Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2009. április 15.
Április 14-től Sepsiszentgyörgyön is sugároz a Székely TV. Hamarosan saját gyártású műsorokat, filmeket, sorozatokat, interaktív műsorokat is láthatnak a megyeszékhely lakói. Gyurka Lóránt, az új helyi tévé marketingigazgatója elmondta: reggel 8 és este 12 óra között magyar és román nyelvű helyi műsort és különböző stúdiók átvett anyagait sugározzák majd. Ehhez csatlakozik majd a júniusban induló Kolozsvár TV is. Az STV a 90-es évek közepén indult, de 2003-as megszűnése után egy ideig nem volt helyi tévé. 2004-ben M3 TV néven indult be újra a sugárzás, de ez a vállalkozás sem bizonyult életképesnek, ezért a 2006-os vezetőcserét követően Aktív TV-re változtatta nevét, majd tavaly a helyhatósági választási kampány közepén az egész tévéstáb testületileg „szabadságra” ment, és azóta elsötétült a képernyő. /Kovács Zsolt: Beindult a szentgyörgyi Székely TV. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
2009. április 15.
Hargita megye és tizenhárom megyei település címertervét és a hozzá tartozó dokumentációt nyújtja be ma Borboly Csaba tanácselnök az Országos Heraldikai Bizottság kolozsvári kirendeltségéhez. A megyei tanács Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus véleményét kérte ki a címertervek elkészítéséhez. Amennyiben a címertervek Kolozsváron kedvező elbírálást kapnak, az Országos Heraldikai Bizottság bukaresti székhelyére kerülnek, ahonnan továbbküldik a belügyminisztériumhoz. Ezt követően határozattervezetként a kormány elé terjesztik, és ha utóbbi megszavazza, akkor a Hivatalos Közlönyben való közzé tétele után lehet majd használni a címereket. /Horváth István: Címertervek Hargitának. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
2009. április 15.
Tavaszi kézműves vásár kezdődött április 14-én Kolozsváron, a Mátyás király szülőháza előtti téren. Az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett rendezvényen az érdeklődők, többek között, húsvéthoz kapcsolódó termékeket vásárolhatnak meg. A 2005 szeptemberében alakult Erdélyi Kézmíves Céh célja egységes képviseletet és érdekvédelmet biztosítani mindazoknak, akik az olcsó és sokszor ízléstelen tömegáruval szemben inkább a kézi kivitelezésű, igényes alkotásokat részesítik előnyben. /Ferencz Zsolt: Tavaszi kézműves vásár Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2009. április 15.
Szilágynagyfalu fejlődő, kulturális szempontból is viruló településsé vált. Amióta négy évvel ezelőtt Szilágybagos és Borzás kivívta függetlenségét és levált Nagyfaluról, már csak Bürgezd, egy kb. 370 lakosú kis magyar falu tartozik hozzá. Szilágynagyfalu 3440 fős lakosságának a 72 százaléka magyar anyanyelvű. Itt van Románia legnagyobb gombatelepe is, ahol naponta több tonna gombát termelnek, és az egész országot ellátják. Munkalehetőség bőven van, több cég is működik. Befejezték az ivóvízhálózat kiépítését. A falu egyik legfontosabb jellegzetessége az Arany János-kultusz. Állítólag léteznek dokumentumok annak bizonyítására, hogy a legnagyobb magyar epikus költő szülei Nagyfaluból származnának. A faluban áll a költő mellszobra, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrász alkotása. A település három néptánccsoporttal és egy mandolin zenekarral is büszkélkedhet. A nagyfalusi elemi és általános iskolában mintegy 470 gyermek tanul, az óvodában kb. 150, középiskolába nagyrészt Szilágysomlyóra járnak a gyerekek, de maradhatnak a helyi szakiskolában is. A falu egyházi szempontból heterogén közösség, öt felekezet él itt (református, római katolikus, ortodox, baptista, szabad keresztény). A református gyülekezet 820 családot számlál. A falu 68 százaléka református. A falu határában álló ifjúsági házban nyaranta táborokat szerveznek a gyermekeknek. /Sándor Boglárka Ágnes: Arany János kultusza ma is él Szilágynagyfaluban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2009. április 16.
