A Brassó melletti Hétfalu egyik helységében, Tatrangon 1997. december 14-én kápolnát avattak a Tatrangon, Zajzonban és Pürkerecen élő hetvenöt római katolikus hívőnek. A templom megálmodója Gajdó Zoltán türkösi plébános volt. Csiszér Albert pápai prelátus a kápolna szentelésekor kifejtette: templomépítő nép vagyunk. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

Aranyosgyéresen a helyi népfőiskolán jan. 27-én Márton Áron emlékezete címmel Jakab Gábor plébános tartott előadást. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa romániai magyar lapokban megjelent nyilatkozatában elhatárolta magát bukaresti állásfoglalásainak olyan értelmezésétől, mintha akadályozni kívánná a romániai magyar állami egyetem létrehozását. A főbiztos közzétette állásfoglalását "Az elmúlt napokban gyakran idéztek engem olyan értelemben, hogy azt mondtam volna, miszerint a nemzetközi normák és standardok, amelyeket Románia is aláírt, nem kötelezik Romániát önálló állami kisebbségi tannyelvű egyetem létrehozására. Jóllehet ez így van, legalább annyira igaz az is, hogy semmilyen nemzetközi norma vagy standard nem akadályozza meg Romániát abban sem, hogy ezt megtegye. Mivel nincs olyan nemzetközi norma, amely Romániának előírná, hogy mihez tartsa magát ebben a kérdésben, véleményem szerint nyilvánvaló, hogy a román kormánynak és parlamentnek a lényeges oktatási, művelődési és társadalmi tényezők, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szükségleteinek fényében kell e kérdésben döntenie". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

"A Romániai Magyar Szó is közölte Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár tervezetét, amely egy kolozsvári központú erdélyi magyar felsõoktatási hálózat kifejlesztésének támogatási koncepcióját vázolja fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./, ugyanebben a számban a lap munkatársa, Miklós László ironikusan kommentálta Cs. Gyimesi Évának a Szabadságban megjelent, az erdélyi magyar felsõoktatási hálózat fejlesztésének támogatási koncepcióval kapcsolatos tervezetét. A tervezet mellett Cs. Gyimesi feltüntette a koncepció kidolgozásának helyét és idejét: Szeged-Kolozsvár, 1997. november 28-december 8., "és máris azon törhetjük a fejünket, hogy e háttérinformációként amúgy elhanyagolgató adalék végül is milyen kódolt üzenetet rejt magában." 'A gyimesiévai tagadás tagadásának felezõjén, október folyamán a professzorasszony" levelet juttatott el Andrei Margának, melyben csalódásának adott hangot "a szép multikulturális elvek gyakorlatiasulásának esendõsége miatt". Cs. Gyimesi Éva jelezte, hogy 30 kollégájának küldte el tervezetét, de csak egyetlen gyakornok jelzett vissza. A vita kifulladt: "szalmalángnak bizonyult a jó esztendeje és talán éppen Cs. Gyimesi Éva akkori kétes állásfoglalása miatt kirobbant össznépi vita a Bolyai Tudományegyetem létrehozásáért. Jelzés volt az is, hogy a professzorasszony" Margához írt levelére jóformán a kutya sem figyelt oda. Cs. Gyimesi Éva mostani koncepciójával keretbe foglalta mindazt a rengeteg ötletet, amelyek elárasztották a romániai magyar sajtót. /Miklós László: Közös akolból kivezetni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

