A Marosvásárhelyen megjelenő A Hét című hetilap budapesti írókat látott vendégül a magyarországi Szépírók Társaságával közös, Hetedszép találkozások – a könyv utóélete című rendezvénysorozatán. Az est meghívottjai Kukorelly Endre, Péterfy Gergely, Farkas Zsolt, Csaplár Vilmos és Márton László voltak, valamint Láng Zsolt író, a marosvásárhelyi Látó folyóirat kritika rovatának szerkesztője. A Szovjetunió grammatológiájaként beharangozott Kukorelly Endre-Farkas Zsolt beszélgetésből kiderült: a Thomas Bernhard-i irodalomellenesség a meghatározó a prózaíró Kukorelly számára, miközben tisztában van azzal, hogy maga is irodalmat művel. A meghívottakkal másnap Kolozsváron találkozhattak az érdeklődők. /Lokodi Imre: A Hét körei szépírókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Mesél a magyar Kolozsvár címmel az Erdélyi Magyar Ifjak kolozsvári szervezete előadás-sorozatot indított, hogy a mostani egyetemista generáció jobban megismerhesse a régi Kolozsvár képét. Az első előadás a Protestáns Teológia Bethlen-termében volt, Asztalos Lajos közíró „A régi Kolozsvár: az utcahálózatok és utcanevek történetének alakulása” címmel tartott előadást. Asztalos Lajos elsőként a város nevének eredetét magyarázta. A Kolozsvár, helynév- és településtörténeti adattárának /Polis, 2004/ szerzője korabeli térképek segítségével magyarázta az utcák és különböző városnegyedek elhelyezkedését. /D. I.: Mesél a Magyar Kolozsvár. Előadássorozat egyetemistáknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Újabb találkozót tartottak május 8-án a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ vezetői Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökségének székházában. A megbeszélés napirendjén az egyházak állam általi pénzügyi támogatási rendszerének felülvizsgálata, a kultusztörvény elfogadásának várható időpontja, a felekezeti oktatási törvény jelenlegi helyzete, az egyházi műemlékek fokozottabb állami támogatása szerepelt. A történelmi magyar egyházak vezetői mindemellett általános politikai helyzetelemzést igényeltek Markó Béla szövetségi elnök részéről. /RMDSZ-egyházfők találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt az egyházak képviselőinek arról, hogy az RMDSZ már jelezte Budapestnek, a határon túli magyarokat érintő kérdések kapcsán tárgyalásokat szeretne folytatni a megalakuló magyar kormánnyal, még a végleges döntések előtt. Tudni szeretnék, hogy a magyar kormányhoz kapcsolódó intézményeknek, így a Határon Túli Magyarok Hivatalának mi lesz a sorsa. Az RMDSZ továbbá tárgyalni kíván az ún. támogatási rendszer alakulásáról, a Sapientia Egyetem minél hathatósabb fenntartásáról. Markó szerint az elkövetkezőkben az egyházak esetében is másfajta támogatási rendszerre van szükség: átlátható keretet kell kialakítani. A szövetségi elnök által elmondottakra reagálva Szabó Árpád unitárius püspök jelezte: az egyházak fontosnak tartanák, ha a magyar kormány képviselőivel történő egyeztetések előtt az RMDSZ az egyházak képviselőivel is konzultálna, annak érdekében, hogy az egyházak valós igényeiket pontosan megfogalmazhassák. /Egyeztetés a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ vezetői között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Két horogkeresztet festettek Kolozsváron az evangélikus templom falára. A csendőrség egyik járőre tetten érte az elkövetőket, a két fiatalt megbírságolták. Fejér Attila evangélikus lelkész elmondta: egyelőre nem tudni, hogy a felfestett horogkereszteknek van-e esetleges célzása az egyházközség zsidó tagjaira nézve, vagy összekapcsolható a magyar egyetemért tartandó imaest-lánccal. /(balázs): Horogkereszt az evangélikus templomon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ A két kiskorút egyelőre 2 millió lej pénzbüntetésre ítélték. Ez a második rongálás, amely az evangélikus templomot éri. Az ortodox húsvétkor ugyanis a templom hirdetőtábláját zúzták be ismeretlen tettesek. /Debreczeni Hajnal: Náci jelképek Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Meglepődtek