Hagyományos, mégis modern a Székelyföldi építészet
Mecénásoknak tartja Köllő Miklós építész azon megrendelőket, akik nyitottak a tervezők kortárs megoldásjavaslataira, és akikkel együttműködve nemcsak szakmailag vállalható, hanem építészeti nívódíjra is érdemes épületek születhetnek. Ilyen értelemben kedvező időket él a Larix Stúdió: a csapat több elismerést is kapott az Arhitectura.6 megmérettetésén.
Ez hat megye kétévenként megrendezett építészeti tárlata, több településen is bemutatandó vándorkiállítása. A kiállításra érdemes alkotások kiválasztása után a legjobbak díjazása szeptember másodikán történt meg. A Hargita, Brassó, Kovászna, Maros, Szeben és Vâlcea megyei építészek munkái között jeleskedtek a Hargita megyei tervezőirodák, kiemelten a gyergyószentmiklósi műhely. Egyébként az Arhitectura.6 kiállításának anyaga városnapokon Gyergyószentmiklóson is bemutatásra kerül.
Az eredmények tükrében a régió építészeinek „háziversenyeként” is tekinthető megmérettetésen az utóbbi időszak legjobb tervei kerültek bemutatásra. Nyolcvankét tervből az előválogatás során ötvenhatot válogattak be a kiállítandók közé, ezekből kerültek ki a díjazottak is.
A Larix Stúdió tíz munkával jelentkezett, mindegyik átment a rostán. Díjra jelölték a zetelaki buszmegállót, az ivói vízi fűrészt, restaurálás-épületfeljavítás kategóriában a gyergyószentmiklósi Benedek-kúriát és a remetei, magánkézben lévő, felújított malmot.
A Larix Stúdió két díjat nyert, egyet a gyergyóújfalvi malom restaurálásáért és a zsűri különdíját. Ezt az elismerést általában egy kiváló minőségű terv kapja, olyan, amely valamiért mintaértékű. Ebben az évben másként döntött a zsűri: a Larix Stúdió és a megrendelői az általános tevékenységükért kaptak elismerést, azért a szemléletért, ahogyan a környezetbe beavatkoznak, ahogyan életet generálnak a térben. „Ilyen még nem volt, hogy nem tervért, hanem tevékenységért járjon a zsűri különdíja. Nekünk ez most nagyon jólesett. Bő termés volt az utóbbi két évben, és jól jött a szakmai elismerés is” – fogalmazott Köllő Miklós, a tervezőműhely szakmai vezetője. A zsűri a következőképpen motiválta a rendhagyó döntést: „A Larix Stúdió csapatának – és megrendelőiknek, akikkel ily módon dolgozhattak – egy olyan szakmai tevékenységért, amely tudatosan és koherensen a helyi értékek fennmAradásáért tesz, és amelyben a gesztusok finom eleganciáját mindig a sérülékeny épített örökségre való figyelés kíséri, nyilvánvalóvá téve hogy ennek elherdálása számukra megengedhetetlen."
A tizenkét fős csapat munkájának értékelése mellett Köllő Miklós elmondta, a kiállított munkák megrendelőire is nagyon büszke. „Ezen beküldött munkák megrendelői szinte-szinte mecénásként viselkedtek. Nem bőkezűen szórták a pénzt, a költséghatékonyságot tartották szem előtt, de építészetileg ránk bízták a munkát, nagyvonalúan nyitottak voltak a szakmaiságra.” Hozzátette, fontos elfogadni, hogy van hagyományos és abból kinövő, ökoregionális kortárs építészet, s egy száz évvel ezelőtti világot nem szabad rákényszeríteni görcsösen a mára. Olyan ez, mintha a családtag műtét közben az orvos kezét akarná fogni – jött a hasonlattal az építész, állítva, ha jó az együttműködés a megrendelővel, úgy lehet tervezni, hogy „miközben fogod a ceruzát, muzsikálnak az angyalok.”
Egy korábbi Arhitectura.6 alkalmával az egyik zsűritag fogalmazta meg, hogy az érintett megyék építészei nagy költségvetésű beruházásokon, általában izomból dolgoznak, terveznek, próbálván kézjegyüket hagyni az alkotáson. Ezzel szemben a Székelyföldiekre az jellemző, hogy nagyon kis költségvetésből, nagyon finom húzásokkal alkotnak, igazodva a tájhoz, a környezethez.
Szintén jellemző a Hargita megyei szakemberek elitjére, hogy olyan terveket készítenek, amelyek nem szakadnak el a hagyományoktól, mégis a máról beszélnek. Mert a nosztalgiákon illene túllépni, s szembe kell nézni a lehetőségeinkkel – véli az építész.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Fogynak a gyerekek
Nyolcszázzal kevesebb tanévkezdő tavalyhoz képest
Tegnap 33 600 tanulónak csengettek be Kovászna megyében. A 2016–2017-es tanévet 800 gyerekkel kevesebb kezdi, mint tavaly. Tavaly 900-zal voltak kevesebben, mint 2014-ben, ez 700-zal volt kevesebb, mint 2013-ban. Az átlagos apadás mintegy 800 gyerek évente.
Országszerte több mint hárommillió óvodás és iskolás kezdte el az első félévet. Ami megyénket illeti, idén 6570 gyerek először lépte át az óvoda küszöbét, 2136-an először mentek iskolába, előkészítő osztályba – tudtuk meg Kiss Imre főtanfelügyelőtől. Az ötödik osztályt 2286-an kezdték el, a gimnáziumban összesen 9040-en vannak, de a líceumi tagozatra csak ennek alig több mint fele jár, 4956 diák, mintegy 1700-an a szakiskolát választották.
A 312 tanintézményben 2850 tanár dolgozik. Ezek közül csak 78 önálló gazdasági egység, 78 igazgatóval és 41 aligazgatóval – ők egy hónapon belül újabb kihívással szembesülnek: tíz év után a minisztérium versenyvizsgát ír ki a vezetői állásokra.
– Az új tanév mindig új kihívás és új lehetőség diáknak, tanárnak, szülőnek egyaránt. Azt kívánom, mind a három fél felismerje, közös érdekük együttműködni azért, hogy gyerekeink igazi személyiségekké váljanak – véli Kiss Imre, aki külön köszönetet mondott azoknak a pedagógusoknak, akik hosszú évek munkája után „letették a lantot”.
A Mircea Dumitru oktatási miniszter által jóváhagyott tanévrend szerint az előttünk álló iskolai év 35 tanítási hétből, azaz 169 munkanapból áll, és két félévre tagolódik: az első 2017. február 3-áig tart, a második pedig 2017. február 13-ától június 17-ig. A téli vakáció december 24. és január 8., a félévközti február 4–12., a tavaszi vakáció pedig április 19–30. között lesz. Az elemi osztályok tanulói, illetve az óvodások vakáción lesznek továbbá az október 29-e és november 6-a közötti héten is. A líceumot végző tanulók számára 2017. május 26-án ér véget a tanév, a nyolcadikosok június 9-én végeznek. Az Iskola másként elnevezésű országos program öt egymást követő munkanapot ölelhet fel, és mindegyik tanintézmény eldöntheti, hogy mikorra időzíti.
Szintén az új tanévtől lép érvénybe az a bürokráciacsökkentő intézkedés, amelynek értelmében a tanintézményeknek el kell fogadniuk a különféle dokumentumok egyszerű fénymásolatát a közjegyző által hitelesített másolatok helyett. Ugyanakkor az országos vizsgák esetében törölték azt az előírást, amely szerint csak akkor módosul a vizsgajegy, ha az óvást követő újrajavítás után 0,5 pontnál nagyobb lesz a különbség az eredeti és az új jegy között.
Az oktatási miniszter azt is bejelentette nemrég, hogy az V–VIII. osztály átlaga ezután csak 20%-os arányban fog beleszámítani a felvételi jegyébe (eddig 25% volt). A líceumokba való felvételi pedig egyszakaszos számítógépes elosztással zajlik majd, a második szakaszban csak a különleges helyzeteket oldják meg. Így július 21-ig lejár a felvételi.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Közös gondolkodás és cselekvés Háromszéken
Szeptember 12-én, hétfőn Kézdivásárhelyen és Kovásznán mutatkoztak be és számoltak be terveikről az RMDSZ kézdiszéki, valamint Orbaiszék által támogatott képviselő- és szenátorjelöltjei.
Fejér László képviselő ezúttal szenátorjelöltként újrázna, míg ketten – Sütő Mária Rita és Dezső Csongor Attila – szintén képviselői, illetve szenátori listára kerülnek, és aktívan részt vesznek a kijelölt célok teljesítésében. Erdővidék-, Orbai-, és Sepsiszék képviselő-jelöltjeiként Márton Árpád és Könczei Csaba, az ifjúsági szférából pedig Oltean Csongor vállalkozott arra, hogy a Háromszékiek érdekeit képviselje.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy egy megyei csapattal indulnak neki a választásoknak. „Az emberek többsége nem szereti a politikát, de a tapasztalat azt mutatja, ha nem veszünk részt benne, kedvezőtlenül alakulnak a minket érintő ügyek. Nagy fejetlenség van az országban, a bekövetkezni látszó régiósítás pedig csak ront a helyzeten, érintve Kézdivásárhelyt is.”
Sütő Mária Rita fejlesztőpedagógus, a Pro Pectus Egyesület vezetője munkája során többször találkozott szociális kérdésekkel. Fogyatékkal élők számára alakítottak ki támogatói csoportot, tulajdonképpen ez a lépés sarkallta arra, hogy részt vegyen a választások megmérettetésén. „Ezekkel a kérdésekkel, amelyekkel munkám során találkoztam, törvényhozóként sokkal hatékonyabban tudnék cselekedni, mint eddig.”
A négy évig megyei tanácsosként dolgozó Dezső Csongor Attila ügyvéd bevallása szerint szakmája révén rálátást nyer azokra a problémákra, amelyekkel az emberek nap mint nap küszködnek. „Kitartok amellett, hogy az RMDSZ által kitűzött célokat és megvalósításokat véghez vigyem, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy az embereket arra ösztönözzük, hogy elmenjenek szavazni. Nem engedhetjük meg, hogy helyettünk döntsenek.”
A szenátori tisztségre jelölt Fejér László Ödönnek sokat köszönhetnek a felsőHáromszéki gazdák, hiszen többek között az ő közbenjárása révén alakult meg a Kézdi Lacto Coop szövetkezet, de a Kézdivásárhelyi Minorita kolostor felújítása, a helyi Böjte Csaba segítő társaság, valamint az ipari park létrehozása is az ő érdeme. „Továbbra is a vállalkozók és gazdák érdekeit szeretném képviselni. Az elmúlt négy évben a parlamentben a hatalomért harcoltak a pártok, amiből nem sok jó alakult ki. Ki merem jelenteni, hogy a legaktívabb, legfegyelmezettebb és legrelevánsabb törvényeket előterjesztő politikai alakulat az RMDSZ volt. Örülök, hogy itt szerezhettem tapasztalatot és dolgozhattam.” A képviselő meglátása szerint tovább kell folytatni a Háromszéki emberekben elindult közgondolkodást, amely eredményekhez vezet.
A Kovásznán tartott sajtótájékoztatón Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: „az elmúlt nyolc évben tisztességes, organikus együttműködés volt a Szövetségen belül a helyi, megyei és országos képviselet között. Továbbra is az egységre törekszünk, fejlesztési és együttműködési kérdésekben egyaránt és az elkövetkezőkben is egyformán kezeljük a megye öt régióját. Nem az a fontos, hogy az adott térségnek van-e ottani lakcímmel rendelkező jelöltje, a legfontosabb a jó ügyek megtalálása és az egészséges együttműködés.” Az elnök hozzátette, szakpolitikai kampányra készülnek Háromszéken, hiszen az emberek azt várják el, hogy kiemelten foglalkozzanak a szociális-, mezőgazdasági-, egészségügyi- és gazdasági-, illetve munkahelyteremtési kérdésekkel.
„Márton Árpád képviselő évek óta bizonyítja rátermettségét a magyar közösség érdekeinek az érvényesítésében, hiszem azt, hogy Könczei Csaba mezőgazdasági szakember tenni tud a gazdák érdekeiért, ugyanakkor Oltean Csongor is sikerre tudná vinni a fiatalok érdekeit a román parlamentben” – fogalmazott Gyerő József, Kovászna polgármestere. Úgy látja, hogy a következő években meg kell találniuk azokat a fiatal, kompetens személyeket a közvetlen közösségükben, akik képviselni tudják a helyiek érdekeit, hiszen ez alkalommal nincs orbaiszéki személy a jelöltek között.
Kis József, az RMDSZ Orbaiszéki Szervezetének elnöke szintén támogatásáról biztosította a jelölteket annak ellenére, hogy Orbaiszéknek a fordulat után nem volt képviselete. Meglátása szerint erre hangsúlyosan oda kell figyelni, hiszen a térség több mint 50 százalékban más pártból tevődik össze. „Szükség van tehát a közös együttműködésre és támogatásra helyi, megyei és országos szinten egyaránt.”
Az Erdővidék, Orbaiszék és Sepsiszék által támogatott Márton Árpád ’90-től dolgozik a parlamentben, a Szövetségen belül elengedhetetlen a munkája. „Megtanultam, hogy hogyan működik a parlament, figyelem, hogy mi hogyan zajlik, milyen törvények érkeznek be. Most már igyekszem csak pár területet követni, hagyván például a pénzügyi kérdéseket a közgazdászoknak, ezért a művelődés terén, emberjogi-, nyelvhasználati- és jogi kérdésekben képviselem elsősorban a Szövetség álláspontját.” Az egyik kitűzött célja, hogy a Charta szerinti anyanyelvhasználatot törvénybe iktassák, az erre vonatkozó törvénytervezeteket már benyújtották, illetve hogy módosítsák az ártatlanság vélelméről szóló törvényeket, mindezt azért, hogy az igazságszolgáltatást ne lehessen politikai leszámolás vagy nemzeti közösségek megfélemlítése céljából használni. A képviselő továbbra is igyekszik jó kapcsolatot ápolni a helyi szervezetekkel, hiszen nincs olyan község, ahol ne nyújtott volna kézzel fogható segítséget az elmúlt években munkája révén.
Könczei Csaba hat éve vezeti a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot. „Arra törekszem, hogy a Háromszéki mezőgazdasági termelőknek olyan biztonságot teremtsünk, ahol jókedvvel, biztonságban végezhetik munkájukat. Ezt szeretném folytatni magasabb szinten.” A Sepsiszék, Orbaiszék és Erdővidék képviselői tisztségéért induló szakember meglátása szerint azonos hangsúllyal kell kezelni a nagy lehetőségeket rejtő vidékfejlesztési és mezőgazdasági kérdéseket, és kellőképpen fel kell készülniük a 2020-as támogatási ciklusra. Nem egységes nemzeti vidékfejlesztési tervben, hanem régiókra leosztottakban kell gondolkozni, amely hatékonyabbá teszi a pályázási lehetőségeket is.
Kovászna megyében a fiatalok eddig is nagy szerepet vállaltak a választások idején. Most még hangsúlyosabban hallatják hangjukat az ifjúsági képviselőjelölt, Oltean Csongor által. A Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke szerint az elmúlt 8 évben példaértékű együttműködés zajlott az RMDSZ megyei szervezete és az ifjúsági szervezetek között. „Háromszéken az összefogás, a szakmaiság és a nők mellett a fiatalok is megkapták a helyüket. A következő három hónapban konkrét programcsomag kidolgozásán tevékenykedünk a fiatalokkal, amely hangsúlyosan foglalkozik a szakoktatás kérdésével, valamint a 18. életévüket betöltött árva gyerekek munka-elhelyezési és lakhatási lehetőségeivel, illetve konkrét javaslatokat teszünk a részidős munkaprogramok kialakítására, amely a két éves szülési szabadság után munkába állt anyákra vonatkozna. A hónap folyamán online fórumot hozunk létre, amelyre várjuk a fiatalok javaslatait. Írjuk együtt a fiatalok programját.”
maszol.ro

