Nemrégen maga Markó Béla is nyomatékosan tiltakozott kolozsvári sajtóértekezletén az ellen, hogy az anyaország határain kívül élő magyarságra fordítandó magyar költségvetési keret egyes tervek szerint mintegy felére csökkenne. A mostani magyar kormánykoalíció vezetői kezdetben azt nyilatkozták, hogy a Kárpát-medencében kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára a korábbi támogatási keretek nemhogy megmaradnának, de még növekedni is fognak. Azt hallani, hogy a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványokat összevonják. Félő, hogy a Határon Túliakért Nagy Közalapítvány összköltségvetése majd kisebb lesz, mint a most létező Illyés, Apáczai, Új Kézfogás, Sapientia és más közalapítványok összesített tavalyi vagy akár idei költségvetése. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása már eddig is csökkent. Csökken a határon túli témával foglalkozó műsorok, itteni munkatársaktól kért tudósításra szóló megrendelések száma is. A fő ellenérv az, hogy az erdélyiek bízzanak saját erejükben, ismerjük fel rejtett tartalékaikat, írta Balló Áron főszerkesztő. /Balló Áron: Megmentjük Magyarországot! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Szeptemberben két jeles szakember is megfordult Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum vendégeként, akik a hetvenes években kezdtek érdeklődni az erdélyi valóság iránt, s azóta is hűséges barátai a vidéknek. Bárth János, a kecskeméti múzeum igazgatója évtizedekig járta Erdélyt, a rendszeres erdélyi levéltári kutatás mellett nagy terepbejárást végzett Zetelaka, Korond, Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Felsősófalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Homoródalmás hegyi tanyavilágában, az Úz-völgyi csángók szórványtelepein, valamint a gyimesi patakvölgyek tanyái között. Mindezekről tanulmányokat, monográfiákat írt. A másik vendég, Wagner Péter szept. 21-én mutatta be Csíkszeredában – Budapest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szék után – a hagyományos széki építészetet feltérképező kutatásainak gazdag képanyagát. /Cseke Gábor: Jófajta látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

A Hargita Megyei Könyvtár, a Romániai Könyvtáros Egyesület és a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezésében könyvtárosok továbbképzését tartották Könyvtárosok mentálhigiénéje I–II. (Önismeret, Konfliktuskezelés) címmel szept. 13–18-a között Csíkszeredán, kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai könyvtárosok részvételével. /Deák Ünige, Csoma Annamária: Könyvtárosok mentálhigiénia tanfolyama. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Megjelent Málnási Bartók Árpád csombordi nyugalmazott tanár A Kincsás lankáin, Risoprint Kiadó, Kolozsvár/ című, egy kisregényt, hét novellát, egy lírai vallomást és néhány apró vadásztörténetet tartalmazó könyve. A szerző Csombordon élte élete nagyobbik részét, az egykori országos hírű mezőgazdasági iskola tanáraként, korábban is publikált pár színes novellát és vadásztörténetet. A “sepsibodoki székely góbé” papírra vetette visszaemlékezéseit. /Józsa Miklós: Könyvjelző. Egy “sepsibodoki székely góbé” vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

Az eddiginél többen mérkőznek meg az október 10-i előválasztásokon Székelyföldön a képviselői és szenátori helyekért – jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője szept. 23-án Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje elmondta: az előválasztásokra független, illetve MPSZ-es politikusok is jelentkeztek. Megemlítette Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmár Megyei Polgári Kör elnökét és Szondy Zoltán csíkszeredai újságírót. Markó ismertette a Párbeszéd az autonómia kampányprogram főbb pontjait: a kulturális autonómia megvalósítását az RMDSZ elsősorban abban látja, hogy a magyar közösség maga felügyelje kulturális intézményeit. A területi autonómiát illetően kifejtette, nagyobb együttműködésre van szükség a székely régiók között. Markó Béla szerint