Megbénítja az alapellátást az orvosmigráció
Veszélybe kerülhet a romániai egészségügyi alapellátás az orvosok kivándorlása miatt. Az orvosi kamara nemrég nyilvánosságra hozott felmérése szerint tíz fiatal orvos közül nyolc tervezi azt, hogy külföldön próbál szerencsét – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n. Kovászna megyében eközben a nyugdíjkorhatárt elérő háziorvosok nem tudnak visszavonulni, mert nem találnak utódot, aki átvenné a praxisukat.
Tíz százalék maradna
Az orvosi kamara által megrendelt felmérésből kiderül, hogy az orvosi egyetemek hallgatói és a rezidens orvosok elégedetlenek a fizetésükkel és a munkakörülményekkel, a túlórázás és a kutatás alulfinanszírozottsága miatt panaszkodnak. Az online kérdőíveket 700 fiatal orvos töltötte ki, és 29,5 százalékuk mondta azt, hogy külföldön szeretne munkát vállalni, míg 52,8 százalék már fontolóra vette, hogy kivándorol. Mindössze 10 százalék nyilatkozta azt: fel sem merült benne, hogy elhagyja az országot. A felmérés szerint a fiatal orvosok többsége az Európai Unió valamelyik tagországában vállalna munkát, de a kivándorlók körében az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Arab Emirátusok és Új-Zéland is népszerű.
Szülői segítségre szorulnak
Évente 3000 orvos végzi el tanulmányait és kerül be a hazai egészségügyi rendszerbe, ezzel párhuzamosan azonban 3500-an lépnek ki évente, mert nyugdíjba vonulnak, vagy külföldön vállalnak munkát. A felmérés arra is rámutat, hogy a fiatal orvosok többsége anyagilag szülői segítségre szorul. Éppen ezért elsősorban azt várják az államtól, hogy már a rezidensképzés kezdetétől olyan fizetést biztosítson számukra, amely szavatolja az anyagi függetlenségüket.
Érvelésük szerint azok a fiatalok, akik más hivatást választottak öt-hat év tanulás után már el tudják tartani a családjukat, miközben az orvosok még évekig tanulnak. Másrészt társadalmi elismerésre is vágynak, hiszen, mint rámutatnak, munkavégzés közben nagy nyomás nehezedik rájuk, az orvoshiány miatt kénytelenek sok ügyeletet vállalni, és nem utolsósorban az egészségüket kockáztatják.
Nem vonzó az alapellátás
A fiatal orvosok elvándorlása leginkább az alapellátásban fejti ki negatív hatását, amely néhány év múlva veszélybe kerülhet. Kovászna megyében a nyugdíjkorhatárt betöltött orvosok már most nem tudnak visszavonulni, mert nem találnak utódot, aki átvegye a praxisukat – hívta fel a figyelmet Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok egyesületének elnöke. Kifejtette, a megyében jelenleg 108 háziorvos dolgozik, ám közülük csak nyolc 45 év alatti, az orvosok kevesebb mint fele 45–55 év közötti, a legtöbben pedig idősebbek. Néhány orvos szeretne visszavonulni, vannak akik egészségügyi okokból mennének nyugdíjba, azonban nem tehetik meg, mert nem találnak utódot, akiknek átadhatnák a praxisukat. A fiatalokat nem vonzza az alapellátás, ráadásul kevesen költöznének vidékre, részletezte az okokat a Krónikának Seres Lucia.
A sepsiszentgyörgyi orvos szerint a jelenség oka, hogy az alapellátás mindig háttérbe szorul, kevés a finanszírozás, alacsonyak a fizetések. Miközben a kórházi alkalmazottaknak az elmúlt időszakban két ízben is emelték a bérét, az alapellátásban nem növelték a pontok értékét, mondta. Hátrányt jelent ugyanakkor, hogy a rendszer nem kiszámítható, például idén fél év alatt sem írták alá az új keretszerződést az egészségbiztosítási pénztárral. A helyzetüket nehezíti, hogy a háziorvosoktól jogosítványokat vontak meg, nem írhatnak fel különböző gyógyszereket, orvosi ajánlásért szakorvoshoz kénytelenek küldeni a beteget, ami a tekintélyüket is csorbítja, sorolta a nehézségeket Seres Lucia. A szakember szerint az említett tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok nem választják a háziorvosi hivatást.
Hiányszakmák vannak
A kórházakban inkább hiányszakmák éreztetik hatásukat, az általános orvoshiány egyelőre nem annyira jellemző, állapította meg lapunknak Antal Álmos. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos igazgatója példaként elmondta, hogy nehezen találni onkológust. Ugyanakkor rámutatott, hogy a Székelyföldön nem annyira súlyos a helyzet, mint a kilencvenes években volt, mennek el ugyan orvosok, de a többség marad, és jönnek újak, fiatalok, összegzett.
Antal Álmos szerint az orvoselvándorlást az orvosit végzettek nagy száma kompenzálja, mivel hazánkban sok az orvosi egyetem, pluszba is képeznek szakembereket, így bár sok fiatal kivándorol, a kórházakban nem mutatkozik meg olyan súlyosan a hiány. Azt azonban elismerte, hogy az alapellátásban sokkal nagyobb gondok vannak. Amióta az állam „levette a kezét az ágazatról", gyakorlatilag magánvállalkozásként működnek a háziorvosi rendelők, és egyre kevesebb fiatal választja ezt a szakmát, holott háziorvosként sok terhet levehetnének a kórházakról, sürgősségekről.
„Ilyen körülmények között nem lehet dolgozni"
A bérezés és a munkakörülmények javítása a kulcsszó a kivándorlás megállításában – jelentette ki a Krónikának Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusának alelnöke. Az orvosprofesszor felháborodottan sorolta a nehézségeket: nincs altatószer a kórházakban, és mivel fél éve nem írták alá a keretszerződést, a kórházigazgató nem tud állásokat meghirdetni, így nincs elég műtősnő. „Ilyen körülmények között nem lehet dolgozni. Ne csodálkozzunk, hogy a fiatalok elmennek külföldre" – szögezte le lapunknak az osztályvezető főorvos. Meglátása szerint az egészségügyi rendszer finanszírozását kellene növelni, illetve nagyobb rugalmasságra lenne szükség, hogy a betegellátást zökkenőmentesen megszervezzék. „A szándékot értjük, hogy a túlzott szabályozással próbálják megfékezni a korrupciót, de a közbeszerzés annyira bonyolult és merev, hogy például az egész országot egyetlen beszállító látja el altatószerrel, ezért fordulhat elő, hogy kifogy a szer, és nem tudunk műteni. Eltelt egy fél év, és még mindig nincs keretszerződés, érthetetlen, hogy ezt nem tudják időben megoldani. A kórházakban nem lehet előre tervezni, nincs kiszámíthatóság, csak hiánypótlás – ezért mennek el a fiatalok" – összegzett Szabó Béla – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Erdélyi turizmus: Brassó megye a legnépszerűbb
Brassó megyeként és városként egyaránt az első számú idegenforgalmi célpont Erdélyben. A másik véglet a Szilágyság: a teljes megyébe alig valamivel több turista látogatott el, mint Tusnádfürdőbe.
Bármily meglepő is, Románia első számú idegenforgalmi célpontja Bukarest, ahol az elmúlt évben 1,72 millió turista töltött el minimum egy éjszakát. Az biztos, hogy a fővárosba látogatók tetemes hányada nem kéjutazásra ment a Dâmbovița partjára, hanem üzleti útra, esetleg ügyintézés céljából valamelyik hivatalba, ugyanakkor tény, hogy a főváros lóhosszal előzi meg a második leglátogatottabb megyét, Konstancát, ahol az Országos Statisztikai Hivatal adati szerint 1,02 millióan fordultak meg.
A külföldi vendégek számát tekintve még nagyobb a különbség, Bukarestbe ugyanis 991 ezren érkeztek a határon túlról, míg a tengerparti megyébe csupán 58 ezren, ami sokat elmond a román tengerpart vonzerejéről.
A harmadik legnépszerűbb megye Brassó, ahova 2015-ben 992 ezren látogattak el, köztük 117 ezer külföldi. Brassót egy másik erdélyi megye, Maros követi, 490 ezer turistával, akik közül 90 ezer érkezett idegenből, majd Prahova, Szeben és Kolozs következnek, 465 ezer, 436 ezer és 428 ezer látogatóval. Az erdélyi megyék közül Bihar tartozik még a népszerű idegenforgalmi célpontok közé, 340 ezer látogatóval.
Hargita megye ugyanannyi turistát vonzott, mint Máramaros, 152 ezret. Kovászna megyének van még hova fejlődnie a turizmus tekintetében, évi 97 ezer vendéggel az országos rangsornak a második felében tanyázik. Az erdélyi megyék közül Szilágyra voltak kíváncsiak a legkevesebben, mindössze 37 ezren, ezek egytizede volt külföldi.
Călărași és Teleorman megyékben idegenforgalom tulajdonképpen nem létezik, előbbiben tavaly 17, utóbbiban 13 ezren fordultak meg. A külföldi látogatók tekintetében országos viszonylatban Szeben megye áll a harmadik helyen, Bukarest és Brassó után, 109 ezer turistával, majd Temes és Maros következik, 91 ezer, illetve 90 ezer fővel.
Félmillió turista Brassó megyében
Az erdélyi városok közül Brassó a legnépszerűbb, 514 ezer látogatóval, bel- és külföldieket is beleértve, majd Szeben (320 ezer), Kolozsvár (319 ezer), Marosvásárhely (180 ezer) és Nagyvárad (163 ezer) következik. A 2014-hez viszonyított legnagyobb arányú, 20 százalékos növekedéssel Kolozsvár büszkélkedhet, amiben minden bizonnyal jelentős szerepe volt az Untold fesztiválnak. Segesvár egymaga több turistát vonzott, 94 ezret, mint a teljes Szatmár megye.
Az erdélyi üdülőhelyek és faluturisztikai célpontok közül valószínűleg a Félix-fürdőt kereste fel a legtöbb vendég, 105 ezer. Azért csak valószínűleg, mert a statisztikában csak közigazgatási egység szintjéig van bontás, s Szentmártonhoz a Félixfürdőn kívül a Püspök (Május 1) –fürdő is hozzátartozik, azt azonban nem lehet tudni, hogy ezek között pontosan milyen arányban oszlottak meg a látogatók.
Szováta második helye azonban megkérdőjelezhetetlen, 105 ezren üdültek tavaly a Székelyföldi fürdővárosban. Herkulesfürdőn 95 ezren, Tusnádfürdőn 31 ezer, Tordán 14 ezer, Parajdon 13 ezer, Bálványoson és Torockón 10 ezer, Borszéken pedig 5000 szállóvendég volt. A falusi turizmus két legkedveltebb erdélyi célpontja a Brassó megyei Törcsvár és Mócs, 67 ezer, illetve 53 látogatóval.
A valós számok minden bizonnyal lényegesen nagyobbak a hivatalos statisztikai adatoknál, az idegenforgalomban ugyanis a becslések szerint elképesztően magas a feketegazdaság aránya.
Pengő Zoltán
maszol.ro

Monumentális kiadvány készült a Székelyföld történetéről
Mítoszok, tévhitek, téves történeti elképzelések helyett hiteles, kutatásokon alapuló adatok, valamint értékelő, elemző megközelítés. Ez a lényege a most megjelent Székelyföld története című háromkötetes történettudományi műnek. A nagymonográfia 22 szerző összefogásával készült; közérthető stílusával a szakemberek mellett a székelység iránt érdeklődő nagyközönséget szándékozik megszólítani. A munka egyik társkiadója az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja.
Az erdélyi magyarság, azon belül pedig a szorosan vett Székelyföld múltja nem csupán a történészszakma és más társadalomtudományok számára kiemelkedően érdekes. Az 1986-ban megjelent, a jelen kötethez hasonlóan ugyancsak háromkötetes Erdély története a maga idejében komoly visszhangot váltott ki mind szakmai körökben, mind pedig a nagyközönség soraiban.
Ennek nyomdokain jelen kiadvány szerzőinek és szerkesztőinek szándéka elsődlegesen az volt, hogy a mítoszok, az elterjedt tévhitek, téves történeti elképzelések, továbbá a mindenkori politikai törekvéseket legitimálni szándékozó értékelések helyett hiteles, kutatásokon alapuló adatokra, valamint a leíró jelleg helyett az értékelő, elemző megközelítésre helyezzék a hangsúlyt. A történészek munkáját megnehezítette a forrásanyagok – főleg a székelység korai történeti időszakára jellemző – hiányos, töredékes volta. Az ezekben rejlő információk kibontása eltérő értelmezéseket eredményezett, amelyek – a kutatás szabadsága jegyében – a kötetben egyaránt helyet kaptak. Ugyanakkor az egyértelműen a legendák körébe sorolandó, szélsőséges értelmezések természetszerűleg kimAradtak.
Hogyan született meg a Székelyföld története?
Mivel 1986 óta több évtized telt el, és ez az időszak magába foglalta a rendszerváltás folyamatát is, egy új székely történet megírásának igénye mind sürgetőbbé vált. Végül 2008-ban vetette fel Bunta Levente, Székelyudvarhely akkori polgármestere egy, az új kutatási eredményeket összegző kiadvány ötletét, amelynek nyomán, sok egyeztetést követően, 2011-ben a munka tényleges előkészítése is elkezdődött. Ezt az a szakmai bizottság koordinálta, amely később szerkesztőbizottságként az elkészült köteteket is jegyezte, élén Egyed Ákos történésszel, az MTA külső tagjával. Kutatók, egyetemi oktatók és a Székelyföldi múzeumok szakemberei fogtak össze; a 22 szerző munkáját a szerkesztőbizottság, a Haáz Rezső Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja koordinálta, a kiadást pedig az Erdélyi Múzeum- Egyesület segítette.
A most megjelent háromkötetes, több mint 2200 oldalas munka hangsúlyosan kezeli azt a tényt, hogy a téma tudományos megközelítése messze túlmutat a kutatói érdeklődésen. Az első kötet a kezdetektől az 1562. évi székely felkelésig tárgyalja a régió történetét. Az írott források hiánya miatt e kötet a régészeti és az építészettörténeti kutatások fokozott mértékű felhasználásával készült. A második kötet az Erdélyi Fejedelemség korától 1867-ig, tehát Erdély és Magyarország uniójáig dolgozza fel a Székelyföldi viszonyokat. A harmadik pedig az 1990. májusi parlamenti választásokig foglalja össze a Székelyföldnek tekintett terület történetét.
A mítoszokat tisztelő, de azokat a történelemtől élesen elválasztó, a múltat is magába foglaló helyes önismeret kulcsszerepet kaphat egy sokat próbált közösség szellemi összetartozásának megőrzésében. Ennek szellemében a címválasztás nem teszi kétségessé, hogy jelen munka egy sajátos jogállású népesség régióját, annak sajátos arculatú közösségi és intézményesülési viszonyait mutatja be oly módon, hogy a szerzők a helyi történéseket, a lokális ismereteket a tágabb erdélyi, magyarországi/romániai, de az ezeken is túlmutató nemzetközi folyamatok kontextusában tárgyalják. A háromkötetes mű így alapvetően azon intézmények, viszonyok, külső és belső folyamatok gazdag múltjának ismertetését tűzte ki célul, amelyek a székelyek földjét Székelyfölddé tették, illetve azt – változó keretek között ugyan – máig fenntartották.
Egy nagyon sajátos régió
Székelyföld a középkorban a Magyar Királyság része volt. A Mohács utáni országszakadás idején viszont az önállóvá váló Erdélyi Fejedelemség államalkotó rendi nemzetei közé került, majd a fejedelemség megszűnése után a Habsburg uralkodók jogán csatolták ismét az ország egészéhez. Az Osztrák– Magyar Monarchia bukását követően, a 20. század elején Romániához került, amint az közismert, majd 1940–1944 között, néhány falut leszámítva, újból Magyarországhoz tartozott.
Fontos kiemelni, hogy a Székelyföld fogalma, valamint területi kiterjedése szükségszerűen változott az Árpád-kori dél-erdélyi szállásterületektől az 1330-as évek egyházi közigazgatásán át a 16. századi Erdélyi Fejedelemségig, amikor a székely székek területe más volt, mint pl. a 18. század végi, 19. századi régió. Az 1876. évi megyerendszer, az egységességet szem előtt tartó, modernizáló közigazgatás, de főleg az 1918. évi és az 1940. évi impériumváltás után Aranyosszék így már csak a "történeti Székelyföld" része volt. Az 1950-es évektől a "jelenkori Székelyföld" alatt a Magyar Autonóm Tartományt, az utóbbi évtizedekben pedig valójában immár főként Hargita és Kovászna megyét értik.
Van még elvégzendő kutatói feladat
A szerzők tehát a fent felvázolt irányvonalak mentén Székelyföld történetét az újabb kutatási eredményeket összegezve, ugyanakkor a még bőséggel adódó további elvégzendő feladatokat szem előtt tartva mutatják be. Az alapkutatások jelen pontján nem adható még minden kérdésre részletes válasz. Vagy azért, mert nem állnak rendelkezésre releváns forrásadatok, vagy azért, mert egyszerűen komoly kutatómunka vár még a történészekre. Ezzel együtt a szintetizáló kötet szerzői részben saját, részben más kutatók által folytatott forrásfeltárásra és kutatásra támaszkodhattak, és támaszkodtak is. Ezt egészítették ki a célzott kutatások, például a két világháború közötti közigazgatatás esetében.
A Székelyföld története nyilván különösen érdekes a Székelyföldön élőknek, de tudott, hogy a térség története jóval szélesebb körű érdeklődésre tart számot. Ám az érdeklődők kérdéseikre a meglevő, de régebbi szakirodalomból és a hiedelmek egyvelegéből gyakran töredékes választ kapnak csupán.
Mint látható, a rendszerváltás utáni szabadabb légkör lehetőséget teremtett az érdemi kutatómunka megújulására: a könyvtárak, a levéltárak és a különféle közgyűjtemények nyitottabbak lettek, új kutatási módszerek terjedtek el, és felnőtt egy új szakembergárda is. A régebbi, gyakran már elavultnak tekinthető munkák sokszor szinte hozzáférhetetlenek, a történeti forrásokat pedig eredeti nyelvükön nagyon kevesek képesek olvasni és főleg értelmezni. A modern, valóban tudományos munkák hiányának is köszönhető, hogy sok tudománytalan téveszme kering szabadon. Mindezeket figyelembe véve aligha kétséges, hogy hiánypótló alapmunka született meg.
A Székelyföld története I–III. című nagymonográfia az MTA BTK, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közös kiadványa. Szerkesztette a szerkesztőbizottság: Egyed Ákos (elnök), Bárdi Nándor, Hermann Gusztáv Mihály, Kolumbán Zsuzsánna (titkár), Oborni Teréz, Pál Judit, Reisz T. Csaba (olvasószerkesztő). A három kötet ára 13.500 forint, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Megvásárolható a 2016. július 5-én nyíló Penna Bölcsész Könyvesboltban, az MTA BTK új könyvesboltjában (1053 Budapest, Magyar utca 40., munkanapokon 13 és 17 óra között).
Népújság (Marosvásárhely

A meghirdetett szakiskolai helyeknek csak fele telt meg egyelőre
A meghirdetett helyek fele telt meg az erdélyi szakiskolákban az első beiratkozási szakaszban. Az illetékesek a pótvizsgák után újabb jelentkezőkre számítanak.
Csupán a meghirdetett szakiskolai helyek fele telt be Kovászna megyében – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő. Az illetékes szerint próbálják vonzóvá tenni a hároméves szakoktatást, azonban a szülők-diákok hozzáállása, mentalitása nehezen változtatható, bár a korábbi presztízsvesztésből sikerült lefaragni.
Az idei első beiratkozási fordulóban a 696 meghirdetett helyre 346 diák jelentkezett, ami 49,7 százalékos arányt jelent, ám az üres helyekre augusztusban és szeptemberben is lehet még iratkozni. Egyelőre nem is számítottak ennél jobb arányra, hiszen az elmúlt években is hasonlóan alakult a beiskolázás, abban bíznak, hogy a tanév kezdetéig a szakiskolai osztályok többsége megalakul, mondta a főtanfelügyelő.
Kifejtette, a Székelyföldi megyében 290 nyolcadik osztályos tanuló mAradt pótvizsgára, és 57 diákot nem tudtak lezárni, mivel nem volt elegendő jegye, vagy nem írta meg a félévi dolgozatokat. Ők csak ősszel tudnak beiratkozni kilencedik osztályba, velük a számítások szerint a szakiskolai helyek 80-85 százaléka betelik.
