Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. június 12.
Jún. 6-8-a között tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya újraindulása óta a hatodik ülésszakát, a mostanit Sepsiszentgyörgyön. Benkő Samu, az EME elnöke és Pap Zoltán orvosprofesszor, szakosztályi elnök köszöntötte a megjelenteket. A felkért előadók között marosvásárhelyi, budapesti, szegedi, bostoni professzorok voltak.A záróülésen Pap Zoltán hangsúlyozta, hogy az ülésszakok nyújtanak egyedül lehetőséget a romániai orvosoknak szakmai-tudományos anyanyelvük gyakorlására. A társasvacsorán a 80 éves Obál Ferenc Szegeden nyugalomba vonult professzort ünnepelték, aki a marosvásárhelyi kórélettani tanszék megalapításában játszott szerepet 1953-as távozásáig. Az ülésszakra látott napvilágot az EME kiadásában megjelenő Orvostudományi Értesítő 68. száma. A 496 lapos kötet az 1995. szept. 14-16-án tartott marosvásárhelyi orvoskongresszuson elhangzott 120 dolgozatot tartalmazza Pap Zoltán, Benedek István és Kürti Miklós szerkesztésében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1996. június 12.
Jún. 9-én Gyulafehérváron, a Katolikus Hittudományi Főiskolán zajlott le a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, az EMKE és az RMPSZ szervezésében a Hatágú Síp című, az egyetemes magyarság számára a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából meghirdetett vers- és prózamondó verseny erdélyi elődöntője. A megjelenteket Hajdú Gyula rektor és dr. Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke köszöntötte. A zsűri tagjai között volt Medvigy Endre, a MVSZ munkatársa és Gyárfás Lajos, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének megbízottja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1996. június 13.
Jún. 9-én Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért csoportosulás. Sokan érkeztek Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Barótból és máshonnan. A csoport máj. 4-én alakult meg Csernátonban, távlati céljául dr. Csapó József szenátor Székelyföld autonómia statútum-tervezetének megvitatását és kivitelezését tűzte ki A csoportosulás tagjai között van Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, Krizbai Imre baróti református lelkész, Harrington Szánthó unitárius lelkész, dr. Újvári Ferenc Kolozsvárról, Váncsa Árpád Sepsiszentgyörgyről. A mostani találkozón Király Károly tartott előadást, bírálta az RMDSZ hibáit, azt, hogy a vezetők a döntő pillanatokban mindig visszakoztak. Újvári Ferenc bírálta a magyar kormányt az erdélyi magyarság ügyével szembeni közömbössége, az összmagyar érdekeket elsorvasztó politikája miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos határozati javaslatát, ebben szerepelt, hogy az RMDSZ az országos elnökválasztáson nevezzen ki önálló jelöltet, a jelölt Tőkés László püspök legyen, továbbá a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. /Fülöp F. Dénes: Esélyünk - az automómia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./
1996. június 14.
Az RMDSZ által áprilisban hivatalosan bejegyzett Iskola Alapítvány kuratóriuma jún. 11-én Kolozsváron tartotta meg első ülését, melyen részt vettek: Markó Béla kuratóriumi elnök, Kelemen Árpád kuratóriumi alelnök és a kuratórium tagjai, többen nem tudtak eljönni, így Tőkés László, dr. Csávossy György. Az alapítvány célja a tanulmányi ösztöndíjrendszer biztosítása és oktatási intézmények alapítása. A kuratórium kinevezte az alapítvány ügyvezetőjét Somai József, titkárát Ferenczi Rita személyében, az előbbi egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára, az utóbbi az oktatási szaktestületének titkára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
1996. június 14.
A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban rendezték meg a Városunk, Kolozsvár honismereti vetélkedő döntőjét. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg, az előadók között volt Jablonovszky Elemér, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ helyi szervezetének elnöke, Palkó Attila történelemtanár, Ajtay Ferenc földrajztanár, a Gyopár, az EKE folyóiratának főszerkesztője, Asztalos Lajos és Gaal György művelődéstörténész, tanár. /László Ferenc: Brassaisok nyerték a vetélkedőt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
1996. június 17.
