A márc. 15-i megemlékezésre Erdélybe utazott Demeter Ervin, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetője és Boross Péter, a párt országgyűlési képviselője. A két MDF-es politikus márc. 14-én Debrecenben találkozott a magyarországi ünnepségekre látogató Tőkés László református püspökkel. Boross Péter és Demeter Ervin rövid megbeszélés után továbbutazott Nagyváradra, ahol Tempfli József katolikus megyéspüspökkel folytattak eszmecserét. A délutáni órákban megkoszorúzták a segesvári emlékművet, majd Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSZ helyi vezetőivel. A két politikus márc. 145-én részt vesz a sepsiszentgyörgyi központi megemlékezésen /MDF-küldöttség Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

"1995-ben 308, idén 422 millió forintot fordítanak a határon túliak tanulásának támogatására, ebből 175 millió forintot tesz ki az itt tanuló főiskolások és egyetemisták képzésének támogatása, nyilatkozta Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Nehezebb a kinti közoktatás támogatása. Csak Erdélyben ezer-ezerkétszáz olyan iskola van, amelyben magyar nyelvű képzés /is/ folyik. A román állam feladata a támogatásuk, viszont szükséges a magyarországi kiegészítő támogatás, mert "a folyamatok nem egyértelműek". A helyi tanfelügyelőségektől függ a magyar iskolák sorsa. Kolozsváron tíz éve tizennégy magyar líceum működöt, ma már csak kettő van és az egyik /Báthory Líceum/ helyzete bizonytalan az állandó zaklatások miatt. A tanárok továbbképzésében eredményes a Bolyai Nyári Akadémia, ezen 1995-ben ezer pedagógus vett részt. A szovátai továbbképző központ is jól működik. . Valamennyi magyarlakta térségben a "tömbmagyarság" lakta terület határai évről-évre szűkülnek. Az a célunk, mondta Egyed Albert, hogy "a helyi intézményesülést támogatva, a helyi vállalkozásokat segítve folyamatosan erősítsük a magyarság kulturális egységét, összetartozását. /Köznevelés (Budapest), márc. 15./ "

Márc. 15-e alkalmából kiosztották a Kossuth-díjat és a többi díjakat, ezekben erdélyiek is részesültek. Kossuth-díjat kapott Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Széchenyi-díjat dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA tiszteletbeli tagja, József Attila-díjat Balla Zsófia kolozsvári költő. Újságírói életművük elismeréséért Aranytoll kitüntetésben részesült Gáll Ernő, a kolozsvári Korunk nyugalmazott főszerkesztője /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ és Kalapis Zoltán, az újvidéki Magyar Szó nyugdíjas főszerkesztője. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 16./ Cs. Gyimesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje /polgári tagozat/ kitüntetést adományozták. A Szabad Sajtó Alapítvány díjában a marosvásárhelyi Látó és a pozsonyi Kalligram szerkesztősége részesült /Új Magyarország, Magyar Hírlap, márc. 16./

"A kormányprogramban is szerepel, hogy Budapest általában támogatja az autonómiatörekvéseket, hangsúlyozta Lábody László, a HTMH elnöke. A rendezés kizárólagos kulcsa az autonómia lehet, ez a személyes meggyőződése. A jelenlegi nemzetközi, belpolitikai feltételek nem teszik időszerűvé bármiféle autonómia gyakorlatba ültetését. A politikai feltételek folyamatosan alakíthatók, s a többség végül is belátja, hogy az autonómia az egyetlen járható út. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről elmondta, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kolozsvári kongresszuson 67 %-os többséggel választották meg, tehát vitathatatlan legitimitással rendelkezik. Nem tud róla, hogy az RMDSZ bármilyen más csúcsvezetői tisztséget elismerne. "Mérhetetlen csalódottsággal és elkeseredéssel tudok csak beszélni arról, hogy a kisebbségi magyar politikusok egymást tekintik fő ellenségnek" - állapította meg. "Egyre inkább zavar az, hogy egyes kisebbségi politikusok beleavatkoznak Magyarország belügyeibe." Lábody László álgesztusnak tartja, hogy egyes pártok lemondanak mandátumukról a határon túli magyarság javára. Szerinte egy magyarországi párt beavatkozott az erdélyi magyarság ügyeibe, amikor Szőcs Gézát, egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt jelölt erre a tisztségre. /Rais. W. István: Beszélgetés Lábody László címzetes államtitkárral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./"