Túljelentkezés a népszerű szakokon
A megyében eddig csupán két szakiskolában volt túljelentkezés, a Sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolában a szakács, pincér és elárusító szakokra, míg a Kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolába az autószerelő szakra jelentkeztek többen a meghirdetett helyek számánál, így ezekben a tanintézetekben írásbeli vizsgát szerveznek. Kiss Imre elmondta, ezek a legnépszerűbb szakmák, míg a hegesztő, villanyszerelő, asztalos, ács, kőműves vagy varrónő mesterség kevésbé vonzza a fiatalokat.
Üres fél osztályok Kolozsváron
Kolozs megyeben sem iratkozott be első körben elegendő gyerek a szakiskolákba – közölte megkeresésünkre Török Zoltán főtanfelügyelő. Mint részletezte, a Kolozsvári Református Kollégiumban a szakiskolai helyek mintegy fele kelt el. A három osztály szakmák szerint hat fél osztályra oszlik, ezek közül három telt be, míg három fél osztályban még vannak helyek. Víz-gáz szerelő, asztalos és villanyszerelő szakmára várnak még jelentkezőket. Emellett a Kolozsvári közlekedési, műszaki szakközépiskolában is mAradtak betöltetlen helyek, de a legtöbb üres hely Válaszúton, a mezőgazdasági szakközépiskolában várja az érdeklődőket.
Török Zoltán szerint azonban nem kell attól tartani, hogy iskolakezdésre nem lesz meg a szakiskolákban a szükséges diákszám. Kifejtette: nagyon sok nyolcadikos diák pótvizsgázni fog augusztus közepéig, hiszen elsőre nem mentek át a képességvizsgán és az eddigi gyakorlat szerint ezt követően szakiskolákba iratkoznak. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a pótvizsgázók mintegy 90 százaléka jelentkezik majd szakmát tanulni. „Kolozs megyeben nem fordul majd elő, hogy nem lesz meg a szükséges létszám a szakiskolákban” – jelentette ki Török Zoltán.
Beiskolázási kampány Hargita megyében
Hargita megyében is számos szakiskolai hely mAradt betöltetlen, annak ellenére, hogy a megyei önkormányzat a szakoktatást népszerűsítő beszélgetéssorozatot és kampányt is szervezett. Ennek eredményeit a napokban összegezték az illetékes intézmények vezetői, illetve a Csík, Udvarhely és Gyergyó térségi szakközépiskolák igazgatói, aligazgatói. Elhangzott, hogy a Csíkszeredai szakiskolákban autószerelő, karosszérialakatos és festő/lakatos, villanyszerelő, ács és víz-gáz szerelő szakra várnak még diákokat, míg Székelyudvarhelyen asztalos, textil és mechanika szakon mAradtak betöltetlen helyek. Gyergyószentmiklóson pincérnek, péknek és kertésznek lehet még jelentkezni.
Az összegző beszélgetésen többek között elhangzott, hogy több iskolában nagyobb a munkaajánlatok száma, mint a végzősöké, de az alacsony bérezés miatt a fiatalok sokszor visszautasítják ezeket. Több iskolában, illetve szakon ugyanakkor túljelentkezés van. Barabás Csaba, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei tanács és az intézmények, vállalkozók összehangolt népszerűsítő kampányának fokozatosan, évek alatt lesz meg az eredménye, így tovább kell dolgozni ennek érdekében.
Görbe Péter főtanfelügyelő is úgy vélte, hogy nehéz megváltoztatni az elmúlt évtizedekben meggyökeresedett mentalitást, mely szerint csak az érettségizett vagy egyetemet végzett emberek érvényesülhetnek az életben. Szakmunkásra is szükség van, és meg is kell becsülni ezeket, hangsúlyozta a Hargita megyei főtanfelügyelő.
Nagy a lemorzsolódás
A szakiskolai diáklétszámot egyébként a nyolcadikosok körében egyre nagyobb méreteket öltő lemorzsolódás is csökkenti. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint ezt megelőzendő név szerint azonosítják a tanulókat, és megnézik, ki nem iratkozott be kilencedik osztályba, és az iskolaigazgatókat, osztályfőnököket és önkormányzati szakembereket is bevonva megkeresik a szülőket, és megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy a gyerek folytassa tanulmányait.
Mint mondta, elsősorban a roma közösségekben van szükség felzárkóztató programokra, de vidéken is gyakran előfordul, hogy a 14–15 éves fiatal már inkább munkába áll, mint iskolába megy. Romániában a tíz osztály kötelező, az önkormányzat megbüntetheti a szülőket, ha nem küldik a gyereket iskolába, hívta fel a figyelmet a szakember, elismerve ugyanakkor, hogy tudomása szerint erre még nem volt példa.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Törvényértelmező hatóságot szorgalmaz Antal Árpád
Romániában megbénult a közigazgatás, az államigazgatás, ezt kellene sürgősen feloldani, fogalmazott Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n. Az elöljáró részt vett a hét elején a Bukaresti önkormányzati konferencián, melyen véleménye szerint számos értékelhető stratégia elhangzott – többek közt a régióátszervezés és a decentralizáció is terítékre került –, ám kérdés, hogy ezekből mit lehet majd megvalósítani.
„Óvatos vagyok, mert az elmúlt években azt tapasztaltam, ha Bukarestben a decentralizációról harsognak, utána mindig központosítás következik” – jegyezte meg Antal Árpád. Úgy véli, a már évekkel ezelőtt kidolgozott decentralizációs törvénycsomag megoldás lehetne, azzal kellene továbblépni, tisztázva az alkotmánybíróság forrásokra vonatkozó kifogásait. Antal szerint előrelépés lehet, ha ágazatonként megvalósítják a hatáskörök és a források átcsoportosítását, de még akkor is gondot jelent, hogy egy-egy területet tucatnyi törvény szabályoz, így nehéz olyan döntést hozni, hogy az ne ütközzön valamelyik törvény egy cikkelyével, vagy éppen egy rendelet valamelyik mellékletével, részletezte a polgármester.
Szerinte a konferencián résztvevő önkormányzati alkalmazottak egyetértettek abban, hogy a rendszer jelenleg abban érdekelt, hogy ők minél kiszolgáltatottabbak legyenek. „Ott tartunk, hogy sem Bukarestben, sem máshol az országban senki nem mer vállalni egy döntést, vagy aláírni bármit” – mondta a polgármester. Antal éppen ezért javasolta a konferencián, hogy hozzanak létre egy kormányzati intézetet, egy hatóságot, amely a törvényértelmezési kérdésekben állást foglal, és az álláspontját elfogadják az ellenőrző szervek.
„Jelenleg bármelyik minisztériumhoz fordulnak a közigazgatásban dolgozók, azt a választ kapják, hogy járjanak el a törvény értelmében, és vállalják a felelősséget. Furcsa lehet ez a javaslat, de Románia nem egy normális ország. Ha az ellenőrzések során valakit el akarnak kapni, akkor biztosan megteszik a számtalan jogszabály valamilyen előírása alapján. Ezért lenne szükség egy mindenki által elfogadott, kötelező érvényű törvényértelmezésre” – mutatott rá Antal Árpád.
Az önkormányzati konferencián elhangzottakat kommentálta keddi hírlevelében Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke is, aki pozitívumnak tartja, hogy Dacian Cioloş miniszterelnök a rendezvényen elhangzott beszédében a régióátszervezésről szóló társadalmi vita újraindítását sürgette. Kovács Péter szerint az őszi romániai választások tétje a magyarság számára az, hogy képes lesz-e jó irányba befolyásolni az ország régióátszervezését, mert erős képviselet nélkül csupán külső szemlélője mAradhat a folyamatnak.
A politikus hangsúlyozta, az RMDSZ továbbra is 16 gazdasági-fejlesztési régió létrehozását támogatja. „A közigazgatási hatáskörű régiók létrehozása jelenleg alkotmányellenes, a megoldás pedig nem az, hogy egy újabb közigazgatási szintet állítunk fel a megye és az országos szint között, hanem a gazdasági-fejlesztési régiókat kell átalakítani” – mondta Kovács Péter. Emlékeztetett: az RMDSZ törvényjavaslata 16 gazdasági-fejlesztési régiót javasol, köztük a Székelyföldi térséget magában foglaló Hargita, Kovászna, és Maros megye, illetve a partiumit tömörítő Szatmár, Szilágy és Bihar megye is különálló fejlesztési régiót alkotna. Az ügyvezető elnök szerint a mostani nyolcrégiós felosztás miatt az ország elesik az európai uniós forrásoktól, régión belül a gazdag megyék fejlődnek, a szegényebbek pedig lemAradnak.
Amint arról beszámoltunk, Dacian Cioloş miniszterelnök a konferencián közigazgatási régiók létrehozását szorgalmazta, és reményét fejezte ki, hogy a novemberi parlamenti választás után célegyenesbe kerülhet a régióreform – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Románból óvtak a legtöbben a képességfelmérőn Háromszéken
Román nyelv és irodalomból nyújtották be a legtöbb óvást az országos képességfelmérőn részt vett nyolcadikos diákok Háromszéken, ahol legtöbben ezen az írásbeli próbán buktak meg.
Az iskolákban kedden hozták nyilvánosságra az óvások elbírálása utáni végső osztályzatokat, országos összesítés egyelőre nem készült. A Kovászna megyei diákok a vizsgán jobban teljesítettek az országos átlagnál, de tavalyhoz képest gyengébb jegyeket szereztek. Az óvások előtti eredmények szerint a végzősök 64,1 százaléka érte el románból az átmenő jegyet, matematikából 69,8 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya, míg magyar nyelv és irodalomból 94,2 százalékuk szerzett legalább 5-öst.
Kiss Imre főtanfelügyelő elmondta: továbbra is az okozza a legnagyobb gondot, hogy a magyar anyanyelvű gyermekek többségének nem tanítják külön tanterv szerint a román nyelvet. „Huszonöt éve kérjük, hogy a románt sajátos program szerint tanítsák. Bár az oktatási törvény előírja, ezt csak fokozatosan vezeti be a minisztérium, a következő tanévben a negyedik osztályokban kerül sor a reformra, így évekbe telik, amíg mind a tizenkét osztályban megváltozik a módszer” – fogalmazott lapunknak Kiss Imre.
Szerinte négy évvel ezelőtt nemcsak az előkészítő osztályokban, hanem párhuzamosan az ötödikben és a kilencedikben is meg kellett volna valósítani a reformot, mostanra pedig már minden szinten sajátos tanterv szerint oktatnának, a magyar diákok könnyebben sajátítanák el az idegen nyelvet. Az óvások előtti eredmények szerint egyébként országos szinten a diákok 75 százaléka szerzett átmenő, legalább 5-ös átlagosztályzatot, ehhez képest tavaly 79,3 százalékuk vizsgázott sikeresen.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Az RMDSZ továbbra is 16 régió létrehozását támogatja
"Az RMDSZ álláspontja nem változott, továbbra is azt mondjuk, a közigazgatási hatáskörű régiók létrehozása jelenleg alkotmányellenes, a megoldás pedig nem az, hogy egy újabb közigazgatási szintet állítunk fel a megye és az országos szint között, hanem a gazdasági- fejlesztési régiókat kell átalakítani. Törvényjavaslatunk szerint Románia 16 gazdasági-fejlesztési régióval kell működjön: ebből Hargita-Kovászna-Maros megyek Székelyföld különálló régióként, Szatmár-Szilágy-Bihar megyék Partium külön régióként. Ez nem csak pénzügyi, gazdasági megoldásból, hanem a magyar érdeket is figyelembe véve a legjobb megoldás" – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke kedden annak kapcsán, hogy a miniszterelnök bejelentette, a kormány hamarosan napirendre tűzi a régiókról szóló társadalmi vitát.
Az ügyvezető elnök szerint a mostani 8 régiós felosztás miatt az ország elesik az európai uniós forrásoktól, szétfejlődés tapasztalható régión belül, a gazdag megyék fejlődnek, a szegényebbek pedig lemAradnak. Kovács Péter elmondta, az őszi választás tétje az, hogy az új parlament alakulásakor ott tudnak-e lenni és jó irányba tudják-e befolyásolni a régióátszervezést, vagy csak külső szemlélői lesznek a döntésnek, amely Románia gazdasági fejlődését 10-20 évre jelentősen meghatározza.
"Bízunk abban, hogy megfelelő súllyal ott leszünk, és ha nem is tudjuk elfogadtatni teljes mértékben elképzelésünket, de fékezni fogunk, meg fogjuk akadályozni, hogy a szélsőséges változatok megvalósulhassanak. Sokszor már ez is nagy eredmény!" – hangsúlyozta.
Az RMDSZ nem tartja rossznak, hogy most kezdődik a régióátszervezésről szóló társadalmi vita, hiszen választási kampányban a pártok be tudják mutatni saját elképzeléseiket, kampányban pedig a közvélemény is jobban odafigyel a témára. A jelenlegi szakértői kormány nem határozhat az új régiók kialakításáról, ezért a döntés valószínűleg jövő év elején, a társadalmi vita és a parlamenti választás után várható.
Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ ügyvezető elnök: a magyarság erős képviselet nélkül külső szemlélője mAradhat a romániai régióátszervezésnek
Az őszi romániai választások tétje a magyarság számára az, hogy képes lesz-e jó irányba befolyásolni az ország régióátszervezését, mert erős képviselet nélkül külső szemlélője mAradhat csupán a folyamatnak – hangoztatta Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke arra reagálva, hogy a Bukaresti kormány ismét napirendre tűzte a régiókról szóló társadalmi vitát.
A szövetség keddi hírlevele a politikust idézve arról írt, hogy az RMDSZ továbbra is 16 gazdasági-fejlesztési régió létrehozását támogatja. “A közigazgatási hatáskörű régiók létrehozása jelenleg alkotmányellenes, a megoldás pedig nem az, hogy egy újabb közigazgatási szintet állítunk fel a megye és az országos szint között, hanem a gazdasági- fejlesztési régiókat kell átalakítani” – mondta Kovács Péter.
Emlékeztetett: az RMDSZ törvényjavaslata 16 gazdasági-fejlesztési régiót javasol, köztük a Székelyföldi térséget magába foglaló Hargita, Kovászna, és Maros megye, illetve a partiumit tömörítő Szatmár, Szilágy és Bihar megye is különálló fejlesztési régiót alkotna. Az ügyvezető elnök szerint a mostani nyolc régiós felosztás miatt az ország elesik az Európai Uniós forrásoktól, régión belül a gazdag megyék fejlődnek, a szegényebbek pedig lemAradnak.
Az RMDSZ nem tartja rossznak, hogy a régióátszervezésről ismét társadalmi vitát kezdeményeztek, hiszen választási kampányban a pártok be tudják mutatni saját elképzeléseiket, kampányban pedig a közvélemény is jobban odafigyel a témára. Megjegyezte: a jelenlegi szakértői kormány nem határozhat az új régiók kialakításáról, ezért a döntés valószínűleg a jövő év elején, a társadalmi vita és a parlamenti választás után várható.
Kovács Péter szerint ez a társadalmi vita is az év végi parlamenti választások tétjét jelzi. “Bízunk abban, hogy megfelelő súllyal ott leszünk, és ha nem is tudjuk elfogadtatni teljes mértékben elképzelésünket, de fékezni fogunk, meg fogjuk akadályozni, hogy a szélsőséges változatok megvalósulhassanak. Sokszor már ez is nagy eredmény” – hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Romániában főleg a kialakítandó régiók számától és méretétől függ az, hogy a magyarlakta térségek milyen súllyal vehetnek részt a regionális döntéshozatalban. 2013-ban a Ponta-kormány olyan (alkotmánymódosítással megvalósítható) regionális felosztást javasolt, amely a jelenlegi fejlesztési régiókat ruházta volna fel közigazgatási hatáskörrel. A tervet – amelynek megvalósulása esetén a legnagyobb magyar tömb, a székelység is kisebbségbe kerülne az úgynevezett Központi régióban – azért nem léptették életbe, mert a kormány időközben elvesztette az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többségét.
erdon.ro

Megtizedelte a magyar diákokat a románvizsga a kisérettségin
A román közeg hiányával és a sajátos románnyelv-oktatás bevezetésének további késésével indokolják az illetékesek a képességvizsgán részt vett magyar diákok román nyelv és irodalomból szerzett gyenge eredményeit. Az oktatási minisztérium által szerdán közzétett végleges – az óvások elbírálása után módosított – eredmények szerint az idei „kisérettségin" a nyolcadik osztályt végzett vizsgázók 75,1 százaléka, mintegy 111 ezer nyolcadikos szerzett átmenő jegyet. A szaktárca szerint a megmérettetésen az általános iskolát végzettek 96,7 százaléka jelent meg. Országos szinten román nyelv és irodalomból a vizsgázók 82,2 százaléka kapott átmenő jegyet, matematikából 67,4 százalékuknak, anyanyelvből pedig 90,8 százalékuknak sikerült ötösnél nagyobb jegyet szerezni. A román eredmények a zömében magyarok által lakott megyékben lettek a leggyengébbek, a lista legvégén a székely megyék kullognak: Hargita megyében a képességvizsgán részt vettek 48,4, Kovásznában 34,9 százaléka nem írta meg az ötös átmenőt. Nem sokkal jobb a helyzet a partiumi megyékben sem, Szatmár megyében a vizsgázók 31,2, Biharban 22,5, Szilágyban 22 százaléka bukott meg románból, Maros megyeben 26,7 százalék nem kapta meg az átmenőt.
Egyébként meglepő, hogy a székely megyékhez hasonló gyenge eredmények születtek románból más, zömében románok által lakott megyékben is, a bolgár határ melletti Giurgiuban például a vizsgázók 36,1 százaléka bukott meg. Igaz, a matematika eredmények sem lettek sokkal fényesebbek: Hargita megyében a képességvizsgán részt vettek 41,4, Kovásznában 30,1, Biharban 37,5, Szatmárban 36,4, Szilágyban 34,5, míg Marosban 39,7 százaléka bukott meg. Magyar nyelv és irodalomból ellenben sokkal jobban teljesítettek a tizenévesek, Hargita megyében 12, Kovásznában 5,8, Biharban 10,8, Szatmárban 14,6, Szilágyban 5,7, Marosban 9,7 százalékos az ötös átmenőt el nem ért diákok aránya.
Fontos lenne a román közeg
A magyar diákok többet kellene beszéljenek vagy olvassanak románul, akkor eredményesebbek lehetnek a vizsgákon – szögezte le a Krónikának Teodora Popescu, a Kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium romántanára. A Gyulafehérvári származású, román nemzetiségű pedagógus szerint Kolozsváron általában jobbak az eredmények, mint a többségben magyarlakta megyékben, és szerinte ez is azt bizonyítja, hogyha a gyerek használja a nyelvet, jobban elsajátítja azt. „Ha nem beszélnek románul, nincsenek román barátaik, akkor valójában heti három-négy alkalommal 45 percet hallják, beszélik a nyelvet. Ez nem elég ahhoz, hogy meg is tanulják" – hangsúlyozta lapunknak Teodora Popescu.
A romántanár tapasztalatai szerint erre az is bizonyíték, hogy a magyar gyerekeknek általában szegényes a román szókincsük, helytelenül írnak és sokszor a kiejtésük is hibás. Azoknak a diákoknak, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy hétköznapi szinten használják a nyelvet, román gyerekekkel barátkozzanak, önszorgalomból kellene többet foglalkozniuk a románnal, például otthon sokat kellene románul olvasniuk, összegzett Teodora Popescu.
Hiányolják a sajátos románnyelv-oktatást
A román nemzetiségű kollégájukkal szemben a magyar pedagógusok másként látják a kérdést, szerintük ugyanis a román nyelv sajátos oktatása könnyítené meg a magyar diákok számára annak hatékony elsajátítását. Példaként felhozzák, hogy a Székelyföldi vagy más, többségében magyarlakta vidéken élő diákok gyakran jobban beszélnek angolul, illetve más idegen nyelven, mint románul.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a román nyelv oktatása kapcsán rámutatott: négy évvel ezelőtt nemcsak az előkészítő osztályban, hanem ötödik és kilencedik osztályban is el kellett volna kezdeni az oktatási reformot. A román nyelv oktatására minden szinten sajátos programot és tantervet kellett volna bevezetni, így minden életkorban eszerint tanulhatnának a más anyanyelvű diákok, és ennek köszönhetően eredményesebbek lehetnének a román vizsgákon – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Ellenzi az RMDSZ a régiós közigazgatási szintet
Változatlan az RMDSZ álláspontja a régiósítással kapcsolatban, ezért a szövetség úgy véli, hogy a közigazgatási régiók bevezetése jelenleg alkotmányellenes, a megoldás pedig nem az, hogy egy újabb közigazgatási szintet állítsanak fel a megye és az országos szint közé. Az RMDSZ ehelyett a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását szorgalmazza.
