Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2009. április 30.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, találkozott Vasile Timis művelődés- és vallásügyi államtitkárral, akivel a két unitárius kollégium levéltári anyagának problémájáról beszélt. A kolozsvári kollégiumi könyvtár levéltárának egy része megtalálható az Akadémiai Könyvtárban, de a székelykeresztúri esetében csak szóbeszédek alapján indulhatnak el. Székelykeresztúron az unitárius egyház által visszakapott épületben működő Orbán Balázs Gimnáziumnak idén jár le az állam által előírt ötéves kötelező bérleti szerződés, de arra kérték az unitárius egyházat, hogy továbbra is biztosítsa számukra az oktatás feltételeit, amíg elkészül az új iskolaépület. Úgy döntöttek, hogy még egy évig biztosítják az állami gimnázium számára a szükséges termeket. Kolozsváron egy informatív jellegű megbeszélésre került sor, ahol az új egyházi vezetés próbálta átlátni a nemsokára felmerülő problémákat. A kolozsvári ingatlan esetében a bérleti szerződés csak 2011-ben jár le, de megbeszélést kezdeményeznek a Brassai-líceum és az unitárius kollégium vezetőségével a probléma megoldása érdekében. /D. I. : Döntöttek a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2009. április 30.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 4-e és 9-e között erdélyi turnét szervez, amely érinti majd Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Gyergyószentmiklóst, Csíkszeredát és Székelyudvarhelyt. Több mint tíz éve ez az első alkalom, hogy a temesvári magyar társulat nagyszabású erdélyi körúton bemutatja előadásait. Öt városban három előadás kerül színpadra: A brémai muzsikusok, amely elsősorban gyermekeknek szól, a Puha pihe, Ali Taylor kortárs drámaíró művének magyar nyelvű ősbemutatója, Barabás Olga rendezésében és az Amor omnia, a bolgár rendezőpáros: Peter Pashov és Zheni Pashova formabontó, élő zenével előadott produkciója. /Erdélyi turnén a temesvári magyar társulat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2009. április 30.
Az erdélyi magyar táncművészet helyzetképe, illetve a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményei kerültek terítékre a Tánc Világnapja alkalmával szervezett tudományos ülésszakon a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Tranzit Alapítvány által szervezett „Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón” elnevezésű tudományos konferencián. Horváth István, a szervező intézet vezetője hangsúlyozta: ki kell lépni az elmúlt évtizedek kisebbségpolitikája által létrehozott skanzenbe zártságból egy sokkal tágabb, a tánc másfajta funkcióit is kereső táncművészet irányába. Laskay Adrienne a Magyar Opera 19. és 20. század eleji tánc „repertoárját” ismertette, Juhász Csilla a Passeggio Historikus Együttes koreográfusa pedig a reneszánsz táncról beszélt. Az előadások kitértek a Romániai Magyar Néptánc Egyesület működésére is. A Deák Gyula által vezetett Háromszék Táncegyüttes keretében jött létre 2005-ben az M Stúdió elnevezést viselő mozgásszínházi műhely. Uray Péter, M Stúdió művészeti vezetője hangsúlyozta, a mozgásszínház műfaja olyan alkalmazott terület, amely bármiből építkezhet a harcművészetektől a balettig, a kortárs táncműfajokon át a színházi megoldásokig. Kelemen Kinga és Sinkó Ferenc előadása is a kortárs tánc bemutatását célozta, a kontakt improvizációról és a GroundFloor Egyesület tevékenységéről esett szó. Könczei Csongor vitaindító előadásának központi kérdése volt, hogy lehet-e beszélni erdélyi magyar néptáncművészetről a szakképzés hiányában? Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora az ősztől induló táncművészeti képzést ismertette. A tudományos ülésszak könyvbemutatóval zárult: a jelenlévők megismerkedhettek Könczei Csilla Táncelméleti írások című kötetével. A kolozsvári EFES (a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának kiadója) által megjelentetett kiadvány a magyar nyelvű tánckutatás terén hiánypótló. /Musca Szabolcs: Kilépni a skanzen-identitásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2009. május 2.
