A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A süketek párbeszédéhez hasonló a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatainak létrehozása körül folyó vita. Látszatra a legfontosabb érv a szakmaiság érve. Az igazi kérdés a multikulturalitás kérdése. Ha a román partnerek elfogadják a valódi multikulturalitást, és a kolozsvári egyetemet mindenki számára többnyelvűvé teszik, ez ellen nincs kifogás. De ha továbbra is ragaszkodnak a kizárólag román multikulturalitáshoz, nekünk sem marad más esélyünk, mint hogy kizárólag a saját nyelvünkön legyünk multikulturálisak, hangsúlyozta Bíró Béla. /Bíró Béla: Többnyelvűség és multikulturalitás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Május 26–28. között ünneplik a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub /KABK/ megalakulásának 40. évfordulóját. A klubot 1966-ban Bagaméri Béla alapította, azóta a szervezet aktív tagjai több tíz barlangot fedeztek fel. A résztvevőket a Katalin panzióba várják, amely Torockó előtt található. Fényképkiállítás, régi és új barlangász felszerelések bemutatása lest a klub tevékenységének bemutatása mellett. A rendezvényen jelen lesz Bagaméri Béla, a KABK alapítója, de több volt elnök, oszlopos tag is eljön, mint például Varga Alfonz, Szilágyi Árpád, Varga László, Szabó Zoltán. Természetesen részt vesz Vári László, a KABK jelenlegi elnöke is. /K. O.: Nagyszabású barlangász tábor Torockón. Negyvenéves a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Kongresszust szervezett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Európa – Expres Konferencia címmel. Béres Csaba KMDSZ-elnök köszöntője után Lakatos Artúr doktorandusz arról tájékoztatott, hogy Románia csatlakozásával az Európai Unióhoz külföldi ösztöndíjak terén semmi nem fog változni, azaz továbbra is lehet Erasmus és CEEPUS csereprogramokra pályázni. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Európa Parlamentbe küldött megfigyelője beszámolt brüsszeli tapasztalatairól. Venczel Endre, a Metszéspont Iroda programkoordinátora, a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetekről beszélt, kitérve az erdélyi ifjúság megosztottságára a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) között. /Gyors Európa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kevesen tudják, hogy egy kis, de lelkes csapat már 21 éve kamarazene- hangversenyeket szervez több-kevesebb rendszerességgel, és az utóbbi években már évi 8-9 színvonalas koncerttel örvendezteti meg Segesváron a zenebarátokat. A székelykeresztúri kötődésű, kolozsvári hegedűművész, Márkos Albert és Buzás Pál zongoraművész elhatározták, hogy rendszeres hangversenyeket szerveznek a székelyföldi kisvárosban. Farkas Miklós megkérte őket, hogy lépjenek fel Segesváron is, ami 1985 őszétől megtörtént. Ugyancsak felejthetetlenek maradnak Ruha István hegedűművész szereplései és a hegedű-orgona koncertek, amikor Botár Katalinnal lépett a közönség elé. 2000-ben minőségi változás állt be a szervezésben, a polgármesteri hivatal támogatásával a Városháza dísztermében tarthatják meg koncertjeiket. Egy évadban legalább nyolc hangversenyre kerül sor. 2004-ben a segesvári Gaudeamus Alapítvány vette át a hangversenyek szervezésének feladatát. /Farkas Miklós: Kamarazene-hangversenyek Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