Minderről Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott. Emlékeztetett, hogy a szövetség egy törvénymódosítást terjesztett be, amely szerint a jelenlegi nyolcról 16-ra kellene növelni a gazdasági fejlesztési régiók számát. Ezek között Hargita, Kovászna és Maros megyeknek különálló régiót kellene alkotniuk, akárcsak Szatmár, Szilágy és Bihar megyéknek.
Szabadság (Kolozsvár)

Lemhényi lovas nyerte a Székely Vágtát
A Lemhényt képviselő Zsigmond János Timpex Amata lovával nyerte az idei Székely Vágtát. A Góbé-futamot a gyergyószentmiklósi László Pál Dáriusz nevű lovával nyerte meg.
A döntő futamot meg kellett ismételni, mert az első nekifutásra a tavalyi győztes a Gyergyószárhegyet képviselő Fazakas Géza lebukott a lóról, csak a szerencsén múlott, hogy a többi lovas nem taposta el. A mentők a helyszínre érkeztek, végül Fazakas Géza a lábán hagyta el a mentőautót, de már másodszorra nem állt rajthoz. Így már hárman versenyeztek a fődíjért, Réty, Mikóújfalu és Lemhény lovasa. Zsigmond János Timpex Amata nyergében gyönyörűt futott, már az első próbálkozásnál is élre tört, és második futamban is simán győzött.
Egyébként Lemhény képviselője két évvel ezelőtt, 2014-ben már elvitte a fődíjat, tavaly pedig a Gyergyószárhegyi lovas mögött másodiknak futott be. A Budapesti Nemzeti Vágtán tehát négy lovas képviseli majd Székelyföldet: a győztes Zsigmond János mellett, a második és a harmadik helyezett: Rétyről Fazakas János Alpár, és Mikóújfaluból Tóth Barna, ugyanakkor a házigazda Sepsiszentgyörgy lovasa Ugron Attila hivatalból kap meghívást a megmérettetésre.
A Gobé futamot idén magabiztosan nyerte László Pál Dáriusszal, így szerezve meg az első helyet Gyergyószentmiklós számára. A Gobé futamban Gyergyószentmiklós, Farkaslaka és Barót lovasai jutottak a döntőbe, amit rajt-cél győzelemmel, jelentős előnnyel nyert László Pál Dáriusz nyergében.
Idén első ízben a cislaui állami ménes zsokéi is starthoz álltak, hogy nyeregben döntsék el, ki képviselje Romániát a nemzetek futamában a szeptemberi, Budapesti Nemzeti Vágtán. Ezt a futamot Sandru Ion nyerte, ezzel együtt a jogot, hogy országát képviselje a magyar galoppversenyen.
A szombat délután rendezett fogathajtó versenyen tizenegy fogat jelent meg, köztük olyan fogathajtók, akik világversenyeken is értek már el dobogós helyezést. A legtöbb pontot idén Orosz László szerezte, őt követte a rangsorban Bartalis Attila és Szőcs Lehel fogata. A fogathajtón Bodó Zoltán, többszörös országos fogathajtó bajnok is tartott bemutatót a Váncsa-farm négyesfogatával, aki idén részt vesz a négyesfogathajtó világbajnokságon, Románia képviseletében.
Az idei hatodik Székely Vágta is egy jó hangulatú, nagy tömegeket megmozgató rendezvény volt, összesen 31 lovas állt rajthoz, 15 a Székely Vágta, és 16 a Gobé futamon. Kovászna megyéből összesen 20 lovas, Hargita megyéből 8, Maros megyeből pedig 3 jelentkezett be a galoppversenyre. A rendezvényen több mint száz kézműves kínálta a portékáját, rengeteg kísérőprogram szórakoztatta a nagyérdeműt. A sokak által nagyon várt Csík Zenekar koncertje szombat este az eső miatt elmAradt: a szervezők érdeklődésünkre elmondták, a szerződésben nem volt esőnap, a zenekar tagjai közül volt akinek már vasárnap fellépése volt, így nem tudták halasztani a koncertet. Ígérik, hogy valamikor augusztus-szeptemberben Sepsiszentgyörgyön megtartja elmAradt koncertjét a Csík zenekar.
Volt ugyanakkor lovasíjász bemutató, Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület és a Saggitis Siculorum Egyesület is bemutatkozott, de Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola növendékeit és a Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület tagjait is megcsodálhatták a nézők. Shagya Lovasklub Egyesület lovastornász bemutatója egy igaz történetet elevenített fel, idén is megérkeztek többszáz kilométert megtéve az izlandi lovak. Tizenegy egyesület tartott gyerekfoglalkozásokat, és péntek este a TransylMania koncertezett.
Bíró Blanka |
Székelyhon.ro

Plüssállatként kezelt medvék
Tanácsi határozattal szentesített levélben fordult Dacian Cioloş kormányfőhöz a Hargita megyei önkormányzat, a medvék okozta gondok mielőbbi orvoslását kérve. Korodi Attila képviselő, volt környezetvédelmi miniszter szerint a kormány „plüssállatként tekint a medvére”. Emlékeztetett, csapatával kidolgozott egy, a barnamedve-populáció menedzsmentjére vonatkozó javaslatcsomagot, de hiába nyújtották át a jelenlegi illetékeseknek, nem történt előrelépés. Eközben Etéd községben az elmúlt időszakban hét háztartásból rabolt el jószágokat a nagyvad, mely a népszerű üdülőhelyeken is rendszeresen feltűnik.
Tanácsi határozattal szentesített levélben fordult Dacian Cioloş kormányfőhöz a Hargita megyei önkormányzat, a nagyvadak, elsősorban a medvék okozta gondok mielőbbi orvoslását kérve. A testület csütörtökön rendkívüli ülésen fogadta el a miniszterelnöknek címzett levelet, melyben többek között arra is rámutatnak, hogy a nagyvadakra vonatkozó európai szabályozás nincs összhangban a sajátos romániai viszonyokkal.
A Székelyföldi megyében az elmúlt időszakban egyre több medvetámadásról számolnak be a gazdák, ezért a kormányfőhöz intézett levélben többek között a vonatkozó törvények módosítását kérik, rámutatva: a nagyvadak elleni védekezés súlyos anyagi megterhelést jelent a gazdáknak, ezért a vadkárok megtérítésére külön állami alapra lenne szükség. A testület elsősorban a gyorsabb beavatkozás, illetve kárrendezés érdekében kéri Dacian Cioloş támogatását az emberéleteket veszélyeztető nagyvadak kérdésében. Hangsúlyozzák, nemcsak Hargita megyei problémáról van szó, Beszterce-Naszód, Brassó, Buzău, Kovászna, Maros és Neamţ megyében is nagyobb a medvepopuláció az előírtnál.
A Cioloşhoz intézett levélben konkrét javaslatokat is megfogalmaznak, például azt ajánlják, hogy amennyiben egy személy vadállat okozta sérülés miatt munkaképtelenné válik, váljon lehetővé az előre hozott nyugdíjazása, részesülhessen szociális juttatásban, valamint ingyenes kórházi kezelésben. Továbbá azt is kérik, hogy vadkár esetén a tulajdonos közvetlenül fordulhasson kárfelmérő szakemberhez, és annak jelentése alapján a polgármester láttamozásával együtt továbbíthassák a kártérítési igényt a központi hatóságnak vagy az adott vadászterület kezelőjének, azt pedig elfogadható határidőn belül bírálják el.
Borboly Csaba tanácselnök a szavazás előtt emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban a megyei testület sokat foglalkozott a kérdéssel, ő maga pedig az Európai Unió Régiók Bizottságának tagjaként személyesen is felszólalt a kérdésben. Kifejtette: a Brüsszeli illetékes főigazgatóság akkor jelezte: Romániának sokkal nagyobb a mozgástere a kérdésben, mint amennyit kihasznál. A tanácselnök elmondta, Hargita megyében a medvepopuláció négyszerese a korábbinak, ezt a problémát pedig kezelni kell.
Korodi: a kormány plüssállatnak hiszi a medvét
A kormány „plüssállatként tekint a medvére”, és nem tesz semmit az egyre nagyobb riadalmat keltő gond megoldása érdekében – jelentette ki lapunknak Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter. „Örülök, hogy a Hargita megyei önkormányzat újra és újra jelzi ezt a problémát, de pesszimista vagyok. Cristiana Paşca-Palmer környezetvédelmi miniszter Brüsszelben a harmadik világ környezetvédelmi problémáival foglalkozott, itthon úgy kezeli a medvekérdést, mint egy plüssállatos történetet” – fogalmazott a Krónikának a Hargita megyei honatya.
Emlékeztetett, környezetvédelmi miniszterként csapatával kidolgozott egy javaslatcsomagot a barnamedve-populáció menedzsmentjére vonatkozóan. A szakmai anyagban a legeltetés, az erdészet, a vadászat, a mezőgazdaság és a településfejlesztés viszonyrendszerében vizsgálták a védett vad korlátozását, illetve egy cselekvési táblázat is készült, melyről kikérték a zöldszervezetek, a vadásztársaságok és a többi érintett véleményét. Ezt az anyagot átadták a mostani minisztériumnak, mondta Korodi, ahol néhány munkacsoportot létrehoztak ugyan, de érdemi előrelépés nem történt.
Az RMDSZ-es képviselő szerint abban bíztak, hogy Viorel Lascu biodiverzitásért felelős államtitkár, aki barlangászként a hegyek embere, megérti és kézbe veszi az ügyet, de ez sem történt meg. Mint mesélte, az általuk készített akcióterv több területet szabályozna, az erdeigyümölcs-begyűjtéstől a legeltetésig, de ezeket különböző kormányhatározatokkal, miniszteri rendeletekkel kellett volna kötelező érvényűvé tenni.
Mégsem az Unió a mumus?
Korodi Attila akkori elképzelése szerint ráadásul nemcsak korlátozásokat vezettek volna be, hanem a szükséges pénzügyi hátteret is biztosították volna például villanypásztorok felszerelésére a medvék tranzitzónájában, a kritikus helyeken, és több erdőfelügyelőt is alkalmaztak volna. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai uniós vállalások tulajdonképpen csak a vadászati szempontból meghatározott kilövési kvótában korlátozzák a kormányt, de ezek is sokat lazultak, másrészt a medvekérdés nem kimondottan a kilövési engedélyt jelenti.
A vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az állattartás vagy éppen a vadgyümölcs-gazdálkodás területén kell sorozatos döntéseket meghozni, hogy a medve természetes környezetében találjon elegendő élelmet, és ne a települések közelében, a mezőgazdasági területeken kutasson eleség után, magyarázta. Hozzátette, emellett összetett tanulmányokat kellene végezni, hogy pontosan meghatározzák, mekkora medvepopuláció él Romániában. Bár ezek költséges mérések, van rá uniós támogatás, viszont e téren sem lépett a szaktárca, fejtette ki a volt környezetvédelmi miniszter.
Visszajár a nagyvad Etédre
Hargita megyéből az elmúlt időszakban számos medvetámadást jelentettek, csak az elmúlt héten például tíz háziállatot ölt meg a medve Etéd község három településén. A kárfelmérésen jelen lévő vadőr szerint legalább két nagyvad garázdálkodott a térségben. Siklódon este tíz óra körül tört be a medve Szilveszter Ilonka portájára, beszakította a disznóól hátsó, beszögezett ajtaját, majd az elkerített részen lévő süldők közül az egyiket elragadta – emlékezett vissza a múlt keddi esetre a károsult.
Mint mondta, amint meglátta a nagyvadat, rögtön sikoltozni kezdett, mire az állat továbbállt prédájával. A falubeliek és családtagjai siettek a 73 éves asszony segítségére, és üldözőbe vették a medvét: hangoskodtak, illetve lámpáztak a ragadozóra, ám az nem ijedt meg. Végül egy mellé dobott petárda robbanására engedte el az akkor már döglött sertést.
Szilveszter Ilonka és élettársa, Jánosi István elmondták, naponta lehet látni medvét Siklódon, az sem ritka, hogy nappal. Disznójuk elpusztítása után is többször látták házuk körül a ragadozót, amely rendszeresen este tíz és éjfél között érkezik. „Amikor szürkül, már a hideg is ráz, hogy érkezik a medve a másik süldőért” – mondta feldúltan az asszony. A medve garázdálkodása után villanypásztort vásároltak, remélve, hogy az majd távol tartja.
Az elmúlt napokban összesen hét háztartásból rabolt el jószágokat a medve, Siklódon, Etéden és Küsmödön okozott károkat – közölte a község polgármestere. Szőcs László elmondta, a bejelentések szerint a vad kilenc disznót és egy juhot ragadott el, ezért a hivatal azt javasolta a vadásztársulatnak, kérjen kilövési engedélyt a minisztériumtól. „Úgy látjuk, a medveállomány jóval nagyobb a község környékén, mint az elmúlt években bármikor. Nem vagyunk a ragadozó léte ellen, de előbb-utóbb emberre fog támadni, ezt pedig szeretnénk elkerülni” – magyarázta.
Nagy a medvepopuláció
Az etédi kárfelméréseken jelen lévő Sánta Mihály, a székelykeresztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgásztársulat vadőre elmondta, jelenleg 50–60 medve él a környéken, miközben 20 lenne az ideális. Hangsúlyozta, nem voltak telepítések az elmúlt években, a megnövekedett medvepopuláció a természetes szaporulatnak tudható be. Sánta Mihály szerint két medve is garázdálkodik a községben, ellenük csak a villanypásztor nyújthat védelmet, így arra biztatják a gazdákat, hogy azzal védjék jószágaikat. Szőcs László polgármester arra kérte a gazdákat, hogy 48 órán belül jelentsék a vadkárokat, különben nem tudnak állami kártérítést igényelni. „Az elmúlt évben leadott igénylések túlnyomó részét kifizette a minisztérium, így idén is jó esély van a kárpótlásra” – mondta.
Sánta hozzátette, sokan azért nem jelentik a ragadozók okozta károkat, mert nem bíznak a kártérítés megítélésében. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a gazdák hivatalos panaszt tegyenek, hisz azok alapján döntenek a minisztériumban a kilövési engedélyekről. A vadőr addig is folyamatosan járja a falvakat, tájékoztatva az embereket arról, hogy mit tehetnek jószágaik védelméért, illetve az esti órákban riasztólövéseket is lead ott, ahol rendszeresen látnak medvét. „A problémák megelőzése és az emberek biztonsága a legfontosabb” – jelentette ki Sánta. Elmondta, a nagyvadak ebben az időszakban azért mennek be a portákra, mert még nem érnek a gyümölcsök, illetve a gabonafélék, így azokkal nem tudnak táplálkozni, a háziállatok pedig könnyű prédát jelentenek. Noha a vadásztársulat etetőket helyezett ki az erdőben, az nem elég a medvék étvágyának csökkentésére. A vadőr szerint ráadásul az erdőkben folyamatos a fakitermelés, ami megriasztja a nagyvadakat.
Az elmúlt időszakban egyébként nemcsak falvakból, hanem népszerű üdülőhelyekről is érkeztek bejelentések medvékről. A minisztérium nemrég rendelte el egy anyamedve és két bocsa áttelepítését Tusnádfürdőről, miután azok naponta bejártak a telepre, ahol a turisták enni adtak nekik. De szemtanúk szerint rendszeresen látni a nagyvadat a Szent Anna-tónál is, egy hete pedig Buşteni-ban támadt egy medve egy sátorozóra, de fel szokott tűnni a Prahova-völgy más látogatott üdülőtelepén is.
Bíró Blanka, Fülöp-Székely Botond, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

MÚRE-riporttábor Temesváron
Nagyvárosi szórvány-bevetésen a magyar újságírócsapat
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az elmúlt hét végén, a kalotaszegi Farnas–Zsobok és a Beszterce-Naszód megyei Óradna–Borberek után nagyvárosi környezetben, Temesváron szervezte meg sorozatban harmadik riporttáborát. Hat erdélyi megyéből és a Vajdaságból érkezett 26 magyar újságíró vetette be magát a nagyvárosi dzsungel sűrűjébe, hogy pillanatfelvételt készítsen a Temesvári magyar szórványközösség életéről. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló riporttábor nyomán egy kötet is születik, amelynek bemutatását kíváncsian várjuk, elsősorban mi, Temesvári magyar újságírók, akik e szórványközösség mindennapjainak és ünnepi alkalmainak régi krónikásai vagyunk.
A riporttábor július 8-án, pénteken média-kerekasztallal indult, ahol a vendégek (majdnem) mindent megtudhattak a Temesvári írott és audiovizuális sajtó aktuális helyzetéről. Az újságírókat a továbbiakban Szekernyés János helytörténész, Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő, Erdei Ildikó és Jakab Ilona iskolaigazgatók, Marossy Zoltán volt alprefektus és Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke tájékoztatták a Temesvári magyar közösség múltjáról és jelenéről, a magyar oktatás helyzetéről, a civilszervezetek életéről. A sajtósoknak alig két napjuk volt rá, hogy kívülállóként, remélhetőleg újszerű látásmódot tükröző Temesvári szórványriportjaikat elkészítsék.
– Miért éppen a nagyvárosi szórvány lett ennek a riporttábornak a központi témája– kérdeztük Rácz Évától, a MÚRE elnökétől.
– A riporttáborok hagyománya a 90-es évekre nyúlik vissza, de az utóbbi két évben kezdtük újra ezeknek a megszervezését. Első alkalommal a Kalotaszeg végében található, de a Szilágysághoz tartozó Farnason voltunk, amely egy halódó, pusztuló félben levő közösség, ugyanakkor a szomszédos Zsobok a magára talált magyar közösség példáját mutatta meg. Tavaly Beszterce-Naszód megyében Radna Borbereken és Óradnán jártunk, ahol azzal szembesültünk, hogy ők románul mondják, hogy ők magyarok. Nem beszélik a nyelvet, de a magyarságtudatuk eleven! Azt mondtuk, hogy legyen egy olyan példa is, ahol a nagyvárosi szórvánnyal ismerkedünk. Újdonságot jelent, hogy a nagyvárosban hogyan lehet megtalálni a magyarokat, mindenki azt mondta, hogy valóban ez nagyon nehéz feladat. Nem könnyű két nap alatt megtalálni azokat az embereket, akik azon dolgoznak, hogy ezt a szórványközösséget összetartsák, ezért előre szerveztük a lehetséges interjúalanyokat, meghívtuk őket a riporttáborunkba, hogy megkönnyítsük a kollégáknak a dolgát és még több, gazdagabb anyag szülessen.
– Honnan érkeztek a Riporttábor résztvevői?
– A távolabbról érkezett sajtósok Hargita, Kovászna és Brassó megyékből jöttek, de erős újságíró csapat van itt Marosvásárhelyről, Kolozsvárról és Nagyváradról, akik összesen 11 szerkesztőséget képviselnek. Itt vannak velünk a riporter iskolások, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatói, akik itt gyakorlatoznak, az a feladatuk hogy a tábor történéseit dokumentálják, fotózzák, arról számolnak be, hogy mi hogyan dolgozunk. A Riporter Iskola idén beindított programunk, amelynek Temesvár a harmadik helyszíne Kolozsvár és Marosvásárhely után. A Riporter Iskola folytatódik azzal, hogy októberben Torockón a Kolozsvári BBTE újságíró szakának táborához csatlakozik a MÚRE, majd Nagyenyeden tartunk novemberben egy kiértékelő találkozót.
– A nagyvárosi szórványléttel kapcsolatban mi mozgatta meg az újságírók fantáziáját?
– Egyesek az egyházi közösségeken keresztül próbálják megfogni a magyarságot. A Vajdaságból érkezett kollégák a soknemzetiségű Bánságot, a szerb közösséggel való kapcsolatot is behozzák a képbe, de van akit a Nőszövetség munkája vagy a Máltai Segélyszolgálat munkája érdekel. Természetesen az is történelmi pillanat, hogy hosszú évtizedek után magyar alpolgármestere van Temesvárnak és két líceumban is van magyar nyelvű oktatás, ezek mind olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre szeretnénk választ kapni.
– Mi lesz ennek a Riporttábornak a hozadéka?
