Harmadik, átdolgozott, bővített kiadásban jelent meg Fülöp Géza, marosvásárhelyi vegyész Az információ című könyve. A harmadik kiadást a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület jelentette meg, és nemrég mutatták be Marosvásárhelyen. Az először 1990-ben megjelent kötet azóta Magyarországon már egyetemi tankönyv. A szerző a harmadik kiadásba az informatika új eredményeit is bedolgozta. /(máthé): Könyv az információról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

Ünnepélyes keretek közt osztották ki dec. 28-án a Romániai Magyar Gazdák Maros megyei kirendeltségénél az első, 6 hónapos, a román állam által akkreditált agroturisztikai ügyintézőképző tanfolyam végzőseinek a tanulmányok sikeres befejezését igazoló diplomákat. A megyében levő gazdakörök az RMGE révén való jogi személlyé válásához szükséges tennivalókat intézik. Az RMGE vezetősége azt szeretné, hogy ez a sok utánajárást igénylő folyamat 2002 januárjában befejeződjön. /(korondi): Diplomaosztó a magyar gazdáknál. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

A nyolcszáz lelkes Szentháromság faluban bemutatkozott a helyi Tüzes táncegyüttes. A lakosság nagy része római katolikus, az unitáriusok száma százhetven körül mozog, a reformátusok éppen lelkész nélkül vannak, beszolgáló pap látja el a teendőket, Bede felől görög katolikus templom áll, és van ortodox templom is. Az iskolát Marton Anna igazgató vezeti, a gyermekek száma hatvan körül jár. A lakosság elöregedése itt is gond. A kicsikkel újrakezdték a néptáncot is. Veress Kálmánt kérték fel az oktatásra, aki már több gyermek- és ifjúsági együttes indításánál bábáskodott, ő a keresztapja például a Borókának, a szászmedgyesi Nefelejcsnek, a nyárádszeredai Bekecsnek és az ákosfalvi Forrásnak. Mindezeket maga indította. /Bölöni Domokos: Szentháromság. Mitől lesz tüzes a Tüzes? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

Mióta dr. Ábrám Zoltán lett az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, többet lehet hallani az egyesületről. Az óév egyik utolsó napján Marosvásárhelyen gyűltek össze Ábrám Zoltán hívására mindazok, akik tesznek valamit a közművelődésért. Verseket, dalokat adott elő Bartis Ildikó, Kilyén Ilka színművésznő és Kozsik Ildikó bábszínész. /(Máthé Éva): EMKE-kalács, EMKE-bor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

A körülbelül 800 lakost számláló mezőségi falunak, Mezőszabédnak nem kedvez, hogy Mezőfele községhez tartozik. A főúttól való távolsága miatt az elszigetelt, elhanyagolt települések életét éli. Az ingázó felnőtt és főként az iskolás gyermekek számára nagy gondot jelent, hogy ki kell gyalogolniuk a főútig, ahol a Mezőség irányából érkező autóbuszok nem biztos, hogy felveszik az út szélén várakozó szabédiakat. Az elszigeteltség nem ijeszti meg a betelepülőket, jobbára romák jönnek. A szegényes óvodába 34 gyermek jár. A legszegényebbeknek ilyenkor, télidőben, még a ruha és cipő is gondot jelent. Az iskola sikeresen pályázott az Illyés Alapítványnál, s tévé- és videokészülékkel, valamint számítógéppel gazdagodott. Az unitárius többségű faluban 60-ra tehető a reformátusok száma, akik jelenleg ideiglenesen egy raktárban tartják az istentiszteletet, mivel az ősszel beomlott a dombra épített templom. A jövőben újjáépítik a templomot. Az unitárius lelkész, Jenei Sándor Levente és felesége a fiatalokkal való foglalkozásra összpontosít. Vásároltak egy számítógépet, amellyel a fiatalok az internet révén bejárhatják a világot, angol nyelvtanfolyamot is szerveznek, s Szabédi betyárok néven indult tánccsoport. A Szabédi Napokat megszervezik az idén is. /Bodolai Gyöngyi: Ahova még a busz se jár. Mezőszabéd, a jobb sorsra érdemes falu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

