A Magyar Református Világszövetsége /MRVSZ/ nov. 7-9-e között rendezte meg az I. Kárpát-medencei Médiakonferenciáját Berekfürdőn. A tanácskozáson Egyházak a világ médiáiban - médiumok az egyházban kérdéskörben hangzottak el előadások. A témához hozzászóltak a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió képviselői. Zárónyilatkozatot adtak ki, ebben elfogadták Tőkés Lászlónak, az MRVSZ elnökének az új református médiastratégia kialakításához szükséges szempontokat. Megvalósításuk érdekében a Magyar Református Médiaszövetség és a Magyar Református Médialapítvány létrehozását határozták el. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., a konferencia programja: Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 28./

A több mint hétezer magyart számláló Tordán a magyar osztályok a város különböző iskoláiban vannak szétszórva. A tordai szülők összejöttek, hogy megvitassák a tordai önálló magyar iskola létrehozásának lehetőségeit. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A kormány mihamarabbi és lényegi átalakítása mellett szállt síkra az Emil Constantinescu államfővel folytatott nov. 10-i megbeszélésen az RMDSZ Markó Béla vezette küldöttsége. Constantinescu ezen a napon tárgyalt valamennyi parlamenti erő delegációjával a belpolitikai helyzetről, elsősorban a kormány tervezett átalakításáról. Markó Béla a megbeszélés után elmondta, hogy az RMDSZ elsősorban a gazdasági és a privatizációs tárcák terén szorgalmaz olyan átalakítást, amely leegyszerűsíti az illetékes szervezetek tevékenységét. Szerinte nem lehet a reform kudarcáról beszélni Romániában, csak annak ütemével kapcsolatban lehetséges az elégedetlenség. Az RMDSZ kormányzati képviselői – a szövetségnek két minisztere és nyolc államtitkára van – az RMDSZ elnökének véleménye szerint helytálltak posztjaikon. Petre Roman, a Demokrata Párt vezetője közölte, hogy kész elfogadni egy olyan kisebbségi kormányzást is, amelyben a DP kívülről támogatná a kabinetet. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Nagy-Románia Párt Bukarestben nov. 9-én befejezett kongresszusán két hivatalos dokumentumot fogadtak el. A párt a "felvilágosult nacionalizmus" doktrínája alapján áll. Programjuk "rendet és fegyelmet" ígér. Kormányra kerülése esetén a párt létrehozza a "Románellenes Tevékenységet Vizsgáló bizottságot", és megindítja az eljárást "a horthysta RMDSZ" betiltására. A román állam tekintélyét helyre fogják állítani Hargita és Kovászna megyében. Az NRP-kormány kezdeményezni fogja a Magyarországgal és Ukrajnával kötött alapszerződések újratárgyalását "a történelmi igazság, a nemzetközi jog és a Románia érdekeinek járó tisztelet alapján". Javasolni fogják a Moldovai Köztársaság "békés úton történő visszatérését az anyaországhoz" egy konföderáció keretében. A párt méltatta a háborús bűnösként kivégzett "hős katonát", Antonescu marsallt, aki "a keleti kommunista kolosszus ellen küzdött", továbbá az ország két kommunista vezetőjét, Gheorghiu Dejt és az 1989-ben kivégzett Nicolae Ceausescut, akik "megteremtették a feltételeket a nemzeti doktrína feltámadásához". Programjuk szerint "Nagy-Románia újbóli megteremtését, az önkényesen elragadott területeknek a hazához való visszatérését kell céloznia". "Az igazság az, hogy Romániának vissza kell nyernie azokat az örök román területeket, amelyeket elraboltak tőle a Ribbentrop-Molotov paktum nyomán". A kongresszuson nagy sikert aratott Iuliu Furo (Fúró Gyula) szenátor, a párt szenátusi csoportjának vezetője, például olyan kijelentésekkel, mint hogy "az RMDSZ-nek el kell tűnnie a föld színéről", "Erdély román volt, román és román marad", "a román nyelv szent". - A Nagy-Románia Párt újraválasztotta elnökévé Corneliu Vadim Tudort. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Rendszeres párbeszédet kezdeményez a román és a romániai magyar újságírók között a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a MÚRE. A MÚRE igazgatótanácsának nevében Ágoston Hugó, a szervezet elnöke kifejtette: az egyesület aggodalommal állapítja meg, hogy az utóbbi hetekben a román írott és elektronikus sajtóban elszaporodtak az olyan cikkek és műsorok, amelyek megalapozatlan híreszteléseikkel, sértő és vádaskodva támadó kommentárjaikkal rossz fényben tüntetik fel a romániai magyar közösség egészét. A MÚRE szerint a tömegtájékoztatás általa kifogásolt jelenségei jórészt szakmai elégtelenségekből, elsősorban a helyes tájékozódásnak és az információk ellenőrzésének hiányából erednek. Az egyesület igazgatótanácsa ezért elhatározta, hogy programot dolgoz ki a párbeszédre, azt közzéteszi és eljuttatja az érdekelt szakmai szervezeteknek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Ötvenévnyi szünet után októberben Kolozsváron megnyílt Kolozsvár és egész Erdély első hivatalosan elismert református óvodája Csemete néven. Constanda Jolán, az óvodai oktatást felügyelő Kolozs megyei tanfelügyelő elmondta, hogy a megye csaknem háromezer óvodáskorú magyar gyermekét oktató óvónők közül 145-nek van szakmai végzettsége. A kisebb falvakban sokszor azért nem lehet magyar óvodai csoportot indítani, mert nincs meg az ehhez szükséges tizenöt fős létszám. Ezért is szükséges az egyházi segítség. /Csemeteültetés Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./

