A Műszaki Egyetem letiltotta a KMDSZ-t /Kolozsvári Magyar Diákszövetséget/ az internetről, mert egy jelszót ismerő /azóta sem azonosított/ személy rossz telefonszám hívásával zavarta a hálózat működését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

"Ion Iliescu román államfő elutasította Zeno Oprisnak, a Vatra Romaeasca elnökének nemrég nyílt levélben kifejtett kérését, hogy ne írja alá a parlament által a közelmúltban megszavazott párttörvényt, mert az lehetővé teszi az "etnikai alapon szerveződő" pártok, elsősorban pedig az RMDSZ működését. Az elnök egyfelől megértéséről biztosította a szervezet "nemes hazafias ideáljait" és aggodalmait, másfelől kifejtette, hogy "nem mindig a leginkább látható veszélyek a legnagyobbak". Iliescu szerint bizonyos szempontból elfogadhatóbb lenne a "francia formula", amely csak az állampolgári jogokat ismeri el és amelynek keretében az etnikai pártok létezése fel sem merül, ám "a román tolerancia és emberség hosszú hagyománya, az etnikumok közötti együttélés sajátossága Románia földjén, az évek során hagyomány szentesítette jogok meggyökeresedésére vezetett". "Még ha a kisebbségek e jogai néha meg is haladják az európai normákat, azt hiszem, figyelmen kívül hagyni őket éppenséggel a kívánt hatás ellenkezőjét váltaná ki" ? fejtette ki álláspontját az államfő. Szerinte "az RMDSZ egyes vezetőinek szélsőségességét" ma "a romániai magyarság jó része is elveti". Iliescu nem közölte, kire gondol. /Iliescu elutasítja a Vatra-elnök kérését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Borbély László képviselő ápr. 9-én, a képviselőházban napirend előtti felszólalásában reagált Teodor Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációra adott válaszára. Márc. 6-án a kormány kétszínű politikáját tette szóvá Borbély László annak kapcsán, hogy prefektusok rendeletére Maros, Kolozs és Szatmár megyében karhatalommal távolították el a kétnyelvű feliratokat, helységnévtáblákat magyarok által is lakott településeken, holott a kétnyelvű feliratok használatát az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott és Románia által ratifikált Kisebbségi keretegyezmény is előírja. Mostani felszólalásában Borbély László megütközést keltőnek nevezte a külügyminiszter válaszát, miszerint az ET kisebbségi keretegyezménye mindaddig nincs érvényben, amíg legalább 12 tagország nem ratifikálta, így Románia nem köteles alkalmazni a kétnyelvű táblákra vonatkozó nemzetközi szabályozásokat. Az RMDSZ képviselője kifejtette: azáltal, hogy a román parlament ratifikálta, a nemzetközi egyezmény a belső jogrend részévé vált, akkor is, ha azt egyelőre még nem ratifikálta 12 ET-tagország. Utalt arra, hogy a kormány vezető képviselői, maga Ion Iliescu államfő is többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről, kiemelve, hogy Románia teljesítette e nemzetközi dokumentum minden előírását. Sőt, a kisebbségi törvénytervezetek elemzésére létrehozott különbizottság egy előzetes jelentésében leszögezi, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, hiszen Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt, amely a belső jogrend részét alkotja. "És akkor, amikor egy olyan nagyon is konkrét, mindmáig megoldatlan kérdésről van szó, amelyet a keretegyezmény betű szerint, de szellemében is szabályoz, a kormány hivatalos álláspontját képviselni hivatott legilletékesebb személy azt fejtegeti, hogy ezt a dokumentumot eddig csupán 4 ország ratifikálta" mondotta Borbély László. "Hogyan beszélhetünk a jelenlegi kormány hiteléről mindaddig, amíg éles ellentét van a nemzetközi szervezetek felé tett nyilatkozatok és a parlament szószékéről elhangzottak között? Hogy lehet hitele egy olyan kormánynak, amely évek óta ígéri a nemzeti kisebbségek törvénytervezetének parlament elé utalását, és hat éve halogatja a romániai egyházi törvény véglegesítését, miközben a Romániában elismert 14 felekezet egyházfői által aláírt tervezetet még 1990-ben felterjesztették a kormányhoz? Milyen hitele lehet egy olyan parlamenti többségnek, amely a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénykezdeményezés megvitatására külön létrehívott bizottságban több mint két év alatt képtelen volt megfogalmazni egy jelentést? Hogy lehet hitele annak a kormánynak, amely egyes megyék (Maros, Kolozs, Szatmár) prefektusainak megparancsolja, hogy a rendőri szervek segítségével távolíttassák el a kétnyelvű feliratokat?" sorolta kérdéseit Borbély László képviselő. A választ e kérdésekre alighanem azok fogják megadni, akik előtt Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat." /Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