A Magyarok IV. Világkongresszusát jún. 15-16-án rendezték meg Budapesten, negyven ország küldöttségeinek részvételével, amely Sütő Andrásnak, az MVSZ tiszteletbeli elnökének beszédével kezdődött. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette: nincs és nem is lesz változás a magyar külpolitikában. A kormány nem ír alá olyan szerződést, amely sértené a kisebbségek érdekeit. Magyarország mindig felemeli szavát, ha a szomszédos országokban csorbítják a kisebbségek jogait. Horn Gyula beszédére többször is a nemtetszést jelző morajlással reagált a hallgatóság. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kifejtette, hogy a nemzet nem született újjá, egyetlen közös nevező a széthúzás. Közösen elfogadott eszmére lenne szükség. Ötven éven át a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezető rétege, mint Magyarországnak. Ez a fél évszázad elvégezte munkáját, a nemzet egysége nincs meg. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elöljáróban közölte, hogy leváltották a nagyváradi Ady Endre Líceum vezetőit. Felkérte a világkongresszust, hogy tiltakozzanak ezen lépés ellen. Megjegyezte, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, Horn Gyula csak 10,5 millió magyar állampolgárról beszél, Kovács László külügyminiszter pedig mindössze kétmilliósra becsüli a határokon túl élő magyarok lélekszámát. Tőkés László szerint az anyaországban gyakran másodrendű magyaroknak tekintik a kisebbségben élőket. Végezetül felhívta a magyar kormányt, a szervezeteket és a médiát, hogy segítsenek a nemzeti konszenzus kialakításban. - A kongresszuson öt szekcióban /Új nemzeteszmény megteremtése, A megtámadott élet, Gazdaság - határok nélkül, A magyar kultúra sorskérdései, Kommunikáció egy jobb világért/ történtek a megbeszélések. A kongresszus zárónyilatkozat nélkül ért véget, azt később készítik el. A világtalálkozó keretében jún. 17-18-án tudóstalálkozót rendeztek. /Új Szó (Pozsony), jún. 17., Szabad Újság (Pozsony), jún. 19., Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
1996. június 18.
A szenátus jún. 17-én ratifikálta a Románia és Németország kormánya között 1995. máj. 16-án aláírt kulturális együttműködési egyezményt. Az egyezmény előirányozza a címek, diplomák és akadémiai fokozatok kölcsönös elismerését a román és német törvények értelmében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
1996. június 19.
"Jún. 19-én kolozsvári otthonában elhunyt a 90. évében járó Balogh Edgár közíró, nyugalmazott egyetemi tanár, a Korunk volt szerkesztője. Dávid Gyula nekrológjának a címe is összefoglalja, ki is volt az elhunyt: az örök újrakezdő. "Volt regőscserkész, néprajzkutató, a sarlós mozgalom aktivistája, szerkesztő, újságíró, karpaszományos közlegény, falusi tanító, népi-szövetségi aktivista, egyetemi tanár /rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem rektora is/, politikai elítélt, azután újra szerkesztő, az 1957-ben újraindított Korunk főszerkesztő-helyettese, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon egyik megteremtője és lelke - mindhaláig." /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Sokat vitatkozott, sokan vitatkoztak vele. "Egyszerre volt rajongó, angyalian naiv, kiscserkész, próféta, elpusztíthatatlan optimista, álmodozó, fellegjáró, aprómunkás, légvárépítő, rögeszmés megszállott, naprakész szövegíró, debattőr, szabadságvallású, szervező, kisebbségideológus, nemzetben és emberiségben gondolkodó, és még sorolhatnám napestig." - írja róla Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Balogh Edgár /Temesvár, 1906. szept. 7. - Kolozsvár, 1996. jún. 19./ Pozsonyban élt, bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, 1934-ben kiutasították Csehszlovákiából, visszatért szülőföldjére, Erdélybe. 1944-től a kezdeményezésére megjelent kolozsvári napilapnak, a Világosságnak a főszerkesztője 1948-ig. A Magyar Népi Szövetség alelnöke, a Bolyai Tudományegyetem tanára, majd rektora. 1949-ben más magyar vezetőkkel együtt bebörtönözték, kiszabadult, majd másodszor is börtönbe került. 1957-től 1971-ig az újrainduló kolozsvári Korunk főszerkesztő-helyettese. Több publicisztikai kötete jelent meg, önéletírása /Szolgálatban. Emlékirat 1935-1944/ 1978-ban látott napvilágot."
