"Szőke László Markó Béla RMDSZ-elnököt támadta. Markó nyilatkozatában /például a Romániai Magyar Szó nov. 28-i számában közöltben/ tetten érhető mindaz, ami a mai RMDSZ-csúcsvezetés politikai retorikáját jellemzi: a hatalmon lévő politikus arroganciája, az elkoptatott közhelyek diskurzusa, a legitimizáció hangoztatása ... Szőke László szerint politikai kalandorságnak minősíthető az a szándék, ahogyan az erdélyi magyarság érdekképviseletét hirdető szervezet elnöke párhuzamot vont a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság Har-Kov-jelentése és az udvarhelyi történések között. Hol "helyi ügynek" minősítik a székely anyavárosban zajló eseményeket, hol pedig azt mondják, hogy az egység elsődleges. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület nem RMDSZ-ellenes, hanem egy közösség alternatív választási opciójának megnyilatkozása. - A Romániában bejegyzett magyar egyesület közül, miért kizárólag az UPE bejegyzését támadta meg az RMDSZ által vezetett Kisebbségvédelmi Hivatal? "S akkor hogyan is állunk az Agache-üggyel? A Csereháttal?" A marosvásárhelyi eseményeket követően született bírósági ítéletekkel? A Kisebbségvédelmi Hivatal miért nem fordul bírósághoz, amikor nap, mint nap érik jogsértések a csángókat? - Németh Zsolt üdvözlő távirat küldött a Székelyudvarhelyi Fórumra, Markó Béla erre kijelentette: mi belső viszonyainkba ne szóljanak bele a magyarországi politikai élet szereplői, "mert közösen mi vagyunk hivatottak megítélni, kezelni belső ügyeinket, a fennálló viszonyokat". Kivel közösen? - kérdezte Szőke László. Markó Bélának senki sem adott felhatalmazást, hogy a fentiekhez hasonlókat kijelentse. /Szőke László újságíró, Székelyudvarhely: Markó Béla köldöknézése, avagy hogyan válhat kitaszítottá az "érdekvédelemből" a védelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"A magyarellenes hangulatkeltés intézményes szinten is érezteti hatását, jelentette ki dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium osztályvezetője. Szerinte az RMDSZ-politikusok jelentős segítséget adtak a nehéz kérdések megoldásában. Három főbb feladatot fogalmaztak meg, ismertette elképzeléseiket Murvai: 1. a romániai a magyar nyelvű oktatás hálózati és beiskolázási kérdéseit illetően a szintentartás, jobb esetben a bővítés, 2. az anyanyelvi oktatás továbbfejlesztése, 3. a vidéki iskolák összevonásának, újjászervezésének nyomonkövetése. - Sikerült megőrizni a marosvásárhelyi református líceumot, újraindult az önálló magyar nyelvű líceum I-XII. osztályokkal. A máramarosszigeti magyar líceum újraalakításában előbbre jutottak. Az 1996-1997-es iskolai évben a romániai szakoktatásnak a magyarul tanulók csak az 1,1%-át tették ki, ez 3851 tanulót jelentett. A 2000-2001-es iskolai évben a 321 667 szakoktatásban részesülő tanuló közül 8000 tanul magyar nyelven, ez 2,5%. Nőtt a magyar nemzetiségű egyetemisták száma. 1990-ben Románia 160 ezer egyetemi hallgatójából alig több mint 7900 volt magyar nemzetiségű, 2000-2001-ben az ország mintegy 530 ezer egyetemistájából már több mint 23 ezer magyar. 2001-ben Romániában sikeres vizsgát tett a VIII. osztály elvégzése után a jelentkezők 71,2%-a. Ez a tavalyi eredményekhez képest 6% visszaesés. A magyar nyelvű osztályokban végzett VIII-osok 68%-a tett sikeres vizsgát, ami a tavalyi eredményekhez képest szintén 6%-os visszaesést jelent. Romániában 20 megye ért el magasabb átlagot, mint 71,2%, 22 pedig rosszabbat. Azokban a megyékben voltak jobbak az eredmények, amelyekben a romántanítás nem jelent problémát. Idén az érettségi vizsga nehezebb volt, mint 1990 óta bármikor. A magyar nyelven érettségizők 2001-es sikerszázaléka 88 volt, ami majdnem két százalékkal jobb, mint az országos átlag. - Murvai elmondta, hogy amikor a külföldi tankönyvek körül kirobbant a cirkusz, két nap múlva a miniszter asszony asztalán volt az az elemző jelentés, amely bizonyította, hogy a kisebbségi iskolások számára állami pénzből az utóbbi öt évben arányosan sokkal kevesebb jutott, mint ahogy arra szükség lett volna, és hogy a magyar nyelven tanuló középiskolások azon a néhány könyvön, amelyet román nyelven adtak ki, s az Ábel Kiadó néhány könyvén kívül más tankönyvvel nem rendelkeznek. Murvai szerint ez az anyag segített a tankönyvhisztéria lecsendesítésében. - Végül Murvai összefoglalta a megoldandó feladatokat. Nyomon kell követni a máramarosszigeti magyar iskola újraindítását 2002. szept. 