A koalíciós együttműködési szabályzat nem vetett véget a politikai csatározásoknak. Ez a dokumentum előírta a polémiák beszüntetését, ennek ellenére Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke azóta is több nyilatkozatban sürgette új kormány létrehozását, ami Victor Ciorbea miniszterelnök más személlyel való felváltását jelenti. Ion Diaconescu, a koalícióban vezető szerepet játszó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a maga részéről leszögezte, hogy nem az együttműködési megállapodáson, hanem a résztvevők politikai akaratán múlik a koalíció fennmaradása. /Mindenki támad mindenkit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a román-magyar kapcsolatok helyzetéről. Románia és Magyarország vezetőinek hivatalos megnyilatkozásai a két ország viszonyának példaértékű alakulásáról szólnak. Tőkés László Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György romániai kisebbségvédelmi miniszter derűlátó nyilatkozatait idézte a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásáról, hozzáfűzve, hogy "a nagy szavaknak, túlzó kijelentéseknek" se szeri, se száma, így volt ez Emil Constantinescu államelnök és népes küldöttsége legutóbbi magyarországi látogatásakor is. A két ország vezetése "nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" erre nézve beszédes Livia Plaksnak, a PER ügyvezető igazgatójának a figyelmeztetése: "amennyiben növekszik a zajszint, elmarad a kívülről jövő segítség". A püspök felsorolta a megoldásra váró kérdéseket, ezek között van az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás igények és lehetőségek szerinti helyreállítása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a jogtalanul felszámolt Bolyai Tudományegyetem visszahelyezése jogaiba, az egyház- és kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása, Székelyföld és más magyar többségű vagy magyarok lakta vidékek etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítása, a székelyudvarhelyi-csereháti helyzet törvényes megoldása, a kisebbségi felekezeteket sújtó vallási diszkrimináció megszüntetése, a magyarellenes gyűlöletkeltő hadjárat elítélése a kormány által és törvény általi büntetése stb. Fájdalmas, állapította meg Tőkés László, hogy "Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat biztosítani a határain belül élő magyaroknak". Hasonlóképpen fájdalmas, hogy Magyarország az integráció oltárán hajlamos feláldozni. "Sajnálatos továbbá, hogy a Horn Gyula vezette magyar kormány sikertelen szlovákiai kisebbségi politikáját Románia irányában - az erdélyi magyarság rovására - kívánja kompenzálni, másfelől pedig a súlyos belső politikai válsággal küszködő Románia továbbra is valós fedezet nélküli külpolitikai sikerek elérésére igyekszik felhasználni a kormánykoalícióba bevont - és ezáltal semlegesített - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget" - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. "A Göncz Árpád és Emil Constantinescu által hangoztatott és mindnyájunk által óhajtott történelmi megbékélés, kölcsönös bizalom és jó együttműködés" csak abban az esetben válhat valósággá, hogyha annak útjából "elhárul a legfőbb akadály, a romániai magyarság jogfosztása. A "a romániai magyar nemzeti közösség saját szülőföldjén és közös hazájukban még mindig nem érezheti magát egyenlőnek a többségi román nemzettel". /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Állásfoglalás a román-magyar kapcsolatok tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"

A marosvásárhelyi törvényszék febr. 10-i tárgyalásán február 24-ére napolta el a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend és Székelyudvarhely tanácsa között az úgynevezett csereháti épület telkének tulajdonjogáról, illetve az adományozás szabályosságáról folyó per tárgyalását. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ A Szeplőtlen Szív apácarend tagjai a még át nem adott és per tárgyát képező épületbe Remus Opris kormányfőtitkár segítségével költöztek be, a helyi tanács akarata ellenére.

"Az elmúlt napokban, a demokrata miniszterek és államtitkárok távozása nyomán folytatott koalíciós megbeszélések során, miután az RMDSZ nem tartott igényt az egyik megüresedett miniszteri tárcára sem, három új államtitkári posztot biztosítottak számára az ipari és kereskedelmi, a távközlési és a privatizálási tárcáknál. Ezekre a szövetség Lányi Szabolcsot, Birtalan Józsefet és Erős Ákost jelölte: személyüket RMDSZ-források szerint a kormányfő már elfogadta. A legújabb hír szerint az Ifjúsági- és Sportminisztériumba is RMDSZ-es államtitkár kerül. A sportügyekkel itt a Demokrata Párt színeiben Jenei Imre, az ismert labdarúgó-szakember, játékos, majd edző foglalkozott, ő a többi demokrata kormánytaggal együtt távozott. Utódjának személyére az RMDSZ később tesz ajánlást. - Nincs még válasz arra, hogy a külügyi államtitkári posztot megkaphatja-e az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Tizennégyre emelkedik az RMDSZ-nek "leosztott" államtitkári helyek száma a román kormányban megüresedett tisztségek betöltése során. A legutóbbi átalakítások előtt a szövetséget kilenc államtitkári poszt illette meg az oktatási, művelődési, mezőgazdasági, munkaügyi, környezetvédelmi, területrendezési, egészségügyi, kisebbségvédelmi és helyi közigazgatási tárcáknál, bár csak nyolcat töltött be RMDSZ-politikus - ugyanis a kisebbségvédelmi minisztériumban az RMDSZ biztosította a Német Demokrata Fórumhoz tartozó államtitkár helyét, az NDF ugyanis nem tagja a koalíciónak. Ezenkívül a külügyminisztériumban az RMDSZ-nek osztották le az egyik államtitkári helyet, azonban a tárca átalakítása még nem fejeződött be, ezért e tizedik poszt betöltésére nem került sor. /MTI, febr. 12./"