Sepsiszentgyörgyön nov. 14-16-a között népzene- és néptánc-találkozót rendez Háromszék Állami Népi Együttes. Fellép a Budapest Táncegyüttes, táncház is lesz, nov. 16-án pedig az Erdélyi Magyar Táncszövetség tartja közgyűlését. A Budapest Táncegyüttes fellép még Brassóban és Kolozsváron is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kémia Szakosztálya nov. 14-16-a között harmadik alkalommal rendezi meg vegyészkonferenciáját Kolozsváron. Társszervező az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./

Jakab Gábor kolozsvári plébános emlékezett az általa szerkesztett katolikus lap, a Keresztény Szó indulására. 1990. febr. 12-én jelent meg a hetilap első száma, akkor két jeles író, Bajor Andor alapító főszerkesztő és Fodor Sándor szerkesztette. Bajor Andor halála után Fodor Sándor kilépett a szerkesztőségből. Menet közben kiderült, hogy a Keresztény Szó egyes rétegeknek túlontúl igényes. Egyszerűbb, közérthetőbb lapra mutatkozott igény. Így született meg a Vasárnap hetilap, a Keresztény Szó pedig katolikus kulturális hetilap maradt. A szerkesztők évente részt vesznek a Pax Romana értelmiségi mozgalom magyarországi rendezvényein és a szegedi teológiai továbbképzőn is, az ott elhangzottakat hazahozzák. /Új Magyarország, nov. 11./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 12-én arról tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy a szövetség legfőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács nov. 11-i felhatalmazása alapján a kormánykoalíciós partnerekkel folytatott újabb megbeszélések nem tették lehetővé az oktatási vita megoldását. A szenátus napirendjére már nov. 13-ra felvették a témát, ezért lett volna sürgős az előzetes megegyezés - ám ha ekkor nem is kerülne sor a sürgősségi kormányrendelet vitájára, várhatólag a jövő héten mindenképpen le kell zárni az ügyet. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A román nacionalista ellenzék négy fő ereje nov. 12-én a képviselőházban közös "egyszerű" bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Hargita és Kovászna megyékben élő románok helyzetével kapcsolatban. A Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Ion Iliescu volt államfő elnökletével működő Szociális Demokrácia Pártja, a Corneliu Vadim Tudor-féle Nagy-Románia Párt és a Melescanu volt külügyminiszter által létrehozott Szövetség Romániáért 74 tagja által aláírt szöveg nem kevesebbel vádolja a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, mint hogy "etnikai tisztogatást" hajt végre a két megyében a helyi románsággal szemben. A székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatok jó előre statisztikai adatokkal bizonyították, hogy valójában a románok részaránya a helyi vezető posztokon jóval nagyobb, mint amennyi számarányuk alapján illetné meg őket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Nits Árpád kifejtette: az eddigi tapasztalatok alapján nem sokat lehet várni a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /MÚRE/ felhívásától a magyar-román újságírók párbeszédére. "A majdnem nyolc esztendő keserűségéből levonhatnánk már a tanulságot: itt nincs szó ismerethiányról." Egyes sajtóértesülések szerint a székelyföldi cserkészek farkaskutyákat idomítanak a románok megtámadására. - A rágalmazást a törvény tiltja. A törvénynek nem kerekasztalnál lehet érvényt szerezni. /Nits Árpád: Rémhírterjesztők felvilágosítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Felhívás szövege: nov. 11.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége nov. 12-i ülésén ismét úgy határozott, hogy ragaszkodik a román történelem és Románia földrajzának román nyelvű oktatásához a kisebbségi iskolákban is. Nicolae Ionescu-Galben alelnök egyenesen pártja végleges álláspontjának nevezte, hogy a gimnáziumi osztályokban a történelmet és a földrajzot románul kell előadni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Nov. 14-én az RMDSZ Ifjúsági Főosztály szervezésében kerekasztal-megbeszélést tartottak Kolozsváron, amelyen romániai magyar ifjúsági szervezetek képviselői, a politika iránt érdeklődő fiatalok vettek részt. Az RMDSZ kongresszus utáni politizálásáról, kormányzati szerepvállalásáról folytatott eszmecsere vendégei voltak: Takács Csaba ügyvezető elnök és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157. sz./