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hivatala közleményt adott ki, visszautasítva azt, hogy az SZKT-tanácskozáson történt vita az RMDSZ szétszakadásával fenyegetne. A vita ellenére tartalmas és sikeres volt az SZKT ülése, több kérdésben döntöttek. A vita civilizált hangnemben zajlott. A közlemény ismertette a vitát. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beismerte, hogy hibázott, amikor megfellebbezte a Fidesz Szőcs Géza jelölésére vonatkozó döntését. Ezután megrökönyödéssel értesültek arról, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója állásfoglalásával Szőcs Géza jelölése ellen állt ki. Fontos lenne, hogy a frakció változtasson nyilatkozatán. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./

"Hivatalosan is megszakította a kormánykoalíciós együttműködést a fő kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja és az Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkáspárt. A két pártelnök, Oliviu Gherman és Verdet márc. 16-án találkozott, ahol Verdet közölte a szakítást. /Kivált a kormányból a Szocialista Munkapárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ A kormánykoalícióból előzőleg kivált Nagy-Románia Párt nyilvánosságra hozta "kormányzási villámstratégiáját", melynek célja az elnemzetlenítésnek, a románok kifosztásának megakadályozása. /Magyar Hírlap, márc. 18./ (1. old.)"

Fodor Sándor vitatta Asztalos Lajos megállapításait a moldován nyelvről, a moldovánok eltérő tudatáról, szerinte ez nem áll, alig van különbség a Jászvásáron és Chisinauban beszélt nyelv között. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ Előzmény: 465. sz. jegyzet

"Molnos Lajos dokumentumokkal alátámasztva bemutatta, hogy mi történt 700 ezer forinttal, amelyet ő vett fel és az összegről Ábrahám Dezső azt írta /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./, hogy nem számol el. Pősze Lajos, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója 1992-ben írásban rögzítette, hogy 3,5 millió forinttal hozzájárulnak a kolozsvári Erdélyi Magyar Kulturális Székház létrehozására, az összeget a Nemzetközi Transsylvania Alapítványnak /NTA/ utalták át /1992. júl.. 17-én/. A kolozsvári református egyházközség meghatalmazta Molnos Lajost, hogy járjon el az ingatlan megvásárlásában. Az ingatlan a Magyarországra átköltözött Szamosi házaspáré volt, tőlük kellett megvenni a házat. Molnos Lajos felkereste Ábrahámot, aki közölte, csak 700 ezer forintot tud adni, a hátralevő 2,8 milliót két hét múlva küldi. Molnos 1992. okt. 21-én felvette a 700 ezer forintot és ott, helyben átadta a Szamosi házaspárnak. Telt az idő, Ábrahám nem fizetett. Szamosi nem várt tovább, eladta másnak a házat. Molnos kérte, fizesse vissza a felvett pénzt, Szamosi 400 ezret befizetett a kolozsvári református egyházközségnek, a többit nem hajlandó visszafizetni. /Molnos Lajos: Ama bizonyos 700 000 forintok "regénye". = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ "

"A Szabadság aláírás nélküli összefoglalót közöl a Nemzetközi Transsylvania Alap /NTA/ elszámolási vitájáról. Ábrahám Dezső Sütő András személyét kívánta tisztázni, akit Tőkés László "hazug állításaival igyekezett kompromittálni". /Folytatódik az elszámolatlan NTA-pénzek vitája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ "

Kolozsváron márc. 15-én Funar polgármester felállíttatta a Petőfi-emléktáblát viselő Biasini házra a nagyméretű réztáblát, amely öles betűkkel hirdeti, hogy a magyarok 1848-ban 40 ezer románt öltek meg és 230 román falut dúltak fel. Az ünnepi szónokok sorban elmondták beszédüket, megjelent Mihaila Cofariu is, aki az 1990-es marosvásárhelyi események egyik áldozata. Grigore Zanc megyei prefektus is beszélt, arra utalva, hogy a marosvásárhelyi események okozói is magyarok voltak, erre bizonyíték az itt megjelent Cofariu. Funar beszédében figyelmeztette a magyarokat, nehogy megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát, mert annak komoly jogi következményei lesznek. A kolozsvári magyarok a Magyar Színházban emlékeztek az évfordulóra, Benkő Samu akadémikus értekezett 1848-ról, majd a volt Petőfi-szobornál megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát, melyen a fenyegetés ellenére sokan megjelentek . Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke utalt a délelőtt folyamán itt elhelyezett történelemhamisító, magyarellenes, uszító emléktáblára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