1996. június 19.
Antony Gall ausztráliai Kós-kutatónak a Kós Károly építészete című kiállítása a Kós Károly Művelődési Társaság szervezésében Bánffyhunyadra is eljutott. Az ünnepélyes megnyitón Kós Károly szellemiségéről, politikai hitvallásáról Szabó Zsolt, a kolozsvári Művelődés című folyóirat főszerkesztője beszélt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
1996. június 20.
Kolozsváron, immár saját székházában tartotta meg évi közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, jelen volt Erdély minden tájegységének képviselője. Elnöki beszámolót Pozsony Ferenc tartott, beszámolt a székház rendbehozataláról, a társaság archívumának és adattárának létrehozásáról, a társaság kiadványairól, a pályázatokról, a szakmai vándorgyűlésekről, végül a Kárpát-medencében élő néprajzkutatók nyári szemináriumáról, amelyet Illyefalván rendeznek meg. A népszokáskutatás időszerű faladatai Erdélyben gyűjtőcímmel hangzottak el az előadások. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos /Kolozsvár/, dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Barabás László /Marosvásárhely/ és Pozsony Ferenc. A közgyűlésen köszöntötték a 75 éves Nagy Olga népmesekutatót és a 70 éves Kossuth-díjas Kallós Zoltán zenefolkloristát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
1996. június 21.
Jún. 20-án Kolozsváron Markó Béla elnök részvételével ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az RMDSZ országos szinten megőrizte eddigi helyét a román politikai alakulatok rangsorában. Ez azonban nem feledteti azt, hogy jelentősen csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma. A jelenség okait fel kell tárni, és meg kell hozni az ebből adódó intézkedéseket, erről lesz szó az SZKT ülésén is. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet nem írható az RMDSZ politikai döntéseinek számlájára. Az RMDSZ előzetes tárgyalásai nem voltak eredményesek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21., 807. sz./
1996. június 21.
Az első világháború után először Kolozsváron alakult meg a református diákegyesület, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/, Az 1945/46-os tanévben újjászervezték, 1948-ig, feloszlatásáig négy konferenciát tartott. Az IKE 1990-ben újra feltámadt. 1993. dec. 11-én Illyefalván fogadták el az Erdélyi IKE alapszabályzatát, melynek 16 fiókszervezete van. 1994-ben hivatalosan is bejegyezték az IKÉ-t. 1990-ben született meg lapjuk, a Kiáltó Szó, amely anyagi problémák miatt 1995-ben megszűnt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1996. június 22.
A kolozsvári román irodalmi hetilap, a Tribuna most megjelent 20. számát a román-magyar kulturális kapcsolatoknak szentelte. Cseke Péter - akinek segítségével készült az egész lapszám - a nemrég elhunyt Kiss Jenő költő balladafordításait méltatta. A költő több évtizedes munkával a román folklór gyöngyszemeit tette hozzáférhetővé a magyar olvasók számára. Hasonló hídépítő munkát végzett a kitűnő román műfordító, Gelu Pateanu is. Gáll Ernő a román-magyar kulturális kapcsolatok hátterét vázolta fel, Kántor Lajos Renner Miklós /Spectator/ és Németh László munkásságát hozta fel példának, Ioan Muslea a Korunk Cumpana-antológiáját ismertette, Dávid Gyula az erdélyi magyar könyvkiadás gondjait taglalta, Gábor Dénes /Dionise Gábor néven/ a Művelődésnek és mellékletének, a Könyvesháznak szentelt tanulmányt, Ioan Aurel Pop, az Erdély-kutató Intézet igazgatója nyilatkozott, bemutatták Andrei Plesu lapja, a Dilema autonómia-változatokat bemutató különszámát. A Tribunának ezt a számát Kusztos Endre szénrajzai illusztrálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1996. június 22.
"Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője lapjában támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ és a Magyarok IV. Világtalálkozóját. Kifogásolta, hogy nem küldtek lapjának meghívót a világtalálkozóra, vagy ahogy egyik barátja mondta, az Egyes Magyarok Világkongresszusára. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ arra kérte a szerkesztőséget, hogy közöljék le a találkozó teljes anyagát. Erre nincs elég terük, válaszolta, ezért csak a hírügynökségi anyagot hozzák. A találkozón nagy célok szerepeltek, de arról nem esett szó, hogyan őrizhetik meg az anyanyelvet, kik fogják segíteni a kisebbségi lapokat, mert erre hiába kérték az MVSZ-t. Az MVSZ pénzeit felemésztették a tiszteletdíjak, a vezetők "nyugati utaztatása, a kétes hasznú pénzügyi manőverek, és bizonyára sok más ehhez hasonló nemes cél." Az MVSZ egyetlen politikai irányzat szolgálatába szegődött. A főszerkesztő Csapó József szenátort támadta, aki lelkesen szólt az MVSZ-ről, Tibori Szabó Zoltán szerint az MVSZ-ben "csak a svihákság világméretű". /Tibori Szabó Zoltán: Világméterek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"
1996. június 24.
Jún. 22-én a Régiók Magyar Tankönyvtanácsa meghívására Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megbeszélésre gyűltek össze a kisebbségi magyar oktatási szakemberek. A tanácskozáson részt vettek Horvátország, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély és Magyarország képviselői. A tanácskozásokon rájöttünk arra, hogy nem ismerjük egymás problémáit és a különböző tanterveket, tankönyveket. Magyarországon folyik a Nemzeti Alaptanterv /NAT/ kidolgozása, amely - sajnos - csak országos célokat tűzött ki. Jó lenne egységes, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó tantervet elkészíteni. Anyanyelvi képzés folyik minden régióban, jó lenne ugyanazzal a szakszóval megnevezni például egy fizikai vagy kémiai folyamatot. Kiindulópontként szolgált az összegyűltek számára a Halász Péter szegedi főiskolai tanár vezette csoport által kidolgozott Nemzeti Alaptanterv. Ez ötleteket, módszereket adhat a határon túli tankönyvíróknak. - Horvátországban nincs közös tanterv, nincsenek tankönyvek, rengeteg baj van a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban, vázolta helyzetüket Palkó Tünde, aki Eszékről érkezett. - A kárpátaljai magyarságot a magyar tanárképző ügye foglalkoztatja, mondta Perduk János. A minisztérium még mindig nem jegyezte be a már két éve működő nyíregyházi Bessenyei György Főiskola kihelyezett tagozatát. Tanterveink, tankönyveink nagyon elavultak, tette hozzá. - A szlovákiai magyar pedagógusok érdektelenek, panaszolta Ádám Zita. Szlovákiában az oktatási tárca a Szlovák Nemzeti Párt képviselőjének kezében van, nem tűrik a másságot, a kezdeményezést. Az oktatási vezetőket csak az érdekli, hogy tűnjenek el a magyar iskolák. - Legégetőbb gondjuk az oktatás centralizáltsága, fejtette ki Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.A lefordított szerb történelmet kell tanítani. A magyar irodalmi tankönyv kis százalékát képezik a magyar írók. Lényegében szerb szellemiségű oktatás folyik. - A tanácskozás záródokumentummal értet véget, ebben megállapították, hogy a tanterv-egyeztetési és tankönyvírási munkában az erdélyi magyar modellt követik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. június 24.
A strasbourgi székhelyű Francia-Magyar Társaság nemrégiben levélben tiltakozott a kolozsvári városi vezetés politikája ellen. A polgármesternek címzett levélben Fabienne Wassmer, a társaság elnöke elmondta, hogy a társaság támogat egy kolozsvári gyermekintézményt is. Strasbourgban utcát neveztek el Petőfi Sándorról, noha a költő soha nem tette be a lábát a városba, 1994-ben pedig Petőfi-emléktáblát helyeztek el Strasbourgban. Ilyen előzmények után határozottan tiltakoznak azért, hogy Kolozsváron a Petőfi utca nevét megváltoztatták és kérik a korábbi utcanév visszaállítását. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. június 24.
