Ápr. 1-jén összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ vezető testülete, amely megvitatta a tervezett koalíciós kormány programjának minimális elvárásait tartalmazó dokumentumot. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke köszönetet mondott Victor Ciorbeának, a lemondott miniszterelnöknek kormányfőként végzett munkájáért. Diaconescu szerint a válság igazi okait a Demokrata Párton belül kell keresni, amely kikényszerítette Ciorbea távozását. A párt miniszterelnök-jelöltje Radu Vasile, a párt főtitkára. Az új kormány összetételében - Diaconescu véleménye szerint - meg kell őrizni az eddigi, a pártok parlamenti súlyát tükröző arányokat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"Emil Constantinescu elnök márc. 31-én Ion Iliescuval, az ellenzék legnagyobb pártját alkotó SZDRP elnökével folytatott megbeszélést. Ez volt az első alkalom arra, hogy az előző és a jelenlegi elnök négyszemközt találkozott egymással. A tárgyalás után rögtön nyilvános vita folyt kettejük között arról, hogy mi is hangzott el valójában. Iliescu a megbeszélés után kijelentette: az államfő "nagyjából" osztja az ő értékelését, miszerint előrehozott választásokra lesz szükség, ha nem is idén, de jövő tavasszal. Az elnök sajtóirodája cáfolatot adott ki, hangsúlyozva, hogy ilyesmit az államfő nem mondott. Az elnökség helytállónak nevezte viszont Iliescu ama közlését, hogy Constantinescu elnök egyetértett egy új választási törvény meghozatalával és hogy az SZDRP ezzel kapcsolatos tervezetét (amely a parlamenti bejutási küszöböt a jelenlegi 3 százalékról 5 százalékra emeli) pozitívan értékelik a többségi koalícióban. Iliescu vitatta Victor Ciorbea búcsúbeszédének azt a megállapítását is, hogy kormánya megteremtette az etnikumközi és felekezetközi megbékélés modelljét, Iliescu szerint ugyanis "a magyar szeparatistáknak tett engedményekkel a Ciorbea-kormány az etnikumközi feszültség új forrásait hozta létre". Constantinescu nem találkozott a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökével, Corneliu Vadim Tudorral, aki terjedelmes nyilatkozatban utasította el a Cotroceni-palotába szóló meghívást, kifejtve, hogy "a katasztrófának, amely az országot sújtja, fő oka maga Emil Constantinescu", akit rögtön lemondásra is szólított fel. - C. V. Tudor erdélyi körútjának (Funarral együtt tartott marosvásárhelyi gyűlésének) "helyszíni tapasztalataira" hivatkozva azt írja, hogy "a horthysta jellegű RMDSZ részvétele a kormányzásban veszélyes következményekkel jár az egységes román nemzetállamra és a többségi lakosságra nézve". Az NRP közleménye "megmagyarázhatatlan kollektív hallucináció eredményének" nevezte az 1996 novemberi választási eredményeket, amelyek nyomán az új vezetés hatalomra került, és azt többek között azzal vádolja, hogy "gúnyt űz mindabból, ami szent a románság szemében". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke bejelentette, hogy pártja nem fog támogatni egy olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Szabó Csaba biológiatanárként kezdte pályáját, majd újságíró lett, most íróként jelentkezett: Az egri hullócsillagok /Tinivár, Kolozsvár, 1998/ című regényes nyomozásában történelmünk zegzugaiban kutat Mohácstól Kolozsvárig. Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő nagy elismeréssel mutatta be a könyvet Kolozsváron. /Ördögh I. Béla: Jelképeinkről, a kolozsváriológia és a teljesség igényével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./"

A Szilágy megyei Művelődési Felügyelőség és a Népi Alkotások és Hagyományok Megőrzési és Értékesítési Központja támogatásával megjelent egy új folyóirat, a Limes Zilahon. Kétnyelvű, román-magyar regionális kiadvány. A Szilágyságban szervezett művelődési és tudományos rendezvényeket ismertetik. A magyar anyagok a Gyökerek fejezetben kapnak helyet. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Nagyváradon a helyi Katolikus Nőszövetség tagjai 1995-ben kezdtek rendszeresen bejárni a kórházakba, betegeket látogatni. 1998 februárjától néhány fiatal Útközben címmel római katolikus betegpasztorációs kiadványt adnak ki, melyet ingyenesen terjesztenek. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5./

Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós római katolikus plébánián megkezdte tevékenységét a Zikkaron Katolikus Médiaközpont, hangzóanyagokkal /hanglemez, kazetta, CD, video stb./ foglalkozó munkatársak képzése indult meg. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5../

Emil Constantinescu elnök, aki egyszemélyben a hadsereg főparancsnoka, ápr. 4-én részt vett a bukaresti helyőrség eskütételén, kifejtette, hogy a román hadsereg kész eleget tenni a rábízott feladatoknak. A hadsereg nem lehet politikai alkudozások tárgya, jelentette ki, a hadsereg mindig a kizárólag a nemzet érdekeit védte. Az államfő felszólította a sajtó képviselőit, hogy védelmezzék az állam alapvető intézményeinek a tekintélyét, mert tapasztalata szerint a média puszta szenzációhajhászás kedvéért sokszor nem átallotta alapvető intézmények tekintélyének lejáratását sem. Ugyancsak ápr. 4-én Constantin Dudu Ionescu védelmi miniszter bejelentette: törvénytervezetet készül benyújtani, melynek értelmében részesítsék amnesztiában azokat a katonákat, akik 1989 decemberében rálőttek a tüntetőkre. Az amnesztia nem terjedne ki a kínzások felelőseire. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

"A Curentul napilap bukaresti ápr. 4-i számában nyolcoldalas mellékletet szentelt a román-magyar viszonynak, melyet példaértékűnek, de tovább tökéletesíthetőnek értékelt. A lap közölte - többek között - Balázs Ádám magyar kulturális és sajtóattasé esszéjét, a lap munkatársainak cikkeit, méltatásait, továbbá román politikusok nyilatkozatait a román-magyar viszonyról. A megszólaltatott romániai politikusok közül Markó Béla a kétoldalú kapcsolatok további javításának lehetőségeit domborította ki nyilatkozatában, miközben a Román Nemzeti Egységpárt egyik képviselője úgy látta, hogy "nem szabad megbízni Magyarországban", a Nagy-Románia Párt elnöke viszont "a magyar sovinizmussal szemben állandó óvatosságot" ajánlotta. Melescanu volt külügyminiszter is "rendkívül fontosnak" tartotta a Magyarországgal való viszonyt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./"

Ápr. 6-án ismét összeültek az új román kormány összetételéről, illetve programjáról tárgyaló bizottságok. Az RMDSZ-t Borbély László területrendezési államtitkár, a szövetség kormányzati ügyvezető alelnöke, illetve Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök képviseli a megbeszéléseken. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ Ápr. 6-án Radu Vasile kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A találkozón jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila, a szenátusi, illetve képviselőházi frakció elnökei és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 6., 1242. sz./

Nagyenyeden, a Bethlen Kollégiumban ápr. 3-5-e között rendezték meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete rendhagyó tanácskozását Sajtó és gazdaság címmel. Az erdélyi magyar gazdasági újságírásról Koszta István, a Pulzus című szaklap volt irányítója tartott előadást. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor A szakterminológia és a nyelvi tervezés címen beszélt, majd átadták Csávossy Györgynek, az RMGE elnökének, a mezőgazdasági tudományok doktorának és költőnek az életműdíjat a Magyar Borakadémiától és a Magyar Kulturális Intézettől. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