Háromszéken tájékozódott az amerikai nagykövet
Tájékozódás, az itteni helyzet jobb megismerése végett érkezett Kovászna és Hargita megyébe Hans Klemm amerikai nagykövet, és bár rendkívül diplomatikusan kitért a kényes kérdések megválaszolása elől, alkalma volt a térség, az itt élők legfontosabb gondjaival szembesülni, és Sepsiszentgyörgyi, szűk félórás sajtótájékoztatója során legalább tízszer kimondta a Székelyföld románok által tagadott nevét angolul: Szeklerland.
Hans Klemm egy nappal korábbi Csíkszeredai látogatására utalva hangsúlyozta, nem csak politikusoktól tájékozódott, alkalma volt egyszerű polgárokkal is beszélni, hogy megértse az itteni kulturális, gazdasági, politikai helyzetet. Sepsiszentgyörgyre reggel tíz órakor érkezett, Tamás Sándor megyeitanács-elnökkel, Antal Árpád polgármesterrel és Kató Béla református püspökkel találkozott, majd az újságírók kérdéseire válaszolt.
Amerikai álláspont
A táj szépségeit ecsetelő és az itteniek vendégszeretetét méltató szokásos bevezető után Amerika emberi és kisebbségi jogokat, demokráciát támogató álláspontját hangsúlyozta arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok támogatja-e az itt élő magyarság népszavazással és százezres tüntetéssel is megerősített területi autonómiaigényét. „Az Egyesült Államok maximálisan támogatja a Székelyföldi emberek jogát, hogy petíciókat nyújtsanak be és tömegtüntetéseken adjanak hangot elégedetlenségüknek a kormánnyal szemben” – mondotta. A Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ügyében nem foglalt állást, de figyelik a restitúciós folyamatot, felgyorsítását sürgeti – derült ki egy másik kérdésre adott válaszából.
Lapunk kérdésére, mely szerint azt követően, hogy 60 évvel ezelőtt, az ’56-os forradalom során Amerika nem állt ki a szovjet hatalom és kommunizmus ellen fellázadt Magyarország mellett, van-e okuk attól tartani az erdélyi magyaroknak, hogy jogköveteléseik elsikkadnak a Romániával kötött stratégiai partnerség miatt, Hans Klemm általános választ adott. Maga elé mormolva megjegyezte: „A nagyszerű ’56, érdekes...”, majd az Egyesült Államok prioritásait ismertette: a biztonság és stabilitás, melynek fenntartásában Romániának nagy szerepe van; a demokrácia, beleértve a kisebbségi jogok tiszteletben tartását – itt felsorolt más alapvető jogokat, a vallás- és szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot, a nők jogait, az emberkereskedelem megakadályozását –, és hozzáfűzte, ezek kiteljesítése soha véget nem érő próbálkozás. Harmadikként a gazdasági fejlődést említette, Románia jó mutatóit – bár ez nem jelenti, hogy problémái megoldottak, beleértve a kisebbségi kérdést is – fűzte hozzá –, és reményét fejezte ki, hogy a decemberi választások után is folytatódik a jelenlegi irány, sőt, erőteljesebbé válhat a két ország közötti együttműködés.
Magyar sérelmek
Rövid és keveset mondó sajtótájékoztatója után a nagykövet a „szomszédba” vonult a prefektussal találkozni, magyar vendéglátói pedig összegezték mindazt, amit ők elmondtak neki. Tamás Sándor kiemelte, már bevezetőjében elmondta, nem panaszkodni akarnak, partnert keresnek problémáink megoldására. Ismertették, a NATO- és EU-csatlakozásig valóban bővültek az erdélyi magyarság jogai, ám azt követően próbálják visszafordítani az alkotmányban leszögezetteket és jogszabályokba foglaltakat: visszaállamosítás, decentralizáció zajlik, kettős mércét alkalmaznak a hatóságok. Ez utóbbi alátámasztására képekkel is bemutatták, hogy míg Bukovinában hivatalosságok állnak a térség zászlója alatt, Székelyföldön büntetik a székely zászló önkormányzatok általi használatát. Azt is elmondták, hogy mindaz, amit az erélyi, Székelyföldi magyarság kér, az EU 15 államában működik, külön kiemelték Dél-Tirol példáját, és hangsúlyozták, nem szeretnénk mást, csak, ami máshol is lehetséges. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának akadályozását vetette fel, jövőben ünneplik egyházuk 500 éves fennállásának évfordulóját, ez alatt a fél évezred alatt nagyon fontos volt, hogy ne csak a templomban szolgáljanak, de az oktatást és a diakóniát is támogassák, a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanjaik e célokat szolgálták. Mindaz, ami Romániában jelenleg történik, a vallásszabadság korlátozását jelenti, megértik ugyan a geopolitikai helyzetet, de az Egyesült Államoknak is méltányolnia kellene, hogy az itt élő magyarok mindeddig békés, törvényes eszközökkel követelték azt, ami a jog szerint is megilleti őket. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azzal kezdte beszámolóját, hogy mi, magyarok lojális állampolgárai vagyunk Romániának, mégsem szeretnek bennünket, egyrészt mert mindig kimondjuk az igazságot, másrészt, mert szenvedélyesen szeretjük szülőföldünket, és bár száz éve folyamatosan nyomás alatt tartanak, mégis itt vagyunk. Kitért arra is, hogy úgy érezzük, az Egyesült Államok a Romániával kötött stratégiai partnerség miatt lemondott arról, hogy az erdélyi magyarság ügyét markánsan képviselje. Az amerikai alapértékekkel egyetértünk, de lehet-e vallásszabadságról beszélni, miközben elveszik az egyház javait? Úgy értelmezik-e a demokráciát Amerikában, mint Bukarestben, hogy három farkas többségi szavazással dönthet a bárány megevéséről (a bárány ez esetben az erdélyi magyarság – pontosított), egyenlőség-e, hogy a Székelyföldi önkormányzatoknak tiltják azt, ami az ország más tájain lehetséges – sorolta a kérdéseket. Kitért a tervezett regionális átszervezésre, hogy olyan elképzelés körvonalazódik, amely az önkormányzatokat is kiveszi a magyarság kezéből, olyan régióba kívánják beolvasztani a Székelyföldi magyar közösséget, ahol nem lesz többségben, így a döntéseket sem befolyásolhatja. „Világosan elmondtuk, vannak olyan ügyek, amelyekben nincs kompromisszum, az itt élők szembeszálltak Ceauşecuval, Băsescuval vagy Dragneával, amikor szét akarták darabolni a régiót, és szembeszállnak bárkivel, akinek hasonló a szándéka” – ismertette tájékoztatójuk lényegét Antal Árpád.
Amerikai Könyvespolc a könyvtárnak
Hans Klemm a prefektussal folytatott tárgyalás után meglátogatta a Magmát és az Erdélyi Művészeti Központot. A Bod Péter Megyei Könyvtárnak átadta az Amerikai Könyvespolc nevű, 128 címből álló, 2593 dollár összértékű könyvadományt, amelyben szak- és szépirodalmi művek (klasszikus és kortárs amerikai irodalom, gyermekirodalom), valamint az angolnyelv-tanulás tökéletesítéséhez szükséges módszertani munkák találhatóak.
Háromszéki látogatása végén még egy rövid, de kötetlenebb beszélgetésre hívta az újságírókat, mely során meghallgatta egyebek mellett a nyelvi jogok betartásával, a román nyelv oktatásával kapcsolatos észrevételeket. Véleményét szavakban nem fogalmazta meg, de bólogatásai, arca elárulta, nem érti, miért ütközik akadályokba alapvető dolgok biztosítása. Elismerte: aludnia kell még az itt tapasztaltakra, a román és magyar felektől sokszor egymásnak szögesen ellentmondó tájékoztatót kapott, és ahhoz, hogy megértse az itteni helyzetet, meg kell emésztenie mindezt
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román felháborodás Klemm székelyzászlós fotózkodása miatt
Megdöbbenést és felháborodást váltott ki a román sajtóban és a világhálón, hogy Hans Klemm, az Egyesült Államok nagykövete Sepsiszentgyörgyi látogatása során a székely zászlóval fotózkodott a Háromszéki önkormányzati vezetők társaságában.
Az amerikai diplomata kétnapos Székelyföldi látogatása keretében, kedden kereste fel Kovászna megyét, és egyebek mellett Antal Árpád Sepsiszentgyörgyi polgármesterrel, Tamás Sándor tanácselnökkel és Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével folytatott megbeszélést. Ennek a találkozónak a végén készült az a fényképfelvétel, amely székely zászlóval ábrázolja a házigazdákat és az amerikai vendéget.
A román sajtó Antal Árpád Facebook-bejegyzéséből értesült a fotóról és arról, hogy a nagykövet ajándékba kapott egy kék alapon aranysávos lobogót. „Feltettük ma az amerikai nagykövetnek azt a kérdést, hogy lehet-e vallásszabadság olyan körülmények között, hogy közben elveszik az egyházi javakat, úgy értelmezik-e Amerikában a demokráciát, mint ahogyan Bukarestben értelmezik, hogy ha három farkas és egy bárány találkoznak, akkor demokratikusan megszavazzák, hogy mit fognak vacsorázni? Egyenlőség-e az, hogy minket naponta zaklatnak azért, mert szeretnénk használni a zászlónkat, de más megyékben szabad ugyanezt?” – számolt be közösségi oldalán a polgármester.
Már az elöljáró bejegyzését számos bírálat érte román felhasználók részéről, akik sovinizmussal és románellenességgel vádolták meg Antalt, akit megfenyegettek: „ha így folytatja, megtapasztalja, hogy a románok toleranciájának is van határa”. „Jól mondta Vadim, hogy a magyarokat sarokba kell állítani, tudniuk kell, hol a helyük, mint ahogy azt is, hogy 1940 soha nem jön vissza számukra” – posztolta egy másik hozzászóló.
Bevallása szerint sokkolta a Klemmet a székely zászló és „revizionista politikusok” társaságában ábrázoló felvétel Rareș Bogdant, a Realitatea hírtelevízió magyarellenes kirohanásairól elhíresült műsorvezetőjét. A Kolozsvári származású újságíró párhuzamot vont a Bukaresti diplomata gesztusa és az Egyesült Államok chișinăui nagykövetének nemrég tett kijelentése között, miszerint Moldova nem Románia, a Pruton túli országnak pedig el kell felejtenie a Romániával való egyesülés gondolatát.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

„Jólneveltségből” pózolt a székely zászlóval az amerikai nagykövet
„Biztosíthatom önöket, hogy az Egyesült Államok Bukaresti nagyköveteként csak két zászló fontos számomra: az amerikai és a román” – nyugtatta meg szerdán Craiován a román nacionalistákat Hans Klemm, aki - mint mondta - „jólneveltségből” állt be Sepsiszentgyörgyön a székely zászló mögé.
Az amerikai nagykövetnek azért kellett magyarázkodnia az oltyán megyeszékhelyen, mert előző nap Sepsiszentgyörgyön a székely zászlóval pózolt Antal Árpád polgármester, Tamás Sándor, Kovászna megye elnöke és Kató Béla református püspök társaságában. A diplomata most azt mondta, hogy „jólneveltségből” vállalta a közös képet vendéglátóival.
Mint ismeretes, a kép óriási felháborodást váltott ki a román médiában és az külügyminisztérium is számon kérte ezt az amerikai nagykövetségen.
Hans Klemm a Sepsiszentgyörgyi látogatásakor többek között arról beszélt, hogy a Székelyföldi embereknek joguk van törvényes úton utcára vonulni, tiltakozni, petíciókat benyújtani kérve problémáik rendezését. Az Egyesült Államok Bukaresti nagykövetét a két székely megye önkormányzatainak vezetői hívták meg a térségbe, hétfőn Csíkszeredában is járt.
M. Á. Zs.
maszol.ro