Megjelent Zepeczaner Jenő szerkesztésében Marosszék és Marosvásárhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ című, levéltári dokumentumokat tartalmazó könyv. A forrásfeltáró munkában közreműködött Egyed Ákos történész, Bónis Johanna muzeológus és Hincs Miklós mérnök-tanár. /(nagyálmos) [Nagyálmos Ildikó]: Korabeli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan.4./

Maros megyében valószínűleg január 15-e után indul be a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos munka. Marosvásárhelyen 2 vagy 3 kihelyezett iroda is lesz a nagy lakótelepeken, ugyanakkor a megye minden városában, nagyobb helyiségében - Dicsőszentmártonban, Szászrégenben, Ludason, Szovátán, Nyárádszeredában, Segesváron is megnyílnak az irodák, ahol ki lehet tölteni az igazolványra vonatkozó kérvényeket. Azokban a falvakban, községekben, ahol lesznek erre felajánlott helyiségek, szintén kihelyezett irodákat nyitnak. Az irodákban személyazonossági igazolvánnyal és egy igazolványképpel kell jelentkezni, az űrlapokat személyesen kell aláírni. A magyar igazolványra vonatkozó kéréseket az RMDSZ számítógép segítségével továbbítja a magyar hatóságoknak, és remélhetően ugyancsak az érdekszövetség értesíti az érdekelteket arról, hogy mikor és hova kell kiutazni az igazolványok átvétele érdekében. - Szatmár megyében még nem működik a rendszer, a kérvényezéshez szükséges űrlap még nincs. Jan. 5-én lesz Marosvásárhelyen a területi elnökök gyűlése, ahol elsősorban a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos részleteket tárgyalják meg. Szatmár megyében három iroda kezdte meg tevékenységét: Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon, mindhárom az RMDSZ székházában. /A kedvezménytörvény Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A Népújság szerint a román politika státusmagyar-ügyben célját maximálisan elérte. "Kölcsönösen dölyfös és kioktató találkozók után kétségtelenül ez volt a rendszerváltás utáni magyar külpolitika kudarcának csúcsa, a román fél fűszerezett feltételeit maradéktalanul lenyelő energikus, határozott Orbán Viktor látványos meghátrálása". A lap sietve idézte az ellenzék, az MSZP és az SZDSZ tiltakozását, hogy velük nem egyeztettek. A Népújság nem írta meg, hogy igenis volt egyeztetés, és akkor a két párt nem tiltakozott, A lap szerint az egyezmény arra mindenképpen jó, hogy tiltakozást keltsen a magyarországi politikai és társadalmi körökben. "Az belőlünk: fuccsmagyar." – írta a lap. /(lokodi): Fuccsmagyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./ Megdöbbentő ez a durva támadás a kedvezménytörvény, a magyarságot egyesítő törvény ellen. A Népújság az RMDSZ vezetésének, Markó Bélának a befolyása alatt áll. Amikor Duray Miklós, Bugár Béla, Kovács Miklós /Ungvár/ üdvözli a törvényt, Markó Béla hallgat. Markó Béla és köre az MSZP-hez áll közel.

