Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Kolozsváron, nov. 29-én tartott éves közgyűlésén a küldöttek kiadott nyilatkozatukban állást foglaltak a magyar egyetem kérdésében. A közgyűlés "az ország nyilvánossága előtt kijelenti, hogy a romániai magyarság szempontjából létfontosságúnak tekinti az 1996. évi választások nyomán kormányzati szerepet vállalt politikai erők közös programjában is szereplő magyar egyetem minél hamarabbi létrehozását". A dokumentum rámutat arra, hogy "a sokévszázados tudományos és kulturális hagyományok és a modern elvárások ismeretében e magyar egyetemnek nem lehet más székhelye, mint Kolozsvár". "A kommunista diktatúra nemzetiségi elnyomó és beolvasztó stratégiájának részeként az egyik döntő lépés volt a Bolyai Tudományegyetem megszüntetése. Következésképpen úgy ítéljük, hogy az új Románia demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló Bolyai Egyetem jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a magyar nyelvű művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a magyar nyelvű orvosképzés megerősítését" - hangzik a nyilatkozat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 3., 1167. sz./

Horn Gyula miniszterelnök októberi romániai látogatása során Victor Ciorbea román kormányfő egy önálló magyar egyetem létesítését helyezte kilátásba valamely más városban, mint Kolozsvár. Az EMKE november 29-i közgyűlésén nyilatkozatot adott ki, amely "létfontosságúnak" nyilvánítja a közös kormányprogramban is szereplő magyar egyetem mihamarabbi létrehozását és leszögezi, hogy "a sok évszázados tudományos és kulturális hagyomány és a modern elvárások ismeretében e magyar egyetemnek nem lehet más székhelye, mint Kolozsvár". Az EMKE határozata hangsúlyozta: "A kommunista diktatúra nemzetiségi elnyomó és beolvasztó stratégiájának részeként az egyik döntő lépés volt a Bolyai Tudományegyetem megszüntetése. Következésképpen úgy ítéljük meg, hogy az új Románia demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló Bolyai Egyetem jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a magyar nyelvű művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a magyar nyelvű orvosképzés megerősítését". - A nyilatkozatot a romániai magyar értelmiség színe-java személyes aláírásával erősítette meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ-platform nyílt levelében az EMK "az Operatív Tanácsot teszi felelőssé azért az elmélyülő politikai és erkölcsi válságért, ami - az EMK szerint - hónapok óta a romániai magyar nemzeti közösség cselekvési készségét bénítja". Az EMK képviselői szerint, az Operatív Tanács "megfelelő mandátum nélkül és megfelelő garanciák biztosítása nélkül vitte bele szövetségünket a kormánykoalícióba", majd azzal vádolják az szövetséget, hogy a koalíciós tárgyalások során nem a szövetség programját és a félmillió erdélyi magyar aláírásával hitelesített RMDSZ oktatásügyi törvénytervezetét érvényesítette. A nyílt levél szerint az Operatív Tanács "nem teljesíti feladatát a Székelyföld elrománosításának megakadályozása ügyében sem". Az EMK-platform megdöbbenve értesült Horn Gyula miniszterelnök nyilatkozatairól, aki röviddel az önálló magyar egyetemre vonatkozó, közfelháborodást okozó kijelentései után kifogásolta Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének magyarság iránti elkötelezettségét is, és felszólította, mondjon le politikai tevékenységéről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott a kormányátalakítással és egyéb, a magyarság számára aktuális kérdésekkel kapcsolatosan. Kifejtette, hogy a számtalan megbeszélés ellenére a kormányátalakítás érdemi kérdései egy igen szűk réteget érintettek: a KDNPP vezetőit, a miniszterelnököt, valamint az államfőt. Takács nem a kijelölt miniszterek személyét, hanem a tárgyalások folyamatát kifogásolta, valamint azt, hogy a tanügyminiszter személyére vonatkozóan nem kérték ki a szövetség véleményét. A megbeszélések egyetlen eredménye a parasztpárt által támogatott "káderrotáció", különböző miniszterek helycseréjének