Fizetett állami reklámhirdetésekkel segítene a Kolozs Megyei Tanács a gazdasági válság sújtotta helyi sajtón, amire egymillió lejt különítettek el az önkormányzat költségvetéséből. Újvári Ildikó, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője az ÚMSZ-től értesült a kezdeményezésről. „Jó ideje már, hogy a sajtóban dolgozom, de eddig sose merült fel, hogy a helyi vezetés hasonló ajánlatot tett volna” – fogalmazott. /F. H. : Mentőöv a helyi sajtónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2009. április 16.
Egri András és Vdovkina Anastasia zománcművészeti kiállítását nyitották meg Kolozsváron a Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota). A tűzzománc fiatal mesterei, Egri András felesége, a moszkvai születésű Vdovkina Anastasia nem okozott csalódást a művészet iránt érdeklődőknek. – Két kultúra sikeres egymásra találásának eredményeit csodálhatjuk meg jelenlegi kiállításunkon – mondta Németh Júlia műkritikus. Vdovkina Anastasia tolmácsolásában az orosz és a szibériai halász-vadász népek ikonográfiája találkozik az Egri András által alkotott, a magyar szecesszió és népi-mitologikus elemek lírai átlényegítésének motívumaival. /Ferencz Zsolt: Két kultúra egymásra találása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2009. április 17
Április 3–5-e között szervezte meg Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny országos döntőjét. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének társszervezésével az idei iskolai évben került sor először a verseny erdélyi döntőjére. Előadást tartott Kádár Edit, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, 2000 óta a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny szervezője, valamint Zsemlyei Borbála, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanársegéde. /Székely Károly: Vetélkedő – Simonyi Zsigmond országos helyesírási versenyt szerveztek a Brassai-líceumban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17
2009. április 17.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) újabb három szakát akkreditálták a közelmúltban, így Romániában is van már akkreditált magyar nyelvű műszaki képzés – jelentették be a felsőoktatási intézmény vezetői. “Ilyen Romániában még nem volt, hogy magyar nyelven akkreditáljanak műszaki képzést” – közölte Dávid László rektor annak kapcsán, hogy nemrég hivatalosan is elismerték az egyetem mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakát. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi műszaki kar dékánja, elmondta, az informatika szak tavaly kapta meg az akkreditálást, míg a kertészmérnöki szak jóváhagyása a jövő évben esedékes. Eddig összesen tíz szak kapta meg az akkreditációt, ami a létező szakok több mint felét jelenti. Az egyetem egészének az akkreditációs folyamata is elkezdődött. A Sapientia idén három új szakra hirdet felvételit: Marosvásárhelyen két mérnöki szak, a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, valamint a távközlés, Kolozsváron jogászképzés indul. Ez lesz az első hazai magyar nyelvű jogászképző szak. Az egyetem legutóbbi szenátusi ülésen 25 új oktatói állás meghirdetését hagyták jóvá. Murvai Olga professzor, a humán szakok irányítója elmondta: szakfordítókat képeznek, és amint engedélyezik a mesterképzést, konferencia- és szakspecifikus tolmácsok is kikerülnek majd a Sapientiáról. A szakember nagyon fontosnak tartja a magyar–román fordítók képzését, mivel Romániában még nem létezik ilyen irányú képzés. Az egyetem beindított egy forrásgyűjtési akciót. A kutatási és fejlesztési pályázatokból, illetve a jövedelemadó 2 százalékából befolyt támogatást kizárólag a diákok ösztöndíjaira fordítják. /Máthé Éva: Több támogatás a Sapientiának. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./
2009. április 17.