Idén ősztől a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán működő Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék új szakot indít: hároméves nappali képzés keretében művelődésszervező (vagy kulturális menedzser) szak is indul. Ezen a diákok a Kárpát-medence hagyományos népi kultúrájával kapcsolatos tudás elsajátítása mellett megtanulják a kulturális események szervezésének, a kulturális örökség megőrzésének, az önkormányzati munka ez irányú vonatkozásainak, a civil szervezetek életének, a pályázás és a kultúramenedzselés apró fogásait, csínját-bínját. Tizenhárom államilag támogatott és tíz fizetéses helyre lehet jelentkezni, a távoktatási formára harminc helyre. /Művelődésszervező szak indul Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./
2009. május 3.
Április 22-én a kolozsvári Piarista templomban a szentmise a Báthory-napok nyitó mozzanata volt. Jakubinyi György érsek prédikációjában a kötelességteljesítésre hívta fel a diákok figyelmét. A szentmisét követően a résztvevők átvonultak a Báthory István Líceumba, ahol Jakubinyi érsek megáldotta és Szent József tiszteletére felszentelte az iskola új kápolnáját. A kápolnaszentelés után az iskola dísztermében folytatódott az ünnepség. Tőkés Elek igazgató emlékeztetett az alma mater 430 éves fennállására. Az ünnepélyes megnyitó a diákok néptáncbemutatójával zárult. /Dénes Gabriella: Iskolai kápolna szentelése Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 3./
2009. május 3.
Április 17-én könyvbemutatót tartottak Kolozsváron, a kolozsvár-kerekdombi egyházközség közösségi termében. Jakab Gábor mutatta be legújabb könyvét: Húsz éve „szabadon” Csíksomlyón. Verbum Kiadó, Kolozsvár. /(bodó): Házi könyvbemutató. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 3./
2009. május 4.
A lap részletet közölt dr. Kovács Kiss Gyöngy történész az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben című tanulmányából. Az 1859-ben létrejött Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye, az Erdélyi Múzeum 1874-ben indul, Finály Henrik nyelvész- és történészprofesszor szerkesztésében. A folyóirat története hét szakaszra tagolható. I. (1874–1892) Finály Henrik nevével fémjelzett korszak. II. (1884–1891) A folyóirat borítójára hosszabb cím kerül: Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történelemtudományi (1888–1891 között: Történettudományi) Szakosztályának Kiadványai. Visszatérnek a hagyományos évkönyv-forma füzetes kiadványokhoz. Ezekben az években a szerkesztést Schilling Lajos egyetemi tanár, szakosztályi titkár végzi. Hegedüs István kolozsvári egyetemi tanár 1888-tól vette át a redakciós munkát. Az ő helyét Szinnyei József egyetemi tanár vette át 1891-től. III. (1892–1905) 1892-ben az első két füzet újra Erdélyi Múzeum címmel jelenik meg, a következő 14. évfolyamon keresztül a lap borítóján címként az Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi, Szakosztályának kiadványa megnevezés szerepel. Azt követően, hogy Szinnyei József 1893-ban a budapesti egyetemre távozott, Szádeczky Lajos egyetemi tanárt választották meg szerkesztőnek. A Szádeczky szerkesztette Múzeumban a történeti irány uralkodott. IV. (1906–1917) Az 1906. ében az akadémiai és a muzeális irányzat közti vita az utóbbi győzelmével lezárult. Erdélyi Pál szerkeszette 1906–1917 között a köteteket. Amikor 1919-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szellemi vezérkarából sokan elhagyták Kolozsvárt, még nem lehet látni, milyen jövő vár az Erdélyi Múzeumra. V. (1930–1941) Az 1918-tól 1929 végéig tartó években az Erdélyi Múzeum megjelenése szünetelt. 1930-ban György Lajos szerkesztésében az Erdélyi Múzeum, újraindult. VI. (1941– 1947) E szakaszban a Szabó T. Attila szerkesztette az Erdélyi Múzeumot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek a hatalom általi felszámolásával az Erdélyi Múzeum is megszűnt. VII. (1991–től) Indulásától kezdve a leghosszabb kényszerszünetet az 1947–1991-es periódus jelentette az Erdélyi Múzeum életében. Az LIII. kötetével induló legújabb folyam címoldalán az alábbi megnevezés szerepel: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. Az évente négy lapszámba szerkesztett folyóirat szerkesztői: Benkő Samu, Dávid Gyula, Faragó József, Mócsy László. Az 1994. 3–4. füzettel felelősszerkesztő-váltás következett be a lap életébe, Benkő Samut Csetri Elek követte. 1995-től a Múzeum angol, román, magyar tartalomjegyzékkel, valamint az egyes tanulmányok végére csatolt angol nyelvű kivonatokkal jelenik meg. 1997-től újra módosul a szerkesztőség összetétele, Csetri Elek felelős szerkesztői munkáját Faragó József, Egyed Emese, Vetési László és a szerkesztőségi titkári teendőket felvállaló Kerekes György segíti. 1998-ban a Múzeum felelős szerkesztői feladatainak ellátásával az Egyesület Antal Árpádot bízta meg, aki Egyed Emese, Kovács András, Tánczos Vilmos, Veress Károly, Vincze Mária és Kerekes György szerkesztőkkel végzi a redakciós munkát. Az 1999. 3–4. füzettől a felelős szerkesztői megbízatást Kovács Kiss Gyöngy vette át. Az 2004. 3–4. füzettől a folyóirat címe: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnökségének és Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. /Az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2009. május 4.