Napvilágot látott Orbán Balázs A Székelyföld leírása történelmi, természetrajzi s népismereti szempontból című, 1868 és 1873 között megjelent munkája első erdélyi kiadásának 26. füzete. A sorozat elindításakor, 1991 júniusában az Európai Idő Kiadó (Sepsiszentgyörgy), sem mérhette fel, milyen nehéz feladatra vállalkozott. A 35 ezer példányban megjelent sorozat hányatott pályát futott be. öt év alatt hat nyomdában készültek az egyes részek. Az utolsó füzet tartalmazza az előfizetők névsorát, akik végig kitartottak. A lista hosszú, Erdély és az anyaország megannyi helységén kívül nemzetünknek szétszórt foszlányatomjai jelentkeztek Párizstól Melbourne-ig. Hat éven keresztül a kiadót, a terjesztőket és az olvasókat ilyen világméretű szellemi kapocs fűzte össze. /Ördög I. Béla: Hatéves szellemi kapocs. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. június 26.
Iliescu elnök jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra Németországba utazott, tárgyalt Roman Herzog szövetségi elnökkel és Helmuth Kohl kancellárral. Iliescu államelnök kíséretében van Melescanu külügyminiszter, több kormánytisztviselővel és elnöki tanácsossal egyetemben. Németország a második legjelentősebb külföldi beruházó Romániában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1996. június 26.
"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöksége nevében Patrubány Miklós válaszolt Tibori Szabó Zoltánnak, a Szabadság fõszerkesztõjének a lapjában közölt, az MVSZ-t támadó cikkére. A világtalálkozóra meghívták az erdélyi sajtó képviselõit, ingyenes részvételt biztosítva. "A kongresszuson megjelent fõszerkesztõk névsora tanúsítja, hogy csak az nem jött el, aki nem akart." Az MVSZ nem sajtótámogató alapítvány, ezt a célt az Illyés Alapítvány szolgálja, mely az elmúlt években többtízmillió forintot juttatott az erdélyi magyar lapok támogatására, közöttük a Szabadságéra is. A fõszerkesztõ állításával szemben az MVSZ foglalkozik az anyanyelvápolás, a sajtó, a közösség és az egyén gondjaival is, így otthont ad és finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát, számtalan anyanyelvápoló versenyt rendez. Az MVSZ létrehozta a Külhoni Magyar Médiatársaságot, amelynek elnökségébe három erdélyi fõszerkesztõt is beválasztottak. Ezt a társaságot az MVSZ tízmillió forinttal támogatta. Az MVSZ 200 címbõl és 6000 kötetbõl álló, magyar- és világirodalmi oktatási segédkészletet juttatott el az erdélyi magyar iskolákba. Kárpátalja és Erdély falvaiba színes televíziókat és parabolaantenákat szállított, az MVSZ létrehozta és jelentõs pénzösszeggel támogatja Magyar Segélyszolgálat Alapítványt, az MVSZ által életre hívott Baross Gábor Társaság Erdély öt városában, három alkalommal, többszáz vállalkozó részére marketing és management tanfolyamokat szervezett. A példákat lehetne folytatni. Patrubány Miklós visszautasította a támadást, a hangot, a VET-tel szembeni lekicsinylõ, megkérdõjelezõ magatartást, megemlítve, hogy a fõszerkesztõ ötvenegy társával már egyszer feljelentette az MVSZ-t a magyar parlamentnél, abban reménykedve, hogy felszámolják, vagy legalábbis alaposan megnyirbálják azt. Tibori Szabó Zoltán a Magyarok IV. Világkongresszusa résztvevõit kollektíven "svihák" jelzõvel illette, rágalmaival, hangnemében kimeríti a "közösség elleni izgatás" tényállását. A VET romániai jogi személyiséggel rendelkezõ civil társadalmi szervezet. /Patrubány Miklós: /J'accuse! (avagy sajtóetika és objektív tájékoztatás a kolozsvári Szabadság hasábjain). = Szabadság, jún. 26./"
1996. június 26.
Vladimir Trebici, a bukaresti Demográfiai Kutatóközpont igazgatója elmondta, hogy Románia lakossága 1990-től kezdett csökkenni, akkor a kivándorlás miatt. 1992 után gyorsult a népesség fogyása, mert a születések száma elmaradt a halálozástól. 1992-ben a népszámlálási adatok szerint Románia népessége 22 810 ezer fő volt. Ma a becslések szerint 22 650 ezer lehet az ország lélekszáma. A születések száma fokozatosan csökken, a halálozási ráta pedig emelkedik. A várható élettartam nem éri el a 70 évet, ezen belül a férfiaké 66 év, nyilatkozta Trebici az Economist lapnak, ebből idézett a Rompres. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1996. június 26.