Vihart váltott ki romániai egyetemi körökben az a korrektségi lista, amelyet a Tiszta Egyetemekért Koalíció (CUC) készített és tett közzé. Az átvilágított 42 felsőoktatási intézmény közül sokak meglepetésére a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem került az első helyre a kolozsvári Iuliu Hategan Orvosi és Gyógyszerészeti valamint a iasi-i Alexandru Ioan Cuza Egyetemmel együtt. A vizsgálódás során az egyetemek közigazgatási átláthatóságát és tisztességét, az egyetemi rendszer korrektségét, az irányítás minőségét valamint a pénzügyi menedzsmentet vizsgálták. Bár öt csillagot egyetlen intézmény sem ért el, de olyan neves intézmények, mint a kolozsvári Babes-Bolyai, a marosvásárhelyi Petru Maior vagy a bukaresti Politehnica három csillagot kaptak. Dr. Nagy Örs MOGYE-rektor-helyettes közölte, jóleső érzéssel nyugtázták a megtisztelő első helyet. /(bodolai): Négycsillagos a MOGYE. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./
2009. április 17.
A romániai magyar nemzeti kisebbség történetére vonatkozó újabb kutatási eredmények átadása az egyik célkitűzése annak a kisebbségtörténeti képzésnek, mely az árkosi Európai Tanulmányok Központjában zajlik a napokban. Az első két előadás témája kissé eltért a meghirdetettől, de fontosnak tartották beszúrni, hiszen ezekkel kapcsolatban tévhitek forognak közszájon. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész a székely eredet körül fennforgó tévhiteket igyekezett eloszlatni, előadása a Csíki Székely Krónika hamisságának bizonyításával. A sepsiszentgyörgyi származású Pál Judit kolozsvári történész, docens Magyarország és Erdély 1867-ben bekövetkezett egyesülése körülményeinek hátterére világított rá. Bárdi Nándor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa a romániai magyar kisebbség történetében bekövetkezett töréspontokat járta körül. Bárdi Nándor Trianon után a párhuzamos nemzetépítések közé záródott közösség különböző korszakokbéli lehetőségeiről, eredményeiről vagy eredménytelenségeiről nyújtott vázlatot. Előadása érintette, 1996–98 között az RMDSZ-ben a kulturális elit helyét átvették a vidéki gazdasági érdekcsoportok, vagy az RMDSZ a kampányokban nem szólítja meg a munkásságot, pedig Marosvásárhelyen is, Kolozsváron is ez a réteg teszi ki a nemzeti közösség zömét. Bárdi a történelemtanárok figyelmébe ajánlotta a romániai magyar adatbankot, mely a világhálón elérhető. Kolumbán Zsuzsanna, a Hargita Megyei Kulturális Forrásközpont által kiadott negyedéves folyóiratot, az Örökségünket mutatta be. /Szekeres Attila: A virtuális székelyektől az RMDSZ-ig (Kisebbségtörténeti képzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./
2009. április 17.
Megjelent Tompa Gábor színházi világa. Összeállította és szerkesztette Visky András /Koinónia, Kolozsvár, 2007/ című összegzés. Kár, hogy a darabokat felidéző képek hiányoznak a könyvből. /B. P. : Hiányos válogatás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2009. április 18.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Monoki István-díját idén a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének előterjesztésére Bende Katalin kézdivásárhelyi nyugalmazott főkönyvtárosnak adták át ,,a kultúrértékmentésben, nemzedéknevelésben és művelődésszervezésben kifejtett következetes és fáradhatatlan munkájáért”. A kitüntetett 1968 és 1983 között a mostani Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár főkönyvtárosa volt. Az ünnepélyes díjátadásra Kolozsvárott a Protestáns Teológia dísztermében került sor. /(Iochom): Bende Katalin Monoki István-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2009. április 18.