"Febr. 11-én együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, akit 1997 novemberében kizártak a Román Nemzeti Egységpártból, de akit egy főleg kolozsvári híveiből álló pártgyűlés ismét az Egységpárt elnökévé nyilvánított. A parlamentben elismert Funar nélküli Egységpárt azonnal meg nem történtnek és érvénytelennek minősítette a Funar-Vadim megállapodást. Az aláírt jegyzőkönyv szerint a Nagy-Románia Párt és az RNEP (a Funarhoz hű maradt erők) a parlamentben és azon kívül együtt fognak működni a Ciorbea-kormány eltávolításáért, egy nemzeti egységkormány vagy szakértői kormány létrehozásáért, amely legkésőbb októberig választásokat szervez, "a haza kiteljesüléséért Nagy-Románia természetes határai között", az RMDSZ-nek a kormányból való eltávolításáért és "e szeparatista, alkotmányellenes, horthysta szervezet betiltásáért". A két aláíró által irányított szervezetek bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani más ellenzéki pártokkal együtt a kormány ellen, közös akciókat szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

Febr. 13-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki tájékoztatót tartott a kormány átalakításáról, a koalíció működéséről és más aktuálpolitikai kérdésekről. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke ismertette kinevezése óta elvégzett munkáját, illetve az RMDSZ kormányzati tevékenységét segítő és összehangoló főosztály kialakításával kapcsolatos teendőket. Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási ügyvezető alelnök beszámolt a Nemzeti Kisebbségi Tanács tanügyi, ifjúsági és tudományos szakbizottságának február 11-i üléséről. Ugyancsak febr. 13-án került sor Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére, amelyen meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Molnár Géza államtitkár, Elek Barna képviselő, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a területi szervezetek vezetőivel a kormányátalakítás során kialakult helyzetet, majd a jelenlévők megvitatták a koalíció megyei szintű működését és az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatokat. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy Románia számára létfontosságú az 1997-ben elkezdett reformok gyors folytatása. Molnár Géza államtitkár ismertette az egészségügyi dolgozók sztrájkjának okait, valamint a szakminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Elek Barna Maros megyei képviselő a földtörvény alkalmazása során felmerült kérdésekre válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13. - 1207. sz./

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának oktatási bizottsága febr. 12-én konzultációt folytatott a (nem magyar) nemzeti kisebbségek képviselőházi csoportjával az oktatási sürgősségi kormányrendelet előírásairól. Egyetértettek abban, hogy az esetleges módosításoknak a tanügyi reformot kell segíteniük és nem szabad korlátozniuk a teljes körű kisebbségi oktatási rendszert. A bizottság megállapította, hogy az anyanyelvű oktatás nem mond ellent a román nyelv elsajátításának, ami a kisebbségi közösségek kiemelt törekvései közé tartozik. A megbeszélés résztvevői a képviselőház oktatási bizottságához intézett levelükben állást foglaltak a sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó tételei mellett. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét adományozta életművükért Gáll Ernő nyugalmazott filozófusnak és Fodor Sándor írónak. A kitüntetést febr. 12-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében nyújtotta át Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet. Szőcs Ferenc Budapest után a második helyre becsülte azt a Kolozsváron folyó értékteremtő munkát, mely az összmagyarság szellemi kincsesházát gyarapítja. /Kitüntetési ünnepség Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14-15./