"Célzott külön rendelkezésekkel már a csatlakozási tárgyalások alatt meg kell szüntetni azokat az esetleges hátrányokat, amelyek az euroatlanti bővítés nyomán a határokon túl élő magyarokat sújtják - olvasható a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ választmánya háromnapos választmányi ülésén elfogadott felhívásában. A sajtótájékoztatón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke leszögezte: a szükséges rendelkezések egyike, hogy a határon túl élő magyarok - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot, és a választásokon érvényesülő szavazati jogosultságot. Az MVSZ vezetői bejelentették, hogy erről a kérdésről a lehető legszélesebb társadalmi vitát kezdeményezik Magyarországon és a határokon túl egyaránt. Felhívásukban kiemelik: a magyar államnak a külpolitikai, az integrációt és a nemzetbiztonságot érintő tárgyalások során következetesen képviselnie kell a kárpát-medencei magyarság egészének érdekeit, azaz csak olyan megoldásokat fogadhat el, amelyek a magyar-magyar integrációt szolgálják. A Kárpát-medencében élő magyar nemzetrészeket alanyi jogon illeti meg a nemzeti közösségként való fennmaradáshoz szükséges valamennyi kollektív jog. "Ezen jogok elismerését és érvényesítését célzó politika elsőrendű össznemzeti kötelesség" - szögezte le a felhívás. Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy az 1991-ben újjáalakult szövetség életében mára befejeződött egy szakasz. A Kárpát-medence térségét érintő változások nyomán az MVSZ ettől az évtől a magyar-magyar integráció erősítését tekinti fő feladatának - hangzott el. Fontosnak tartják azt is, hogy a szervezet tevékenységéről, finanszírozásáról önálló törvény rendelkezzen. Erre megítélésük szerint azért van szükség, hogy a szövetség kormányzati ciklusoktól függetlenül végezhesse más szervezetek működéséhez nem hasonlítható, öt kontinensre kiterjedő munkáját. A törvényjavaslat kidolgozását az MVSZ vezetősége hamarosan megkezdi. Kurucz Gyula, az Anyaországi Régió elnöke elmondta: a törvénynek megfelelően június 1-ig jelzik igényüket arra vonatkozóan, hogy a Magyarok Világszövetsége közhasznú szervezetté váljon. A választmány döntése alapján a szövetség vezetősége kiemelten közhasznú minősítést kér majd. Ez a későbbiekben egy alapszabály módosítását is szükségessé teszi, amelyet a szervezet augusztusi küldöttközgyűlése hagy majd jóvá. - Az MVSZ választmánya szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg a koszovói albánok önrendelkezési törekvéseinek megerősítésére. A testület külön nyilatkozatban adott hangot a szlovákiai magyar iskolák igazgatóinak leváltása miatt kifejezett együttérzésének. A sajtótájékoztatón a vezetőség beszámolt arról: az MVSZ tavaly 175 millió forint központi támogatásban részesült. Erre az évre a világszövetség 570 millió forintot kért az Országgyűléstől, a parlament azonban ebből csak 183,7 millió forintot szavazott meg. Reményeik szerint az idei bevétel összege eléri majd a 200 millió forintot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

Ápr. 6-án a Polgári Szövetség bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a Demokratikus Konvencióban. A lépésnek elsősorban erkölcsi súlya van, tekintettel arra, hogy a Polgári Szövetségnek nincsenek parlamenti képviselői - viszont ez a civil szervezet alapító tagja a kormány vezető erejét, a parasztpártot, több liberális formációt és kisebb pártot, mozgalmat tömörítő Demokratikus Konvenciónak. Számos politikus, köztük Emil Constantinescu államfő is e formáció keretében kezdte meg politikai pályafutását. A Polgári Szövetség élesen elítélte a Demokrata Pártot. Legutóbb a Polgári Szövetség Constantinescu elnököt is nyilatkozatban tette felelőssé azért, hogy lemondásra késztették Victor Ciorbea miniszterelnököt. Valerian Stan, a Polgári Szövetség alelnöke 1997 tavaszán a Demokrata Párt vezetőit különböző lakáspanamákban való részvétellel vádolta. A Demokrata Párt ezt visszautasította. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