a kolozsvári polgármesteri hivatal illetékesei, hogy a Mátyás-szoborcsoport restaurálására meghirdetett licitre senki sem jelentkezett, közölte Boros János alpolgármester. A restaurálására jövő héten ismét licitet írnak ki. /K. O.: Érdektelenség a Mátyás-szobor iránt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Ferenczy Annamária /sz. Magyarlápos, 1926. máj. 13./ színésznő a napokban betölti nyolcvanadik életévét. A rivaldák fényében töltött közel hatvan évet. Maját (ez a “civil” neve) szeretik és tisztelik. Még mindig jelen van a színpadon. Pályája kezdete óta vezeti szerepei lajstromát; jelenleg a 177. bejegyzésnél tart. Szerencsés színészalkat, a tragikai és a vígjátéki szerepekre egyformán alkalmas. Volt királynő és koldusasszony, finom úri nő és utcalány. Operaénekesnek készült Kolozsváron, de hangszálai megbetegedése miatt módosítania kellett elképzelését, átiratkozott a színművészeti karra. Az énekléshez azonban sohasem lett hűtlen. 1951-ben Erdély fővárosát, Nagyváradra cserélte. Az ottani társulatnál aratta első visszhangos sikereit. A váradi évekből szívesen emlékezik vissza a Hubay-Vas-Ránki zenés darabjában, az Egy szerelem három éjszakájában aratott sikerére, s az elsőrangú prózai szerepekre is. Több mint négy évtizede Temesvár magyar társulatához szerződött. Az utóbbi évadokban is fellépett. Ferenczy Annamária a Csiky Gergely Színház örökös tagja, a kisvárdai fesztiválon életmű-díjat kapott, a Temes megyei önkormányzattól Pro Cultura Timisiensis érdemérmet, a Magyar Játékszíni Társaságtól Hűség díjat, legutóbb pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti-díjjal jutalmazták Budapesten. /(Szekernyés Irén): Nyolcvan virágszál Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) érintő kritikus vélemények hátterét próbálta kideríteni Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő, aki meglepetésszerű látogatást tett az oktatási intézményben. Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke mindössze annyit volt hajlandó közölni a sajtóval, hogy a beszélgetésen a magyar nyelvű oktatásról tájékoztatták a képviselő asszonyt. Nagy László rektor-helyettes szerint a beszélgetésen a magyar oktatók képviselői (akik nem tartják reálisnak az önálló magyar karok létrehozását) ismertették az egyetem és a magyar tagozat működésével kapcsolatos álláspontjukat. A rektor-helyettes elmondta: az egyetem politikája szerint a diákok minden igényelt szakon tanulhatnak anyanyelvükön, és nem a BBTE-n múlik, hogy a magyar diákok számaránya a romániai magyar felsőoktatás egészében kisebb a romániai magyar lakosság arányához képest. Ez annak tulajdonítható, hogy például a műszaki egyetemen és az agrártudományi egyetemen nincs magyar nyelvű oktatás. Dobolyi Alexandra azt nyilatkozta, hogy egyelőre csak a BBTE vezetőségével volt alkalma találkozni, akiktől viszont megnyugtató képet kapott az intézményben zajló magyar nyelvű oktatásról. Szóvá tette, hogy hiányoznak a magyar nyelvű feliratok a különböző karokon. – Mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni – vonta le a következtetést Dobolyi. Van ugyan egy-két kar, ahol hiányzik a magyar nyelvű oktatás, de ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel – fűzte hozzá. Dobolyi Alexandra nem találkozott a Sapientia-EMTE vezetőivel és az önálló magyar karok létrejöttét kérő egyetemi oktatókkal. /A BBTE-ről tájékozódott Dobolyi Alexandra EP- képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

