"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki a román Nemzeti Egységpártból való kizárása után is annak elnökeként lép fel, a febr. 26-án közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy az RMDSZ "kihasználva a román kormányban való részvételét, számos románellenes megmozdulást készít elő március 15-én, az 1848. évi magyar forradalom 150. évfordulóján". Ezek az akciók a két vezető nyilatkozata szerint "a románok méltósága ellen" irányulnak és "Kovászna, Hargita és Maros megyék - a Székelyföld - területi autonómiájának kinyilvánítását célozzák". A két nacionalista politikus nem közli, hol tett szert ilyen információkra, viszont felszólítja a román államfőt és miniszterelnököt, "tartsák tiszteletben az alkotmányra tett esküjüket" és "biztosítsák a román népet arról, hogy nem fognak eltűrni románellenes és az egységes román nemzetállam ellen irányuló akciókat". - Erdélyből csütörtökön RMDSZ-ellenes akcióról érkezett hír: a szövetség kolozsvári székházának épületére - a kapura és az egyik falra - az éjszaka során a két világháború közötti fasiszta jellegű légionárius nemzeti mozgalom három röplapját ragasztották fel, amelyen Corneliu Zelea Codreanunak, a mozgalom alapítójának képe látható. /MTI/"

Febr. 24-én a képviselőházban Márton Árpád Kovászna megyei képviselő, az RMDSZ frakciójának alelnöke felszólalásában visszaverte az RMDSZ elleni szélsőségesen nacionalista vádakat. Rámutatott arra, hogy az 1997 nyarán elindított magyarellenes sajtókampányba bekapcsolódott számos képviselő is. Elmondta, hogy tavaly ősztől a képviselőházban elhangzott 251 politikai nyilatkozatból 55, tehát majdnem minden negyedik felszólalás magyarellenes volt, némelyik pedig az RMDSZ-t, a magyar kisebbséget egyenesen fasisztának bélyegezte. A fasisztákat nem a kisebbség soraiban kell keresni, hangsúlyozta a képviselő. /Mérlegen a parlamenti szélsőségek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Febr. 27-én Kolozsváron, a Józsa Béla Művelődési Otthonban tartották meg az RMGE évi megyei tanácskozását. Farkas Zoltán megyei elnök elmondta, hogy a vidéki szervezetekkel pénzhiány miatt nehéz a kapcsolattartás. A megyében csupán Kalotaszentkirály és Kolozsvár gazdaköre tevékeny, a többi nem működik. Tóthfalussy Béla, az RMGE társszervezeteként működő Kertbarátok Egyesületének elnöke elmondta, hogy amióta saját lapjuk a Kertbarátok Lapja megszűnt, a kapcsolat-tartás sokkal nehezebb. Sebestyén Csaba, az RMGE országos ügyvezető elnöke megjegyezte: úgy tűnik, erre a szervezetre nincs igazán szükség, munkáját a gazdák nem igénylik. Az egyik felszólaló szerint az RMGE gyógyulásra szoruló beteg. Ha nincs gazdasági háttere, az RMGE nem létezhet! - A gondok évről évre ugyanazok. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

"A fennállásának ötvenedik évfordulóját idén ünneplő sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház márciusban magyarországi turnén adja elő száz esztendeje született névadójának "Vitéz lélek" című művét. A társulat hét városban mutatkozik be: Budapesten a Nemzeti Színházban március 18-án, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban 19-én, a veszprémi Petőfi Színházban 20-án, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 22-én, az egri Gárdonyi Géza Színházban 23-án, a kecskeméti Katona József Színházban 24-én, a turné befejezésként pedig Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színházban március 25-én lép közönség elé. A Tamási-mű rendezéséért (és a Tamási Centenárium szervezéséért) Bocsárdi László tavaly Kolozsvárt elnyerte az EMKE Kádár Imre-díját. (A rendező egyébként tavaly Witkiewicz "Vízityúk" című művének a színreviteléért Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján a legjobb rendezés díját kapta meg.) /MTI/"