A kolozsvári a Báthory István Líceum kórusa 30 éves lett. Az iskola fennállásának 430. évfordulóján újból együtt énekeltek az egykori kórustagok a jelenlegi vegyeskarral. /Harminc éve egy kórusban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2009. május 4.
Nagy sikerrel rajtolt az első Unite2Night Fest Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium és az Erdélyi Unitárius Webrádió szervezésében. Az április 25-én induló rockzenei fesztivál lényege fellépési lehetőséget biztosítani minőségi alternatív rockzenét játszó fiataloknak/diákzenekaroknak. /Solymosi Zsolt, szervező: Unite2Night Fesztivál az unitárius kollégium udvarán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2009. május 4.
Életének 80. évében Szegeden elhunyt a Szabadság nagyra becsült munkatársa, László Ferenc /Kolozsvár, 1930. márc. 10. – Szeged, 2009. máj. 1./, aki csaknem hatvan esztendőn keresztül írt magyarul sportról Erdélyben. 1950-ben lett a kolozsvári Igazság sportszerkesztője. 1956-tól a lap sportrovatvezető főmunkatársa volt. Szintén az ötvenes évek elejétől dolgozott a Kolozsvári Rádiónak, amelynek sportműsorát 1954–1969 között vezette. 1989 decembere után a Szabadság sportrovatvezetője és az újraindult Kolozsvári Rádió sportrovatának oszlopos munkatársa volt. Halálával az erdélyi magyar újságírás talán leghosszabb ideig alkotó hírlapíróját, rendkívül művelt, sokoldalúan tájékozott tagját veszítette el. /Tibori Szabó Zoltán: Elment László Ferenc, az erdélyi sportújságírás doyenje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
2009. május 5.
Az erdélyi magyarság összefogása biztosíthatja csak, hogy e közösség saját hazájában élhető jövőt teremthessen magának, csak ez biztosíthatja európai szinten is az erős magyar érdekképviseletet – hangsúlyozta május 4-én Sepsiszentgyörgyön Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A két politikus beszédével indította az RMDSZ és az EMNT közös európai parlamenti választási kampányát. Tőkés és Markó a Tamási Áron Színház előtti téren felállított színpadon, több ezer ember előtt fogott kezet egymással. Beszédeikben üdvözölték, hogy a két szervezetnek sikerült tető alá hoznia a közös választási listát, amelyet Tőkés László vezet. Reménykednek abban, hogy három-négy képviselőt is képesek lesznek bejuttatni az európai törvényhozó testületbe. /Közös állásfoglalás az összefogás mellett Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ „Önök akarták, önök kérték, önök parancsolták. Ezt a parancsot mi teljesítettük” – fejtette ki Markó Béla, hangsúlyozta az autonómia fontosságát. Tőkés László Orbán Viktor budapesti beszédéből kiindulva azt mondta, „elég volt a román nacionálkommunizmusból, a mesterséges betelepítésekből, Székelyföld etnikai arányainak a mesterséges megváltoztatásából, a romániai magyarság jogfosztásából. Elég volt erdélyi magyarságunk önfeladásából”. Tőkés szerint mindenkinek hinnie kell a nemzeti autonómia sikerében, különben „hiába minden”, majd Gábor Áron szavait parafrazálva kijelentette: „Lesz ágyúnk, lesz autonómiánk”. Sógor Csaba rámutatott: „erős Székelyföldre nemcsak az erdélyi magyarságnak lenne szüksége, hanem az egész országnak”. /Kovács Zsolt, Mihály László: Közkívánatra jött létre a magyar összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2009. május 5.