„Az imádság erejével próbálunk hatni a magyar egyetem létrehozásáért” – mondta Adorjáni Dezső evangélikus püspök a május 9-i ökumenikus imaest kapcsán. Kolozsváron az imaestet a fiatalokkal zsúfolásig megtelt evangélikus templomban rendezték. Más erdélyi városokban is hasonló imaestet tartottak. Ökumenikus imaest-láncot tartottak Erdély több településén. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon a templomok harangjai este 6 órára hívták templomba azokat, akik a magyar egyetemért akarnak fohászkodni. Nagyenyeden, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Székelyhídon 7 órakor kezdődtek a közös imák. Kolozsváron az imaesten részt vett Adorjáni Dezső evangélikus, Papp Géza református, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Jakab Gábor római katolikus esperes is Az ökumenikus imaest ötlete a fiataloké volt. /Debreczeni Hajnal: Ökumenikus imaest a magyar egyetemért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Kolozsvárról reklámfüzet jelent meg. Funar polgármester idején számos olyan anyag látott napvilágot, aminek vajmi kevés köze volt a kincses városhoz, annak történelméhez. A közelmúltban készült kiadványok valamivel magyarbarátabb városképet ábrázolnak. A város történelmét a latin névváltozat, a Claudiopolis 1275-ös első említésig vezeti vissza. Persze, a hangsúly itt is egyértelmű a római kor és Napoca, de azért szó esik a középkorról, a fejedelemségről, az Unio Trium Nationumról, és Caspar Heltairól meg David Franciscról (sic!) is. Boros János alpolgármester tudomása szerint azonban a városháza még mindig a régi városismertető anyagokkal lepte meg a külföldi vendégeket. A dáko–román kontinuitás bekerül a protokoll anyagokba. /Közbeszerzés Kolozsvár reklámozásáért. Ma már objektívebb várostörténelmet írnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Cs. Gyimesi Éva gyönyörűséggel járt mindig Erdély-szerte ott, ahol nyolcvankilenc után a teremtő szabadság jeleit megtapasztalta. A nyavalygások – a „nem lehet” – özönében, a kisközösségek élni kezdtek a szabadsággal. A marosvásárhelyi Vártemplom (immár néhai) lelkipásztora: Fülöp G. Dénes és családja, a csíksomlyói Gergely István atya, az illyefalvi tiszteletes: Kató Béla, a dévai ferences szerzetes: Csaba testvér, és még hosszan sorolhatná azok nevét, akiknek munkáján Isten áldása van, írta. Hihetetlen például, hogy mit hozott létre a kolozsvári Diakónia Alapítvány, élén Sárosi Arthur doktorral. Ugyanígy tisztelet illet olyan iskolamodelleket is, mint a kolozsvári Montessori, amelynek igazgatója Visky Sarolta, vagy a magyarózdi Drogterápiás Központot, amelyet a Bonus Pastor Alapítvány tart fenn, Horváth Mária vezetésével. /Cs. Gyimesi Éva: Kényünk kedve. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Rostás-Péter Istvánt nevezték ki a Kolozsvári Rádió főszerkesztő-helyettesének. A közszolgálati rádióadóban eddig a magyar nyelvű adás politikai elemző műsorát szerkesztő Rostás a kolozsvári adó új műsorrácsában a kultúrára és a jazz-zenére fektetne nagyobb hangsúlyt. /Média hírek. Rostás a Kolozsvári Rádió főszerkesztő-helyettese. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Szamosújváron megnyílt Gy. Szabó Béla ritkán bemutatott, különösen értékes pasztell- és olajfestmény-kiállítása. A napokban tizenegyedik alkalommal került sor a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány által szervezett Nemzetközi Néptáncfesztiválra. A csoportok felvonultak a város főterén, majd az Örmény Katolikus templom előtti téren ízelítőt mutattak be a járókelőknek. Ezt követően a szamosújvári Kultúrotthonban az együttesek sorra bemutatkoztak. A rendezvényen hazai és határon túli együttesek egyaránt vettek részt. Kolozsvárról a Szarkaláb, az Ördögtérgye, és a Báthory-líceum néptáncegyüttese vett részt. Désről az Aranyeső néptáncegyüttes érkezett, Székről, pedig a Szalmakalap együttes. Első alkalommal jelent meg a rendezvényen a tordai Doina román néptáncegyüttes. /Néptáncfesztivál hazai és magyarországi együttesekkel. Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Kilencedik alkalommal rendezték meg a napokban Désen a Petőfi Sándor Vers- és Prózamondó Versenyt. A rendezvényre több mint száz versenyző érkezett a környékbeli településekről, Kolozsvárról és Magyarországról. Zsűrizett Egyed Emese egyetemi tanár, költő és Kiss Judit, a Napsugár és a Szivárvány munkatársa. A vers ünnepét más művészeti ágak versenye, mint rajz és ének, is kiegészítette. /Balogh Endre: A vers és a prózamondás ünnepe. Dés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtóközleményt adott ki Dobolyi Alexandra nyilatkozatáról. Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője kolozsvári látogatása után úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának helyzete, és a magyar nyelvű feliratok hiánya jelenti az egyedüli gondot. A Bolyai Kezdeményező Bizottság megdöbbenéssel értesült erről a bejelentésről. Dobolyi Alexandrát vendéglátói, a román egyetemi vezetőkkel kollaboráló magyar rektor-helyettesek félrevezették. Ellenkező esetben tudomást szerezhetett volna arról, hogy a magyar nyelvű képzés minőségének növelése érdekében az oktatók döntő többsége által szorgalmazott magyar karok és tanszékek létrehozását az egyetem döntéshozó fórumai rendre elutasítják, hogy a magyar tagozatnak nincs semmilyen autonómiája, valamint az RMDSZ által kiharcolt, a magyar oktatásnak szánt román állami különjuttatások is elvesznek az egyetem költségvetésében a magyar tagozat pénzügyi autonómiájának hiányában. Dobolyi figyelmét az is elkerülte, hogy az egyetemi ügyintézésben nem használható a magyar nyelv: egy kérvényt sem lehet magyarul beadni, az okleveleket is csak román nyelven állítják ki. Dobolyi nyilatkozatában az áll, hogy „ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel”. Dobolyi mintha elfeledné, hogy a Sapientia Egyetemet a magyar állam pénzén tartják fenn, és az anyagiak, főleg a román állami támogatás hiánya a legfőbb akadálya a további szakok beindításának. A jelenleg magyarul nem létező és szükséges egyetemi szak beindítását nem a magyar költségvetésnek kellene finanszíroznia. Dobolyi Alexandra figyelmen kívül hagyja mindazokat a követeléseket, amelyeket egy, az RMDSZ által is aláírt, széles társadalmi támogatásnak örvendő nyilatkozatban fogalmazott meg az erdélyi magyar közösség. Dobolyi kizárólag azoktól a magyar rektor-helyettesektől informálódott, akik egyedüliként nem írták alá az egyetemi nyilatkozatot. Dobolyi Alexandra álláspontja az egyetem kérdésében meglepő, mert pártja, a Magyar Szocialista Párt két hónapja egy nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt az önálló romániai magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem újraindítása mellett. Dobolyi nyilatkozatát a magyar követeléseket elutasító román vezetés fel fogja használni álláspontjának igazolására. /A Bolyai Kezdeményező Bizottság nevében, Bodó Barna elnök, Hantz Péter alelnök, szóvivő, Kovács Lehel alelnök Péntek Imre titkár: Felelőtlen nyilatkozatok hátráltatják a kisebbségi jogok érvényesítését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Megdöbbenve vettem tudomásul a kolozsvári látogatásom kapcsán megjelent nyilatkozatokat, miszerint meglepetésszerű volt a látogatás és felelőtlen az utána elhangzott nyilatkozatom – jelentette ki az ÚMSZ-nek Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtónyilatkozatára reagálva. Kolozsvárra a Babes-Bolyai Egyetem vezetésének meghívására érkezett. Visszautasította, hogy felelőtlenséggel vádolják. /Guther. M. Ilona: Dobolyi kegyeiért versengenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Több mint ötszáz aláírást tartalmazó nyílt levelet juttattak el Mihail Hardau oktatási miniszterhez a kolozsvári, bukaresti, jászvásári és temesvári egyetemek kutatói. Ebben azt kérik, tartsa tiszteletben azon előírásokat, melyek kötelezik, hogy az oktatási tárca költségvetéséből biztosítsa a tudományos kutatásnak szánt három százalékot. /Nagy-Hintós Diana: Elégedetlenek a kutatók. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság megalapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott ülésen példaértékűnek nevezte e testületet, továbbá a 2003-ban létrejött Nyugati Magyar Tudományos Tanács Elnöki Bizottságának tevékenységét. Az MTA 1990-ben vezette be a külső tagságot, majd 2000-ben a köztestületi tagságot, megfogalmazása szerint ez utóbbi döntés azt jelentette: „ugyanolyan jogokkal testvérünknek, sőt társunknak fogadjuk a határon túl élő magyar tudósokat is”. Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy azóta az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van külföldről – a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Kolozsvári területi bizottság létrehozását tervezi az eddigi öt grémium mellett a MTA. Jelenleg Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Veszprémben és Debrecenben dolgozik ilyen testület. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes fizikus, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ több erdélyi magyar tudóst és kutatót tüntetett ki munkásságukért: Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán erdélyi irodalomtudós Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat, míg a kárpátaljai születésű Dudics Iván, a műszaki tudományok kandidátusa, Arany János-érmet kapott. /Kolozsvári MTA-testület? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Az E-Melo Munkaközvetítő Hálózat alaptevékenysége információszolgáltatás és kapcsolatteremtés a munkaadó cégek, szervezetek, valamint álláskeresők között. 2004. május 10-én indították az RMDSZ kezdeményezésére a hálózatot, jelen pillanatban az elektronikus adatbázisban 882 alkalmazó cég, szervezet és 4183 munkakereső önéletrajza szerepel. Honlapjukon (www.e-melo.ro/www.e-works.ro) havonta 100–110 állást tesznek közzé a munkaadók. 2006. januárjában véget ért „A karriered most!” karrier-tanácsadás programsorozat, melyet az E-Meló a Babes–Bolyai Tudományegyetem Expert Pszichológiai Tanácsadó Központjával és a kolozsvári Agora irodával közösen indított 2005 tavaszán. A programsorozat célja a karrierfejlesztési ismeretek bővítése a diák- és ifjúsági szervezetek körében. /Kétéves az E-Melo. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Két év alatt összesen 1054 munkaadó regisztrált a honlapra. A cégek több mint 80 százaléka romániai, a maradék pedig magyarországi. Barna Katalin programvezető elmondta, becsléseik szerint a munkaadók közel 85-90 százaléka megtalálja a keresett munkaerőt az e-melón keresztül. A munkakeresők esetében a jelentkezők 53 százaléka jut a hálózat révén munkához. A cégek kedvelik a magyar munkaerőt, mivel az a tapasztalat, hogy készségesebbek, alkalmazkodóbbak, dolgosabbak. /Debreczeni Hajnal: Kelendő magyar ifjak a munkaerőpiacon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Papolc falu református gyülekezetének temploma belső falán látható az az emléktábla, amelyet a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja és a Magyar Tudományos Akadémia állított születésének 140. évfordulója alkalmával a falu jeles szülöttének, Barabás Samu (1855–1940) történelmi forráskutatónak és történetírónak, a Székely Oklevéltár szerkesztőjének. A templomban látható Kiss Sándor (1809–1849) honvédhuszár ezredes, a Tömösi-szoros hősének emléktáblája is.  A templom közvetlen közelében áll az egyházközség gyülekezeti terme, átellenben a parókia impozáns épülete. Ebben a hármas épületegyüttesben zajlik le a település jelenleg 572 lelket számláló gyülekezetének élete. A papolci gyülekezet száma is egyre fogy, egyre több a vegyes házasság, és eléggé kevés a fiatal, tájékoztatott Beder Imre, az egyházközség fiatal lelkésze. Felújítják a templomot. Idén faragott székely kaput akarnak állítani a templom bejáratához és az imaterem elé.   Papolcon élénk a gyülekezeti élet. A lelkész egyházi kórust alakított, s ezzel vettek részt a Kézdivásárhelyen megtartott egyházi kórustalálkozón. Mint másutt, Papolcon is oroszlánrészt vállal az egyházi rendezvények sikerében a nőszövetség. Papolcon van az ifjúsági bibliakör is. /Papolcon (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