A székely zászlóval kapcsolatos „érzékenységre” figyelmeztette a Bukaresti külügy az amerikai nagykövetséget
A székely zászlóval kapcsolatos „érzékenységre” figyelmeztette a Bukaresti külügyminisztérium az Egyesült Államok Bukaresti nagykövetségét szerdán, miután Hans Klemm amerikai nagykövetről olyan fotó jelent meg a román médiában, amelyen egyajándékba kapott székely zászlót tart Kovászna megyei elöljárókkal közösen.
A Bukaresti külügyminisztérium egy szerdán kiadott közleményében elismeri: az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének munkaköri leírásába tartozik, hogy helyhatóságokkal konzultálva személyesen tájékozódjék a fogadó ország realitásairól.
„Az ilyen látogatások egyik előfeltétele a létező érzékenységek ismerete és figyelembe vétele. Ezt az álláspontunkat amerikai partnereinkkel is tudattuk a Bukaresti nagykövetséggel folytatott megbeszélés keretében” – olvasható a román külügyi közleményben.
A román hírtelevíziók többsége először úgy értelmezte az erről szóló külügyi közleményt, hogy a tárca bekérette a diplomatát, ezt azonban Ionut Valcu külügyi szóvivő később az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva cáfolta. „Szó sincs bekéretésről, a miniszternek egyetlen találkozó sem szerepel a programjában” – idézte a hírügynökség a szóvivőt.
A Bukaresti külügy kifejezte meggyőződését: látogatásai alkalmával a nagykövet megismeri a Románia által meghonosított interkulturális modellt, a romániai kisebbségek által élvezett jogokat, amelyek – a kommüniké szerint – mindenben megfelelnek a vonatkozó nemzetközi szabványoknak.
Szerdán a román televíziós és online médiaorgánumok többsége – többnyire elítélő kommentárok kíséretében – tette közzé azt a fotót, amelyen Hans Klemm, az Egyesült Államok romániai nagykövete egy székely zászlót tart a kezében Antal Árpád Sepsiszentgyörgyi polgármester, Kató Béla református püspök és Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke társaságában – többnyire kifogásoló kommentárok kíséretében.
A fotót kedden posztolta Facebook-oldalára a Sepsiszentgyörgyi polgármester. A román nyelvű kísérőszöveg szerint Hans Klemm aznapi Háromszéki látogatásakor egy székely zászlót kapott ajándékba vendéglátóitól. A polgármester azt is megjegyzi: a székely zászló mára már annak a tisztelethiánynak a szimbóluma is, amelyet a román hatóságok tanúsítanak a székely közösséggel szemben.
Az Egyesült Államok Bukaresti nagykövetsége a székelyzászlós fotót kifogásoló sajtókommentárokra reagálva közleményben tudatta: Hans Klemm „Románia egészében az Egyesült Államok nagykövete”, rendszeresen utazik a országban, és a román társadalom különböző csoportjaival találkozik.
„Az Egyesült Államok Románia szövetségeseként és stratégiai partnereként üdvözli és támogatja a romániai demokráciát és Románia erőfeszítéseit, amelyek a demokratikus intézmények megerősítését szolgálják a társadalom valamennyi szegmensének egyenlő és teljes részvétele által” – olvasható az Egyesült Államok Bukaresti nagykövetségének közleményében.
MTI
Székelyhon.ro

"Megzaboláznának"!
"Úristen, megbolondultak az amerikaiak! Jól mondta a néhai Vadim, hogy a magyarokat sarokba kell állítani, tanulják meg, hol a helyük, különben ehhez hasonló helyzetek állhatnak elő. A magyarok nem értik, hogy 1940 már nem jön vissza soha!!!", "Zavar a román zászló? Az országgal – amelyben ti is éltek, és amelynek a levegőjét szívjátok, vizét isszátok – szembeni ellenségességetek és megvetésetek semmi jót nem hozhat...", "Amikor majd rátok irányítjuk az ágyúkat, minden bozgor szufla kiszorul majd a sztyeppei disznófejetekből, ördögadta nomádjai!", "Megint eladtak az amerikaiak, tegnap Kisinyovban, ma Bukarestben!", "Börtönbe velük!", "Románia a Dnyesztertől a Tiszáig tart!", "Vadimnak igaza volt, az amerikaiak a magyarok kezére játszanak. Hol vagy, Johannis?!" "A magyarokat meg kell zabolázni a PRU-val, különben elveszítjük Erdélyt!!!".
Kedves olvasók, ezeket a "szép szavakat" azok közül a kommentárok közül válogattuk, amelyek tegnap jelentek meg a közösségi oldalakon Hans Klemm amerikai nagykövetnek Hargita és Kovászna megyében tett látogatása, illetve azután, hogy a nagykövet Sepsiszentgyörgyön a székely zászlót tartó székely megyék vezetőivel közös fényképen jelent meg. A kommentálók a fentieken kívül a nagykövet és a Sepsiszentgyörgyi polgármester lemondását követelik, sőt egyesek átkot szórtak rájuk és családjaikra.
A fentiek kísértetiesen idézik a ‘90-es évek elejét, a vásárhelyi fekete március szlogenjeit, illetve a hírhedt Har-Kov jelentést. Ami azt is jelenti, hogy az ideig-óráig lappangó magyargyűlölet vulkánként robban a legártatlanabb hírre, amelyet a szélsőséges nacionalisták azonnal meglovagolnak, és igyekeznek politikai tőkét kovácsolni belőle. Hiszen nem tudni, kik a kommentálók: a névtelenség jótékony leple alatt akár vezető politikusok is uszíthatnak. Hogy sikerrel, bizonyítják a fentiek.
A nacionalista kitörés szikráját az a bejegyzés szolgáltatta, amelyet a Sepsiszentgyörgyi polgármester osztott meg saját közösségi oldalán, és beszámolt, hogy a Székelyföldi elöljárók tájékoztatták a nagykövetet arról, hogy Romániában "elveszik az egyházi javakat," "naponta zaklatnak azért, mert szeretnénk használni a zászlónkat, de más megyékben szabad ugyanezt", hogy "a független román bíróság arra fog engem kötelezni, hogy egy műemlék épületről levegyem a magyar feliratot, és ha nem veszem le, akkor naponta 150 euróval fognak büntetni".
Az elöljárók azt is elmondták a nagykövetnek, hogy "egy olyan regionalizációs terv van előkészítve, mely arról szól, hogy az önkormányzatokat is kivegyék a magyar közösség kezéből, és a Székelyföldi magyar közösséget egy olyan régióba akarják beolvasztani, ahol a magyarság nem lesz már többségben" és a többi.
Ezek nyomán lángolt fel a szélsőséges nacionalizmus és a magyarellenesség. Nem véletlen, hiszen decemberben parlamenti választások lesznek, és a párt, amelyre az egyik kommentáló utalt, éppen a szomorú emlékű nagy-romániás pártvezér céljait igyekszik megvalósítani. Ilyen "indítással" előreláthatólag durva, kiélezetten magyarellenes kampányra lehet számítani. Ezért fontos, hogy a magyarság érdekképviselete olyan jelölteket állítson, akik képesek szembeszállni és visszaverni az ilyen és hasonló támadásokat.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Aláírta az együttműködési megállapodást az RMDSZ és az MPP
Együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ és az MPP a parlamenti választások kapcsán. A megállapodás szerint az MPP két befutó helyet kap az RMDSZ képviselői listáin, Hargita, illetve Kovászna megyében. További öt megyében is lesznek MPP-s politikusok a listákon, nem befutó helyeken. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta a szerződés nyilvános Kolozsvári aláírásakor, lemodellezték a korábbi választások eredményeit figyelembe véve, és az új választási törvény miatti szükséges korrekciókat elvégezve, hogy melyek a befutó helyek, így esélytelen az, hogy az MPP-nek több mint két jelöltje vesz részt a törvényhozásban decembertől.
Elmondta, a megállapodás előzménye az EP-választások előtt kötött megállapodás, amelyet azzal a lehetőséggel írtak alá, hogy továbbviszik az önkormányzati és a parlamenti választásokra. Elhangzott, mind a versenynek, mind az együttműködésnek megvan a maga ideje, az önkormányzati választásokon volt, ahol vállalták a versenyhelyzetet, de most együtt indulnak a parlamenti helyekért.
„A helyi szinten létező töréseket, konfliktusokat figyelembe véve azon kell dolgozni, hogy kialakuljon az együttműködés, és tartalommal tudjuk azt megtölteni. Ha az MPP és az RMDSZ vezetősége kezet fog, nem jelenti azt, hogy például Gyergyóújfaluban is működik az együttműködés” - vázolta az RMDSZ-MPP egyezség kihívásait a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor szerint a megállapodás megkötését alátámasztják az időszakosan végzett szociológiai kutatások, fogadóórák, városi konzultációk eredményei is: a magyar emberek jelentős része elvárja, hogy a politikai pártok között legyen együttműködés, ne legyen vita a pártok között.
Ha az emberek ezt igénylik, akkor a parlamenti választások kétségtelenül olyan ügy, ahol fontos a együttműködés, ennek keretét biztosítja a ma aláírt együttműködési megállapodás.
Kérdésünkre, hogy milyen esélyt lát a teljes körű együttműködésre a három erdélyi magyar politikai alakulat között, arra való tekintettel, hogy az EMNP megkereste az RMDSZ-t egy egyeztetés érdekében, Kelemen Hunor elmondta, létezik ennek a beszélgetésnek a létrejöttére nyitás az RMDSZ részéről, ezt már jelezték az EMNP-nek is. Egyébként az EMNP az MPP-t is megkereste ez ügyben. Egyelőre nem találkoztak, az EMNP-nek kellene visszajeleznie az időpont kapcsán. Kelemen elmondta: van szándék a beszélgetésre az RMDSZ részéről, a párbeszédre szükség van, de megállapodásra nem lát esélyt, ha jól értette a Toró T. Tibor által a Transindexnek adott interjújában elmondottakat. Mindenesetre a parlamenti választás kapcsán már nincs lehetőség semmiféle megállapodás megkötésére, a listák zárulnak, kezdődnek a jelölteket támogató aláírásgyűjtések, és hamarosan indul a kampány - mondta.
Biró Zsolt elmondta, a 2014-ben, az EP-választások kapcsán megkötött megállapodás jelentős lépés volt az erdélyi magyar politikában. Ma erősebb az erdélyi magyarok érdekérvényesítő képessége. Az MPP-ben az az álláspont kerekedett felül, hogy a képviseletre szükség van. Felelős politikai alakultként fontos, hogy az MPP is ott legyen a parlamentben. Az MPP nem akarta gyengíteni a magyar képviselet esélyeit, éppen ezért sem 2008-ban, sem 2012-ben nem indultak a parlamenti választásokon. Most ennek a megállapodásnak az eredményeként két MPP-s kerül be a törvényhozásba. Kérdésünkre, hogy a Hargita megyei hellyel kapcsolatosan milyen visszajelzések érkeztek az udvarhelyszékiek részéről, Kelemen Hunor elmondta, az együttműködést az RMDSZ is szokja, és az udvarhelyszékiek egy része furcsállta azt, hogy Biró Zsolt személyében egy marossárpataki illetőségű jelölt indul ezen a képviselői helyen.
Kelemen elmondta, a Szövetségi Állandó Tanács döntött, vannak szövetségi érdekek, amelyek a helyi érdekeket felülírják. Marossárpatak nincs olyan messze Udvarhelyszéktől, hogy Biró Zsolt ne lássa az udvarhelyszéki problémákat. Ezzel együtt az RMDSZ-ben 25 évig a röghöz kötés elve érvényesült. Ezt az elvet követik, de ez egy olyan vita tárgyát képezheti, amelyet érdemes lesz lefolytatni egy adott pillanatban - fogalmazott.
Biró Zsolt elmondta, azzal együtt, hogy Udvarhelyszéken indul, a teljes Erdélyt képviselni szándékozik. „Az MPP két helyet kapott a frakcióban. A feladata az lesz, hogy a teljes erdélyi magyarságot képviselje, Szatmár megyétől Kommandóig, és képviseljék az MPP céljait is” - mondta az MPP elnöke.
(tudósítónktól)
Transindex.ro

Létező érzékenységek
Egy újabb zászlóügy, amerikai-székely koprodukcióban. Szilágyi Aladár jegyzete.
Kerekded, diplomáciai alhangokkal elegy médiabalhé kerekedett abból a bizonyos lobogóepizódból, amidőn Hans Klemm, az Egyesült Államok Bukaresti nagykövete a nemlétező Székelyföldet körbevizitelve, Kovászna megye elöljáróinak társaságában a székely zászlót maguk elé teregetve fotózkodott. Az írott és a sugárzott sajtó riadót fújt, a médiák beirogató, beszóló fogyasztói, mániákus fórumozói is elmondták a magukét a példátlan és felháborító epizódról, a külügy bekérette a diplomatát, s az érintett szikár, higgadt szövegben reagált az ingyen cirkusz ilyetén fejleményeire.
A hír- és kommentpaksamétát átnyálazva számomra a külügyminisztérium közleményének az a passzusa volt a legmeghatóbb, melyben kijelentik, hogy „Az ilyen látogatások egyik előfeltétele a létező érzékenységek ismerete és figyelembe vétele. Ezt az álláspontunkat amerikai partnereinkkel is tudattuk a Bukaresti nagykövetséggel folytatott megbeszélés keretében.”
Bár a szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy a román külügyér „a létező érzékenységek” kellő ismeretét számon kérve kinek, kiknek az érzékenységére utalt, de százat merek tenni egy ellen, hogy csakis a hiperérzékeny román néplélekre gondolhatott. Ezt támasztja alá a kommentelők özöne is, amidőn a szelídebbje az amerikai elnökválszatási kampánnyal(!) hozza összefüggésbe az esetet, a fantáziadúsabbja pedig egyenesen Erdély megkaparintását célzó amerikai-(székely)magyar összeesküvésről fabulál.
Az viszont meg se járja az eszüket, hogy netán a másik, a székely oldalon is előfordulhatnak „létező érzékenységek”…
erdelyiriport.ro