Amit a több mint negyven évig tartó kommunizmus nem tudott tönkretenni, azt húsz év alatt sikerült a jelenlegi rendszernek. Az előbbiben nagyjából csak a falvakat rombolták, gigantikus iparosítási tervek megvalósítása érdekében. Az iparosítás jelszavával lerombolták Kolozsvár külvárosait (mellékszándék az egy tömbben élő magyar lakónegyedek feloszlatása volt!) és „beültették” az új proletariátusnak fedelet nyújtó tömbház-rengeteggel. A belváros jellegén azonban nem változtattak. A funári polgármesterkedés óta viszont erre megy ki a játék. „Átírni” a Főteret. Előbb csak a város jelképévé vált Mátyás-szobrot tűzdelte körbe Funar „trikoloros” zászlókkal, aztán „megpatkoltatta” a szobor talpazatát elhíresült feliratú táblájával. Majd feltúratta körülötte a teret római kori régészeti leleteket „kutatva”. Aztán jött a nagy „bukás”, új polgármester, más irányzatok. Akkor még sokan azt hitték, eljött a város „jobb világa”. A gödröket betömték, de hogy mégis maradjon belőlük emlékre való, egy részét üvegfedél alá helyezték. Aztán körbekerítették a Mátyás-szobrot. Renoválás miatt. A valamikor oly szép, nyugalmat árasztó Főteret most bekerítették. Átalakítják. „Multifunkcionálissá” teszik. A jelképpé vált szoborcsoport ne álljon olyan délcegen!. A monumentális térből újból vásártér lesz. /B. É. : Figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2009. május 5.
Az együtt- és különélés sajátosságairól, kölcsönhatásairól és érdekességeiről Ezer esztendő – együtt és külön címmel Vetési László szórványügyi szakelőadó tartott előadást múlt héten Kolozsváron. Leszögezte: Erdély egységes földrajzi terület, bárki bármit mond, együvé tartozik. Románia lakosságának 6,6 százaléka magyar, ebből 500 ezer szórványban él. Vetési hangsúlyozta: különbség van a magyar szórvány és a vallási szórvány között. Lestyán Ferenc Megszentelt kövek című könyve alapján képekben mutatta be az erdélyi templomokat, majd beszélt a Romániában létező egyházakról. A kölcsönös együttélés ugyanakkor hangsúlyozta a kölcsönös asszimilációt, elrománosodott magyar falvakkal és elmagyarosodott román falvakkal példálózva. Olyanra is volt példa, hogy két felekezetnek egy telken van a temploma. Ennek ellenpéldájaként hívek nélküli templomokat is bemutatott. Az előadás az orsovai templom bemutatásával végződött. A posztmodern katolikus templomban nyolc nyelven misézik a pap. /Jakab Judit: Együtt és külön képekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2009. május 5.
„Az erdélyi magyar kisebbségnek napjainkban az a küldetése, hogy megmaradjon, ezt azonban aligha tartom elképzelhetőnek, ha minden családban mindössze egy gyermek születik” – mondta Bíró Ernő hatgyermekes kolozsvári családapa, a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott előadásában. Ha valaki tényleg „magyarkodni” akar, kezdje azt a családban. Legyen példaértékű családja. /Ferencz Zsolt: Nagycsaládok, többgyermekes apák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2009. május 5.
Május 5-én este a kolozsvári színház új stúdiótermében vendégszerepel a temesvári Csiky Gergely Színház Puha pihe című előadásával, Barabás Olga rendezésében. A szerző, Ali Taylor, fiatal angol drámaíró. /Puha pihe – A Temesvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2009. május 5.
A Korunk Akadémia meghívására Kolozsvárra érkezett Magyarországról Oravecz Imre költő, műfordító, A hopik könyve, a Halászóember és az Ondrok gödre című, a Jelenkor Kiadónál megjelent kötetek szerzője. A Kolozsvár Társaság székházában tartott író-olvasó találkozón a meghívottal Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztője beszélgetett. /Ferencz Zsolt: Kolozsvári találkozás Oravecz Imrével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2009. május 6.