Az Újvidéki Színház Pogánytánc című előadásával vendégszerepelt Kolozsváron május 9-én, ezután avatták a kolozsvári Állami Magyar Színházban az örökös tagokat. Öten részesültek a megtisztelő díjban: négy színész – Borbáth Júlia, Boér Ferenc, Mihály Pál és Török Katalin – és a színház egykori irodalmi titkára, később igazgatója, dr. Kötő József. A kitüntetéseket a teátrum két legfiatalabb színésznője, Györgyjakab Enikő és Skovrán Tünde nyújtotta át. A díjak átadása előtt szó esett a kitüntetettek pályájáról, néhány gondolat és – a kifeszített vetítővászon segítségével – kép erejéig felelevenítették a művészek legfontosabb szerepeit. Kötő József pályájának mintegy harminc éve kapcsolódik a színházhoz irodalmi titkárként, dramaturgként, illetve igazgatóként. Kötő kifejtette: az idei Harag-napokon elfoglaltsága miatt csupán két alkalommal tudott részt venni a rendezvényen. /Köllő Katalin: Örökös Tagok avatása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Megjelent Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános Örömhír. Beszélgetések a Hegyi Beszédről /Verbum, Kolozsvár, 2006/ című könyve. A könyv eredeti anyaga beszélgetések formájában hangzott el a Marosvásárhelyi Rádióban, a Hitvilág című ökumenikus műsorban. /B.D.: Örömhír. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Május 11-én Kolozsváron a Phoenix Könyvesboltban mutatták be Pomogáts Béla Együtt Európában című kötetét, melyet az Ariadné Könyvek sorozatban a Korunk Baráti Társaság Komp-Press kiadója jelentetett meg. A könyv a szerzőnek az utóbbi 35 évben a Korunkban és más erdélyi folyóiratokban, lapokban megjelent írásait tartalmazza. Pomogáts Béla elmondta: ma nagyobb aggodalommal tekint közeljövőre. A Magyar Írószövetség volt vezetőjeként, valamint az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány (IKA) jelenlegi elnökeként megállapította: mindhárom intézményt képtelennek tekinti hivatásuk betöltésére. Pomogáts kifejtette: Magyarországon nagy állami költségvetési gondok vannak. A határon túli magyarok támogatásának politikája kiszolgáltatott a költségvetésnek. –Kétségbe van esve, mert a határon túli magyarok támogatása lenne az a terület, ahol nem lenne szabad engedni. Az IKA a tavalyi 1 milliárd forint helyett idén 800 milliót kap, abból is 250–300 milliót úgy, hogy azt a jövő évre telepítsék át. – Ez teljesen tönkre teszi a közalapítvány helyzetét. Sokkal nagyobb összegeket költenek fölösleges dolgokra. /Ördög I. Béla: Pomogáts aggódik a támogatások csökkentése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő károsnak minősítette azt a „zavar”-t, amely szerinte képviselőtársa, Dobolyi Alexandra (MSZP) kolozsvári látogatása után a sajtóban, illetve a közvéleményben keletkezett a romániai magyar felsőoktatás kérdésével kapcsolatban. Gál Kinga szerint az említett zavar „hihetetlenül káros ezekben a pillanatokban, mikor Brüsszelben mindenki, a romániai magyar közösség egésze levelek, nyilatkozatok útján, aláírások gyűjtésével, Nobel-díjas professzorok levelével arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot: jövő héten kiadandó országjelentésében foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek joga van anyanyelvi, államilag támogatott felsőoktatásra, és azokat az igényeket, amelyeket a Babes–Bolyai egyetemen oktatók, a kolozsvári civil szervezetek, egyetemisták és a Bolyai Kezdeményező Bizottság megfogalmazott, a bővítési biztos vegye bele a dokumentumba”. „Ezeket a nyilatkozatokat, amelyek egyoldalúak, nem minden féllel való egyeztetés és tájékozódás után születnek, felelőtlennek és kifejezetten károsnak tartom” – hangoztatta. Dobolyi Alexandra nyilatkozata azt a sokéves munkát teszik tönkre, amelyet az erdélyi magyar közösség egésze, az RMDSZ-től kezdve a legkisebb civil szervezetig végzett, és amelyre az elmúlt két évben az EP-képviselők is jelentős energiát fordítottak – vélte. Dobolyi Alexandra viszontreagálásában megismételte, hogy Magyarország kétéves európai uniós tagsága idején minden létező európai parlamenti plenáris felszólalásában szorgalmazta a román kormánynál a kisebbségi törvény mielőbbi meghozatalát, legutóbbi felszólalásában a kulturális autonómián kívül a felsőoktatás helyzetére külön is kitért. Hozzátette: „Gál Kingával együtt arra törekszünk, hogy az európai bizottsági jelentés foglalkozzon a kisebbség helyzetével.” /Össztűzben az egyetem kérdéséről nyilatkozó Dobolyi