papp Annamária: Közel ezer elsőéves diák a Sapientián. Számítanak a román állam támogatására is". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese a Sapientia Egyetem pénzügyeinek fő intézője. A vele készült interjúban emlékeztetett, hogy 1999-ben kezdődött az, melynek most lényeges fejezete: négy helyszínen megkezdődik a Sapientia Egyetem különböző karainak a működése. A Partiumi Keresztény Egyetem ugyan kapott 2000-ben ideiglenes akkreditációt, de ezt leszámítva soha nem volt olyan romániai intézmény, mely magyar tannyelvű lett volna, és román jogi garanciával működhetett volna. Végül kilenc szakra majdnem 900 hallgató jelentkezett, ezeknek kevesebb mint a felét, 360 hallgatót vettek fel Marosvásárhelyen és Csíkszeredán. A tanári kart is nagyon rövid idő alatt kellett összeverbuválni. Jogi elismerésű egyetem indul be magyar nyelven Romániában, a román hatóság által elismert diplomát ad majd ki az egyetem. Az EMTE mint magánegyetem nyilvánvalóan számíthat tandíjbevételre, a kollégiumi díjakból származó bevételre, de ez nem lesz elég a fenntartáshoz. A román államnak támogatnia kell az egyetemet. Erről még nem folyt tárgyalás a román oktatási minisztériummal. A magyar kormány biztosan nyújt majd támogatást, főleg a fejlesztéshez, felszereléshez. Magyarországi vendégtanárok is lesznek. - A Sapientia elindította a doktorandusi támogatást, 50 fiatal készül doktorálni, akikkel szerződést kötöttek, akik vállalták, hogy később az EMTE keretében fognak tanítani. A csíkszeredai önkormányzat ígérte, hogy ha kell, lakással, anyagilag is támogatják a fiatal tanárok letelepedését. A HTMH-nak erre nincs anyagi kerete. Itt a személyhez kötött civil támogatás vezethet eredményre. Máthé Éva újságíró felvetette, azt rebesgetik, hogy az összeg egyes részleteit, nem arra fordították, amire kellett volna. Magyarán: elherdálták. Misovicz szerint minél nagyobb összegről van szó, annál többen vannak/lesznek, akik kifogásokat fogalmaznak meg a hasznosítással kapcsolatban. Szerinte sikerült a kezdő támogatást eredményesen felhasználni. /Máthé Éva: Indul a Sapientia Egyetem. Volt pénz! Lesz pénz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./"

"Ötvenéves korában Csíkszeredában elhunyt Hunyadi László (Kolozsvár, 1951. okt. 30. - Csíkszereda, 2001. okt. 2./, a Csíki Játékszín művésze. A Kolozsvárott született színművész 1976-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, és a város társulatához szerződött. 1999-től a Csíki Játékszín művésze volt. A csíki közönség Hunyadi Lászlót Carlo Gozzi: Turandot című darabjában, Truffaldino szerepében láthatta volna az okt. 19-ei bemutató előadáson. Legutóbb Szebeni Zsuzsa készített interjút a színművésszel, amelyet Csíkszereda Kulturális évkönyve közölt. Az interjú a Ludas Matyi Csíkországban című darab bemutatója után készül, amelyben Hunyadi Döbrögit alakította igen nagy sikerrel. Ott így vall saját alakításáról "Én éppen az öregedés határán leledzem, és hát erről próbáltam becsempészni valamint az alakításba, magából az állapotból: hogy meg kéne szépen, méltóságteljesen öregedni, vagy még eljátszani a fiatalt egy pár évig, vagy szépen csordogálni lefelé." /(Daczó Dénes): Elhunyt Hunyadi László színművész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Túlságosan rövid pályafutása során a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeként 1976 és 1996 között életre keltette a színműirodalom jelentős alakjainak zömét. Alakításai nagy lélektani hitelességről, alapos szakmai tudásról tanúskodtak. Az utóbbi évadokban a Szatmárnémeti Harag György Társulat, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Csíki Játékszín és a budapesti Bárka Színház előadásaiban voltak jelentős alakításai. Egyszerre volt a közönség kedvence és a színházi szakma elismert művészegyénisége. Színészi értékét a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján, Kisvárdán alakítási díjjal jutalmazták. Temetésére okt. 6-án lesz a marosvásárhelyi református sírkertben, evangélikus szertartás szerint. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./"

"Okt. 3-án Kolozsváron tartotta ünnepélyes kuratóriumi ülését az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) létrehozó Sapientia Alapítvány, az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőinek, a magyar és a román kormány képviselőinek, RMDSZ-vezetők, egyetemi tanárok és jeles erdélyi magyar értelmiségiek jelenlétében. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora és az alapítvány elnöke ismertette az újrainduló erdélyi magyar egyetem létrehozásának főbb stációit és köszönetet mondott mindazoknak, akik az intézmény létrejöttét anyagilag és munkájukkal támogatták, elsősorban a magyar kormánynak az évi kétmilliárd forintos támogatásért. - Vasile Dincu román tájékoztatási miniszter a magyar kormány évi kétmilliárd forintos támogatását nagyvonalú művelődési gesztusnak, a Romániával való szolidaritás jelének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy ha majd Románia gazdasági helyzete javul, a román költségvetés jobban hozzájárulhat majd a magyar nyelvű oktatás helyzetének javításához. A magyar kormány üzenetét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tolmácsolta. Az ünnepi ülés végén az egyetemalapító magyar püspökök áldották meg az erdélyi magyar magánegyetemet. Pálinkás József magyar oktatási miniszternek, akit szintén Kolozsvárra vártak, az ünnepség végéig nem sikerült eljutnia Kolozsvárra. A miniszter elindult Budapestről, ám az útviszonyok miatt elkésett a rendezvényről. A kolozsvári köd miatt Bukarestből nem repülhetett Kolozsvárra, s így szintén nem lehetett jelen az ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ elnöke sem. /Ünnepélyes tanévnyitás az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./"