A Kolozsvári Rádió a hallgatók szolgálatában címmel tartott előadást Orbán Katalin, a kolozsvári rádió magyar szerkesztőségének osztályvezetője a Római Katolikus Szent Mihály Caritas Szentegyház utcai székhelyén. Kiderült, hogy csak egy országos rádiótársaság létezik, amely frekvenciákat biztosít a különböző regionális vagy helyi rádióknak. Nem készülnek közvélemény-kutatások a hallgatók igényeit illetően, pedig szükség lenne erre. Május elseje óta a rádió alelnöke Rostás Péter István. Nagy változások történtek a rádió életében technikai téren is, hiszen a rádiózás digitalizálódott. Folyamatban van a szalagokról való hangfelvételek átvétele is. Nagyon sok gond van a nyelvhelyességgel. Rohamosan romlik a köznyelv és ez hat a kollégákra is, de sok a rosszul beszélő interjúalany is. /D. I.: Kolozsvári Rádió a hallgatók szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Az Írószövetség kolozsvári fiókja több díjat ítél oda, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács támogatásával kiosztott, pénzbeli jutalommal is járó elismeréseket május 23-án Emil Boc polgármester jelenlétében adták át. Esszé kategóriában Szőcs István Félrejáró ingák /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címmel megjelent kötete érdemelte ki az egyik elismerést. Nagyszámú különdíjat is kiosztottak, ezek közül a Bálint Tibor különdíjat Dáné Tibor kapta a Huszonegy éves lettem és A gálánskor breviáriuma című, az Appendix Kiadó gondozásában napvilágot látott köteteiért. A Szilágyi Domokos különdíjat Jancsik Pál érdemelte ki Mit tanácsolsz cinege? címmel a Kriterion Kiadónál megjelent gyerekvers-kötetéért, Csávossy György A bor dicsérete /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét a Kacsó Sándor különdíjjal jutalmazták. /-f-: „Jó könyveket” díjaztak az Írószövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban Jancsó Miklós színművésznek egyszerre két újonnan megjelent kötetét is bemutatták. Az igényes tanulmány Csiky Gergely színpadi világa /Sapientia Kiadó/ címet viseli, és a szerző doktori értekezését foglalja magában. Ilyen átfogó módon még nem írtak sem Csiky Gergelyről, sem a XIX. századi magyar színjátszásról. A Kandi kamera /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című kötet válogatás Jancsó Miklós eddig megjelent rövidprózájából, humoreszkjeiből. /Ö. I. B.: Két új Jancsó-kötet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Május 24-én rendhagyó megbeszélés volt a kolozsvári városházán. Emil Boc polgármester és dr. Adrian Iancu városi főépítész a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel, valamint gondnokaival és jogi szakértőivel tárgyalt. A reformátusok küldöttségét dr. Pap Géza püspök vezette, a katolikusokét dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, az unitáriusokét pedig a dr. Szabó Árpád püspök. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, László Attila elmondta, hogy a tárgyalás során sikerült megegyezni azokban a konkrét lépésekben és határidőkben, amelyeket mindkét fél szükségesnek tart. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak otthont adó ingatlan kérdése évek óta húzódik. Az épület az unitárius egyház tulajdona, az Országos Restitúciós Bizottság részéről minden szükséges beleegyezés megtörtént, ennek ellenére mindmáig nem írták alá a várossal a bérleti szerződést. A megbeszélés során a felek megegyeztek abban, hogy a szerződést legtöbb tíz napon belül aláírják. A résztvevők megegyeztek abban, hogy az ehhez hasonló tárgyalásokat rendszeresítik, az egyházak és az önkormányzat képviselői kéthavonta találkozni fognak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Magyar egyházak képviselőivel találkozott Boc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