Vigyázó szemetek…
Lassan tíz éve annak, hogy a Hargita és Kovászna megyei közművelődési szakemberek együttes fórumán döntés született: legyen székely kultúra napja! Megünneplésére – nem véletlenül – a Tamási Áron születésnapjához (1897. szeptember 20.) legközelebb eső hétvégét választották: ugyanis Tamási „munkássága, üzenete az a felvállalt szellemiség, amely sajátos székely szűrőn látja, értelmezi és éli meg a világot”.
A Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesülete tizenkét pontban összefoglalva ajánlásokat is megfogalmazott a székely kultúra napjára: ezek java része kulturális örökségünk szellemi megidézésére vonatkozik, de van köztük néhány egyéni döntésre bízott javaslat is. Nem nagy dolgok, egymás mellé illesztve azonban kerek egészét adják annak az értékrendnek, amely mentén eleink szervezték családi és közösségi mindennapjaikat, hitbéli életüket, megalkották ember és természet egymást segítő – és nem romboló – harmóniáját. A székely kultúra napja mégsem honosodott meg a köztudatban. Bár első alkalommal épp Alsócsernátonban, a Haszmann Pál Múzeumban rendezték meg 2008-ban (a szakmai találkozó az elméleti megalapozásról szólt, amely – a korabeli beszámolók szerint – „az uralkodó pAradigmák elemzésére, azoknak a globális, a magyar és székely kultúrára való kihatásaira, illetve egy Székelyföldi közművelődési koncepció véglegesítésére” vonatkozott), Háromszék azóta sem jeleskedett a szeptember 20-ához legközelebb eső hétvégének ünnepnappá való emelésében. Érdekes módon pár kisebb csíkszéki faluban hagyománnyá vált: Gyergyócsomafalva általános iskolájában például azóta is minden évben megszervezik, igazi nagyrendezvényt azonban csupán Udvarhelyszék Tamásiról nevezetes nagyközségében, Farkaslakan tartanak. Idén is: holnap az író szülőházánál, illetve a lánytestvérének nagy nehézségek árán megmentett házának udvarán szintén nagy nehézségek árán felépített – az uniós pályázati pénz kevésnek bizonyult, a Tamási Áron Művelődési Egyesület közösségi összefogással tudta befejezni az épületet – kultúrcsűrben zajlik az ünnepség. Látván-hallván, mi történik „a kultúra frontján” Székelyföld innen nézvést túlsó végén, önkéntelen hazanéz az ember. Itthon a székely kultúra napjának se múltja, se jelene, se jövője. Furcsa, hogy a művelődési intézmények nem élnek, a közművelődés szürke eminenciásai nem használják ki, de még inkább furcsa, hogy a politikum nem ismeri fel a benne rejlő lehetőséget. A Tamási Áron Művelődési Egyesület következetessége, kitartása ugyanis nem valamiféle kétségbeesett vergődés az író emlékének őrzésére, hanem olyan nap meghonosításának kísérlete, amely méltán piros betűs dátum lehetne gyásznapokkal teljes naptárunkban. Vigyázó szemetek hát Farkaslakara vessétek! Adalék csupán: a székely kultúra napjára megfogalmazott ajánlások kilencedik pontja azt mondja: „Ha teheted, légy ma székely kultúra »fogyasztó«. Keress olyan művészeti műalkotásokat, amelyek a székelység szellemi/lelki szűrőjén át értelmezik a világ dolgait. Menj el ma ilyen jellegű előadásra, látogass ilyen tárlatot, olvass ilyen művet.” A mai, a holnapi nap kavalkádjában szakíts időt erre is, Székelyföld kulturális fővárosának lakója!
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Életet mentettek a magyar orvosok Háromszéken
Közel ezer személyt vizsgáltak meg négy nap alatt a Bács-Kiskun megyei Kórház szakorvosai és asszisztensei a Háromszéki Bereck kultúrotthonában kialakított ideiglenes rendelőben.
Belgyógyászati, kardiológiai, bőrgyógyászati, fül-orr-gégészeti, gyerekgyógyászati, sebészeti, nőgyógyászati, ideggyógyászati és ultrahangvizsgálatokat, valamint reumatológiai és laborvizsgálatokat végeztek, amelyeket, ha ki kellene fizetni több tízezer forintba kerülnének, mutatott rá Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója. Hozzátette, a román lakosság köréből is sokan részt vesznek ezeken
Idén is sikerült életet menteniük, egy 11 éves kislány laboreredményéből ugyanis kiderült, hogy rosszindulatú nyirokmirigy-daganata van, már a Temesvári kórházban kezelik. A főorvos elmondta, Kecskeméten biztosítják a gyerek további kezelését, és addig jönnek a Székelyföldre, amíg szükség lesz rájuk. A tervek szerint jövő évtől kétszer látogatnak a térségbe, egy alkalommal Hargita, egyszer pedig Kovászna megyébe.
Tamás Sándor tanácselnök emlékeztetett, hogy a magyarországi testvérmegyékkel évekkel ezelőtt kezdték el az ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatot. Két évig Szolnok megye kórházának szakorvosai végeztek vizsgálatokat Kommandón és Barátoson, Vargyason, Köpecen és Felsőrákoson. Tavaly Bács-Kiskun megyével és a Kecskeméti megyei kórházzal közösen Sepsibodok községben szervezték meg a programot, míg idén Bereck, Ojtoz és Kézdimartonos lakói élhettek a lehetőséggel.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)

Bukarestben kezdődtek meg a Háromszéki turisztikai napok
Bukarestben kezdődtek meg hétfőn este a Háromszéki turisztikai napok, a rendezvény célja népszerűsíteni a román turisták körében Kovászna megye idegenforgalmi lehetőségeit.
A Kovászna megye Turizmusáért Egyesület, a Kovászna megyei önkormányzat, valamint a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett rendezvény megnyitóját a Bukaresti Balassi Intézetben tartották, ahol székely népi mesteremberek és egyéb kézművesek mutatták be portékáikat.
Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: az elmúlt években sok millió EUrót fektettek a Háromszéki turisztikai infrastruktúra fejlesztésébe, és az ennek nyomán bővült idegenforgalmi lehetőségeket akarják népszerűsíteni. Közölte, tíz év alatt megkétszereződött a Háromszéki turisták száma, ugyanis tíz évvel ezelőtt 50 ezren látogatták Kovászna megyét, míg tavaly százezer turista kereste fel. A turisták 90 százaléka romániai volt, akiknek 80 százaléka román nemzetiségű.
Rámutatott: olyan programokat kell kínálni a román turistáknak, amit máshol nem találnak meg, ezért sajátos székely-magyar programot kell összeállítani, de úgy, hogy az fogyasztható legyen számukra.
A szeptember 25-ig tartó rendezvény tematikus napokból áll, így kedden Háromszéki kúriákat és kastélyokat lehet látogatni ingyen. Az érdeklődők megtekinthetik a zágoni Mikes-Szentkereszty kúriát, a Vargyasi Daniel-kastélyt, a csernátoni Damokos Gyula-kúriát, az olaszteleki Daniel-kastélyt, valamint a dálnoki Gál-kúriát. Bemutatják a Háromszék hét csodája című kiállítást, ami úgy jött létre, hogy Háromszéki civil szervezetek, helyiek és egy zsűri válogatta ki a térség legértékesebbnek tartott turisztikai látványosságait, épített örökségét vagy természeti különlegességeit.
Szerdán gyógyfürdőket és mofettákat lehet látogatni, az érdeklődők a bölöni, a hatolykai, a málnásfürdői, az oltszemi, az előpataki és a sugásfürdői fürdőket kereshetik fel. Csütörtökön Kovásznán az idegenforgalmi markertingről tartanak képzést a helyi vendéglátóknak, pénteken múzeumokat és tájházakat lehet felkeresni. Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Vadászati Múzeumban megnyitják a III. Transnatura Nemzetközi Természetfotó Pályázat anyagaiból készült kiállítást, majd a hétvégén gyalogtúrákat szerveznek Háromszéken.
(MTI)
erdon.ro