Háromnapos romániai látogatását befejezte Németh Sándor altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke. Kíséretével megbeszélést folytatott Cioflina hadtesttábornokkal, megtekintett egy hegyivadász dandárt Curtea de Argesben, egy páncélos főiskolát Pitesti városában, és látogatást tett a katonai akadémián is, tárgyalt Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel is. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó haderő-átalakításról. A látogatást záró közös sajtóértekezleten Cioflina és Németh méltatta a két hadsereg közötti mintaszerű együttműködést. Cioflina szerint egyik vagy másik ország korábbi felvétele a NATO-ba nem vezetne a közöttük való kapcsolatok megromlására. A magyar vendég kizárta a Varsói Szerződés feltámasztását, vagy Magyarország részvételét valamilyen hasonló szervezetben. /Németh Sándor magyar vezérkari főnök látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

"Ápr. 11-én Bukarestbe érkezett Volker Rühe német védelmi miniszter, aki előzőleg Magyarországon járt. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel tárgyalt. A román és német katonai erők idén 40 közös programot bonyolítottak le, jelentette ki Rühe. A német vendég román főtisztek előtt a kelet-közép-európai biztonságról és a NATO-integrációról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy nem keleti "terjeszkedésről", hanem nyitásról van szó. /Volker Rühe bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ "

Ápr. 12-én Kolozsváron tanácskoztak a romániai magyar történelemtanárok az 1996 szeptemberétől bevezetendő új tantárgy, a magyarság története tankönyvéről és a tanítás módszertani kérdéseiről az RMDSZ oktatási főosztálya valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. A találkozó fő célja az volt, hogy megszülessenek azok a munkacsoportok, amelyek a magyarságtörténet tanterves, módszertani, tankönyvi változatait kidolgozzák. Megjelentek az Oktatásügyi Minisztérium, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi-Múzeum Egyesület /EME/ és az Erdélyi Tankönyvtanács képviselői is. Benkő Samu, az EME elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egységes magyar történelemszemléletre van szükség. Azáltal, fejtette ki dr. Murvai László oktatási minisztériumi osztályvezető, hogy a román történelemkönyvekben a kisebbségi kérdés is jelen lesz, talán sikerül az egyes népeket megbélyegző előítéleteket megszüntetni. Így a magyarokról nemcsak azt fogják tanítani, hogy nyilaiktól egykor fél Európa rettegett. Az új tanügyi törvény csak az V - VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni külön tantárgyként a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egyed Ákos professzor bemutatta a készülő tankönyv szerzőit. Létrejöttek a tantervet kidolgozó munkacsoportok, amelyek máj. 1-ig átadják lektorálásra javaslataikat, lektorálás után továbbítják a minisztériumnak. Így a magyarokról nem csak azt fogják tudni, hogy nyilaiktól egykoron fél Európa rettegett, és a törökökről sem csak azt, hogy leigáztak egykoron bennünket. A román nyelvű történelemkönyvek kisebbségtörténeti oldalainak megszerkesztése a kisebbségi szakemberekre vár. Úgy tűnik, hogy a hatodik osztályba vezetik be elsőként az új tantárgyat, melyet heti egy vagy két órában fognak tanítani. /Szabó Csaba: Õsztől új tantárgy az iskolákban: magyarságtörténet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 76. sz./