Tizennyolcadjára rendezik meg a Szabédi-napokat Kolozsváron. A rendezvény április 17-én a Szabédi-emlékház falán lévő emléktábla koszorúzásával kezdődött. Kötő József RMDSZ-es képviselő mondott beszédet, arról értekezett, hogy Szabédi „aktív magyarságát át kell venni és folytatni kell ebben az önfeladó korban is”. Kántor Lajos arra figyelmeztetett, hogy a Szabédi-életműben most is vannak feltárásra váró dokumentumok, amelyek a következő évek kutatási témáivá válhatnak. A szülőfalubeli általános iskola április 19-étől, vasárnaptól kezdődően Szabédi nevét viseli. /(N. -H. D.): Elkezdődtek a Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2009. április 18.
A kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban papi osztálytársi találkozóra gyűlt össze az a hét pap, akit 37 évvel ezelőtt Márton Áron püspök szentelt pappá a gyulafehérvári székesegyházban, 1972-ben. A hálaadó szentmisén Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános – a hetek egyike –házigazdaként is megköszönte Istennek, hogy megtartotta őket ebben a nehéz hivatásban. Az ünnepi szónok, Jakab Gábor pápai káplán, kerekdombi plébános volt. A hetek között volt Rácz Károly-László budai kapucinus szerzetespap és Vizauer Ferenc, a zürichi magyar misszió vezetője. Vizauer elmondta, hogy a zürichi magyar római katolikus misszió 1200 Svájcban élő katolikus magyart tart nyilván, közülük mintegy nyolcszázan aktívan gyakorolják hitüket. /Fodor György: Papi évfolyam-találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2009. április 18.
A megalakulásának 150. évfordulóját ősszel ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) jubileumi rendezvénysorozata kezdődött el április 16-án Kolozsváron, az egyesület székhelyén. Az EME kiadványa, az Erdélyi Múzeum folyóirat megtartotta igényességét, a tudományos tárgyilagosságra való törekvést. Az Erdélyi Múzeum helyéről és szerepéről Kovács Kiss Gyöngy történész értekezett. A 135 éves lap 1874-ben indult Finály Henrik szerkesztésében. A háborúk és a belső viták miatt többször válságon, koncepció- és struktúraváltáson esett át, de mindig az erdélyi magyar tudományosságot szolgálta. 1947-ben a kommunista rendszer felszámolta, 1991-ben támadhatott csak fel újra. /Ö. I. B. : EME-tükör az Erdélyi Múzeum folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2009. április 18.
Az első egyéni tárlat felejthetetlen élmény a művész számára. Hagyományaihoz híven a kolozsvári Barabás Miklós Galéria gyakran szolgál effajta meglepetésekkel. Április 6-án volt Antal Tövissi Anna grafikus első bemutatkozása. Ami összefogja az bemutatott alkotásokat, az a tematika: az arc művészileg szinte kiaknázhatatlan lehetőségeket nyújtó poézise. /Németh Júlia: Arcok a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2009. április 19.