A magyar felsőoktatási igények terén segítséget jelent a hálózati rendszerben működő Sapientia EMTE és a Partium Egyetem. Romániában magánintézetként működő, valójában a magyar állam által fenntartott alapítványi egyetemekről van szó. Nyolcszáz magyar végzős középiskolás 55 százaléka nyilatkozta nemrég a Partiumban, hogy magyarul szeretné folytatni tanulmányait az egyetemeken, s mindössze hat százalékuk pályázik arra, hogy magyarországi intézményekben tanuljon tovább, derült ki egy felmérésből. Az Erdélyben magyarul érettségiző és közülük továbbtanulni kívánóknak alighanem a fele vagy még nagyobb hányada magyarul folytatná tanulmányait, ha tehetné. Azonban a magyar hallgatók csupán harmada tanul anyanyelvén. Itt szűk keresztmetszetről, asszimilációs kényszerhelyzetről van szó. Örömhír, hogy Marosvásárhelyen tovább erősödik a magyar műszaki képzés. Ennek újbóli megjelenése kimondott vívmány, és a Sapientia stratégáit dicséri. A mérnöki képzésből tiltotta ki ugyanis elsőnek a magyarul tanulókat a homogenizálásra törekvő hatalom, amikor a kolozsvári almérnöki intézetben 1954-ben felszámolta a magyar tagozatot. Következett az agronómiai magyar oktatás elsorvasztása. Legújabb hír szerint Kolozsváron a Sapientia gondoskodik az egyik legfájóbb hiány orvoslásáról is: jogászképzést indít magyar nyelven. Annak elsorvasztása volt a valamikori beolvasztott Bolyai egyetemi-maradvány sorozatos megcsonkításának egyik legbotrányosabb fejezete. /B. Kovács András: Haladás és egy helyben topogás (Egyetem-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./
2009. május 6.
A 2008. november 5-én jegyzett keretszerződés kiegészítéseként május 4-én együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Külügyi Intézet, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Európai Tanulmányok Tanszéke és a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politikatudományi Tanszékének képviselői. Bodó Barna elmondta, a megállapodás eredményeként magyarországi oktatók tartanak előadásokat a Kolozsváron tanuló diákok számára, és az elkövetkező időszakban magyarországi szakmai gyakorlatok megszervezésére kerülhet sor. /F. Zs. : Előrelépés a tudományos kutatás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2009. május 6.
Április 28–29-e között a Kisebbségkutató Intézet meghívására Kolozsváron jártak a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársai, népzene- és néptánckutatói. Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón című konferencián a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményeiről tartottak előadásokat a Tranzit Házban. Pávai István az erdélyi népi tánczene kutatásáról értekezett, Karácsony Zoltán a korai erdélyi filmes táncgyűjtések kritikai áttekintésére vállalkozott a kezdetektől 1963-ig, Pálfy Gyula egy vegyes lakosságú erdélyi falu, Gerendkeresztúr táncait elemezte, Felföldi László az elmúlt évtizedek magyar néptánckutatásában, a táncoktatásban és a hagyományőrzésben jelentkező modernizációs törekvésekről beszélt, végül Fügedi János a notáció szerepének fontosságát hangsúlyozta a tánc tudományos feldolgozásában. A kutatók másnap bemutatták a budapesti Zenetudományi Intézet Martin György (1932–1983) által alapított Néptánc Osztályát, valamint Archívumát, amely Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű gyűjteménye. A felbecsülhetetlen szellemi hagyatékot tároló Archívum anyagát folyamatosan digitalizálják. A digitalizált on-line adatbázisok megtekinthetők a www.zti.hu honlapon. /Könczei Csongor: Kolozsváron a budapesti Zenetudományi Intézet munkatársai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2009. május 6.
A Kolozsvári Református Kollégium kamarakórusa első díjat nyert az iskolai kórusok területi versenyén, így részt vehetett a május 1–3-a között Focsaniban megrendezett országos szakaszon is, ahol harmadik helyezést ért el, jelezte Székely Árpád karnagy, a kollégium igazgatója. /N. -H. D. : Díjazták a kórust. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2009. május 6.