megakadályozása volt. Az RMDSZ-szes politikus szerint a jelenlegi körülmények között nem lehetett arra számítani, hogy az RMDSZ megkapja a múlt évi választási eredmények alapján a szövetségnek kijáró harmadik miniszteri tisztséget is. Az RMDSZ számára sokkal fontosabb tétje is volt a kormányátalakítási tárgyalásoknak, "a megbeszéléseken ugyanis nemcsak a kormány személyi összetételéről volt alkalma az RMDSZ képviselőinek kifejteni a véleményüket, hanem többször is szót emeltek az egyre erősödő magyarellenes kampány ellen". "Ezek a kérdések minket jelenleg sokkal jobban foglalkoztatnak, mint a kormánykoalíció gondjai" – mondta el a lapnak az ügyvezető elnök, majd hozzáfűzte, "de, ez nem azért, mert az RMDSZ csakis a kisebbséget érintő problémák orvoslásában érdekelt. Az RMDSZ továbbra is támogatni kíván egy jól működő kormányt, a programot tiszteletben tartó koalíciót. De lehetetlennek tartunk egy olyan partneri kapcsolatot, amelyben a másik fél alapvető politikai egyezségeket rúg fel". A csereháti gyermekotthon kérdésében az RMDSZ szorgalmazza az ügy jogi kérdésként való megközelítését, ezért megengedhetetlen tartja azt a politikai nyomást, amely a kormányfőtitkár részéről a székelyudvarhelyiekre nehezedik. Takács szerint a nyomás felerősödése azzal magyarázható, hogy egyre nyilvánvalóbb: a "Cserehát-ügyben a bizonyítékok egyértelműen a javunkra szólnak". Takács Csaba megítélése szerint a székelyföldi románok úgynevezett diszkriminációja ürügyén indított magyarellenes kampány célja a reformfolyamat leállítása, a kormány meggyengítése. Az RMDSZ csodálkozik a parasztpárton, mely, ahelyett, hogy határozottan fellépne a szélsőséges megnyilvánulások ellen, meghátrál az ellenzéki erők magyarellenes hisztériakeltése előtt. Ennek ékes bizonyítéka az ortodox templomok számára a pótköltségvetésből kiutalt másfél milliárd lej. Kifejtette, a román államnak igenis kötelessége támogatni az ortodox templomok restaurálását, de ezt ne a nacionalista hisztéria hatására tegye, hiszen ezzel csak malmukra hajtja a vizet. Takács meggyőződése, hogy a lakosságot nem a kétnyelvű táblák, vagy a földrajz és történelem oktatásának nyelve aggasztja, hanem az egyéves reformfolyamat kudarca. A vezető kormánypárt ennek palástolására hagyja felerősödni a romániai magyarság elleni uszítást, amelynek az RMDSZ-politikus szerint elsősorban nem az RNEP a motorja. Szerinte e céltudatos magyarellenes hangulatkeltésnek a gyökerei sokkal mélyebbek, és célja Románia elszigetelése, más hatalmi szférához való csatolása. Takács hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy Emil Constantinescu államfő elzárkózik a nyílt színvallástól. Az ügyvezető elnök kifejti: azzal, hogy a szövetség belépett a kormányba egyféleképpen legitimizálta ezt a kormányt a Nyugat megítélésében, ha viszont a koalíciós partnerek megszegik a kormányprogramot, "az RMDSZ köteles komolyan újragondolni a velük való további együttműködést". Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora tanügyminiszterként való kijelölésével kapcsolatosan úgy véli, hogy annak legfrissebb kijelentéseiből egyértelműen az derül ki, hogy Marga a sokat hangoztatott multikulturalitást meglehetősen sajátos módon kezeli, a földrajz és történelem román nyelven történő oktatását támogatja, "az önálló magyar egyetemmel kapcsolatos ellenérzései pedig semmit sem változtak". /A kormányátalakításról szűk körben döntöttek. Takács Csaba szerint az RMDSZ átértékeli a koalíciós együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése közzétett állásfoglalásában a vallásügyi államtitkárság megkülönböztetés nélküli támogatását igényelte valamennyi elismert felekezet részére, továbbá az anyanyelvi oktatás terén a sürgősségi kormányrendelet alkalmazását. A magyar közösségnek joga van önálló egyetemhez Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Az "Atac la persoana" (Személy elleni támadás) című román antiszemita hetilap dec. 2-i száma zsidó származású román közéleti személyiségek névsorát és fényképeit közölte, miközben hasábjain