15-én. Veszélyben vannak a teológia profilú magyar nyelvű középiskolák. A csángó kérdésben is lépni kellene. A magyar iskoláik tankönyvekkel való ellátása továbbra is gond. /Szabó Csaba: Állótükörben a 2001-es oktatási gondok. "A miniszter asszonynak jó napja van, ha nem lát minket". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"A csíkszeredai közéleti személyiségek a december 1-i ünnepséggel kapcsolatban felhívást adtak ki. A Romániai Magyar Szó kérdésére hárman válaszoltak arra, hogy miért írták alá a felhívást. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere elmondotta: nemrégiben a magyarságot imperialista gondolkodást vallónak minősítették, az elmúlt két hónap alatt pedig újabb Har-Kov jelentés készült, a román média ráadásul agresszív hangvételű írásokat közölt a magyarságról. A polgármester szerint a felhívás megfogalmazására azért volt szükség, hogy egy esetleges rendbontást elkerüljenek. Nem helyeselte felhívás két részletét, amely a gyászszalag viselésére vonatkozott, valamint azt, hogy Csíkszeredában nincs helye Románia nemzeti ünnepének megtartására. A fenti két megjegyzéstől elhatárolta magát a rádiónak, televíziónak adott nyilatkozatában. Dr. Szabó Soós Klára tanácsos az előkészületekről /hadsereg felvonultatása, díszszemle/ úgy érezte, ez diverziókeltés és hasonlított a hangulat március 15-ére, a marosvásárhelyi feszültségeket megelőző időszakra. Úgy értékelte, hogy ezzel a nyilatkozattal elejét vették annak, hogy itt valóban egy diverziót tudjanak kirobbantani. Nem vagyok hajlandó a nyilatkozatot visszavonni. - Szondy Zoltán tanácsos: Egyetlen dolog, amin vitatkoztak az aláírók, az a fekete szalag volt. Az lehet hogy nem a legszerencsésebb. Ennek ellenére vállalják. /Daczó Dénes: A csíkszeredai kezdeményezésről - post festum. Miért írtuk alá a felhívást? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"

"Állásfoglalásában a Reform Tömörülés rámutatott: "Csíkszeredában a nemzeti - és emberi - önérzet mellett emelték fel szavukat azok, akik a túlméretezett és erődemonstrációnak tervezett ünnepségről távolmaradásra hívták fel a polgárokat. Ez még akkor is igaz, ha a fekete-karszalag javaslattal a kezdeményezők túllőttek a célon". A szerzők feltették a kérdést: "miért csak akkor ünnep az ünnep a többségi román nemzet politikusainak, ha ezzel meg is alázhatnak minket, Romániában élő magyarokat? (...) Vagy a marosvásárhelyi március provokációját akarták megismételni, amitől megóvott a felhívás és a csíkszeredaiak bölcs józansága?" Az állásfoglalás leszögezte: "Mindazok, akik ezt szervezték, ugyanúgy tudják, mint mi magunk, hogy ez a nap számunkra nem ünnep, nem lehet ünnep. Ez a nap évről évre a be nem tartott ígéretek napja. Azzal, hogy újra és újra mégis megkísérlik ezt ünnepként elismertetni, a nyolcvan éve folytatott elnemzetlenítő politikának nyitnak új és új fejezetet. Csíkszeredában a távolmaradással és a csenddel mondtuk ki: elég. Elég ebből." A Reform Tömörülés nehezményezte, hogy "az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a csúcsvezetés több tagja elhatárolta magát ettől. Számukra fontosabb volt a rosszul értelmezett politikai lojalitás a most éppen szövetséges többségi hatalommal, mint a szolidaritás, a közösségvállalás azokkal, akiknek a képviseletére mandátumot kaptak.", majd feltette a kérdést: "megváltoztak az RMDSZ stratégiai céljai?" /Ünnep, ha megalázhatnak? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"Mircea Geoana külügyminiszter dec. 6-i nyilatkozata szerint reméli, hogy az Ukrajnában most folyó népszámlálás "tükrözni fogja a román nemzetiségűek tényleges lakossági részarányát". Geoana szerint lesznek olyan román nemzetiségű ukrán állampolgárok, akik moldovánoknak vallják majd magukat. De figyelembe kell venni, hogy "olyan emberekről van szó, akik a szovjet megszállás évtizedein át ki voltak téve az ideológiai mételyezésnek" - magyarázta, majd kijelentette: "Az elkövetkező időszakban hangsúlyt helyezünk e történelmi misztifikáció tisztázására, hiszen Ukrajnához hű románokról van szó. Éppen ezért ezt a témát a kijevi szomszédainkkal sorra kerülő energikus és dinamikus párbeszédben kívánjuk felvetni." A külügyminiszter utalt rá, hogy legutóbbi ukrajnai látogatásán kitartóan hangoztatta: Románia fontosnak tartja a románok és a moldovánok között mesterségesen fenntartott megkülönböztetés mielőbbi megszüntetését. A mostani ukrajnai népszámlálások adataitól függ a román nyelvhasználat és a román tannyelvű iskolák iránti szükséglet megállapítása a bukovinai, hercai és a dél- besszarábiai térségben. Az ukrajnai románok arról panaszkodnak, hogy "az ukrán hatóságok ahhoz a cselhez folyamodtak, hogy a helybeli román lakosokat rábeszélték, vallják magukat moldovánoknak, hogy ily módon a két önálló nemzetiségnek tekintett moldovánok és románok külön-külön ne érhessék el a 20 százalékos lakossági arányt, ami lehetővé tenné kisebbségi jogaik érvényesítését a helyi közigazgatásban". Az ukrán parlament egyetlen román nemzetiségű képviselője rámutatott: Cernauti (Csernovic) tartományban a hivatalos statisztikák csak százezer románt tartanak számon, holott tényleges lélekszámuk meghaladja a kétszázezret, Ukrajnában pedig számuk körülbelül félmillióra rúg. /Ukrajnai népszámlálás. Román remények és aggodalmak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"December első napjaiban a Kobak-Plussz gyermeklap szerkesztősége bulit rendezett Marosvásárhelyen, a Cuba Libre diszkóban. Volt tombola, lehetett versenyezni, fellépett a Habakukk bábcsoport is. /(kj): Bulizó Kobakok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"A Pro Európa Liga /Marosvásárhely/ Emberjogi Irodájának tevékenységét, észrevételeit tette közzé dec. 8-án Haller István, az iroda vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Emberi Jogok Nemzetközi Napja alkalmából hívott össze. A jogsértésekkel foglalkozó irodához idén 150 személy fordult panasszal. Az esetek 65 százalékában bebizonyosodott, hogy jogsértés történt. A legtöbb panasz a tulajdonjog kapcsán érkezett. Egyes polgármesteri hivatalok jogtalanul szolgáltatnak vissza területeket, nem osztják ki a birtokleveleket, eladják a bérlőknek a volt tulajdonos által visszakövetelt lakásokat. Az állam nem biztosítja a szükséges jogkeretet az egyházi ingatlanok, földek visszaadására, kibúvókat biztosít. A görög katolikus egyház például nagyon kevés hajlékát, az ortodox egyház által használt templomát kapta vissza. A római katolikus, a protestáns, izraelita egyház szintén hiába igényli vissza évek óta elkobzott javait. Haller István és Smaranda Enache, a liga társelnöke beszámolójukban külön fejezetet szenteltek a sajtószabadságnak. A kormány a Rompres hírügynökségnek a Köztájékoztatási Minisztériumhoz való csatolását tervezi. Ez az intézkedés sérti a sajtószabadságot, ezért elfogadása ellen több civil szervezet tiltakozott. A sajtótájékoztatón szó esett Románia magyarlakta vidékeiről nemrég közzétett SRI-jelentésről és az idei 141-es sürgősségi kormányhatározatról, amelynek alapján a szakminisztérium kérésére a postai hivatalnokok információkat szolgáltathatnak magánszemélyek leveleinek, telefonbeszélgetéseinek tartalmáról. /Simon Virág: December 10. - Az Emberi Jogok Nemzetközi Napja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ "

"Napvilágot látott a Magyar karácsonyok /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2001/ című könyv, válogatás klasszikus és mai költők, prózaírók karácsonyi írásaiból, Nagy Pál szerkesztésében. Második felében betlehemes játékokból és kántálóénekekből, köszöntőkből közöl egy csokorra valót Barabás László és Nagy László gyűjtésében. /Magyar karácsonyok - könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ "

"Petre Strachinaru, a háromszéki PD alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján élesen kikelt a Háromszék táncegyüttes és az Udvarhely Néptáncműhely nov. 28-i sepsiszentgyörgyi bemutatója ellen, mert azt románellenesnek minősítette. A közös produkciójú előadást láthatták még Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és Szatmárnémetiben. A Székely sorsképek rendezője és koreográfusa László Csaba, dramaturgja Zsidó Ferenc, mindketten udvarhelyiek. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója szerint Strachinaru félreértette, hogy mi történik a színpadon. Az egyik jelenetben feltűnik egy pap, ő pópának látta, akit úgymond, kicsúfolnak az előadás során, gúnyt űzve az ortodoxiából. Valójában ma is élő népszokásról van szó: a lakodalom kellős közepén halál kicsúfolásáról. A játék során felravataloznak egy álhalottat, és az egyházi liturgia tréfás utánzásával búcsúztatják. Deák Gyula szerint a Har-Kov újabb lehetséges vádpontját akarták kihozni az előadásból. Az előadás családtörténetet, pontosabban egy hétgyerekes székely család történetét mutatja be, egy táncjáték epikai elemeibe építve. Ez nem revizionizmus, hanem folklór. /(Oláh István): Az utolsó előadás után. Nem revizionizmus, hanem folklór. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"A Provincia című folyóirat kezdeményezésére román és magyar értelmiségiek memorandumot intéztek a román parlamenthez és pártokhoz. A dokumentum Románia regionális szerkezetű állammá való átalakítását javasolta. A memorandumot szerzői eljuttatták a román parlamenthez, a nagyobb román pártokhoz és az RMDSZ-hez. Kezdeményezésükről tájékoztatják az Európai Parlamentet, illetve az EU szintjén a regionális érdekeket képviselő Régiók Bizottságát is. A Memorandum regionális tanácsok vagy tartományi parlamentek létrehozását javasolja, melyek a régiók székhelyén, illetve a tartományi fővárosokban működnének. A többnemzetiségű régiókban - a Bánságban, Erdélyben vagy Dobrudzsában - kialakítható az a regionális identitás, amelyek révén meghaladhatóvá válnak a korábban kiéleződött nemzetiségi konfliktusok. A Memorandum aláírói: Antik Sándor képzőművész, Alexandru Cistelecan, Caius Dobrescu, Traian Stef, Daniel Vighi írók, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus, Szokoly Elek, Hadházy Zsuzsa, Ágoston Hugó közírók, Molnár Gusztáv és Mircea Boari politológusok. A lista nyitott a további csatlakozók számára. /Régiók kialakítását javasolják. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Első ízben tartották meg a magyar népi gyermekjátékok Gyöngykoszorú találkozóját dec. 8-án, Marosvásárhelyen. A kezdeményező az EMKE volt. Szabó Éva tanárnő felhívására egyetlen megyeszékhelyi iskola jelentkezett. A Kultúrpalota színpadán a jeddi, beresztelki, marosvásárhelyi (1. számú Általános Iskola), mezőpaniti gyermekek "játszottak". /b.d. [Bölöni Domokos]: Csilicsalamádé, nyári karalábé, Sári hopp! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Ötödszörre gyűltek össze a megyeszékhelyen, Marosvásárhelyen a magyar néptánc-együttesek dec. 9-én, vasárnap. Ez a Karácsonyi Gyöngykoszorú a Szabó házaspár búcsúzása egyben, és Szabó György Pál meg is kapta a vastapsot. Tíz csoport vagy együttes lépett fel. A marosludasi Hajdina csoport a Borókával "összekapcsolva" mutatkozott be, miután előzőleg Ludason és Magyarózdon szerepeltek nagy sikerrel. Marosmagyaró az ifjúsági csoportot küldte el, Mezőpanit három nemzedéket képviselő 28 párral lépett színpadra. Felléptek többek között a vajdaszentiványiak, a nyárádszeredai Bekecs táncegyüttes, a mezőbándi Komlód, a szentgericeiek pedig harminc táncost vittek színpadra. /B.D. [Bölöni Domokos]: Nem parancsol senki most? ! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Dec. 8-án a bázeli-marosvásárhelyi székhelyű Teleki Alapítvány megnyitotta a Teleki-évet, ugyanis 2001-2002 a Teleki Téka megnyitásának 200. évfordulóját jelenti. A Teleki-esztendő megnyitóbeszédét Sebestyén Spielmann Mihály, a Téka kutató főkönyvtárosa tartotta. A Teleki-év folyamán kiállításokat rendeznek, tudományos ülésszakokat szerveznek, fogadják a Telekieket szerte a világból, kötetet adnak ki. Az Ars typographica című kiállítás a nyomdászat művészetét, a szép könyv művészetét mutatja be a kezdetektől a 19. századig, melyhez példákat a Teleki-gyűjteményből válogattak. Az 1445 és 1500 között nyomtatásban megjelent ősnyomtatványok közül 52 címet sikerült a könyvtáralapítónak megszereznie. Látható Lucas Cranach rajzaival díszített címlap, Albrecht Dürer által készített arckép. A megyei tanács 2002-ben megkezdi a Teleki Téka épületének és kapujának felújítását. /Lokodi Imre: Megnyitották a Teleki-évet. Ars typographica. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"A kormány az első tapasztalatok alapján felülvizsgálja a sürgősségi kormányrendeletet, amely a román állampolgárok magáncélú külföldi utazásainak feltételeit szabályozza - közölte dec. 10-én Ioan Rus belügyminiszter az MTI kérdésére. A Magyarországra utazó turistáknak legkevesebb 250 eurónak megfelelő összeggel kell rendelkezniük. Ez öt napi kinntartózkodásra vonatkozik, ennél hosszabb időtartamú út esetén minden további napra 50 eurónak megfelelő összeg szükséges. /Felülvizsgálják a kiutazási rendeletet. Nem törvényes az egészségbiztosítás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"

"A bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácáinak a Csereháti Kisegítő Iskolába karhatalmi erőkkel történő beköltöztetése elleni tiltakozásul Csereháti Napokat szervezett december 9-én a Székelyudvarhely-szombatfalvi református gyülekezet lelkésze, Hegyi Sándor. Mint ismeretes, a csereháti ingatlan svájci adományokból épült iskolás korú udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára, de az adományozó alapítvány akkori vezetője, Cyrill Bürger a bukaresti székhelyű francia-román építtető cégnek, az Aris Industrie-nek ajándékozta - máig tisztázatlan indíttatásból -, amely aztán a félkész épületet a székelyudvarhelyi önkormányzat vehemens tiltakozása ellenére továbbadományozta a Bukarestben frissiben bejegyzett görög katolikus apácarendnek. Az apácák idővel 60 román ajkú gyermeket telepítettek be az épületbe, mialatt több politikai szó- és nyilatkozatváltás, parlamenti interpelláció és tucatnyi per tárgyát képezte az eset. Legutóbbi székelyudvarhelyi látogatásán maga Ion Iliescu államfő kereste fel az iskolát, ahol a város polgármesterével folytatott zárt tárgyaláson - a kiszivárgott információk szerint - egyoldalú ajánlatokat tett a csereháti ügy lezárására. A mostani rendezvényre több székelyföldi településről érkeztek az udvarhelyiek tiltakozását felvállaló küldöttségek. Így jelen volt és beszédet mondott: Borsos Géza Hargita megyei tanácsos Gyergyócsomafalváról, Krizbai Imre református tiszteletes Barótról, Kincses Előd ügyvéd és Kolcsár Sándor unitárius esperes Marosvásárhelyről, Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnök, a Maros Megyei Tanács tagja. A nyilatkozatban, amelyet a jelen lévő tiltakozók egyöntetűen elfogadtak, Hegyi Sándor tiszteletes felhívást intézett az RMDSZ-politikusokhoz, hogy számoljanak be arról, mit tettek Cserehátért, a magyar nemzeti közösség figyelmét felhívta az RMDSZ-en belüli visszás folyamatokra. /Z. Nagy István: Csereháti Napok - negyedszer. A betelepítés immáron tény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"Dr. K. Ajtay Mária Frunda Györgyhöz írt nyílt levelében emlékeztette, hogy közel 15 évi családi barátságukat a "forradalom" szele elfújta, és hozzászólt Frundának Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnöknek adott válaszleveléhez (Frunda György: Az RMDSZ-tisztségviselők nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók!, Népújság, nov. 20.) Ebben a levélben ugyanis Frunda azt állította, hogy "véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük". Ez megdöbbentő. Hihetetlen, hogy Fruda Európa tanácsi képviselőként, kisebbségi raportőrként így ítéli meg a helyzetet. - A neptuni vásár, amelyen Frunda is részt vett, azt eredményezte, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bizonyos fakultásain