a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadása a kivándorlást segítené elő. /(Rostás-Péter Emese): Többen jelentkeztek a képviselői és szenátori helyekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Hét megyére kiterjedő hálózattal rendelkezik a dévai központú Szent Ferenc Alapítvány. Déva és Szászváros mellett Zsombolya, Torockó, Gyergyószárhegy, Kolozsvár, Nagyszalonta, Szováta és Petrozsény az a település, ahol a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett alapítvány különböző gyermekvédelmi programokat beindított, vagy a közeljövőben beindít. Új, V–XII. osztályos iskola kezdte meg működését Déván. Az épületet a liechtensteini hercegnő adományából sikerült megvásárolni, az Apáczai Közalapítvány és több magánadományozó támogatásával kijavították, a berendezés költségeit pedig a Rotary Klub állta. Déván nagyon sok gyermeket fogadtak be, az alapítvány által gondozott kiskorúak összlétszámát a szerzetes maga sem ismeri pontosan. „Itt most minden csúcsra járatva működik, maximális fordulatszámon dolgoznak a kollégák – fogalmaz Csaba atya. – Érezzük, hogy a Magyarok Nagyasszonyának palástja alatt vagyunk Déván.” A Temes megyei Zsombolyán hét gyerekkel elkezdte működését egy új ház. Csaba atyáék a Fehér megyei Torockón is vettek egy házat, ahol szintén veszélyben forgott a magyar nyelvű oktatás. Szárhegyen a domboldalban lévő ferences kolostorban alakítottak ki gyermekvédelmi központot, itt egyelőre 11 gyerek lelt otthonra. Böjte Csaba elképzelése szerint a Kájoni János által épített gyergyószárhegyi kolostort a Hargita megyei gyermekvédelmi tevékenységeik központjává alakítják. Bihar megyében Nagyszalontán, a jövő nyári építkezés után 40–50 gyermeknek szeretnének kényelmes otthont biztosítani. Szovátán – miután idén tűz pusztította el a félig kész épületet – nagy a visszaesés. Csak tíz gyermek van ott, de az újjáépítés szépen halad. A megtorpanás ellenére korszerű épület fog az alapítvány rendelkezésére állni. Az alapítvány nem feledkezik meg azokról sem, akik egyetemen, főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat. Számukra egyelőre egy kolozsvári tömbházlakást bérelnek, de Csaba atya nekik is szeretne venni egy állandó lakást. Október elején tizenhárman kezdik az egyetemi évet Csaba atya „gyermekei” közül. Szászvárosban működik gyermekvédelmi központ, a Szent Erzsébet Központban több mint hetven gyermekkel köszöntötték az új tanévet. Petrozsényben is szépen halad az építkezés. /L. J.: Tanévkezdés Csaba atyáéknál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Kiss András /sz. Facsád, 1922. okt. 5./ nyugalmazott főlevéltáros jogot végzett, tanársegéd lett a magánjogi tanszéken, majd 1949 júliusában Balogh Edgár kineveztette őt az Állami Levéltárba segédkönyvtárosnak. Rengeteg anyag állt a rendelkezésükre, és minden további nélkül lehetett kutatni. 1951 nyarán kerültek át a levéltárak a Belügyminisztériumhoz, szovjet mintára. Kiss András úgy látja hogy rengeteg feltárnivaló van még. A legnagyobb gondot a forráskritikában látja. Össze kell vetni a forrásokat és az állításokat, és akkor kiderül például az, hogy a második világháború végső szakaszában mit tettek az úgynevezett felszabadítók. Évtizedeken keresztül tanították, hogy az illegalitás idején a kommunisták mennyit szenvedtek. Közben például Karánsebesen az internált kommunisták úgy éltek, mint a szállodában. Ehhez képest mi mindent éltek át az internált magyarok. – Fontos, hogy nevezzenek ki fiatal magyar szakembereket könyvtárakba, levéltárakba. Mindenhova kell a magyar szakember. – Tapasztalatai szerint a művészettörténész-hallgatók nagyon komoly kutatók, mert tanáruk, Kovács András nagyon a kezében tartja őket. Kiss András, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt főtitkára 1949–1983-ig, nyugdíjazásáig a kolozsvári Állami Levéltár főlevéltárosa volt. Köteteiből: Varga Katalin pere (1979), fordította, és előszóval ellátta a Dino Compagni krónikája korának eseményeiről c. kötetet (1983), Források és értelmezések (1994), több kötet (Román–magyar jogi szótár, Erdélyi magyar szótörténeti tár VIII., Bibliografia arhivisticii romanesti stb.) társszerzője. /Benkő Levente: A levéltárnak nyilvánosnak kell lennie. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