Jan. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), melynek témája a státustörvény alkalmazása és a kormánypárttal megkötendő protokollum volt. A tanácskozás résztvevői eldöntötték: a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-étől jelentkezhetnek az RMDSZ-szervezetek székhelyein. A státustörvény alkalmazására vonatkozó egyezséget pozitívan értékelték mind a romániai magyar közösségek képviselői, mind a román többség képviselői - jelentette ki a sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök. "Az egyezmény aláírásával egyrészt elhárultak a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos akadályok a romániai magyarok esetében, ilyen szempontból egyetértünk az egyezmény tartalmával, beleértve a munkavállalásra vonatkozó szabályozásokat is. Másrészt az egyezmény a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárulhat" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ tevékenysége a státustörvény alkalmazását illetően kizárólag a tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a magyar igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. A kritériumok között az önként tett nemzetiségi nyilatkozat mellett prioritásként jön számba az RMDSZ-tagság, vagy egy magyar civil szervezethez, egy magyar egyházhoz való tartozás. Az ezzel kapcsolatos információkat az RMDSZ továbbítja a magyar hatóságoknak. Másik kritérium a magyar nyelvtudás. Markó Béla kijelentette: jelen pillanatban nem tartozik az RMDSZ tevékenységéhez a magyar nyelv ismeretének ellenőrzése. "Az RMDSZ nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a magyar nyelv ismeretének ellenőrzésére." Takács Csaba szerint az RMDSZ-nek jelenleg mintegy 400.000 fizető tagja van, a magyar egyházak nyilvántartásában pedig 1.400.000 magyar szerepel. A TEKT döntése értelmében a státustörvény által nyújtott kedvezményeket igénylők január 21-től jelentkezhetnek az RMDSZ-székhelyeknél. – A kormánypárttal /PSD/ megkötendő egyezményről Markó Béla kifejtette: a protokollum aláírására január végén mindenképpen sor kell kerüljön, mert februárban kezdődik az új parlamenti ülésszak. Azt szeretnék, ha ez a megállapodás minél több konkrétumot tartalmazna. Vannak 2001-ről elmaradt jelentős adósságok. Az első ilyen az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, ez feltételként fog szerepelni. A Babes-Bolyai egyetemen belül a karok és a tanszékek létrehozásával kapcsolatban kellene megállapodni, továbbá a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más egyetemeken is bővítésről és bizonyos döntési struktúrák létrehozásáról. A középfokú oktatásban is vannak komoly, rendezésre váró kérdések. /Markó Béla: 2002 legyen az intézményfejlesztés éve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Asztalos Ferenc képviselő, az oktatásügyi bizottság alelnöke elmondta, előrelépés, hogy a közoktatási intézmények finanszírozása, beleértve a tanszemélyzet fizetését is, az országos költségvetésből átkerült a községi, városi, illetve megyei tanácsok költségvetésébe, a közoktatási intézmények a minisztérium tulajdonából a helyi tanácsok tulajdonába mentek át. Asztalos közbenjárására Máramarosszigeten különálló épületben, önálló jogi személyként működhet majd egy magyar nyelvű középiskola. – Amennyiben az RMDSZ újabb protokollumot köt a jelenlegi kormánypárttal, annak tartalmaznia kell azt, hogy a kormánypárt nem támogat olyan törvénykezdeményezéseket, melyek a jelenleg létező oktatási jogokat korlátozná. Azokon az egyetemeken, ahol már van magyar nyelvű oktatás (a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem), ott lehetővé kell tenni, hogy a magyar oktatási részlegek döntéshozatali autonómiával rendelkezzenek. Azokban az intézményekben, ahol egyáltalán nem folyik magyar nyelvű képzés, de a magyar nemzetiségű diákok részaránya számottevő, ott be kell vezetni a magyar nyelvű képzést is, mint például a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen és a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. /Bágyi Bencze Jakab: Mérlegen a magyar nyelvű oktatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

Kedvezménytörvény az Orbán-kormány kinyújtott keze felénk, Magyarország határain kívül rekesztett magyarok felé – állapította meg Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. Lényegében ezt hangsúlyozta az RMDSZ területi elnökeinek marosvásárhelyi tanácskozása is. Martonyi János magyar külügyminiszter okos kompromisszumnak, a magyar diplomácia sikerének nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és elfogadtatását. A magyarországi ellenzéki pártok szerint a román–magyar egyetértési egyezmény aláírásával a kormány elárulta és félrevezette a határon túli magyarokat. Riogatják a magyarországiakat, román munkaerő-inváziót emlegetnek, meg azt, hogy a határon kívülről érkező betegek megtöltik a kórházakat. "Nem más ez, mint szándékos és leplezetlen hangulatkeltés a határon túli magyarok ellen, s nyilvánvalóan a magyarországi közvélemény megosztását célozza" - állapította meg Borbély, önző pártérdekből feláldoznák az utódállamok magyarságát. /Borbély László: Marad a kinyújtott kéz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Egy imakönyveket talált valaki a szemeteskukában. A belső borítón ez állt: "Ezen könyv a Duma Mihályé. Lészpeden, 1897" Tisztán, szépen, kalligrafikusan, magyarul van írva. Több mint egy évszázaddal ezelőtt, az 1800-as években a lészpedi Duma Mihályban fel sem merült hovatartozásának kérdése. Ő magyar volt. Magyarul beszélt, magyarul írt, magyarul imádkozott, magyar imakönyvből. A két imakönyv tele van magyarul írt bejegyzésekkel. Duma Mihály írta be őket. S akkor jönnek mindenféle dilettáns, hazug áltörténészek, akik azt mondják, hogy a csángók románok – olvasható a Moldvai Magyarság novemberi számában. /b.d.: Duma Mihály imakönyve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