Alexandra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője meglepetésszerű látogatást tett Kolozsváron, majd nyilatkozataival a kolozsvári multikulturális egyetemet a magyar felsőoktatást illetően megfelelőnek vélte, csak némi magyar feliratok hiányára utalt. A romániai magyar lapok némelyikében különféle állásfoglalások látnak napvilágot. ,,Találkozott az egyetem vezetésével – írja az egyik lap –, és a magyar nyelvű oktatásról tájékozódott, szóvá téve a kétnyelvű feliratok problémáját is.” Valójában a kolozsvári multikulturális egyetem ,,magyar vonalának” nincs semmiféle önállósága, a többség minden magyar kezdeményezést megkontráznak, a költségvetésből az arányos részesedés nem ismert, Dobolyi  Alexandrától csak annyit kérnének az érintettek, hogy ha már nemzeti ügyeket nem támogatják, legalább ne ártsanak azoknak, szögezte le Sylvester Lajos. Dobolyi vagy teljesen tájékozatlan, s ebben az esetben ezekre a ,,meglepetésszerű” látogatásokra alkalmatlan, vagy rosszhiszemű, és a magyar megfelelési kormányzati politika híve. Tájékozatlanságára utal, hogy a Sapientia Egyetemet román állami támogatással fenntartott intézményként képzeli el, hol­ott ezt a saját kormánya tartja el, s azt javasolja, hogy a mérnöki karokat vagy az agrártudományi képzést ennek a nyakába varrják.  Majd ad neki Gyurcsány Ferenc, mert a régi/új kormány azt sem tudja, hogyan faragja le az eddigi támogatásokat. A képviselő asszony szembeszegül a világ sokféle táján élő és munkálkodó, nem magyar egyetemi oktatókkal, tudományos kutatókkal, Nobel-díjasokkal, akik felszólították a román államot a kérdés rendezésére. /Sylvester Lajos: Az Alexandra-effektus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Előadássorozatot tervez a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári egyetem magyar tanszékeiről, erre meghívják Dobolyi Alexandra magyar szocialista EP-képviselőt is, mondta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság szóvivője. Eszerint lezárulni látszik a sajtóban folyó vita. Dobolyi ugyanis meglátogatta a Babes-Bolyai Egyetemet, találkozott a vezetőséggel, de nem tárgyalt a BKB képviselőivel. Erre a BKB sajtónyilatkozatban reagált, elmarasztalva pozitív nyilatkozataiért Dobolyit, aki szintén a sajtó útján válaszolt. A BKB szerint a képviselő asszony csak az intoleráns egyetemi vezetőkhöz közelálló magyar oktatókkal találkozott, s habár Bodó Barna, a BKB elnöke értesült, hogy Dobolyi Kolozsváron van, nem sikerült találkozót kieszközölni. /Debreczeni Hajnal: BKB: konferencia az egyetemről, Dobolyi Alexandra is ott lesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Tíz napon át a színház játszotta a főszerepet Kolozsváron, május 13-án zárul a másodszorra megszervezett Harag György Emléknapok rendezvénysorozat. A fesztiválon bemutatott kolozsvári produkciók, vendégjátékok műsorát naponta közölte a lap. /(köllő): Harag György Emléknapok – Színházi marathon Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Róth Miksát nem kell bemutatni Marosvásárhelyen, hiszen az ő munkái a holland királyi palotában, a mexikóvárosi Nemzeti Színházban vagy a budapesti Parlamentben éppúgy láthatóak, mint a Kultúrpalotában – vélekedett Fényi Tibor, a budapesti Róth Miksa Múzeum igazgatója. Marosvásárhely a világ egyik leggazdagabb városa az üvegfestészet szempontjából, a Kultúrpalota mellett ott áll a Városháza, ahol a szintén Róth Miksa által tervezett és festett üvegablakok láthatók a főbejáratnál, a lépcsőházban és a tanácsteremben is. Ez utóbbiaknak csak a kerete van meg, de még így is gyönyörűek, akárcsak a Petru Maior Egyetemen, a közegészségügyi igazgatóság Dózsa György utcai épületében vagy a vízművek szivattyúházában lévő Róth-alkotások. Az üvegfestészet szempontjából Marosvásárhelynek két testvérvárosa van, Kecskemét és Szabadka. Mindhárom településen részben ugyanazok az építészek dolgoztak, és mindháromban nagyon sok Róth-alkotás található. A kecskeméti és a szabadkai városháza nagytermét is, ugyanúgy, mint a marosvásárhelyit, festett ablakokkal