nevetségesen kis számú ún. magyar helyet biztosítottak, teljesen kihagyva ebből olyan létfontosságú karokat, mint a műszaki, agrártudományi, művészeti, állatorvosi stb. Ezzel az önálló állami magyar egyetem ügye végleg lekerült a napirendről. A BBTE önálló magyar karai nem alakulhattak meg. A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen még önálló magyar vonal sincs, és államvizsgázni is csak románul lehet. A magyar oktatók száma egyre csökken - a magyar diákok örvendetes létszámnövekedése ellenére. Nem kevesebb, mint tíz tanszéken egyetlen magyar oktató sincs, a 2000 tavaszán lezajlott vezetőségi választások óta az egyetem történetében első alkalommal egyetlen magyar dékán sincs. Az egyetemi szenátus kétharmada román nemzetiségű, a magyar oktatók indítványait semmibe veszik. Funda tudja-e, hogy az elmúlt év elején 63 magyar egyetemi oktató aláírását viselő memorandum született az önálló magyar tagozat visszaállításáért a MOGYE-n, melyet az akkori, de az utána következő rektor sem vett figyelembe? Frundát mint Maros megyei szenátort a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség többször is meghívta, de Frunda válaszra sem méltatta őket. Dr. Ajtay még emlékszik arra, amikor nagy lelkesedéssel tanítgatták magyarul helyesen beszélni Frundát, akinek súlyos identitászavara volt. Abban az időben Frunda megjegyezte: minek vagytok ti úgy oda a magyar iskoláért? /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Frunda Györgynek. A harmadosztályról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"Partnerkereső találkozót tartottak dec. 10-én Kiskunhalason romániai és magyar üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy szervezésében - Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) támogatásával - rendezett fórumon száznál több magyar és 14 romániai vállalat képviselője vett részt. A két testvérváros polgármestere a találkozón hangsúlyozta: az üzleti tárgyalásoktól a régiók közötti gazdasági - befektetési és kereskedelmi - kapcsolatok élénkülését várják. Magyarország és Románia kereskedelmi forgalma tavaly 906 millió dollárt tett ki, mintegy 170 millió dollár körüli magyar többlettel. Az idei forgalom várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, körülbelül 200 millió dolláros magyar aktívummal. Magyarországról a 80-as, 90-es évek fordulójától 200 millió dollár tőkekihelyezés történt Romániába, döntően a Mol Rt. révén, de nagy befektetései vannak még a Richternek, a Zalakerámiának, a Dunapacknak. Összesen mintegy 3.500 magyar cég van jelen Romániában - tette hozzá. A kiskunhalasi találkozón az erdélyi vállalkozók többsége az építkezési, az épületgépészeti, fafeldolgozó, bútorgyártó, lakás- és irodaberendezéssel foglalkozó cégek képviseletében jelent meg, de volt világítástechnikai termékek forgalmazásával, bőrfeldolgozással, valamint bor- és szeszesitalok termelésével foglalkozó vállalat is. /Partnerkereső találkozó Kiskunhalason. 3500 magyar cég Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"

"Harmadszorra is megtelt dec. 8-án Marosszentgyörgyön a művelődési ház, ezúttal a római katolikus egyház rendezésében emlékeztek a községi műkedvelő színjátszás kilencven évére. Baricz Lajos plébános adventi elmélkedése után a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar fellépése következett. őket a Jubilate ifjúsági kórus követte. Az egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja Nyírő József A per című jelenetét játszotta el, a rendezvény a Kolping család színjátszóinak műsorával zárult. /Sz. L.: Katolikus színjátszók estje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./"

"Románia 9,591 milliárd dollár értékben exportált árut az év első tíz hónapjában, 12,6 százalékkal többet, mint a tavalyi első tíz hónapban. Az ország legnagyobb exportpiaca, Olaszország a teljes kivitel 24,9 százalékát vette föl. Románia piacai között Magyarország a nyolcadik helyezett volt, holtversenyben az Egyesült Államokkal, a kivitel 3,2-3,2 százalékával. Az első tízhavi import 12,76 milliárd dollár volt, 22,4 százalékkal több a tavalyi első tízhavinál. Románia ellátói között, a 6,3 százalékos részesedésű Németország után, a harmadik volt Magyarország, 3,9 százalékos piaci részesedéssel. /Romló külkereskedelmi mérleg. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"