Második találkozóját tartotta a Duna Televízió vezetősége erdélyi kiszállásakor Kolozsváron. A tévéadó nézettségi fokára voltak kíváncsiak. Idén 5 éves a Duna Tv, széles körű tudósítói hálózata van. Többen felvetették, hogy kevés a hír, többet szeretnének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét képviselő SZKT-tagok nem támogatják Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének indítványát a rendkívüli SZKT összehívására, jelentette ki Boros János megyei elnök. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Molnos Lajos Tiltakozás címen közzétett nyilatkozatában visszautasította Boros János kijelentését, mert ő is SZKT-tag, de a véleményét Boros János nem kérdezte meg. Súlyosbítja Boros János kijelentését, hogy ellentmond az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa /MKT/ nov. 8-i döntésének, amely felkérte az RMDSZ Operatív Tanácsát, hogy ragaszkodjon a sürgősségi kormányrendeletben foglaltak maradéktalan érvényesítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Molnos Lajoshoz hasonlóan Kónya-Hamar Sándor és Mátis János, az RMDSZ parlamenti képviselői közös nyilatkozatukban /Emlékező tiltakozás/ szintén tiltakoztak Boros János kijelentése ellen, mondván: "Tiszteletbeli elnökünk indokolt és megalapozott felhívásával pedig egyetértünk és támogatjuk azt." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében "a román tanügyi törvény módosítását illető vitatott kérdések" körül kialakult "bizonytalanság és határozatlanság" eloszlatása érdekében ismertette álláspontját. Tőkés László az RMDSZ Operatív Tanácsának múlt heti ülésével kapcsolatosan kifejtette, hogy nem felel meg a valóságnak Markó Béla szövetségi elnök kijelentése, hogy "az RMDSZ minisztereinek munkájával kapcsolatban semmilyen kifogás nem merült fel", ugyanis a tiszteletbeli elnök "érdemlegesen megbírálta" Tokay György tevékenységét és "leváltásának megfontolását" javasolta. Tőkés közli továbbá a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos "különvéleményét", mely szerint "a kedvező törvénymódosítások bármelyikéről" való lemondás nem "»kompromisszumos megoldást«, hanem jogfeladást jelentene", az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás ügye pedig "nem képezhetik alku tárgyát". Az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás ügye az elemi emberi jogok körébe tartozik. "Egyetlen magyar érdekképviseleti szervnek sincs" joga arra, hogy erről - "akár részlegesen is - lemondjon." - A "tantárgy-vita, illetve a Pruteanu nevéhez kapcsolódó oktatáspolitikai irányzat az 1918 utáni, közelebbről pedig a Ceausescu-féle kisebbségpolitikához vezethető vissza." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15., Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ nov. 15-én elnökségi ülést tartott. Az MVSZ új, nagyszabású anyanyelvvédő programot indít a jövő évben, amelyhez a magyar Országgyűlés támogatását is kéri. A szervezet vezetőinek szándéka szerint a kezdeményezés hozzájárulhat a több mint negyven országban apró szórványokban élő mintegy kétmillió magyar identitásának erősítéséhez. Az ülésen megállapította, hogy a nyugati magyarság anyanyelve, identitása "súlyosan veszélyeztetett", ezért a helyzet hathatós intézkedéseket követel a szövetségtől és a kormányzattól egyaránt. Minderről az MVSZ titkársága tájékoztatta az MTI-t. A testület kinyilvánította, hogy segíti az egyetlen magyar tannyelvű nyugat-európai középiskola, a bajorországi magyar gimnázium fennmaradását és a kolozsvári magyar egyetem újraindítását. Szorgalmazzák továbbá a - szerintük elhibázott - Nemzeti Alaptanterv szakmai újraalapozását. A szövetség elnöksége elfogadta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját és az MVSZ fennállásának 60. jubileumát középpontba helyező jövő évi programtervet. A rendezvények sorát a Külhoni Magyar Sportbajnokok I. Világtalálkozója nyitja meg 1998. március 14-én. Az eseményen kezdődik meg az MVSZ majdani, 1848-49-es Kárpát-medencei Emléktúra nevet viselő, egész éven át tartó programja. A szövetség születésnapját előreláthatólag az augusztus 28-tól megrendezendő programalkotó és alapszabály-módosító küldöttgyűlésen ünneplik meg. Csoóri Sándor kezdeményezte, hogy az évforduló alkalmából a Magyar Posta emlékbélyeget adjon ki. A tervek szerint a jubileum idejére jelentetik meg annak a dokumentum-sorozatnak az első köteteit, amely a Magyarok Világszövetsége történetét, valamint a nyugati magyarság oktatási, kulturális, egyházi, ifjúsági és más társadalmi szervezeteinek, egyesületeinek, intézményeinek jegyzékét és történetét foglalja majd magába. /MTI/