Jagamas Jánosra emlékezett Benkő András. Jagamas János Désen született 1913. jún. 8-án. Désen kezdte tanulmányait, majd Kolozsváron folytatta, a Román Zeneakadémia hallgatója lett, majd a bécsi döntés után Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult tovább /1941-1944/, végül a zeneszerzői oklevelet Kolozsváron szerezte meg. 1949-ben kinevezték a Magyar Művészeti Intézetbe /Kolozsvár/ folklór tanszakra. A zeneművészeti főiskolán tanított nyugalomba vonulásáig, 1976-ig. Zeneművei, kórusművei megjelentek. Jagamas János életművének középpontjában a népzene gyűjtése, rendszerezése és közkinccsé tétele állott. Élete során népzenei gyűjtésének eredményekét 6000-nél több dallamot jegyzett le. Jagamas mintegy 12 000 dallamot rendszerezett, ennek eredményeként láttak napvilágot kötetei, többek között: Moldvai csángó népdalok és népballadák, Romániai magyar népdalok /társszerzőkkel/. Több munkája kéziratban maradt. A magyar tudományos élet Széchenyi-díjjal tüntette ki. Jagamas János 1997. szept. 15-én hunyt el, Szamosújváron, az örmény katolikus temetőben helyzeték örök nyugalomra. /Benkő András: Jagamas János. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

Sas Péter /Budapest/ kutató Bíró Vencel és Balanyi György, a két piarista történész életútját vázolta fel, mindketten Kolozsváron professzorai voltak az egyetemnek 1943 és 1948 között. Bíró Vencel /Vértessomló, 1885. aug. 9. - Kolozsvár, 1962. dec. 2./ teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, 1908-ban pappá szentelték, ugyanebben az évben summa cum laude minősítéssel bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Kolozsváron tanított a gimnáziumban és rendre írta történelmi tanulmányait. 1925-ben a kolozsvári főgimnázium igazgatója és az önállósult romániai piarista provincia rendfőnökének, Patay Józsefnek az asszisztense lett. Bíró Vencel kutatómunkájának eredménye Altorjai gróf Apor István és kora című monográfiája. Bíró Vencelt 1934-ben a piarista rend főnökévé választotta. Sok gonddal kellett megküzdenie, a román állam nem ismerte el a rend jogi személyiségét, sőt Onisifor Ghibu kolozsvári egyetemi tanár címbitorlás és államellenesnek nyilvánított rendi címer használata miatt bírósághoz fordult. Végül az ügyben felmentő határozat született, 1938-ban. 1940-ben a visszaállított Ferenc József Tudományegyetem Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár, egyben munkatársa az újonnan felállított Erdélyi Tudományos Intézetnek. Az MTA tagjának választotta. Bíró Vencel munkássága összefoglalásaként megírta Erdély története című munkáját. 1945-48 között a Bolyai Tudományegyetem dékán-helyettese volt, akkor nyugállományba küldték. 1946-ban ismét őt választották a romániai piarista rendtartomány főnökének. 1949. aug. 1-jén megszüntették a szerzetesrendeket, így a piarista rendet is. Bíró Vencel Kolozsváron, a Szent Mihály plébánián kapott szálláslehetőségeket. Tovább írta történelmi tanulmányait. Balanyi György /Kecskemét, 1886. febr. 10. - Budapest, 1963. máj. 4./ piarista történész 1824-től tanított a budapesti tudományegyetemen, majd 1943 és 1948 között Kolozsvárott volt a Bolyai Tudományegyetemen a történelem tanszék professzora. 1948-ban vissza kellett térnie Magyarországra. /Sas Péter: Bíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