"Dobbantó címmel jelent meg a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A próbaszám után ez mostani az első "rendes" Dobbantó. /Bölöni Domokos: Dobbantó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"

"A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban mutatja be az Erdély emlékezete sorozatban 2001-ben megjelent könyveit: Benkő Károly: Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Kovács Kis Gyöngy: Rendtartás és kultúra, Tüdős S. Kinga: Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos és mások: A Maros megyei magyarság történetéből II. /Erdély emlékezete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"

"Fülöp Géza Az információ című könyvét mutatják be dec. 14-én Marosvásárhelyen. A művet dr. Dávid László tanszékvezető egyetemi tanár méltatja, a szerzővel Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes főszerkesztője beszélget. A könyvbemutatót a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezi. /Könyv az információról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./"

"Az Agache-perben elítélt Héjja Dezső ügyét dec. 12-én újratárgyalták Csíkszeredában. Hajdú Dezső, Héjja Dezső ügyvédje kérte a fogházbüntetés végrehajtásának félbeszakítását. Kérését a marosvásárhelyi Igazságügyi Orvosi Tanács következtetésével támasztotta alá, amely kimondja: "azok a betegségek, amelyekben az illető szenved, lehetetlenné teszik a büntetés végrehajtását". A marosvásárhelyi szakvéleményezést azért kérték, mert a csíkszeredai orvosokból álló szakbizottság azon a véleményen volt, hogy Héjja betegsége ellenére kibírja a fogházi büntetést. A dec. 12-i tárgyaláson az ügyésznő arra hivatkozva, hogy ellentétes orvosi szakvéleményezések születtek, kérte a felettes szervek véleményének kikérését. A következő tárgyalás időpontja jan. 16-a. /(Daczó Dénes): Újabb halasztás Héjja Dezső ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Bizonytalanná vált a Hargita Népe napilap sorsa, miután egy vállalkozói csoport ugyanezzel a névvel kíván lapot indítani Hargita megyében. A napi 15 ezer példányban megjelenő újságot jelenleg a Hargita megyei tanács által létrehozott, de a tanácstól anyagilag is független közhasznú társaság adja ki. Egyes beszámolók szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor sógora áll. Ferenczi a többségi tulajdonos abban a társaságban, amely ezen a héten indítja Magyarországon a Pax TV nevű új, vallási, kulturális műsorokat kínáló kereskedelmi csatornát. Az egész eljárás kétes volta miatt az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) és annak Becsületbírósága. /Bonyodalmak a Hargita Népénél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ A Hargita Népe anyagi gondokkal nem küszködhetett, hiszen a megyei reklámpiac átlagosan, az újságban napi két oldalt is betöltött. A Hargita Népe dec. 11-éig nem jelezte, hogy gondok lennének a lap további megjelenésével kapcsolatosan. A dec. 12-i HN-ben Szondy Zoltán közölt részletes írást. Zsombori nehezményezte, hogy a lapban gyakran az önkormányzatot bíráló cikkek jelentek meg. /(Daczó Dénes): A Hargita Népéről dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Dec. 15-én átadják a Teleki Oktatási Központ /Szováta/ új épületszárnyát, ettől kezdve a létesítmény megnevezése Teleki Konferenciaközpont lesz. A 150 személy befogadóképességű konferenciaterem Bíró István nevét fogja viselni. Az építkezés anyagi hátterét az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, az Oktatási Minisztérium és magánalapítványok biztosították. Az ünnepélyes avatás egybeesik a RMPSZ 10 éves évfordulójával és a szövetség éves közgyűlésével. /Szombaton nyílik a konferenciaközpont. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ "

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./"