spekulánssággal, terjeszkedési politikával és szektánssággal vádolta a zsidóságot. A címlapján sárga csillaggal megjelent hetilap 200, feltehetően zsidó újságíró, politikus, író, művész és üzletember nevét tette közzé. A lap szerint a listán szereplő személyek az "irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". "A zsidó expanzionizmus, amely hosszú uzsoraháborújában a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert ostromolta, megerősítette stratégiai fontosságú pozícióit a különböző államokban" - írja a lap, amelynek antiszemita megnyilvánulásait Emil Constantinescu román elnök már korábban elítélte. A listán többek között szerepel Victor Babiuc védelmi, Adrian Severin külügy-, és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter, valamint Petre Roman, a szenátus elnöke, és Zoe Petre, Emil Constantinescu elnök egyik tanácsadója. Mihai Antonescu, a hetilap főszerkesztője elmondta, hogy igyekeztek olyan zsidó személyiségek nevét közzé tenni, akik kevésbé ismertek. Dorel Dorian, a romániai zsidó nemzeti kisebbség parlamenti képviselője az eset kapcsán kijelentette: a védekezés csak az antiszemiták malmára hajtaná a vizet, akik a félelem légkörét igyekeznek megteremteni az országban. - Romániában nincs sajtótörvény, ami a fajgyűlölő, sértő, vagy trágár tartalmú írások megjelentetését megakadályozná. Az igazságügyi hatóságok a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján azonban mégis eljárhatnak ezekben az esetekben. /Sárga csillagos lap névsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Dec. 3-án Kolozsváron emlékeztek Kelemen Lajos /Marosvásárhely, 1877. szept. 30. - Kolozsvár, 1963. júl. 29./ születésének 120. évfordulójára. A történelemtudós nevét viselő Műemlékvédő Társaság és az unitárius egyház közös rendezvényén Csetri Elek történész. Kovács András művészettörténész és Szabó Károly unitárius püspök tartott előadást a sokoldalú tudósról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Dec. 4-én Victor Ciorbea miniszterelnök a két ház együttes ülésén bemutatta átalakított kormányának új tagjait. A kormányzati munka átszervezésére, a reformfolyamat felgyorsítására tett kormányintézkedések és célkitűzések ismertetése után a parlamenti pártok képviselői fejtették ki álláspontjukat a kormány egyéves munkájáról, valamint az előterjesztett kormányátalakításról. A többórás vita után a plénum titkos szavazással, 277 mellette és 124 ellene leadott szavazattal elfogadta a kormány összetételének és struktúrájának módosításáról szóló határozatot. A két ház együttes ülésén kibontakozott vitában elsősorban Ion Iliescu szenátor, a volt államfő bírálta a kormánypolitikát, felelőssé téve az ország minden gondjáért. Ciorbea miniszterelnök éles és egyrészt a már elért eredményeket, másrészt az előző kormányzat politikájának súlyos gazdasági következményeit bizonyító adatokkal alátámasztott válaszban utasította vissza ezt a beállítást, Dejeu belügyminiszter külön felszólalásban mutatott rá: éppen az a politikus lép fel vádlóként, aki - mint fogalmazott - csődbe vitte az országot. Victor Ciorbea bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy kormánya a román társadalom globális reformjára törekszik. Ennek keretében többek között kifejtette: "Megkezdtük a kisebbségek helyzetének megreformálását, hogy Románia minden állampolgára otthon érezhesse magát az országban". Iliescu szenátor a maga részéről viszont azt fejtegette, hogy a kabinet "megtűri az etnikai autonómiára irányuló törekvéseket, alku tárgyává teszi a román nyelvet a koalícióban" és "nemzeti érdekeket károsít általános politikája". A szélsőséges nacionalista politikusok közül Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció "Szerződés Romániával" című programját valójában úgy kellene nevezni, hogy "Szerződés Magyarországgal", az Egységpárt nevében felszólaló Vasile Dobrescu pedig "a gazdaság elnemzetietlenítésével és az RMDSZ igényeinek elfogadásával" vádolta a kabinetet. - Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a makrostabilitási és