Dr. Mihalik András mérnök, a mûszaki tudományok doktora az 1990. márc. 15-én Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság /EMT/ Bihar megyei elnökeként került be - az RMDSZ színeiben - a Bihar megyei tanácsba, ahol a mûszaki kérdésekkel foglalkozó alelnök, valamint a tanács román-magyar vegyes bizottságának elnöke. A vegyes bizottság keretében jó kapcsolatot alakítottak ki Békés megyével, figyelemmel kísérik a települések testvérkapcsolatait. Megalakult egy kutatócsoport, melynek feladata a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a belfasti Qeen's University közremûködésével a határ menti kapcsolatok tudományos kutatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 16./

Ápr. 15-én megkezdte adását Marosvásárhelyen a Maros Televízió, amely egyelőre este 6 és 9 óra között sugároz, egyik napon román, a másikon magyar nyelven, ebben a tekintetben egyedülálló az országban. /Kétnyelvű televízió Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Ápr. 17-én Kolozsváron az ítélőtáblán folyt dr. Kapcza Imre kontra Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/, valamint a Romániai Magyar Szó-Transil Rt. elleni sajtóper fellebbviteli tárgyalása. Dr. Kapcza Imre egyik cikkét a Romániai Magyar Szó nem közölte, ennek ellenére a lap hasábjain kommentálta, ezért fordult dr.Kapcza Imre a MÚRE Etikai Bizottságához. A MÚRE kimondta, hogy a szerkesztőség nem sértette meg a sajtóetikát. Ezután indított pert Kapcza Imre, személyiségi jogai megsértése címen. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Másodfokon a bíróág részben helyt adott a fellebbezésnek és kötelezte a Romániai Magyar Szót, hogy tegye közzé a sérelmesnek talált cikkre /Cs. G.: A félidő lejárt/ adott válaszát. A döntés ellen a felperes és a Romániai Magyar Szó is fellebbezett. Ítélethirdetés ápr. 24-én lesz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Cs. G.: Cseke Gábor

Gheorghe Tinca védelmi miniszter ismételten kijelentette: ha Magyarországot előbb vennék be a NATO-ba mint Romániát, akkor abból fegyverkezési hajsza keletkeznék a két ország között. Ez amolyan ijesztgetés-féle a NATO irányába. Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök ápr. 9-i nyilatkozatára hívta fel a figyelmet Fodor Sándor, aki szerint föltétlenül katonai szövetségre kell lépniük a volt Varsói Szerződés és az egykori Szovjetunió egyes államainak, ha Oroszországban (a szovjet birodalom visszaállítására törekvő) kommunisták kerülnének hatalomra. Éppen az orosz terjeszkedés elleni védelem ellen volna szükség az említett - NATO-n kívüli - szövetségre. - A NATO-kibővítés ugyanis - egyelőre - illúzió. /Fodor Sándor: Több mint újsághír. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Ápr. 17-én a parlament elfogadta az 1996-os /!/ költségvetést, 245-en szavaztak mellette és 168-an ellene. A büdzsé a bruttó hazai termék növekedésének évi 4,5 százalékos, az infláció havi 1,5 százalékos ütemével számol, ezen belül az ipar 4,7, a mezőgazdaság 3,5 százalékkal növeli a tavalyihoz képest termelését. A költségvetést megszavazta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Szocialista Munkapárt és a Nagy-Románia Párt, vagyis a sokak által megszűntnek nyilvánított kormánytöbbség ezúttal is hibátlanul működött. A vita során több párt, köztük az RMDSZ, keménykritikával illette a költségvetés tervezetét, a parasztpárt képviselője a szociális vonatkozásokat tartotta elfogadhatatlannak, a szociáldemokraták szerint a kormány elhanyagolta az egészségvédelmet, az oktatást. /A parlament elfogadta az idei költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