Előrelépés történt
Tanácskoztak a volt politikai foglyok
Szeptember 15–17. között Mamaián tartotta 23. kongresszusát a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, melyen a Háromszéki szervezet öt küldöttel képviseltette magát.
A kétnapos rendezvény fő témája az 1990/118-as kárpótlási törvény alkalmazása és módosítása volt. Török Józseftől, a Kovászna megyei szervezet elnökétől megtudtuk, a nagygyűlésen javaslatok születtek a 118-as törvényerejű rendelet olyszerű módosítására, mely lehetővé teszi az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek talált és ezért visszavont, 2009/221-es törvény – amely egyrészt a kárpótlásra jogosultak körét bővítette a leszármazottakkal, illetve bevette a kulákokat is – előírásainak a beépítését is. A kongresszus ezeket elfogadta, és a kibővített törvénytervezetet jóváhagyás végett továbbította az illetékeseknek. Az adótörvényt is sikerült a 118-as törvény előírásai szerint módosítani. Ennek értelmében a volt politikai foglyok házastársai is mentesülnek az adófizetés alól, akik pedig ezt megtették, a befizetett összeget visszaigényelhetik.
Török József nem rejtette véka alá, hogy a szövetség országos elnöke megrótta a megyei szervezeteket, amiért nem fizetik be a központ fenntartása érdekében rájuk eső évi járulékot. Háromszéken a kárpótlásban részesülők alig 20%-ka fizette ki az idei tagsági díját.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Háromszék csodái
A Háromszéki Turisztikai Napok keretében az olaszteleki Daniel-kastélyban mutatták be kedd este Háromszék hét csodáját. A felszólalók hangsúlyozták: a Damokos Gyula-kúria és Haszmann Pál Múzeum, a kovászna–kommandói keskeny nyomtávú erdei vasút és a rajta közlekedő gőzmozdony, a Büdös-hegy és környéke, a nagyajtai unitárius műemlék templom, a gelencei műemlék Szent Imre-templom, a rétyi Nyír és a Vargyasi-szoros turisztikai értéke hatalmas, így megfelelő népszerűsítés mellett idegenforgalmunk fellendülését segíthetik.
Grüman Róbert megyeitanács-alelnök kiértékelő beszédében a turizmusban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet: míg tíz esztendővel ezelőtt még csak ötvenezren, addig a népszerűsítési munkájuknak köszönhetően tavaly közel százezren keresték fel megyénket. A kimutatások azt tükrözik, a látogatók kilencven százaléka romániai, nyolcvan százalékuk pedig a román vidékekről érkezett; a hét csoda erőteljes reklámozása révén őket is meg kívánják szólítani. Grüman szerint kétséges volt, hogy a Kovászna megye Turizmusáért Egyesület kiírása mennyire lesz sikeres, de hamar beigazolódott, a Háromszéki embereket érdekli a téma, szívesen vesznek részt értékeink azonosításában. Felhívásukra negyvenhárom remek pályázat érkezett, a közösségi oldalakon keresztül mintegy százezer embert szólíthattak meg, akik kedvelésük által véleményüket is kinyilvánították, ők adtak támpontot az elbíráló bizottság – László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Cora Dumitrescu építész, Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna megyei Értéktár Bizottság elnöke, Kopacz Zsuzsa turisztikai szakember, valamint számára – tagjainak. A hogyan továbbról úgy nyilatkozott, az elkövetkezendőkben számos népszerűsítő anyagot készítenek és juttatnak el azokhoz, akik vendégeket hozhatnak vidékünkre. Kiknek pályázata most nem nyert, ne csüggedjenek – üzente –, előtérbe kerülhetnek az általuk javasoltak is, hiszen arra készülnek, a kiírást kétévente megismétlik.
Szőts-Papp Zsuzsa sajnálta, hogy a pályamunkák közül néhányat ki kellett zárniuk: mert bármennyire is magunkénak valljuk, például a Szent Anna-tó nem a „miénk”, hanem Hargita megyéé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a most kiválasztottak közül több is bekerül a megyei, sőt a Székelyföldi Értéktárba, és abban is bizonyos, rendelkezünk olyan értékkel is, amelyeket hungaricumnak fognak nyilvánítani.
A hét csodával a helyszínen is „ismerkedni” lehetett: nagyméretű puzzle-ból lehetett kirakni, gyermekek és felnőttek ragadtak ecsetet, hogy a fehér-feketében kinyomtatott csodákat kiszínezzék, vagy éppen a modern eszközöknek köszönhetően virtuális túrán is megszemlélhették azokat.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Péter Ferenc: a szálak összevarrása a prioritás
Maros megyet Székelyföld szerves részeként kell kezelni és megjeleníteni, hisz ez semmiképp nem lehet sértő a románság számára – állítja Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat új elnöke.
Szerinte mielőbb össze kell varrni azokat az infrastrukturális szálakat, amelyek a térséget a szomszédos megyékkel – elsősorban Hargitával – összekötik. A nyáron megválasztott megyevezető elsődleges célként kezeli az elődjei által elkezdett projekteket.
– Amikor három hónappal ezelőtt tisztségbe került, nem kezdett panaszkodni az elődjére, ami meglehetősen szokatlan a hazai politikai életben. Annyira elégedett volt a megyei önkormányzatnál talált helyzettel, vagy tényleg nem esett ki egyetlen csontváz sem a szekrényből?
– Soha nem foglalkoztatott az, hogy ki mit tett, vagy éppenséggel nem tett előttem, mindig az érdekel, mit tudok én megvalósítani. Nem írom le elődöm terveit, ellenkezőleg, megpróbálom azokat befejezni. A politikusoknak nem az ujjal való mutogatás volna a feladatuk, mint ahogy az sem, hogy elődjeiket szapulják. Arra kell törekednünk, hogy a ránk hagyott teendőket felleltározzuk, és minél előbb és jobban vigyük véghez. Tudom, hogy nem ez a trend, hisz főként kormány-, de talán alsóbb szinteken is divattá vált az elődökre hárítani mindent. Ez nem az én stílusom.
– Megoldásra váró gondokat mégiscsak örökölt. Melyek a legfontosabbak ezek közül?
– A legnagyobb kihívást a két nagy uniós pályázat lezárása jelenti: gondolok a kerelőszentpáli hulladékgazdálkodási rendszer működésbe helyezésére, valamint a csergedi motorpark építésének befejezésére. Ezek azért is számítanak prioritásnak, mert ha nem sikerül időben befejeznünk, nagyon sokat veszíthetünk. Magyarán: a lehívott támogatást vissza kell fizetnünk.
– Értsem úgy, hogy a motorparkba való további pénzek injektálásával leginkább azt nyerhetjük, hogy nem veszítünk?
– Ezt nem így fogalmaznám meg. Inkább azt mondanám, hogy amennyiben befejezzük, elköltünk egy bizonyos összeget. Ha leállunk az építkezéssel, veszítünk egy bizonyos, az előbbivel körülbelül azonos összeget. De akkor elveszítjük magát a beruházást is, és egy építőteleppel mAradunk. Amennyiben ezt a versenypályát sikerül jól, gazdaságosan és ötletesen működtetni, kimondottan nyerünk, hisz még egy ilyen sehol nincs sem Erdélyben, sem Romániában. Azt se feledjük, hogy az autópálya egy csomópontja is a motorpark közelében lesz, ami komoly turisztikai potenciállal ruházza fel.
– Melyek azok a területek, melyek radikális szemléletváltást kívánnak a megyei önkormányzatban, illetve az alárendeltségébe tartozó intézményeknél?
– Ahhoz, hogy egy közel ötezer személyt foglalkoztató intézményt átlássál nem elég egy-két hónap, de talán három sem. Nem hinném, hogy a térségben lenne még egy olyan cég vagy intézmény, amely ennyi alkalmazottal rendelkezne. A saját apparátusunkról tudom, hogy nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küszködik, mint az ország más helyi vagy megyei önkormányzatai. A műszaki igazgatóságunknál csaknem öt megüresedett mérnöki állás van, viszont semmi garanciánk nincs arra, hogy a megadott bérezési lehetőségeinkkel sikerül rövid időn belül betöltenünk őket. Pedig a hozzánk tartozó úthálózat korszerűsítése és karbantartása a megye egyik legfontosabb prioritása. Sajnos nem ez az egyetlen igazgatóság, amely szakemberhiánnyal küszködik. Hasonló meg másfajta gondok vannak a repülőtérnél, a kórházaknál is… De, hogy ne csak panaszkodjak: a beruházási, fejlesztési osztályra sikerült néhány pályázatíró munkatársat alkalmazni, akiknek már most rengeteg munkája van, hisz uniós alapokból szeretnénk folytatni a Kultúrpalota restaurálását és a természettudományi múzeum felújítását.
– Apropó, repülőtér: végre sikerült kinevezni Peti Andrást az intézmény élére. Melyek az elvárások?
– Röviden fogalmazva az, hogy juttassa vissza a vidrátszegi légikikötőt oda, ahol néhány évvel ezelőtt volt, ahol lényegében a helye van. Az utóbbi időben – főleg az utasforgalmat, a célállomásokat és a légitársaságokat illetően – nagyot zuhant a Transilvania Nemzetközi Repülőtér, ezt a mélyrepülést kell valahogy megállítani. Elfogadhatatlan, hogy fele annyi járat van, mint öt-hat évvel ezelőtt, míg Kolozsvárról a Tarom mellett már a Blue Air és a WizzAir naponta több járatot indít Bukarestbe, nálunk az a heti kettő sem mAradt meg, arról nem is beszélve, hogy a légi operatőröket illetően a Transilvania egy lábon áll, mindössze a WizzAir-re támaszkodik. És akkor még nem beszéltem a felújításra szoruló kifutópálya állapotáról. Nem lesz könnyű az új igazgatónak, hisz a verseny óriási; körülöttünk olyan repterek nőtték ki magukat, mint a Kolozsvári meg a nagyszebeni, de akár a Temesvárit és a jászvásárit is említhetném. A közeljövőben tárgyalásokat kezdeményezünk az EUrópai Uniónál minket feljelentő Kolozs megyei önkormányzattal, hisz mindkét félnek meg kell értenie, hogy nem egymás ellen kell harcolnia, hanem egymást kiegészítve megtalálnia a kölcsönösen előnyös megoldásokat. Abban a pillanatban, amikor elkészül az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely–Torda szakasza, már csak egy szűk óra fogja elválasztani a két repülőteret. Én ebben inkább lehetőséget látok, mintsem fejetlen versengésre való okot.
– Az utóbbi négy évben nem csak országos, de megyei szinten is mintha zárójelbe tevődött a magyarság – mind vidékfejlesztési, mind közösségépítési szinten. Hogy érzi, akad helyretenni való ebben a kérdésben?
– Nem csak a magyarlakta vidékek tevődtek zárójelbe. Az elmúlt négy évben azok az önkormányzatok tudtak hatékonyan dolgozni, amelyek pályázati tartalékokkal rendelkeztek. Ugyanis az elmúlt négy évben kormányszinten jóformán egyetlen beruházási program sem volt tetten érhető, az európai uniós pályázatok pedig kifutóban voltak. Ennek tulajdonítható, hogy hiányoztak a beruházások, főként az infrastrukturális fejlesztések. A kis települések a LEADER-programon keresztül próbáltak apróbb-cseprőbb dolgokat megvalósítani, de ezeket nem sorolhatjuk a jelentős megvalósítások közé. Persze mindemellett jócskán érzékelhető volt, hogy sem az ország-, sem a megyevezetés számára nem a magyarság jelentette az egyes számú prioritást. Maros megye elöljárói is inkább oda igyekeztek irányítani a pénzeket, ahonnan a szavazók érkeztek. Nem igaz, hogy a román vidékeken nincs jó helyen a pénz, de azért valóban érezhető volt, hogy lényegesen több jutott oda, mint felénk. Ettől függetlenül tanácsosainknak sikerült kimozdítaniuk a holtpontról a bözödújfalui tó felé vezető út helyzetét. A nyáron elkezdődött a munkálat, jövő tavaszra aszfalt kerül a mintegy nyolc kilométeres szakaszra, utána a hátramAradt három kilométernek is nekilátunk úgy, hogy lehetőleg 2017-re tudjuk összekötni Erdőszentgyörgyöt Székelykeresztúrral, vagyis Maros megyet Hargitával. Ez az aszfaltos út nem csak távolságokat rövidítene le, de jelentőset lendítene a térségen.
– Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök az utóbbi években többször is nehezményezte, hogy Maros megye jóformán semmit nem tesz annak érdekében, hogy több és jobb infrastrukturális szál kösse össze Hargita megyével. Az említett szakaszon kívül még volna egy pár jobb sorsra érdemes köves, poros út…
– Ezt már fel is térképeztük, és a múlt héten közösen körbejártuk, felmértük ezeket az utakat. Egy hozzávetőleges számítást is fogunk végezni, lássuk, mit jelentene ezeket a szálakat összevarrni. Példaként említem meg, hogy a tavaly megépült Nyárádmagyaróst Sóváraddal összekötő út folytatása Siklód és Küsmöd irányába még felújításra vár. Ha nem is tudjuk leaszfaltozni, de legalább le kellene köveznünk úgy, hogy a kisautók számára is járhatóvá tegyük. Ugyanez lenne az elképzelés a Bözöd és Gagy irányába vezető úttal is. De számunkra nem csak a Hargita megyei szálak fontosak; van még tennivaló a Beszterce-Naszód, Fehér és Szeben megye felé vezető utakon is. Számomra elfogadhatatlan, hogy 2016-ban még mindig vannak olyan megyei utak, amelyekre nemhogy aszfalt, de még kő sem jutott! Olyan utak, ahol nem csak a személygépkocsik, de a terepjárók is nehézkesen tudnak végigmenni. Már csak azért is tartom fontosnak ezen másodrangú utak felújítását, mert az országutak oly zsúfolttá váltak, hogy – főként nyári időszakban – szinte lehetetlen azokon normális körülmények között közlekedni. Sajnos az útépítést illetően az elkövetkezendő években sincs kilátás túl jelentős uniós támogatásra. Egyelőre a Nyárádtő–Dicsőszentmárton és a Segesvár–Szentágota útszakasz felújítására sikerült pénzt szereznünk. Ez mindössze egy pár százalék a megye közel nyolcszáz kilométeres úthálózatából. Ha nem kapunk kormánytámogatást, önerőből soha nem fogjuk tudni ezeket rendbe tenni.
– Szintén az elmúlt ciklus liberális uralma alatt úgy festett, mintha Maros megye nem is lenne Székelyföld része. A közös rendezvényeken – akár itthon, akár Magyarországon vagy Nyugaton – csak Hargita és Kovászna tartotta a frontot. Mondja, hogy ebben nem folytatja Ciprian Dobre politikáját!
– Ebben eddig sem osztottam a volt elnök véleményét, és amikor tehettem, Szováta polgármestereként csatlakoztam Hargita és Kovászna megye kezdeményezéseihez, már csak azért is, hogy Marosszék se mAradjon le ezekből. Természetesen mostanra változott a helyzet, Maros megye ismét hathatósan szeretné képviseltetni magát minden olyan akcióban, amely Székelyföld népszerűsítéséről szól. Sőt kötelességemnek tartom az efféle rendezvények szervezését vagy támogatását. Úgy vélem, semmiképp nem lehet sértő egyetlen román lakos számára sem, ha például egy Székelyföldi grafikai biennálén Maros megye is képviselteti magát, és a megnyitón szót kap az önkormányzat elnöke is.
– Milyen az együttműködés azzal a Szociáldemokrata Párttal, amelynek megyei elnöke egy évvel ezelőtt azért kardoskodott, hogy bárki, csak ne magyar ember kerüljön prefektusi tisztségbe?
– Pillanatnyilag nagyon jó, s remélem, így is mArad. Már a beiktatási ülésen is lehetett látni, működik az egyezség: még véletlenül sem voltak mellészavazások. A két PSD-s alelnökkel jól együtt tudok működni, aminek szerintem meg is lesz az eredménye.
– Az utóbbi időben a megyemenedzseri tisztség létrehozása és annak állítólagos várományosának a személye borzolta, főként a közösségi oldalakon, a kedélyeket. Valóban Kelemen Márton a kiszemelt?
– Személyekről nem beszéltünk, csak hát valaki, valakik elkezdték ezt terjeszteni, mások meg ragozták. Tudni kell, hogy a megyemenedzsert nem az elnök nevezi ki. Ez egy pályázat alapján elnyerhető tisztség. Egyelőre nem sietjük el, keressük a megoldást. Az első hónapokban nem ez az elsődleges célunk, hanem a teljes intézményrendszer átvilágítása. Kelemen Márton – aki tanácsadóként valóban tagja a csapatomnak – nagyon jól ismeri a rendszert, hisz több mint egy éven keresztül alelnökként tevékenykedett, tapasztalt, de egy fél szóval sem jelezte, hogy ilyenszerű igényei vagy álmai lennének. Ha érdekli az állás, jelentkezik majd a versenyvizsgán.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Tizenöt polgármester sérelmezi, hogy az RMDSZ az MPP-nek adta az udvarhelyszéki képviselői mandátumot- A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 15 udvarhelyszéki polgármestere írta alá azt a beadványt, amelyben sérelmezik, hogy az RMDSZ a Magyar Polgári Pártnak (MPP) adta az Udvarhelyszéket megillető, befutónak számító helyet a szövetség Hargita megyei képviselőjelölt-listáján - írta csütörtökön a Székelyhon portál.
Az elöljárók arra kérik az RMDSZ döntéshozóit, hogy változtassák meg a döntést.
"Udvarhelyszéken több tízezer szavazatot hoztunk mi, polgármesterek az RMDSZ-nek azért, hogy parlamenti képviseletünk legyen évtizedeken keresztül. Ehhez most is ragaszkodunk" - idézte a Székelyhon Bokor Sándort, Parajd polgármesterét, aki szerint elvi kérdés, hogy Udvarhelyszék parlamenti képviselőjét az RMDSZ adja.
A polgármester közölte: egyetért a nemzeti összefogás gondolatával, de szerinte arra is gondolni kell, hogy nehéz lesz arra kérni a szövetséggel szimpatizáló választókat, hogy az MPP jelöltjét juttassák be a parlamentbe. Bokor Sándor hozzátette: véleményüket elmondják az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet csütörtök délutáni küldöttgyűlésén is, ahol a listán szereplő képviselők rangsorolásáról döntenek.
A portál által megkérdezett polgármesterek főleg azt kifogásolták, hogy a szövetség felső vezetése a megkérdezésük nélkül döntötte el, hogy Biró Zsolt kapja az udvarhelyszéki befutónak számító helyet a képviselőjelölt-listán.
Biró Zsolt MPP-elnök, az udvarhelyszéki képviselői szék várományosa az RMDSZ belső ügyének tekintette a polgármesterek beadványát. Hozzátette, az együttműködés esetenként kölcsönös áldozatokkal is jár. Rámutatott: az MPP-szimpatizánsok részéről is hasonló aggályok fogalmazódnak meg, amikor azt mondják nekik, hogy az RMDSZ jelöltlistájára szavazzanak.
Biró Zsolt ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az MPP jelöltje nyerte meg a júniusi önkormányzati választásokon a Székelyudvarhelyi és szentegyházi polgármesteri széket, és a pártnak azokon a településeken is jelentős szavazóbázisa van, ahol az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött.
"Úgy gondolom, hogy a mostani, kezdeti berzenkedéseket kezelni tudjuk, és a következő hetek, hónapok során kialakul a kölcsönös bizalom. Az a fontos, hogy december 11-én úgy tudjuk megszólítani a választókat, hogy annak eredménye is legyen" - fogalmazott.
Az RMDSZ és az MPP szeptember 15-én kötött a parlamenti választásokra és a következő parlamenti ciklusra vonatkozó együttműködési megállapodást. Ebben az RMDSZ két, befutónak számító képviselőjelölti helyet ajánlott fel jelöltlistáin az MPP-nek az utóbbi támogatása fejében. A szövetség állandó tanácsa úgy határozott, hogy az egyik Háromszéki és az udvarhelyszéki képviselői helyet kapja meg az MPP. Az MPP elnöksége a Háromszéki mandátumra Kulcsár Terza József Kovászna megyei elnököt, az udvarhelyszéki helyre pedig Biró Zsolt országos elnököt jelölte.
tu
Kolozsvár

