Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Balogh Béla /Kolozsvár/ lelkészt az egyházi hatóság felfüggesztette, a lelkész azonban ezt nem vette figyelembe, és nem távozott a szolgálati lakásból. A Romániai Magyar Szó közölte a lelkész tiltakozó írását. Balogh Béla szerint őt 2001. dec. 1-től „egy abszolút törvénytelen, jogellenes és méltánytalan fegyelmi döntés nyomán fizetés nélkül hagyta az egyházi vezetés”. Balogh Béla feljelentés ízű minősítést tett: úgy tűnik Pap Géza püspök hatáskörébe „csak a Farkas utcában létrehozott törvényszegések sorozata, a nyilvánosság ezzel kapcsolatos félretájékoztatása, valamint templomgyalázó és nemzetmegosztó politikai fórumok rendezése tartozik.” /Balogh Béla: Földgáz nélkül marad a kolozsvári, Farkas utcai papilak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Elhunyt Ruha István /Nagykároly, 1931. aug. 17. – Kolozsvár, 2004. szept. 28./ hegedűművész. Huszonévesként megnyert három tekintélyes nemzetközi versenydíjat, ez meghozta számára az elismerést. Románia egyik legkeresettebb hangversenyhegedűsévé lett. 1964-ben Horváth Lászlóval, Fülöp Lászlóval és Dula Imrével vonósnégyest alapított, amelynek létét a nyolcvanas években két tag külföldi letelepedése szüntetett meg. 1963-tól tanított a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, előbb óraadóként, majd professzorként. 2003-ban, miután nyugdíjazták, a főiskola konzulens professzora volt. Családszerető ember volt, tanítványai rajongtak érte. Súlyos betegség vitte el. /László V. Ferenc: Ruhapista. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Szept. 29-én az Országgyűlés megszavazta a kormányprogramot és miniszterelnökké választotta Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjét. Elsősorban a baloldal megroppant identitásának helyreállításért küzd Gyurcsány Ferenc. /Ismét agilis, lendületes miniszterelnök Magyarország élén? Több mint tízórás vita a magyar Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ „Nem fogjuk összekeverni a határon túli magyarság érdekeinek a védelmét a belpolitikai kampánytémákkal” – hangsúlyozta. „Kormányom fontos célja a magyar nemzet európai keretekben történő újraegyesítése" – jelentette ki. /A kormányprogramot vitatta az Országgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Szept. 28-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában bemutatták Kuppán Mária Futótűz című versgyűjteményét. Szerzője 40. életévén túl kezdett verseket írni, ezek a költemények egytől egyig a szerelemről szólnak. /S. B. Á.: Egy szerelem története. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Terényi János magyar nagykövet Kolozsváron kijelentette: Jogi aggályok nem merülnek fel a kettős állampolgársággal kapcsolatban, mert a román törvények lehetővé teszik ezt a státust. A nagykövet szerint a kettős állampolgárság lelki kapcsolatot jelent az anyaországi és a határon túli magyarok között. Minden felsőbb szintű román–magyar tárgyalásán szerepel a csíkszeredai konzulátus kérdése. Ennek a hivatalnak létjogosultsága indokolt, mivel a jelenlegi romániai kirendeltségek túlságosan leterheltek. Terényi Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel, valamint az erdélyi magyar történelmi egyházak Kolozsváron székelő püspökeivel és Tőkés László egyházfővel találkozott, Emil Boc kolozsvári polgármestert is felkereste. /Borbély Tamás: Magyarországnak is fontos az RMDSZ parlamenti jelenléte. Emil Boc-kal is találkozott az új magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Szeptember 30-án ünnepélyesen felavatták Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium új címerét, melyet Felházi Ágnes képzőművész, a kollégium tanára készített. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszédében kiemelte, hogy ezzel az avatóval történelmet ír a János Zsigmond Unitárius Kollégium, hiszen sötét évtizedek után születik meg a címer. Popa Márta igazgatónő ünnepélyesen átadta az egyház képviselőinek, valamint az osztályfelelősöknek a címer másolatait. /Szabó Csaba: Címeravató a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. Történelmet írtak Kolozsvár legrégibb scholájában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Horváth Szőke Gyöngyvér /Kolozsvár/ grafikáiból nyílt kiállítás szeptember 25-én Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvtárban. A kolozsvári Kuckó-játszóházas munkatársai a pécsi Szivárvány Gyermekház kézműves oktatóival közösen játszottak a pécsi gyermekekkel Pécsen. Az idén is Varga Ferenc, a Gyermekház igazgatója és lelkes segítőtársa, Horzsa Gábor volt a közös tevékenység szervezője, akiknek szívügye, hogy a két ház között 1991-ben született kapcsolat ne szűnjön meg. /(balogh): Kolozsvári jelenlét a Pécsi Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

A környezetvédelem, az észak-erdélyi autópálya, valamint az európai integrációs folyamat témája állt – többek közt – a középpontjában annak a megbeszélésnek, amelyet okt. 1-jén Szatmárnémetiben folytatott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A találkozó után a felek közös sajtóértekezlet keretében számoltak be megbeszéléseik eredményeiről. Emlékeztettek: a két parlament stratégiai együttműködésének a jegyében 2003-tól rendszeresen találkozik és konzultál egymással a két törvényhozó testület elnöke. Szili Katalin elmondta: vendéglátója tájékoztatta őt arról, hogy az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti szakasza 2008-ra elkészül. Szili kérte román partnerét, hogy Bukarest támogassa a csíkszeredai főkonzulátus felállításának a lehetőségét. /Környezetvédelem, autópálya, európai integráció – a tegnapi Szili–Dorneanu találkozó fő témái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A Romániai Református Egyház Zsinata a Kolozsvárt szept. 30-án tartott ülésén a közeledő romániai parlamenti választásokra tekintettel megfogalmazta elvárásait. A református egyház a következő négy évben elvárja, hogy egykor államosított ingatlanjait, elkobzott ingóságait ténylegesen visszaadják, a felekezeti oktatást törvényes úton helyreállítsák. Akik a tárgyalásokat és a megegyezést visszautasítják, azok a nemzeti közösség parlamenti képviseletét veszélyeztetik. /A Romániai Református Egyház Zsinatának állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Okt. 1-jén tartották Gyergyószentmiklóson a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának kihelyezett főiskoláján az immár hetedik ünnepélyes tanévnyitót. Dr. Garda Dezső képviselő, majd Dézsi Zoltán alprefektus a főiskola tanáraiként szóltak a hallgatókhoz. Dr. Dombay István, a főiskola igazgatója megnyitóbeszédében kitért az idén már 313 diákkal működő, intézmény jelenére és jövőjére. /Évnyitó a Csiky-kertben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

Néhányan a szülőföld ízű boldogulás magasztosságát hirdetik a különböző katedrákról közel másfél évtizede a jobb sorsot, létet, az apró lépések kiegyensúlyozatlanságával, írta Szőcs István. A több mint 78 ezer kolozsvári magyarról van szó. Az öregek és nyugdíjasok a legnagyobb réteg, a szegénységbe beletörődve tengődnek, akárcsak román sorstársaik. A családjáról gondoskodó több mint 36 ezer kolozsvári magyar ember legtöbbjének élete siralmas. Ezeknek az embereknek ugyanúgy, mint a friss végzős diplomásoknak vagy érettségizetteknek, nincs munkalehetőségük a mai Kolozsvár adminisztrációjában és intézményeiben. Kolozsváron több mint 28 ezer alkalmazottja van az intézményeknek, közülük az alkalmazott magyarok száma alig haladja meg az 500 személyt. Kolozsvár ipari termelésének összeomlása különösen a magyarságot sújtotta. A kommunista rezsim által elrabolt kolozsvári ingatlanok visszaszolgáltatása alig mozdult el a holtpontról. Az ingatlanok államosítása nagyobbrészt a magyarságot érintette. A kolozsvári magyar történelmi egyházak tulajdonát képező egyházi ingatlanokat az egyházi gazdasági vezetők bérbe adták bankoknak és más kereskedelmi egységeknek. A bérbe adott több mint 32 ezer négyzetméter kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800 alkalmazottat, melyből a magyar nem éri el a 300 főt. /Szőcs István: Van kiút?! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Hary Béla karmester és zeneszerző hetvenéves /sz. 1934. okt. 2./. A kolozsvári Magyar Opera karmestere operát, balettet, operettet, szimfonikus műveket egyaránt vezényelt kezdve a klasszikusoktól a kortárs zeneszerzők darabjáig. Zeneszerzői tevékenysége is sokrétű, balettekhez írt zenét, továbbá musicalt és szimfonikus költeményt. Hary Béla a hetvenes években lett az opera igazgatója, miután távozott az akkori igazgató, Szinberger Sándor. 1973-tól 1977-ig volt igazgató, őt követte Kriza Ágnes énekes, aki egy évadot vállalt, majd következett Márki Zoltán költő, Sigmond István író. 1984-ben újból Hary Bélát nevezték ki igazgatónak és ezt a tisztséget a rendszerváltásig betöltötte. Nagyon nehéz volt a kommunista rendszerben egy művészeti intézmény élén állni. A külföldi vendégszereplések nagyon ritkák voltak Romániában. Különleges dolog volt, hogy a társulat 1969-ben eljutott az akkori Jugoszláviába, később pedig Olaszországba. Hary Béla jelenleg Kolozsvár mindkét operaházában vezényel és a Zeneakadémián is tanít. /Hintós Diana: Hetvenedik születésnapján köszöntjük Hary Béla karmestert, a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

78 éves korában Sepsiszentgyörgyön elhunyt Kovács András /Bözödújfalu, 1926. jan. 9. – Sepsiszentgyörgy, 2004. szept. 29./ szerkesztő, író, 1949-1970 között a kolozsvári Igazság főszerkesztője, utóbb a bukaresti A Hét szerkesztőségi főtitkára /1970-1986/. Kovács András nevét magyarországi kiadást is megért nagysikerű könyve, a Vallomás a székely szombatosok perében (Kriterion,1981) tette ismertté. Kovács András írt szülőfalujáról, a falurombolás áldozatául esett Bözödújfaluról: Útfélen fejfa /Kriterion, 1995/ Mondjatok kaddist egy székely faluért (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997), Az erdélyi szombatosság nyomában (2000). A szerkesztő Kovács András emlékiratai A hűség csapdái (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1999) címen láttak napvilágot. /Elment a szombatosok krónikása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Felháborodást keltett a Kolozsvár központjában, a Farkas utcában rendezett borfesztivál, amelyet mind a rendőrség és a csendőrség, mind pedig a polgármesteri hivatal engedélyezett. Ebben az utcában van a Báthory István Elméleti Líceum, a Babes–Bolyai Tudományegyetem főépülete, a református templom, az Akadémiai Kollégium (Az Egyetemiek Háza), az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének információs irodája, a német kulturális központ, a Református Kollégium és a levéltár. Az utca lakói aláírásokkal tiltakoznak Emil Boc intézkedése ellen. Emil Boc polgármester is részt vett a megnyitón, arra hivatkozott: a rendőrség és a csendőrség beleegyezett a rendezvény megszervezésébe, így ő is jóváhagyta. /Kiss Olivér: Botrányos borfesztivál a Farkas utcában. Szellemi értékek ellen elkövetett barbárság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Okt. 3-án, vasárnap a Kolozsvári Magyar Színházban teltházzal, a tapssal köszöntötték a 90 éves Senkálszky Endrét, feltehetőleg ő a legidősebb aktív színész Európában, a színház szolgálatában eltöltött hét évtized önmagáért beszél. Felolvasták Hiller István kultuszminiszter köszöntését, Tompa Gábor igazgató üdvözletét. Senkálszky elmondta, hogy a színházat a rend, a tisztesség, a világosság, az igazság keresésének tartja. Az ő rendkívüli életművét formálta könyvvé Kötő József A színház fanatikusa /Korunk Baráti Társaság, Kompress, Kolozsvár/ címet viselő kötetében. Az est záróakkordjaként a monográfia-kötet dedikálására is sor került. /F. I.: Színház egy életen át. Senkálszky Endre 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