szerkezetátalakítási folyamatok egyeztetésének szükségességére, az árliberálizálást követően a piacok liberalizálásának, a helyi pénzügyi autonómia következetes megvalósításának, a magánosítás gyorsításának, a beruházást támogató környezet megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. E célok érdekében, mondotta, a szövetség támogatja az átalakítást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Andrei Marga, a kijelölt új román oktatási miniszter a román parlament illetékes bizottságai előtt dec. 3-án lezajlott meghallgatásán kijelentette: egy romániai /magyar/ egyetem létrehozása "etnikai alapon" "nem felel meg a jelenlegi európai koncepciónak, amelyet érvényesíteni kívánunk". Markó Béla, az RMDSZ elnöke vitatta ezt a nézetet. A miniszter másfelől, a történelem és a földrajz kisebbségiek számára is kötelező román nyelvű oktatása mellett kardoskodó George Pruteanu szenátor kérdésére felelve kijelentette, szerinte ez "nem lenne hátrányos a magyar diákok számára". Marga kijelentette:"a jelenlegi kormány segítségével egy multikulturális egyetem mellett foglaltunk állást, ahol román, magyar és német nyelven folyik az oktatás". Ennek működésével a magyarok által felvetett problémák megoldódnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki tagja a szenátus oktatási bizottságának, rámutatott, hogy a kijelölt miniszter véleményével ellentétben egy más oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény létesítése nem jelent etnikai kritériumú elkülönítést. Mint hangsúlyozta, amennyiben egy közösség ilyen igényt támaszt, nem lehet tőle megtagadni ezt a jogot. Mint ismeretes, George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottsága bejelentette: el kívánja érni, hogy az oktatási sürgősségi kormányrendelet szövegéből töröljék az önálló kisebbségi egyetem, sőt az önálló egyetemi kar és szak létesítésére vonatkozó jogot is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora lett az új oktatási miniszter. Marga nagy formátumú ember, bizonyára megkezdi a román oktatási rendszer reformját, viszont, összegezi a Campus rovatában egy hallgató, így nem lesz Bolyai Egyetem, hanem megmaradnak az "európai multikulturalitásnál". Marga hallani sem akar önálló magyar egyetemről, ehelyett kitalálta az új rendszert, ami "ügyesen lerendezett kirakatnak bizonyult", de akik ott élnek, tudják, "valójában nem sok változott". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ képviselő az RMDSZ hozzájárulását méltatta a kommunista diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 1990/118-as törvényrendeletet módosító 41-es számú sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően. Kerekes szerint a politikainak minősített hibákat "az RMDSZ hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában". A képviselő ismerteti a szövetség által elért rendelkezéseket: a jogérvényesítés már nincs határidőhöz kötve; emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét; javították a munkahelyükről eltávolított személyeknek a szolgálati idővel kapcsolatos jogait. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Az Európai Parlament dec. 4-én úgy határozott: javasolja az Európai Unió kormányfőinek, hogy a bővítési folyamatot előkészítő tárgyalásokat, Szlovákia kivételével, minden tagjelölttel egyszerre kezdje meg. A bővítési folyamat a parlament szerint három elemből áll: "állandó konferencia 15+12 országgal, tárgyaláskezdés 10-zel, és intenzív tárgyalások 5+1-el". A lapok kiemelik, hogy a parlament döntése csupán konzultatív jellegű, a dec. 12-14-i EU-csúcstalálkozót a határozat semmire sem kötelezi. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Az etnikai és helyi kisebbségek hátrányos megkülönböztetését tiltó határozattervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához az RMDSZ, melyben a román parlament állásfoglalását kérte az utóbbi időben tapasztalható nacionalista hangulatkeltéssel szemben. Amint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, a dokumentum értelmében a parlament felszólítaná a kormányt, számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, és más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó egyezmények és dokumentumok gyakorlati alkalmazására tett intézkedésekről. Kérik azt is, hogy a kormány terjessze elő a Vallásügyi Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az egyházak számára juttatott támogatások helyzetét, valamint, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatás és elfogadás céljából a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament állást foglalna amellett, hogy az ország minden állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az alkotmány előírásainak megfelelően a megkülönböztetéstől mentes, egyforma lehetőségeket az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Tőkés Elek úgy döntött, lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről. Tőkés tiltakozott amiatt, hogy Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkár a magyar történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. Amikor Tőkés Elek tiltakozásképpen nyilvánosságra hozta az erdélyi magyar egyházfők felháborodott hangú állásfoglalását, válaszul, Anghelescu azzal vádolta őt, hogy "állami alkalmazottként az egyházak és nem pedig az állam érdekeit képviseli". Tőkés Elek úgy véli, nem vállalhatja tisztségét, mindaddig, míg "a román állam érdekei nem azonosak az egyházakéival". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Andrei Marga továbbra is a kolozsvári egyetem rektora marad, csak ezzel a feltétellel vállalta el a miniszteri tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Dec. 6-án tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban. Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya előadója beszámolt a Romániai Ifjúsági Tanács megyei fiókjainak alakuló üléseiről, majd nyilatkozatot fogadtak el, melyben szorgalmazzák találkozó létrejöttét azok között a szervezetek között, amelyek nem fogadták el az ifjúságügyi minisztérium által javasolt alapszabályzatot. A határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti irodájának megnyitójáról, valamint az irodával kapcsolatos szervezési kérdésekről Kali Zoltán, a MIT elnöke tartott ismertetőt. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a Magyar Ifjúsági Világszövetség Erdélyi Tanácsának megalakulásáról; ebből kiderült, hogy a MIVET elsősorban nem képviseleti fórumként, hanem az információáramlást elősegítő, szakmai jellegű szervezetként kíván működni. Az idei Romániai Magyar Ifjúsági Csúcstalálkozó sikerére való tekintettel a MIT pályázatot hirdetett meg az 1998-as csúcstalálkozó megszervezésére, melynek 1998. február 21-i határideje megegyezik a következő MIT-küldöttgyűlés dátumával. A MIT küldöttgyűlését követően a magyar ifjúsági szervezetek képviselői találkoztak Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, aki ismertette a jelenlegi politikai helyzetet, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Elmondotta, hogy a kormányátalakítással az RMDSZ államtitkárainak száma nem csökken. A tanügyi törvény vitájával kapcsolatban Markó Béla beszámolt arról, hogy a koalíció pártvezetői ismét elkötelezték magukat a sürgősségi kormányrendelet eredeti formája mellett, kivételt képez a történelem és földrajz oktatása, amellyel kapcsolatban továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek. A találkozó része az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya által kezdeményezett rendezvénysorozatnak, amelynek célja lehetőséget teremteni a közösség ügyei iránt érdeklődő fiatalok számára, hogy eszmecserét folytathassanak a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./

Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház püspöke elmondta, hogy a Trianon után magára maradt Erdély 36 magyar evangélikus hitközsége. 1921-ben alakult meg az önálló egyház, melyet csupán 1945 után ismertek el. Három esperesség van, két magyar, a brassói és a kolozsvári és a nagylaki szlovák esperesség. Az erdélyi magyar evangélikusok valamikori 50 ezres létszáma megcsappant, jelenleg mintegy 30 ezer felett lehetnek. Sepsiszentgyörgy eddig a Székelyföldi Missziós Egyházközség volt. A városban és környékén ezer magyar evangélikus él, nyugati evangélikusok adományából templom épül a részükre Sepsiszentgyörgyön. Három szép harangot is kaptak, ezeket más, elnéptelenedő gyülekezetekből hozták, ezek az "elnémult harangok". Jövő őszre elkészül ez az új templom. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/

Remus Opris kormányfőtitkár "rajtaütésszerű" látogatást tett Csereháton. A lap szerint a látogatás "egyedüli célja az volt, hogy visszaköltöztessék a Szeplőtlen Szív görög katolikus rendhez tartozó apácákat a jelenleg is még vitatott tulajdonú csereháti ingatlanba". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron. Az ülés napirendjén szerepelt többek között az SZKT és a SZET közös ülésének előkészítése is. A szövetségi elnökkel történt konzultáció alapján az ÜE nyilatkozattervezetet javasol előterjeszteni az SZKT elé elfogadás végett a történelmi egyházakat ért jogsérelmek ügyében, valamint az anyanyelvű oktatás jelenlegi helyzetét és a médiákban zajló nacionalista, magyarságellenes megnyilatkozásokat illetően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./

Andrei Marga tanügyminiszter dec. 6-i, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel és tanáraival való találkozóján megerősítette, hogy a koalíció oktatási politikáját fogja követni. A tárgyaláson az egyetem magyar tanárainak képviselői újból ismertették a magyar tagozat felépítéséről szóló javaslataikat. Marga megígérte, hogy "az elhangzottakat egyezteti a kormánykoalícióval, a miniszterelnökkel", és meglátja, a még parlamenti elfogadásra váró tanügyi törvény mit enged meg ebben a kérdésben. A tanügyminiszter kijelentette, hogy a törvény mielőbbi elfogadását fogja szorgalmazni, mivel a halogatás "csak további feszültséget, bizonytalanságot eredményezne", ugyanakkor Európa fele sem éppen a legjobb hírnevet biztosítja /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A dec. 10-i napilapok fő témája az RMDSZ dec. 9-i döntése, mely szerint a szövetség felfüggeszti miniszterei kormányon belüli politikai tevékenységét és szenátorai nem vesznek részt a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet további vitáin. Eckstein-Kovács Péter szenátor beszámolt a történtekről: miután a felsőház megszavazta, hogy a magyar diákok a román nyelvet csak az elemi osztályokban tanulhatják speciális tankönyvekből, az RMDSZ kihívta minisztereit a kormányülésről és politikai tevékenységüket felfüggesztette. Miután pedig a szenátorok leszavazták az egyetemi karok és felsőfokú intézmények alapítására vonatkozó lehetőséget, az RMDSZ szenátorai kivonultak az ülésről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A Szabadság tájékoztatott a székelyudvarhelyi ingatlan körül kialakult helyzet további fejleményeiről. Szász Jenő polgármester dec. 9-én reggel arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az épületet csendőrök vették körül. Remus Opris a kormány főtitkára nem fogadta el a helyi tanács javaslatát, amelyik - a miniszterelnökhöz hasonlóan - indítványozta, hogy mindenki hagyja el az épületet. Felszólította a székelyudvarhelyieket, hogy távozzanak, de "az ultimátum nem szólt az apácáknak is". Az RMDSZ vezetői megoldást keresve érintkezésbe léptek Ciorbeaval, és más politikai vezetőkkel, és felhívták a figyelmet a helyzetben rejlő politikai kockázatokra. A Remus Oprissal folytatott megbeszélések eredménytelenek maradtak. Az MTI-nek nyilatkozva Markó Béla kijelentette, nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és a Szövetségi Képviselők Tanácsa hét végi, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. Szerinte a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása, az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kiválása lehet. Verestóy Attila szenátor kijelentette: az RMDSZ vezetőinek csak dec. 8-án jutott tudomására, hogy a kormányfőtitkár Cserehátra indult. Ciorbea miniszterelnök azt javasolta Oprisnak, hogy mindenki