– A tábor nyomán kötetet szeretnénk megjelentetni a Communitas Alapítvány támogatásával, ami arról szólna, hogy mit mutat az a pillanatfelvétel, amit itt Temesváron el tudtunk készíteni. Egy ilyen riportkötet nem leíró, hanem ezt a pillanatot megragadó tud lenni, amelyben benne van a történelem és egy lehetséges jövőkép, majd kiderül, hogy milyen.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Miért Hargita és Szatmár megyében a leggyengébbek a kisérettségi eredmények?
A kisérettségi végleges eredményei szerint nemcsak román nyelvből szerepeltek nagyon rosszul a Hargita megyei kisérettségizők, hanem matematikából és magyar nyelv és irodalomból is lista végén kullognak. A székely megye mellett Szatmár teljesített a legrosszabbul idén a magyarok által is lakott megyék közül.
A képességvizsga végleges eredményei azt mutatják, a magyarok által is lakott megyékben mindenütt alacsonyabb az átmenési arány, mint a 2015-ben. Országos szinten egyébként kisebb arányban vizsgáztak sikeresen, mint tavaly.
Az országos 75,1 százalékos átmenési arányt idén Kovászna, Brassó, Szeben, Fehér, Kolozs, Hunyad megye teljesítette túl, a legrosszabb eredményeket Szatmár (67 százalékos átmenési arány), Hargita (67,6) és Arad megye (68,4) nyújtotta.
Összeállításunkban annak próbálunk utána járni, mivel magyarázható Hargita és Szatmár megyében a rossz eredmény.
Hargita megye: a magyar sem ment jól
A Tanügyminisztérium összesítése szerint román nyelv és irodalomból Hargita megye teljesített a legrosszabbul az országban: a vizsgázók 48,4 százaléka nem érte el az ötöst. Hargita megyét Giurgiu követi a "szégyenlistán" 36,1 százalékos bukási aránnyal, majd Kovászna (34,9) és Szatmár megye következik (31,2).
Ha a matematika eredményeket nézzük, Hargita megye a legrosszabbul teljesítő román megyék között szerepel. A gyengén teljesítők közé Krassó-Szörény és Arad megye is "feltornázta" magát:
Maros megyeben a vizsgázók 39,7, Szatmár megyében 36,4, Kovászna megyében 30,1 százaléka nem írta meg az ötöst.
Az anyanyelv irodalmából és nyelvtanából írt vizsgán Bákó megyet leszámítva a legrosszabbul Arad megye teljesített: a diákok 17,3 vérzett el. Csakhogy ebbe a százalékba beletartoznak az olyan kisebbségek is, mint a képességvizsgázó szlovákok, ukránok, szerbek, a sor még folyatható. Arad megyét a negatív listán Szatmár követi: a vizsgázók 14,6 százaléka írt ötösön alul. Szatmár megyében sok a német ajkú diák, akiknek eredményeit szintén bele kell kalkulálni az említett arányba. A sort Fehér, majd Hargita megye folytatja 12,9, illetve 12 százalékos bukási aránnyal. A székely megyében a romákat leszámítva nem él jelentős nemzeti kisebbség. Kolozs megyeben a bukási arány mindössze 0,5 százalékos, Kovászna megyében 5,8, Maros megyeben 9,7.
Görbe Péter: a stressz is hozzájárulhat a rossz eredményekhez
A Hargita megyei főtanfelügyelő szerint több tényező is közrejátszott abban, hogy a nyolcadikosok nem teljesítettek jól az idei megmérettetésen a megyében. Görbe Péter megkeresésünkre emlékeztetett, a nyolcadikosok kisérettségi eredménye nem kizáró jellegű, a megmérettetés csupán rangsoroló vizsgaként értelmezhető: ha egy diák valamely tantárgyból nem kapja meg az 5-ös átmenőt, még nem jelenti azt, hogy nem tanulhat tovább középiskolában. A főtanfelügyelő szerint ez kontraproduktívvá és demotiválóvá teszi az oktatási rendszert. Megjegyezte, jelenleg 10 osztályt kötelesek elvégezni a diákok, tehát mindenkinek tovább kell jutnia nyolcadik osztályból.
Mint mondta: 2000 környékén vezették be az úgynevezett kisérettségit, amely idővel teljesen felváltotta a középiskolai felvételit. A főtanfelügyelő meglátása szerint ez is oka annak, hogy azóta minden évben egyre rosszabbak az eredmények.
Idén hangot is rögzítettek
„Nagyobb stressznek voltak kitéve a diákok, hiszen idén először nemcsak képet, hanem hangot is rögzítettek a termekben. Így annak a lehetőségét is kizárták, hogy a tanárok esetleg súgjanak a diákoknak. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy a fogalmazást kérő tételeknél látszik a leginkább a generációs probléma: túl sok ömlesztett információval találkoznak a gyermekek. Sokan nem képesek feldolgozni, rendszerezni és megfelelően alkalmazni a kapott információt. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy ezekben a feladatokban sok hibát vétenek” – részletezte a főtanfelügyelő.
Szaktanfelügyelő: nehezebbek voltak a magyar tételek
Dáné Szilárd, a Hargita megyei magyar nyelv- és irodalomoktatásáért felelős tanfelügyelő véleménye szerint az idei 87 százalékos átmenési arány nem rossz eredmény. Annak fényében pedig főként nem az, hogy idéntől az osztályozási rendszerben változtatásokat vezettek be, ugyanakkor a tételek is nehezebbek voltak az előző évekhez viszonyítva - értékelt. Mint ismeretes, minden dolgozatot idén két tanár javított. Ahhoz, hogy az osztályzatuk érvényes legyen, legfeljebb fél jegy eltérés lehetett az értékelések között, szemben a korábbi évek megengedőbb gyakorlatával, amikor egy teljes jegy lehetett az eltérés.
A szaktantefügyelő kérésünkre elmagyarázta, miért találta nehezebbnek idén a tételeket: "Az első tételnél idén a műnem helyett konkrét műfaji meghatározást követeltek, ebben sok diák vétett hibát. Ugyanakkor nem értek egyet azzal a gyakorlattal, hogy terjedelmi korlátokat szabnak a második, fogalmazásírást megkövetelő tételben. 8-10 mondatos fogalmazást vártak olyan témában, amelyet nem lehet ilyen rövid terjedelemben kibontani” – magyarázta.
Hozzátette, az utóbbi feladatban nemcsak a helyesírás és a nyelvhelyesség volt fontos szempont, hanem a logikus gondolatmenet, valamint a megadott témához való ragaszkodás is. Dáné Szilárd szerint ebben a tételben érthetőek a nagy pontozási eltérések, hiszen itt a javítókulcsban meghatározott követelmények mellett a tanárok szubjektív megítélésének is nagy szerepe volt.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke szerint radikális módszertani változtatásokra lenne szükség a magyar anyanyelvű diákok román nyelvoktatásában, amit nem szabad már tovább halogatni, hiszen hosszú távon fennáll a veszélye, hogy a fiatalok közül sokan képesítés nélkül kerülnek a munkaerőpiacra, ugyanakkor líceumi és szakközépiskolai helyek mAradnak betöltetlenül. Az elöljáró felidézte: a problémát számos beadványban, kerekasztal-megbeszélésen felvetették már az illetékes döntéshozóknak, a Hargita megyei önkormányzat elemző csoportja pedig átfogó tanulmányban foglalkozott azzal, milyen következményekkel jár az, hogy az állam nyelvét ötödik osztálytól már nem oktatják sajátos tanterv alapján azoknak, akiknek nem anyanyelve a román. A vizsgálat kimutatta: a román anyanyelvűekkel azonos tanterv nem járul hozzá a szókincs és a hétköznapi kommunikáció fejlesztéséhez, ezért olyan tankönyvekre és módszerekre lenne szükség, ami a köznyelv elsajátítására helyezi a hangsúlyt. Király András oktatási államtitkár elmondta: a román nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó sajátos tantervek a kisebbségi tannyelvű általános iskolák felső tagozata és a középiskolai osztályok számára 2015-2017 között készülnek el. Az új tanterveket fokozatosan vezetik be: erről tavaly megszületett a minisztériumi jóváhagyás.
Sokan nem akarnak továbbtanulni
A Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes megkeresésünkre elmondta, meggyőződése, hogy a tanárok idén is ugyanúgy törekedtek a minél pontosabb, alaposabb felkészítésre, mint az előző években. „Az eredmények tükrében nem hiszem, hogy a tanárok felületesen kezelték volna idén a tananyagot és a felkészítést. Azt pedig semmiképpen nem hiszem, hogy a tanárok nem adták volna le tisztességesen a tananyagot és nem kérték volna azt számon. Amennyiben a gyerekek szemszögéből közelítjük meg az eredményeket, ez nyilván sokrétű. Ki mennyire tudta és akarta komolyan venni a vizsgákat, olyan mértékben ült le és tanulta meg a tananyagot” - szögezte le Gnándt Zoltán, aki szerint egy harmadik tényező is sokszor közrejátszik a gyenge eredményekhez.
„Mivel egy komoly vizsgáról beszélünk, felmerül egy harmadik tényező is, amelyet próbavizsgákkal próbálunk tompítani, és ez a stressz. Ez nem várt tényezőként sokaknál megjelenik. Persze ez utóbbi sem indokolhatja a rossz eredményeket. Egy vizsga sikeressége sosem a szerencsén múlik, hanem magán a felkészülésen. Szakos tanfelügyelőként amikor több vidéki iskolában beszélgettem a 8. osztályos tanulókkal, azt tapasztaltam, hogy nem feltétlenül érzik át ennek a vizsgának a súlyát. A gyerekek jó része nem akar líceumba beiratkozni, mert ott túl sokat kell tanulni, a szakiskolákba pedig amúgy is bejutnak” - mondta Gnándt.
Az anyanyelvből nyújtott teljesítményről a főtanfelügyelő-helyettes elmondta: Szatmár megyében sok a német ajkú gyerek, akik tulajdonképpen javítják a megyei átlagot. Megjegyezte, több magyarázat is van arra, hogy a magyar anyanyelvűek esetében miért kevésbé jobbak a jegyek, mint tavaly. Az egyik, hogy "vannak jobb és kevésbé jobb generációk". A helyettes főtanfelügyelő szerint annyi viszont bizonyos, hogy a jövőben a tanárok szigorúbban fogják majd számon kérni a tananyagot, és azok a diákok, akik nem ütik meg a mércét, nem képességvizsgázhatnak.
Kovács Boglárka, Barakonyi Gergő
maszol.ro

Akadozott az ügyintézés, sztrájkoltak a közalkalmazottak
Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen a közalkalmazottak nem csatlakoztak a Közigazgatási Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége által július 12-re meghirdetett egész napos sztrájkhoz, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön azonban sztrájkoltak a közalkalmazottak.
A Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának alkalmazottait tömörítő szakszervezet is csatlakozott az országos munkabeszüntetéshez, így kedden ott is szünetelt az ügyfélfogadás.
Elekes Katalin, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala szakszervezeti tömörülésének, a Mikó Szakszervezetnek az elnöke kérdésünkre elmondta, a Csíkszeredai városházán rendben zajlott le a sztrájk. „Nincs tudomásom arról, hogy elégedetlenség vagy bármi más történt volna, elfogadták az adófizetők, az ügyfelek, hogy sztrájkolunk. Köszönjük a megértésüket, reméljük, elérjük célunkat” – fejezte ki reményét a szakszervezeti elnök.
Mindenféle zavaró esemény nélkül zajlott le kedden a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalban meghirdetett sztrájk. Amint azt Wohlfart Rudolf, a városházi alkalmazottakat tömörítő Havasi Gyopár Szabad Szakszervezet elnöke elmondta, az ügyfelek megértőek voltak, nem tapasztaltak felháborodást amiatt, hogy a hivatalban nem fogadták őket. A szakszervezeti vezető ugyanakkor köszöni is az emberek megértő hozzáállását. „Az ügyfelek nem hibásak azért, hogy a közalkalmazottaknak alacsony a fizetése, de őket is érinti, hogy mi nem dolgozunk. Nekünk azonban nincs más eszközünk arra, hogy felhívjuk a figyelmet a helyzetünkre. Köszönjük a megértésüket” – fogalmazott.
Székelyudvarhelyen nem tiltakoztak
A Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak kevesebb, mint tíz százaléka szakszervezeti tag. A hivatalosan bejegyzett szervezet nem tagja az országos szakszervezetnek, és a polgármesteri hivatal illetékese szerint folyamatban van a feloszlása. Eddig még soha nem vettek részt országos akciókban és nem is kapnak értesítéseket azokról – közölte a szervezet elnöke.
A Pro Adminisztráció Szakszervezet – amelyhez a megyeszékhelyi városházai alkalmazottai is tartoznak – azt sérelmezte, hogy a mostani sztrájkot kezdeményező szakszervezet nem hívta őket tárgyalásokra, így nem csatlakoztak az akcióhoz. Silvia Moldovan szakszervezeti elnök elmondta, azt kérik, hogy az egységes bértörvényt alkalmazzák, és újra részesüljenek étkezési utalványokban. „Maros megyeben több mint kétezer tagunk van, többek között a Marosvásárhelyi városháza alkalmazottai is. Nem értünk egyet azzal, hogy mindenkinek egyforma százalékban emeljék a fizetését. Azt szeretnénk, hogy a tanügyben és egészségügyben alkalmazott egységes törvény legyen érvényes a közigazgatásban is” – nyilatkozta érdeklődésünkre Silvia Moldovan. Az elnök hozzátette: amennyiben egyeztető tárgyalásokon ezt nem sikerül ezeket a célokat elérni, szeptemberben tiltakozó megmozdulásokat szerveznek.
Sepsiszentgyörgyön sem volt ügyintézés a sztrájk miatt
Ferencz Tibor, a Nova Vita szakszervezet Háromszéki elnöke lapunknak elmondta, összesen 612 közalkalmazott csatlakozott a tiltakozó megmozduláshoz, nem volt ügyfélfogadás a megyei önkormányzatnál, a Sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban és az alárendelt intézményeknél, és további három városban és 15 községházán. Ferencz Tibor arra kérte az ágazatban dolgozókat, hogy ha a további tiltakozás során nem is vállalják a munkabeszüntetést, mert az fizetéscsökkentéssel jár, legalább írásban jelezzék, hogy támogatják a megmozdulást. „Úgy etikus, hogy valamilyen részt mindenki vállaljon ebben a küzdelemben, hiszen ha sikerül eredményeket elérni, az mindenkit érint majd” – hangsúlyozta. Kifejtette, a kormány „macska-egér játékot” folytat velük, legutóbb is pénteken délutánra hívták be őket tárgyalni, majd a többórás egyeztetés után, amikor alá kellett volna írni a dokumentumot, nem az volt írásban, amiben megállapodtak. „Elképzelhető, hogy pénteken újra lesznek egyeztetések, mi bízunk benne, hogy sikerül dűlőre jutni, de ha mégsem, jövő héten kirobbantjuk az általános sztrájkot” – szögezte le Ferencz Tibor. Kovászna megyében 80-90 százalékos a támogatottság, ám az általános sztrájkhoz országos szinten is össze kell gyűjteni a szakszervezeti tagok több mint felének a támogató aláírását.
Marosvásárhely nem, Dicsőszentmárton és Segesvár tiltakozott
A Közigazgatási Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének Maros megyeben csak Segesváron és Dicsőszentmártonban van fiókegysége, így ott tiltakoztak kedden a közalkalmazottak.
Dicsőszentmártonban 168-an csatlakoztak az akcióhoz azt követelve, hogy növeljék meg a béreiket. Jelenleg a dicsői közalkalmazottak nagy többségének 1100–1300 lej a fizetése, s nem ritka, hogy egy családban mindkét szülő közalkalmazott. A dicsőszentmártoni szakszervezeti vezető, Florica Savu a Marosvásárhelyi Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a városházán csak az anyakönyvi hivatal volt nyitva, ahol a születésekről és elhalálozásokról szóló bejelentéseket fogadták. Működött a polgármesteri hivatal fennhatósága alatt levő napi piac is, mert ott több magánvállalkozónak van üzlete, ezért nem lehetett a piacot is bezárni.
Folytatódhat a sztrájk, akár több napon keresztül is
Egyébként több napos sztrájkkal fenyeget a közigazgatásban dolgozók szakszervezete, ha a kormány egy héten belül nem teljesíti követeléseiket. „Elsősorban azt várjuk, hogy találjanak megoldást a követeléseinkre, ellenkező esetben jövő kedden, július 19-én határozatlan idejű sztrájkba lépünk” – nyilatkozta Valer Suciu, a Kolozsvári székhelyű Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége (FNSA) elnöke. Továbbá elmondta: utoljára pénteken, június 8-án tárgyaltak a kormánnyal, de nem jutottak egyezségre. „Várjuk, hogy keressen meg minket a kormány, hogy lássuk, hogyan oldjuk meg a problémát, ha nem sikerül, jövő keddtől határozatlan idejű sztrájk kezdődik” – közölte a szakszervezeti vezető.
Székelyhon.ro

Per az adomány székely zászlóért
Megfélemlítési akciónak nevezte a székely zászló adományozása miatt indított pert Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke, aki viszontkeresetet nyújtott be a bíróságon.
A politikus keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett, Sebastian Cucu prefektus pert indított ellene, amiért székely zászlót adományozott a megye tanácsának. Cucu a Kovászna megyei törvényszék közigazgatási részlegén kérte: semmisítsék meg a zászló adományozására vonatkozó szerződést, vonják vissza a jelképet a megye közvagyonaként iktató tanácsi határozatot, illetve kötelezzék a tanács elnökét, hogy távolítsa el a lobogót a megyeháza díszterméből. Cucu a 2001/1157-es jogszabályra hivatkozik, és keresetében Hargita megye zászlajának nevezi a székely lobogót.
Kulcsár Terza szerint törvényértelmezési gondok vannak, hiszen a jogszabály előírja, hogy kötelező kitenni az ország és az Európai Unió lobogóját, de nem tiltja, hogy mást is kitűzzenek. A prefektus az adományozásra vonatkozó szerződés megsemmisítését is követeli, ám ez esetben nem hivatkozik semmilyen törvényre. „Mióta tilos adományozni Romániában?” – tette fel a kérdést az MPP Háromszéki elnöke, aki szerint a prefektusnak nincs joga beleszólni egy szerződésbe, amely közte és a megyei önkormányzat közt jött létre. Szerinte a prefektus sérti az alkotmányt, amely kimondja: nem lehet megkülönböztetést tenni a polgárok között. Kulcsár Terza úgy véli, az RMDSZ-szel közösen ütemtervet kell kidolgozni, hogy a jogfosztásokról nemzetközi fórumokat is tájékoztassanak.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Kétharmados siker az idei érettségi vizsgán
Az érettségiző diákok 66,7 százaléka szerzett átmenő átlagosztályzatot a kedden közzétett eredmények szerint. Országos szinten ezúttal is Kolozs megye teljesített a legjobban, míg a Székelyföldi megyék javítottak tavalyhoz képest – számol be a kronika.ro.
A tizenkettedikes diákok kétharmadának sikerült az érettségije: az oktatási minisztérium által kedden közölt – az óvások előtti – eredmények szerint országos szinten a vizsgázók 66,7 százaléka szerzett átmenő átlagjegyet. Az eredmény szinte pontosan megegyezik a tavalyi összesített átmenési aránnyal, a 2015-ös érettségi nyári szesszióján ugyanis a diákok 66,4 százaléka érdemelte ki az oklevelet.
A múlt héten véget ért érettségi szóbeli és írásbeli próbáin összesen 129 ezer végzős vett részt, közülük 88 ezren szereztek átmenő osztályzatot. Országos szinten 56 tanuló kapott tökéletes, 10-es minősítést, legtöbben Bukarestben jártak iskolába. Az érettségiről idén 191 diákot zártak ki csalás miatt, ők nem vehetnek részt a következő két vizsgaszesszión. A jegyükkel elégedetlen végzősök kedd estig nyújthattak be óvást, a végleges eredményeket pedig szombaton, július 16-án teszik közzé. Az iskolák, valamint nevek szerint szűrt jegyeket bárki megtekintheti a Bacalaureat.edu.ro honlapon.