Dec. 20-án Gagyi László /Fintaháza, 1910. jún. 22. - 1991. dec. 20./ írói munkásságára emlékeztek a Somosdi Általános Iskolában. Gagyi László regényírói, novellista és dramaturgiai munkássága nem intézhető el egyetlen ünnepség keretei között sem, ennek az a célja, hogy a művek elolvasását ösztönözze. Megemlítették fontosabb regényeit: Bánataratók (1934), A kiválasztottak (1938), Pillangó Zsuzsika (1941), Nehéz órák (1943), Tanárok (1956). Gagyi László volt tanár, kiadói lektor, az Igaz Szó szerkesztője (1953-tól 1959-ig), könyvtáros és több irodalmi folyóirat és napilap munkatársa. /Fazakas Attila: Gagyi Lászlóra emlékezve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

Az erdélyi történelmi egyházak vezetői Isten iránti hálaadással vették tudomásul, hogy hatályba lépett a kedvezménytörvény, és elégtétellel üdvözölték a törvénnyel kapcsolatos magyar-román egyetértési nyilatkozatot - hangsúlyozta a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a jan. 7-én kiadott nyilatkozatban, amelyet Jakubinyi György katolikus érsek, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök írt alá. Az aláírók ugyanakkor értetlenséggel és csalódottsággal tapasztalták, hogy egyes magyarországi politikai erők a törvényt belpolitikai - választási - érdekeiknek rendelik alá, veszélybe sodorva ezáltal nem csupán magának a törvénynek a végrehajtását, hanem éppen úgy a határon túli magyar, illetve általában a magyar nemzeti érdekeket. Az erdélyi magyar történelmi egyházak a törvény egykori elfogadásakor tapasztalt pártpolitikai konszenzus szellemében arra kérik a magyarországi politikai pártokat, hogy továbbra is egységesen támogassák a törvényt, illetve annak életbe léptetését. Súlyos hibának, sőt egyenesen politikai kudarcnak tartanák a végrehajtás felfüggesztését, és a maguk részéről készek szorosan együttműködni a magyarigazolványok kibocsátásának folyamatában. Ugyanakkor egyházaik népét arra buzdították, hogy a törvény adta lehetőségekkel éljenek, és a lehető legszélesebb körben igényeljék a magyar igazolványt. /Erdélyi magyar egyházfők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