"Kónya-Hamar Sándor képviselő pozitívan értékelte az MVSZ javaslatát a kettős állampolgárságról. A képviselő elmondta, hogy az RMDSZ még nem nyilatkozott erről. Az RMDSZ egyes képviselői már nyilatkoztak, "ezt a hangot erősíteni kell addig, amíg az RMDSZ hivatalosan is állást foglal ez ügyben. " /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Csóti György, az MDF külügyi kabinetjének vezetője nem tartotta eretnekségnek Csoóri Sándor javaslatát a határon túli magyarok számára megadandó kettős állampolgárságról. Megemlítette: térségünkben Horvátország már élt ezzel a lehetőséggel. Megfelelő rugalmassággal, összhangban a nemzetközi normákkal és a szomszédos országokkal egyetértésben, Magyarországnak is megoldást kell találnia arra, hogy az EU-tagság elnyerése után se korlátozódjék a szabad mozgás a határon túli magyarok számára. Személyes véleménye szerint többféle megoldás is lehetséges, az öt-tízéves vízum kiadásától a korlátozott kettős állampolgárság megadásáig. Korlátozás alatt Csóti György azt érti, hogy a kettős állampolgárság például nem jogosítana magyarországi munkavállalásra, letelepedésre. Ez biztosítékot jelentene arra, hogy a határon túl élő magyarok ne hagyják el szülőföldjüket. Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ elutasította azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot és ezzel a szavazati jogot - jelentette ki Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Szerinte a kettős állampolgárság rontaná a kétoldalú államközi kapcsolatokat, és számos egyéb nehézséget okozna, hiszen a magyar állampolgárság olyan jogokkal és kötelezettségekkel járna, amelyek szinte teljesíthetetlenek. Gondot jelentene az orvosi ellátás kérdése, a nyugdíjjogosultság, valamint az adófizetési kötelezettség és a katonai szolgálat teljesítése. A szabaddemokraták véleménye szerint azt kell elérni, hogy lakhelyükön élhessenek megfelelő körülmények között a határon túli magyarok. Torgyán József, az FKGP elnöke szerint indokolt az MVSZ vezetőinek javaslata, miszerint a határon túli magyaroknak - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon magyar állampolgárságot és választójogot kellene kapniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésére a magyarság egészének kell a kérdésben állást foglalnia. Torgyán József szorgalmazta, hogy a magyarság összes érintett képviselőjének részvételével rendezzenek tanácskozást, amelyen a végső álláspont kialakulhat. Mint mondta, a kettős állampolgárság is egy lehetőség, de más megoldásokat is meg kell vizsgálni. A Magyar Demokrata Néppárt csak akkor alakítja ki véleményét az MVSZ javaslatáról, ha annak szövegét pontosan megismeri - nyilatkozta Szabó Iván, a párt elnöke. A Néppárt elnöke úgy véli, hogy a határon túl élő magyarok esetében a kettős állampolgárság intézményének bevezetése olyan fontos és komoly kérdés, amelyről csupán a híradásokból származó információk szintjén nem lehet állást foglalni. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a határon túl élő magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juttatását, noha csak az alkotmányozási folyamat részeként tartja ezt megvalósíthatónak - nyilatkozta Báthori Gábor alelnök. A KDNP kétkamarás parlamentben gondolkodik, amelynek felsőházában kapnának helyet a hazai nemzetiségek és a határon túli magyarság képviselői - mondta el a politikus. Hozzátette: a KDNP egy európai kisebbségi kódex mihamarabbi elfogadását szorgalmazza, amely a jelenleg e tárgyban érvényben levő nemzetközi dokumentumok "bővített változataként" lenne hivatott elősegíteni a ma még megoldatlan kérdések rendezését. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy alanyi jogon állampolgárságot, illetve szavazati jogot kaphassanak a határon túli magyarok. Szerinte az állampolgárság ilyen megadására nincs nemzetközi precedens. Utalt arra is: pártja mindig is ellenezte, hogy a külföldön élő magyarok szavazati jogot kapjanak. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezett egy olyan, a szomszédos államok és az EU által is elfogadott megoldást, amely lehetővé tenné, hogy a határokon túl élő magyarok "speciális eljárással juthassanak be az országba". A Magyar Igazság és Élet Pártja üdvösnek tartja és a legnagyobb mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy állampolgársághoz, illetve szavazati joghoz juthassanak a határon túli magyarok - nyilatkozta Csurka István elnök. A politikus szerint a jelenlegi helyzetben, amikor - mint fogalmazott - az "egy és oszthatatlan magyarság túlnyomó többsége mesterséges és igazságtalan határok által szétválasztva él", jogot kell kapniuk, hogy beleszóljanak annak az országnak az ügyeibe, amelynek sorsától "életben maradásuk és kultúrájuk fennmaradása függ". Az Együtt Magyarországért Unió elveti azt a gondolatot, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juthassanak. Szöllősy György kampányfőnök, kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértő szerint hazánknak ezen a területen is az Európai Unió normáit kellene alkalmaznia, biztosítva a határon túl élő magyarok önrendelkezési, nyelvhasználati és kulturális jogait. Emlékeztetett: az EMU mindvégig azon munkálkodott, hogy a hazai nemzetiségek parlamenti képviselethez jussanak - szerintük ez jelenthet megoldást a szomszédos országok magyarjai számára is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Három éve egy volt szekus alezredes, Roland Vasilievici nyilvánosságra hozta, hogy 1977-ben a Securitate, a titkosrendőrség egy húszéves terv, a Tiszta Románia megvalósításához látott hozzá, melynek célja a veszélyesnek minősített öt kisebbség, a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - teljes felszámolása volt. Ez volt a Helga-terv. Roland Vasilievici nemrég újabb adatokat tárt erről a nyilvánosság elé. A terv Magyarország és a világ magyarságának lejáratását tűzte céljául, de szabotázscselekmények végrehajtása is szerepelt benne. Törcsváron különleges, magyar nyelvű szekusiskolát hoztak létre, hozzáláttak a tudatos félretájékoztatáshoz, a létfontosságú magyarországi intézményekbe való befurakodáshoz, ügynökhálózat kiépítéséhez, a magyar nagykövetségek lehallgatásához, a magyar egyházak lejáratásához, a magyar propagandaeszközök megsemmisítéséhez, a Szabad Európa Rádió és a Vatikáni Rádió magyar adásának hamis hírekkel való ellátásához. A törcsvári iskolát elvégzők új identitást kaptak. Az iskola főleg árvaházakból toborozta tanulóit, hamis személyi igazolványt kaptak, magyar nevekkel. Tökéletesen elsajátították a magyart, magyar lapokat olvastak, a Kossuth rádiót hallgatták, tanulmányozták a magyar néprajzot, a magyar szokásokat. Az iskola elvégzése után "szökve" hagyták el az országot, hatósági segítséggel. 1989 végéig ezek a fiatalok több országban tevékenykedtek, de befurakodtak az erdélyi magyar iskolákba, szervezetekbe is. Õk irányították 1990 márciusában a marosvásárhelyi eseményeket. Õk szítják Erdélyben a két nemzet közötti gyűlöletet, síremlékeket gyaláznak meg. A Helga-tervet a mai napig nem érvénytelenítették. /Asztalos Lajos: A Helga-terv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