hagyja el az épületet és pecsételjék le. A kormányfőtitkár azt válaszolta: hiába próbálkozik ezzel a megoldással, úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet - számolt be Verestóy szenátor. Eckstein-Kovács Péter, a székelyudvarhelyi önkormányzat ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, az apácák pedig nem. Sófalvi László székelyudvarhelyi alpolgármester elmondta, tegnap az apácarend és az Aris Industries Rt. képviselői írásban kérte a helyi bíróságot, hogy vonja vissza döntését, és távolíttassák el az épületet lezáró pecséteket. A bíróság helyt adott a kérésnek. A Szabadság tájékoztat, hogy lapzártáig a csendőrség és a rendőrség visszavonult, az apácák pedig megkezdték az otthon berendezését. /Csendőrök Csereháton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A mai újságok újból kiemelt helyen foglalkoznak az RMDSZ-szel, ezúttal a szövetség vezetői és Emil Constantinescu elnök közötti találkozó kapcsán. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy "nem fog aláírni olyan oktatási törvényt, amely megcsonkítja az anyanyelvű oktatásra való jogot, elsősorban az anyanyelvű egyetem alapítására vonatkozó jog tekintetében". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A székelyudvarhelyi tanács dec. 9-én a lakosság kérésére úgy döntött, hogy nem mond le, noha korábban a tiltakozás ezen formáját helyezte kilátásba. A polgármesteri hivatal szóvivője cáfolta a kormányfőtitkár azon sajtónyilatkozatát, mely szerint Szász Jenő polgármester végül hozzájárult az apácarend beköltözéséhez a vitatott épületbe. Verestóy Attila szenátor Ciorbea miniszterelnökhöz fordult azzal kapcsolatban, hogy a kormány főtitkára Székelyudvarhelyen beavatkozott egy bírósági ügybe. A lap megemlíti, hogy Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke banális vitának nevezte az ügyet, és kijelentette, hogy támogatja Remus Opris eljárását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és mérlegelni, amikor arról beszélünk, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban - nyilatkozta dec. 11-én az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, a román elnöknél járt RMDSZ-küldöttség megbeszélései után lezajlott parlamenti frakcióülésről szólva. Ami Emil Constantinescu elnöknek a kialakult helyzettel kapcsolatos megnyilatkozását, illetve ennek értékelését illeti, az RMDSZ-frakcióülésen bíráló észrevételek is megfogalmazódtak - derült ki Markó szavaiból. Az RMDSZ-politikusok ugyanis elvárták volna az államfőtől, hogy az elnöki sajtóközleményben is érintett konkrét kérdésekből kiindulva, de általánosságban is, vagyis az utóbbi időben a román politikai életben kialakult nacionalista, magyarellenes légkörrel kapcsolatban meg kellene szólalniuk az ország vezetőinek. - Az elnöki közlemény közvetetten utal ugyan erre, de azért ezt a fajta kitekintést, az ilyenfajta globális megközelítést nem tartja kielégítőnek és megfelelőnek az RMDSZ - mutatott rá Markó Béla. Leszögezte: természetesen nem örülhettek annak, hogy az elnök maga is egyfajta elégtételt adott a történelem és a földrajz tanításának nyelvével kapcsolatban a nacionalistáknak, a kolozsvári egyetem szétválasztásával kapcsolatos álláspontja pedig már korábban ismeretes volt. - Amikor beléptünk a koalícióba - emlékeztetett Markó Béla - sokan fogalmaztak úgy, hogy ezzel történelmi helyzetet hoztunk létre, mert a lépés történelmileg valóban előzmény nélküli volt. A történelmi felelősséget kell érvényesíteni a kiválással, a bennmaradással, a koalícióban való maradás minőségével, s általában a szövetség további politizálásával kapcsolatban is - mutatott rá. Markó elmondta, hogy a tanácskozás célja a helyzetelemzés volt. Az RMDSZ képviselői és szenátorai kifejtették a kialakult helyzettel kapcsolatos véleményüket és a további lépésekre vonatkozó elképzeléseiket. Ez a helyzetelemzés természetesen megelőzi az SZKT hétvégi ülésén sorra kerülő elemzést is - hangoztatta Markó. Nem törekedtek ugyan arra, hogy egyfajta közös álláspontot alakítsanak ki, de azért bizonyos konklúziók körvonalazódtak. "Többek között az, hogy szombatig sajnos még nem lesz egészen tiszta a helyzet. Bizonyos garanciát kaptunk ugyan az államelnökkel lezajlott találkozón és az utána kiadott elnöki sajtóközleményben arra vonatkozólag, hogy ez az oktatási törvény nem marad így, ahogy a keddi szenátusi ülésen kialakult. Arról folyt voltaképp a vita a frakcióülésen, hogy ez hogyan történik meg és mennyire tudunk maguktól a koalíciós pártoktól is garanciákat szerezni erre - fűzte hozzá. /MTI/