díszítették. Szabadkán a II. világháború után az ablakok közepéről a magyar történelmi személyiségeket ábrázoló részeket kivették és levitték a pincébe. A hetvenes évek azután visszakerültek a képek a helyükre. Igaz ugyan, hogy a neveket tartalmazó üvegdarabokat nem „találták meg”, de bárki láthatja, hogy Könyves Kálmánról, Szent Istvánról vagy Szent László királyról van szó. Marosvásárhelyen a Városháza üvegablakai továbbra is hiányosak. A Kultúrpalota mellett Marosvásárhelyen a többi Róth-üvegablak sürgős védelemre, restaurálásra szorul. Elképzelhető, hogy Szabadkához hasonlóan, valahol egy pincében a Városházát díszítő üvegek is megmaradtak. Temesváron például a volt papi szeminárium épületének nyolc gyönyörű üvegablakát, mivel azok egyházi személyiségeket, például Szent Ferencet, Szent Gellértet ábrázolták, a kommunista uralom idején kiszedték, s ládákba rejtették. A rendszerváltást követően, a ’90-es évek közepén német segítséggel helyreállították a Nagy Sándor által tervezett és Róth Miksa által kivitelezett ablakokat, s azok most a város büszkeségei. Valóban a régi Városházáról hiányzó ablakbetétek egy része a megyei múzeum raktárából előkerült. Megmaradtak Róth-alkotások Kolozsváron a Karolina-kórház egykori ravatalozójában, ami ma ortodox imaház, az ugyancsak kolozsvári vérközpontban és a kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeumban is, a főtér sarkán. Gyergyóditróban és a Temesvárhoz közeli Detta katolikus templomában is vannak Róth-alkotások, de ilyen a dési ferences rendház homlokzati mozaikja is. /Bodolai Gyöngyi: Az üvegfestészet „Mona Lisája”. Hogyan sáfárkodunk az örökséggel? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Négy állandó kiállítás kapott helyet a Kolozsvár Társaság új székhelyének falain: Paulovics László: Erdélyi íróportrék; Cs. Szabó László és Kolozsvár; Cseh Gusztáv rézkarcai; Balázs Péter – emlékszoba. A látogató mintegy virtuális művelődés- és irodalomtörténeti sétát tehet a képek nyomán, a május 12-i megnyitón Poszler György kolozsvári születésű akadémikus volt a népes közönség kalauza. Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság képviseletében elöljáróban elmondta: az egyesületnek otthont adó műemléképület – egykor Balázs Péter, előtte Miklóssy Gábor műterme – ajtaja nem csak ünnepi alkalmakkor áll nyitva. Naponta felkereshetik az érdeklődők. Információs központként szolgál majd az épp zajló művelődési eseményekről, műemlékek látogatási idejéről, városséták lehetőségéről helyi érdeklődőknek, külföldi és belföldi turistáknak egyaránt. Boér Ferenc színművész Szabédi László verseiből összeállított versműsort adott elő. A Szabédi-napok programja délután megnyitóünnepséggel és előadásokkal folytatódott 1956, Erdély és a magyar írók témakörben. Május 13-án Szabédi sírjának megkoszorúzásával zárul a rendezvény. /F. I. Állandó tárlatavatóval indult a Szabédi-napok rendezvénysorozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A jeles grafikus, Unipán Helga tervezte a Polis Könyvkiadó Prospero Könyveinek sorozatát és a Kettős tükörben megjelenteket. Ezt mutatja be a Kolozsváron május 12-én nyílt kiállítás a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházában. A megnyitón Botházi Mária Vitályos Ildikó színművésszel készített interjú kötetét ismertették. /(németh): A könyvtervezés művészete. Unipán Helga munkái a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A nagybányai művésztelep és festőiskola megalakulásának 110. évfordulója újabb alkalom az emlékezésre. A Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága nemzetközi kiállítással köszöntötte az évfordulót: a Teleki Magyar Házban május 6-án megnyílt Tavaszi tárlaton a kortárs nagybányai művészek alkotásai mellett magyarországi művészek, továbbá a nagyváradi Vassy Erzsébet, a csíkszeredai Gothárd Veronika valamint a kolozsvári Gally Katalin és Horváth Gyöngyvér festményei és grafikái is láthatók. /(n): Nagybánya – múlt és jelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./