Horn Gyula miniszterelnök felvetette a vízum bevezetésének ötletét, az ennek nyomán esetleg időszerűvé váló kölcsönösségi eljárás bevezetésének lehetőségét tanulmányozzák Bukarestben. Stanciu azt kérte az államfőtől, hogy Victor Ciorbea kormányfőt bírja rá, vizsgálja felül Horn Gyulával Kolozsváron létrejött szóbeli megállapodását egy különálló magyar egyetem létrehozásáról. Stanciu ugyanakkor arra kérte Constantinescu elnököt, ígérje meg, hogy nem gyakorolnak nyomást a szakbizottság tagjaira, s biztosítsa a tanügyi törvényre vonatkozó kormányrendelet nyilvános megvitatását, illetve a titkos szavazást a dokumentum képviselőházi tárgyalásakor. /Mindent vissza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Emil Constantinescu elnök szerint az illegális bevándorlás veszélyezteti Románia nemzeti érdekeit, károsan befolyásolja az ország munkapiacát. 1997-ben több mint 36 ezer illegális bevándorlót találtak Romániában. Közülük körülbelül 30 ezren üzleti tevékenységgel, tanulmányi célokkal, vagy rokonlátogatással indokolták jelenlétüket Romániában, azonban nem hosszabbították meg tartózkodási vízumukat. Több mint négyezren viszont semmivel sem tudták indokolni romániai tartózkodásukat. Több mint 2200-an súlyos bűncselekményt követtek el Romániában. A Legfelsőbb Védelmi Tanács legutóbbi ülésén szigorító intézkedéseket sürgettek az illegális bevándorlás feltartóztatására, mert a nyugati országok bevándorlási szigorításai következtében fennáll annak a veszélye, hogy Romániában reked nagyon sok külföldi, akinek sem megélhetési, sem munkalehetősége nincs. /89 idegen gyilkos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Febr. 17-én, Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott a román közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztőségeinek képviselőivel: Boros Zoltánnal, Simonffy Katalinnal és Csép Sándorral. A megbeszélésen, amelyen a hazai magyar közszolgálati televíziós adások gondjairól - kiemelten az adásidő lerövidítéséről és felaprózásáról, illetve kedvezőtlen időpontban történő sugárzásáról - folyt tanácskozás, az RMDSZ részéről részt vettek Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és dr. Kakassy Sándor, a képviselőház kulturális és médiabizottságának tagjai, Szabó Károly és Puskás Bálint a szenátusi frakció alelnöke, illetve titkára, valamint Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19. - 1211. sz./

A kolozsvári magyar főkonzulátuson Bíró Gáspár vezetésével idegenforgalmi részleg nyílt. Az idegenforgalmi részleg feladata lesz Románia egész területén s azon belül a gazdaságilag fontosabb erdélyi vidékeken a magyar turizmus romániai képviseletének ellátása. 1997-ben 3,5 millió román állampolgár járt Magyarországon és közülük mintegy 2 millióra rúg azoknak a száma, akik egynél több éjszakát töltöttek a szomszédos országban. Magyarországról mintegy 800 ezren érkeztek Romániába tavaly, de közülük nagyobb arányt képviseltek a turisztikai céllal utazóké, mint a Magyarországra utazott román állampolgárok esetében. Ezek a számok indokolják - mutatott rá az IKIM helyettes államtitkára -, hogy a magyar fél megfelelő idegenforgalmi információkkal szolgáljon a Magyarországra látogatni kívánó román állampolgároknak. A most induló kolozsvári magyar turisztikai részlegnek az is feladata, hogy eljuttassa a magyar idegenforgalmi ajánlatokat a román intézményekhez, irodákhoz, munkatanácskozásokat rendezzen s általában egész Romániában megismertesse a magyarországi úticélokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Febr. 18-án rövid látogatás tett Romániában Oscar Luigi Scalfaro olasz köztársasági elnök. Találkozott Emil Constantinescu elnökkel, majd elismerően szólt az ENI olasz olajkonszern és a román kormány között február 10-én létrejött megállapodásról, amely előirányozza a Constantát és az olasz kikötővárost, Triesztet összekötő olajvezeték építését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Febr. 18-án a szenátus közigazgatási szakbizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20 százalékos aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnévtáblák alkalmazása. A román parlament felsőházának közigazgatási szakbizottsága a koalíciós pártokhoz tartozó szenátorok többségi szavazatával hagyta jóvá a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek ezt az előírását. Remus Opris kormányfőtitkára elmondta, hogy a kormányrendelet alkalmazása folytán Romániában ez idő szerint 263 helység esetében alkalmazzák a kétnyelvű helységnévtáblákat. Ezek közül 10 településen németek, 20-ban ukránok, 10-ben oroszok, 9-ben török-tatárok és 9-ben horvátok is laknak a többségi románok mellett. Opris szerint csak két helységben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen történtek incidensek a kétnyelvű táblák alkalmazása miatt. Ugyancsak febr. 18-án döntött a román szenátusi közigazgatási szakbizottság arról is, hogy a 22/1997-es kormányrendeletből törli azt az előírást, amely kimondja, hogy a polgármesterek és a helyi tanácsosok adott esetben tagjai lehetnek a kormánynak is. Ez teremtett törvényes alapot ahhoz, hogy Victor Ciorbea, akit eredetileg a román Demokrata Konvenció színeiben választottak meg Bukarest főpolgármesterének, úgy lehetett miniszterelnök, hogy közben nem kellett lemondania főpolgármesteri tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ A 22/1997-es kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható, azaz a kisebbségi képviselők anyanyelvükön vehetnek részt a tanácsülés munkálataiban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 20-án fogadta Menachen Hakohent, az új főrabbit. A megbeszélésen szóba került az önkényesen elkobzott zsidó javak helyzete is. A kormányfő elmondta, arra készülnek, hogy visszaadják a kisebbségeknek egyes elkobzott ingatlanaikat, köztük a zsidó javakat is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A Soros Alapítvány febr. 13-án ünnepélyesen átadta az 1997. évi díjait. Vásárhelyi Miklós kuratóriumi elnök - többek között- előző évről áthúzódó alkotói díjat adott át Eörsi István író, publicistának, Petri György költőnek, Orbán Ottó költőnek, Poszler György irodalomtörténésznek és Sigmond István kolozsvári írónak. A díj évi összege 720 ezer forint. Évi 600 ezer forintos díjban /Bibó István-díj/ Kis János filozófus, Nagy L. Zsuzsa történész /Ránki Dezső-díj/ részesült. /Élet és Irodalom, febr. 20./