Újra felelevenedett a régi szokás: Csárda, Csalános, Csomaköz, Mezőfény, Kaplony, Kálmánd, Mezőpetri, Szaniszló és Mezőterem hívei 40 tonna búzát adományoztak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának. A gyűjtést Kühn Pál kaplonyi plébános szervezte meg. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./

Az RMDSZ felkészült arra, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezik a Ciorbea-kormány bukása, és új kormány alakul, amelybe érzésünk szerint a Demokrata Párt is visszatér. - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor képviselő. A kormány fegyelmezetlenségére jellemző példa, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter tavaly nyári kolozsvári látogatásán arra utasította beosztottjait, hogy várjanak az érvényben levő, kétnyelvű helységnévtáblák felállításáról rendelkező kormányrendelettel mindaddig, amíg a parlament nem fogadja el a törvényt. A kormány egyik tagja a kormányrendelet szabotálására szólít fel, és ezt senki sem kéri tőle számon. Az RMDSZ-nek újra kell gondolni azt, hogy koalíciós partner marad-e vagy sem, és elvállal a továbbiakban olyan kormányzási feladatokat, amelyek mindenképpen áldatlanok számára. A kormány érdekes módon éppen két RMDSZ-es államtitkárt küldött a sztrájkoló egészségügyisekkel folytatott tárgyalásokra. Molnár Gézának és Bara Gyulának azt a kormányálláspontot kellett képviselnie, amellyel az RMDSZ maga sem ért egyet, hiszen az RMDSZ-frakció 25 százalék helyett 30 százalékos béremelést javasolt. Az RMDSZ-nek oda kell figyelni a szövetségen belüli bírálatokra. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Egy héttel meghosszabbította bukaresti tárgyalásait Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttségének vezetője, azonban nem született megegyezés a Romániának szóló készenléti hitelkeret harmadik részletének folyósításáról, ezért visszautazott Washingtonba. A szerkezeti reform elmaradt a veszteséges vállalatok és a bankrendszer privatizálása tekintetében, állapította meg Thomsen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

A Mátyás Napok keretében rendezte meg a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén, Kolozsváron a Corvineum Alapítvány a csángó estet. Megnyitották a moldvai és gyimesi csángók életmódjáról és népművészetéről összeállított kiállítást. Szentimrei Judit mondott bevezetőt, majd a házigazdák nevében Pozsony Ferenc egyetemi tanár beszélt a csángókról. Változó életük eltűnésük veszélyét hordozza magában, és ezt a folyamatot kell tudatosan késleltetni. A megjelentek videofilmet tekinthettek meg. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Kolozsváron tanácskozott a hírhedt Vasgárda utóda. Kifejtették, hogy a mozgalom szeretné kivenni részét az ország talpra állításából. Szerintük hamis képet terjesztenek róluk, elhallgatva jó szándékukat. Ugyanakkor kinyilvánították, hogy a városban kifüggesztett plakát Corneliu-Zelea Codreanuval kapcsolatban a vasgárdista mozgalmat lejárató diverzió volt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Harmadik alkalommal rendezte meg /febr. 27-én/ Nagyszalontán a helyi Arany János Művelődési Egyesület az Arany János Szavalóversenyt. Öt magyarországi és nyolc erdélyi városból érkeztek a versenyző diákok. Márc. 2-án pedig Arany János születésének 181. évfordulójára emlékeztek Nagyszalontán. Megkoszorúzták a költő szobrát, majd Dánielisz Endre helytörténész, Arany János-kutató a költő szülőházánál mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