"Okt. 3-án ünnepséggel nyitotta meg kapuit az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Kara a csíkszeredai és nagyváradi fakultások mellett. Gyertya és könyv volt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota színpadán, a tízéves küzdelmek jelképeként. Nagy az ünnep, de nagy a felelősség is, hangsúlyozta nyitóbeszédében dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia rektora. Ismét gazdagabbak lettünk, de ismét új feladatok előtt állunk - mondotta, majd Isten áldását kérte az egyetemre. Dr. Pálinkás József magyar oktatási miniszter a szellemi összetartozás, az összetartó erő jelképének nevezte az egyetemet. Egyetemeket nem rövid időre, hanem évszázadokra alapítanak, s a 2001. év a Kárpát-medencében a magyar oktatás intézményei kiépítésének és továbbépítésének esztendeje. Marosvásárhely legnagyobb fia, Bolyai János ebben a városban egy új, más világot teremtett, s akik ezt az egyetemet elindítják, új, más világot teremtenek - vont párhuzamot a múlt és jelen között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, majd kifejtette, hogy az erdélyi magyarság miért is ragaszkodik olyan konokul ahhoz, hogy egyeteme legyen. Az a közösség, amely nem birtokolja a maga nyelvén a teljes világot, az nem mondhatja magát teljes jogúnak, egyenlőnek. A történelmi egyházak mellett, akik a védnökséget vállalták, az oktatók szakemberek, akik megtervezték és megalapították s egy érdekvédelmi szervezet tagjaiként politikai védelmet, támaszt biztosítottak, és mindazok, akik Magyarországon elgondolták és anyagi támogatást, anyagi teljességet nyújtottak - az egész magyarság szolidaritása teremtette meg ezt az egyetemet - hangzott el a szövetségi elnök beszédében. A státustörvény már él, alkot, létrehoz, intézményeket segít életre - hangzott el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében. A szónok értékelte a román tájékoztatási miniszter megnyilvánulását, aki jónak ítélte azt, ha Magyarország valamit hozzátesz az erdélyi magyarok életéhez, hiszen ebből Románia minden polgára nyerhet. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a marosvásárhelyi karok dékánja beszédében köszönetet mondott Orbán Viktornak, a magyar kormánynak, a magyarországi adófizetőknek, a román kormány tisztségviselőinek, az RMDSZ vezetőinek az anyagi és erkölcsi kapott támogatásért, amelyben továbbra is reménykedik, hisz a megvásárolt 27 hektáron fel kell építeni az új campust. A New Yorkban székelő Magyar Emberjogi Alapítvány nevében Papp Tamás biztosította a Nyugaton élő magyarok támogatásáról az egyetemet, majd a Burkhardt Árpád alprefektus szólt a közönséghez. Fodor Imre alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy Marosvásárhely kétszer fogadott be, illetve indított el nehéz időkben egyetemet, s eredményes munkát kívánt az oktatóknak és a hallgatóknak. - A Sapientia vezetősége táviratban köszöntötte dr. Csőgör Lajos nyugalmazott egyetemi tanárt, a Bolyai Tudományegyetem első rektorát. /Bodolai Gyöngyi: A szellemi összetartozás jelképe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./"

"Dr. Pálinkás József oktatási miniszter a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatának megnyitója alkalmából látogatott a városba. Okt. 3-án a miniszter Marosvásárhelyen találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, a határon túli magyar oktatás helyzetéről és ennek erősítését célzó magyarországi támogatási rendszerről folytattak megbeszélést. A megbeszéléseket követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy a támogatásnak az erdélyi magyarság, a magyar diákok szülőföldön maradását kell szolgálnia. A szövetségi elnök méltatta a minisztérium támogatását, szakmai és anyagi hozzájárulását a Sapientia Tudományegyetem létrehozásában, úgy értékelve, hogy a szaktárcának a továbbiakban is lényeges szerepe lesz az erdélyi magyar tudományosság fejlődésében. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 4. - 2051. sz./"

"Kincses Előd ügyvéd Marosvásárhelyen, irodájában okt. 2-án sajtótájékoztatót tartott. Amiért kettős - magyar és román - állampolgársággal rendelkezik, a legutóbbi parlamenti választáson nem tette lehetővé számára az igazságszolgáltatás, hogy képviselőjelölt legyen. Kincses bírósághoz fordult. Szeptember folyamán a bukaresti ötös kerület bírósága úgy döntött, elfogadja Kincses alkotmányjogi kifogását, és ügyét az Alkotmánybíróság elé terjeszti. Azt is elmondta, hogy a Tőkés László - Associated Press per tovább folytatódik, okt. 26-án lesz a tárgyalás. - Kincses Előd szót emelt az ellen, hogy az RMDSZ etikai bizottság elmarasztalta Tőkés László püspököt. Mint mondta: az RMDSZ-t nem Tőkés László bomlasztja, erre egyetlen komoly kísérlet történt: a Magyar Független Párt létrehozása; ennek utódja a mai Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt. Ez kezdetben