Meghirdették az Ady Endre-ösztöndíjat
A magyarországi Emberi Erőforrás Támogatáskezelő megbízásából a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SZTT) meghirdette az Ady Endre-ösztöndíjat tehetséges, ám hátrányos anyagi helyzetű Kovászna, Brassó, Bákó megyei és Bukaresti magyar VI–XII. osztályos tanulók támogatására. A részleteket Bereczki Kinga, az SZTT elnöke ismertette tegnap.
A pályázat célja a Nemzeti Tehetség Program részeként pénzügyi segítséget nyújtani a határon túli magyar nyelvű közoktatásban részt vevő, kiemelkedően tehetséges, VI–XII. osztályos, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára annak érdekében, hogy a támogatás révén zavartalanabbul tudják folytatni tanulmányaikat. Az ösztöndíj értéke 100 ezer forintnak megfelelő lej, amelyet banki átutalással folyósítanak várhatóan jövő év márciusában. A romániai magyar nyelvű közoktatásban részt vevőknek összesen 175 ösztöndíjat hirdettek meg, amelyből 58-at a Sepsiszentgyörgyi székhelyű SZTT kezel, a további 117-et a Kolozsvári székhelyű Erdélyi Tehetségsegítő Tanács. Az SZTT értékelési szempontrendszert állított fel, mondta Bereczki Kinga: elsődleges a tehetség igazolása, ez az összpontszám 60 százalékát teszi ki, az anyagi helyzet 25 százalékban nyom a latban (minél kisebb a jövedelem, annál nagyobb a pontszám), 15 százalékban az iskolai szint (minél kisebb osztályos a pályázó, annál nagyobb a pontszám), ezen- kívül pluszpontot érhet el az, aki szakiskolába jár. A szociálisan hátrányos helyzet kritériumai: nagycsaládban élés, árva vagy félárva lét, a szülő egyedülálló, valamelyik szülő regisztrált munkanélküli, tartósan súlyos beteg vagy fogyatékos. A családban az egy főre eső jövedelmet veszik figyelembe.
A pályázati csomaghoz szükséges űrlap letölthető a tehetsegpont.ro honlapról, ugyanott a feltételek is tanulmányozhatóak, de az SZTT székhelyén is tájékoztatást nyújtanak naponta 9–14 óra között. A pályázatot papír alapon kell beküldeni a SZTT postacímére (Sepsiszentgyörgy, Templom u. 1/A) október 25-ig (postabélyegző dátuma). Itt formailag ellenőrzik, rangsorolják, elvégzik a tartalmi értékelést, majd továbbküldik Magyarországra, ahol az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő hozza meg a végső döntést.
Bereczki Kinga fontosnak tarja, hogy minél többen pályázzanak. Hangsúlyozza, rossz pályázat nincs, csak kihagyott lehetőség.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ: Udvarhelyszék szóban is beolvasott Kelemennek
Nyíltan szembehelyezkedett az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete a szövetség központi vezetőségével annak kapcsán, hogy itt biztosítanának befutó helyet a decemberi parlamenti választáson Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt ( MPP) elnökének.
A területi szervezet csütörtök esti, a képviselő- és szenátorjelölteket rangsoroló ülésén a több mint háromszáz küldött közül többen kifogásolták az eseményen jelen lévő Kelemen Hunor szövetségi elnöknek, hogy az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) a megkérdezésük nélkül döntött úgy, miszerint az MPP elnökének adja az Udvarhelyszéket megillető, befutónak számító helyet a szövetség Hargita megyei képviselőjelölt-listáján. Mint arról már beszámoltunk, 15 udvarhelyszéki polgármester írásos beadványban is sérelmezte ugyanezt, arra kérve az RMDSZ döntéshozóit, hogy változtassák meg a döntést.
Bokor Sándor parajdi polgármester megismételte: attól tartanak, hogy Udvarhelyszéknek nem lesz RMDSZ-es parlamenti képviselője. Sőt a Székelyhon portál helyszíni tudósítása szerint Asztalos Ferenc volt parlamenti képviselő a gyűlésen elhangzott felszólalásában úgy vélekedett: Biró nem maximalizálni, hanem minimalizálni fogja a szövetségre leadott voksok számát.
Hasonló álláspontot képviselt Verestóy Attila szenátor, a szövetség udvarhelyszéki szervezetének elnöke is, közölve: egyáltalán nem támogatja, hogy Biró Zsolt legyen a széki képviselőjelölt, inkább azt szeretné, ha az MPP elnöke Maros megyeben kapna bejutó helyet. Markáns véleményt fogalmazott meg a Bukaresti parlamentből több mint két évtized után leköszönő Antal Isván, aki szerint az RMDSZ vezetőségének a helyi döntést kell elfogadnia ahelyett, hogy saját döntését ráerőltetné a tagokra. A felszólalók arra kérték a szövetségi elnököt, illetve a területi elnököt, hogy a SZÁT szeptember végi ülésén gondolják át az MPP-vel kötött megállapodás eme fejezetét.
Kelemen Hunor a gyűlésen kijelentette, Udvarhelyszéken nagy szavazóbázisa van az MPP-nek, ezért határoztak úgy, hogy itt adnak befutó parlamenti képviselői helyet Biró Zsoltnak. Az RMDSZ elnöke hozzátette, a SZÁT még nem véglegesítette döntését, a testület jövő heti ülésén fog határozni, addig pedig még konzultálni fognak Biró jelöléséről.
Egyébként a titkos szavazással eldöntött rangsoroláson 303 érvényes szavazatból Birtalan József képviselőjelölt 227, Sebestyén István-Csaba 77 voksot kapott; a szenátorjelöltek közül Verestóy Attila 194, Antal István Lóránt pedig 112 szavazatot szerzett a 306 érvényes voksból.
Az RMDSZ és az MPP szeptember 15-én kötött a parlamenti választásokra és a következő parlamenti ciklusra vonatkozó együttműködési megállapodást. Ebben az RMDSZ két, befutónak számító képviselőjelölti helyet ajánlott fel jelöltlistáin az MPP-nek az utóbbi támogatása fejében. A SZÁT határozata szerint az egyik Háromszéki és az udvarhelyszéki képviselői helyet kapja meg az MPP. Az MPP elnöksége a Háromszéki mandátumra Kulcsár Terza József Kovászna megyei elnököt, az udvarhelyszéki helyre pedig Biró Zsolt országos elnököt jelölte.
Krónika (Kolozsvár)

A megfélemlítésünk a cél
A prefektus a zászlóadományozót is perbe hívta
Tegnap tárgyalta alapfokon a Kovászna megyei törvényszék a megyei tanács gyűléstermében kitűzött székely zászló ügyét. Kulcsár-Terza József megyei tanácsos elmondta, érdemben letárgyalták az ügyet, az ítélethirdetést október 6-ra tűzték ki. Mint ismeretes, Sebastian Cucu prefektus azt kifogásolja, hogy a megyei tanács adományként elfogadott az MPP-s tanácsostól egy székely zászlót, és azt elhelyezték a tanácsteremben.
Kovászna megye prefektusa kéri a bíróságtól a határozat és az adományozó szerződés érvénytelenítését, valamint azt, hogy kötelezze a megye vezetőségét a székely zászló eltávolítására. Érvelése szerint ez nem is az „úgynevezett Székelyföld” (így, kis „sz”-szel) zászlója, hanem Hargita megye lobogója.
Kulcsár-Terza József megyei tanácsos, a Magyar Polgári Párt (MPP) Háromszéki szervezetének elnöke értetlenül áll az előtt, hogy a prefektus miért hívta őt is perbe, hiszen közigazgatásilag csak az adományt elfogadó határozattervezetet támadhatta volna meg, nem pedig az adományozó szerződést is. „Egy magyarázat van erre: megfélemlítési akció, de ettől nem ijedünk meg”, szögezte le.
Az MPP-s tanácsos ugyanakkor elmondta, a tárgyaláson kérték a prefektus keresetének elutasítását, hiszen sehol a világon nincs rá precedens, hogy tilos lenne adományozni.
– Ha egy labdát adományoztam volna a megyei tanácsnak, akkor is kérte volna a prefektus, hogy ezt távolítsuk el a gyűlésteremből, vagy ha egy üveg vizet adományoztam volna a román tanácsosoknak, nem vihettem volna be a terembe? –vetette fel az MPP-s politikus.
Azt is megjegyezte, egy törvény sem tiltja a székely zászló használatát, hanem csak a román, illetve az Európai Unió zászlajának kitűzését teszi kötelezővé. A prefektúra jogásza ellenben azzal érvelt, hogy „mi, magyarok egy kisebbség vagyunk, és nekünk nincsen zászlónk”, illetve, hogy Romániában egyetlen hivatalos lobogó van, az pedig a román trikolór.
– Rosszabbul éreztem magam, mint a kommunizmusban, mert most meg van mondva, milyen zászlót szabad használni, hogy csak románul szabad beszélni, és csak a román himnuszt lehet énekelni. Felháborító a prefektus keresete, és eljött az idő, hogy mi, magyarok is lépjünk ezen akciók ellen. Folyamatosan bombáznak minket, és úgy gondolom, jogilag is fel kell lépni e keresetek ellen – nyomatékosította Kulcsár-Terza, akihez „az a hír jutott el”, hogy nemrég egy gyűlés kezdete előtt a prefektus „fehér lepedővel takarta le” a per tárgyát képező székely zászlót, „mert szúrja a szemét”.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A plakátokról tanulnak olvasni és gyűlölni a magyar gyerekek
Amint azt egy réges-régi slágerből is tudjuk: „ma lesz a holnap tegnapja”. Közállapotaink változását tekintve nekem a tegnap a kilencvenes éveket jelenti, amikor szívszakadva készültünk arra, hogy mi lesz ma. Nemcsak szívszakadva persze, hanem gondolkodva is folyamatosan egy élhető jövőről, latolgatva a lehetséges politikai megoldásokat Európa újkeletű demokratikus társadalmai és ezen belül az erdélyi magyarság számára. Húsz-huszonöt esztendővel számoltunk, amíg sikerül sajátos mintákat kidolgozni a nemzetek határok nélküli, méltányos együttélésére is.
Hát most itt van ez a holnap, nézhetjük, tapogathatjuk, borzadhatunk tőle: a miénk!
Pedig micsoda romantikus lelkesedés, micsoda lenyűgöző intellektuális erőfeszítés előzte meg ezt a sokáig ígéretesnek tűnő holnapot. Ki emlékszik még arra, amikor az EBEÉ átalakult EBESZ-szé? A gyengébbek kedvéért: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet állandó intézménnyé vált, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek nevezték, és a nyílt vagy lappangó konfliktusok kezelésére, tehát elsősorban Európa keleti részének és a Balkánnak a pacifikálására szolgált. Vagy hol van már az akkori francia miniszterelnökről röviden csak Balladur-tervnek hívott európai stabilitási egyezmény, amelytől olyan sokat reméltünk mi is, kötelező normákat, nem csupán egyéni, hanem kollektív jogokat is.
Vajmi kevés valósult meg mindebből. Sokat haladtunk mégis előre egy ideig, ám ez főként belső erőfeszítéseinknek, a magyar érdekvédelmi szervezet és a román politikai pártok megegyezésének köszönhető. De tagadhatatlan, hogy számított a külső nyomás is. Külön kisebbségügyi főbiztosa volt az EBESZ-nek, Max van der Stoel, akinek a nevét a Kárpát-medenceében a kisiskolástól a nagymamáig mindenki ismerte, mindenféle jelentéstevők járták a régiót, hosszan készültünk a velük való találkozásra, sokáig emlegettük egy-egy biztató félmondatukat.
Közben meg itthon is zajlott a közelmúlt történetének feltárása, a tanulságok megfogalmazása, és az akkor született nemzetpolitikai tanulmányokkal, kisebbségjogi traktátusokkal, autonómiatervezetekkel Dunát lehetne rekeszteni. Meg aztán jöttek „pacifikálni” az amerikaiak is, diplomaták, szenátorok, képviselők, szakértők, és végig úgy éreztük, a várva várt nyugati demokráciát hozzák nekünk, tanulás kérdése az egész. A magyar–román viszonyban is velünk együtt keresték a legjobb megoldást. Nyilván nem mi voltunk a legfontosabbak, hanem a széteső Jugoszlávia, ahol Koszovó 2008-as függetlenné válása volt talán az utolsó olyan döntés, amikor úgy éreztük, hogy ugyanazon a hullámhosszon vagyunk az Egyesült Államokkal. A román parlament elítélte Koszovó állam létrehozását, egyedül az RMDSZ szavazott az elítélő határozat ellen.
Amerika természetesen továbbra is nagyon figyel Romániára. Csakhogy régóta az az érzésem, ma már a stabilitás kulcsát nem az emberi jogokban és az etnikai problémák megoldásában látja Washington, hanem valamiféle centralizált, autoritárius rendszer kialakításában. Valahányszor például nyilvánosan kifogásolja az amerikai nagykövet, ha a parlament neki-nekirugaszkodik, hogy átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás munkáját, sem a sajtó, sem a politikusok nem furcsállják ezt a beleszólást, egyesek bólogatnak, mások hallgatnak.
Érthető, hiszen az óceánon túlról jön ma a remény, vagyis a biztonság Románia számára.
De úgy látszik, mégsem vonatkozik mindenre ez a szolgálatkészség. Augusztus végén a kisinyovi amerikai nagykövet egy televíziós interjúban többek közt a következőket mondta: „...az a mi politikánk, hogy a Moldovai Köztársaság szuverén és független állam mAradjon (...) A Romániával való egyesülés például, akár azért, hogy ily módon belépjen az Európai Unióba, akár bármely más okból, nem lenne praktikus választás, és nem javítana a helyzeten itt, a Moldovai Köztársaságban.” Egyszerre csak megtört a hallgatás Romániában, pártelnökök tiltakoztak, egyébként indokoltan, hiszen ma csak „a holnap tegnapja” van, nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Mintha beintésre tenné, a sajtó is hisztérikus kampányba fogott, és ha tényleg beintett valaki, jó érzékkel tette: figyelmeztetni kellett a Nagy Testvért, hogy életünket és vérünket – és a rakétatámaszpontokat – ugyan felajánlottuk, de cserében van egy olyan érzékeny pont, amihez nem kellene hozzányúlni, a nemzeti kérdés.
Hogy ez mennyire így van, bizonyítja egy újabb eset, a minap ugyanis a Bukaresti amerikai nagykövet fogott mellé Székelyföldi látogatásán. Kovászna megyében, vagyis Háromszéken az ottani magyar vezetőkkel úgy fényképezkedett, hogy egy nagy székely zászló volt előttük kifeszítve. Lett is ebből újabb pánik, a külügyminisztérium bekérette az amerikai nagykövetet, ilyen sem volt mostanában. Ahogy Moldova esetében, itt is jelezni kellett valamiképpen, hogy a magyar ügy a románokra tartozik, nem másra, és ezt a jelzést akkor kell megadni, amikor még az amerikaiaknak nem vált ismét szokásukká, hogy akárcsak – üsse kő! – a korrupciós perekben, a magyarkérdésben is véleményt mondjanak. Vaklárma persze, legalábbis a Székelyföldi zászlós fotózás, sajnos, tényleg csak zavart „udvariasság” lehetett, ahogy a nagykövetség utólagos közleménye is fogalmazott. Kétlem, hogy szemléletváltásra készülne Washington, bár igazán ránk férne, ráférne erre az egész régióra, hogy az etnikai problémákkal megint foglalkozzék az Egyesült Államok is, Európa is.
Viszont az eset arra jó volt, hogy
a román hírtelevíziókból fröcsögjön a gyűlölet ránk, magyarokra,
mintha semmi sem történt volna az elmúlt negyedszázadban, el egészen addig, hogy nehezen kiküzdött, nagyrészt már régóta működő jogainkat is megkérdőjelezték, a kétnyelvű feliratoktól az anyanyelvű oktatásig. Érzékeny a többség! Erre hivatkozott a román külügyminisztérium is, az érzékenységre. Hogy egy regionális, kisebbségi szimbólum és az amerikai nagykövet találkozása egy Facebookra feltett fotón érzékenységet sért. Mennyit hallottunk erről az érzékenységről innen is, onnan is 1989 előtt. Most aztán megint. Amúgy is az a benyomásom, hogy ez az éppen megvalósuló holnap, ez bizony nem a tegnap, hanem a tegnapelőtt valójában. Amikor még élt Ceausescu.
Vagy lehet, másfajta kor ez mégis, új történetekkel, új érzésekkel? Példának okáért a gyűlölet mindenki iránt, aki más! Mekkora tévedés az is, hogy csak a migránsokat lehet gyűlölni, és hogy ez a gyűlölet nem terelhető bármikor bárki másra. Hol gyűlölet van, ott gyűlölet van, parafrazálhatnánk a költőt. Romániában ma felelőtlen vezetők és véleményformálók engedik szabadjára az indulatokat, valós problémákra – mondjuk, a román–magyar együttélésre – hamis és veszedelmes választ kínálva, a nacionalizmust. Ha nem vigyázunk, ez a nacionalizmus rövid idő alatt szétverhet mindent, amit eddig építettünk. Meg aztán a gyűlölet a bevándorlók ellen Magyarországon, de itt-ott már a migránsokat sem látott Erdélyben is, sőt, máshol is Romániában! Ki tagadná, hogy a menekültkérdés napjaink legsúlyosabb európai problémája?
Még azt is készséggel elfogadom, hogy a kötelező kvóta inkább csak pillanatnyi toldozás-foldozás, a probléma szőnyeg alá söprése, Brüsszel gyengeségét és naivságát mutatja, és leginkább az derült ki belőle, amire csapongó eszmefuttatásom elején utaltam: a kilencvenes években legalább gondolkodtunk, elemeztünk, vitáztunk hasonló súlyú ügyeinkről, próbáltunk hosszú távú megoldásokat találni, szidtuk Fukuyamát vagy Huntingtont, de tudni véltük, hogy a világnak haladnia kell előre, bár nem mindig értettünk egyet abban, hogy merre van az előre.
Most viszont csak „struccpolitikát” látni Európa-szerte. Hogyha nem is homokba, de kerítések mögé bújunk mindannyian,
hátha elvonul az ár. Nem fog elvonulni, megvannak az okai, és ez Európa bűne is. Mi, magyarok azt mondjuk ilyenkor: „homokba dugjuk a fejünket, mint a strucc”. A románok nem ennyire egzotikumkedvelők, ugyanilyen értelmű szólásmondásuk így hangzik: „Ne bújjunk az ujjaink mögé”, ne higgyük, mint a kisgyerek, hogy amennyiben eltakarjuk a kezünkkel az arcunkat, nem látnak minket.
Szerintem a kerítés ilyesmi Magyarország számára: az arcunk elé vont ujjak rácsa. De mindegy, hogy mit gondolok én erről, volt egy probléma, és azt kezelni kellett valahogy, jól-rosszul. Ennek viszont mi köze a gyűlölethez, kérdem én. Mit segít ezen a gyűlölet?
Miért kellett nekem odajutnom, hogy egykori büszkeségemet szégyenné alázza valaki ostoba plakátokkal? Büszke voltam mindig, amikor átléptem a határt Románia felől. Hogy Magyarországon simább az aszfalt, egyenesebb a járda, dúsabb a fű, jobb a halászlé. És a házak milyen rendezettek. És a feliratok mind-mind magyarul vannak.
Én még óvodásként Kézdivásárhelyen a cégtáblákról tanultam magyarul olvasni. Aztán a gyermekeim Marosvásárhelyen a hetvenes-nyolcvanas években legfeljebb románul tanulhattak volna ily módon, sehol egyetlen magyar felirat nem volt már. Magyarországi ember nem tudhatja, milyen érzés volt annak idején, ha nagy ritkán utazhattunk, úgy járni-kelni Ártándtól Sopronig, hogy csupa magyar szó vett körül írásban is, üzletek, hivatalok homlokzatán. Még az a csinált szó, hogy Közért, az is milyen szép volt! Most meg ezekről a népszavazásplakátokról tanul a gyermek olvasni? Tanul gyűlölni?
Nem a népszavazásról akarok most elmélkedni, megtették mások, azt sem részletezem ismét, kell-e például erdélyi embernek arról szavaznia, hogy kit fogad be Magyarország és kit nem. Ezt is elmondtam már máskor. Azt sem hiszem, hogy ennek eldöntéséhez népszavazásra van szüksége egy felelős kormánynak, de ez is az én bajom. Viszont miért kellenek ehhez a gyűlöletkeltő plakátok? Miért kell szégyenkeznünk a bugyuta feliratok miatt? Miért kell a gyűlölet Magyarországnak? És miért kell Romániának, hogyha nem a menekültek, akkor a magyarok ellen? Ideje lenne rájönni, hogy hiába bújunk el az „ujjaink mögé”, mert továbbra is látni fog a világ, mi viszont sötétben leszünk.
Markó Béla
nol.hu