Febr. 19-én Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ új igazgatója Emil Constantinescu elnök előtt letette a hivatali esküt. A SIE vezetője miniszteri ranggal rendelkezik. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Febr. 20-án már nyolcadik napja folyik az egészségügyiek sztrájkja és szakszervezeti vezetőik új, radikálisabb módszerek mellett döntöttek. A szakszervezeti vezetők ülésükről egyenesen a bukaresti Forradalom terére siettek, ahol országos tiltakozó nagygyűlést rendeztek. A kabinet mindeddig azzal hárította el a bérkövetelést, hogy a költségvetés nem teszi lehetővé az igény teljesítését.- Kolozsváron is tüntettek az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

"Kilencven éves korában öngyilkos lett Wass Albert /Válaszút, 1908. jan. 8. - Astor, 1998. febr. 17./ író, életművének nagyobb része emigrációban keletkezett. A kolozsvári Ellenzék munkatársa, az Erdélyi Szépmíves Céh tagja volt. 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki ellene szülőföldjén, ezért kellett emigrációba vonulnia. Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a diplomata-útlevéllel fölszerelt Securiate-ügynökök. 1956 után megalapítója volt az Amerikai Magyar Szépmíves Céhnek. 1994-ben az összmagyarság kultúrájának támogatására létrehozta a Gróf Czegei Wass Albert Alapítványt. A hallgatás köré emelt falát nehezen lehetett áttörni, az Új Magyar Irodalmi Lexikon mindössze kilenc sort szentelt neki, műveit is hiányosan sorolta fel. Az újabb nemzedék fölfedezte Wass Albertet, elbeszélései, meséi iskolai olvasókönyvekbe kerültek. Inámi Zsófia irodalomtörténész gyűjteni kezdte az anyagot az íróról szóló monográfiájához. Wass Albert 88 évesen, 1997-ben levelet írt a magyar belügyminiszternek: magyar állampolgárként kíván hazalátogatni, hogy alapítványát bemutassa. Jó fél esztendeig válasz sem érkezett, bár Tar Sándor tiszteletbeli konzul is sürgette az intézkedést. A belügyminisztériumi állampolgári főosztályon azt állították, hogy csak a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából értesültek a kérelemről, ekkor válaszoltak az írónak: csak akkor lehetséges a visszahonosítás, ha Magyarországon lakik. Ekkor Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke 1997. máj. 26-án levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez, kérve a méltányosságot. Erre a levélre 1997. júl. 4-én született válasz, a belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy megküldték Wass Albertnek a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító állampolgársági bizonyítványt. Wass Albertnek nagyon fájt, hogy az állampolgársági bizonyítványon az szerepelt: kiállításától egy évig érvényes. /Lőcsei Gabriella: "Pusztuló gyümölcsfák vagyunk..." Wass Albert örökre elbujdosott. = Magyar Nemzet, febr. 21./"

"Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"

A kormány jóváhagyta az RMDSZ jelöléseit, ennek megfelelően febr. 22-én Lányi Szabolcsot államtitkárnak nevezték ki az ipari és kereskedelmi, Erős Viktort a privatizációs és Birtalan Józsefet a távközlési minisztériumba. A Demokrata Párt kiválásával megüresedett államtitkári tisztségekről van szó. /Szabadság (Kolozsvár), febr, 24./

Tordán az 1992-es hivatalos népszámlálás a 61 135 lakosból 7 034 főt mutatott magyarnak. Valójában többen lehetnek. Pataki József, a tordai RMDSZ elnöke elmondta, hogy a helyi Jósika Miklós Kör a Ceausescu-éra legsötétebb éveiben is kiváló kulturális fóruma volt a helyi magyarságnak. Jelenleg a fáradhatatlan Imreh Lajosnak köszönhetően most is kiválóan működik. A tordai magyarok régóta szeretnének önálló I-XII osztályos magyar iskolát létrehozni, azonban nem történt előrelépés. A magyar iskolát több magyar pedagógus ellenzi, mert akkor megszűnne az állásuk a román iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy Ciorbea miniszterelnökre vonatkozó nyilatkozatát félreértette a sajtó, amikor úgy kommentálta, hogy pártja a kormányfő lecserélését készíti elő. Azt azonban nem zárta ki a pártelnök hogy amennyiben a kormányt leszavazzák a parlamentben, akkor sor kerülhet miniszterelnök-váltásra is. A jelen levő Ciorbea megjegyezte, hogy sohasem ragaszkodott görcsösen bármilyen funkcióhoz, de most a költségvetés a legfontosabb. A Demokrata Párt korábban március 31-ét jelölte meg a kormányfő cseréjének határidejeként, azzal, hogy különben kilép a koalícióból. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

"Horn Gyula miniszterelnök arra hivatkozva, hogy a bűnügyek elkövetői között sok a külföldi, fölvetette a szomszédokkal szemben bevezetendő vízum kérdését. A miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy a szigorú határellenőrzés nem érintheti a határon túli magyarokat, ennek ellenére nem a legrózsásabbak a kilátások, írta Asztalos Lajos. 1996 júniusában Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarországnak nem áll szándékában feláldozni a határon túli kétmilliós /!/ magyarságot, ugyanakkor nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát sem a határon túli magyarság vélt érdekeiért. A magyar-magyar találkozón Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a határon túli magyarság érdekvédelmi szervezetei Magyarországon csupán látszólag találtak egyetértésre. "1997 januárjában a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője a Bolyait óhajtókról kijelentette: "boldog, boldogtalan önálló magyar egyetemet akart." Asztalos így összegezte véleményét: "A jelek szerint a mai magyar vezetés nem lépheti túl a saját árnyékát, a határon túli magyarság gyakorlatilag le van írva." /Asztalos Lajos: A vízumkényszer Damoklész-kardja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./"

Andrei Plesu román külügyminiszter febr. 25-én Bécsben tárgyalt többek között az Európai Unió bővítéséről osztrák kollégájával, Wolfgang Schüssel alkancellár-külügyminiszterrel. Szó volt a Budapest és Konstanca között Erdélyen kereszül vezető autópályáról és a magyar-osztrák-román hármas együttműködésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Febr. 25-én hajnalban ért véget a kormány és a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ tárgyalásainak szakasza. Poul Thomsen, az IMF küldöttségének vezetője nem nyilatkozott. Victor Ciorbea miniszterelnök a megbeszélés után azt mondta, hogy az álláspontok közel voltak egymáshoz. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./