Nem tartja kielégítőnek az eredményeket Mircea Dumitru pénteken kinevezett oktatási miniszter, aki szerint az osztályzatok pontosan tükrözik a tanügyi rendszer jelenlegi állapotát. „Ez az átmenési arány semmilyen szinten nem elégséges" – fogalmazott a Digi24 hírtelevíziónak a tárcavezető. Dumitru úgy vélte: mindez annak tudható be, hogy egyrészt az általános iskolákban és a gimnáziumokban számos hiányosság tapasztalható, a miniszter szerint ugyanakkor a diákoknak a vizsgához való hozzáállása is hagy kívánnivalót maga után. „Reméljük, hogy a következő hónapokban tervezett intézkedésekkel javulni fog a helyzet a következő években" – fogalmazott az oktatási tárca vezetője.
Király András államtitkár elégedett az eredménnyel
Ezzel szemben elégedett az eredményekkel Király András, az oktatási minisztérium államtitkára, aki szerint sikerként könyvelhető el a közel 70 százalékos átmenési arány. Az RMDSZ-es politikus ugyanakkor örömmel nyugtázta azt is, hogy az idei érettségi botrányok nélkül zajlott le, hiszen – mint ismeretes – a korábbi években számos korrupciós eset „tarkította" az országos vizsgát, több diák és szülő kenőpénzzel akarta biztosítani a sikeres osztályzatokat.
Király a Krónikának elmondta: minden bizonnyal a romániai iskolarendszer működésének tudható be, hogy a tavalyihoz hasonló eredmények születtek a megmérettetésen. Szerinte az eredményes érettségihez ezenkívül a szaktárca intézkedései is hozzájárultak, hiszen például a 11. osztályban bevezetett próbaérettségi megfelelő szintű felkészülést biztosít a fiataloknak. Az államtitkár több erdélyi magyar gimnáziumot is kiemelt, ahol különösen jó osztályzatok születtek. A Kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban például mindegyik tizenkettedikes átmenő jegyet szerzett, de jól teljesítettek a Báthory István Gimnázium végzősei is. Dicséretet érdemelnek a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai és a Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tanulói is.
Király András a Krónikának azt is elmondta: túl kevés a szakközépiskola, és a kelleténél több gimnázium működik, az eredmények további javulásához pedig egy „diákszimpatikusabb" tanterv is hozzájárulna. Az államtitkár rámutatott: az eddigiekhez képest a diákok jobb jegyeket szereztek a középiskolában, a tapasztalatok szerint megnőtt a 9-es és 10-es jegyek átlaga.
Idén is Kolozs megye érte el a legjobb eredményt
Országos szinten a Kolozs megyei tizenkettedikesek teljesítettek a legjobban: a 83,32 százalékos átmenési arány jócskán meghaladja az országos átlagot, megyeszinten pedig 1,14 százalékos javulást jelent tavalyhoz képest, amikor ugyancsak itt voltak a legjobb osztályzatok. Valentin Cuibuş megyei főtanfelügyelő keddi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: két diák a legmagasabb, 10-es átlagjegyet érte el. A megyében összesen 19 iskolában sikerült mindegyik diáknak az érettségije, köztük a Király András államtitkár által is említett János Zsigmond Unitárius Kollégiumban.
A tökéletes átmenési aránytól a többi Kolozsvári belvárosi gimnázium sem járt messze: az Apáczai Csere János és Báthory István Gimnáziumban csak egy-egy végzősnek nem sikerült átmenő osztályzatot szereznie, míg a református kollégiumban három tanulónak kell pótérettségire jelentkeznie. Az erdélyi megyék közül a sorban Brassó (78,21 százalék) és Szeben megye (77,69 százalék) következik.
Az országos középmezőnyben helyezkedik el Maros és Kovászna megye, ahol a végzősök 66, illetve 65,61 százaléka szerzett átmenő átlagosztályzatot – előbbiben rontottak, míg a Székelyföldi megyében javítottak tavalyhoz képest a vizsgázók. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő úgy véli: a diákok ráébredtek arra, hogy csak kitartó tanulással tudnak sikeresen vizsgázni, erre az is bizonyíték, hogy Háromszéken idén senkit sem zártak ki az érettségiről tisztességtelen módszerek miatt. A szakember szerint ugyanakkor a Székelyföldi tanulók számára továbbra is hátrányt jelent, hogy a dolgozatokat más megyében javítják, a Háromszéki írásbeli teszteket például ebben az évben Szeben megyében pontozták. Kiss Imre a Krónikának elmondta: még elemezniük kell az eredményeket, de valószínű, hogy akárcsak a nyolcadikos végzősök képességfelmérőjén, ezúttal is román nyelv és irodalomból a leggyengébbek a jegyek. „Azok a tanárok, akik soha nem találkoztak magyar gyermekekkel, egészen más elvárásokkal javítják a román dolgozatokat, mint akik tudják, hogyan teljesít egy diák, akinek nem a román az anyanyelve" – magyarázta a főtanfelügyelő. Hozzátette: az osztályzatok mentén azon kellene elgondolkozniuk a fiataloknak, hogy sokuk számára hatékonyabb lenne, ha hároméves szakiskolába iratkoznának, kitanulnának egy szakmát, és elkerülnék a sikertelen érettségi nyújtotta kudarcélményt. „Aki pedig gimnáziumba jelentkezett, annak kutya kötelessége leérettségizni" – szögezte le Kiss Imre.
Javítottak tavalyhoz képest a Hargita megyei diákok
Gyengébben teljesítettek ezzel szemben a Hargita megyei végzősök, akiknek 60,09 százaléka érdemelte ki az érettségi oklevelet, azonban még így is közel 6 százalékos javulást értek el a tavalyi gyenge eredményekhez képest – közölte Görbe Péter megyei főtanfelügyelő. A megyében egy diákot zártak ki a vizsgáról a román nyelv és irodalom írásbeli próbán: a tanuló a mobiltelefonját használta. Erdélyben egyébként egyetlen megyében sem lett kisebb az átmenési arány 50 százaléknál, ez csak három helyen fordult elő: Ilfov (34,15 százalék), Teleorman (48,48 százalék) és Giurgiu megyében (40 százalék) – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Több elöljáróval folytatják
Tízzel növelte az alpolgármesterei számát az RMDSZ. A június 10-én tartott önkormányzati választások után felállt önkormányzatok 242 városban és községben választottak RMDSZ-es alpolgármestert. Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke szerint a szövetségnek sikerült teljesítenie azt a választások előtt megfogalmazott célt, hogy megőrzi, megerősíti a magyar képviseletet.
Amint a kampányfőnöki tisztséget is ellátó Kovács Péter összegezte: a szövetség a választások során 195 polgármesteri, 2283 települési önkormányzati és 91 megyei önkormányzati mandátumot szerzett. A választásokat követően megalakult önkormányzati testületek öt megyében (Bihar, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár) választottak magyar elnököt, és hét megyében magyar alelnököt. A helyi politikai egyezségeknek köszönhetően az RMDSZ olyan településeken is alpolgármesteri tisztségeket szerzett, amelyeken szórványban él a magyarság.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal Árpád hatósági felügyelet alatt mArad
Újabb hatvan napra felügyelet alá helyezte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a korrupcióellenes ügyészség (DNA) – közölte az Agerpres hírügynökséggel pénteken Livia Săplăcan, a vádhatóság szóvivője.
A szóvivő szerint Antal Árpád kérvényezte, hogy a tisztség gyakorlásától való eltiltást más kényszerintézkedéssel helyettesítsék: erről később dönt az esetben eljáró ügyész. Az újabb hatvan napos eltiltás április 18-án veszi kezdetét – írja az MTI.
A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy az eredeti rendeltetéstől eltérő célra használt fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) felvett hitelt, amelyet közpénzből kell visszafizetni. Az EBRD ugyanakkor az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a rendelkezésére álló információk alapján „nincs oka azt hinni, hogy az EBRD által (Sepsiszentgyörgynek) nyújtott hitelt nem rendeltetésszerűen használták fel”. Erre a DNA azzal reagált, hogy szerintük Antal Árpád, nem a városnak hitelt nyújtó EBRD-t, hanem a hitelt garantáló román államot károsította meg.
Antal Árpád a bíróságon is fellebbezhet eltiltása ellen, amely – ha érvényben mArad – megakadályozná azt, hogy újabb polgármesteri mandátumért induljon a június 5-i önkormányzati választásokon.
„Türelmetlenül várom, hogy a felülbírálási kérésemre jövő hét elején mit válaszolnak (az ügyészek), és annak függvényében lépek” – idézte Antal Árpád reagálását pénteken a Transindex hírportál. A polgármester kifejtette: amennyiben nem történik meg az általa igényelt változtatás, akkor a bírósághoz folyamodik. A bíróság a döntését a jövő hét végén fogja meghozni, tehát gyakorlatilag jövő hét végén derül ki, hogy indul vagy sem a polgármesteri választáson.
Ha a bíróság úgy dönt, hogy visszatérhet a polgármesteri tisztsége gyakorlásához, akkor vállalja a jelöltséget – közölte Antal Árpád. Elmondása szerint nem azért, mert most jogi értelemben ezt nem tehetné meg, hiszen ennek nincs jogi értelembe vett akadálya, viszont erkölcsi szempontból nem teheti azt meg, hogy az emberek megválasztják, de a választások után nem gyakorolhatja a tisztséget, amivel megbízták a választók.
Miután az RMDSZ Háromszéki szervezete március végén a polgármester újbóli jelölése érdekében kezdett aláírásgyűjtést, Antal Árpád jelezte: boldogan folytatja a megkezdett munkát, ha a polgármesteri teendőktől való eltiltását feloldják. Az RMDSZ Háromszéki szervezete hétfőn közölte, hogy tíz nap alatt több mint tízezer (a szükségesnél csaknem hússzor több) Antal Árpád polgármesteri jelöltségét támogató aláírást gyűjtött össze.
Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke április 13-ai sajtótájékoztatóján elmondta, pártja Antal Árpádot támogatja a Sepsiszentgyörgyi polgármesteri tisztség megszerzésében, ám ha a hatósági felügyelet meghosszabbítása miatt a jelenlegi elöljáró nem indul a választásokon, akkor Bedő Zoltán újságírót indítják.
Krónika (Kolozsvár)

SZKT: levonni a tanulságokat, felkészülni a parlamenti választásokra
A parlamenti választásokon elérni az öt százalékos küszöböt, bejuttatni 18-19 képviselőt, 5-6 szenátort – ezek a legfőbb célkitűzések az RMDSZ-ben a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati Marosvásárhelyi ülésén elhangzottak alapján.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a politikai tájékoztatójában elsőként azt emelte ki, hogy az új választási törvény, a megyei listák visszavezetése, a különböző határidők felállítása azt mutatja, hogy a jelöltlisták összeállítását mielőbb el kell kezdeni. Az önkormányzati választások eredményeiről azt mondta: ezeket már többször kiértékelték ugyan a Szövetségi Állandó Tanácsban, a Szövetségi Elnökségben is, mégis beszélni kell róluk egy új kontextusba helyezve.
Az erős önkormányzati képviseletet erős parlamenti képviselettel is meg kell erősíteni – mutatott rá a szövetségi elnök. Szavai szerint egy erős önkormányzati képviseletet egy gyenge parlamenti jelenlét képes meggyengíteni, vagy akár lenullázni. „Ott kell lenni mindenhol, ahol döntenek a sorsunkról” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint vállalható, jó eredményt ért el az RMDSZ. Elsősroban a Maros, Szatmár és Bihar megyei önkormányzatok visszanyerését emelte ki, hozzátéve, hogy „jól szerepeltünk mindenhol, ahol magyarok élnek”.
Nagy pozitívumnak nevezte, hogy Temesvárnak, Brassónak magyar alpolgármestere, hogy Székelykocsárdnak RMDSZ-es vezetője van. „Sorolhatnánk a települések hosszú sorát, ahol jelen vagyunk polgármesterekkel és alpolgármesterekkel. Eredményeink azt jelentik, hitelesek voltak a jelöltek" – fogalmazott. A hiányosságokra is kitérve Székelyudvarhelyt „elveszítését” említette beszédében.
A legjobban a szórvány mozgósított
2012-hez képest viszont kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ, mert alacsonyabb volt a részvétel, ami azt jelenti, sokan nem akarnak véleményt mondani – állapította meg Kelemen Hunor. „A választásokból az RMDSZ kihozta a maximumot, Hargita és Kovászna megyében többséget tudunk alkotni, Maros megyeben olyan koalíciót kötöttünk, hogy mi adjuk a megyei elnököt, Szatmár és Bihar megyében úgyszintén. Ezekben a megyékben a helyi önkormányzatoknak élniük kell a lehetőségeikkel” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A politkus szerint a legerősebben a szórvány tudott mozgósítani, vagy azok a vegyes közösségek, ahol a magyarság kisebbségben él. Szórványban – Brassó, Fehér, Beszterce megyében – a közösség inkább megérezte a választások súlyát, csakhogy az 5 százalékos küszöbhöz, amelynek elérése a parlamenti választások célja, szükség van minden szavazatra, az ország minden megyéjében listát kell állítani – hangsúlyozta. A mostani számítások szerint, a parlamenti választások december 11-én zajlanak. „Ha jól tervezünk, ha jó lesz a jelöltállítás, akkor az 5 százalékos küszöböt teljesíteni tudjuk, ott leszünk mindkét házban erős frakcióval. 18-19 fős frakciónk lenne a képviselőházba, és 8-9 tagú a szenátori frakciónk” – tájékoztatott Kelemen Hunor, aki szerint azt kell elérni, hogy az RMDSZ legyen a mérleg nyelve.
A szövetségi elnök kifejtette azt is, hogy decembertől politikai kormányzatra lenne szüksége Romániának, nem technokratára. A következő évek nagy kihívásainak a közigazgatási reformot, az alkotmányos reformot nevezte. „Ha csak ezt a kettőt vesszük, ez is elegendő lehetne ahhoz, milyen súlya van a parlamenti képviseletnek 2016-2020 között” – hangsúlyozta.
Kelemen kijelentette, az MPP-vel együttműködött az RMDSZ, és volt, ahol a közösség döntöt arrólt, hogy melyik politikai alakulatot támogatja. Az RMDSZ elnöke bejelentette, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjeszti és elfogadásra javasolja a Magyar Polgári Párttal való további együttműködést, hiszen az önkormányzati választások alatt a partnerség jól működött.
Reformjavaslatok a brexit után
Az RMDSZ elnöki hivatalában való tanácskozások során arra a következtetésre jutottak, hogy a brexitet követően az EU-nak tovább kell mennie, nem szabad alternatívákat keresni az unióra vonatkozóan, nem lehet érdek az euroszkepticizmus erősítése. Addig is, amíg Románia 2019-ben elnökségi tisztséget tölt be, a reformokat végre kell hajtani, kezdeményezőnek kell lenni.
„Olyan Európai Uniót kell építeni, amely megerősíti azt az intézményt, amely az utóbbi 50 évben biztosítani tudta a békét és a jólétet” – mutatott rá Kelemen Hunor, jó hírnek tartva, hogy a 27 tagállam vezetői azt gondolják, Nagy-Britannia nélkül is tovább kell mennie az EU-nak. Romániának is olyan hosszú stratégiája kell legyen, amellyel a döntésekben részt tud venni, meg kell fogalmazni, hogyan látja Románia 5 és 10 év múlva az EU-t, melyek azok a területek, amelyeket fejleszteni kell, milyen reformokat javasol és milyen irányt. A schengeni csatlakozáshoz ugyanis Románia minden feltételt teljesített, a csatlakozásnak meg kell történnie, nem fogadható el, hogy másodrangú polgároknak tekintsék a romániai állampolgárokat – hangzott el.
A fiatalokat érdekli a politika
Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke, az ifjúsági frakció vezetője elmondta, a MIÉRT azt tűzte ki célul az önkormányzati választások előtt, hogy 500 fiatalt fog támogatni és megjeleníteni az RMDSZ listáin, erre meg is kapták a lehetőséget. Ennek eredményeképpen 12 fiatal MIÉRT-es polgármester nyert tisztséget az RMDSZ színeiben, 3 megyei tanács alelnök, 16 megyei tanácsos, illetve több száz városi és vidéki tanácsos.
Elmondta, hogy a kampány ideje alatt lezajlott a Rólad szól! konzultáció, melynek az volt a célja, hogy fényt derítsenek a mai fiatalok véleményére az aktuális kérdésekről, a közéletről, a saját helyzetükről. Kiemelte, hogy az Állandó Választási Bizottság által közölt adatok is azt bizonyítják, hogy a fiatalok szép számban elmentek szavazni, és nem igaz a feltevés miszerint a fiatalokat nem érdekli a politika, a fiatalokat érdekli a jövőjük, szeretnének beleszólni a dolgaik alakulásába.
Bizalomdeficit
Kovács Péter ügyvezető elnök a helyhatósági választásokat értékelte és vonta le azokat a következtetéseket, amelyek a parlamenti választások szempontjából is fontosak. "Az önkormányzati választási kampány más volt, mint eddig: a pártfinanszírozási törvény miatt, amely országos szinten átláthatóság helyett nem-láthatóságot eredményezett, a politikumot hangsúlyosan elutasító közösségi hangulat miatt is, illetve a Szövetség szervezeteinek állapota, teljesítésük különbözősége miatt is. Mindezeket össze kellett hangolni, ilyen feltételek mellett kellett jól teljesíteni" – jelentette ki.
Markó Béla a bizalmatlanságról beszélt, ami az utóbbi négy évben egyre inkább felerősödött az országban. Az érettségi vzsgák szigorításával vont párhuzamot. Ez a termek bekamerázásával kezdődött, ami azt is jelentette, hogy a pedagógusokban nem bíztak meg, központilag feltételezték a csalást, még akkor is, ha más-más tanárok felügyelték a vizsgázókat. Majd következett a dolgozatok javítása más megyékben. „Csendőrséggel, fegyveres erőkkel felügyelik az irodalmi elemzéseket, majd más megyékbe szállítják a dolgozatoka. Ez a bizalmatlanság legnagyobb foka, feltételezik, hogy mindenhol csalnak” – fogalmazott Markó Béla.
A politikai vita és hozzászólások sorában Winkler Gyula a társadalmi szétszakadásra figyelmeztetett, arra, hogy a társadalmi háttér determinálja a lehetőségek skáláját.
Péter Ferenс a Maros megyei RMDSZ önkormányzati elnökeként, Virág György és Lokodi Edit Emőke utódjaként köszöntötte a jelenlevőket, és köszönte meg az iránta kifejtett bizalmat. Értékelte a helyhatósági választásokat, jónak nevezte az eredményt. Hozzátette: „Ne higgyük el magunkat, mert jóval kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve. Tehát a parlamenti választások előtt meg kell keresni azokat is, akik nem mentek el szavazni”. Rámutatott arra is, hogy a külföldön dolgozók nem jönnek haza, a külföldi szavazás pedig nem biztos, hogy a szövetséget fogja segíteni.
Borbély László arra az aggasztó gondolatra figyelmeztetett, ami nem csak a magyar közösségről vagy Romániáról szól, de mindenkit érint: ami Törökországban, Franciaországban történik. „Itt vagyunk a 21. században, okosabbak vagyunk, fejlettebbek. A NATO-csúcs arról szólt, hogy többet költünk fegyverkezésre, a megfélemlítésről, hogy aki erősebb, azt nem támadják meg” – mutatott rá.
Soós: sikerült visszanyerni a hitet
Soós Zoltán a választásokon bekövetkezett sikertelenség negatív hatásait hangsúlyozta. Ennek ellenére sikerült megőrizni a frakció létszámát – tette hozzá, bár a legnagyobb harc szerinte a polgármesteri székért zajlott. A csalást, a korrupt adminisztrációt nem sikerült legyőzni, pedig ez a Marosvásárhelyi lakosság harca is kell legyen – fogalmazott.
Kijelentette, folytatja a munkát a következő négy évben is. A több hónapig tartó munka után érezni lehetett, hogy ha csak négy hónapra is, de sikerült visszanyerni a választók hitét. „Ha nem csal a politikiai ellenfél, visszaszerezhették volna a város vezetését is” – jelentette ki.
Soha ilyen erőteljesen egyházi vezetők nem álltak ki a magyar jelölt mellett, és nagyon fontos az, hogy Maros megyeben és a többiben is fel tudják rázni az embereket, hogy elmenjenek szavazni, hangsúlyozta Soós. Maros megye 26 éve megszakítás nélkül biztosítja az erős képviseletet a parlamentben. "Idén pedig mérföldkő előtt állunk, ésszerű megújulásra van szükség, generációváltásra, a választókkal való kapcsolatok újrafelvételére, a fiatalok mozgósítására" – tette hozzá.