A magyar karokért és az egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy tekintélyes német lapban megjelent cikk alapján Andrei Margát, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnökét Ceausescu dicsőítésével, a kommunizmus alatt tisztség betöltésével, valamint cenzori feladatok ellátásával vádolta. Hantz Péter, a BKB szóvivője a Frankfurter Allgemaine Zeitung május 22-i cikkét ismertette, amely élesen bírálja a BBTE-t, mivel az nem biztosítja a magyar felsőoktatás megfelelő fejlődését. A cikk Andrei Margának a múltjára is kitér. Hantzék a sajtótájékoztatón egykori, Marga által aláírt újságcikkeket mutattak be, melyekben Nicolae Ceausescu diktátort dicsőítette, és az egyetem egykori rádiójának cenzoraként is működött. A kolozsvári egyetem sajtóközleményben határozottan visszautasította a BKB-sok „alaptalan és rágalmazó” vádjait, miszerint a BBTE-n diszkriminálnák a magyar diákokat. Az egyetem vezetősége elítéli az intézmény személyiségei ellen irányuló befeketítési szándékkal születő támadásokat. Szász Csaba, a BKB tagja emlékeztetett, hogy tavaly decemberben egy petícióval keresték meg az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot. Azt kérték a tanácstól, hogy a magyaroknak idegen nyelvként oktassák az államnyelvet, a vizsgakövetelmények is ehhez igazodjanak. A diszkriminációellenes tanács válaszában elismerte, hogy román és magyar gyerekek között e tekintetben sérül az esélyegyenlőség elve. A sajtótájékoztatón jelen levő Kása Zoltán, a BBTE matematika szakos oktatója közölte: az általuk megkeresett jogászok szerint a Bolyai Egyetem jogilag továbbra is létezik, mivel a Babes és a Bolyai Egyetem összeolvadásából létrejött Babes–Bolyai Tudományegyetem alapító okirata nem létezik. /B. T.: Andrei Marga kommunista múltját bányászta elő a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Schöpflin György professzor, fideszes EP-képviselő Az Európai Unió és a kisebbségpolitika címen tartott előadást Kolozsváron. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) meghívására érkezett professzort telt ház várta az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának előadótermében, ahol Bodó Barna, a BKB elnöke köszöntötte az előadót. A többségi tekintélyhez tartozik a nyelvi hatalom is, amely megjelenik a mindennapi életben is ezerféle formában, fejtette ki Schöpflin György. A modern demokratikus állam szerepe a konszenzuális hatalom gyakorlásán alapul. Az EU alkotmány-tervezetébe sikerült „becsempészni” egy bekezdést a kisebbségi jogokról, amely a magyar megfigyelőknek köszönhető. A székelyföldi autonómia kapcsán Schöpflin kifejtette: nagyon hosszú út lesz, és véleménye szerint inkább a regionalizmusban kell gondolkodni, ez ugyanis nyugati szemmel elfogadhatóbb, az etnikai alapú autonómia indulatokat vált ki. /Köllő Katalin: Sokféle multikulturalizmus. Schöpflin György többségről, kisebbségről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület március 11-én Kolozsvárott tartott közgyűlése utasította az EME elnökségét, hogy minden törvényes eljárás igénybevételével valamennyi tudományos gyűjteményét illetően érvényesítse tulajdonjogát. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a gyűjteményeit – tulajdonjoga fenntartása mellett – bérleti szerződés alapján az egyetem használatába bocsátotta. A főhatalom változása (1919) után a román egyetem magyar elődje jogutódjaként továbbra is használta az EME gyűjteményeit, anélkül azonban, hogy a korábbi szerződéses kötelezettségeket is teljesítette volna. Elismerte ugyan az EME tulajdonjogát, tárgyalt is a használatról, de az éveken át folyó tárgyalások nem vezettek szerződés kötéséhez. A kolozsvári egyetem és az EME közötti jogviszony és a gyakorlati kérdések újbóli rendezésére csak 1942-ben került sor újabb szerződés keretében. Minthogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1949. évi megszüntetése az akkor érvényes romániai jogszabályok teljes mellőzésével történt önkényes intézkedésnek minősül, az EME gyűjteményeit illető tulajdonjogát nem érinthette. E gyűjtemények a következők: az EME könyvtára (ősnyomtatványok, régi magyar könyvek, kéziratok, térképek, metszetek, könyvek stb.) a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár kezelésében, az EME levéltára (családi és intézményi levéltárak, letétek, az Egyesület saját