December 4-én Székelyudvarhelyen bemutatták Bán Péter műfordító A mézeskalács házikó című gyermekkötetét. A Székelymuzsnán élő szerzőnek négy újabb könyve kerül piacra hamarosan. Bán Péter elmondta, hogy legalább 300 oldalnyi mesét fordított: karél, kirgiz, vogul, grúz, török népmeséket oroszból, Budapesten szeretné a Nap leánya címmel megjelentetni. Legszívesebben a litván nyelvből fordít. Kis nép nyelvéről van szó, amely azonban nagy múltra és fejlett irodalomra tekint vissza. Megható az a ragaszkodás, amelyben a litvánok részesítik irodalmuk népszerűsítőit. Vagy tízszer járt Litvániában, a Litván Írószövetség vendégeként. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál van kb. 200 oldalnyi litván novellaválogatása Halál Lisszabonban címmel. Nyomdakész állapotban vannak Eduardas Miezelaitis Daina naplója, Sóvárosi levelek c. könyvei is. Most adott le Pesten a Central European Time-nak Miezelaitis Lírai etűdök c. önéletrajzi regényéből 40 oldalt. Bán Péter kedvence Jeszenyin, felkereste szülőfaluját is, levelezett Jeszenyin húgával, Surával. 1981-ben az Európa Könyvkiadónál 260 oldalnyi visszaemlékezést adott ki Jeszenyinről, most jelenik meg a Pallas–Akadémia Könyvkiadónál 22 nem közölt visszaemlékezés-fordítása Találkozásaim a költővel címmel. – Bán Péter tavaly júl. 14-én lett 55 éves. A Pallas–Akadémia Kiadónál elindította a Nagyapó Mesefája új sorozatát, a napokban várható a hetedik kötet megjelenése, finnugor népmesefordításai, Pera vitéz alcímmel. Bán Péter nagyon szereti Tamási Áront, 338 oldalnyi visszaemlékezést adottam ki róla a Pallas–Akadémiánál. /P. Buzogány Árpád: Én a mesében fogok élni. Beszélgetés Bán Péter műfordítóval. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint "a magyar szocialisták a tűzzel játszanak, amikor felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket" a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarország és Románia között született megállapodás ügyében. Jan. 8-án Brüsszelben közzétett nyilatkozatában a néppárti politikus úgy vélekedett, hogy "ez méltatlan egy demokratikus párthoz, még a választási kampány hevében is". A nyilatkozat szerint Magyarországon teljes gőzzel folyik az áprilisi választások előtti kampány, s ennek tudható be, hogy bírálatok érik az EPP- tagpárt Fideszt. Túl sok kompromisszum megkötésével vádolják, többek között a Romániával aláírt egyezmény és a Szlovákia kivételével valamennyi szomszédos országgal létrehozott megállapodások miatt. A karácsony előtt Romániával aláírt egyezmény - anélkül, hogy csorbítaná a magyar kormánynak az ország munkaerőpiaca feletti ellenőrzéshez fűződő jogát - megkönnyíti a magyarországi munkavállalás lehetőségét a románoknak éppúgy, mint a Romániában élő magyaroknak - olvasható a dokumentumban. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportját adó, a konzervatív és néppártokat összefogó EPP elnöke szerint azonban "a magyar szocialisták kampánytémává tették az ügyet, s húszmillió román - majdnem az egész lakosság - inváziójának képével riogatnak, amit az EPP és a Fidesz egyaránt képtelenségnek tart". "Amennyire én látom, ez egy előkészített és meggondolatlan hangulatkeltés. A Bukaresttel kötött egyezmény nem több és nem kevesebb, mint józan észen alapuló megállapodás két EU-tagjelölt között, amelyek nem szeretnék megismételni a múltbeli viszályokat. A megállapodás annál is inkább csodálatra méltó, mert két különböző politikai színezetű kormány között jött létre" - jelentette ki Martens. Az Európai Parlamentben képviselt pártok vezetői közül Martens még tavaly nyáron elsőként - és eddig egyetlenként - biztosította feltétlen támogatásáról a kedvezménytörvényt. Legitim és dicséretes dolognak nevezte, hogy a magyar kormány gondoskodni kíván a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről. /Martens a magyar szocialistákat bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