"A magyar revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a román nemzetbiztonságot - állapították meg azon a tudományos értekezleten, melyet a Hírszerző Intézet tartott Bukarestben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ első igazgató-helyettese, Vasile Lupu tábornok által ismertetett elemzés szerint a gazdasági átmenettel járó negatív jelenségek kiváltották a gazdasági kémkedéssel és a külföldi gazdasági érdekek érvényesítésével foglalkozó erők romániai érdeklődését. Veszélyesnek és a nemzetbiztonságra nézve ártalmasnak tartja az elemzés a korrupciót, a politikai érdekcsoportok elszakadását az állami érdekektől, illetve a szervezett bűnözés eluralkodását. A fundamentalista iszlám mozgalmak Romániában is jelentkeznek: palesztin és kurd csoportok szervezkedésében nyilvánulnak meg. További veszélynek minősítette a (magyar) autonómiatörekvéseket, melyek ,,újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve" a román állam sérthetetlensége és egysége ellen munkálkodnak. /"Veszélyben" a nemzetbiztonság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

Petre Roman volt miniszterelnök tanúvallomást tett egy perben, a bukaresti katonai törvényszéken, azzal kapcsolatban, hogy még miniszterelnökként hogyan kellett menekülnie 1991. szept. 25-én. Amint kijelentette, próbált tárgyalni a bányászok vezetőivel, ám a kora délutáni órákban a testőrök azt javasolták, hogy hagyja el a miniszterelnöki hivatalt, mert nem tudják biztosítani épségét. Corneliu Ionescu, a biztonsági szolgálat ezredese szólította fel, hogy hagyja el az épületet. - Bár, mint kormányfő, az épületben kellett volna maradnom, emlékezett a volt miniszterelnök, mégis távozott, a Cotroceni-palotába. /Amikor a kormányfő menekült. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Szőcs Géza márc. 19-én Kolozsvárott tartott sajtótájékoztatót, hogy tisztázza magát a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány NTA/ pénzügyei kapcsán őt ért vádak alól. Azzal vádolták, hogy 13 millió forint céltámogatással nem számolt el. Közölte, hogy az összegből ingatlanok vett mint Kolozsváron, mint Budapesten, illetve az Orient Expressz lapra és az Erdélyi Szépmíves Céhre milliós összeget költött. A román sajtótudósítók kérdésére, hogy dokumentumokkal tudja-e igazolni állításait, Szőcs Géza azt válaszolta, hogy a bizonylatokat átadta Ábrahám Dezsőnek, aki előzőleg még úgy nyilatkozott a Romániai Magyar Szó hasábjain, hogy Szőcs Géza nevéhez nem fűződik semmiféle kétely az elszámolások tekintetében. Sajnálatos, hogy ugyanez az újság megfeledkezett erről és most lehozta Ábrahám Dezső jegyzékét. Amikor Szőcs Géza valamilyen lépést tesz, Ábrahám Dezső hátsó manipulációktól késztetve lejáratási kampányba kezd. Szőcs Géza többször hangoztatta, hogy politikai összeesküvés áldozata, az alapítvány ügyét Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ásatták elő, hogy megsemmisítsék őt. Szőcs Géza a sajtótájékoztatón tájékoztatót olvasott fel. Ebből kiderül, hogy ő céltámogatásokat kapott, melyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t, tehát nem az NTA vagyonából gazdálkodott. Az adományozó azonban nem élt panasszal. A Magyar Hitelbank nyolcmillió forintos céladományából egy Budapesten működő erdélyi magyar sajtóügynökség létrehozása történt meg /Bem rakpart 52./. A KMDSZ Alapítvány a megvásárolt ingatlant az időközben bejegyzett Eurotranssylvania Alapítvány tulajdonába adta. Ez az Erdélyi Híradó sajtóügynökség az erdélyi magyarság külvilág felé irányuló kapcsolatteremtésének legjelentősebb hídfőállása. Ezt az irodát az ellenérdekelt erők szeretnék megszüntetni. Az Orient Expressz (Bukarest) lap a Szerencsejáték Rt 1,5 milliós céltámogatásában részesült, ezenkívül 450 ezer forintos sajtóalapítványi támogatásban. Az Erdélyi Szépíves Céh támogatására a Szerencsejáték Rt. 3 millió forintot ítélt meg. Ebből Kolozsváron ingatlant vásároltak és iroda-berendezést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Magyar Nemzet, márc. 20./

"Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke arra kérte a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottságának elnökét, Gheorghe Branzei képviselőt, hogy indítványozza az RMDSZ államkasszából történő finanszírozásának befagyasztását az 1996-os költségvetésben. Kérését Gheorghe Funar azzal indokolta, hogy az RMDSZ csak románellenes tevékenységre és az önálló Erdély létrehozására törekszik. A pártelnök érvei: 1. ha az RMDSZ bizonyítottan politikai pártnak határozza meg önmagát, ne kapjon az állami költségvetésből, a többi párttól eltérően; 2. ha az RMDSZ magát egyaránt szövetségnek is és pártnak is tartja, akkor ne kaphasson többet pénzt a Nemzeti Kisebbségi Tanácstól, amíg nem számol el az eddig juttatott pénzekről; 3. ne jusson több állami költségvetési pénz annak az RMDSZ-nek, amely az eddig - "itthonról, Magyarországról és külföldről" - kapott támogatásait az egységes román nemzeti állam ellen fordította. /RMDSZ ? pénz nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD közzétette jelentését. A jelentés szerint Magyarországon, Oroszországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Észtországban már a magánszektor adja a gazdaság termelésének több mint felét. Csehországban a nagy állami vállalatok 81 százaléka, Magyarországon 75 százaléka, került magánkézbe, viszont Romániában 13, Bulgáriában pedig 10 százalék ez az arány. /OECD-jelentés a kelet-európai magánszektorról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának márc. 20-i kolozsvári ülésén tisztázó vita folyt, hogy előkészítsék az RMDSZ Operatív Tanácsának márc. 21-i, Marosvásárhelyen tartandó ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 744. sz./

A Szentkorona és az ország címere az egyetemes magyarságjelképe, amely magában hordozza a múltat, jelent és jövőt. Dr. Molnárfi Tibor könyve hasznos iránytű egy megváltozott világ értékrend-káoszában. A magyar történelem két alapszimbóluma összeköti a nemzet bárhol élő tagjait. A reprint kiadás Kolozsváron jelent meg. Dr. Molnárfi Tibor: A Korona /Regnum Marianum/. A valóság mítosza, a mítosz valósága (Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1996). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A könyvet először a Szent István Társulat (Budapest, 1996/ adta ki, ez szolgált a reprint alapjául. Molnárfi visszapillantott a címer kialakulására, majd a Szent Korona fogalmáról, a Szent Korona tanáról ír, és arról, hogy Szent István felajánlotta az országot Szűz Máriának, ezért hazánk Regnum Marianum. A Szent Korona eredetét tárgyalva Csomor Lajos /Szent István Koronája nyomában, Panoráma, Budapest, 1987/ és mások munkásságára hivatkozott.

"Markó Béla, mint elmondta, az RMDSZ élére történt megválasztása óta igyekezett egyensúlyt tartani a különféle nézetek és platformok között. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban megjelent interjújában megállapította: "Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket". Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a Szövetségi Küldöttek Tanácsának csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval kevesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. "Viszont én ezt elvárom - hangsúlyozza Markó -, mert a szövetségi elnöknek az a felelőssége, hogy a szervezet milyen álláspontot és véleményt képvisel. S attól, hogy valaki szövetségi elnök, nem azt jelenti, hogy neki bármikor bármilyen ügyben igaza van és bármit gondol, az azonos az RMDSZ véleményével." Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Markó Béla leszögezte: "mindenki felelős (abban), hogy vállalja-e az egyeztetést, illetve azt, hogy egyéni hiúságait, ambícióit félretéve most legfontosabb feladatainkra összpontosít." /"Mindenki felelős" Interjú a Tőkés-Markó vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