irattára 1950-ig) a Román Nemzeti Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága kezelésében, az EME levéltárának kézikönyvtára és levéltári gyűjteményei a Román Akadémia kolozsvári fiókja könyvtárának kezelésében, régészeti, múzeumi és numizmatikai gyűjtemény az Erdélyi Történeti Múzeum kezelésében, képzőművészeti gyűjtemény a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum kezelésében, ásványtani, botanikai és állattani gyűjtemények a Babes–Bolyai TE különféle karainak kezelésében. Mivel ezek a tudományos gyűjtemények az erdélyi magyarság kulturális örökségének tárgyai és egyben az egyetemes magyar tudománynak is szerves részei, az EME érvényesíteni kívánja a különböző állami intézmények által évtizedek óta kezelt gyűjteményeit illető tulajdonjogát. Ennek érdekében az EME szükségesnek látja, hogy minél előbb tárgyalások kezdődjenek az illetékes állami hatóságokkal a jogi és a gyakorlati kérdésekről. Kolozsvár, 2006. május 17. Jakó Zsigmond, Benkő Samu, az EME volt elnökei, az EME jelenlegi vezetősége nevében Egyed Ákos elnök, Bitay Enikő főtitkár. /Az EME közgyűlésének állásfoglalása tudományos gyűjteményeivel kapcsolatosan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Négynapos magyar irodalomtörténeti tanácskozás kezdődött május 24-én Kolozsváron Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban címen a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Kara és más intézmények szervezésében. Gábor Csilla a Bölcsészettudományi Kar dékán-helyettese emlékeztette a részvevőket arra, hogy 1989 óta minden évben megrendezik az irodalomtörténeti konferenciát. Az idén először határon túli helyszínnel. Dr. Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, a magyarországi tudományos élettel fenntartott kölcsönös kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozta. Nagy László rektor-helyettes vázolta a kolozsvári egyetemen folyó magyar nyelvoktatás helyzetét. Dr. Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély a magyar emlékirodalom egyik kiemelt jelentőségű forráshelye. /Ö. I. B.: Konferencia múltunk irodalmi hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Az Új Magyar Szónak nyilatkozó szemtanúk szerint sem írtak alá alapító okiratot a kolozsvári Babes és Bolyai egyetemek 1959-beli, pártdöntésre végrehajtott egyesítésénél. Ennek alapján meglehet, hogy jogilag nem is létezik a mai Babes-Bolyai Tudományegyetem. Az alapító okirat hiányát a Bolyai Kezdeményező Bizottság vetette fel, a felsőoktatási intézmény vezetősége szerint ezt a kérdést a volt kommunista intézmények és személyek kivizsgálására hivatott szervekre kellene bízni. „Mindennemű jogi formaságot mellőző pártdöntés volt a Babes és a Bolyai Egyetem egyesítése. Nem tudok róla, hogy bármiféle alapító okirat létezett volna a két tanintézmény összeolvasztásánál” – mondta el Péter György professzor, aki 1959-ben személyesen is jelen volt azon a nagygyűlésen, ahol Nicolae Ceausescu bejelentette a két egyetem egyesítését. „Az 1956-os események után személyesen Ceausescu jött Kolozsvárra, hogy elemezze a helyzetet, ő irányította a két egyetem egyesülését. A fő érv az volt, hogy a magyarság nem élhet szeparatizmusban” – emlékezett a fél századdal ezelőtti eseményekre a professzor. Kása Zoltán volt rektor-helyettes szerint az akkori minisztertanácsnak kellett volna alapító-okiratot kibocsátania, ilyen viszont nem létezik. Kötő József oktatásügyi államtitkár szerint a volt Bolyai Egyetem megszüntetése mindenképpen elfogadhatatlan lépés volt, amely jogorvoslatot kíván. Eközben a BBTE jogászai is megkezdték a kutatómunkát az ügyben, jelezte Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora közleményében élesen bírálja a BKB tagjait, és azt javasolja, hogy „hagyják a történelmet a történészekre, ezt a kérdést pedig a