Cozmin Gusa, az SZDP főtitkára azt szeretné elérni, hogy a magyarok meggyőződésből énekeljék a román himnusz, a Desteapta-te romane szövegét. Szabó Rozália olvasólevelében emlékeztetett az 1989 óta eltelt évekre. Megalakult a kormány és amnesztiát hirdetett azoknak, akik jogos lázadásukban megpróbálták levezetni a bennük felgyűlt és most gátat szakító tengernyi fájdalmat, keserűséget, bántalmat. Azonban az amnesztiát csak román vidékeken alkalmazták. Megindult a forradalom kisajátítása. Jöttek a visszaélések. A marosvásárhelyi nagyromániások megszervezik hodáki botokkal és a popa hazugságaival felfegyverzett, félrevezetett emberek Vásárhelyre szállítását. Ezután is ártatlan magyarokat börtönöztek be, de sem a szervezőknek, sem a pópának még a hajszála sem görbült meg. A biharvajdai 1994. szeptember 17-én történtek miatt sem vontak felelősségre senkit, akik a békésen szórakozó magyarokat botokkal, láncokkal támadták meg, közülük többet a kórházba juttattak. 1994-ben román püspökséget telepítenek Csíkszereda közepébe, ortodox templomokat építenek ott is, ahol hívei nincsenek. Nagyobb méreteket ölt a Székelyföld betelepítése, mint a diktatúra idején. Dr. Éva Maria Barki osztrák ügyvédnőt, aki a romániai magyarság védőügyvédje, a román titkosszolgálat meg akarja gyilkoltatni, úgy, hogy a gyilkosságot balesetnek lehessen álcázni. Ezért az osztrák államrendőrség védő- őrizetet rendelt melléje. 1995-ben elszabadult a pokol. Bekövetkezik a cigányverés, magyar kiskatonákat pihenő időben bolgár, török, tatár származású fiúkkal veretnek, minek következtében öngyilkosságok is történnek, a magyarnemegyei fiatalok megtámadása a szálvaiak által jún. 24-én, a klézsei verekedés és könyvégetés, rejtett, sőt nyílt halálesetek, amiért nem felel senki, Gh. Funar sorozatos hőstettei, melyek mai napig tartanak, betiltják a helységek magyar nevének használatát. 1996-ban hirtelen megadják a töténelem-földrajz magyar nyelven való tanításának és az anyanyelv használatának jogát a madridi értekezlet előtt, hogy legyen mit felmutassanak. 2000. és 2001. folyamán folynak a magyar iskolák zaklatásai, felélesztik a Har-Kov jelentést, mely szerint a magyarok űzték el a román tanárokat. 2001. folyamán még az is megtörtént, ami az egész világ előtt szégyent hozott Romániára és mélységes fájdalmat sok ártatlan, fogyatékos gyermekre és godozóikra. Ellopták a külföldi adományozók által felszerelt gyimesi kórház teljes berendezését. Újabban megtiltották a himnuszunk éneklését és zászlónk használatát is. Ha Cozmin Gusa őszintén kívánja, hogy a magyarok énekeljék a román himnuszt, tegyen meg mindent azért, hogy otthon érezhessék magunkat a szülőföldünkön. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Ne csak mondja, tegyen is érte! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Jan. 9-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatót tartott a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt: Kiss Kálmán pártvezér, Molnár István főtitkár, valamint Szovátáról, Nyárádremetéről és Gernyeszegről érkezett szabaddemokrata színezetű helyi tanácsosok. A vezetők elmarasztalták a Népújságot, továbbá Virág György megyei tanácselnököt is. Kiss Kálmán szerint pártját a Népújság következetesen támadja, pártjának befeketítésére törekszik. Előzőleg Virág György a Népújság dec. 27-i számában megjegyezte, miszerint több helyi tanácsban nehezen halad a munka, mert "bár magyar többségű tanács és RMDSZ-es polgármester van a helységben, vagy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt tanácsosai folytattak obstrukciós politikát, vagy saját polgármestereink hozzá nem értése akadályozza a jobb munkát". Lokodi Ernő, a nyárádremetei tanács pénzügyi szakbizottságának tagja RMSZDP /RMSZDP-tag/ bírálta Birtók György polgármestert. Véleménye szerint nem a pártszínezet a fontos, hanem a tanácsosok munkája. Végül bejelentették: a párt finanszírozásával Erdélyi Futár címmel közéleti havilap jelenik meg rövidesen. /(lokodi): Furcsa sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. Az RMSZDP vádaskodik és kioktat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