a Frunda György nevéhez fűződött, mondotta. Kincses szerint az a nyilatkozat, melyben az SZKT elmarasztalja Tőkést, egyszerűen hazugságot állít, mikor kimondja, hogy Tőkés László miatt Zilahon szavazatokat veszített Seres Dénes RMDSZ-jelölt. Ugyanis Kincses szerint sokkal nagyobb volt a szavazatveszteség ott, ahol az RMDSZ mai vezetősége "belepancsolt" a jelöltek állításába, mint Hargita megyében, ahol Kolumbán Gábort távolították el a listáról, valamint Bihar és Maros megyében, ahol Csapó Józsefet, illetve őt magát állították félre. Az SZKT-n elhangzott, majd a sajtótájékoztatón kérdésként megismételt vádra, miszerint a Reform Tömörülés platformot a FIDESZ pénzeli, Kincses így válaszolt: "A "mérsékeltek" nem kellene ilyen vádakkal dobálózzanak, hiszen a Reform Tömörülés az RMDSZ része, s ha a vád igaz lenne, akkor az esetleg azzal járhatna, hogy betiltanák az egész RMDSZ-t. Ilyesmivel nem szabad vicceli." /(Máthé Éva): Kincses Előd Tőkés védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"A Reform Tömörülés Markó Bélához intézett nyílt levelében figyelmeztetett: az a halogató-kiváró politika, ami a jelenlegi RMDSZ-vezetés alatt egyre inkább a szövetség meghatározójává válik, vészesen hasonlít az Apafi Mihály nevével fémjelzett kiszámíthatatlan, egyéni hatalmi érdekek cselszövései és alkui által meghatározott politikai gyakorlathoz. A platform szerint két nagyon fontos kérdésben kellett volna döntenie az SZKT-nak: az alkotmánymódosítás és a státustörvény ügyében. Marosvásárhelyen ezek a lényegi kérdések egyszerűen napirendre sem kerültek. "Tényleg fontosabb kérdés Önnek az alkotmánymódosításnál és a státustörvénynél egy titkosszolgálati manővernek minősíthető újságcikk, csak azért, mert azokat rágalmazza, akik Önnel nem mindig értenek egyet?" - olvasható a levélben. /Cselekvés ideje. Az RT nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Okt. 4-én nagy rendőri készültség várta Nagyváradon az érkező Orbán Viktor miniszterelnököt. Állig felfegyverkezett katonák, mesterlövészek, csendőrök, az elnöki őrző-védő szolgálat emberei figyelték a járókelőket, egy katonai helikopter délután háromtól este nyolc óráig körözött a Partiumi Egyetem és a református templom fölött. Hatalmas tömeg gyűlt össze a magyar kormányfő fogadására. Tőkés László püspök beszédében elmondta: nyolcvan év után ismét összefogtak a romániai magyar egyházak és egyetemet indítottak nemzetük fejlődéséért: "Kiáltani kell! Dadogó korunkban, tört magyar nyelven megszólaló erdélyi magyar kistársadalmunkban, suttogó félelmeink közepette, makogó, dadogó gyermekeink között, a megalkuvás suttogása közepette, kiáltanunk kell! A szólás jogát és szabadságát, sőt kötelességét, sőt egyházi hivatását kell hirdetnünk a mai napon. Jaj nekünk, ha az igehirdetők nem igéről, hanem másról beszélnek!" - A Partiumi Keresztény Egyetem hosszú távon integrálódik az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi öt és csíkszeredai négy szakján 374 diák kezdi meg egyetemi tanulmányait, és számuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nyolc szakján tanuló diákokkal együtt eléri az 1100-at. Az egyetemre felvett diákok fele tandíjmentesen tanulhat; a tandíjköteles helyeken egyévi taníttatásért 200 dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. A hallgatók hatvan százaléka ösztöndíjat kap. A magyarság részaránya Romániában 7,12 százalékos, az 1999-2000-es tanulmányi évben viszont a magyar egyetemi hallgatók csupán a diákok 4,89 százalékát tették ki, s ennek a 4,89 százaléknak is közel háromnegyede román nyelven tanult. Ezért volt szükség a magyar egyetemre. - Orbán Viktor államfő a református templomban tartott beszédében elmondta: "Hiszem, hogy a magyar nemzet tévedései nagy mértékben éppen onnan erednek, mert midőn cselekedetei és szenvedései által gazdaggá tette történetét, kincsszekrényét zárva tartotta vagy legalább belőle nem merített a jelen számára elég tanulságot. Szigorú gondolatokat idéztem az imént: Kemény Zsigmond éppen százötven évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat. Igaz ugyan, hogyha másfél száz esztendőt mennék vissza az időben, sem a magyarság, sem Közép-Európa nem ismerne önmagára; mégis olyan erővel szólnak hozzánk e szavak, hogy hatásuk alól ennyi idő elmúltával sem vonhatjuk ki magunkat. Szigorú szavak, de biztatóak is egyben. Önbírálatra késztetnek, de erős benne a bíztatás, amikor azt halljuk, hogy a jövőnk alakításához rendelkezésünkre álló minden szükséges erő, ezer év gazdag történelme során összegyűjtött minden szükséges tanulság itt van velünk; századok felhalmozott ereje, történelmi korok letisztult tanulsága. A történelem az élet tanítómestere, mondták a görögök; kár, hogy nincsenek tanítványai, tették hozzá később a rezignált angolok. S valóban, dicsőség és szenvedés tanulsága csak úgy állhat mellénk bölcs tanítóként, ha mi magunk is képesek vagyunk fölfrissíteni emlékezetünket. Akkor tanít a történelem mindannyiunkat, ha hisszük: ez a történelem mindannyiunké. Éppen azért gyűltünk most itt össze, mert tudjuk: közös a múltunk és hisszük, hogy a jövőnk is közös lesz, itt a Kárpát-medencében. Van mondanivalónk egymás számára A mögöttünk hagyott száz év során soha nem látott módon elszigetelte egymástól az idő az európai népeket. A magyarságot is részekre szakította és miközben elválasztott bennünket egymástól, az erőszak minden lehetséges eszközével igyekezett megakadályozni, hogy a magyar nemzet újra megtalálja szerepét a Kárpát-medencében és Európában. Az a század azonban elmúlt. A múlt véget ért. Ma már nem taposnak idegen csizmák a történelmünkbe. De ez kevés. Ha nem akarjuk, hogy nyakunkon maradjon az előző évszázad minden szennyese, úgy kiforrott és bátor képet kell rajzolnunk a jövőről. Kedves barátaim; meggyőződésem, hogy van mondanivalónk egymás számára és van üzenetünk a világ magyarjai és Európa többi nemzete számára is. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy ilyen üzenet. Elhatároztuk, hozzáláttunk és megcsináltuk. Igen, a Kárpát-medencei magyarság ma már képes arra, hogy ilyen nagy közös vállalkozásokat sikeresen véghez vigyen. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem arról beszél, hogy az erdélyi magyar oktatásban új korszak veszi, veheti kezdetét. Az egyetem azt üzeni: ezer év keresztény magyar kultúrájára a XXI. században is lehet építeni. Azt üzeni: az erdélyi és partiumi magyarság nem azon gondolkozik, hogy lesz-e jövője, hanem azon, milyen legyen ez a jövő. Számunkra az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és benne a Partiumi Keresztény Egyetem, annak létrehozása azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg. A XXI. század küszöbén azt is látnunk kell, hogy a magyarság végre elegendő hitet, elszánást és erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy a közös gondolkodás nemzetévé váljon. Úgy érzem, mindannyian tudjuk, hogy csak akkor lesz sikeres a magyar nemzet és benne az erdélyi és partiumi magyarság csak akkor tudja a sorsát maga alakítani, ha a fölnövekvő nemzedék szert tehet az ehhez szükséges eszközökre, versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. Az egyik nem pótolja a másikat. Az erdélyi magyar kultúrára eddig is szükség volt, és ezután is szükség lesz ahhoz, hogy az egész Kárpát-medencei közösség megmaradhasson. Történelmi korok fordulóján élünk; ez nem dicsőség, ez adottság. Dicsőség az, ha okos előrelátással és szorgalmas munkával a magyarság történelmében is sorsfordulóvá tesszük e kort. Sorsunk olyan fordulójává, amelynek során a magyarságnak egymástól elválasztott részei a közös nyelv, a közös kultúra és a tudomány szövetségében egymásra találhatnak." A beszédet vastaps követte, majd a díszvendégek és a tömeg átvonultak a száz méterrel odébb lévő keresztény egyetemhez, amelyet Orbán Viktor fölavatott. Itt kijelentette a kormányfő: "Ma látszólag egy egyetem kapujának megnyitásán voltunk jelen, de többről van szó, hiszen önök hallhatják időnként a magyar kormány programjának részeként is azt a gondolatot, hogy eljött az ideje a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének. És akkor mindenki azt kérdezi, hogy is kell azt érteni. Hát így kell érteni, úgy kell érteni, hogy a Kárpát-medencei magyarságot egy gazdasági, egy kulturális, egy szellemi élet részévé kell tenni. Ehhez egyetemekre, közös kulturális intézményekre, közös programokra és közös szellemiségre is szükségünk van és szükségünk lesz. És bizony, ez a folyamat, amelyről beszéltem, lépésről lépésre épül majd és természetesen nem áll meg Partium és Erdély határainál, Felvidék sem kerülheti el a sorsát, Délvidék sem kerülheti meg a sorsát és jó reményeink vannak, hogy nehány esztendő múlva már valóságos, jól megszervezett, biztos lábakon álló intézmények jelentik a kis magyar életet, a maga közösségeivel egyetemben, minden területen, amely ma nem lehet az anyaország része." A miniszterelnöki delegáció 19 óra körül távozott Nagyváradról. Mögötte maradt a nép, a kipirult arcú asszonyok, a könnyeiket nehezen visszafogó férfiak, az elragadtatott gyerekek. Az erdélyi magyarok, akiket Orbán Viktor megerősített hitükben s megnyugtatott: nincsenek kihalásra kárhoztatva. /Andó András: Orbánt többen várták Nagyváradon, mint Iliescut Aradon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vágta át a Partiumi Keresztény Egyetem avatószalagját. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./ Okt. 4-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében tartott ünnepségen felavatták Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) felújított és korszerűsített székházát, és megnyitották az egyetemi tanévet. A PKE hét karának akkreditált szakán idén 653 diák tanul majd 122 egyetemi oktató irányításával. Ezeknek egy része a szintén magyar állami támogatással felújított és bővített, a református egyházi tulajdonban lévő, 150 férőhelyes Arany János kollégiumban kap elhelyezést. Orbán Viktor kormányfő beszédében rámutatott: "Van mondanivalónk egymás, a világmagyarság, és Európa többi nemzete számára is. Az EMTE létrehozása ilyen üzenet: elhatároztuk, hozzáláttunk, és megcsináltuk." Tempfli József nagyváradi római-katolikus megyéspüspök igehirdetése után Kovács Béla, a PKE rektora tartott tanévnyitó beszédet. Beszédet mondott többek között Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Orbán Viktor az ünnepség után elmondta: boldog, hogy részt vehetett a tanévnyitón és székházavatón, az egyetem létrehozásában. - Az elveszített XX. század után az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a XXI. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött és folytatódik - mondta. Adrian Nastase megállapítására utalva kifejtette: a magyarországi választásokig hátralévő, és az azt követő időszak között szerinte nincs különbség. Ezért nem indokolt, hogy akár egy napot is elvesztegessenek a román-magyar kapcsolatok előbbrevitelében. A magyar kormány kész arra - mondta - hogy "minden fontos és érdemi kérdésben komolyan tárgyaljon, és ha lehet megegyezéseket érjen el". Hozzátette: a román-magyar vegyes bizottság nem jutott megegyezésre, de ez a magyar felet nem keseríti el. Magyarország minden polgárának az az érdeke, hogy Románia sikeres ország legyen és ennek érdekében Magyarország szívesen nyújt segítséget. /Tibori Szabó Zoltán: Megnyitotta kapuit a partiumi egyetem. Orbán Viktor részt vett a nagyváradi tanévnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ Katonai helikopter körözött Nagyvárad belvárosa felett, inkább csak erődemonstráció végett. Amikor az ünnepi istentisztelet után a tömeg kivonult az egyetem épülete elé a miniszterelnökkel az élen egy rövid utcai szalagavatóra, nemhogy a forgalmat nem állították le biztonságiak, de eltűrték, hogy a villamosvezetők a tömegbe hajtsanak. A fent köröző helikoptertől ellenben nem lehetett hallani semmit. - Utoljára 1977-ben járt Nagyváradon ilyen magas rangú magyar kormányküldöttség, az akkori találkozó gyalázatosan végződött. Ezt a gyalázatot mosta most le jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozta püspök. "Céljaink máig sem változtak. Nem engedünk a 48-ból, sem az 56-ból" - jegyezte meg a püspök, majd szóvá tette: rosszindulatú támadások érték, hogy az Orbán kormány "kliensei", ám a nagyszerű együttműködést nem szabad ilyen módon degradálni, mondta. Tőkés László kitért arra is, hogy pár napja a román államelnök Nagyváradon az állami egyetemen járt megnyitni az új tanévet. A "román egyetemen", fűzte hozzá, hiszen, egyetlen szakot sem indítottak magyarul, pedig sok magyar ajkú él Bihar megyében. "Egyszer talán majd Iliescu elnök megtiszteli jelenlétével a mi tanévnyitónkat is, hogy megtapasztalja a magyarok vendégszeretetét, ahogyan Vasile Dancu tájékoztatási miniszternek már része lehetett benne." - Németh Zsolt politikai államtitkár jobb idők kezdeteként értékelte az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat beindítását, s kissé meg is fricskázta a román biztosági szerveket a különösen zajosra sikeredett védelem miatt. /Balla Tünde: Jobb idők kezdetén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata: Boldog vagyok, hogy itt lehettem, és hogy éppen nekünk jutott az a feladat, hogy közreműködjünk ennek a nagyszerű intézménynek a létrehozásában. Mindannyian láthatják, hogy az elveszített 20. század után - ahogyan mi magyarok mondjuk - az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a 21. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött, és folytatódik. Tőkés László püspök sajtónyilatkozata: Mindenekelőtt nagybeteg édesanyámra és családom itt lévő tagjaira gondolok. Hálával gondolok rájuk, hiszen erre az útra, amely ide vezetett, ők vezettek el. A magyar oktatás, valamint a keresztyén hit iránti elkötelezettséget tőlük kaptam. Tőlük kiindulva, gyermekeinkre és unokáinkra, az utánunk jövő nemzedékre gondolok, és itt szavam beleillik a magyar kormány családpolitikai felfogásába. Túl minden politikán, protokollon a gyermekeinkről van szó, az unokáinkról - a családjainkról van szó. Nekünk nem lehet mindegy, hogy milyen sorsra jutnak ebben az országban, Erdélyben, ebben a térségben a kommunizmus utáni nehéz időszakban. Másodsorban ezt az alkalmat ragadom meg, hogy megköszönjem - Romániára nézve is - azt az ajánláscsomagot, amelyet a miniszterelnök úr Marosvásárhelyen nyújtott át Adrian Nastase román kormányfőnek, amely nemcsak a magyarok, hanem egész Románia számára kedvező. Ez a gesztus számomra jelképezi, hogy nem a magyarok elszigetelt érdekéről van szó, hanem jövőnket csakis népeink közösségében, összefogásban, barátságban és szeretetben képzelhetjük el. Az egyetem üzenetünk a világnak. /Orbán Viktor és Tőkés László sajtónyilatkozata. A jövő elkezdődött és folytatódik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./"

"Megállapodás született a román-magyar kisebbségi szakbizottság ülését lezáró jegyzőkönyv aláírásáról Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár okt. 5-i csíkszeredai nem hivatalos találkozóján. A megbeszélést követően a két államtitkár elmondta, hogy a kisebbségi szakbizottság közelmúltban tartott két ülését követően Budapesten a közeljövőben aláírják az ülésről készült jegyzőkönyvet. Ez megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy szintén hamarosan sor kerülhessen a kormányközi vegyes bizottság ülésére is. Mindketten hangsúlyozták, hogy a státustörvény körüli vita nem szerepel a jegyzőkönyvben, a törvény kérdésének - feltehetően október végén - külön ülést szentel majd a kisebbségi szakbizottság. - Szemmel láthatóan sikerült eloszlatni a nézetkülönbségeket. A romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyében - amelyet a román fél határozottan kifogásolt - sikerült most kompromisszumos megfogalmazást találni, s bízom abban, hogy ez a megfogalmazás végül a román fél számára is elfogadható lesz - fogalmazott Németh Zsolt. Németh Zsolt kiemelte: nagyon örült annak, hogy a kisebbségi