volt kommunista intézmények és személyek kivizsgálásával foglalkozó hivatalos szervekre, ők pedig foglalkozzanak azzal, amiért az egyetem fizeti őket. Ha nem tetszik a jelenlegi helyzet, szabadon távozhatnak” – áll a rektor közleményében. /Debreczeni Hajnal: Egy szemtanú az egyesítésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Mi leszek, ha Európa lesz? Ez volt az egyik központi kérdése annak az EU-napnak, amelyet május 25-én tartottak a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, európai parlamenti megfigyelő „Régiók Európája” címmel tartott előadást, Kötő József oktatásügyi államtitkár pedig a Bologna-folyamatról beszélt. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke Munkaerőhiány a közigazgatásban címmel tartott előadást. Az Európa-nap résztvevői megismerhették a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen idén októberben induló Nemzetközi kapcsolatok, európai tanulmányok szak kínálta lehetőségeket is. /D. H.: Mi leszek, ha Európa lesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A Román Tüdőgyógyász Társaság Kolozsváron nemrégiben megtartott kongresszusán, több mint ezer szakember előtt tüntette ki az Egészségügyi Világszervezet küldötte dr. Gagyi Lídia csíkszeredai tüdőgyógyász főorvost a tbc elleni küzdelem terén kifejtett munkásságáért. Dr. Gagyi Lídia szülővárosában, Marosvásárhelyen végezte el az orvosi egyetemet, 1981-től él Csíkszeredában, és 1988-tól dogozik tüdőgyógyászként a Csíkszeredai Megyei Kórház tüdőgyógyászati osztályán, ahol osztályvezető főorvos. Ugyanakkor ő az országos tbc-program Hargita megyei koordinátora is. Elmondta, hogy Romániában évek óta Hargita és Kovászna megyékben a legkisebb a tbc-ben szenvedők száma, e tekintetben a két megye a nyugati államok szintjén áll. A tbc-s esetek számának újbóli növekedése világjelenség. – Öt oklevelet is adhat nekem az Egészségügyi Világszervezet, én akkor is mindennap ebbe a rongyos épületbe jövök dolgozni, ahol reggelente a kapus helyett öt kóbor kutya fogad, mondta. /Forró-Erős Gyöngyi: Elismerés és közöny. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

A Kolozsvári Rádióban a leköszönő Zorin Diaconescu helyett, a versenyvizsga megszervezéséig ideiglenesen Rostás-Péter Istvánt nevezték ki a főszerkesztő-helyettesi tisztségbe, aki 1993 óta dolgozik itt. Ez azt jelenti, hogy Rostás-Péter István nem csupán a magyar szerkesztőség, hanem a teljes területi rádióstúdió helyettes vezetője lett. A rádiónál a Bukaresttől való túlzott függőség a régi gond. /Ecsey-Ravasz Ferenc: Saját bőrömön érzem a döntéseim következményét. Interjú Rostás-Péter Istvánnal, a Kolozsvári Rádió főszerkesztő-helyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Homo scribens: emlékezéskultúra és íráshasználati szokások a XVI–XVIII. században címmel nyílt kiállítás Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban. A tárlaton a korabeli erdélyi magyar nyelvű írásos örökség – krónikák, naplók, kalendáriumok, a klasszikus emlékírók művei – közel ötven darabját tekinthetik meg az érdeklődök. /Erdélyi írásos örökségünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában május 25-én Budapesten Kopacz Mária festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. A születésnapi tárlatot Lászlóffy Aladár költő nyitotta meg. Kopacz Mária grafikus, festőművész, író Marosvásárhelyen született. Diplomáját Kolozsváron, a Képzőművészeti Egyetemen szerezte. Két kötete is megjelent saját rajzaival, A babiloni karperec című regény és a Borika világ körüli sétája egy szerda délután című gyermekkönyv. /Kopacz Mária kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Negyven évvel ezelőtt, 1966. május 26-án Budapesten meghalt Tamási Áron. Sírja ma már idegenforgalmi látványosság Farkaslakán. Az írót, végakaratának megfelelően, szülőfalujában