A bizalom fontos alap
Kelemen Hunor kifejtette, a független Soós Zoltánt azért támogatták, hogy arra szavazzanak a magyarok, akik nem politikai jelöltként indult. "Nem olyan fából faragtak minket, hogy feladjuk egy veszteség után. Mi fogjuk váltani a mostani, újraválasztott polgármestert, nekünk erre kell készülnünk, mert Soós Zoltán megmutatta, hogy képes megszólítani az embereket” – fogalmazott.
„Bizalom nélkül nem lehet sikeres semmilyen közösség, nekünk kutyakötelességünk ezt erősíteni. De az önbizalom is fontos, mert ennek köszönhetően tudtunk tárgyalni, újratárgyalni, és így érhettük el, hogy Varga Attila kilenc éves mandátumot kapott mint alkotmánybíró. Ha nem lett volna kellő önbizalmunk, ha nem bíztak volna bennünk, akkor a FUEN elnöke ma nem Vincze Lóránt lenne. Ezek a sikereink, eredményeink is azt mutatják, van kellő önbizalmunk és bíznak bennünk a partnereink, mi is bízunk és bizalmat keltünk azokban a partnerekben, akikkel együtt dolgozunk” – mondta Kelemen. Hozzátette, fontos, hogy elkezdjék a jelöltállítást, és a szeptember úgy érje őket, hogy tudják, milyen módszer szerint választják ki és indítják a jelölteket.
Elfogadták a jelöltállítási szabályzatot
A parlamenti választások előkészítéséről szóló határozattervezetet Kovács Péter ismertette, majd a küldöttek apróbb módosításokkal elfogadták a jelölállításról szóló szabályzatot. E szerint az RMDSZ a parlamenti választásokon kiemelten támogatja a 35 évnél fiatalabb jelöltek és nők részvételét a jelöltlistákon, a választások előkészítését, a jelöltállítás lebonyolítását pedig a nyitottság, esélyegyenlőség, felkészültség és átláthatóság alapelvek szerint szervezi meg.
Képviselő- vagy szenátorjelölt lehet az a személy, aki tagja a szövetségnek, a tisztségre pedig az illető megye területén működő valamely helyi szervezet, a Magyar Ifjúsági Értekezlet megyei szervezete, az RMDSZ Nőszervezetének megyei testülete, vagy valamely platform, társult szervezet jelöli. Nem lehet jelölt, aki a 2016-os helyhatósági választások eredményeként polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki vagy alelnöki mandátumot szerzett, akinek a hírszerző szolgálatokkal kapcsolatosan nincs feddhetetlen múltja, továbbá a parlamenti, Európai Parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon más párt, szervezet színeiben indult.
A parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztása az erre a célra összehívott megyei jelölő gyűlések vagy előválasztások – legyen az közvetlen, tikos vagy állóurnás – feladata. A határozat kimondja azt is, hogy az RMDSZ a 2016-os parlamenti választásokon az ország minden megyéjében, Bukarestben, illetve a határon túl is indít képviselő- és szenátorjelölteket. A parlamenti jelöltlisták véglegesítésének határideje szeptember 25.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a tanácskozást követően újságíróknak elmondta: az SZKT-ülésen elfogadott határozat megteremti a lehetőséget, hogy a szövetség együttműködjön az MPP-vel, és közösen induljanak a választáson, ha ennek konkrét feltételeiről a későbbiekben sikerül megállapodniuk. Jelezte, hogy az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa dönt az MPP-nek felajánlott helyekről, de előbb augusztus elején tárgyalni fognak a részletekről a Biró Zsolt által vezetett párttal. Arra a kérdésre, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek-e az EMNP-vel is, az RMDSZ elnöke elmondta: ebben a pillanatban nem lát lehetőséget erre, hiszen sem a néppárt, sem az RMDSZ nem kereste egymást ebben a kérdésben. "Soha nem zárkóztunk el a tárgyalástól, (.) viszont jelenleg nincs ilyen helyzet" - mondta Kelemen Hunor.
Antal Erika
maszol.ro

Székelyföldi fizetés? Az a legkevesebb
Továbbra is a lista végén kullog a Székelyföld, ha az átlagkeresetet vesszük górcső alá: miközben Bukarestben az április átlagbér megközelítette a 3000 lejt, addig Hargita és Kovászna megyében az 1500 lejt sem érte el. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint a számok a valóságot tükrözik, így beruházásokat sürgetnek, amelyek nagyobb fizetéseket eredményeznek.
Továbbra is a lista végén kullog a Székelyföld, ha az átlagkeresetet vesszük górcső alá: miközben Bukarestben az áprilisi átlagbér megközelítette a 3000 lejt, addig Hargita és Kovászna megyében az 1500 lejt sem érte el.
A legnagyobb fizetések az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a napokban közölt rangsor szerint a főváros után Ilfov (2309 lej), Kolozs (2269 lej), Argeş (2231 lej), Temes (2221 lej) és Szeben megyében (2216 lej) vannak, és mindössze ezekben a megyében haladják meg a 2086 lejes országos nettó átlagbért. A középmezőnyben, messze elmAradva az éllovasoktól Brassó (1984 lej), Konstanca (1930 lej), Gorj (1923 lej), Iaşi (1907 lej) és Maros megye (1901) következik. Az utolsó három helyen, a legkisebb fizetésűekként Hargita (1387 lej), Vrancea (1444 lej) és Kovászna megyét (1149 lej) találjuk.
Amint arra a statisztikai intézet is felhívja a figyelmet, áprilisban szinte valamennyi ágazatban nőttek a fizetések az ortodox húsvét miatt, így enyhén torzítanak az adatok, de a különbség így is jelentős. A májusi statisztikákat azonban csak jövő hónapban hozzák nyilvánosságra. Összetett kérdés
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke amellett, hogy elismerte, miszerint a két szomszédos, magyar többségű megyében valóban igen alacsonyak a fizetések, azt is leszögezte, furcsának tűnik, hogy elmAradott déli megyék is megelőzik az átlagbér tekintetében a Székelyföldet. „Ez egy összetett kérdés, jó lenne ismerni az adatgyűjtés módszerét, mert például Kovászna megyében rengeteg bank és biztosító működik, amelyek tisztességesen megfizetik az alkalmazottaikat, de ezek mind Bukarestben vannak bejegyezve, és ott jelentik le a béreket. Az viszont tény, hogy ebben a két megyében alacsonyak a fizetések. Ha ezt a román sajtó nyilvánosságra hozza, nem kell megsértődni, sem megijedni, hanem azt kell megvizsgálni, mit tudunk tenni, hogy ez megváltozzon” – hangsúlyozta a gazdasági szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy több olyan stratégiát is kidolgoztak, ami a fizetések növekedését eredményezheti Kovászna megyében.
Mint rámutatott, az mindenki számára egyértelmű, hogy alacsonyak a bérek. Ez abból is kiderül, hogy Sepsiszentgyörgyön már két éve a helyi adó visszapályázásánál kedvezményben részesítik azokat a cégeket, amelyek az átlagbér felett fizetik alkalmazottaikat, és csak két-három vállalkozás tud élni ezzel a lehetőséggel.
Versenyhelyzetet teremtenének
Éppen ezért a helyi illetékesek egyre gyakrabban hangoztatják: jó, hogy Háromszéken megtelepedett a könnyűipar, hiszen sok embernek ad munkát, s ezzel sikerült visszaszorítani a munkanélküliséget, most viszont az a feladat, hogy olyan vállalkozások érkezzenek, amelyek több hozzáadott értéket termelnek, és nagyobb bért tudnak adni az alkalmazottaiknak.
„A szépmezői ipari park beindításával is az a cél, hogy versenyhelyzetet teremtsünk. Ne az olcsó munkaerőért jöjjenek a beruházók, mert olyant már nem találnak, hanem fizessék meg a szakembereket. Abban bízunk, hogy az ipari parkkal sikerül bérversenyt generálni, és ezzel növekszik majd a Háromszéki átlagbér” – magyarázta Édler András, aki szerint olyan ágazatokat kell odavonzani, ahol nem ezer lej, hanem ezer euró a havi kereset. Meglátása szerint egyébként a turizmus, az informatika és a távközlés teremthet olyan mértékű hozzáadott értéket, amely a bérek növekedésében is tükröződhet. Kovászna megyében jelenleg mintegy ötezer cég és feleannyi egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemély szerepel a nyilvántartásokban.
Visszahúz az infrastruktúra hiánya
Valósnak tartja a statisztikai adatokat Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Mint lapunk megkeresésére kifejtette, nem is csoda, hogy ilyen alacsonyak a bérek, hiszen a Székelyföldre az elmúlt 25 évben alig áramlott külföldi tőke. „Országszerte egyre nehezebb a vállalkozóknak, mert olyan törvényeket hoznak, amelyek nehezítik a dolgukat, a befektetők ilyen körülmények között inkább a határ menti, nyugati megyékbe mennek, ezért fejlődik látványosan Temes, Arad, Kolozs megye, míg Hargita megyében nem történik semmi” – hangsúlyozta a kamara elnöke. Rámutatott, Hargita megyében idén kétszer annyi cég áll felszámolás alatt, mint tavaly, nincs fejlődés, inkább hanyatlás jellemző.
„Ha autonómiázunk, akkor kormánypénzekre, kormányfejlesztésekre sem számíthatunk. Ezért állnak jobban még a déli megyék is, hiszen oda a kormány folyamatosan pumpálja a pénzt, míg Hargita és Kovászna megyékbe soha nem fogja” – vallja Balási Csaba, aki szerint az infrastruktúra fejlesztésével a gazdasági növekedés is szorosan összefügg, hiszen „ne várjunk külföldi beruházókat, amíg 220 kilométerre van Csíkszeredától a legközelebbi autópálya”.
A szakember szerint ugyanakkor számos más területen is óriási problémák vannak, meglátása szerint a szakképzés elmAradott, és a mentalitáson is változtatni kellene. „Ha most jönne egy beruházó, és háromezer betanított munkásra lenne szüksége, nem biztos, hogy lenne annyi” – mondta Balási, aki egyúttal úgy véli, az sem természetes, ha a pályakezdők első dolga az, hogy kérjék a munkanélküliségi segélyt. „Lassan odajutunk, a gyerekek úgy nőnek fel, hogy azt látják, apa-anya nem kel fel reggel, nem megy dolgozni, a munka pedig szégyen lesz” – mutatott rá a visszásságokra a Hargita megyei kamara elnöke.
Bálint Eszter, Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Mi történik az elhagyott gyerekekkel
A hónap elején Oltszemen rendezte meg a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság a hivatásos nevelőszülők napját, pár héttel azelőtt pedig az örökbefogadó családok tartották éves találkozójukat a Benedek-mezei táborban. Mindkét eseményen részt vett Szász Katalin Melinda (felvételünkön), az intézmény aligazgatója, akit az elhagyott gyerekekről, a nevelőszülők munkájáról, az örökbefogadásról és egyéb hasonló témákról kérdeztünk.
– Mi a legjellemzőbb módja annak, ahogy egy elhagyott gyerek eljut az örökbefogadásig? – Általában úgy kezdődik, hogy szülés után az anyuka lelép a kórházból, ezután a kórházak szociális munkásai megszerzik az elérhetőségét, jobb esetben beszélnek is vele, de nem valószínű, hogy meg tudják győzni, hogy menjen vissza a gyerekéért. Ekkor jelentik nekünk az ügyet, mi pedig első körben ismét megkeressük az édesanyát, hogy kiderítsük, milyen okok miatt hagyta el gyermekét. Ha úgy látjuk, hogy az otthoni körülményei megfelelőek a gyermekneveléshez, mi is megpróbáljuk jobb belátásra bírni, adott esetben segítséget is nyújtunk neki, hogy visszafogadhassa gyermekét. Ha nem lehet hazavinni a csecsemőt (a szülőknek nincs otthonuk, jövedelmük, víz, áram, fűtési lehetőségek...), akkor minél hamarabb helyet keresünk neki a hivatásos nevelőszülőknél. Most jó a helyzet ilyen szempontból, de bizony, voltak időszakok, amikor nem volt szabad nevelőszülőnk, és hónapokig mAradtak kórházban a gyerekek, ami fejlődésük szempontjából nagyon káros, életre szóló sérülésekkel is járhat. A megfelelő nevelőszülő kiválasztása is fontos, ilyenkor figyelembe vesszük a gyerek anyanyelvét, azt, hogy vannak-e már testvérei a rendszerben, hogy lehetőleg azok mellé helyezzük el stb. Persze, a nevelőszülőnél való elhelyezés is csak időszakos védelem, amíg ott van a gyerek, továbbra is arra törekszünk, hogy végleges védelmet találjunk számára, aminek két útja lehet: vagy hazagondozzuk a szüleihez, vagy – ha a szülő lemond róla – keresünk neki egy örökbefogadó családot. – Sok olyan esetről hallottam, hogy felnőtt koráig nevelőszülőnél mAradt a gyerek...
– Ez azért van, mert sajnos, nem mindenki válik örökbe fogadhatóvá. Ha a szülő nem mond le róla, ha azt mondja, hogy egyelőre nem tudja hazavinni, de nemsokára jobb körülményei lesznek, és akkor majd elviszi, akkor a gyereket nem lehet örökbe adni, és a nevelőszülőnél mArad. Előfordul, hogy amikorra lemond róla az anyja, és örökbe adható lenne, már olyan nagy, hogy ezért nem veszik örökbe – kevés az olyan pár, amely ne pici kortól szeretné a gyermeket nevelni. Általában minél kisebb, egészséges gyereket igényelnek, legtöbben azt is meghatározzák, hogy kisfiút vagy kislányt szeretnének. – Mi szükséges ahhoz, hogy örökbe fogadhasson valaki? – Először is erős motiváció, aztán megfelelő anyagi feltételei és képességei kell hogy legyenek a szülőnek a gyermekneveléshez, amit szakembereink mérnek fel. Az életkor is fontos, meg kell lennie az egészséges korkülönbségnek közte és a gyerek között. Ha a vizsgákon sikeresen átmegy valaki, kap egy elismervényt, amely bizonyítja az alkalmasságát, és csak ezután kereshetünk neki gyereket az elvárásai alapján. Minél több az elvárása, általában annál többet kell várnia a gyerekre. – Miért nem kerül egyből örökbefogadásra a gyerek, ha az jobb neki, mint a nevelőszülőnél? – Mivel az elsődleges cél az, hogy saját szülei neveljék fel, felkutatásuk és a velük való tárgyalás pedig néha nagyon hosszú folyamat. Ha a kórházból egyből örökbe venne valaki egy gyereket, és pár hónap múlva kiderülne, hogy az édesanya mégsem mond le róla, az komoly trauma lenne az új szülőknek, akik a legtöbbször csak több- évi várakozás után szánják rá magukat az örökbefogadásra, és első perctől sajátjukként szeretik a kisbabát... Ez gyakran előfordulna, mivel a statisztika szerint a kórházban hagyott gyerekek felét visszafogadja a családjuk, és a továbbiak fele is nevelőszülőknél mArad, tehát azokról sem mondanak le teljesen biológiai szüleik. A nevelőszülő tűnik tehát a legjobb ideiglenes megoldásnak, aki adott esetben ugyanúgy megszereti és felnőtt koráig neveli a gyereket, mint az örökbefogadó. Persze az is gyakran előfordul, hogy több nevelőszülőnél nevelkedik a gyerek, mert az első nyugdíjba megy, lebetegszik, beadja a felmondását, vagy egyszerűen lemond a kamaszodó gyerekről, miután nem tudja már fegyelmezni, és végleg zátonyra fut a kapcsolatuk. Ilyenkor gyakran megtörténik, hogy a nevelőszülők közül senki nem vállalja a gyereket, és kénytelenek leszünk gyerekotthonban elhelyezni. Ezeknek a gyerekeknek a nagy része eleve sérült lelkileg, így egyesek tényleg kezelhetetlenné válnak, amikor fel nem dolgozott sérelmeikkel elérik a kamaszkort. – Az előfordulhat-e, hogy a nevelőszülő nem bánik jól a gyerekkel? – Ritkán, de sajnos, ilyenre is volt példa. Az egyik irodánk állandó jelleggel ellenőrzi a nevelőszülők tevékenységét és a náluk elhelyezett gyerekek ellátását, így hamar rájövünk, ha gondok vannak. Bizony volt olyan eset, hogy a nevelőszülő fizikailag bántalmazta, vagy úgy próbálta fegyelmezni a gyereket, hogy azzal fizikai sérüléseket okozott neki. Ha kiderül, hogy nem véletlen esetről van szó, elvehetjük tőle a gyereket, súlyosabb esetben pedig szerződésbontásig, rendőrségi eljárásig is fajulhat a dolog. – Hogyan válhat valaki nevelőszülővé? – Miután az igazgatóság munkatársai felmérik az illetők családjait, a lakhatási körülményeket – mert bár csak egy személlyel van munkaszerződésünk, a gyerek családba megy, amit nagyjából ismernünk kell –, készítenek egy elsődleges vizsgálatot, amely kizárja az esetleges pszichés devianciákat. Ha úgy tűnik, hogy egészséges a jelentkező, felkérik egy iratcsomó összeállítására (dokumentumok a lakásról, jövedelmi és orvosi igazolások stb.), ezt követi egy komolyabb felmérési időszak alapos pszichológiai vizsgálatokkal, beszélgetésekkel, ugyanakkor kötelessége a nevelőszülőnek részt venni egy minimum 60 órás ingyenes alapképzésen, ahol betekintést nyerhet a gyermek lelki fejlődésével, nevelésével, jogaival kapcsolatos kérdésekbe. Ha a képzés után sikeresen vizsgázik, akkor válik nevelőszülővé, mi pedig csak azután alkalmazhatjuk, miután megkapta erről a bizonylatot. Az illető nem lehet büntetett előéletű, krónikus fertőző beteg, nem lehet nyugdíjas, de 25 évnél fiatalabb sem, tehát azoknak a követelményeknek kell megfelelnie, amelyek egy átlagos egészséges szülőt jellemeznek. – Mi a különbség a nevelőszülő és örökbefogadó szülő között? – A legfontosabb különbség, hogy a nevelőszülőség munkaviszony, a nevelőszülő azért neveli a gyermeket, mert rábízták, ezért megkapja a fizetését és a gyermeknek járó juttatásokat is. Az örökbefogadó szülő nem alkalmazott, ő sajátjaként neveli a gyereket, akárcsak a biológiai szülő, és ezért nem kap semmiféle juttatást. A gyermek szempontjából az örökbefogadó család jelent végleges biztonságot, onnan már sem nevelőotthonba, sem a biológiai családjába nem kerülhet vissza. – Mit jelent a családban elhelyezés? – A legfontosabb az elhagyott gyereknek vagy annak, akit valamilyen ok miatt el kell venni a szüleitől, hogy családban nevelkedjék, mi pedig elsősorban olyan családban próbáljuk elhelyezni, ahol ismerik, ahol már kialakultak bizonyos kötődései. Tehát elsősorban azt vizsgáljuk meg, hogy a rokonságában, a nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, keresztszülők között van-e valaki, aki fel tudná vállalni a nevelését. Ha van ilyen, a gyerek oda megy. Nemrég bevezették, hogy a családi elhelyezésben levő gyerekek is kapnak 600 lejes havi támogatást, ugyanúgy, mint a nevelőszülőknél nevelkedők, ami adott esetben ösztönzi is a rokonokat arra, hogy befogadják a gyereket. – Mennyi a nevelőszülők fizetése? – A nevelt gyerekek száma és a régiség szerint is változik ez az összeg, de az átlag 1200 lej körül mozog, ehhez hozzájön a már említett 600 lej, ami minden gyereknek jár, és az állami gyerekpénz. Nem nagy fizetés, de azt tapasztaljuk, hogy főként a falun élők – akik nem költenek sokat élelemre – jól megélnek belőle. – Hány gyereket nevelhet egy nevelőszülő? – Ez valahogy úgy alakult ki nálunk, hogy ha egészségügyi problémákkal küszködő vagy fogyatékos gyereket gondoz a nevelő, akkor csak egyet nevelhet, különben két gyermeket adunk neki. Olyan családjaink is vannak, ahol a körülmények megengedték, hogy akár négy gyereket is elhelyezzünk. A törvény szerint a nevelőszülő nevelhet egy vagy több gyereket. A felső határ nincs megszabva, tehát a lehetőségek függvényében több kiskorút is kaphat egy nevelő. – Meddig nevelhet egy gyereket a nevelőszülő? – Tizennyolc éves koráig. Tovább csak akkor mAradhat nála, ha még nem végezte el a tizenkét osztályt, vagy ha folytatja tanulmányait. Mindezek kitolhatják a rendszerben való mAradást 26 éves korig, annál tovább nevelőszülőnél és nevelőotthonban sem mAradhatnak a fiatalok, akkor sem, ha egyetemre járnak. Nevelőszülőknél levő gyerekeknél elég gyakran előfordul, hogy bár kikerültek a rendszerből, a családban mAradnak, mert időközben annyira beilleszkedtek, hogy családtagként kezelik őket, és nincs lehetőségük elköltözni. Tehát már nem kap fizetést érte a nevelő, de továbbra is gondját viseli, amíg munkahelyet kap, vagy amíg el tud költözni. Amolyan saját gyerekké válik. – Jelenleg hány gyerek van a rendszerben Kovászna megyében? – Olyan 1100 gyerekkel számolunk, de ez a szám folyamatosan változik. Közülük 300 körüli azok száma, akiket nevelőszülők gondoznak, ennél valamivel többen vannak családi elhelyezésben és ugyanennyien gyerekotthonokban. És még ott vannak azok a gyerekek, akik különböző más szolgáltatásainkban részesülnek, például bejárnak nappali központjainkba vagy rehabilitációs fejlesztéseinken vesznek részt. A nyilvántartásban ők is szerepelnek, mert nekik is szakemberekre van szükségük. Tehát van munka minden szinten, elég sok a betöltetlen állásunk is, várjuk az érdeklődőket.