A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett Budapestről Kőrösfőre Pécsi L. Dániel múzeumi szakértő, a Szent Koronáról tartott előadást. Előzőleg Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon, Jegenyén és Zsobokon tartotta meg előadását. Az előadó elmondta, hogy eddig több mint kétszáz előadást tartott Felvidéken és az anyaországban. Erdélybe most hívták meg először, de jövő tavaszra meghívást kapott a Kolozs megyei RMDSZ-től és az EMKE vezetőségétől. Pécsi L. Dániel készítette el Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Jegenye, Kőrösfő és Zsobok címerét és zászlóját, melyet jövőre avatnak fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

"Az európai integráció, a romániai tanügyi reform és a kisebbségek nyelvén történő oktatás bátorítása" címmel kétnapos szimpózium kezdődött nov. 14-én Kolozsváron. A rendezvényen a Project on Ethnical Relations /PER/ amerikai alapítvány marosvásárhelyi irodája, a Tokay György által vezetett bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári területi irodája, valamint az Európa Tanács Bizalomépítő Intézkedések programjának szervezésében, illetőleg támogatásával kerül sor. A szimpóziumon részt vesz többek között Giovanni Mangioni, az ET szakértője is. A szeminárium megnyitóján megjelent Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa és Buchwald Péter alprefektus is. A meghívottak között van a Pro Minoritate-díjas Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság társelnöke, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga vezetője és több más közéleti személyiség. Megnyitójában Tokay György hangoztatta, hogy a találkozónak két győztese kell, hogy legyen, aminthogy a jelenlegi román kormány is "a győztes taktikáját" követi - jelentette ki a miniszter a két lehetséges győztesben a többségi nézetre és a kisebbségre utalva. Liviu Plaks felszólalásában emlékeztetett rá, hogy Nyugaton kedvezően fogadták a román-magyar alapszerződés megkötését, de továbbra is figyelemmel követik a romániai helyzetet. /MTI, RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 1156. sz./

Az Adevarul arról tájékoztatott, hogy a Bukovinai Románok Szövetsége visszautasította, hogy Csernovicban román konzulátust létesítsenek. Lorin Fortuna szerint ez azt jelenti, hogy Románia lemond "erről az ősi földről". A szövetség a román-ukrán alapszerződést is ellenezte. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 17., 220. sz./