temették el, s hogy hazahozták, az dr. Bakk Sára nagy érdeme. A Bakk család az író barátja volt, e meghitt kapcsolat miatt Sára asszony az író utóéletének és életművének hűséges őrzője mindmáig. Annak idején a Securitate minden lépését figyelte: kivel beszél, kikkel tartja a kapcsolatot. Dr. Bakk Sára a magányos székely megmunkálását szorgalmazta először, azt el is készítette Szervátiusz Jenő. A Szervátiusz gyűjteményes kiállításon látható Kolozsváron a Szent Mihály-templom parókiáján. A Tamási Áron-emlékműhöz a követ 1971 májusában hozták a Hargita sándorfalvi részéből. Akkor nekiállt a két Szervátiusz, és elkészítette az emlékművet. Az avatás 1972. szeptember 24-én volt. Akkor nevezte Sütő András az emléket tonnás hegyibeszédnek. Tamási Áron halálának ötödik évfordulóján Balogh Edgár azt fejtegette előadásában, hogy a test után a szellemnek is haza kell térnie. Neki és Kacsó Sándornak nagy szerepe volt Tamási rehabilitálásában, műveinek kiadásában, újrakiadásában. A cserefa kopjafát a sírra pedig Székely Lajos faragta. A kopjafaállítás az író halála fordulóján, 1967. május 26-án volt. Azután 1977-ben jött a szomorú hír, hogy a Szervátiuszok művészetére Romániának nincs szüksége, ki kellett menjenek Magyarországra. /Oláh István: A csodakő hiteles története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 26./

Elhunyt dr. Kerekes Jenő /Kolozsvár, 1919. júl. 13. – Kolozsvár, 2006. máj. 24./ professzor. Jogtudományi doktori címet szerzett. A Magyar Népi Szövetség jogi irodájának vezetője volt Bukarestben, majd 1949-től a Bolyai és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, tanszékvezetője. Nyugdíjba vonulása után konzulens tanárként működött a Sulyok István Protestáns Főiskolán és a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola kihelyezett tanulmányi központjában. Megjelent egyetemi tankönyvei is széles látókörről tanúskodnak, foglakozott a munkajoggal, az iparvállalatok szervezésével, munkagazdaságtannal és ergonómiával. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság alapító elnökeként nagy munkát végzett. Az erdélyi magyar közgazdasági kutatás beindításában is döntő szerepe volt. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, alapító és elnökségi tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. /Farkasné Imreh Mária: Búcsú dr. Kerekes Jenőtől (1919–2006). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Kőmíves Andor 1983-ban végzett Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán. Munkáival azóta rendszeresen szerepel hazai és külföldi csoportos tárlatokon. Jelenlegi tárlata Kolozsváron egyben doktori értekezésének megvédését is jelenti. Megteremtette a maga sajátos, romantikusan költői művészi világát. A klasszikusabb hangvételű munkáktól jutott el a posztmodernig. /(németh): Elnézést, erre van a Paradicsom? Kőmíves Andor kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Immár ötödször került sor május 27-28-án Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE koronkai campusában a Tudományos Diákköri Konferenciára, amelyen 56 tudományos dolgozatot mutattak be. A konferencián csíkszeredai kar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, a Petru Maior Egyetem, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képviselői is jelen voltak. A megjelentek idén hat témakörben (gépészmérnöki, számítástechnika, kommunikáció, villamosmérnöki, kertészmérnöki és segítő foglalkozás) hallhattak szakmunkákat. A konferencia az eredményhirdetéssel és az ünnepélyes díjkiosztással zárult. /Ferenczy Anna: Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