A román-kanadai gazdasági együttműködésről tárgyalt ápr.17-én Ion Iliescu államfő, Nicolae Vacaroiu miniszterelnök és Jean Chrétien kanadai kormányfő, aki vendéglátóival együtt részt vett Cernavodában a kanadai és olasz közreműködéssel felépített atomerőmű 1-es számú egységének átadásán. Románia ezzel belép az atomenergia-termelő országok klubjába. A három államférfi Bukaresten, a repülőtéren jelen volt a George Paunescu román üzletember légitársasága, a Dac Air által vásárolt első Dash 8-300 típusú gép bemutatásán. Paunescu 24 ilyen gépből álló légiflottát rendelt a kanadai Bombardier cégtől. /Jean Chrétien kanadai kormányfő bukaresti megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Az első, nyugati technológiával épült kelet-európai atomerőmű, a Duna menti cernavodai komplexum a jövőben a román áramtermelés mintegy 8-9 százalékát fogja biztosítani. A 2,2 milliárd dolláros beruházás 1978-tól számos késedelmet szenvedett, a Ceausescu-korszakban finanszírozási nehézségek akadályozták 1985-re előirányzott befejezését, de az 1991-ben az AECL kanadai és az Ansaldo olasz céggel kötött új szerződésben 1994 decemberére kitűzött új határidőt sem sikerült tartani. Az öt egységből álló komplexum valamennyi egységének bizonyos részei elkészültek, de egyelőre még az anyagi fedezet biztosításától függ, hogy a sorban következő második beléphet-e a tervezett időpontban, 2000-ben. Az építkezés folytatásához idén szükséges 50 milliárd lejből eddig csak 10 milliárd lej biztosított. /Felavatták a cernavodai atomerőművet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor, a nem EU-tag országokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó bizottság tagja a bizottság elé terjesztette előzetes jelentését, melynek következtetése: Romániát továbbra is monitorizálni kell. Josette Durrieu kijelentette, a román kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, s a parlamenttől elfogadott 200 törvény közül 100 kormányrendeletet hagyott jóvá. A prefektusoknak túl nagy hatalmuk van, ami számos polgármester felmentéséhez vezet, s következésképpen javasolja a helyhatósági választások és a hatalmak elkülönülésének figyelemmel követését. Ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a büntető törvénykönyv sajtórágalomra vonatkozó előírásait. Az emberi jogok és a kisebbségek helyzete tekintetében Durrieu hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem tűnnek késznek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. Az előjelentés szerint nem fogalmaztak meg konkrét válaszokat a romániai katolikus és református egyházak javainak visszaadásáról. /Románia további megfigyelés alatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Ápr. 18-án Kolozsváron tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, majd sajtótájékoztatót tartottak. Demeter János, a központi kampánystáb vezetője beszámolt a választási előkészületekről. Az RMDSZ fölkészült a kampányra, országosan mintegy 200 magyar polgármesterre, illetve 3000 magyar tanácsosra számítanak. Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető beszámolt az RMDSZ európai integrációs bizottságának megalakulásáról, majd arról, hogy Bukarestben folynak a tárgyalások az ellenzéki pártokkal való együttműködésről. Náznán Jenő gazdasági alelnök pedig a privatizációs folyamat nemrég lezárult első szakaszában az RMDSZ által nyújtott szolgáltatásokról. Előzetes adatok szerint mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és 100 ezer esetben segítették az igényjogosultakat az ügyintézésben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 19., 763. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Az RMDSZ stratégiája szerint minden párttal hajlandó tárgyalni, leszámítva természetesen a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot. Arra a kérdésre, hogy a vezető kormánypártot is lehetséges tárgyalópartnernek tartja-e az RMDSZ, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető tájékoztatott: ezzel a párttal még nem történt eddig semmiféle egyeztetés, de nincs kizárva tárgyalás. Elmondta, az egyeztetések néhány hete tartanak Bukarestben is. - A kolozsvári helyzet túlnő a város határain. Itt országos érdekű politikáról van szó. Arra a kérdésre hogy, amint azt más felmérések mutatják, miért csökken az RMDSZ-re szavazók száma, Takács Csaba nem talált aggodalomra okot. Vida Gyula szerint az egész lakosság körében érezhető egyféle passzivitás. /Többen többet ? együtt jobban Kampánystart az RMDSZ-nél is Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 18-án Kolozsváron megkezdődött a Báthory István Líceum háromnapos ünnepség-sorozata. Az immár hagyományos Báthory Napokra a külföldi testvériskolák is elküldték képviselőiket /ezek egyike a kassai Magyar Ipari Gimnázium/. Balázs IIdikó igazgatónő üdvözölte az egybegyűlteket. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Felhívást intézett a szenátushoz Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke. Szerinte az április 22-i titkos ülés, amelyen C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek, már startból a demokrácia és a többpártrendszer, egy román szenátor és pártelnök, Románia elnökjelöltje ellen irányzott csapás, mégpedig külföldi útmutatásra. Funar kifogásolta, hogy a szenátus a román adófizetők pénzén az országban és főleg külföldön az egységes román nemzetállam és a román nép érdekei ellen harcoló RMDSZ-képviselők mentelmi jogát még nem függesztette föl. Funar szerint mindazok, akik C. V. T. meghallgatása előtt kijelentették, hogy mentelmi jogának felfüggesztésére szavaznak, az RMDSZ, Magyarország és a magyar irredentizmus malmára hajtják a vizet. /Egységpárti felhívás a szenátushoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Csíkszeredában, az általa alapított múzeumban, a Csíki Székely Múzeumban szimpóziumon emlékeztek meg a száz éve született Vámszer Gézáról /Nagyszeben, 1896-Kolozsvár, 1976/. Vámszer Géza 1929-ben került Csíkszeredába, ahol a tizenkét éve át a város helyi közművelődési tevékenységének egyik vezéralakja lett, miközben a főgimnáziumban nemzedékek sorát nevelte a népművészet szeretetére, a hagyományok ápolására. Domokos Pál Péterrel és a festő Nagy Imrével együtt 1930-ban ő létesítette azt a közgyűjteményt, amely a későbbi múzeum alapját képezte. Vámszer Géza 1941-től haláláig Kolozsváron élt, ahol Csíkban készült gyűjtését dolgozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Fiatal belga újságíró, Christophe Haveaux látogatott Kolozsvárra. Államvizsga dolgozatát a kárpát-medencei magyar kisebbségről írta. Egy belga újság tudósítója szeretne lenni. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