Az online hirdetés a turizmus jövője – Képzés Háromszéken
Az online felületek jelentik a turisztikai és vendéglátó-ipari szolgáltatások népszerűsítésének jövőjét – hívta fel a figyelmet Răzvan Pascu idegenforgalmi szakember, aki a vasárnap véget ért Háromszéki Turisztikai Napok keretében tartott képzést Kovászna megyei vállalkozóknak.
Mint rámutatott: a turizmusban tevékenykedő üzletembereknek ajánlott fokozottan figyelni a Facebook és más közösségi oldalak, illetve a blogok nyújtotta lehetőségekre, egyre inkább az internet lesz ugyanis a növekedés kulcsa. Pascu a képzésen résztvevő vendéglőtulajdonoknak, szálloda- és panzióvezetőknek azt is elmondta: Háromszék tele van kiaknázatlan lehetőségekkel, ezek a turisztikai erősségek egyszerűen nem ismertek országos szinten. A szakember szerint a megye vonzerejét növelik a kézművesek, a hagyományos mesterségeket gyakorló emberek, a fejlődő, minőségi szálláshelyek, az egyedülálló természeti adottságok, a mofetták, valamint a borvízforrások.
Răzvan Pascu fontosnak tartja az előítéletek elleni küzdelmet is, el kell oszlatni például a közbeszédben gyakran felbukkanó hiedelmet, miszerint a Kovászna megyeiek csak magyarul beszélnek, egy román anyanyelvű turista így nem érezheti jól magát ott. A szakember tapasztalatai szerint megfelelő stratégiával az előítéletek hamar eltűnnek. A képzésen azt is elmondta: a Háromszéki idegenforgalom kétszer gyorsabb iramban növekszik, mint az országos – ez szerinte a magánszféra, a közintézmények és a civil szervezetek közös erőfeszítésének eredménye.
„Háromszék valódi borvíznagyhatalom”
Kézdivásárhely adott otthont idén a Háromszéki ásványvizek bemutatására, népszerűsítésére létrehozott Aquarius borvízünnep elnevezésű vándorrendezvénynek, amelyet immár 10. alkalommal szerveztek meg. A Háromszéki Turisztikai Napok keretében megtartott eseményen, Kézdivásárhely főterén 13 kiállító mutatta be ásványvizeit, az érdeklődők pedig borvizes palacsintát is kóstolhattak.
Jánó Szabolcs, a szervező Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ügyvezető igazgatója rámutatott: a vidéket jogosan nevezik borvíznagyhatalomnak, hiszen számos forrásból csorog folyamatosan a változatos, eltérő gyógyhatású nedű. A borvízünnepen a vizek versenyét is megszervezték: a zsűri a kémiai összetételt, a tisztaságot és az aromát is figyelembe vette.
A Tündérek Bora címet idén az előpataki Remiza forrás nyerte, második lett a mikóújfalusi Bedő forrás, a harmadik pedig a kézdi Fortyogófürdő forrás. A palacsintasütő versenyt Csernáton csapata nyerte, a második Zalánpatak, a harmadik pedig Mikóújfalu lett. Kovászna megyében több ezer borvízforrás bugyog, ezek egy részét palackozzák, és ismert márkanevek, mint a bodoki vagy a bibarcfalvi ásványvíz név alatt árusítják, de olyan kis források is akadak, melyeket csak a helyiek ismernek.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)

Tamás Sándort választották a romániai Központi Fejlesztési Régió elnökévé
Tamás Sándort, a Kovászna megyei önkormányzat elnökét választották kedden Gyulafehérváron az Erdély hat megyéjét felölelő Központi Fejlesztési Régió elnökévé – közölte a Kovászna megyei önkormányzat.
A megbízás egy évre szól, a tisztséget egymás után töltik be a fejlesztési régiót alkotó megyék önkormányzati elnökei. Amint Tamás Sándor az MTI-nek elmondta: az elkövetkező egy évben Kovászna megye Szeben megyével osztozik a vezető tisztségeken, a következő évben Szeben megye adja a régió elnökét, és Kovászna megyének jut a régió alelnöki tisztsége. A fejlesztési régiónak az Európai Unió által biztosított pénzforrások elosztásában van fontos szerepe.
“A Bukarest által elosztott alapok folyamatosan csökkentek, a Központi Fejlesztési Régióáltal kifizetett sok tízmillió euró értékű támogatásoknak köszönhetően viszont szemmel látható fejlesztéseket valósítottunk meg” – jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Tamás Sándor. Hozzátette: a pályázatok elbírálását a fejlesztési régió operatív igazgatósága végzi, a régió vezető tanácsa arról dönthet például, hogy milyen területre csoportosítja át a valamely területen megmAradt forrásokat.
Tamás Sándor kijelentette: továbbra is úgy látja, hogy kisebb és hatékonyabb fejlesztési régiókra volna szüksége Romániának. A Központi Fejlesztési Régiót jelenleg a Székelyföldet is magába foglaló Kovászna, Hargita és Maros megye, valamint a dél-erdélyi Brassó, Szeben és Fehér megye alkotja. A régió központja Gyulafehérvár.
(MTI)
erdon.ro

Tamás Sándor a kvótareferendumról: Markó Bélából a múlt sérelmei beszélnek
„Előre borítékolható, hogy a magyarországi kvótanépszavazás ügyében a Székelyföldiek többsége Orbán Viktor politikáját támogatja” – nyilatkozta a Maszol érdeklődésére Tamás Sándor.
Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke Markó Béla volt szövetségi elnöknek egy lapinterjúban kifejtett álláspontjára reagált, amely szerint „nem helyes olyasmiről szavazni, aminek aztán nem érzi a következményét a saját bőrén valaki”. A szenátor a kvótareferendumon való erdélyi részvételre utalt. Az interjúban kifejtette azt is, hogy szomorúnak tartja a népszavazást megelőző „gyűlöletkampányt”.
„Háromszéken az a fontos, amit az emberek akarnak, nem az, amit Markó Béla elnök úr ebben a kérdésben nyilatkozott, mert látjuk, hogy a Székelyföldi embereknek, természetes módon fontos ügy a magyar állampolgárság és az ezzel járó jogok, így a szavazásban való részvétel és a népszavazás kérdése” – mondta Tamás Sándor.
A politikus úgy fogalmazott: „valószínű Markó Béla elnök úr nyilatkozatából a múlt sérelmei beszélnek, szerintünk pedig a jövőt kell építeni, ami megítélésünk szerint az erős magyar nemzet”. Hozzátette: a kettős állampolgárság révén a magyar állam visszaadta az erdélyi magyar közösségnek a lehetőséget, hogy befolyásolhassa a nemzetet érintő kérdéseket, és ennek egyik példája a népszavazás is. „Nekünk, székelyeknek kötelességünk részt venni az október 2-án sorra kerülő népszavazáson, ezért arra buzdítok mindenkit, hogy éljünk a jogunkkal, szavazzunk!”- fogalmazott Tamás Sándor.
Tájékoztatása szerint az RMDSZ Háromszéki szervezetéhez eddig hetente több mint kétezer népszavazási levélcsomag érkezett. A szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat szeptember 30-ig, péntekig lehet leadni az RMDSZ Sepsiszentgyörgyi, Kézdivásárhelyi, baróti és kovásznai irodáiban, ahonnan továbbítják azokat Magyarországa Csíkszeredai konzulátusára.
Kovács Zsolt
maszol.ro

Erdély hat megyéjének élén Tamás Sándor
Tamás Sándort, Kovászna megye elnökét választották kedden Gyulafehérváron az Erdély hat megyéjét felölelő Központi Fejlesztési Régió soros elnökévé.
A megbízás egy évre szól, a tisztséget egymás után töltik be a fejlesztési régiót alkotó megyék önkormányzati elnökei. Tamás Sándor elmondta: a régiónak az EU által biztosított pénzforrások elosztásában van fontos szerepe. „A Bukarest által elosztott alapok folyamatosan csökkentek, a régió által viszont sok tízmillió euró értékben kifizetett támogatásoknak köszönhetően fejlesztéseket valósítottunk meg”.
Szabadság (Kolozsvár)

Maros megyei RMDSZ-listán indul Biró Zsolt
Megerősíti az RMDSZ együttműködését a Magyar Polgári Párttal (MPP), s ennek szellemében az RMDSZ a Maros megyei parlamenti jelöltlista befutónak számító harmadik helyét engedi át Biró Zsolt MPP-elnöknek a már korábban felajánlott Kovászna megyei képviselői hely mellett. A parlamenti választási listák véglegesítése céljából tartott ülést tegnap Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT).
Kelemen Hunor elmondta: a SZÁT most az erdélyi megyék és Bukarest esetében véglegesítette a parlamenti jelöltlistákat, és a legtöbb esetben jóváhagyta a területi szervezetek javaslatait. A szövetség a romániai magyarság számarányának megfelelő parlamenti képviseletet szeretne elérni a december 11-i választásokon: 8-9 szenátori és 18-19 képviselői mandátumot akar megszerezni a törvényhozásban.
Szabadság (Kolozsvár),