"A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány márc. 3-án Budapesten, a Magyarok Házában megrendezett vitafórumon az előadók sürgették: Újból fel kell állítani Erdélyben az 1959-ben felszámolt önálló magyar egyetemet. Incze Miklós egyetemi tanár, az alapítvány elnöke kiemelte, hogy a magyar egyetem újraindítását csakis Kolozsvárott, a Bolyai Tudományegyetem egykori székhelyén látja megvalósíthatónak. Megítélése szerint ebben a városban vannak meg leginkább a feltételek az intézmény újbóli felállításához. Katona Szabó István író, az egyesület elnöke kiábrándítónak nevezte, hogy - mint mondta - a jelenlegi magyar kormányzat nem emelt szót az egyetem létrehozásáért. Kötő József irodalomtörténész, az RMDSZ országos alelnöke azt hangsúlyozta, hogy önálló magyar egyetem nélkül "nincs teljes körű kisebbségi lét". Bakos István, a Magyarok Világszövetségének főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a harcot valójában a határon túli magyar szervezeteknek, közösségeknek kell megvívniuk a magyar nemzeti kisebbségek autonóm oktatásának megteremtése érdekében. /MTI, márc. 3./"

A Gróf Mikó Imre Alapítvány kuratóriuma és az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége első alkalommal nyújtotta át az Entz Géza-díjat. A rangos elismerést a két testület ötévenként, márc. 3-án, a díj névadójának halála napján adja át annak, aki erdélyi vonatkozású történelmi, régészeti munkásságával rászolgál erre. Imreh István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott közgazdász-történész professzora, az MTA külső tagja Látom az életem nemigen gyönyörű című munkájáért és az egész életművét betöltő, a Székelyföld múltját feltáró tevékenységéért részesült ebben a kitüntetésben. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester bejelentette be: nem fogja engedélyezni a helyi RMDSZ-nek, hogy március 15-én megünnepelje Kolozsváron "Magyarország nemzeti ünnepét". A polgármester azzal érvelt, hogy az RMDSZ még nem kért engedélyt március 15-i megemlékezésre, ő viszont máris engedélyt adott az RNEP-F, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca számára, hogy ezen a napon megemlékezzenek az 1848. évi forradalomról. Mivel a törvény szerint egy időben nem kerülhet sor olyan rendezvényekre, amelyek konfliktusra vezethetnek, Funar előre közölte, hogy az RMDSZ rendezvényeit nem fogja engedélyezni ezen a napon. Boros János megyei RMDSZ-elnök szerint a polgármester ezzel bebizonyította, hogy nem ismeri a törvényeket, ugyanis az ilyen rendezvényekhez nem kell engedélyt kérni. Boros János elmondta, hogy Kolozsváron egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg a szabadságharcról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Funar hívei kezdeményezésére immár a "Román Nemzeti Egységpárt - Funar" (RNEP-F) elnevezésű alakulat elnökeként lépett fel (mert az eredeti Egységpártból kizárták és a pártnév viselésének jogáért indított perben vesztésre áll Valeriu Tabara pártelnökkel szemben) láthatólag ezzel az új akcióval próbálja ismét felhívni magára a figyelmet. /MTI, márc. 4./"

Febr. 28-án Kolozsváron tartotta éves tanácskozását az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa. Boros János megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy a Funar féle városvezetés mellett az RMDSZ munkáját akadályozza a parasztpárti túlzó dominancia, emiatt az RMDSZ nem jutott hozzá bizonyos tisztségekhez. - A legeredményesebben a kalotaszentkirályi, bánffyhunyadi, szamosújvári, tordai, aranyosgyéresi körzetek dolgoznak. Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök felháborítónak tartotta, hogy több vegyes iskolában a román igazgatók utasítására nem egy magyar tanár románul tanította a földrajzot és a történelmet, holott az érvényes kormányrendelet előírja a két tantárgy anyanyelven való oktatását, majd a megyei tanügy helyzetéről szólva a munka összehangolására figyelmeztetett. A törvények kellő ismeretének hiánya miatt megyei szinten csak 50 %-os arányban használják ki a magyar oktatási lehetőségeket. Előfordult az is, hogy reál-szakos megyei tanfelügyelői állást hirdettek meg és egyetlen jelentkező sem akadt. Örömmel kell viszont elkönyvelni, hogy Török Ferenc személyében helyettes megyei tanfelügyelője van a magyar oktatásnak. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2., Kisgyörgy Réka. Hatalom nélküli hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