Nagy B. Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Előrelépni csak együtt
Interetnikus párbeszéd Bikfalván
Az értelmes párbeszéd javítja az együttélés feltételeit, és semmiképpen nem akadálya az identitás megőrzésének – hangzott el Bikfalván, az Identitás és Párbeszéd Egyesület (AID) által szervezett táborban. A napi előadásokkal, műhelygyakorlatokkal „fűszerezett” rendezvényen 30 fiatal vesz részt az ország több megyéjéből és Bukarestből.
A román kormány Interetnikus Kapcsolatok Igazgatósága (DRI) által támogatott projektnek az a célja, hogy újabb kommunikációs csatornákat nyisson magyarok és románok között.
– Ez egy fiatalnak számító, mindössze két éve alapított civil egyesület, amely könnyebbé, egyszerűbbé, ugyanakkor tartalmasabbá szeretné tenni a román és magyar fiatalok közötti együttműködést – nyilatkozta a Téglás Panzióban tartott sajtóértekezletén Alexandru Andriesei AID-elnök.
Az interetnikus kapcsolatokból mesteriző fiatalember jónak nevezte a Kovászna megyében élő fiatalok közötti kapcsolatot, amelynek azonban, a sajtó hatékony „támogatásával”, igen rossz híre kelt országszerte.
Oltean Csongor, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) elnöke szerint minden hasonló kezdeményezés további közös projektek lehetőségét veti fel.
Az első napon előadó Sergiu Constantin azt mondja: az ilyen jellegű kezdeményezések lehetnek a legeredményesebbek. Az, hogy a magyar fiatalok összegyűlnek Tusnádon vagy Csomakőrösön, és elmondják, hogy mit várnak a románoktól, majd a román fiatalok összeülnek Marosfőn, és elmondják, hogy milyen csúnyák a magyarok, az nem vezet sehova. Ha igazán haladást akarunk, azt csak együtt lehet elérni, még akkor is, ha ez a nehezebb út – szögezte le a bolzanói Kisebbségi Jogok Akadémiájának romániai kutatója.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Tusványos: több együttműködést szorgalmaznak a Székelyföldi települések és megyék
Székelyföldi helyi önkormányzati képviselők tanácskoztak a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a csütörtökön megszervezett, Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban című panelbeszélgetésen. A résztvevők Hargita és Kovászna megye önkormányzati testületének elnökei, valamint régi és új polgármesterek voltak.
A választások utáni helyzetről, a jövőről alkotott képükről számoltak be a települések vezetői. Három új polgármester is bemutatkozott. Elsőként Molnár Tibor, Szentegyháza új polgármestere szólalt fel, aki reményét fejezte ki, hogy újult erővel tudnak dolgozni a közösségért. Gálfi Árpád, Székelyudvarhely új polgármestere a települések közötti párbeszéd megkezdését is szorgalmazta.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós újdonsült polgármestere elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a decemberi parlamenti választásokon vízválasztóhoz érkezik a romániai magyarság, hiszen a parlamenti képviselet nem garantált. Ezek után télen esedékes választásokra terelődött a beszélgetés medre.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke már konkrét párhuzamot állított fel a parlamentben való részvétel és különböző erdélyi magyar pártok összefogása között. Erre pozitív példaként hozta az önkormányzati választásokon Kovászna megye több települését, ahol közös megegyezéssel az RMDSZ támogatta az MPP színeiben induló polgármester-jelöltet.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda választott polgármestere ennél markánsabb álláspontot képviselt. Ő elvi alapon nem támogatja az RMDSZ részvételét a kormányban. „A jogelv Romániában nem az, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt, hanem csak azt szabad, amit a törvény megenged. A székely autonómia hiányát az önkormányzatok kell hogy ellensúlyozzák. A probléma csak az, hogy a Bukarestből irányított intézményrendszer ellehetetleníti a munkánkat” – fejtette ki a kényszerszabadságát töltő polgármester.
Ráduly kiemelte, hogy Szentegyházán és Székelyudvarhelyen az önkormányzati választásokon katartikus élményben volt része a győzteseknek, hiszen ők megbuktatták ellenfeleiket. Az igazi katartikus élményt azonban Marosvásárhely polgármesteri székének megszerzése jelentette volna egész Erdély számára. Soós Zoltán, aki Marosvásárhely polgármester-jelöltje volt, és hajszálon múlt a győzelme, erre úgy reagált, hogy Vásárhelyről teljesen más a Székelyföldre tekinteni, mint a többi Székelyföldi településről.
„Marosvásárhelyen a 60-as években elindult az a betelepítési, elrománosítási hullám, amely többi Székelyföldi várost nem érintette annyira hangsúlyosan. Ebben az a legrosszabb, hogy a helyzet szinte semmit sem változott: a jelenlegi polgármester javára elcsalták a választást, és sajnos a Marosvásárhely-táblánál megáll a törvény. Az a rendszer, amely bent tartotta Dorin Floreat, annak továbbra is ugyanez az érdeke” – értékelt Soós Zoltán.
Közös stratégiákra lenne szükség
A felek egyetértettek, hogy az önkormányzatiságnak abban van igazán fontos szerepe, hogy a települések közös stratégiákat állítsanak fel. Megegyeztek: azon dolgoznak, hogy az autonómiát helyi szinten hozzák létre. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy értékelte az elmúlt nyolc évet, hogy többet is tehettek volna, viszont kiemelte, hogy a jövőben ennek úgy érdemes igazán nekifogni, ha együttműködnek a helyi önkormányzatok Székelyföld-szinten.
A megbeszélés végén Gálfi Árpád megtette az együttműködéshez szükséges első lépést: első körben meghívta Hargita megye településeink polgármestereit egy egyeztetésre, második körben pedig a Székelyföldi városok polgármestereit, valamint megyei tanácselnökök találkozását szorgalmazta. A felek kivétel nélkül nyitottak voltak a felvetésre.
Kovács Boglárka
maszol.ro

A jövőképépítés nem kívánságműsor
Lehet-e az egyes Székelyföldi önkormányzatoknak olyan „összefűzhető” fejlesztési stratégiája, amely választási ciklusokon átívelve jövőképet nyújt? – tevődött fel a kérdés az önkormányzati vezetők csütörtöki tusványosi előadásán. Kiderült, igény van rá, de rengeteg a „zavaró tényező” ahhoz, hogy megvalósulhasson.
Az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogásra kihegyezett előadásának második „felvonásában” egy leendő át- és összefogó egységes Székelyföldi stratégia létrehozásának lehetőségei kerültek előtérbe.
Soós Zoltán Marosvásárhelyi múzeumigazgató, a június 5-ei helyhatósági választások független magyar polgármesterjelöltje az önkormányzatiság egyik legfontosabb elemének tartja a stratégia megvalósítását. „Marosvásárhely Székelyföld kulcsa, ha a város fellendül, az képes fellendíteni az egész Székelyföldet” – osztotta meg véleményét. Hatalmas lehetőséget lát például a Vásárhely melletti repülőtérben, amely „Székelyföld kapuja lehetne”.
Régiósítás mint rémálom
A stratégia megvalósítása elé jókora akadályt gördít, hogy jövőre minden bizonnyal ismét középpontba kerül a régiósítás kérdése – folytatta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsa elnöke. „Ez reális veszély, kérdés, hogy beszélhetünk-e majd egyáltalán Székelyföldről. Kétszer már keresztbe álltunk ez ügyben, de ismét fel fogják vetni a megyék megszüntetését, és ha véghezviszik, 25 százalékra csökken az új régióban a magyarság aránya. Biztosak lehetünk benne, hogy akkor lassan felszámolják a magyar szellemi műhelyeket is” – nyújtott borús képet a Háromszéki önkormányzat elnöke. Úgy látja, a magyar parlamenti képviselet segíthet ezt megakadályozni. „A kormányra kerülés nem cél, hanem eszköz, amellyel megtarthatjuk Székelyföldet” – vélte. Ha ez sikerül, utána elkezdhetnek a stratégián gondolkodni – tette hozzá.
További negatívumként Antal Árpád Sepsiszentgyörgyi polgármester „Marosvásárhely »hiányát« és Székelyföld fővárosmentességét” említette. „Nyolc éve vezetjük a városokat és megyéket. Ideje megnézni, hogy mit tettünk – és főleg hogy mit nem. Sokkal többet kellett volna együtt gondolkozzunk és dolgozzunk” – vallotta be. Rossz példaként említette az egymással versengő Székelyföldi szakiskolákat is: meglátása szerint tucatjával termelődnek ki a „rossz szakemberek” annak következtében, hogy a szomszédos városokban ugyanazt tanítják. A megoldást a szakoktatást végző intézmények „felosztásában” látja Antal, hiszen „Székelyföldnek jó szakemberekre van szüksége”.
Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester szerint „a stratégia fontos, de egyelőre fontosabb egy önkormányzati hálózat kiépítése”. Egyetértett szentmiklósi kollégájával Gálfi Árpád Székelyudvarhelyi városvezető, aki a kampányban „új időszámítást ígért”, és biztos benne, hogy ez nemcsak saját városában, hanem Kovászna, Hargita és Maros megyeben is megvalósul.
A stratégia szempontjából először „a jogi háttérbázis kiépítése szükséges”, utána lehet csak Székelyföld jövőjéről beszélni – osztotta meg véleményét Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Molnár Tibor szentegyházi elöljáró úgy véli, a majdani stratégia „egy pontosan leírt program kell legyen, amelyet az összes Székelyföldi vezető együtt dolgoz ki”. Zakariás Zoltán, az EMNP alelnöke elmondta, „hogy lesz-e stratégia, az az asztalnál ülőkön múlik”.
Ne legyen önámítás
Akárcsak az előadás első blokkjában, ezúttal is elkülönült a többiekétől Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere véleménye. „Akkor érdemes például tíz évre előre tervezni, ha az elmúlt tíz év ezt érdemessé teszi. Ha rosszak a tapasztalatok, akkor nem biztos, hogy ugyanazoknak kell jövőt tervezniük” – vélekedett. Kitért arra, hogy Csíkszeredában „jelentős többletforrásokat fordítottak arra, hogy a megszálló román hatalmat ellensúlyozzák”. Hozzátette, ettől függetlenül „a tudással is nagy gondok vannak”. „Az érettségi eredményekből nem azt látjuk, hogy a kisebbségben lévő fiataljaink ki akarnak törni, és ezért rádolgoznak a tanulásra, hanem pont az ellenkezőjét – és ez nincs rendben” – méltatlankodott. Többek között ezért is gondolja Ráduly úgy, hogy „stratégiáról akkor érdemes beszélni, ha tudod, mire vagy képes – hanem mindez csak önámítás. A jövőképépítés nem kívánságműsor”.
Pinti Attila |
Székelyhon.ro

Kell a bizalom és az együttműködés (Székelyföld jövője)
A Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban címmel szervezett tegnapi tusványosi beszélgetésen Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője moderátorként két kérdéskörben faggatta a meghívott önkormányzati vezetőket: mi várható az őszi parlamenti választások után, valamint van-e, lesz-e a Székelyföldi önkormányzatoknak olyan gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztési stratégiájuk, amelyek összefűzhetők egy egységes Székelyföld-stratégiává?
Jelen volt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely, Molnár Tibor, Szentegyháza, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán Marosvásárhelyi polgármesterjelölt és Zakariás Zoltán önkormányzati tanácstag, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke.
Antal Árpád jelezte, nagyon furcsa geopolitikai helyzetben van Székelyföld az Ankara–Moszkva–Brüsszel–Washington négyszögben, és meg kell nézni, mi lesz vele. Ma a világban mindent biztonságpolitikai szempontból vizsgálnak. Úgy érzi, Székelyföld felértékelődik a következő évtizedekben, de csak akkor fogjuk tudni érdekeinket képviselni, ha okosan és egységesen lépünk fel. Ehhez bizalomra és szolidaritásra van szükség, és akkor lesz eredmény. Háromszéken ezt megvalósították, felmutatták annak erejét, ezt ajánlják a többieknek is. A következő év egyik kihívása a közigazgatási átszervezés. Azt vagy meg kell akadályozni, vagy oda kell hatni, hogy az új szerkezet nekünk is jó legyen. A másik kérdés Székelyföld versenyképessége, harmadik: milyen válaszokat adunk a hatósági zaklatásokra, megyünk tovább az úton, vagy meghátrálunk – magyarázta Antal.
Tamás Sándor kifejtette, igenis, összefüggenek a helyhatósági és parlamenti választások. Hármas szintről beszélt: települési, megyei és országos, mely utóbbi a kormányzásba való beleszólás lehetőségét jelentheti. Ha ebből valamelyik hiányzik, akkor megbicsaklik a magyar közösség jövője, mondotta. A Székelyföldi hangulat elsősorban azok felelőssége, akik pozícióban vannak, tehát az RMDSZ tisztségviselőinek magatartásán, tevékenységén, nyilatkozatain múlik. Az is felelősségük, milyen a viszonyuk más politikai szereplőkkel és a Székelyföldi emberekkel – tette hozzá. A parlamenti választásnak összefogással kell elébe menni, Antal Árpádot idézte: okosan és egységesen. Ennek keretét és előfeltételét megteremtették, elsősorban Háromszéken, ahol azt nézték, hogyan tudnak olyan elöljárókat indítani, akik megfelelőek településfejlesztés és közösségépítés szempontjából. Ahol azt látták, hogy az MPP jelöltje tudja ezt jobban felvállalni, melléálltak. Így kell látni a parlamenti választásokat is, jegyezte meg. A közösségi összefogás a legfontosabb, és ezt elsősorban a politikusoknak kell megvalósítaniuk. Nem ért egyet azzal, hogy az EMNP az ősszel önállóan szeretne indulni; helyhatósági választáson, ahol nem okoznak gondot, van logikája a magyar–magyar versenynek, de a parlamentin nincs. Tamás Sándor bejelentette, Háromszéken felajánlottak egy befutó képviselői helyet az MPP-nek. Politikai súlypontáthelyezés kell
Ráduly Róbert, Csíkszereda megválasztott polgármestere (a hivatali esküt még nem tette le) azzal kezdte, mindegy, hogy milyen virágot ültetünk a sírra, ha azt már alulról szagoljuk, ezért most ne boncolgassuk, ki milyen pártszínekben került tisztségbe. Elmondta, bő három év alatt igen kevés törvény változott, és keményedett a központosítás Romániában. Egyetlen törvény változott, a megyei vezetők gyengítését célzó választási törvény: nem közvetlenül, hanem közvetve választják meg a tanácselnököt, ha valakiknek nem tetszik, többséggel le lehet cserélni. Ehhez a rendkívül aljas centralizációhoz, ami tovább folytatódik, három szék volt szükséges – de nem a Tamás Sándor vezette Háromszék, pontosított azonnal –, hanem a számvevőszék, törvényszék és szekusszék. Ezek együttes munkálkodása eredményeképpen jöhetett létre az az átrendeződés, amit az emberek nem is éreztek, most kezdik érezni, amikor már a polgármesteri hivatalon nem írja, hogy városháza vagy községháza. Vagy a szekuszsék dönti el, hogy ki vezeti Csíkszeredát, Gyergyószentmiklóst, Sepsiszentgyörgyöt vagy akár Konstancát, Brassót stb. Ez a folyamat zajlik. A jogelv azt mondja, amit a törvény nem tilt, azt szabad, ezzel szemben Romániában ez úgy hangzik, amit a törvény tételesen nem ír elő, az minden tilos, mert jön a számvevőszék, és mindenből balhét csinál. Jó néhányan próbálták megvalósítani azt, hogy a székely állam hiányát az önkormányzatok többletvállalásával igyekeztek ellensúlyozni. Ez nagyon nehéz feladat volt, mert nem egy semleges román államot, hanem az 1920 óta megszálló hatalmi filozófiát követő román államot kellett ellensúlyozni. Ő ezt tizenegy évig próbálta. Erről világosan kell beszélni, mondotta Ráduly Róbert. Hozzátette, a parlamentben jelen levő magyar csapat ezt elég csendben tűrte. Nem mondja, hogy nem volt egy-két ember részéről próbálkozás. De amikor valaki miniszter vagy államtitkár volt, rezgett a gatyája, hogy mikor viszik el, ezért inkább hallgatott a parlamentben. Mert okos ember a más kárán tanul, s azt nem lehet elmondani képviselőinkről, hogy nem lennének okos emberek, jegyezte meg. A Székelyföldi összefogást nemcsak a Borboly–Ráduly ellentét hátráltatta, hanem az is, hogy nem mindenki vállalt szerepet abban.
Az nem kérdés, hogy lesz-e magyarul beszélő képviselő a román parlamentben, mert lesz, mint ahogyan eddig is volt. A kérdés az, hogy lesz-e és mikor lesz székely-magyar arculatot képviselő csoport a parlamentben – folytatta Ráduly Róbert. Abból lassan elegünk van, hogy a legfontosabb ténykedés a kormányra kerülési délibáb kergetése. Nem hatásköröket akarunk kiszakítani a megszálló államtól, hanem tisztségeket vadászunk. A közbeszédünk sem egy sajátos arculatról szól már. A fordulópont 1996 volt, amikor úgy döntött az RMDSZ, hogy belép a kormányba, gyakorlatilag semmiért. A mostani nagy kérdés az, az eddigi csendes hallgatás, tájba simulás megy tovább, vagy kemény, új arculatot tudunk felmutatni. A politikában súlypontáthelyezésre van szükség, és végre el kellene jutni oda, hogy az önkormányzati jelenlét, erő, hatalom, fontosabb legyen, mint a parlamenti. Ráduly Róbert azt mondta: ha nem lesz arculatváltás, tovább megy a tájba simulás, és az ősszel az RMDSZ–MPP közös csapata belép a kormányba, ő kilép az RMDSZ-ből. Ez a lényeg, mindegy, hogy tulipán, fenyőfa vagy éppen csillag van az ember sírján, addig kell cselekedni, amíg az embert nem temetik el – szögezte le.