Az erdélyi barokk építészet emlékeinek kutatói nem nélkülözhetik azokat az alapkutatásokra épülő szakkönyveket, melyek Biró József tollából születtek – írta Sas Péter a Biró József nagyváradi születésű művészettörténész emlékének és életművének felidézésére kiadott, Erdély beszélő kövei /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2008/ című könyv utószavában. A kötetet szerkesztője, Sas Péter magyarországi művelődéstörténész jelenlétében mutatták be Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Biró József erdélyi magyar festőművész, grafikus, műemlékvédő szakember, művészettörténész és építészettörténeti szakíró volt. Biró József Nagyváradon született 1907-ben, Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után a Bihar megyei és Nagyváradi Régészeti és Történeti Egylet múzeumának könyvtárosa és levéltárosa volt, majd a bonchidai kastélyban elhelyezett 30 ezer kötetes családi könyvtárat rendezte. Erdély szinte minden barokk műkincse érdekelte, a terepkutatások mellett a levéltárakat is szívesen látogatta. Hidat képezett a magyarországi és a romániai művészettörténet között. 1945. január 6-án, 38 éves korában Budapesten vele és édesapjával is végeztek a nyilasok. /Ferencz Zsolt: A Bánffy-palotától a Szent Mihály-templomig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2009. május 6.
Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője értelmezte az RMDSZ áprilisban tartott kongresszusát. Ezen „a bukaresti politikai elit, mondhatni, az RMDSZ elé járult. ” Törzsök Erika szerint „a romániai magyar érdekképviseleti szervezet megkerülhetetlen a román politikában, s talán valami új felé halad”, véget vet a sérelmi politikának, másként fogalmazza meg az adok-kapok viszonyt. Ezeket a számlákat a román állam előbb vagy utóbb rendezni is fogja. Törzsök Erika leszögezte: „A gyűlöletkeltés, a rasszizmus, az etnikai háború, az ortodox nacionalizmus képlete lejárt. ” Az alkufolyamat „egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” A főosztályvezető a magyarországi helyzetet élesen elítélte, szerinte „nem többség és kisebbség néz farkasszemet egymással, hanem a teljesíthetetlen ígéretspirálból kiábrándult rezignált többség szkepticizmusa a hangosan acsarkodókkal. ” „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején. ” „Romániában a szemben álló felek felismerték, hogy miért érdemes egymást versenyképes helyzetbe hozni. Magyarországon a versenytől való félelem miatt vezették be annak idején a numerus clausust, és azóta is uralja az országot a megmérettetéstől való félsz. Ezért volt üdítő látni Kolozsváron ezt a politikai összeméredzkedést. ” Törzsök Erika szerint MSZP, az MDF és SZDSZ elismerő kívülállókként voltak a kongresszuson. Ez jó. A Fidesz üzenete mutatta, „most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika. ” Németh Zsolt „a Fidesz nevében úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél. ” /Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7./ Emlékeztető: A magyar nemzetiségű intézményvezetők politikai alapon történő leváltása a magyar többségű megyékben nemcsak politikai, hanem etnikai tisztogatásnak is minősül – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. /Markó: Etnikai tisztogatás zajlik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2009. május 7.
A jelenlegi helyzetben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői szerint az lenne a legjobb, ha menesztenék a Boc-kabinetet vagy Traian Basescu távozna államfői tisztségéből – hangzott el a párt kolozsvári székhelyén tartott sajtótájékoztatón. /PNL: Basescu mondjon le! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2009. május 7.
Átalakítják a kolozsvári Főteret, az erdélyi magyarság szimbolikus terét. Történelmünk jelentős szelete semmisül meg a szemünk láttára. Hol vannak a civil szervezetek, hol vannak a politikusok? Miért nem szerveztek civil tiltakozást, a városi tanács RMDSZ-es tagjai miért fogadták el az átalakítási terveket ebben a formában? Az átalakítást nem a korszerűsítés vezérli, a hátsó szándék az, hogy kitöröljék „ittlétünk még meglévő nyomait” – írta a lap munkatársa. /Köllő Katalin: Miért hagytuk, hogy így legyen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2009. május 7.