"Márc. 15-e közeledtével a román nacionalista pártok és szervezetek körében egyre több magyarellenes megnyilvánulás tapasztalható. Se szeri, se száma az "objektív" történelmi visszapillantásoknak, amelyek elítélik a "vérengző" magyar forradalmárokat. A kolozsvári Adevarul márc. 4-i száma egyenesen rasszistának nevezi Daday Loránd erdélyi írót, aki Désen született és ott is alkotott élete nagyobb részében. Emlékére, születése századik évfordulóján, 1993-ban emléktáblát akart elhelyezni Désen, a Daday-ház falára az RMDSZ. Az emléktábla elhelyezését nem engedélyezték, arra hivatkozva, hogy valaki kiderítette: Daday Loránd Dücső Csaba álnéven írt egy román-ellenes könyvet a Horthy-korszakban Nincs kegyelem! címen. Most újra erről cikkezett a magyarellenes sajtó. Valójában ez az egész kitalálás, nincs semmi alapja. Kántor Lajos elmondta, hogy a Dücső-ügy a nyolcvanas években kezdődött, a hírhedt Lancranjan-üggyel, akkor röppent fel Dücső Csaba neve. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Daday Loránd /Beszterce, 1893. nov. 6. - Dés, 1954. júl. 23./ Lancranjan hírhedt könyve /Cuvint despre Transilvania/ 1982-ben jelent meg. A nacionalista írást először Köteles Pál utasította vissza a Tiszatáj 1982/9-es számában, ez az írás azonban nem felelt meg a hivatalos kommunista, aczéli köröknek, ezért a párt jóváhagyásával Száraz György reagált /jóval visszafogottabban/ a Valóság 1982/10-es számában, ez a tanulmány kibővítve Egy furcsa könyvről /Magvető Kiadó, Budapest, 1983, Gyorsuló idő sorozat/ címmel látott napvilágot."

Márc. 6-7-én a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a négy erdélyi - már működő vagy épülőfélben levő - tanulmányi ház /a csíksomlyói, alvinci, gyergyószentmiklósi és marosvásárhelyi/ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban Új öntudat Romániában - Az egyház, a demokrácia és az oktatás viszonya címmel rendezett kétnapos konferenciát. A rendezvény megnyitásakor dr. Jakubinyi György római katolikus érsek celebrált szentmisét, majd Paul Card. Poupard, a Kultúra Pápai Tanácsa elnökének képviseletében dr. Kovács Gergely mondott üdvözletet és bevezetőt. Az előadások az állam és egyház viszonyát, valamint az oktatás kérdését állították központba. Markó Béla a konferencia első napján A demokratizálási folyamat jelenlegi állapota és kilátásai Romániában címmel tartott előadást. További előadásokat tartottak: prof. dr. Szegő Katalin, aki az önállóan gondolkodó pedagógus eszményét kérte számon a kortárs oktatási rendszertől (Új életszemlélet és új öntudat Romániában). dr. Kötő József, az RMDSZ oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnöke és dr. Bencsik István egyházjogász (Egyház és állam Romániában), prof. dr. Cs. Gyimesi Éva a Láthatatlan Kollégium példájára hivatkozva szorgalmazta a nevelőmunkát, és prof. dr. Vencser László (Egyház, oktatás, demokrácia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 1222. sz., Jakabffy Tamás: Másfél nap öntudat. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./

Félixfürdőn márc. 5-én megkezdődött a VI. Partiumi Önkormányzati Konferencia Vállalkozó önkormányzatok - önkormányzati vállalkozások címmel, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának szervezésében. Megoldásra vár az utak építése, iskolák létrehozása, a külföldi befektetők hosszú távú elképzeléseinek ez a feltétele, mutatott rá Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A HTMH közreműködésével volt már több hasonló tanácskozás egyebek közt Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, és Románián kívül Kárpátalján, a Vajdaságban és a Felvidéken is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