A szabadságharcba torockószentgyörgyiek is belekapcsolódtak Rákóczi oldalán. Az osztrákok ezért 1704-ben felrobbantották a várat, és a falut magát is lerombolták. Erre emlékeztek okt. 2-án a helyi unitáriusok. Négy tudományos előadás hangzott el, az előadók: Magyari András a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott történelemprofesszora, Onodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára, Gaal György kolozsvári helytörténész és Thoroczkai Sándor. Végül megkoszorúzták az emléktáblát. /Bakó Botond: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Okt. 3-án, vasárnap hálaadó istentiszteletet tartott a kolozsvári Új-Alsóvárosi református gyülekezet: elkészült a Pata utcai Fehér-templom tornya, gyülekezeti háza és segédlelkészi lakása, ugyanakkor megemlékeztek a templom fennállásának 50. évfordulójáról is. A szükséges összeg 90 százalékát a gyülekezet tagjai adták össze, jelentős összeggel járult hozzá a munkálatokhoz a budapesti testvérgyülekezet is. Az elkészült közösségi ház nemcsak különféle egyházi gyűlések és találkozók, de családi események helyszínéül is szolgálhat. Ferenczy Miklós lelkész ismertette a gyülekezet megalakulásának történetét az 1950-es évektől napjainkig. /Sándor Boglárka Ágnes: Megújult a Pata utcai református templom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Elhunyt Kovács András, aki 1949 és 1970 között, 21 esztendőn keresztül Kolozsvár magyar napilapját, az akkori Igazságot főszerkesztette. Tibori Szabó Zoltán aki 1990 és 1997 között volt főszerkesztője az Igazság utódjának, a Szabadságnak, megállapította, másképpen látták ugyan a világ bizonyos dolgait-kérdéseit, de a dilemmáik ugyanazok voltak. Mindketten emberibb korszak eljövetelében reménykedtek. Csekély azoknak a száma, akik képesek az önrevízióra, s tévedéseiket beismerik, mint Kovács András. /Tibori Szabó Zoltán: In memoriam Kovács András, avagy tiszteletteljes emlékezés a "belga" pályatársra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Kolozsváron a városi tanácsban összefogott kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM), hogy megakadályozza a jelenleg nemzeti színű utcai padok vörösre átfestését – számolt be okt. 4-i számában a Krónika napilap. A júniusi választások után a többséget alkotó ellenzéki liberális-demokrata szövetség (D.A.) az RMDSZ-szel alakított koalíciót Kolozs megyében, s ezt a PSD helyi képviselői nem tudják elfogadni. A PSD és a PRM együttműködése már a múlt héten megnyilvánult a tanácsülésen, amikor a két pártot képviselő önkormányzati tagok nemmel szavaztak arra, hogy 800 millió lejt különítsenek el egy vállalkozásfejlesztő központ Phare-támogatásból való létrehozásának önrészeként. /Kolozsváron összefog a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt az utcai padok átfestése ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 5./

Immár tizenkettedik esztendeje rendezték meg Szilágysomlyón a Báthory Napokat. Idén újabb program volt az Ifjúsági Báthory Napok. A szervezők: a szilágysomlyói Játékkuckó és a Szilágysomlyói Magyar Diákszövetség. Okt. 1-jén zsúfolásig megtelt az ez alkalomból előadóteremmé varázsolt tornaterem. A kolozsvári diákok előadása, a Karinthy Frigy-est élmény volt. A jelenlévők megtekinthették egy szilágysági népművészeti kiállítást, majd a Berekenye szilágycsehi néptánccsoport bemutatóját élvezhették. /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó. Ifjúsági Báthory Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

A kolozsvári tanács április 29-én kelt határozatával hat magyar utcanevet /Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Dsida Jenő költő, Kós Károly építész, író, politikus, Mikó Imre politikus, történész, mecénás, Móricz Zsigmond író, II. Rákóczi Ferenc fejedelem/ hagyott jóvá. A névjelző táblák kifüggesztésére a napokban kerül sor. Ezeket az új magyar utcaneveket mind a város peremén, új, nyúlfarknyi utcák kapták. Bethlen Gábornak 1964-ig a várfal mellett volt, a róla elnevezett bástyától kiinduló utcája. Ugyancsak addig a Mikó-kerthez vezető utca viselte – még a két világháború között is! – az Erdélyi Múzeum-Egyesületet alapító Mikó Imre gróf nevét. Aránylag fontos utca jutott Móricz Zsigmondnak is. A Rákóczi utat a legtöbb kolozsvári még ma is e néven ismeri. Móricz Zsigmond a Monostor negyed egyik csücskében, Bethlen Gábor a bácsi út mellékén, Dsida Jenő a Hajnal negyed déli nyúlványában, Rákóczi Ferenc, Mikó Imre és Kós Károly a Tordai út vonzáskörében lesz új utcák névadója. /Gaal György: Hat magyar utcanév. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Balogh Márton igazgató, Liviu Radu kancellár, Varga Attila egyetemi adjunktus és a közigazgatást képviselő Riedl Rudolf alprefektus jelenlétében okt. 5-én hivatalosan elkezdődött a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti Közigazgatási Kollégiumának 2004–2005–ös tanéve. Elsőévesként hetven fiatal kezdi meg az idei tanévet, a kollégiumnak összesen 250 hallgatója van. Varga Attila képviselő, egyetemi adjunktus románul megtartott beszédét követően, anyanyelvükön is köszöntötte a magyar tagozat diákjait. /(princz): Hetven elsőéves hallgató kezdi meg az idei tanévet a Közigazgatási Kollégiumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./

Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Kicsiny, hűséges seregként jellemezte Molnos Lajos városi tanácsos mindazokat, akik évente eljönnek a szamosfalvi obeliszkhez emlékezni az 1849. október 6-án Kolozsváron kivégzett Sándor Lászlóra és Tamás Andrásra, valamint az aradi tizenhármakra. A Házsongárdi temetőben sorra kerülő koszorúzáson, a Tamás András emlékére állított obeliszknél beszédet mondott Kónya-Hamar Sándor képviselő, Máté András városi tanácsos, MKT-elnök, Mátis Jenő, megyei tanácsos és Molnos Lajos városi tanácsos. /Köllő Katalin: Vannak eszmék, amelyek mellé ma is fel lehet sorakozni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Köllő Gábor, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ elnöke egyhetes budapesti tartózkodása során szakmai megbeszélést folytatott a magyarországi tudományos élet meghatározó intézményeinek vezetőivel. Széles Gáborral, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének /MTESZ/ elnökével áttekintették az elmúlt évek során közösen lebonyolított tevékenységeket, valamint körvonalazták a további együttműködési elképzeléseket. A Vízi E. Szilveszternél, a Magyar Tudományos Akadémia elnökénél tett látogatás során az EMT elnöke bemutatta a társaság tevékenységét és terveit. Megegyezés született műszaki témájú könyvek közös kiadására, valamint együttműködésre a műszaki fejlesztés terén. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora további együttműködésről és támogatásról biztosította Köllő Gábort. Ez elsősorban a Kolozsvári Műszaki Egyetemen románul tanuló magyar anyanyelvű hallgatók számára tartott magyar nyelvű szakelőadások (terminológia előadások) vendégelőadóinak biztosítására, valamint közös kiadványok megjelentetésére vonatkozott. /Az EMT elnöke Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Kolozsváron az egyedüli négycsillagos szálloda a város szívében a volt Szentegyház, ma Iuliu Maniu utca 6. szám alatt van. Két évvel ezelőtt dr. Czirják Árpád érseki helynök ötlete alapján nyílt meg itt az Agapé. Közben először felszabadították a lakásokat, és azokat elkezdték átalakítani, nem kis költséggel, szállodai szobákká, lakosztályokká. Ma az Agapé szálloda 30 szobája várja a belföldi és külföldi vendégeket. A szálloda ünnepélyes megnyitóján többek között jelen volt: Czirják Árpád érseki helynök és Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is. /Csomafáy Ferenc: Agapé – most már szálloda is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Terényi Ede zeneszerző újabb monooperája hangzik el az idei Kolozsvári Zenei Ősz okt. 9-i hangversenyén. Terényi Ede hatodik monooperája a La Divina Commedia. A korábbi öt mű: Nomád éjszakák és nappalok, Kalevala, Mephisto Faust, Új Adam (Brancusi-aforizmákra), és a 2003-as Kolozsvári Zenei Őszön bemutatott Amor Sanctus misztériumdráma. A mostani hangversenyt kiállítás egészíti ki: Terényi Ede 25 színes grafikát tartalmazó Dante-illusztrációja. /Terényi – bemutató. La Divina Commedia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./