Jól kigondolt jövőképet
A Székelyföld jövőjéről szóló második körben Ráduly Róbert kifejtette: akkor érdemes a következő tíz évet tervezni, ha ezt az elmúlt tíz év érdemessé teszi. Elmondta, identitásmegőrzés terén rengeteg többletterhet vállalnak, és ezt viszonylag jól csinálják. Többletforrásokat szánnak arra, hogy a megszálló román hatalmat ellensúlyozni tudják. Ami a legaggasztóbb, az a tudás, hívta fel a figyelmet. Ezen a téren nagyon rosszul állunk. Ha megnézzük az érettségi eredményeket, hogyan teljesítenek fiataljaink, nem azt látjuk, hogy a kisebbségi sorban levő magyar ifjú keményen küzd azért, hogy kiváljon, hanem pont az ellenkezőjét, hogy a magyar ajkú oktatási rendszer besimult a román oktatási rendszerbe, ami nincs rendben. Az a tény, hogy sok ágazatban nincs helyi munkaerő, annak is betudható, hogy baj van a képzéssel, általában a tudással. Ez ördögi kör. Azért vannak alacsony bérek a Székelyföldön, mert a versenyhelyzet nem enged többet, e téren nagyon rosszul állunk. Stratégiát olyat írnak, amilyet akarnak, csak nem álmodozni kell jövőképről, hanem megnézni, mire vagyunk képesek, és ahhoz mérni. Másképp önámítás az, amiben nem szeretne részt venni. Összefogással Tamás Sándor feltette a kérdést, hogy egyáltalán lesz-e Székelyföld? A parlamenti képviselet szerepe fontos, fűzte hozzá. Jó ideje hallatszik, hogy jövőben újra felvetik a régiósítás kérdését, a mostani fejlesztési régiókat közigazgatási régiókká akarják alakítani, megszüntetve a megyéket. Ez reális veszély jövő évben, különösen, ha nagykoalíció lesz. Jelenleg Kovászna megyében 75 százalék a magyarság, Hargita megyében 85 százalék, és a döntéshozás ennek megfelelően alakul. Maros megyében, ahol 40 százalék a magyarság, úgy alakult most a politikai helyzet, hogy az RMDSZ a legnagyobb frakció, és a tanácselnök is magyar. Ha a Központi Fejlesztési Régióból nagy megyét csinálnak, ott 25 százalékos lesz a magyarság. Felszámolják a megyei önkormányzatokat, azt az intézményes hátteret, amely magyar szellemi műhelyeket tud működtetni. Az a legfontosabb feladata az elkövetkező parlamenti frakciónak, hogy ezt megakadályozza, vagy úgy alakítsa, hogy Székelyföldnek jó legyen. Tamás Sándor kifejtette, hogy ő kormányzáspárti. Mindegy, hogy kivel, a szociáldemokratákkal vagy a liberálisokkal, a kérdés az, hogy mire szerződnek. Ott a katalánok példája, mutatott rá. Ők, akár baloldali, akár jobboldali volt a kormány, oda álltak – igaz, olyan feltételeket szabtak, ami nekik jó. Nincs az jól, hogy többször voltunk kormányon, miközben Marosvásárhelyen a főtéren nincs kiírva, hogy Rózsák tere, vetette fel, hozzátéve: igen, kormányra kell kerülni, de nem ez a cél, hanem ez az eszköz. A cél az, hogy Székelyföldet lehessen legalább ebben a formában megtartani, vagy ha összejön a régiósítás, elérni azt, hogy Székelyföld jövője jól alakuljon. Hisz abban, hogy ez lehetséges megoldás, mert kormányzati pozícióban lehet döntéseket befolyásolni és konkrétumokat elérni, hangoztatta.
A Székelyföldi együttműködés példájaként említette a székely termék mozgalmat, amit Borboly Csaba karolt fel, és ennek eredményeként felváltva szombatonként Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen helyi termékek vására van. Sikerült összefogással székelykeresztúriakkal, csíkszépvíziekkel, és most már kézdiszékiekkel részben megoldani a tejfelvásárlást. Minden munka közül a legnagyobb eredménynek a szövetkezeti mozgalom elindítását tartja Tamás Sándor. A tejtermelő kisgazdák egy részének megélhetést tudtak biztosítani. Ez olyan együttműködés, amelynek gazdasági vonzata van. Közösséget építeni vassal és betonnal nem lehet. Életminőséget javítani igen, közösséget építeni értelmes és eredményes összefogással lehet, szögezte le.
Az autonómia a megoldás
Antal Árpád kifejtette, nagyon fontos, hogy legyen együttműködés és stratégia. Úgy érzi, sokkal többet kellett volna együtt gondolkodnunk és cselekednünk. Egyenlő partnerségben kell a Székelyföldi közpolitikát megfogalmazni. Felelevenítette, hogy amikor 2008-ban Tamás Sándorral együtt hazajöttek, Kovászna megye 40. helyen állt a munkanélküliség statisztikájában, de közpolitikák eredményeként most a 17. helyre lépett elő. Elmondta, mindenki a maga kis szemétdombján próbálja a maximumot kihozni, ám össze kell hangolni a munkát. Szét kell osztani a szakterületeket, és kerüljenek ki a profik mind a szakoktatásban, mind kulturális intézmények terén, mind vállalkozásokban. Ezért össze kell hangolni Székelyföldön a tevékenységet. A rendszer egészének szempontjából nem mindegy, hogy mi történik a nagyvilágban. Megoldhatjuk apró dolgainkat itthon, de ha nem tudjuk a közösségi képviseletet biztosítani, nem tudjuk Székelyföld kérdését a következő években a kedvező irányba vinni. A rendszer egészének lényege, hogy legyen jövőkép, világosan ki kell mondani, nincs más választás, mint az autonómia, hangsúlyozta Antal Árpád.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor: idén sem vagyunk megkerülhető politikai erő
Az RMDSZ számára a következő hetekben az az egyik legfontosabb feladat, hogy a racionális érvek mellett olyan érzelmi hozzáadott értéket fogalmazzon meg a parlamenti választásokra, amellyel a mozgósítás sikeresebb lesz – nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban Kelemen Hunor. A szövetségi elnök szerint a választási előkészületek hívószavai a bátorság és az egyenes beszéd.
Az SZKT-n tartott politikai tájékoztatójában úgy fogalmazott: bátorságra, egyenes beszédre lesz szükség ahhoz, hogy erős parlamenti frakcióval erősítse meg az RMDSZ az önkormányzati képviseletet. Kifejtené bővebben, hogy a bátorságnak miben kell megnyilvánulnia?
Amikor érdekképviseletről, magyar ügyről beszélünk, akkor mindig arra van szükség, hogy minden egyebet tegyünk félre, és nevezzük a nevén a dolgokat. Ez 2016-ban sem lesz másképpen. Ugyanakkor ott, ahol változásra, cserére van szükség, bátran bele kell vágni, akár személyekről, akár programról beszélünk. Nem szabad a változástól lemondani azért, mert ettől esetleg egyesek félnek, a szükséges változtatásokat végre kell hajtani. Nem csak személyi változásokra utalok, hanem különböző témák kezelésére, akár egy politikai programnak a megfogalmazására. Az egyenes beszéd, az őszinte beszéd az mindig fontos volt, most is fontos, de beletartozik a felelősség is. Ne ígérjünk olyasmit, amiről maguk a választók is érzik, hogy csak illúzió. Azt gondolom, hogy a 2016-os parlamenti választások előkészületeinek ezek valóban a hívószavai is lehetnek: a bátorság és az egyenes beszéd.
Az RMDSZ 2012-höz képest szavazatokat veszített, mégis erős mAradt az önkormányzatokban, a négy évvel ezelőtti teljesítményhez képest több végrehajtói tisztséget szerzett. Ezt hogyan értékeli?
Az RMDSZ szavazatvesztése egy országos trendbe illeszkedik be. Ha csak mi veszítettünk volna szavazatokat az alacsony részvétel miatt, akkor most nagyobb gondban lennénk. Nyilván, a többi párt vesztesége nekünk nem mentség, de ha az arányokat, a tisztségek számát nézzük, akkor eredményeink a 2012-eshez hasonlóak. Ugyanakkor képesek vagyunk olyan politikai tárgyalásokat folytatni, amelyekből a közösség és a közösség képviselete kerül ki megerősödve, és ez azt mutatja, hogy nem vagyunk ebben az évben sem megkerülhető politikai erő.
Az önkormányzati eredmények kiértékelésének egyik fő konklúziója az volt, hogy Bihar megyében és Székelyföldön sokkal kevésbé sikerült mozgósítani a magyar szavazókat, mint szórványban. Mi az oka ennek?
Egyrészt az, hogy Székelyföldön, Hargita és Kovászna megyében nem volt tétje a választásnak, több tucat településen nem csak a polgármesterjelöltünknek nem volt ellenjelöltje, hanem a tanácsosi jelöltlistánk sem volt versenyhelyzetben. Sőt a megyei listánk sem, olyan értelemben, hogy mindenki készpénznek vette – és ez be is igazolódott –, hogy az RMDSZ így is, úgy is megnyeri a választást. Ez a mozgósításra rossz hatással volt. Maros megyeben is akadtak olyan települések, ahol nem voltak ellenjelöltjeink, de ott érezték az emberek a választások tétjét a megyei listával kapcsolatosan, ezért a mozgósítás is jobb volt. Bihar megyében Nagyváradon veszítettük a legtöbb szavazatot, a vidék az kevesebbet veszített, ám a megyeszékhelyen a lista sem volt szerintem meggyőző. Fiatal, jól képzett jelöltek kerültek erre a listára, de viszonylag ismeretlenek voltak a választók számára, és a rövid kampányidőszak nem volt elegendő arra, hogy ezt pótolni tudják.
Nyilván, az év végi választásokon nagy mozgósító ereje lenne annak az üzenetnek, hogy ha az emberek nem mennek el szavazni, parlamenti képviselet nélkül mArad az erdélyi magyar közösség. De a veszély valószínűleg nem áll fenn az alternatív küszöbnek köszönhetően. Mivel mozgósíthatók ilyen körülmények között a magyar szavazók?
Egyrészt elméletileg így is elképzelhető, hogy kiesünk a parlamentből, másrészt egy nagyon meggyengült képviselet azért nem ugyanaz, mint az erős képviselet. Ha alternatív küszöbbel kerülünk be a parlamentbe, nyilván nem mArad képviselet nélkül a magyarság, de politikai erejét össze sem lehetne mérni a mostanival. Ennek nagyon rossz üzenete lenne, és a következményeit még csak fel sem tudom mérni ennek a lehetőségnek. Számomra a kérdés az, hogy tudunk-e olyan programot megfogalmazni és olyan jelölteket állítani, akik az ésszerű érvek mellett azt az érzelmi hozzáadott értéket is tudják képviselni, amely mozgósít. Azt látjuk, hogy a racionális érvek nem elegendőek a mozgósításhoz. Ha azt mondjuk, hogy út, iskola, híd fog épülni, az soha nem elég, ehhez valamit még hozzá kell tenni. Azon dolgozunk ezen a nyáron, hogy azt a plusz üzenetet, politikai programot tudjuk felmutatni, amellyel a mozgósítás sikeresebb lesz.
Az SZKT-n elfogadott határozat szerint a jelöltállításnak a parlamenti választások előtt is két fő módozata lesz: rangsoroló küldöttgyűlés és az előválasztás. A módozatról a területi szervezetek döntenek. Szövetségi elnökként megfogalmazna-e erre vonatkozóan egy ajánlást számukra?
Fenntartom: meg kell adni a területi szervezetek számára azt a lehetőséget, hogy azzal a módszerrel döntsenek a jelöltekről, amelyet a legmegfelelőbbnek tartanak. Lesz ahol küldöttgyűlésen, közgyűlésen, máshol előválasztáson rangsorolják a jelölteket. Ezt teljesen a megyékre kell bízni, így tisztességes. Ha most bármit mondanék, úgy vennék, hogy az elnök véleményéhez kell próbálni igazodni, ez azonban ebben az esetben nem célravezető.
Tusványoson volt egy pódiumbeszélgetés, ahol egyes Székelyföldi önkormányzati vezetők bírálták az RMDSZ parlamenti frakcióit. Ráduly Róbert Csíkszeredai polgármester például kilátásba helyezte, hogy kilép az RMDSZ-ből, ha a szövetség kormányra lép. Kívánja-e ezt kommentálni?
Nem vettem részt ezen a beszélgetésen, nem tudom, mi hangzott el, ezért nem is szívesen kommentálom. De tény: nem találni sehol olyan politikai szervezetet, amely ne készülne a hatalomban való részvlételre. Egy polgármester is azért indul a választásokon, hogy vezesse a települést, nem azért, hogy ellenzékben legyen. A kérdés csak az, hogy milyen feltételekkel vállaljuk az esetleges kormányzást. De számunkra most nem a kormányzás, hanem a parlamenti választás a kérdés. Aki most a kormányzásról beszél, az a szekeret köti a lovak elé. Ebben az időszakban csak a parlamenti választásokról, a parlamenti frakció súlyáról, fontosságáról beszélünk.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság
A kürtőskalácsot, Kézdivásárhely történelmi főterét és a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttesét javasolja az áprilisban alakult Kovászna Megyei Értéktár Bizottság felvételre a Székelyföldi értéklajstromba, amelyről a tegnap Tusványoson létrehozott Székelyföldi Értéktár Bizottság dönt. A Kovászna, Hargita és Maros megyei négy-négy képviselő, valamint az Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs alkotta testület a Magyar Teátrum sátorban jelentette be létrejöttét.
A Magyar Országgyűlés által elfogadott hungarikumtörvény határon túli kiterjesztése teszi lehetővé a települési, megyei, térségi, tájegységi értéktár-bizottságok alapítását Erdélyben, a három székely megye önkormányzati elnökei erre alapozva léptek a székely értékek feltérképezését, leltárba vételét, dokumentálását, megőrzését, hasznosítását, népszerűsítését célzó együttműködés érdekében. Az értékgyűjtés, értékőrzés Székelyföldön nem új keletű, a 2008-ban kezdeményezett Székely termék is hasonló küldetéssel indult útjára – hangsúlyozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Tamás Sándor Kovászna megyei önkormányzati vezető arról számolt be, harmincnyolc előterjesztés szerepel a Háromszéki helyi értéktárakban, szeretnék, ha a kör bővülne, ami pedig a létesítendő Székelyföldi értéklistát illeti, megfontolja, hogy a már említett három tétel után javasolja a székely zászló, a székely bicska, a székely ló és a székely vicc felvételét. A Székelyföldi Értéktár Bizottság Háromszéki tagjai: Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója, valamint munkatársa, Szőcs Zsuzsa (akit tegnap a frissen alapított bizottság elnökévé választottak), Para Zoltán környezetvédelmi szakember és Tusa Attila építész. Tamás Sándor szerint az értékgyűjtés, -őrzés és -hasznosítás nagy segítség lehet a térségmarketingben, amit a helyszínen jelen lévő Zalai Mihály, Békés megye önkormányzatának elnöke is megerősített, ismertetve az általuk sikerre vitt jó példákat és azokat a szempontokat, hogy ők miszerint sorolják be az értékeket megyei érdekeltségűnek: jelen legyen a megye egész területén, minőséget hordozzon és képviselje a megyét. Békés megye együttműködő partnere az Élő Erdély Egyesületnek, amelynek vezetője, Boda Szabolcs az értékgyűjtés mozgalmi szerepét hangsúlyozta, és a szervezet nevében vállalta, abban segítenek, hogy az értékeket a mai kor eszközeivel eljuttassák az emberekhez.
Hargita megye a székelyderzsi unitárius templomot és a сsíkszeredai Mikó-várat, Maros megye a Nyárád menti népi építészetet, a Marosvásárhelyi kultúrpalotát, valamint a mikházi ferences templomot és kolostort javasolta felvételre a Székelyföldi értéktárba.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sokkal népszerűbb idén a Sapientia Csíkban, mint tavaly
Minden várakozást felülmúlt a jelentkezők száma a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karán, a beiratkozási időszak első hetén 70 százalékkal többen jelentkeztek, mint a tavaly ilyenkor.
Egy hete iratkozhatnak be az érdeklődők a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara által meghirdetett tizenöt alapképzési, valamint öt mesterképzési szakra. A felsőoktatási intézmény felvételi időszaka július 27-ig tart, iratkozni 9 és 15 óra között lehet a 4-es számú előadóteremben. Az egyetem titkárságától megtudtuk, nagyon sok idén a jelentkező: a szombati adatok alapján 70 százalékkal többen iratkoztak be az első héten, mint a tavaly ugyanebben az időszakban. Hozzátették, céltudatosabban választanak a diákok, tudják, hogy mit szeretnének tanulni, és többségében csak egy opciót jelölnek meg a jelentkezésnél.
Idén a gazdasági szakcsoport kínálata bizonyult eddig a legnépszerűbbnek, az általános közgazdaság, a gazdasági informatika, illetve a könyvelés és gazdálkodási informatika szakokra jelentkeztek a legtöbben. A szociológia szak is népszerűbb, mint az elmúlt években, továbbá az élelmiszeripari mérnök és a turisztikai mérnök-menedzser szakokra is jóval többen jelentkeztek, mint tavaly. A mesteri szakok közül a kommunikáció és pr szak bizonyult eddig a legnépszerűbbnek. A legtöbben Hargita, Kovászna és Maros megyeből érkeztek.
Az egyetem meglepetéssel is készült, minden ötvenedik beiratkozónak ajándékkal kedveskednek. A bejáratnál elhelyezett asztalon több sapientiás tárgy található, mint például pólók, bögrék, jegyzetfüzetek, írószerek, ezek közül választhatnak a szerencsések.
Az érettségi vizsga átlaga mellett egyes szakok esetében felvételire is számítaniuk kell a jelentkezőknek, csütörtökön reggel 9 órától tartják majd az írásbeli vizsgákat, a pályaalkalmassági interjúkat és a motivációs beszélgetéseket. A humán szakok (román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom szak, világ- és összehasonlító irodalom – angol nyelv és irodalom szak) esetében magyar, román és angol nyelvű pályaalkalmassági interjúkra kell számítani, a felvételiző bemutatkozik magyarul, románul és angolul, valamint beszélgetést folytat a felvételiztetőkkel mindhárom nyelven. A mérnöki szakok esetében (génsebészet szak, élelmiszeripari biotechnológiák szak, környezetmérnöki szak) írásbeli vizsgát kell írniuk a jelentkezőknek megadott tematika szerint. A fenntartható biotechnológiák mesteri szakon is írásbeli vizsgát hirdetnek egy előre közölt tematikából. A társadalomtudományi szakok (kommunikáció és pr, szociológia, humánerőforrás), valamint az élelmiszeripari mérnök és a turisztikai mérnök-menedzser szakok esetében egy kizáró jellegű motivációs beszélgetésen kell részt venniük a jelentkezőknek.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Székelyföldi megyék együttműködése
Megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság
Megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a három Székelyföldi megye – Hargita, Kovászna és Maros – együttműködésével. Az idei helyhatósági választások eredményeit a három megye sikeres találkozásának, a munka kezdetének nevezte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Mint mondta: fontos az értékek feltárása, illetve a Székelyföldi megyéket összehangoló bizottság munkájának kezdete. A Székelyföldi Értéktár céljáról Tusnádfürdőn beszélgetett pénteken, július 22-én délután Borboly Csaba, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros megye Tanácsának elnöke és Zalai Mihály, a magyarországi Békés Megye Önkormányzatának elnöke.
Tamás Sándor úgy fogalmazott: új fejezet kezdődik a Székelyföldi együttműködésben azáltal, hogy az Erdélyi Értéktár mintájára megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság.
Borboly Csaba a beszélgetésen felelevenítette a Székely termék mozgalom 2009-es kezdeteit. Mint mondta, "Magyarországon azután született meg a hungarikumtörvény, amely a kérdés továbbgondolását generálta nálunk is". 2012-ben a megalakult Hungarikum Bizottságba az RMDSZ – a MÁÉRT tagjaként – delegálta Márton Istvánt, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének elnökét.
2013-ban megalakult a Hargita Megyei Értéktár Bizottság 15 taggal, amely hat szakterületen kezdte el az értékek feltárását: agrártermék és élelmiszer, természeti és épített örökség, kulturális örökség, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, illetve sport és turizmus. "Jelenleg egy Európai Uniós projektnek köszönhetően, amelyben partner Hargita megye, 210 ezer eurót tudnak az értéktár fejlesztésére fordítani" – ismertette Borboly Csaba.
Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta: fontosnak tartják a magyarországi testvérmegyékkel való együttműködést, amelyért köszönetet mondott, hiszen a Székelyföldi Értéktár Bizottság megalakulása része a Békés megyével való közös pályázatnak.
Péter Ferenc szintén a közös munka fontosságát hangsúlyozta, főként Maros megyere nézve, ahol, mint mondta: még erősebb az asszimiláció, mint a másik két Székelyföldi megyében.
Zalai Mihály a Békés Megyei Értéktárat mutatta be a jelenlevőknek, illetve az értékek kapcsán elinduló építő jellegű viták fontosságát és tanító jellegét hangsúlyozta. Továbbá az értéktárnak közösségépítő és gazdaságfejlesztő jellege is van – tette hozzá.
A Székelyföldi megyék javaslatokat is tettek a Székelyföldi Értéktárba, a Hargita megyeiek a székelyderzsi unitárius templomot és a Csíkszeredai Mikó-várat javasolták.
A három megye 4-4 személyt nevezett ki a megalakult bizottságba, amelynek elnöke Szőcs Zsuzsa lett.
Népújság (Marosvásárhely)