A Szabad Románok Világszövetsége SZRVSZ/ tiltakozik a Ion Ratiu vezette csoport destabilizáló tevékenysége ellen, akit az 1994-es busteni-i kongresszuson kizártak az SZRVSZ-ből. Június 22-23-án Bukarestben tartotta a Ratiu-féle SZRVSZ IV. kongresszusát. A Novacovici vezette SZRVSZ szerint ez a kongresszus semmire sem kötelezi a Franciaországban székelő SZRVSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1996. június 26.
"A bukaresti Dimineata rendszeresen közli az államelnök nyilatkozatait. Jún. 25-i száma hozta Iliescu elnöknek a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatát. Magyarországon egyesek kijelentették, hogy az alapszerződés aláírása harmadik Trianon lenne. "Nos, Magyarország területeket vesztett el. Milyen területeket veszett el Trianon után? Olyanokat, amelyek nem hozzá tartoztak" - fejtette ki az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ "
1996. június 28.
"Fodor Sándor kolozsvári író a Hargita Népében az RMDSZ választások utáni helyzetével foglalkozott. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a polgármester-jelöltet illetően a magyar választók többsége nem hallgatott az RMDSZ-re. Nem a választókat okolom, írja Fodor Sándor, hanem a rosszul tájékozódó RMDSZ-szervezeteket, mert "platformhoz", "frakcióhoz", magyarán klikkekhez tartozás szerint válogatták a jelölteket. Fodor szerint a tetemes költséggel összehívott SZKT-ülések /a magyarországi parlamenti csatározások szánalmas karikatúrái a legtöbb esetben/ dolguk végezetlenül vagy félmunkával oszlottak szét. Nem tudtak ugyanis megegyezni a platformok, a frakciók. "Legszívesebben azt javasolnám az RMDSZ következő kongresszusainak, hogy szüntesse meg az SZKT-t /Szövetségi Képviselők Tanácsát/. Az RMDSZ fokozatosan népszerűtlen lett, elsősorban a szervezeten belüli marakodással felfedett, azóta sem tisztázódott anyagi visszaélések miatt. /Fodor Sándor: A legfontosabb: megújulni. = Hargita Népe (Csíkszereda). jún. 25., ismerteti Székedi Ferenc Klikkek és ejtőernyősük címmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"
1996. június 29.
"Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./"
1996. június 29.
Csíkszeredán jún. 26-án kezdődött a Régizene Fesztivál. Elsőként a Csíkszeredai Régizene Együttes lépett színre, őket követte a bukaresti Lyceum Consort, akik magyar zsolozsma-részleteket énekeltek, a budapesti Musica Historica után a szentendrei Kecskés Együttes zárta az első napot. Jún. 27-én többek között a bögözi Schola Cantorum lép fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./ Jún. 28-án reneszánsz táncház zárta a napot. Jún. 29-én a fellépők között van a brassói Cantus Serenus, a baróti Kájoni Consort, a kolozsvári Corvineum és Amaryllis, valamint a nagykárolyi Collegium együttes. Jún. 30-án a gyergyószárhegyi kastélyban lép fel több együttes, ezzel zárul a fesztivál. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./
1996. június 29-30.