szakbizottság román társelnöke fontosnak tartotta, hogy részt vegyen az erdélyi magyar magánegyetem megnyitásán. A magyar külügyi államtitkár röviden kitért arra, hogy Adrian Nastase miniszterelnök szóvá tette a romániai magyar magánegyetem megnyitása iránti nagy magyarországi figyelmet, ami abban is megnyilvánult, hogy - szavai szerint - túlságosan sok magyarországi politikus vett részt az ünnepségeken. - Mi jelen voltunk a magyarországi tanévnyitókon és az erdélyi tanévnyitókon is itt vagyunk. Különösen azért, mert történelmi eseményről van szó és négy különböző helyszínen kerül sor az eseményre - mondta. Németh Zsolt hangsúlyozta, magyar részről nagyon szívesen látják a román minisztereket, államtitkárokat akár hivatalos, akár félhivatalos magyarországi eseményeken. /Németh Zsolt és Cristian Diaconescu csíkszeredai megbeszélése. Megállapodtak a kisebbségi szakbizottság jegyzőkönyvéről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./"

"Alföldi László kolozsvári főkonzul elmondta, hogy konzulként két éve van Erdélyben, de ezt megelőzően hat és fél évet Bukarestben, négy és fél évet pedig Kolozsváron töltött, tehát magyar diplomataként 15 éve teljesít szolgálatot Romániában. Kolozsvár ma már csak a második legnagyobb erdélyi város Marosvásárhely mögött, de 78 ezer magyar benne él egy 330 ezres románsággal együtt, amelynek nagy része, sajnos, támogatja Funar polgármestert, magyarellenes, nacionalista politikájában, és ez rányomja a bélyegét a város életére. Magyarországnak polgári kormánya van, amelyik nyíltan hirdeti, hogy a határon túli magyarságot kötelessége segíteni, s mindent meg is tesz ennek érdekében. Ennek az időszaknak megvalósítása az erdélyi magyar magánegyetem. A kolozsvári főkonzulátus óriási forgalmat bonyolít le, a világ összes magyar külképviselete közül a második legnagyobb forgalom az övéké, ami azt jelenti, hogy az idén 20 ezer vízumot fognak kiadni, amelynek nagy része munkavállalói és tanulói vízum. Ezeket több mint 90 százalékban az erdélyi magyaroknak adják, hogy huzamosabb ideig tudjanak Magyarországon dolgozni vagy tanulni. /Gál Éva Emese: Beszélgetés a kolozsvári magyar főkonzullal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"

"A napokban - egyáltalán nem titokban - félhivatalos látogatáson Erdélyben járt Demeter Ervin, a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter. Marosvásárhelyen interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy Szovátára kapott meghívást, ahol egy milleniumi szobor avatásán vett részt. A szobor központi figurája egy hadiárva. Szovátán a második világháborúban tíz magyar honvédet végeztek ki a bevonuló orosz csapatok. Nekik állítottak emléket. Sántha Csaba nevű helyi művész alkotásáról van szó, akinek Tordaszentlászlón, Hármasfaluban, Farkaslakán is van főtéri szobra. Demeter Ervin hivatalos látogatáson 1999-ben járt Romániában, egy évvel a hivatalba lépése után. Gondot fordított arra, hogy a környező országokban felvegye a kapcsolatot a hivatalos szolgálatokkal. A magyar és román nemzetbiztonsági szolgálatok között van kapcsolat, együttműködés, elsősorban a nemzetközi bűnözés, a kábítószer forgalom, illegális migráció, illetve ezek megakadályozása terén. /(Máthé Éva): "Mindig szívesen jövök Erdélybe" Interjú Demeter Ervin magyar "titokminiszterrel". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./"

"Az okt. 6-i román sajtó nagy teret szentel Adrian Nastase miniszterelnök okt. 5-i kijelentéseinek, amelyekben bírálta a magyar hivatalos személyeket "tömeges" és "túl gyakori" erdélyi látogatásaikért. Az Adevarul szerint "Nastase határozottan és méltóságteljesen válaszolt a budapesti hivatalos személyek gyakori bejelentés nélküli látogatásaira és hazaküldte a magyarokat". Az újság rámutatott: "A román kormányt zavarta a magyarországi hivatalos személyek választási kampányolása Románia területén, valamint a szomszédos ország nem-kormányzati szervezeteinek román területen kifejtett tevékenysége". - Egyetértek Adrian Nastaséval. Nem akarjuk Románia belekeverését a magyarországi választási kampányba - jelentette ki Borbély László, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki - a Cotidianul közlése szerint - elmondta: "Magyarországi kollegáinkkal folytatott megbeszéléseinken megkértük őket, ne fejtsenek ki választási kampányt Romániában. Ezért szombaton az aradi vértanúkra emlékező rendezvényen a magyar kormány egyetlen képviselője mond beszédet, és nem kap szót egyetlen magyar politikai párt képviselője sem". A Curentul szerint "A kormányfő agresszív politikával vádolja Magyarországot és a Moldovai Köztársaságot" cím alatt azt írta: "a szomszédok politikája arra késztette a román kormányfőt, hogy ne kesztyűs kézzel válaszoljon a Románia ellen irányuló agresszív kampányokra s felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy a két ország diplomáciája a román érzékenységhez viszonyul". A Jurnalul National pedig Nastase kijelentéseinek ismertetése mellett beszámolt arról, hogy "a magyar titkosszolgálat főnökét és a kolozsvári magyar konzul helyettesét mutyiban szovátafürdői látogatásra hívta meg Péter Ferenc polgármester, anélkül, hogy erről értesítette volna a Maros megyei prefektust". A lap közölte a magyar vendégek szálláshelyét és megírta, hogy a magyar vendégek részt vesznek a Bernády Alapítvány rendezvényein, szobrokat lepleznek le és képzőművészeti kiállításokat néznek meg Marosvásárhelyen és Szovátafürdőn. /Port kavart Adrian Nastase pénteki kijelentése Az RMDSZ egyetért a román kormányfővel? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Az Európa Tanács júniusi parlamenti közgyűlésén a román küldöttség egy ajánlástervezetet nyújtott be, amelyben elítélte a státustörvényt. Azt kifogásolta, hogy a törvény nem eurokon-form, nem felel meg az Európa Tanács ajánlásainak és a Kisebbségi Keretegyezmény előírásainak. Az őszi közgyűlésen ismét napirendre került a téma, melyet az Európa Tanács jogi bizottsága tárgyal. Frunda György szenátor, a jogi bizottság alelnöke tájékoztatott a történtekről. A magyar küldöttség is benyújtott egy ajánlástervezetet, amiben a határain túl élő magyar kisebbségek védelméről beszél. A két tervezetet elküldték a Velencei Bizottsághoz. Még nem döntöttek az ügyben. A román küldöttség azt szerette volna, ha még júniusban, sürgősségi eljárással döntenek. Ezt nem fogadták el. A román beadványnak három sarkalatos pont van. Egyik az extraterritorialitás, tehát a törvény határon túli hatálya, a másik magának az igazolványnak a kérdése, a harmadik a határon túli közösségek támogatása. A román kormány többször kijelentette, hogy extraterritoriális hatálya van a kedvezménytörvénynek. Az egészségügyi szolgáltatás, munkavállalás, ingyen utaztatás, múzeumlátogatás, mind Magyarországon történik. Az, hogy támogatják anyagilag is azokat a gyermekeket, akik magyar iskolába járnak, nem egy jogi, hanem identitásmegőrző effektus. Ami minden nemzetközi egyezményben benne van, s Románia sem kifogásolhatja, akkor, amikor ő is támogatja a határain túli románokat. A másik a magyar igazolvány kiadása. A jóváhagyást bárki elvégezheti a határon kívül. Lehet ez az RMDSZ, lehet az egyház, vagy egy civil szervezet, bárki, akit kitalál a magyar kormány, amikor az alkalmazási normákat elkészíti. Ez csak véleményez. A második lépés, az igazolvány kiadása Magyarországon történik, az alkalmazása szintén. Tehát nincs olyan pont, amelybe sikeresen beleköthetne a román kormány. A szlovákoknak például van szlovák igazolványuk, a horvátok alanyi jogon megkapják a kettős állampolgárságot. /Mózes Edith: Hogyan verik Strasbourgban a cigányt? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Jozef Migas szlovák és Valer Dorneanu román parlamenti elnök okt. 8-án Pozsonyban egyaránt elutasította a magyar státustörvény rendelkezéseit és úgy vélekedett: a "diszkriminatív" jogszabály nehezíti a térség országainak együttműködését. Dorneanu szerint a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabály a magyar- román alapszerződés szellemével is ellenkezik. Hozzátette, hogy a szlovák kollégájával folytatott eszmecseréje "nem tekinthető egyfajta, a státustörvény elleni koalíció létrehozásának." Migas - aki a szlovák kormányhoz tartozó Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) is az elnöke - azért is elfogadhatatlannak tartja a magyar jogszabályt, mert az "a belpolitika kereteit túllépve avatkozik be azoknak az államoknak a függetlenségébe, amelyek területén a magyar nemzetiségi kisebbséghez tartozók élnek" - fogalmaz két házelnök pozsonyi megbeszéléseiről kiadott jelentés. /Szlovák-román egyetértés. Elvetik a magyar kedvezményeket. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Okt. 6-án félezren voltak jelen Kibéden a Gyöngykoszorú rendezvényén. A hagyományőrző csoportok felvonulását csak némileg zavarta az őszi eső. A helybeliek három csapattal rukkoltak ki, a Pipacsok, a Madaras Gábor nevét viselő tánccsoport és az ifjúsági tánccsoport együttesen képes akár egész estét betöltő önálló műsorra is. Aztán következtek szerre: a hármasfalui tánccsoport, az alsó-csernátoni Pitty-paláré kicsinyei, a kézdivásárhelyi Vigadó nevű gyerekcsoport, Holtmaros fiataljai, a marosvásárhelyi Napsugár együttes a kecskézéssel és farsangolással, majd Marossárpatak, Makfalva, Bözöd, Gernyeszeg és Vajdaszentivány táncosai. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorú - hagymából is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Szept. 29-én, Szent Mihály napján tartotta búcsúünnepét a gyulafehérvári székesegyház. A jeles ünnepre a városba látogatott Jean-Claude Périsset apostoli nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete. A Szent Mihály-búcsúra a hagyományokhoz híven több keresztalja érkezett, elsősorban a szomszédos vidékekről, Alsó-Fehér, illetve Hunyad vármegyék területéről, de messzebbről is jöttek zarándokok. Az ünnepi szentmisét 52 pap és 4 püspök mutatta be, a házigazda Jakubinyi György érseken és a nunciuson kívül jelen volt Tamás József segédpüspök és Pápai Lajos győri megyés püspök is, aki aznap délután a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt főcelebránsa az ünnepi szentmisének. A gyulafehérvári búcsún megemlékeztek a főegyházmegye nyugalmazott főpásztorának, Bálint Lajos érsek püspökké szentelésének 20., illetve az egyházmegye érseki rangra emelésének 10. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésből ezúttal sem maradt ki boldog emlékű Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki 21 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el. Szept. 27-én Jakubinyi György érsek Marosvásárhely vendége volt, ahol ünnepélyes szentmise keretében felszentelte a Koronkai (Tudor) negyedbeli új plébániatemplomot. Okt. 1-jén Jakubinyi érsek Székelyudvarhelyen felszentelte az új plébániatemplomot. /Katolikus ünnepi alkalmak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