Sajtótájékoztatón tiltakozott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetősége az általuk etikátlannak minősített egyes sajtóközlemények ellen. Főként azt sérelmezték, hogy a Népújságban december végén Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta: a Maros megyei városi és községi tanácsokban levő képviselőik akadályozzák a munkát, nem hajlandók a köz érdekében együttműködni az RMDSZ-es tanácsosokkal és nem a köz javát szolgálják. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke, Molnár István, az RMSZDP főtitkára és a jelenlevő önkormányzati tanácsosok azt is állították, hogy lejárató kampány folyik ellenük a helyi magyar sajtóban. Az RMSZDP Maros megyében 17 tanácsost juttatott be az önkormányzati testületekbe. A legtöbbet Szovátán, ahol a 19 tagú testületből 6 a szabaddemokrata alakulatot képviseli. Gáll Ferenc szovátai, Lokodi Ernő nyárádremetei és Sipos Attila gernyeszegi RMSZDP községi tanácsosok saját rátermettségüket bizonygatták. - Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke a vádakról elmondta, hogy az RMDSZ-en belül az önkormányzati tanács elnöke , ilyen minőségemben elemezte a községi és városi tanácsok tevékenységét. A szovátai és a községi polgármesterek hozzá eljuttatott elemzéseiből indult ki. - Kiss Kálmán elnök a magyar kedvezménytörvényről kifejtette: nem tud egyetérteni, "hogy effektív ezek a kiajánlások", szerinte nem kell deklarációval bizonyítani magáról, hogy magyar. "Ez megalázó. Ezzel nem értünk egyet." Szerinte inkább a kettős állampolgárságra lenne szükség, Kiss szerint a státustörvény hatalmas gazdasági megerőltetés az anyaországnak, s nem biztos, hogy célba jutnak ezek az elképzelések. /(Máthé Éva): Etikátlan sajtóközlemények? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A fehéregyházi Petőfi Sándor Közművelődési Egylet (PSE) dec. 30-án vehetett egy házat az Illyés Közalapítvány segítségével, ez lesz a Magyar Ház. Fehéregyházán mintegy 820 magyar lakik. Hét szervezetbe (PSE, RMDSZ, Gazdakör, Telepes Birtokosok Szervezete, 1-es számú Szomszédság, 2-es számú Segélyegylet, Ifjúsági szervezet, Fúvószenekar Egylet) tömörülve végzik közösségépítő tevékenységüket. – Fehéregyházán sikerült felállítani az egész alakos Petőfi-szobrot, átrendezték a múzeumot. Az Illyés Közalapítványnak köszönhetően kijavíthatták az ispánkúti szobrot, számítógépet vásárolhatott a szervezet. A Magyar Házban egy közösségi termet, könyvtárt, internetklubot alakítanak ki, itt lesz a PSE székháza és a fúvószenekar is itt tárolhatja a zeneszerszámokat - mondja Szabó József, az egyesület alelnöke. Továbbra sem rendeződött bizonyos, itt korábban kiállított tárgyak sorsa. 1999-ben a segesvári tanács lemondott a múzeum adminisztrálásáról. Nem sokkal ezután a segesvári múzeum igazgatónője elvitte többek között a Nagy Pál festőművész által kiállított Petőfi-portrét, a korabeli fegyvereket és ágyúgolyókat. Azóta minden visszaszerzési próbálkozás kudarcba fulladt. Nagy Pál fia, Géza meg akarta vásárolni a képet, a PSE azt is elvállalta, hogy bérbe veszi a tárgyakat és vigyáz rájuk, de a múzeum illetékesei hajthatatlanok maradtak. /Vajda György: Székházat vásárolt a Petőfi Sándor Közművelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat novemberi számában Kányádi Sándor költővel Oláh János beszélgetett a Halottak napja Bécsben című verse keletkezésének körülményeiről, megjelenéséről és egykori fogadtatásáról. A Bolyai-év kapcsán Máthé Éva dr. Kiss Elemér marosvásárhelyi matematikus-professzorral, Bolyai-kutatóval beszélgetett a világhírű matematikus hagyatékának feldolgozásáról, a kutatások jelenlegi állapotáról. Dr. Veress Albert és dr. Vadas Gyula a Hargita megyei öngyilkosság 6 éves (1991–1996) epidemiológiai felmérésének néhány vonatkozását mutatta be. /Székelyföld/november. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Késve, de megjelent a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/ decemberi száma. Pataki László a szovátai Teleki Oktatási Központ új szárnyának felavatásáról, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége jubileumi ünnepségéről tudósított. Héjja Etelka beszámolt a dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokról. /(lokodi): Megjelent a Kis-Küküllő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