Európában akkor sikeresek a magyar képviselők, ha a magyar ügyet tudják képviselni – mondta április 18-án Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Marosvásárhelyen ülésezett az EMNT, amelynek egyik fő feladata, hogy a szervezet átalakulását készítse elő az RMDSZ-szel nemrég született együttműködési megállapodások következményeként. Az EMNT közleményében beszámolt Tőkés László marosvásárhelyi beszédéről. Szerinte a választási összefogás során mozgósítani kell az erdélyi magyarokat. Idézte az EMNT választási üzenetét: „Legyen négy képviselőnk Brüsszelben!” Utalva az április 17-i fideszes programalkotó gyűlésére, kifejezte meggyőződését: legkésőbb 2010-ben új, nemzeti magyar kormány felállása várható, amelynek külpolitikáját erősítheti az európai parlamenti képviselők együttese Felvidéktől az anyaországon át Erdélyig. Nincsenek „külön magyar ügyek” – vélekedett a püspök, aki szerint Európában a magyarok akkor lehetnek sikeresek, ha egy erős Magyarországhoz erős nemzetrészek hálózata csatlakozik. „Akkor egy tizenötmilliós nemzet hallatja szavát, és ez közép-kelet-európai szomszédaink viszonylatában számottevő lélekszám” – fogalmazott Tőkés. /Tőkés László: Európában a magyar ügyet kell képviselni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Az EMNT Választási Bizottsága megvitatta Toró T. Tibor EMNT-alelnök által ismertetett, az EMNT jövőjét illető elképzeléseket, majd javaslatokkal egészítették ki a Demeter Szilárd kommunikációs igazgató által vázolt kampánystratégiát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben üdvözte a tanácskozást, ugyanígy Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) tiszteletbeli elnöke, valamint Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. A „nemzeti lista” kudarcában meghatározó szerepe volt az SZNT és az Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőségének, jelentette ki Tőkés László. Az RMDSZ-nek sem lehetett könnyű a döntés, hiszen többéves politizálásukat kellett felülvizsgálniuk. Ennek köszönhetően most a plurális összefogásról beszélhetnek. Szükséges az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács újjáalakítása. Amikor Székelyföld területi autonómiájáért harcolnak, akkor egyben kérik az érmelléki autonómiát is, a szilágysági önrendelkezést, a határ menti régiók tényleges „eurorégiókká” való alakítását, a személyi elvű és a kulturális autonómiát, hangsúlyozta Tőkés László. A Vásárhelyi Találkozó ünnepi pillanatai következtek: bemutatkoztak az EMNT jelöltjei. Dávid László, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt elhatározták a Sapientia-EMTE megalapítását, ennek eredményeként most magyar nyelvű egyeteme van Marosvásárhelynek, Csíkszeredának és Kolozsvárnak is. Ábrám Noémi a nők, az édesanyák szerepéből indult ki. Sylvester Lajos közíró, a Háromszék napilap munkatársa kijelentette, a menni vagy maradni dilemma igazi tétje abban áll: bárhol a világon arra kell törekednünk, hogy hasznára legyünk nemzetünknek. Lakatos Róbert filmrendező a vizuális kultúra fontosságát emelte ki. /Vásárhelyi találkozó – Újjáalakult az EMNT, személyi és pártérdekek fölött. = Erdély. Ma, ápr. 19./
2009. április 19.
Április 3-án több mint kétszázötven gyermek és fiatal vett részt azon a kórustalálkozón, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE szervezett, ezúttal Temesváron. A hagyományteremtő kulturális rendezvény színhelye tavaly Kolozsvár volt, az idei, sorrendben második gyermekkari találkozónak a temesvári Millenniumi templom adott otthont. Az Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében és mottójával megtartott rendezvényen a résztvevők népdalokat, gyermekdalokat, egyházi muzsikát és közismert nótákat szólaltattak meg. Tóth Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, a rendezvény főszervezője beszédében hangsúlyozta: a zene sokszor életre szóló élményt jelent, és szerencsésnek mondható, ha ehhez az élményhez az iskola segíti hozzá a fiatalt. /Sipos Enikő: Szállj dalom, szállj… = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 19./
2009. április 21.
Életének 72. évében Budapesten elhunyt Lászlóffy Aladár /Torda, 1937. máj. 18. – Budapest, 2009. ápr. 20./ József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító és szerkesztő. Lászlóffy Aladár első írása 1946-ban, a Dolgozó Nő folyóirat gyermekmellékletében jelent meg. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Egyetemen 1959-ben szerzett magyar irodalom szakos oklevelet. 1960–1961 között az Állami Könyvkiadónál, 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségében dolgozott, 1962–1969 között a Napsugár című gyermeklap szerkesztője, 1970-ben pedig rövid ideig a kolozsvári Dacia Könyvkiadó főszerkesztője volt. 1982-től a kolozsvári Utunk irodalmi hetilap, illetve az Előre bukaresti napilap munkatársa. 1990 után a kolozsvári Helikon irodalmi lap szerkesztőségi tagja és a Korunk folyóirat munkatársa volt. 1994 után meghívott előadóként a kolozsvári egyetemen kultúrtörténetet oktatott. Kossuth-díjat 1998-ban kapott, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és a Románia Csillaga tiszti fokozatával is. Az elmúlt évtizedben többnyire Budapesten élt. /Elhunyt Lászlóffy Aladár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2009. április 21.