"A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt célul tűzte ki az RMDSZ "monolit-egységének széttörését", azért, hogy "alternatívát nyújtson azoknak a magyaroknak, akik nem akarják többé támogatni az RMDSZ-t". Dec. 16-án Szovátán ülnek össze a párt megyei elnökei, úgymond az RMDSZ-szel szembeni álláspontjukat eldönteni. A lap szerint az elnök arról is nyilatkozott, hogy "egyedül képtelenek harcolni az RMDSZ ellen", meg hogy a pártnak a jövőben "más reprezentativitása lesz, mert egyre több székely csatlakozik hozzájuk". Az említett párt(ocska) nem először kezd "harcot" az RMDSZ ellen. Az évek során minden választás előtt megjelent a politikai palettán, s "harcolni" kezdett. A módszerei sem igazán voltak változatosak: hol egyik, hol másik román párttal lépett szövetségre. A román pártok mentek a maguk útján, a kis "csatlakozó" pedig minden választás után eltűnt a süllyesztőben. Minden választáson az RMDSZ jelöltjei ellenében indítottak saját jelöltet. A 2000-es marosvásárhelyi polgármester-választásnál polgármester-jelöltjük ezer szavazatot sem kapott. Annyit azonban elértek, hogy nem az RMDSZ jelöltje jutott a polgármesteri székbe. Minél erősebb a parlamentben az RMDSZ-frakció, annál többet tud kiharcolni az erdélyi magyarságnak. Ez az egyetlen alternatíva. Ha pedig valaki ez ellen harcol, az a magyarság érdekei ellen harcol, írta Mózes Edith. /Mózes Edith: Alternatíva? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./"

"Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tízéves múltjának egyetlen megvalósítása sem mérhető a Szovátán levő Teleki Oktatási Központhoz /TOK/, amely most már konferenciaközpont is. Márton Zoltán emlékezett a múltra, a balesetben 1999-ben elhunyt Bíró István hatalmas munkájára. A TOK egy vizionárius álma. Azonos Bíró Istvánnal. Az első években Bíró István Budapest, Bukarest, Csíkszereda és Szováta négyszögben mozgott, vagy inkább robogott autóján. A szövetség főtitkáraként és a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként is tevékenykedő Bíró István kitűnően tudta hasznosítani személyes kapcsolatait, melynek köszönhetően a szövetségnek saját személygépkocsi és haszonjármű-parkja is lett, a felújításhoz szükséges építőanyaghoz jutányosan vagy ingyen jutott hozzá a Teleki. A dohos kis tetőtéri szobákban ő már európai szintű konferenciatermet látott pont ott, ahol az most áll. Számítógépes oktatóteremről mesélt, amikor a ház teljes kapacitása egy rozoga 486-os számítógép volt. A ház könyvtára akkor még sehol sem volt, de Bíró István tudta, hogy nemcsak könyvtár, de olvasóterem is szükséges és lesz is a Telekiben. A Bolyai Nyári Akadémia főszervezőjeként országos programot koordinált, melynek fő színhelye a csíkszeredai központ mellett Szováta lett. Letelepítette a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Tanítóképző Karának kihelyezett tagozatát. /Márton Zoltán: A vizionárius álma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

"A Nyugati Jelen aradi magyar napilap novembertől irodalmi melléklettel bővült. Alapította Böszörményi Zoltán, szerkeszti Hudy Árpád Münchenből, aradi munkatársa Irházi János, Kolozsvárról Karácsonyi Zsolt. A szerkesztők szándéka: "átfogó irodalmi körképet vázolni a magyarlakta európai régiók műhelyeiről, s a horizontunkat későbbi lapszámainkban a tengeren túli magyarok műveire, alkotásaira is szeretnénk kiterjeszteni." A melléklet nyolc újságoldal terjedelmű, összehajtott, mint a Népújság melléklete, a Múzsa. Az első szám hozta Kányádi Sándor Bajor Andor kései elsiratása című versét, Bartha Réka a kortárs drámairodalom brassói fesztiváljáról tudósított, Karácsonyi Zsolt a kolozsvári színház Fordítások című előadásáról írt. Hudy Árpád a müncheni bajor-magyar hungarológiai műhelyt ismertette és bemutatta ügyvezető igazgatóját, az 1960-ban Kolozsvárott született dr. K. Lengyel Zsoltot, aki nagydoktori címét 1992-ben a korai transzszilvanizmus eredetéről és formáiról írott disszertációjával szerezte meg. /B. D.: Irodalmi Jelen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"