Dec. 11-én tanácskoztak Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben, az erdélyi magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek és tanfelügyelők, az RMDSZ Oktatási Főosztályának szervezésében. Napirenden a korszerű anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójának vitája szerepelt. A résztvevők elfogadtak egy ütemtervet, amelynek alapján véglegesítődik az erdélyi magyar szakiskolai láncolat tervezete a romániai Magyar Pedagógus Szövetség szakmai koordinációja segítségével. Ezt a tervezetet terjesztik elő az illetékes szakminisztérium kisebbségi államtitkárságán. A tanácskozáson jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke, Murvai László, az oktatási szaktárca kisebbségi igazgatóságának vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 1174. sz./

A Szabadság Kónya-Hamar Sándor képviselőt kérdezte arról a december 10-i ülésről, melyen az RMDSZ parlamenti frakciói a tanügyi törvény szenátusi vitája által kiváltott válságot elemezték. Kónya szerint már csak a képviselőházi vita során van remény arra, hogy kedvező döntés szülessen a sürgősségi kormányrendelet szövegét illetően. Véleménye szerint "tudatosítani kell azt, hogy nemcsak a magyar kisebbség, hanem Románia érdekei forognak kockán". /Szabadság (Kolozsvár), dec.11./

Az új román közoktatási miniszter a "multikulturális" - azaz többnyelvű - egyetemi oktatás mellett tette le a garast, a román egyetemi rektorok pedig tiltakozó nyilatkozatban foglaltak állást egy önálló magyar egyetem létesítésének ígéretével szemben. Ugyanakkor egy dec. 12-i, hivatalosan meg nem erősített lapértesülés szerint a Parasztpárt leváltja a szenátus oktatási bizottságának éléről George Pruteanu szenátort, aki nyílt hadjáratot folytatott az ország politikai vezetése által a koalíció keretében a magyarság képviselőinek az oktatásra vonatkozólag tett vállalások teljesítése ellen, és elérte az önálló kisebbségi anyanyelvű egyetem lehetőségének kiiktatását a törvényhozási folyamat jelenlegi szakaszában. - Andrei Marga közoktatási miniszter dec. 11-én kiadott nyilatkozatában ugyan nyíltan nem mondja azt, hogy ellenzi az önálló magyar egyetemet, de leszögezi, hogy olyan oktatási intézmények híve, amelyek lehetővé teszik a különböző etnikumokhoz tartozó fiatalok számára a találkozást és a kommunikációt és nem választják őket szét etnikai alapon. Véleménye szerint "a legmegfelelőbb megoldást a multikulturális egyetemek jelentik". Marga, aki megőrizte rektori tisztségét a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem élén, amelynek szétválasztását ő is, Constantinescu elnök is ellenzi. Ezen az egyetemen tanulnak a legnagyobb létszámban - több mint kétezren - Romániában magyar nemzetiségű diákok magyar nyelven, de önálló kart eddig nem hozhattak létre, ezt ellenzi a multikulturális egyetem szenátusának román többsége. A miniszter hozzáfűzi: "Mint a román kormány tagja, a kormány által elhatározott megoldásokat valósítom meg" - ami arra is utalhat, hogy amennyiben mégis önálló magyar egyetem mellett döntene a kormány, aminek törvényes lehetőségét az államfő, mint dec. 10-i nyilatkozatában leszögezte, mindenképpen fenn akarja tartani, végrehajtja az utasítást. Marga szerint a kisebbségi oktatás problémáit akkor lehet tartósan megoldani, "ha a reform keretében és nem azon kívül közelítik meg őket", a felek tárgyalásai révén és nem "kilépve a tárgyalásokból" (ami viszont az RMDSZ szenátorainak kivonulására és a kormányban való politikai részvételének felfüggesztésére is utalhat). /MTI/