Márc. 20-án a parlament két házának együttes ülésén kezdődött el az 1996-os állami költségvetési terv általános vitája, amelyen Mátis Jenő képviselő mondotta el az RMDSZ parlamenti csoportjának értékelését a költségvetési tervről. Emlékeztetett, hogy az 1995-ös év nem jelentett pozitív fejlődést 1994-hez viszonyítva. A kereskedelmi mérleg deficitje szinte ötszöröse az előző évinek, az ország valutatartalékai pedig 500 millió dollárral csökkentek. Súlyosbodott a gazdasági egységek eladósodása, a gazdasági válság elmélyült, a nemzeti pénznem tovább romlott a konvertibilis valutákhoz viszonyítva (45,9 százalékkal esett a lej értéke a dollárhoz viszonyítva). Az 1996-os prognózisok a képviselő szerint alaptalanok. A terv szerint az ipari termelés 4,7 százalékos növekedését úgy érik el, hogy a költségvetés deficitje 900 millió dolláros lesz. A tervezett 20 százalékos infláció eleve lehetetlen becslés, figyelembe véve az eddig bekövetkezett árrobbanást. Mindezek alapján bizonytalannak tűnik az egész állami költségvetési terv megalapozottsága. - Az RMDSZ parlamenti csoportja többszörös hozzászólásainak következtében az 1995-ös évben módosították az állami költségvetési terv helyi tanácsok finanszírozására vonatkozó fejezetét, de sem sikerült a helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiáját megvalósítani. /Sz. P.: Alaptalan az 1996-os költségvetési terv - véli az RMDSZ parlamenti csoportja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Sújtson le a törvény szigora mindazokra, akik márc. 15-én Marosvásárhelyen nem tartották tiszteletben az idegen zászlók és felségjelek kitűzését szabályozó törvényes előírásokat - követelte az elnöki hivatalhoz, a parlamenthez és a kormányhoz eljuttatott tiltakozásában a Román Nemzeti Egységpárt marosvásárhelyi szervezete. /A marosvásárhelyi RNEP tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Márc. 18-án, Ramnicu Valceán megalakult az RMDSZ Valcea megyei szervezete. (Valcea megyében száznál több magyar család él.) Az alakuló ülésre Lázár Rozália-Zelma nevében a Valcea megyei magyar közösség kérésére került sor. Az ügyvezető elnökség részéről Boros János, az Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztály főelőadója és Dáné Tibor Kálmán, a Művelődési és Egyházügyi Főosztály előadója tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről, célkitűzéseiről. Az alapító tagok ideiglenesen egy öttagú választmány mellett döntöttek, amelynek elnökévé Lázár Rozália-Zelmát, művelődési alelnökké Trunca Évát, szociális alelnökké Paltineanu Annamáriát, a gazdasági-pénzügyi alelnöki tisztségre pedig Molnár Juliannát választotta meg. Az új szervezet legfontosabb célkitűzései közé tartozik az anyanyelv ápolása, találkozók szervezése, illetve a megye magyar lakosságának megkeresése és bevonása a társadalomszervező munkába. /RMDSZ-szervezet alakult Valcea megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A magyarországi Joseph Pulitzer Emlékdíjat márc. 20-án osztották ki Budapesten, a határokon túliak közül életművéért Gáll Ernő és a kolozsvári Korunk szerkesztősége részesült a díjban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

"A vezető kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) úgy döntött, hogy immár egyetlen koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpártot felszólítja, hogy jelentse be ő maga hivatalosan a szakítást. A RTDP azt nehezményezte, hogy az RNEP "az RMDSZ szövetségesének" nevezte, illetve azt, hogy olyan politikai kezdeményezésekkel áll elő, melyekben nem egyeztet vele. Adrian Nastase, az RTDP ügyvezető elnöke szerint valószínű, hogy ez a koalíciós együttműködés "végének a kezdete", s már csak egy lépés választja el pártját attól, hogy véglegesen szakítson Funar pártjával. /Egyedül marad a fő kormányzópárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Tóth Sándor beszélt életútjáról. A háború után illegalista múlttal politikai karrier állt előtte, felhozták Bukarestbe, a Központi Bizottság tagja lett. Salamon József, későbbi nevén Bogdan Iosif hozta őt fel. Tóth Sándor viszont hamarosan közölte, hogy ő tanulni akar, így került Kolozsvárra. 1946-ban kezdődött a Gaál Gábor elleni hajsza, Emil Isac támadta őt meg a Romania liberában. Tóth Sándor az 1956-os forradalom után döbbent rá arra, hogy a rendszer nem reformálható meg. Ugyancsak belátta, hogy nincs mód megfékezni a román nacionalizmust, csak a világ közvéleménye segíthet. 1954-ben megbízták Tóth Sándort, hogy készítsen tanulmányt a magyar nacionalizmusról. Elkészült 110 oldalas tanulmányában úgy elemezte a magyar nacionalizmust, hogy "azt román sem teheti kirakatba". Romániában Gaál Gábor írásait kiadták, de meghamisított, meghúzott szövegek szerepeltek a kötetben, akkor Tóth Sándor átcsempészte Magyarországra az akkor már áttelepült barátjának, Tordai Zádornak az eredeti szövegeket. Ugyancsak barátjával írta meg a Jelentés Erdélyből című összefoglalást, amely Lázár György álnévvel jelent meg a párizsi Irodalmi Újságban. Ennek folytatását is megírta, az a Párizsi Füzetekben látott napvilágot. Tóth Sándort sok megaláztatás érte Erdélyben, 1988-ban áttelepült Budapestre. 1989-ben terjedelmes tanulmányt szentelt a román írástudóknak a román nacionálkommunizmusban vállalt szerepéről. Arra is kitért, hogy a román nacionalizmus hogyan fogja lerázni magáról kommunista múltját, hogyan fogja a magyarok, zsidók és egyéb "idegenek" nyakába varrni azt, amiből ők profitáltak a legtöbbet. A dolgozatot franciára fordítva a nyugati közvéleménynek és az emigrációnak szánta. Sajnos, nem jelent meg. 1991-ben adták csak ki románul Quo vadis Románia? címmel, Gelu Pateanu fordításában. Alig vette észre a könyvet néhány vatrás. Tóth Sándor Tamás Gáspár Miklóssal, előtte Kende Péterrel keveredett vitába. Tóth Sándor évtizedek óta dolgozik másik könyvén, amelyet Gaál Gábor életművéről ír Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából címmel. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 22-28./"