A Teleki Oktatási Központ Szovátafürdő egyetlen jelentősebb épülete, amely magyar kézben van. Amennyiben az RMDSZ-en múlott volna, ez sem létezne, tájékoztatott Bíró István, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. Annak idején, 1994-ben Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ akkori oktatási alelnöke határozottan ellenezte ezt, mondván, ez nem illeszkedik bele az RMDSZ oktatási stratégiájába. Az őt követő Béres András oktatási alelnök szintén nem segített, Takács Csaba közömbösen kezelte ügyüket. Kötő József volt az első oktatási alelnök, aki partnerként kezelte a központot. A Határon Túli Magyarok Hivatala sem támogatta azt, hogy létrejöjjön a központ. Az ellenségeskedés dacára a központ most már majdnem teljesen önellátó, csak a fejlesztéshez igényel támogatást. Ehhez kapnak juttatásokat a magyar művelődési minisztériumtól. Főleg adakozásból elkészült a könyvtárterem, az 50 férőhelyes étterem, az előadóterem, a 80 szálláshely, a mosókonyha. A Teleki Oktatási Központban működik a Békéscsabáról kihelyezett tanítóképző főiskola, 48 szakképesítés nélküli tanító érkezik ide minden egyes hét végén. A hallgatók négy év után torna, rajz vagy zene tanítására jogosító diplomát kapnak. Itt van a Bolyai Nyári Akadémia színhelye, amely ötödik éve a Kárpát-medence legnagyobb magyar pedagógusrendezvénye. A Teleki Oktatási Központban évente még átlag 80 alkalmi rendezvényt is tartanak. /Nits Árpád: Erdei iskola és magas politika. Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./

A Ziua tájékoztat, hogy nov. 17-én a Vallásügyi Államtitkárság levélben szorgalmazta a Képviselőház Állandó Bürójának intézkedések foganatosítását "a Hargita és Kovászna megyei románok identitásának megvédése érdekében". A levél aláírója, Gheorghe Anghelescu államtitkár kéri a székelyföldi ortodox templomok újjáépítését, a papok támogatását, a papok feleségeinek az oktatásba való integrálását, stb. Az államtitkár levelében figyelmeztet, hogy 1989-ig számos román elmagyarosodott, a magyar vallásokra való erőszakos áttérés miatt. Anghelescu javasolja a parlamenti pártok képviselőiből álló bizottság Székelyföldre való látogatását, a helyzet kivizsgálása érdekében. Az államtitkár javaslatáról tájékoztat az Adevarul, Evenimentul Zilei és az Azi is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 18., 221. sz./

A Ziua, Adevarul de Cluj és a Stirea tájékoztatnak, hogy Funar kérte Virgil Petrescu nemzet-nevelésügyi minisztert, halassza el a kolozsvári Lucian Blaga könyvtár aligazgatói tisztségének betöltésére kiírt versenyvizsgát, mivel a vizsgáztatási kritériumokat úgy állapították meg, hogy a helyet az RMDSZ egy képviselője tölthesse be. A kolozsvári polgármester szerint az a cél, hogy a könyvtár titkos állományához csak RMDSZ-es, illetve a magyar főkonzulátus embereit vegyék fel. Doru Radosav, a könyvtár igazgatója kijelentette, a tisztség betöltéséhez szükséges a magyar nyelv tudása, figyelembe véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét. A magyar aligazgató a könyvtár magyar könyvállományával fog foglalkozni. Radosav aberrációnak minősítette Funarnak a titkos állományra vonatkozó kijelentését, mivel az illető állomány mindenki számára hozzáférhető. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 18., 221. sz./

Nov. 17-e és 19-e között tartották meg Budapesten a Kárpát-medence műemlékvédőinek tanácskozását. Ennek keretében az Erdélyi Magyarok Egyesülete budapesti székhelyén, a Molnár utcában /nov. 18-án/ Maksay Ádám bemutatta az Erdélyi műemlékek sorozatot, melyet a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete gondozásában az Utilitas Kiadó (Kolozsvár) ad ki. Eljutottak a 28. füzethez. Az 1997-ben indult program keretében 2000-ig mintegy 200 falképes és nagy kazettás erdélyi templom állagvizsgálatát végzik el. A szakértői csoportban a magyarországi Állami Műemlék-Restaurálási Központ is részt vesz. /Meghívó alapján/