A kolozsvári Perspektíva, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapjának 16. száma jelent meg. Rengeteg benne az idegen szó. Napvilágot látott a nagyváradi Majomsziget idei 5. száma. A diáklap a címoldalon nem tünteti fel a kiadó szervezet nevét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

A kettős állampolgárság kérdését kategorikusan el kell utasítani - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének felvetésére, miszerint a határon túl élő magyarok alanyi jogon kapják meg a magyar állampolgárságot, és ezzel a szavazati jogot. Az államtitkár szerint az állampolgárság kérdése egy reálisan megoldandó probléma lesz majd, ha az ország az EU tagjává válik. Csatlakozásunk során meg kell oldani, hogy a schengeni határrendszer bevezetése ne okozzon törést a szomszédos országokkal való mindennapi érintkezésünkben, a kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatokban. Az MVSZ javaslata nem szolgálná a közép- és kelet-európai stabilitást, és számos komoly félreértés forrása lehetne. Destabilizáló hatása volna, ha a magyar állam elkezdene osztogatni három és fél millió útlevelet a Kárpát-medencében - jelentette ki Tabajdi Csaba. Ez ugyanis az áttelepülést serkenten, ami ellentétes mind a magyar kormány, mind pedig az MVSZ elvével. Abban teljes az egyetértés a magyar politikai erők között, hogy a szülőföldjén kell boldogulnia a határon túli magyarságnak. Megoldás lenne az: ott, ahol 2002 után bevezetik a schengeni határőrizeti rendszert és még mindig vízumkötelezettség van, ott esetleg egy vagy két évre szóló sajátos beutazási kedvezményeket adnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