"Az Erdélyi Múzeum legújabb számában /1997/1-2./ közölték Erdély nemzetiségi és vallási tagozódását: Nyárády R. Károly, Varga E. Árpád, Bereczki András és Pál Judit Erdély egy-egy történelmi korszaka népességének összetételét mutatta be a honfoglalástól napjainkig. Nagy hiányt pótolnak a tanulmányok. A tudományos kutatást a közelmúltig gátolták, ezért az egész kérdéskör feltáratlan, Nyárády R. Károly bevezetőjében vallotta: "az idevonatkozó forrásanyag tekintélyes része még mindig feldolgozatlanul hever a levéltárakban." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

Febr. 13-án rendezték meg Szatmárnémetiben a VIII. Ökumenikus Kórustalálkozót. Gutmann Mihály tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mondta a bevezetőt. A városban működő Kölcsey Kör, személy szerint Muzsnay Árpád buzgalmának köszönhetően évente megismétlődik ez a rangos rendezvény. Tizenhat kórus lépett fel, a Krisztus Király Kórus /Nagybánya/, a református dalárda /Bogdánd/, a Láncos templom vegyes kara /Szatmárnémeti/, a református dalárda /Koltó/, a Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Kis Szent Teréz templom kórusa /Szatmárnémeti/, a magyar baptista gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/, Sancta Trinitas vegyes kara /Nagybánya/, a református egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, a Zárdatemplom vegyes kara, a Solemnis ortodox vegyes kar /Szatmárnémeti/, a Kalazanci Szent József templom vegyeskara /Nagykároly/, a Német Demokratikus Fórum vegyes kara /Szatmárnémeti/, a Hollósy Simon vegyes kórus /Máramarossziget/, a székesegyház kórusa /Szatmárnémeti/. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

A Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány tavaly arról döntött, hogy a provincia központi hivatalát helyezzék vissza eredeti székhelyére, Kolozsvárra, ahol évszázadokon át működött. 1948-ban a kommunista hatalom kiűzte a ferenceseket Kolozsvárról. A központ febr. 1-jétől Kolozsváron, az Emile Zola utca 4-ben van, ideköltözött Benedek Domokos tartományfőnök. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

Kovásznán Tamás József segédpüspök febr. 19-én ünnepélyesen felavatta az új egyházi épületet, a Szent Imre ifjúsági házat. A létesítményben szolgálati lakás van a kántornak, ezenkívül karitatív orvosi rendelőt és gyógyszertárat rendeznek be, az ifjúsági házban egy könyvtár és egy hitoktatási központ is lesz. /Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 8./

Tamás József segédpüspök márc. 1-jén a csíksomlyói kegytemplomban mutatta be hálaadó szentmiséjét, püspökké szentelésének első évfordulója alkalmából. A segédpüspök 1997 szeptemberétől kezdődően Csíkszeredában telepedett le. /Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 8./