"Czegő Zoltánnal készített interjút Bíró Béla. Czegő Zoltán székely vándormunkás család gyermekeként született Bukarestben /1938. jún. 18./, hamarosan visszatért a család Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1962-ben végzett Kolozsváron, a bölcsészkaron, 1968-tól az akkor induló Megyei Tükör /Sepsiszentgyörgy/ napilap egyik alapító szerkesztője, 1983-ban politikai okokból eltávolították a sajtóból, 1988-ban áttelepült Magyarországra. Itteni tapasztalatairól elmondta, hogy az SZDSZ már a kezdetben kimutatta foga fehérjét, hogy kozmopolita és legyint a magyarságra. Kezdetben, 1989-ben divat volt Erdély. "Mára oda jutottunk, hogy Beke Gyurit, magamat s Molnár Gusztávot leszámítva senki sem ír. Mi írtunk akkor is, amikor mindenütt lehetett a témáról írni, és ma is írunk, amikor össze-vissza két helyt lehet, a Magyar Fórumban és hellyel-közzel az Új Magyarországban." Erre Bíró Béla megjegyezte, hogy ő is ír a Magyar Hírlapban, Neumann Ottó és Bodor Pál is. A sokat hangoztatott megbékélésről Czegő Zoltán kifejtette: amikor elveszik az iskolát a gyermekem elől, akkor nem mulat, hanem kiált az ember. "Nem tudom azt mondani, mint te is teszed, hogy Trianon óta már vártunk hetvenöt évet, még várjunk egy picit. Nincs mit várni." "Ha bárki türelemre int bennünket, én csak azt mondhatom, nézze meg, milyen türelmesen tépi minden szomszéd-államokbeli rezsim a magyart." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 19-25./ Bíró Béla a Magyar Hírlapban közölte több cikkét, Neumann Ottó a Magyar Hírlap munkatársa, Bodor pedig a Népszabadságé."