A Csíkdánfalváért Alapítvány újra kiadja Antal Áron Köderdő mellől /Szent Bonaventúra Könyvnyomda, Kolozsvár, 1927/ című könyvét. Készül a csíkszeredai Alutus nyomdában az új kiadás. A szerzőt elfelejtették. Antal Áron 1881-ben született Csíkdánfalván, 1966-ban halt meg. Történelem- és latintanárként brassói, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főgimnáziumokban tanított, 1910-től 1943-ig pedig a csíkszeredai főgimnázium tanára volt. Az 1960-ban papírra vetett Önéletírásában közéleti tevékenységéről, ugyanakkor az őt ért megpróbáltatásokról is beszámolt. Többnyire elbeszéléseket, anekdotikus történeteket írt. Ő írt először Úz Bencéről mielőtt Nyirő József megmintázta volna a népszerű székely figurát. Ugyancsak Antal Áron nevéhez fűződik, hogy megírta a moldvai csángó-magyar egyházközségeket meglátogató Imets Fülöp Jákó életrajzát. Imetsről az utóbbi években iskolát neveztek el Nagytusnádon. A csíki székelyek életét – Tamási Áron és Nyirő József mellett – Antal Áron mutatta be. /Ferencz Imre: Egy elfelejtett író. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere a városi tanács határozata alapján pert indított a volt városvezető, Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor ellen, akitől a város javára több mint 1 milliárd lejt szeretne visszaszerezni. Funar ugyanis nem volt hajlandó építkezési engedélyt kibocsátani az Alimentara Kft. számára, pedig erre jogerős bírósági döntés kötelezte. A magáncég sikeresen perelt, s így a polgármestert 1998-ban 900 millió régi lej kártérítés kifizetésére kötelezte a bíróság. Az elöljáró a városi költségvetésből fizette ki a szóban forgó összeget. Amennyiben Boc sikerrel jár, a pénzt Funar szenátori fizetéséből fizeti ki vagy javait elárverezik. /Boc beperelte Funart. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Kevés kivétellel szakmájukban, itthon helyezkedtek el a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ végzősei. A hét végén már a második évfolyam ballagott a Sapientia csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Balázs Lajos, a csíkszeredai román tanszék vezetője bemutatta a tavaly végzett diákok diplomáit is, melyeket a Bukaresti Tudományegyetem állított ki, feltüntetve rajtuk, hogy a diák hol végezte tanulmányait. Balázs Lajos szerint ez „az első hivatalos nyugtázása az itt folytatott munkának”. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja szerint „az egyetem eredeti célkitűzése is az volt, hogy az itt végzett diákok itthon találjanak munkát, és ezt a küldetést az egyetem teljesítette”. A diplomázott diákok közül vannak, akik mesterképzéseken vesznek részt, az egyetem hallgatói közül két diák már tanársegédként tevékenykedik. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán is tavaly végzett az első évfolyam, és a diákok többsége a szakterületén talált munkát, jelezte Hollanda Dénes dékán. „Informatika és pedagógia szakos végzőseink voltak, a jó informatikusok egy neves német számítástechnikai cég kirendeltségénél kaptak állást, a pedagógia szakot végzett diákjaink többsége pedig Maros, Hargita és Kovászna megyében jó eredményt ért el a tanári állásokra kiírt versenyvizsgákon” – mondta a dékán. Egyelőre nem tudnak arról, hogy az első végzettekből valaki elhagyta az országot. Az EMTE idén három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely és Kolozsvár) és négy karon összesen 830 tandíjmentes és tandíjas helyre hirdetett felvételit. Az oktatás elindításának évében, 2001-ben még csak egy-egy kar működött Csíkszeredában, illetve Marosvásárhelyen, ahová összesen 374 helyre várták a jelentkezőket. Az egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. /Daczó Dénes, Mihály László: Piacképesek a Sapientia végzősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Május 30-án Kolozsváron vendégszerepel a nagyváradi bábszínház magyar tagozata. Magelona históriája című játékot a kolozsvári Puck Bábszínházban mutatják be. /Magelona históriája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Május 27-én a kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában. Bemutatták a román származású, Franciaországban élő neves színházi szakember, George Banu Színházunk, a Cseresznyéskert /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét, a szerző jelenlétében. George Banu munkái közül első ízben jelenik meg magyar nyelvű változat Magyarországon és Erdélyben egyaránt, a kiadó további kötetek lefordítását is tervezi. /Köllő Katalin: Színházunk, a Cseresznyéskert, még egyszer. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