Az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 11-i ülésével kapcsolatban fejtette ki nézetét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban. A történelem és a földrajz anyanyelvű tanításának kérdésében "nem tartok lehetségesnek semmiféle további engedményt. Eljutottunk a megszépítve kompromisszumnak nevezhető jogfeladásnak arra a határára, ahonnan már nincs hova hátrálni." - szögezte le. A kormányban való részvétellel csökkent az RMDSZ mozgástere kül- és belpolitikailag egyaránt. "Az egész oktatási törvény körüli manőverből az 1918 óta követhető magyarellenes román politikának az árnyéka rajzolódik ki. - Az elmúlt években egyházpolitikai téren sem történt változás. Az ortodox egyház átállt a hatalom oldalára, kormányhatározatokkal milliárdokat kapott az államtól. Az új kormányzat idén januárban ígéretet tett arra, hogy egyházanként 5-10 épületet visszaad. Tőkés Lászlónak ezt áprilisban személyesen Severin külügyminiszter erősítette meg. Azóta sem történt semmi. - Az ortodox egyház határozottan tiltakozott az egyházi személyekre vonatkozó szekusdossziék nyilvánosságra hozása ellen. - Sajnálatos párhuzam mutatható ki a magyarországi politikai sikerpropaganda és az RMDSZ kongresszusa sajtóbeli visszhangja között. - Nem sikerült elvinni az RMDSZ-t a pártosodás irányába. - Szentimrei Krisztina emlékeztetett: az RMDSZ legutóbbi kongresszusán a Ceausescu-időkben a Securitatéval együttműködő Makay Botond javasolta a tiszteletbeli elnöki funkció megszüntetését. Tőkés László megjegyezte, hogy Makay az 1989 előtti magyarellenes politika egyházi kiszolgálója volt. 1989 után szerkesztője lett egy dél-erdélyi lapnak, RMDSZ-elnökké választották, így tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ is. - A román politika régóta igyekszik túladni Tőkés Lászlón. "E hatalompolitikai szándék mögé 1994 óta felzárkózott a magyarországi politika is. Nekik nyújt segítséget az RMDSZ neptuni ihletettségű csúcsvezetésének magatartása is, mely készségesnek mutatkozik túladni azon politika képviselőjén, aki útjában áll Budapestnek és Bukarestnek egyaránt." Soraink megritkultak, állapította meg Tőkés László. - A kormányba lépés előtt egy pillanatig sem kérdőjelezte meg valaki a Bolyai Egyetem visszaállításának létjogosultságát. Horn Gyula miniszterelnök a magyar egyetem Kolozsváron kívüli megvalósítása mellett foglalt állást. "Ennek a zavaros helyzetnek, illetve Horn Gyula jogfeladó állásfoglalásának megvolt az a haszna, hogy mozgósította az erdélyi magyar közvéleményt, eszünkbe juttatta, hogy jelen helyzetünkben már nincs hova hátrálnunk." /Szentimrei Krisztina: Már nincs hova hátrálni. = Új Magyarország, nov. 20./