Ápr. 19-én Kolozsvárott a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének képviselői jelenlétében ünnepélyesen elhelyezték a Szent Kamill Otthon alapkövét. A tervek szerint az otthon 72 ágyas lesz. Három osztrák egyesület is segít az otthon felépítésében. Tokay Rozália, az egyesület elnöke és fáradhatatlan harcosa megköszönte a segítséget. Az ünnepségen dr. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnöknek az egyesülethez írt levelét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20., 22./

"Az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja ápr. 20-án tartotta tisztújító országos gyűlését, melyen jelen volt több külföldi és belföldi liberális párt és szervezet küldöttsége. Eckstein-Kovács Péter elnök beszámolója alapján elemezték a Szabadelvű Kör tevékenységét. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget: továbbra is Eckstein-Kovács Péter az elnök, alelnökök: Egyed Péter, Kolumbán Gábor, a titkár pedig András Péter. A Szabadelvű Kör helyzete az RMDSZ-en belül kényes, jelentette ki az újraválasztott elnök. A Szabadelvű Kör sokszor kritizálta az RMDSZ jelenlegi politizálási gyakorlatát, elsősorban azzal kapcsolatban, ahogyan az RMDSZ az önkormányzati modellt megvalósítani kívánja, de e jelenlegi vita tőlük nagyon idegen. A jelenlegi vezetőség és az őket támadók, a két tábor prioritási rendje más, mint a Szabadelvű Köré, mondta Kolumbán Gábor. "Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk mindig elsőrendűnek" - folytatta. A Szabadelvű Kör nem kíván a belső hatalmi harcokban részt venni. A közgyűlésen meghívottként jelen volt dr. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 764. /"

Ápr. 20-án Kolozsváron meghallgatták a városi és a megyei tanács kolozsvári RMDSZ-jelöltjeit. A jelölteknek tíz kérdésre kellett írásban válaszolniuk, a helyhatósági választásokon nem érdekelt személyekből álló bizottság további kérdéseket tehetett fel. A kérdőív lényegében a jelölt végzettségére, korábbi és mostani munkahelyére, RMDSZ-beli tevékenységére, idegen nyelvtudására, viszonyára az egykori állampárthoz, valamint arra vonatkozott, hogy milyen szakbizottságban szeretne tevékenykedni a városi, illetve a megyei tanácsban, melyek az elképzelései a következő négy évre a helyhatóságban és a szervezetben. Herédi Gusztáv kivételével, aki korára és egészségi állapotára hivatkozva visszalépett, a jelenlegi tanácsosok az összejövetel kezdetén beszámoltak eddigi helyhatósági tevékenységükről is. /Meghallgatták a jelölteket. RMDSZ-tanácsosok végleges listája a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

"A szenátus ápr. 22-én, a sajtó kizárásával kezdet meg a vitát Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökének mentelmi jogának visszavonásáról, amire a főügyész által összeállított 11 dosszié alapján hivatalból Chiuzbain igazságügy-miniszter tett javaslatot, hosszú huzavona után. A szenátort többrendbeli - köztük az államfőt érintő - rágalmazással vádolja az ügyészség. C. V. Tudor az őt éltető mintegy ötven híve előtt "politikai gyilkosságnak" minősítette az ellen indított eljárást. A kormánypárt mozgósította tagjait a szavazás érdekében, de az ellenzék is a mentelmi jog megvonására szavazott, így hatórás vita után a javaslatot 85 szenátor szavazta meg, 39-en foglaltak állást Vadim mellett. A döntés értelmében a C. V. Vadimnak a bíróság előtt kell felelnie állításai miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Az ellenzék nem feledte el, hogy 1990-ben a volt diktátor udvaroncát azok indították el politikai pályáján, akik ma a fejét követelik. A hatalom évekig a kisujját sem mozdította, sőt három éve szövetségesévé fogadta. Szándékosan késleltetett döntés született, mutatott rá több szenátor is, hiszen nem valószínű, hogy a 11 perből akár egyben is ítélet születik a választások előtt, így indulhat elnök-, illetve szenátorjelöltként. A szenátusi döntés után Tudor azonnal folytatta gyalázkodásait. Iliescu elnök részéről bármilyen aljasságra lehet számítani, jelentette ki, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, ápr. 24./"