Értelmiség és politikum címmel interdiszciplináris konferenciát szerveztek Kolozsváron az idén 18. alkalommal megrendezett Szabédi Napok keretében. Az EMKE, a Korunk Stúdió valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága szervezésében rendezett konferenciának az volt a célja, hogy „a mába hozza” Szabédit, életútjának az üzenete ugyanis a jelenünkre is érvényes. Idén Értelmiség és politikum gyűjtőcímen tartottak előadásokat, emlékezve a magyar intézményes felsőoktatás beolvasztására, továbbá Szabédi öngyilkosságára. Bálint Bencédi Ferenc unitárius püspök házigazdaként üdvözölte a résztvevőket. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, ötven év után is probléma, hogy nincs önálló magyar egyetem: ,,igenis szükség van önálló magyar egyetemre, igenis szükség van kulturális autonómiára”. Távlati célja az EMKE-ház központtá alakítása, méghozzá állampénzen működtetett irodalomtörténeti kutatóközpontot képzel el. Varga Andrea történész a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének hátteréről tartott előadást a román levéltári dokumentumok tükrében. A kisebbségi túlélés fő kérdésének tartja az anyanyelven való diplomaszerzés és a szakmai érvényesülés lehetőségét. A multikulturalizmusra fogott kitartó félrevezetésre hívta fel a figyelmet. Pomogáts Béla az irodalom látszólagos vereségéről tartott előadást, az 1956–1960 közti időszakban vizsgálta az irodalom és a nemzetpolitika viszonyát. Véleménye szerint történelmünkben az irodalomnak nem egy alkalommal kellett vállalnia a megtartó szerepet. Mindez megalapozta az irodalom felelősségét és méltóságát. A huszadik századi Erdély költői és politikai programjairól Markó Béla beszélt. Kós Károly transzszilvanizmusát és autonómiaprogramját Markó ma is érvényesnek tartja. Kántor Lajos Szabédi életútját ismertette Strasbourgtól Szamosfalváig. Dávid Gyula A hatalom célkeresztjében címmel Szabédinak a pártapparátussal és a Szekuritátéval való nézeteltéréseit mutatta be. A Szabédi-dosszié a mai napig ismeretlen, nem tudni, mettől meddig figyelték meg, és milyen jelentések futottak be róla. /Jakab Judit: Szabédi Napok tizennyolcadszor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2009. április 21.
Nemrég az egyik helyi tévéadóban mondta valaki, hogy nem ártana, ha a Központi temetőben (a románok így nevezik a Házsongárdi temetőt) összeírnák a nevezetesebb román személyiségek sírköveit. Az utóbbi jó ötven évben a románok megnehezítették a magyar nemzetiségű kolozsváriaknak azt, hogy sírhelyet tudjanak szerezni a Házsongárban. Mert a nemzetiségi összetétel a temetőben még jobban számít. Hiszen az történelem. Azonban négy évszázadot, amióta a Házsongárd létezik, nagyon nehéz „behozni”, még így, a múlt köveinek összezúzásával s az újabb magyar sírkövek felállításának megnehezítésével is. A magyar művelődés és tudomány képviselőinek porait őrző temetőt állítólag zárolták. /B. É. : Figyelő. Történelem sírkövekben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2009. április 21.