Jún. 20-a kettős ünnep volt az Erdélyi Református Egyházkerület történetében: ezen a napon a Farkas utca templomban felszenteltek 53 lelkipásztort és felavatták a kolozsvári Diakóniai Központot. A lelkészek szentelésén megjelent Tőkés László püspökön kívül több magyarországi református püspök. Dr. Csiha Kálmán kolozsvári püspök kifejtette, hogy az egyháztól elvették iskoláit, kórházait és egyéb javait, ezért nem tud létezni a külföldi egyházak segítsége nélkül. Mindazokat kitüntetették a Magister Ecclesiae Reformatae Transsylvaniensis címmel. A Diakónai Központ főigazgatója, dr. Bustya Endre elmondta, hogy a központban van több konferenciaterem,a vendégszobákban 160 személyt lehet elszállásolni, könyvtár, orvosi rendelők, várószobák, patika, raktár, ebédlő, konyha és mosoda. A Diakóniai Központ feladata a gyengék gyámolítása, gondoskodást nyújtani a segítségre szorulóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./
1996. június folyamán
"A külföldön szerzett felsőoktatási oklevelek romániai honosítása jelenleg az 1979. dec. 21-én Párizsban megkötött, az "Európai régió államaiban felsőoktatással összefüggő tanulmányok, oklevelek és fokozatok elismeréséről" szóló egyezmény alapján történik, amelyet Románia 1990. máj. 11-én a 222-es számú rendeletével ratifikált. Románia ez egyezményben foglalt elveket követi, de maga a honosítás nehézkes, hosszadalmas és azáltal, hogy a honosítással a külföldön szerzett szakképesítést a hazaival azonos, legfeljebb hasonló szakképesítéssel egyenértékesíti, az új szakképesítések elismerését megakadályozza. - A Magyarországon kiadott diplomák, oklevelek tartalmi és formai szempontból nem felelnek meg a romániai elvárásoknak, a minisztérium ugyanis a leckekönyv fordítása helyett a hitelesített tanulmányi kivonatot és tantárgyi programcsomagot, ezek hitelesített román fordítását írja elő. A magyarországi egyetemek/főiskolák - többszöri kérés ellenére - a szükséges anyagoknak csak 40 %-át küldték meg, ezzel nehezítve a honosítás hosszú útját. - A két ország oktatási rendszere közötti különbség is nehezíti a honosítást. Romániában a tanárképzés egyetemi szintű, a főiskolai szintű képzést megszüntették, hasonló a helyzet az agrárképzéssel is. - Körülményes a nem azonos szakok elismertetése is, szociálpedagógiai képzés például nincs az országban, hasonlóan nincs, ezért nem fogadják el a művelődésszervező, néptánc-tanár szakokat. Romániában a tanítóképzés középfokú, tehát a Magyarországon főiskolai tanítóképzőt végzettek csak középfokú végzettségűeknek számítanak. - Annak ellenére, hogy sokan nem térnek haza Magyarországról egyetemi, főiskolai tanulmányaik befejezése után, mégis 235 végzett kérte az RMDSZ segítségét a diploma honosításánál. Közülük a legtöbben /70 fő/ tanító- és óvónőképző főiskolát végeztek, a tanárképző főiskolát 53-an /egyetemet kilencen/, agrártudományi főiskolát 34-en, egyetemet 27-en. /Fischer Fülöp Ildikó: Diplomahonosítás: hosszú az út hazáig. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./"
1996. június folyamán
A moldvai csángók erdélyi iskolákban történő tanítása 1990-ben indult be. Megfelelő felkészülés nélkül indult ez a képzés, írja készülő tanulmányában Pálffy M. Zoltán, aki ebből egy részletet közölt. A beilleszkedési nehézségeket nem mérték fel előre. Összesen 155 csángó tanításáról van szó, közülük 148-an a székelyföldi iskolákban tanul. Szükség lett volna külön nevelőszemélyzetre a csángó kisdiákok részére, de erre nem került sor. A végzősök helyzete nehéz: otthon nem taníthatnak magyarul, ezt a lészpedi Fehér Katalin sorsa bizonyítja. A tanulmány szerzője borúlátó képet fest és azt érzékelteti, hogy nem gondolták át alaposan, mi lesz a végzett csángó fiatalokkal. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./
1996. június folyamán
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bérmakörútján sok helyre eljutott. Kolozsvárnak két napot szentelt, ápr. 29-én bérmált Szamosújváron és Désen, ápr. 30-án Vicén és Besztercén, Óradnán, Csicsókeresztúron, Felőrön és Rettegen máj. 1-jén, Bethlenben és Bálványosváralján máj. 2-án, Széken máj. 3-án. A körútról beszámoló Csenkey Ágoston hírt adott arról is, hogy mindenütt verses és prózai köszöntőkkel fogadták az érseket. /Besztercei Híradó (Beszterce), jún./
1996. július 1.
Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./