Véget vetnének a medveuralomnak Székelyföldön
Véget vetnének a medveuralomnak a Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei tanácselnökök. Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatót Tamás Sándor háromszéki- és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik bejelentették, hogy Péter Ferenc, Maros megyei- és Adrian Veştea, Brassó megyei tanácselnökökkel közösen levelet írtak Cristiana Paşca-Palmer környezetvédelmi miniszternek, amelyben bemutatják a térség medvékkel kapcsolatos problémáit, illetve javaslatokat is megfogalmaznak a kérdés orvoslására. 
Tamás Sándor szerint azért fontos a megyei tanácselnökök álláspontja, mert szerintük az állatvédők eltorzítják a medvékkel kapcsolatos tényeket. Meglátása szerint a probléma rendezéséhez egyensúlyban kellene tartani az állatok, az emberek és a javak védelmét, mivel az év első felében kétszer több vadkárt jegyeztek mint az elmúlt év hasonló időszakában, de évről évre nő a medvetámadások áldozatainak száma is. 
Kovászna megyében papíron 650-700 medvét tartanak nyilván, de vadászok 1300-ra becsülik a háromszéki medvepopulációt, mondta Tamás Sándor, aki szerint Kovászna megyében évente 40-50 medvére adtak kilövési engedélyt, de évente 60-70 kilövésre lenne szükség. 
Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba szerint megdöbbenve értesült, hogy Brüsszelben nem is tudják, hogy az emberek életét is veszélyeztetik a barnamedvék, mivel Románia egyáltalán nem jelenti ezeket az eseteket. A vadkárokon túl ugyanis az a baj, hogy sok Hargita megyei településen, 18 óra után nem merik utcára engedni a gyerekeket, vagy nem merik megművelni a földeket, nem mernek kirándulni, mondta Borboly Csaba, aki szerint kérik a környezetvédelmi minisztert, hogy a törvénybe kerüljön bele az emberi élet védelme is mert jelenleg csak az anyagi károkat jegyzik.
Kovács Zsolt
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Az RMDSZ véglegesítette a bejutók névsorát
Megújul a szövetség parlamenti frakcióinak a fele
A magyar emberek a politika megújulását várják el az RMDSZ-től. Mi ennek az óhajnak tettünk eleget akkor, amikor úgy döntöttünk: megújítjuk parlamenti frakcióinknak a felét. Olyan emberekkel veszünk részt december 11. után a törvényalkotás folyamatában, akik versenyképes tudással rendelkeznek, megvalósítható elképzelésekkel fel tudják vázolni, mit tudnak tenni azért, hogy az ország biztosabb alapokon álljon. A szövetség képviselő- és szenátorjelöltjei versenyképesek, meggyőződésem, hogy felkészültségükkel gazdagítani és befolyásolni tudják a parlamenti munkát – jelentette be Kovács Péter ügyvezető elnök október 3-án, hétfőn azt követően, hogy a Szövetségi Állandó Tanács a múlt hét végén véglegesítette a bejutónak tekinthető személyek neveit az RMDSZ parlamenti jelöltlistáin.
Az ügyvezető elnök azt is hangsúlyozta, hogy olyan jelöltek indulnak a szövetség színeiben, akik a magyar ügy elkötelezettjei, akik az RMDSZ alapelveinek megfelelően prioritásként kezelik a közösség gyarapodását, kiállnak a magyar emberekért Bukarestben is.
A székely–szórvány együttműködésre kitérve Kovács Péter elmondta: ahogyan négy évvel ezelőtt Háromszék vállalta, hogy a Brassó megyei Markó Attilát saját listáján indítja, ezúttal 2016-ban a Hargita megyei lista negyedik, biztosnak számító helyét a Szeben megyei Benedek Zakariásnak adja át a székelyföldi megye. A SZÁT ugyanakkor arról is döntött a múlt hét végén, hogy megerősíti a Magyar Polgári Párttal kötött együttműködési szerződést: az MPP egy-egy jelöltje befutó helyen indul Maros és Kovászna megyében – ismertette.
Jó eredmény esetén befutónak tekinthető helyen a következő személyek szerepelnek:
Arad megye: Faragó Péter képviselőjelölt
Bihar megye: Szabó Ödön, Biró Rozália képviselőjelölt, Cseke Attila szenátorjelölt
Brassó megye: Ambrus Izabella képviselőjelölt
Hargita megye: Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás képviselőjelölt, Verestóy Attila, Tánczos Barna szenátorjelölt
Kolozs megye: Csoma Botond, Hegedüs Csilla képviselőjelölt, László Attila szenátorjelölt
Kovászna megye: Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár Terza József képviselőjelölt, Fejér László- Ödön, Miklós Zoltán szenátorjelölt
Maros megye: Vass Levente, Csép Andrea, Biró Zsolt képviselőjelölt, Novák Zoltán szenátorjelölt
Máramaros megye: Apjok Norbert képviselőjelölt
Szatmár megye: Magyar Loránd, Erdei-Dolóczki István képviselőjelölt, Turos Lóránd szenátorjelölt
Szilágy megye: Seres Dénes képviselőjelölt, Végh Sándor szenátorjelölt
Temes megye: Molnár Zsolt képviselőjelölt Népújság (Marosvásárhely)

Évről évre csökken a diáklétszám Háromszéken
A 2016/2017-es új tanévben 780 fővel csökkent Háromszéken a diáklétszám az előző évhez képest – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.
Mint rámutatott: a tanulók száma évről évre csökken, az oktatási minisztérium viszont idén is jóváhagyta a javasolt pedagógusi létszámot, és a bérekhez szükséges keretet is biztosítja. Az előző tanévben 54 tanügyi állásra nem volt meg a pénzügyi keret, így a kiadásokat költségvetés-kiegészítéssel fedezték, szeptembertől azonban már nem áll fenn a probléma. Kiss Imre hozzátette: januártól újratárgyalják a keretet, akkor még lehetnek módosítások.
Kovászna megyében a 2703 tanügyi állást 2746 személy tölti be, ezek közül 47 katedrát foglalnak el az óraadók, 37-et a betanítók, és negyvenkettőt a nyugdíjasok. Hatvanheten nem rendelkeznek megfelelő szakképesítésű végzettséggel, közülük 46-an szereztek ugyan felsőfokú oklevelet, de nem az oktatás szakterületén. Mindössze tizenkilencen tanítanak érettségivel, elsősorban a kis létszámú vidéki iskolák román tagozatos óvónői és tanítónői, de vannak olyan falusi tanintézetek is, ahol matematikát vagy biológiát tanít szakképzetlen. Kiss Imre arról is beszámolt: Háromszéken nem jellemző az iskolai erőszak, az előző tanévben csak négy esetet jelentettek: két ízben diákok verekedtek össze, két alkalommal pedig telefonlopásról számoltak be, de az egyik esetről kiderült, hogy vaklárma.
Bíró Blanka Székelyhon.ro 

Van, aki menne, van, aki maradna (Nyolc év után először vizsgáztatják az iskolaigazgatókat)
Nyolcvanegy háromszéki tanintézményből tizenhatban senki nem jelentkezett az október 12-én kezdődő igazgatói versenyvizsgára, a negyvenkét aligazgatói tisztségből csupán huszonötre pályáztak. A jelenségnek két oka van: nem eléggé vonzó a sok felelősséggel járó vezetői munkakör, illetve, aki nem tagja az oktatásmenedzsment szakértői testületnek, az nem vehet részt a versenyvizsgán.
Csurulya Edit, a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium igazgatója hatodik éve irányítja a jelenleg húsz osztállyal működő tanintézményt, lapunk kérdésére elmondta, a sok ellentmondó rendelkezés, az állandóan változó szabályok miatt belefáradt a rá háruló felelősség vállalásába. Húsz osztály esetében csak akkor segíthetné munkáját egy aligazgató, ha étkezdét és bentlakást is működtetnének, vagy az óvodában és az elemi tagozaton lenne tíz csoportjuk, ezzel szemben csak étkezdéjük van, az óvodában és elemiben nyolc csoporttal működnek. Csurulya Edit szívesen tér vissza a katedrára, matematikatanárként csak heti nyolc órát taníthatott az igazgatás mellett, ennyi volt a minimum, több nem fért bele az idejébe, s bár minden feltétele megvolt, hogy jelentkezzék az igazgatói versenyvizsgára, inkább a tanítást vállalja.
Más a helyzet néhány más iskolában, ahol a jelenlegi igazgató szeretné folytatni a megkezdett munkát, de nem tagja a menedzseri szakértői testületnek, vagy azért, mert a képzést ugyan elvégezte, de nem jelentkezett időben a tagfelvételre, vagy mert nem hisz abban, hogy a menedzseri tudás a papírokon múlik, bízik saját képességeiben, és nem tartotta fontosnak, hogy megszerezze ezeket a dokumentumokat.  Zsigmond Zoltán, a gidófalvi Czetz János Általános Iskola igazgatója nem tudta időben érvényesíteni menedzseri képzését, nem hirdettek felvételi időszakot, így nem jelentkezhetett az október 12-ei versenyvizsgára, holott szívesen folytatná, amit 2008-ban iskolavezetőként elkezdett. Lapunknak elmondta: nem volt könnyű időszak, a gyermeklétszám csökkenése miatt egységeket vontak össze a község szintjén, ami nem volt népszerű intézkedés, sok elégedetlenséget is szült, de az eredményeik biztatóak, és ő mindig úgy végezte munkáját, hogy az a közösséget szolgálja. Nyugodt a lelkiismerete, ha hagyják, akkor folytatja az igazgatást, ha nem, akkor tanít, abban is nagy örömét leli történelemtanárként – mondotta. 
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatói tisztségét sem pályázta meg senki, de ennek sem az az oka, hogy nem lenne jelentkező. Len Csaba, idén szeptemberben ideiglenesen kinevezett igazgató nagy lendülettel kezdett, nagyon zavarja a rengeteg bürokrácia, a papírhegyek gyártására kötelező folytonos bizalmatlanság a hatalom részéről, de azt mondja, ha a diákokért, az oktatásért tehet valamit, akkor szívesen dolgozik egy olyan közösségben és közösség élén, amilyen az ő iskolájukban van, ahol nincs fegyelmi probléma, ahová a szülők szívesen engedik gyermekeiket. Szerinte „nem vonulhat ki mindenki a tanügyből, nem menekülhet mindenki a felelősség alól csak azért, mert rossz a rendszer, a gyermekekért, a jövő nemzedékért mindent meg kell tennie azoknak, akik ma pedagógusok.”
Különleges helyzetben van a sepsiszentgyörgyi Néri Szent Fülöp Általános Iskola, mert az őrkői cigány gyermekek oktatása,  fegyelmezése, a tanári közösség megtartása nem egyszerű feladat, amit Kiss Róbert 2003 óta irányít, és ha rajta múlna, továbbra is maradna az iskola igazgatója. Amíg nem volt címzetes állása, nem válhatott a menedzseri szakértői testület tagjává, amikor megkapta a katedrát és a menedzseri képzést is elvégezte, egy véletlen folytán nem tudott időben jelentkezni a testületi felvételre. 
A rendszer kuszasága miatt vezetői készséggel megáldott, a tantestületek által is elfogadott igazgatók kényszerülnek távozni, és említett esetekben nincs is jelentkező, aki vállalná helyettük az igazgatást. Szabályzat szerint pedig az a jelenlegi igazgató, aki nem pályázott, vagy aki a versenyvizsgán nem éri el a hetven pontot külön-külön mind a három próbán – az írásbelin, a szakmai életútját követő önéletrajz bemutatásán és a menedzseri terveit ismertető interjún –, az a későbbiekben ideiglenesen nem nevezhető ki a tanintézmény élére akkor sem, ha más nem jelentkezik. Kiss Imre megyei főtanfelügyelő tegnap sajtótájékoztatón elmondta, eddig soha nem tapasztalt helyzet alakult ki, mert soha nem versenyvizsgáztatták egyszerre az ország összes óvoda- és iskolaigazgatóját, aligazgatóját, ha lejárt a mandátuma, meghirdették az állást, és vizsgát tartottak. Legutóbb 2008-ban hirdetett az oktatási minisztérium igazgatói versenyvizsgát, az utóbbi években ideiglenes kinevezésekkel töltötték be ezeket a tisztségeket, s bár a megyében kétszázhatvan pedagógus vált időközben az oktatásmenedzsement szakértői testület tagjává, a pedagógusok, a potenciális igazgatójelöltek többségét váratlanul érte a jelenlegi versenyvizsga, amelyen kizáró jellegű a testületi tagság – mondotta. 
A főtanfelügyelő szerint október 12. forró nap lesz a Kovászna megyei és az egész ország oktatásában, mert az írásbeli teszteket ugyanaznap kell kijavítani a vizsgázó jelenlétében, minden egyes dolgozat elbírálásánál jelen lesz a pályázón kívül egy öttagú bizottság, amelyben a tanfelügyelőség, az érintett iskola és az érintett önkormányzat képviselői is benne lesznek. A tesztek közösek az igazgatói, illetve aligazgatói tisztségre pályázók számára, az eredmény megfellebbezhetetlen. Kovászna megyében egyetlen vizsgáztatóközpont lesz, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum, ahol jövő szerdán a főépületben nem lesz tanítás, kilencven vizsgázó és több mint háromszáz bizottsági tag vesz részt a megmérettetésben, illetve elbírálásban. A vizsgázók száma lehet kevesebb is, ha a péntekig tartó vizsgadosszié ellenőrzésen kiderül, hogy egyik-másik pályázó dokumentumcsomagja hiányos, illetve nem megfelelő.  Az önéletrajz pontozását és az interjút október 17.–november 17. között kell megtartania a tanfelügyelőségnek, a versenyvizsga végleges eredményét november végén hirdetik ki, a tisztségek átadása januárra vagy a tanév második szemeszterének kezdetére várható.
Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)