Józsa Lajos a sepsiszentgyörgyi céhes életet kutatta évek óta. Olyan tekintélyes anyagot gyűjtött össze, mely már megérett egy könyv kiadására. Erről tartott előadást április 20-án a városi művelődési házban. Sepsiszentgyörgyön meglehetősen későre, 1808-ban a csizmadiák kapták az első céhes levelet, de erre is öt évet kellett várniuk a kolozsvári guberniumhoz való felterjesztést követően. 1829-ben a vargák és tímárok a csizmadiáktól vásárolnak céhlevelet. Józsa Lajos mesélt a céhek szabályzatáról, működéséről, csupa kihalt szavakat említve: céhmester, kiscéhmester, atyamester, látómester, bejárómester stb. /Váry O. Péter: Céhtörténet – helytörténet (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./
2009. április 21.
Telt házas tömeg tolongott Marosvásárhelyen Kultúrpalotában, Nemes László, Zalaegerszegen élő festőművész munkáit tárlatának megnyitásán. A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság által szervezett eseményen Gyutai Csaba zalaegerszegi alpolgármester a művészt a bibliai tékozló fiúként említette, aki, otthonától távol kerülve nem tékozolt, hanem épp ellenkezőleg: alkotott, társaságot alapított, értékeket teremtett. Nemes László szülővárosából, Kolozsvárról elkerülvén Marosvásárhelyen, majd a későbbiekben Zalaegerszegen élt és alkotott. Bárhova ment, ismertté vált, műhelye körül hamarosan társaság csoportosult. /Nagy Botond: Az értékteremtő „tékozló fiú”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
2009. április 21.
A Duna menti írások kiállítása április 17-én nyílt meg Kolozsváron az Erdélyi Történeti Múzeumban. A kiállítás a Tordoson valamint Tatárlakában talált kőkorszaki leleteket mutatja be. Ezek a kőkorszakból hátramaradt írásos emlékek a kutatások szerint Kr. e. körülbelül 4500-ból vagy még régebbről származnak, így az eddig megtalált legrégebbi írásos leleteknek bizonyulnak a világon. A három darab agyagtáblácskát 1961-ben találta meg Fehér megyében, egy kolozsvári kutató, Nicolae Vlassa, de a közönség számára csak most vált megtekinthetővé. /Szabó Krisztina: A legrégebbi írások kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2009. április 22.
Kolozsváron a Sapientia EMTE Bocskai-házi főépületében április 21-én kezdődtek meg a Sapientia Nyílt Napok rendezvényei, amelynek első eseménye a makettkiállítás: a Nemzetközi Kapcsolatok, Európai Tanulmányok Szak által szervezett tárlaton 20. századi haditechnikát tekinthetnek meg az érdeklődők. Murádin János Kristóf történész korabeli és mai repülők és hadihajók makettjeit állította ki. /Ö. I. B. : Nyílt napok a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2009. április 22.
A Sapientia-EMTE kolozsvári kara nyílt napok rendezvénysorozatának utolsó állomásaként a Fotóművészet, filmművészet, média tanszék mutatkozik be április 24-én. Fő programpontként a diákok által készített filmeket vetítenek. A vetítéseket követően kerül sor a tanszék honlapjának (www.film.sapientia.ro) ünnepélyes premierjére. /Bemutatkozik a média tanszék. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2009. április 22.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen évek óta van akkreditált műszaki képzés – emlékeztetett Magyari Tivadar rektor-helyettes annak kapcsán, hogy Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora bejelentette: az egyetem három szakának akkreditálásával hivatalosan is elismert magyar műszaki képzés van Erdélyben. „Nem túl barátságos a kijelentés azon romániai magyar értelmiségiekkel, tudósokkal, egyetemi oktatókkal szemben, akik évek óta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán akkreditált magyar nyelvű műszaki képzést is biztosítanak” – hangsúlyozta a rektor-helyettes. /Cáfol a BBTE rektorhelyettese. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2009. április 22.