Bakk Miklós tanulmányában kifejtette, hogy Huntington 1993-ban Civilizációk ütközése /The Clash of Civilizations/ címmel megjelent tanulmányával új paradigmát alkotott, amely szerint a konfliktusok alapvetően nem ideológiai vagy gazdasági természetűek, hanem "különböző civilizációkhoz tartozó csoportokat és nemzeteket állítanak szembe". A civilizációk között meglevő törésvonalak azok, amelyek megmagyarázzák a konfliktus- és elhúzódó válságzónák kialakulását és fennmaradását. Molnár Gusztáv Az erdélyi kérdés című tanulmányának /Magyar Kisebbség (Kolozsvár), 1997/3-4/ gondolatmenete a huntingtoni paradigmára épül. Huntington szerint 1989-et követően "az Európát elválasztó ideológiai vasfüggönyt kulturális bársonyfüggöny váltotta fel. Azaz: az a törésvonal, amely 1500 táján rögzült mint a nyugati kereszténység határvonala, ma is meghatározó a tartós konfliktusok vonatkozásában. Molnár Gusztáv szerint az Európai Unió bővítése lényegében meg fog állni a nyugati kereszténység keleti határvonalánál. A probléma csupán az, mondja Molnár Gusztáv, hogy mi fog történni azokkal a régiókkal, ahogyan ő nevezi: "közép-európai fragmentumokkal", amelyek hagyományai révén a nyugati kereszténység örökösei, azonban azok az országok, amelyekhez tartoznak, a keleti kereszténység vidékei. Tehát: mi történik Erdéllyel, ha az Európai Unió bővítése nem terjed ki Erdélyre. - Molnár Gusztáv radikálisan fogalmazza meg Erdély kérdését: "Románia vagy képes lesz Erdélyhez felemelkedni, vagy - Erdélyt is magával rántva - belesodródik a sikertelen vagy inkább sikerületlen fél és másfél államok /failed states/ Montenegrótól Szibériáig húzódó válságövezetébe". Molnár Gusztáv hozzátette, hogy "a nyugat expanzió lendülete kifulladóban van", a bővítés történelmi esélyei nem sokáig adottak, ezért Romániának meg kell találni az utat az ország föderatív alapon való átszervezésére. Bakk Miklós megjegyzi, hogy Molnár Gusztáv markáns álláspontjával szemben meg kell vizsgálni azokat az érveket, amelyeket Románia "nemzetállami európaiságának" projektje mellett szokás felhozni. Bakk Miklós Lucian Boia nemrég megjelent könyvére hivatkozik /Isorie si mit in constiinta romaneasca (magyarul: Történelem és mítosz a románság tudatában)/. /Bakk Miklós: Európa határai és határtalanságai. = A Hét (Bukarest), nov. 20./ Lucian Boia könyvéről: szept. 2.

Megjelent Balassa Iván Szabó T. Attila /1906-1987/ című monográfiája Budapesten, a Püski Kiadó gondozásában. A könyvet a Hitel folyóirat ismertette. Szabó T. Attilát 1940-ben nevezték ki a kolozsvári egyetem nyelvészeti tanszékének professzorává, ahol három fő kutatási irányt jelölt ki: az erdélyi magyar nyelvjárások atlaszának elkészítése, az erdélyi helynevek összegyűjtése, nyelv-járási és nyelvtörténeti monográfiák készítése. Később ezekhez egy erdélyi magyar oklevéltár terve csatlakozott. A Romániai magyar nyelvjárások atlasza, amelynek munkálatait még Szabó T. Attiláék kezdték és Murádin László folytatta, csak mostanában kezd megjelenni Budapesten, Juhász Dezső szerkesztésében. Az erdélyi magyar oklevélszótár terve a monumentális Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárrá bővült. A magyar, de tán a világ tudományosságában is párját ritkítja az ilyen szótár. Az első kötetet /A-C, 1968/ Szabó T. Attila még maga szerkesztette, azután már kolozsvári nyelvészekből alakult munkaközösség vette át a szerkesztést. A kiadás később kényszerű okokból Magyarországra került, jelenleg a nyolcadik vaskos kötetnél, az M betűnél tart. Lapjairól az 1500-as évektől az 1800-as évek végéig terjedő erdélyi valóság, a régi magyar nyelv szól hozzánk. Szabó T. Attila a házsongárdi temetőben nyugszik. Az akkori légkört jelezte, hogy B. Gergely Piroska tanszékvezető a dékán tilalma ellenére mondott a sírnál búcsúztatót. /Hitel (Budapest), 1997/10. sz. ismerteti: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), nov. 20./

Nov. 20-án Budapesten, a Fészek Klubban ünnepélye keretek között átadták az idei Szentgyörgyi István színművészeti díjakat. A budapesti Székely Kör által lapított díjat évről évre ítélik oda erdélyi színészeknek. Idén Csíky András /Kolozsvár, Magyar Színház/, Tóth Tamás /Marosvásárhely/ és Molnár Gizella /Sepsiszentgyörgy, Állami Színház, Tamási Áron Tagozat/ vehette át a díjat. Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója mondott beszédet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./