„Budapest nem válaszol” – jellemezte a magyarországi kormány magatartását az elszakított területeken élő magyarok iránt, édesapja egyik könyvére utalva, Schöpflin György fideszes EP-képviselő kolozsvári előadásán. A professzor a Bolyai Kezdeményező Bizottság meghívására tartott előadást az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Az Európai Unió és a kisebbségpolitika címmel.     Előadásában Schöpflin a kisebbségi lét hátrányairól beszélt, ecsetelve a többségi kultúra kétségtelen presztízse által gyakorolt nyomást. Schöpflin szerint az állami magyar egyetem és az egyházi ingatlanok ügye rendeződik, de még várni kell rá, a kisebbségi törvényt is elfogadják idővel, csak éppen semmit sem fog érni, valamint a székely autonómiatörekvés is célt érhet, viszont egyáltalán nem lesz könnyű. A kisebbségi ügyekben Budapest nem hajlandó lépni ez ügyben, az RMDSZ még úgy sem, ők hárman pedig (Gál Kingával és Tabajdi Csabával) nem sokat tudnak elérni ilyen körülmények között. Schöpflin elmondta, nem sikerült rábírni az RMDSZ-t arra, hogy beszéljen a bővítési biztossal, s világosítsa fel tévedéséről. Rámutatott, hogy ha az RMDSZ-re nem lehet számítani, kimagaslóan fontos a civil szféra szerepe, a BKB által indítványozott e-mail-kampány új kezdete lehet annak, hogy az erdélyi magyarság igényt formáljon a véleménye meghallgatására. A magyar külügyminisztériumtól segítséget várni fölösleges, az ország gazdasági csőd előtt áll, és egy hatványozott Bokros-csomag előállításán fog ügyködni a kormány, másrészt mert sem Medgyessy, sem Gyurcsány kormányának nem volt és nincs külpolitikája. /Bagoly Zsolt: Schöpflin György Kolozsváron. Budapest nem válaszol. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Egyre több külföldi befektető jelenik meg nemcsak a központi, bukaresti napilapok, hanem a vidéki, főleg erdélyi kiadványok piacán is. A Vorarlsbergben székelő Eugen Rus tulajdonában levő Inform Media-csoport jogelődjei révén már majdnem másfél évtizede van jelen Romániában, öt évvel ezelőtt vásárolta első romániai napilapjait: a nagyváradi Bihari Naplót és Jurnal Bihoreant. A három nagy példányszámú kelet-magyarországi napilapot (Hajdú-Bihari Napló, Kelet-Magyarország, Észak-Magyarország) kiadó sajtóvállalat fokozatosan terjeszkedve mostanra elérte, hogy hat napilapot birtokoljon, amelyek együttesen auditált terjesztett példányszáma meghaladja a 84 ezret. A két nagyváradi napilapon kívül az Inform Media egy magyar nyelvű (Szatmári Friss Újság) és három román napilapot jelentet meg. A Krónika napilapnál is megváltozott a tulajdonosi szerkezet, a Krónika Kiadóvállalat többségi részvényeit birtokló magyarországi Hungarom Médiában lépett színre új tulajdonos. A Krónika az Épszer-Vegyépszer-birodalmat irányító kolozsvári származású magyarországi üzletember, Nagy Elek – Méhes György író fia – érdekeltségévé vált. A Krónika egyelőre nem adott felvilágosítást, a kiadóvállalat vezetését elvállaló Kovács Ferenc azt közölte: amint a folyamatban levő átalakulások lezárulnak, sajtóértekezleten válaszolnak majd a kérdésekre. /Átalakulóban az erdélyi napilappiac. A kolozsvári Krónika tulajdonosi szerkezetében is változás ment végbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./