Soha ennyi neves geológus, egyetemi tanár és geológushallgató nem járt Háromszéken, mint áprilisban. Budapest, Miskolc, Kolozsvár és Csíkszereda egyetemein tanuló diákok végeztek többnapos terepgyakorlatot a megye legkülönbözőbb geológiai feltárásainál, természet- és környezetföldrajzi objektumainál. Az a program, melyet a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szakemberei állítottak össze, arról tanúskodik, hogy ez a táj nem is olyan szegény ásvány-, kőzet- és őslénytani, valamint más földtörténeti objektumokban, mint ahogyan azt sokan hiszik. Tusnádfürdőn Kisgyörgy Zoltán tartotta a megnyitó előadást Erdővidék földtani megismerésének történetéről. Tóth Levente baróti geológus bemutatta Erdővidék egyetlen és utolsó lignitfejtőjét. A Kézdivásárhelyen élő Bartha Zsolt, a gelencei kőolaj-kitermelés egykori gyakorló geológusa mutatta be mindazt, amit a mélyben lévő háromszéki kőolajról és annak igen költséges kitermeléséről tudni kell. Megtekintették Európa legnagyobb természetes mofettáját, a torjai Büdösbarlangot. Dr. Mosonyi Emília, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa A Keleti-Kárpátok tektonikai szerkezete címen tartott előadást. /Kisgyörgy Zoltán: Mit rejteget megyénk földje? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./
2009. május 7.
Bálint Lajos kolozsvári műszaki könyvszerkesztő veheti át az első Domokos Géza-díjat. Domokos Géza (1928– 2007) a romániai magyarság kiemelkedő személyisége, a Kriterion Könyvkiadó egykori igazgatója, az RMDSZ egyik alapítója és első elnöke volt. Emlékét őrizve, az általa alapított Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy díjat létesít, amelyet minden év májusában, születésének évfordulója alkalmából adnak át a könyvkiadás egy-egy olyan háttéralkotójának, akik nélkül nem léteznének és továbbra sem jelenhetnének meg a romániai magyar közösség számára igen fontos könyvek. Bálint Lajos élete és munkássága 1970-től összeforrott az akkor létesített, Domokos Géza vezette Kriterion Könyvkiadóval. Nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel a könyvtervezéssel és a könyvek műszaki szerkesztésével, nyolcvanadik életévén túl. /Domokos Géza-díj Bálint Lajosnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2009. május 7.
Május 7-én Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában csíkszeredai estet tartottak. A rendezvényen láthatták Ádám Gyula Arcpoétika című fényképkiállítását. A HMKK-Könyvek sorozatban megjelent fotóalbumokat Péter Boglárka ismertette: Ádám Gyula egyéni albumai közül a Zsindelyország. Székelyvarság képekben, a Barangolás – Borszék és környéke, a Csíkszeredáról szóló Egy város lenyomata, az Arcpoétika, a Napom, napom fényes napom, a Képek a Gyimes völgyéből és a Száz év fényei című albumokat. /HMKK: Hargita Megyei Kulturális Központ/ Ádám Gyula és Bajna György Óda Gyergyóremetéhez című 2007-es albuma mellett szó esett Bálint Zsigmond Lélekőrző falvaim (2009) és Nagy P. Zoltán Címerem: fény és árnyék (2008) című albumairól is. /Ferencz Zsolt: Csíkszeredai est a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2009. május 7.
Az Erdélyi Képírók Egyesülete (ERKE) mutatkozott be a kolozsvári Bretter György Irodalmi Körön. A pár hónapja bejegyzett fotóklub fényképeit tekinthette meg a közönség, Soós Attila, az egyesület elnöke elmondta, a megalakulás óta a fotóklub aktív tagjainak száma több mint félszázra emelkedett. Idén már rendeztek egy fotóstábort, a kolozsvári Atmoszféra kávézóban pedig megnyílt első kiállításuk. /R. Kiss Kornélia: Népszerű az Erdélyi Képírók Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2009. május 7.