"A kettős állampolgárság ötlete csak gyengítené a többségi lakossággal egyenlő jogok melletti érveinket - jelentette ki az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában Verestóy Attila szenátor. Problémáinkat Romániában akarjuk megoldani, annak lehetőségével, hogy egy nap majd az egységes Európa polgárai legyünk, nyilatkozta. Verestóy elismerte, hogy az RMDSZ-ben vannak olyanok, akik szerint a kettős állampolgárság "megoldást jelentene" a külföldön élő magyarok számára. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Erre a kormányra semmiképpen sem lehet azt mondani, még közvetve sem, hogy ez szakértői jellegű kabinet. Ez egy erős politikai kormány, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a közzétett kormánylistát elemezve. Egyetértett azzal, hogy nagyobb hatáskört, nagyobb döntési kört kell biztosítani a miniszterelnöknek, nem szabad újratermelni azt a helyzetet, amikor a koalíciós pártok szinte naponta ellenőrizték és korlátozták a miniszterelnök cselekvési lehetőségeit. Egyelőre nem alkotjuk újra a korábbi egyeztető tanácsot, mondta, viszont a miniszterelnök konzultálni fog a pártelnökökkel, valahányszor dilemma áll elő politikai kérdésekben. Markó Béla határozottan ellenezte a Magyarok Világszövetségének azt a javaslatát, hogy a határon túli magyaroknak alanyi alapon biztosítsanak kettős állampolgárságot: "Határozott, egyértelmű véleményem az, hogy két millió romániai magyar, egy kétmilliós közösség számára ez nem megoldás. A megoldást itthon kell megkeresni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémák megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot tehát én nem tartom megoldásnak, ez véleményem szerint rossz ötlet". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint Victor Ciorbea miniszterelnök lemondásának kikényszerítése a romániai demokratizálódási folyamatra mért súlyos csapás, amely mind a parasztpártban, mind a kormánykoalícióban a román államnacionalizmus újabb előretörésének nyit teret. Tőkés László szerint a koalíción belül gyakorolt politikai erőszak sikere tovább gyengíti az RMDSZ esélyét arra, hogy az erdélyi magyarság számára létfontosságú 22-es /helyi közigazgatási/ és 36-os /oktatási/ sürgősségi kormányrendeleteket törvényerőre emeltesse, másfelől gyengíti a magyar történelmi egyházak esélyét arra nézve, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingó és ingatlan javait visszaszerezze. A püspök véleményéről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálatának közleménye adott hírt, amelyben Tőkés László amerikai körútjának részleteiről számolt be. Tőkés László március végén indult három hetes észak-amerikai szolgálati körútra. Utazása első hetében kaliforniai magyar gyülekezetek vendége volt, majd Chicago környékén tartott istentiszteleteket, előadásokat. Körútjának további állomásai: Cleveland, Detroit, Toronto (Kanadában), New York és Washington. Az amerikai fővárosban találkozni fog a kormányzat képviselőivel. Egyházi és politikai természetű találkozóin, előadásai és megbeszélései során, a médiák nyilvánossága előtt "tájékoztatást nyújt a romániai, illetve az egyházi és kisebbségi helyzetről, erkölcsi, politikai és anyagi támogatást keres a romániai magyarság és egyházaink számára, nem utolsó sorban pedig Románia demokratikus átalakulása és NATO-csatlakozása, valamint a hosszan tartó kormányválság és a jelenlegi politikai átalakulások kérdésében fejti ki álláspontját". A közlemény szerint Tőkés László "elnöki minőségében az amerikai református egyházközségek körében a Magyar Reformátusok Világszövetségének ügyét képviseli, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökeként pedig egy világraszóló egységes magyar nemzetpolitika kialakításán fáradozik". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Magyar Közélet folyóirat márciusi számát az 1848-49-es szabadságharcnak szentelte. /Magyar Közélet (Kolozsvár), ápr. 9. - II. évf. 3. sz./