Április 23-án a Kolozsvári Magyar Opera társulata jó fél évszázad után újból bemutatja Farkas Ferenc zeneszerző Csínom Palkó című daljátékát. A mű a kuruc korban játszódik. Első bemutatója a Magyar Rádióban volt 1949-ben, ami természetesen csak a mű zenei anyagára vonatkozott. A teljes dalmű színpadi bemutatójára 1951. február 20-án került sor a budapesti Erkel Színházban. A kolozsvári opera a Csínom Palkót először 1957. június 8-án tűzte műsorára Horváth Béla rendezésében, Selmeczi János zenei vezetésével. /Turánitz J. Lajos: Csínom Palkó-bemutató a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2009. április 22.
Sokan emlegetik, hogy zsidó kulturális reneszánsz van Magyarországon. Az 1989-ben létrehozott Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat Kolozsváron mutatkozott be a Szépírók Társasága által kezdeményezett „A könyv utóélete” elnevezésű program részeként. Bemutatták a Szombat folyóirat Erdély magyar-zsidóságáról szóló számát, melyen Szántó T. Gábor főszerkesztő mellett Erdélyi Lajos fotógráfus, újságíró is megjelent. A főszerkesztő elmondta, hogy több mint tíz éve készültek erdélyi vonatkozású, az erdélyi magyar-zsidóságra reflektáló lapszámot létrehozni. Az erdélyi zsidó szellemi lét különböző vonatkozásait fókuszába állító A mi Erdélyünk c. lapszámban három nemzedék képviselteti magát. /Lapszámbemutató irodalmi kóstolóval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2009. április 22.
Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a legrégebbi, ma is megjelenő erdélyi magyar nyelvű újság, a Brassói Lapok. Ambrus Attila főszerkesztő elmondta, a lap a mai napig azt a szerepet vállalja magára, amit még ‘49-ben Bem József szánt neki: ne valami ellen álljon, hanem valami mellett, konstruktív szerepe legyen. „A lapot először az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Veszely Károly katolikus pap jelentette meg, Bem József felkérésére. Az első szám 1849. április 16-án hagyta el a nyomdát Brassói Lap néven. A kiadványnak akkor tizenkilenc száma jelent meg, mindaddig, amíg a bevonuló orosz csapatok le nem foglalták a nyomdát, Veszelyt forradalmárként letartóztatták, és átadták az osztrák hatóságoknak, akik halálra ítélték őt. Az ítéletet ugyan nem hajtották végre, mivel Veszely a klérus tagja volt, de száműzték, és Kolozsváron telepedett le. ” „Ezek után az újság utóda már nem viselhette Veszely lapjának címét. Csak 1895-ben kaphatta vissza nevét, így ettől az évtől Brassói Lapok néven jelent meg, egészen 1940-ig, amikor a hírhedt Vasgárda betiltotta megjelenését. A második világháború után Vörös Zászló, majd Új idő néven jelent meg a lap, eredeti nevét csak 1969-be kapta vissza, amikor Albert Sándor, a lap eredeti nevének újrahasználhatásához kötötte a főszerkesztői állás elfogadását” – részletezte a főszerkesztő. A hetilapot jelenleg a Barcaság mellett főleg Kovászna, Hargita és Maros megyékben terjesztik. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) a Brassó melletti Tatrangon tartott elmúlt hét végi közgyűlésén átadták az idei Veszely Károly-díjakat. A díjat ez alkalommal – a Brassói Lapokhoz hasonlóan 1849-ben alapított, Kézdivásárhelyen megjelenő – Székely Hírmondó hetilap szerkesztősége, valamint a brassói magyar nyelvű televíziózás létrehozója, Bálint Ferenc vette át. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének hétvégi találkozóján téma volt a gazdasági válság hatása az erdélyi magyar médiára. /Fleischer Hilda: A hosszú életű újság: 160 éves a Brassói Lapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./