A román kormány szakértői bizottságot állított fel a magyar kedvezménytörvény végrehajtásának ellenőrzésére. A testület a külügy- és a belügyminisztérium, valamint a közigazgatási minisztérium döntéshozatali pozícióban lévő szakembereiből, feltehetőleg államtitkárokból áll majd. - A bizottság azt vizsgálja majd, hogy a törvény alkalmazásával kapcsolatos tevékenység összhangban van-e a román-magyar egyetértési nyilatkozattal és a jogszabály végrehajtási utasításaival. /Román ellenőrző bizottság alakul. A kedvezménytörvény alkalmazását figyelik. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Jan. 11-i telekonferenciáján Adrian Nastase kormányfő elsősorban a 2002-es évre vonatkozó prioritásokat ismertette. A kormány ez évi legfontosabb feladatai a Nato-csatlakozásra való összpontosítás, a reform további végrehajtása, a korrupció felszámolása, a földek és erdők visszaszolgáltatása, és az állami hivatalokban az ügyfélfogadás jelentős javítása. Adrian Nastase beszámolt arról, hogy 2001-ben a rendőrség több mint 8200 korrupcióval vádolt személyt azonosított. Nastase kijelentette a kedvezménytörvényről, hogy a prefektúrák nem segíthetik azoknak az irodáknak a létrehozását, amelyek igazolványok kiosztását célozzák. A kül- és belügyminisztérium, valamint a közigazgatási minisztérium munkatársainak megkülönböztetett figyelemmel kell kísérniük a szóban forgó információs irodák működését. Kijelentette: nem szabad megengednünk, hogy a magyar munkáltatók etnikai alapon válasszák ki alkalmazottaikat. /Korondi Kinga: Telekonferencia. A tél még sok gondot okozhat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Martonyi János külügyminiszter szerint a decemberben aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozat nem módosítja a kedvezménytörvényt, az MSZP és az SZDSZ ugyanakkor úgy látja, a dokumentum nem felel meg az ország nemzeti érdekeinek és az ügyben szemfényvesztés folyik. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága jan. 11-én rendkívüli ülésén meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját a magyar- román egyetértési nyilatkozatról és annak várható hatásairól. Molnár Gyula (MSZP) kijelentette: a törvény és a nyilatkozat szövege tételesen ellentétes egymással. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke az Országgyűlés januári rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta, hogy a kedvezménytörvényt - az SZDSZ indítványa alapján - még ebben a kormányzati ciklusban módosítani lehessen. - Az ellenzék egy része sikamlós, szélsőjobboldali talajra lépett és választási kampányt folytat azzal, hogy a vendégmunkások elleni nyilatkozatokat fogalmaz meg - hangoztatta Surján László (Fidesz), a bizottság alelnöke. /A magyar OGY külügyi bizottsága az egyetértési nyilatkozatról tárgyalt. Élesedő belpolitikai vita. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Több fenyegető telefonhívást is kapott a szlovákiai Takács-család azóta, hogy jan. 10-én Mádl Ferenc köztársasági elnöktől átvehette az első magyarigazolványt. Az MTI úgy tudja: a Szencen élő Takács Róbert azt mérlegeli, hogy rendőrségi feljelentést tesz ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen. /Fenyegetik az első magyar igazolvány tulajdonosát. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./ A Magyar Igazság és Élet Pártja aláírási akciót kezdeményezett a Népszava ellen, miután a lap jan. 11-i számában szlováknak nevezte az első magyarigazolvány-tulajdonost. A Kárpát-medencében más államok polgáraiként több millió magyar él, hangsúlyozta Csurka István, aki szerint "a bal-liberális" lap meghatározása sértő, aljas indokú, romboló provokáció, amely határozott visszautasítást érdemel. /Magyarellenes magyar újság? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

Szabó Gyula Képek a kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című önéletírásának első két kötete nemrég jelent meg a (két következő kötete előkészületben). Fontos kordokumentum, mert az ötvenes-hatvanas évek erdélyi magyar irodalmában Szabó Gyula az első, aki kitört a kor irodalmi "típusainak" sematizmusából. A kiadó a könyv sikerét elsősorban kordokumentum jellegének, a tényszerű, írásos dokumentumokkal és részletekkel alátámasztott ábrázolásnak tulajdonítja. /Kozma Mária: "Műhelytitkok". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Az Olvasás éve rendezvénysorozatról beszélt Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. A kulturális tárca, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az MKKE közös akciója /"Ajándékozzunk könyvet, hogy mások is olvashassanak!"/ eredményeként 50 ezret is meghaladta a felajánlott kötetek száma, értékük több száz millió forint. Az adományokból összeállított könyvcsomagokkal több száz kisiskolát, oktatási intézményt, hátrányos helyzetű családot ajándékozhattak meg karácsony előtt. Százmillió forintra tehető az a könyvállomány, amelyet határon túli egyetemek, főiskolák és líceumok kapnak majd meg. /Félidőben az Olvasás éve. Erdélyben is sikeres. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Marosvásárhelyen jan. 11-én a Tompa Miklós Társulat bemutatta Spiró György Csirkefej című tragikomédiáját a budapesti szerző jelenlétében. A szerző, mint nyilatkozta, színművének immár mintegy harmincadik színpadi változatát látta és nagyon elégedett volt a produkcióval és vásárhelyi fogadtatásával. Az előadáson nem volt telt ház, sok szék üresen maradt. /N.M.K.: Emlékezetes marosvásárhelyi Csirkefej. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./