A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ figyelemmel kíséri az új román kormány első lépéseit, miután a kinevezett miniszterelnök, Radu Vasile azt mondta, hogy növelni fogja a kiadásokat és újratárgyalja az IMF-kölcsön feltételeit, olvasható az Adevarul ápr. 9-i számában. Az IMF január óta halogatja a tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel harmadik, 86 millió dolláros részletének kiutalását, a költségvetési és a politikai bizonytalanság miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Az 1996-os változásban meghatározó szerepe volt a hazai magyarságnak, írta Vekov Károly. Az RMDSZ-t váratlanul érte a kormányban való részvétel. Talán ezért viselkedett félszegen. - A választások során a magyar közösség bizonyította jószándékát. Itt az ideje, hogy a koalíciós partner is ezt tegye. A magyarság nem kiváltságokat kér, hanem szerzett jogokhoz ragaszkodik. Amennyiben ez nem valósul meg, az megkérdőjelezi az 1996-os koalícióba lépés helyességét. /Vekov Károly: A politikai nem tömegsport. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

"Az országféltő atyafiak attól rettegnek, hogy a magyar tőke meggyökerezik Erdélyben. "A hosszú évtizedek félelme attól, hogy Románia a masszív betelepítések és a kemény elrománosítási folyamat ellenére is elveszítheti Erdélyt, csak egy dolgot igazol: a trianoni békeszerződés nyomán gyarmatosított ország azóta sem tudott integrálódni abba a keretbe, amit annyian és annyiszor kiáltanak ki Nagy-Romániának." - állapította meg Makkay József. Az RMDSZ nem ismerte fel, hogy "felelőtlenség annak a politikai irányvonalnak a szekerét előmozdítani, amelyik hangzatos szózatai ellenére sem igyekszik Európa felé." / Makkay József: Országféltő gyarmatosítók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

Tartós, vagy erős növekedés várható idén és jövőre és csökken az infláció abban a négy kelet-európai országban, amelyek nem tartoznak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Romániában az OECD idén nem vár gazdasági növekedést, de visszaesést sem a tavalyi 6,5 százalékos gyengülést követően. A tervezettnél kisebb ütemben halad a szerkezetátalakítási program, amelynek keretében privatizálják, vagy felszámolják a nagy állami vállalatokat. Az infláció üteme a tavalyi 151 százalékról idén 40 százalékra, jövőre 25 százalékra csökken. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1997 decemberében jelent meg a Szövétnek, egy új folyóirat első száma Aradon. A Szövétnek a régi aradi hagyományok ápolását tűzte ki célul. P. Csergő Ervin minorita szerzetes és Ujj János jegyzete indította a lapot. Puskel Péter újságíró az ötven éve megszűnt Vasárnap című katolikus hetilap emlékét idézte fel, dr. Kovách Géza A romániai magyar történetírás a II. világháború után című tanulmányával jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ A Szövétnek 2. száma februárban, a 3. áprilisban jelent meg, szerkeszti Régon József.

1997-ben a román külkereskedelmi mérleg hiánya 2,847 milliárd dollár volt, ez kedvezőbb az 1996-os 3,351 milliárd dollárhoz képest, jelentette a Statisztikai Hivatal. Az export 1997-ben 4,3 %-kal növekedett az előző évhez viszonyítva és 8,428 milliárd dollárt tett ki, az import - 11,275 milliárd dollár - 1,4 %-kal csökkent. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Köntös-Szabó Zoltán Trianon gyermekei című regényfolyamának /első két rész: Fehér zászló Erdély felett és Tövissel kerített Éden/ megjelent a harmadik kötete: Köd lepte be a Szamost. A kötetek az erdélyi magyarság majdnem nyolcvan évét átfogó története. Családi történetről van szó, az író nagyapja, K. tiszteletes aranyosszéki unitárius lelkész egykori feljegyzéseit tette közzé. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./