Emil Constantinescu elnök kétnapos /márc. 5-6/ látogatást tett Hollandiában, a kettős adóztatás elkerüléséről, a kereskedelmi csere ösztönzéséről és kormányközi együttműködésről írt alá megállapodást. Hazatérésekor tett nyilatkozatában az államfő kiemelte, hogy Hollandia megkétszerezi a román kis- és középvállalatok támogatására, illetve az európai integrációra való felkészítésre, a szakemberek képzésére szolgáló térítésmentes segélyt. A holland állam 13 millió holland forinttal támogatja Romániában a piacgazdasági áttérést segítő programokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9. / Constantinescu elmondta, hogy a Shell és a Romgaz társaságok jegyzőkönyvet írtak alá egy erdélyi gázlelőhely kutatásáról és a romániai gázvezetékek korszerűsítéséről, egy másik holland társasággal pedig a Romgaz arról jutott egyetértésre, hogy megkezdik a nyugat-romániai gázvezetékek alkalmassá tételét a nyugati rendszerrel való összekapcsolásra: ily módon szükséghelyzetben Románia 500 millió köbméter gázt importálhatna Hollandiából. Az Állami Tulajdonalap az ABN AMRO bankkal kötött megállapodást, amelynek értelmében holland szakértők támogatást nyújtanak a flotta privatizálásához, a csalások felderítéséhez , tájékoztatott az államfő. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Demokrata Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ küldöttségei márc. 7-én megbeszélést tartottak Snagovban, a találkozó eredményéről csak annyit közöltek, hogy újabb a megbeszélések lesznek. Előzőleg a Petre Roman vezette Demokrata Párt ismét úgy nyilatkozott, hogy a költségvetést csak akkor támogatja, ha nem Ciorbea lesz a miniszterelnök. -Constantinescu elnök egy sajtónyilatkozatában viszont azt jelezte, hogy a költségvetési vita után, áprilisban a kormány el fogja kötelezni magát az idei gazdasági reformprogram mellett, azaz bizalmi szavazást kér. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Márc. 9-én a és Emil Constantinescu államfő Cotroceni-palotában a Demokrata Párt küldöttségével folytatott eszmecserét. Az államelnök arra próbálta rábeszélni a kormányból kilépett, de a koalícióban formailag továbbra is részt vevő párt vezetőit és parlamenti képviseletét, hogy szavazzák meg a költségvetést, és a kormánnyal kapcsolatos véleményüknek csak azt követően adjanak hangot. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ennek ellenére kitartott a Victor Ciorbea miniszterelnök felmentésének követelésében. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

"Politikai alvilág címmel közöl jegyzetet a temesvári Heti Új Szó márc. 6-i száma, amelyben a szerző összefüggést lát a Kolozsváron az RMDSZ-székház falára festett legionárius falfeliratok között és a Temesváron "Fekete Sas" néven jelentkező között, aki egy héttel ezelőtt azzal fenyegette meg a temesi kormánybiztost: levegőbe röpíti annak házát, ha nem rendeli el a temesvári rádió magyar adásának beszüntetését. /Politikai alvilág...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

"Londonba utazott Emil Constantinescu államfő, aki országát képviseli a márc. 12-i európai konferencián, továbbá tőle függetlenül Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke, aki az európai szocialista és szociáldemokrata vezetőknek ezt megelőző tanácskozásán vesz részt. Constantinescu szerint a londoni értekezlet az EU luxembourgi csúcsa után a második olyan találkozó, amely jelzi, hogy a földrész fél évszázados megosztása véget ért. Az államfő elmondta, hogy Kosztov bolgár kormányfővel együtt kérni fogja, hogy a vízumok tekintetében a két országot vegyék le az unió "feketelistájáról". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

Az Erdélyi Református Naptár /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, szerkesztette Molnár János/ változatos olvasnivalót kínál. Részleteket tartalmaz Csiha Kálmán 1997. évi püspöki jelentéséből, Benkő András muzikológus bemutatja az Új Magyar Református Énekeskönyvet, Páll Klára beszámol a kolozsvári teológusok regáti szórványmagyarok felkutatására tett kezdeményezéséről. Tőkés Elek tanulmányában bemutatta az 1989 után kiépített erdélyi református iskolahálózatot: hat református kollégium /IX-XII. osztályokkal Kolozsváron, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen/ összesen 734 tanulóval, két főiskola: Kolozsváron a diakonisszaképző tanévenként 60-70 hallgatóval, Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző és diakonissza profilú főiskola 90, illetve 80 hallgatóval, kolozsvári Református Didaktikai Fakultás filológiai, illetve szociális gondozó mellékszakokkal , 78, illetve 38 diákkal. /A Hét (Bukarest), márc. 12./