"Románia lakosságának 12 százaléka beszéli folyékonyan a magyar nyelvet - közölte egy nemrégiben végzett felmérésre utalva a PRO TV. Abban az esetben, ha Románia csökkenőfélben levő lakosságát 22,7 millió fő, akkor ez a 12 százalék 2 731 000 folyékonyan magyarul beszélő román állampolgárt jelent. Körülbelül egymillió százezren vannak tehát Romániában azok, akik nem vallják magyarnak magukat, de igen jól beszélik anyanyelvünket. Ez a 12 százalék Románia egész területére, tehát a Regátra is vonatkozik. Szabó Csaba szerint levonható az egymillió százezerből százezer a Regát számára: így egymillió nem magyar, de magyarul folyékonyan beszélő jut Erdélyre. Ennek zömét a magyar nyelvterületeken születettek-nevelkedettek, valamint az erdélyi gyökerűek adják. Bihar megyében az 1992-es népszámlálás 180 682 magyart talált. Mennyi lehet a nem magyar, de magyarul jól beszélők száma a megyében? Mondjuk, a magyarság fele: kb. 90 000. Így Kolozs megyében - ahol 145 405 magyart tartanak számon - ez a szám 73 000 felé közelítene. A magyarlakta megyéket hasonlóan számba véve mindig hiányzik félmillió! Szabó Csaba szerint a hiányzó félmilliót nem a magyarságukat bizonyos okokból kifolyólag "letagadók" között kell keresni, bár kétségkívül sokan vannak ilyenek is. /Szabó Csaba: Erdélyben hódít a magyar nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