"Hámos Lászlóval, a Magyar Emberi Jogok Alapítványának (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) elnökével nemrég a Lőcsei Gabriella, a Magyar Nemzet munkatársa beszélgetett el abból az alkalomból, hogy a budapesti Országházban magas kitüntetést vehetett át. Hámos László anyja erdélyi születésű, apja a Felvidékről való, a bátyja Ausztriában született, ő Franciaországban, Párizsban. Amerikában nevelkedett, ott is él. Tizennégy esztendős volt, amikor először Kelet-Közép-Európába látogatott. Nem Magyarország, hanem Erdély volt rá nagy hatással. Később erdélyi írókkal, költőkkel került közeli ismeretségbe, Sütő Andrással, Kányádi Sándorral... A 70-es években Ceausescu és emberei sötét eszközeikkel nem is egyszer eredtek a nyomába annak a fiatalembernek, aki a Magyar Emberi Jogok Alapítványát "tető alá hozta", majd igazgatta, s aki látványos tüntetéseknek állt az élére. (A tizenkét demonstráció közül a legnevezetesebb a romániai falurombolás ellen tiltakozó, tizenhét országot érintő, 1988-as megmozdulás volt - emlékeztet.) Hámos megalapította 1976-ban a Magyar Emberi Jogok Alapítványát. A HHRF, amely augusztusban Budapesten ünnepelte meg fennállásának negyedszázados jubileumát, az első tizenöt esztendőben kizárólag sérelmi és panaszpolitikával élhetett. 1990-ig könnyű volt a Magyar Emberi Jogok Alapítványának "nevén nevezni az ördögöt", bemutatni az áldozatokat, az angyalokat. 1990 után a HHRF létrehozta a maga világhálóját. Öt magyar nyelvű erdélyi napilap és három hetilap (köztük 1997 ősze óta az Erdélyi Napló), egy szlovákiai magyar nyelvű napi- és egy hetilap található meg honlapjukon (www.hhrf.org) és annak archívumában, de több más magyar nyelvű periodika ingyenes interneten való megjelenését is tervezik. Naponta friss összefoglalót adnak a négy kisebbségi terület (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) legfontosabb történéseiről - angol nyelven. Ez a Hungarian Minorities Monitor. Kimutatásaik szerint hetvenhárom országból keresik meg rendszeresen honlapjukat, olvasóik száma havonta átlagosan tizennégyezerrel nő. Szép számmal vannak "ügyfeleik" között amerikai politikai címekről érkező érdeklődők is. A magyarok világközösségét szervezi s erősíti az Internet. A határon túli kisebbségi magyarok internet-hozzáférését is igyekszik segíteni a Magyar Emberi Jogok Alapítványa. Első lépésként - kísérleti jelleggel - Marosvásárhellyel a középpontban ezer önkormányzathoz, egyházi közösséghez és civil szervezethez juttatják el a világhálót. Azután következik a többi magyarok lakta régió, hogy - az esélyegyenlőség nevében - a legkisebb falu lakói is "kitekinthessenek" a világra, sorstársaikra, rokonaikra, bárhol élnek is a földgolyón. /Könnyű volt 1990-ig megmutatni az ördögöt! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

"Kolozsváron felavatták a magyarországi Agora információs irodahálózat kolozsvári fiókját. Horváth Tamás főigazgató ismertetése szerint a Márton Áron Szakkollégium a magyar oktatásügyi minisztérium háttérintézménye, amely otthont ad a határon túli magyar diákságnak. Három fő célja van: biztosítani a határon túli ösztöndíjas hallgatók tanulmányaihoz szükséges feltételeket, az ott tanuló diákokat az otthonmaradásra bírni, ugyanakkor állandó információáramlást teremteni a magyarországi és határon túli oktatási rendszer közt. Budapest után, szeptember 11-én Szegeden, okt. 1-jén Pécsen, november 24-én Debrecenben nyílik meg a Márton Áron Szakkollégium. Az Agora Irodahálózat elsősorban az információ áramlását segíti. Az ifjúságot az Agora Juventus tájékoztatja, míg az ösztöndíj-lehetőségeket az Agora Stúdiumtól lehet megtudni. A diákturizmussal, a hírszolgálattal, a magyar-magyar kapcsolattal az Agora irodának külön fiókja foglalkozik. Az információikat a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Oktatásügyi Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, valamint az Ifjúsági Sportminisztériumtól kapja. Az Agora Irodahálózat megpróbált minden nagyobb határon túli, magyarlakta területen irodát szervezni. Erdélyben Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működik irodája. /Máté Erzsébet: Magyar ifjúsági tájékoztatási iroda nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"A marosvásárhelyi SZKT állásfoglalást adott ki az Agache-ügyben, amely etnikai diszkriminációs jellegű, hiszen 1989 decemberében Kézdivásárhelyen sem történt más, mint Románia sok más városában és falvában. A bírósági eljárás arra vall, hogy elrettentő példának szánták, a romániai magyarság megfélemlítésére. Az SZKT elítéli ezt az eljárást, teljes együttérzést vállal az elítéltekkel és ezek családjaival, és felkéri az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is tegyen meg mindent az elítéltek érdekében, ugyanakkor kéri Ion Iliescu elnököt, hogy gyakoroljon kegyelmet Héjja Dezső és Reiner Antal, súlyos betegségük ellenére börtönbe zárt áldozatok részére. /A marosvásárhelyi SZKT állásfoglalása az Agache-ügyben. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 11./"