Ápr. 22-én rendkívüli ülést tartott Kolozsváron az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, a helyhatósági választásokkal kapcsolatos legsürgősebb teendőkről volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 24., 766. sz./

Az RMDSZ Oktatási Főosztálya, valamint Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében az ország minden részéről mintegy ötven történész gyűlt össze Kolozsváron, az EME székházában hogy a magyarság története tanításának jövőbeli lehetőségét megtárgyalják. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető azzal foglalkozott, hogy mit jelent a kisebbségek történelmének tükröződése az egyetemes és a román történelem keretei között. Az új tanügyi törvény csak az V-VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egy munkacsoport dolgozik azon, hogy év végére elkészüljön az egykötetes munka, az erdélyi magyarság történelme. A budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársai ismertették a magyarországi történelemoktatás irányzatait és a legújabb alternatív tankönyveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

"Egyed Ákos történész dokumentumokkal bizonyította, hogy a Biasini-épületre elhelyezett tábla, mely szerint a "magyar nemesek" 40 ezer románt megöltek az 1848-as szabadságharcban, nem felel meg a szabadságnak. Magyar, román és szász történészek megbízható adatai szerint a magyar, román és szász nemzetiségek vérvesztesége összesen 18 ezer lehetett, ebből a magyarok vesztesége 90-10 ezerre tehető. /Egyed Ákos: A hihetőség határai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ "

"Ápr. 25-én adta közre a sajtó Funar kolozsvári polgármester felhívását, hogy a Hargita-Kovászna megyékből elüldözött románok szövetsége a hét végén üljön össze tanácskozni Kolozsváron. Ugyanezen a napon Iliescu elnök váratlanul fogadta az "elűzöttek" küldöttségét hivatalában, a Cotroceni palotában. Iliescu kijelentette, hogy a székely megyékben 1989 végén történt tettlegességeket sohasem fogja forradalmi akcióknak tekinteni, mert a soviniszta akciókat el kell ítélni. Fontosnak tartotta, hogy a románság megismerje a két megyében történtek "igazságát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./ "

"Megjelent Gaal György újabb munkája, a kolozsvári Magyar utca történetéről, hajdani lakóiról, intézményeiről /Magyarok utcája. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996, Erdélyi Tudományos Füzetek 221. sz./. A szerző Kolozsvár kitűnő ismerője, amint erről korábbi munkái is tanúskodnak. A könyvet ismertető Tibori Szabó Zoltán is ebben az utcában nőtt föl. Gyermekkorában még mindenki magyarul beszélt a környéken, később "a magyarul értekezés természetessége is eltűnt". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

Az RMDSZ Kolozsvár városi tanácsosai ápr. 25-én közzétett nyilatkozatukban tiltakoztak a tanács munkájában tapasztalható törvénytelenségek és csalások ellen. Az ápr. 4-i ülésen ugyanis város belterületének kiterjesztésére vonatkozó határozat nem kapta meg a szükséges 2/3-os többséget. Az RMDSZ tanácsosai tiltakozásul kivonultak az ülésről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 768. sz./

Ápr. 26-án tartotta együttes ülését Kolozsváron az RMDSZ Megyei Ügyvezető Tanácsa és a Megyei Képviselők Tanácsa, összeállították a megyei és a városi jelölőlistát. Kolozsváron az RMDSZ nem indít önálló polgármester-jelöltet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./