Emil Constantinescu, a Romániai Demokratikus Konvenció elnöke sajtótájékoztatóján beszélt a szervezet Szerződés Romániával elnevezésű programjának pénzügyi fedezetéről. A programot eredetileg 87 szakértő dolgozta ki, és ezek képviselői válaszoltak az újságírók kérdéseire. A program első szakaszának életbe léptetése alig háromszor annyiba kerülne, mint amennyi jelenleg a kormány főtitkárságának költségvetése. Általában a források biztosításában igen nagy szerepet kapna a kormány, a parlament és az elnökség hatalmas kiadásainak megnyibálása. A Szerződés Romániával program sok új munkahelyet és tetemes lakásépítési kampány megkezdését ígéri. /Szerződés Romániával. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Gheorghe Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári polgármesteri hivatal faxgépéről küldte szét a legújabb RNEP-nyilatkozatot. Csak a cigányok és a magyarok számára nyújt lehetőséget a párttörvény, hogy etnikai pártot hozzanak létre, mivel más nemzeti kisebbségek nem tudnak összetoborozni 10 000 tagot - ezzel érvelt nyilatkozatában Funar amellett, hogy az Alkotmánybíróság törölje az etnikai pártszervezést megengedő szakaszokat. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az RTDP, az RDK, a DP és az RMDSZ között titkos szerződés létezik, amelynek alapján az RMDSZ elérte céljait az oktatásban és a helyi közigazgatásban. És el fogja érni a magyar autonóm területek törvényesítését és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való nyilvánítását az egész országban - jövendölte Funar. /RNEP-visszhang a párttörvényre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese arról tájékoztatott, hogy a testnevelési karon is kértek magyar csoportot, mert itt is tanárképzés folyik. Ígéretet kaptak, hogy teljesítik óhajukat. Szilágyi Pált két magas rangú román politikus arról biztosította, hogy anyanyelven lehet felvételizni azokon a karokon is, amelyeken nem tanárképzés folyik. Azonban ez az ígéret csak szóban történt és nem írásban. A tanügyi törvény ugyanis nem engedi meg az anyanyelvű felvételit azokon karokon, ahol nem tanár- és művészképzés folyik. Szilágyi Pál ismertette a javasolt magyar felvéteik keretszámokat. A matematikán 50-et, az informatikán 25-öt, fizikán 30-at, matematika-fizikán 20-at, színin 10-et, teatrológián 5-öt, történelmen 25-öt, filozófián 25-öt, lélektanon 15-öt, pszichopedagógián 15-öt, szociológián 15-öt, szociális gondozóin 10-et (ez újdonság), pedagógián 10-et, könyvtárin 10-et, testnevelésin 25-öt (ez is újdonság), újságíróin pedig 10 magyar helyet javasoltak a minisztériumnak. /Kiss Olivér: Magyar csoport a testnevelés karon? Interjú Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Kolozsváron Radu Sarbu parasztpárti polgármester-jelölt kifejtette, hogy Funar nemsokára ismét lecigányozza Iliescut, mert az RNEP megismétli a négy évvel ezelőtti taktikáját: kinevezi magát ellenzéki pártnak, hogy ne osztozzon a katasztrofális kormányzás felelősségében. A sajtótájékoztatón kiemelték, hogy a parasztpárt és a konvenció számít a magyarok szavazataira a polgármester-választáskor. Radu Sarbu ígérte, amennyiben ő lesz a polgármester, akkor az Antonescu-szobor lekerül a helyi tanács napirendjéről. /N. Á.: Parasztpárti sajtóértekezlet Utalások tekintélyes információforrásokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"Ion Iliescu államfő terjedelmes interjút adott a Süddeutsche Zeitung tudósítóinak tavaly dec. 20-án. Ezt közölte a Dimineata bukaresti napilap márc. 23-i száma. Ebben Iliescu kifejtette, hogy a romániai magyarok minden szempontból parlamenti és helyi képviselet, anyanyelvi oktatás, rádió- és tévéállomások és saját újságok - széles körű lehetőségekkel rendelkeznek, azonban "egyes szélsőséges elemek a magyarok soraiban azzal az igénnyel lépnek fel, hogy etnikai alapon területi autonómiával rendelkezzenek". Iliescu szerint az ilyen autonómia "nem ésszerű kérés, mivel gyakorlatilag ellentétes a fejlődés bármiféle európai koncepciójával. Mit jelent az etnikai alapú területi autonómia? Nincsenek olyan régióink, ahol csak magyarok élnek, csak két kis megyénk, ahol ők vannak többségben. ...Egy magyar etnikai autonómia elfogadása gyakorlatilag etnikai tisztogatást jelentene: ez ellentétes mindenfajta modern és demokratikus koncepcióval. Ez az egyedüli kérdés, amelyre vonatkozólag még vannak nézeteltérések, de még meg fogjuk vitatni és bizonyosan találunk majd megoldási utat". A román-magyar viszonyról az államfő azt hangsúlyozta, hogy miközben a világ a két ország közötti vitákról beszél, a kapcsolatok nagyon jók, erről Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén is szó volt. Iliescu elnök kijelentette: "A kisebbségi kérdés minden ország belügye, és az egyes országoktól függ, hogyan oldják meg saját kisebbségeik kérdését". Az európai normákra történő utalást azzal válaszolta meg, hogy "nem Franciaország szabja meg, miként oldja meg Németország a kisebbségek kérdéseit. Vannak nemzetközi mértékek, és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos román törvénykezés talán a legnyitottabb Európában". /Az etnikai autonómia ellentétes a fejlődés bármiféle európai koncepciójával Iliescu elnök interjúja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"