Történelmi jellegű könyveket mutatott be a marosvásárhelyi Mentor Kiadó a Kolozsváron tartott Mentor-esten. Gagyi József: Fejezetek Románia 20. századi társadalomtörténetéhez című kötete csak a nagy fejezeteket ragadja ki a társadalomtörténetből. Az Időtár I. (Marosvásárhely történeti kronológiája a kezdetektől 1848-ig) című kiadványt szerzője Sebestyén Mihály. A második kötet 1848. március 16-tól 2000. december 31-ig öleli majd fel az eseményeket. A Székely székek a 18. században című forráskiadvány sorozat második darabja az Udvarhelyszék 1700–1722 között című, Pál-Antal Sándor által sajtó alá rendezett kötet. Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai – A Dobai-csoport címet viselő III. kötetről maga a szerző beszélt a hallgatóságnak. Hangsúlyozta: a Dobai-per Kolozsvárhoz kötődik, elválaszthatatlan része a város történetének. Az Erdélyi Ritkaságok sorozatban megjelent Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792–1821 című, Káli Nagy Lázár visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványt a szerkesztő, Lázok János ismertette. /Történelmi jellegű kiadványok a Mentornál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Szabó Á. Töhötöm Kooperáló közösségek (munkavégzés és kapcsolatok a falusi gazdálkodásban) című kötetében szülőfaluja mindennapjait vette górcső alá. A kiadónál napvilágot látott Gagyi József – Pletl Rita – Ungvári Zrínyi Ildikó – Ungvári Zrínyi Imre – Varga Attila: A társadalmi változások kommunikációs univerzuma. /Máthé Éva: Mentor-est a Bernády-házban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2009. május 7.
Törzsök Erika, a jelenleg egy (!) százalékon álló SZDSZ politikusa, mellékesen az MSZP-kormány kisebbségügyi tanácsadója, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. A Magyar Narancsban megjelent Törzsök Erika-interjúnak már a címe is meghökkentő: Felzárkózni Romániához! Megható volt, az RMDSZ áprilisi kongresszusán egymás mellett énekelt Markó Béla, Lendvai Ildikó és Basescu államfő.,,Markó Béla valami egészen mást tett le az asztalra, mint eddig” – lelkendezett Törzsök.,,Véget vet a sérelmi politizálásnak, a kisebbségpolitikai kufárkodás (sic!) korszaka lejárt… ez dicséretes »korszerűsödési folyamat«... A kongresszuson úgy láttam, hogy ennek az alkufolyamatnak egy egészséges állomásához közelebb került mind a román politikai elit, mind a magyar kisebbségpolitika. ” Majd alább: „Most megint ott tart a magyar társadalom, ahol valamikor a második világháború idején… Ezért volt üdítő (sic!) látni Kolozsváron… a partnerséget, amit az RMDSZ, illetve a román politikusok részéről tapasztaltam. ” Ebben a derűs politikai atmoszférában, ami az RMDSZ-kongresszust jellemezte, Törzsök szerint egyetlen disszonáns hang volt csak, a Fideszé: Orbán Viktor üzenete, amit Németh Zsolt tolmácsolt, ,,aki úgy hadakozott a románokkal Kolozsváron, hogy a ringben rajta kívül nem volt másik fél”. A kettős állampolgárság ellen hevesen kampányoló, a magyarság határokon átívelő kultúrnemzeti egységét megkérdőjelező SZDSZ-es politikát képviselő Törzsök Erika nem tudja palástolni Fidesz-ellenességét, kimondta a szentenciát: ,,Most bukott meg végleg a magyar jobboldali Erdély-politika!” Törzsök Erika nem jól tudja! Az elmúlt tizennyolc évben a Markó által vezetett szövetség nem etnikai alapú ,,sérelmi politizálást” folytatott, hanem a kormányzati hatalmi struktúrákba beépülve, a kis lépések politikájával ért el kisebb-nagyobb eredményeket, állapította meg írásában Papp Kincses Emese. Az RMDSZ kikerült a kormányból, a mostani történések, a magyar intézményvezetők leváltása, az etnikai megkülönböztetés, a szakmaiság háttérbe szorítása súlyosan érinti magyar közösséget. Ez az a ,,példaértékű partnerség”, ,,politikai modernizáció”, ,,az arányosság és méltányosság elve”, amit Magyarországnak is követnie kellene a nemzetpolitikai ,,szakértő” Törzsök szerint? /Papp Kincses Emese: Hölgyek öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./ A hivatkozott interjú: Parászka Boróka: Felzárkózni Romániához – Törzsök Erika kisebbségkutató a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről. = Magyar Narancs (Budapest), máj. 7.