A kolozsvári Magyar Opera elérkezett nyolcadik, egyben utolsó Erkel-bemutatójához. Véget ért tehát egy nagyszabású vállalkozás, amely a teljes erkeli opera-életmű bemutatását tűzte célul maga elé. A Magyar Opera nem mindennapi teljesítménye nem jöhetett volna létre a Gyulai Várszínház támogatása nélkül, az operákat közös produkciókként állították színre. A Magyar Opera utolsó Erkel-bemutatója a Dózsa György című opera, melynek ötfelvonásos eredetijéből alkotta meg Hary Béla és Dehel Gábor a két részben játszódó kolozsvári változatot. A kolozsvári országos bemutató szept. 26-án lesz. Karmestere a teljes opust levezénylő Hary Béla, aki ez esetben is zenei dramaturgja az operának. Az opera rendezője az a Dehel Gábor, aki felvállalta az erkeli életmű színpadra állítását. A rendező munkatársa Venczel Péter. /Turánitz J. Lajos: Erkel Ferenc: Dózsa György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Vekov Károly képviselő újabb mandátumra jelentkezett. Szerinte az igazi munka a nyilvánosság számára kevésbé hozzáférhető szakbizottságokban folyik, a plénumban az előterjesztett törvényjavaslatokat a szavazógépezet rendszerint különösebb vita nélkül fogadja el. A frakción belüli RMDSZ-viszonyok, a protokollum által meghatározott szabályok leszűkítik a mozgásteret. Csak azt lehet megvalósítani, amit az egész frakció elfogad. Vekov büszke az egyházi létesítmények, templomok körüli szabadtéri rendezvényeket szabályozó törvényre, amelyre Kolozsvár ex-polgármesterének folyamatos provokálásai szolgáltatták az alapot. A szakbizottsági munkában sikerült megakadályoznia néhány olyan törvény elfogadását, amely az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását lehetetlenné tette volna. Vekov elismerte, négyéves mandátuma alatt előfordult, hogy olyasmi megszavazására kötelezte a frakció-fegyelem, ami ellen tiltakozott a lelkiismerete. Vekov tagja volt a frakción belüli belső ellenzéknek, a Polgári Szárnynak, amely többször szembefordult a frakció akaratával. Egyike volt azoknak, akik benyújtották a székely autonómiatervezetet. /Sz. K.: Mérlegen a parlamenti tevékenység. Kérdéseinkre Vekov Károly képviselő válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Kolozsváron ismertették azt a tanulmányt, amely a romániai politikai életet alapvetően jellemző migráció jelenségét járja körül. A tanulmányt a CURS –Városi és Vidéki Szociológiai Központ adta ki. A parlamenti migráció 2000–2004 között 10,4% volt. Az adatok szerint a Román Humanista Párt (RHP) vesztett a legtöbbet, őket a Nagy-Románia Párt követi, a jelenség legnagyobb haszonélvezője pedig az SZDP. A választásokat követő rövid időszakon belül a megválasztott polgármesterek 50%-a pártot változtatott. A tanulmány bemutatásakor folytatott beszélgetésen elhangzott: igazságtalan és elfogadhatatlan az a mód, ahogyan a Magyar Polgári Szövetséggel "kibabráltak". Amennyiben a jövőben sem adják meg neki a politikai szereplés lehetőségét, jó esély van rá, hogy a nemzetközi szervek is beavatkozzanak – mondották. /F. I.: A romániai magyar politika "távirányítója" Orbánnál van? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Kolozsváron megalakult kampánystábban öt megyéért, Biharért, Aradért, a Szilágyságért, Szatmárért és Máramarosért felelős Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke erről a vidékről 40 ezer aláírást remél Markó Béla elnöki jelöléséhez. Bihar megyében tíz fő jelentkezett képviselőnek a helyi RMDSZ irodánál. Névsor szerint: Bradács Alíz margittai jogász, Dérer Ferenc újságíró, Fazakas László margittai református lelkész, Lakatos Péter, Pete István, Póti Csaba bihari informatikus, Sarkady Zsolt, Sóki Béla székelyhídi matematikus, Szentmiklósi Zoltán agrármérnök és Székely Ervin. Egy hét múlva Nagyváradon 401 küldött rangsorolja a jelölteket, miután mindegyik bemutatkozott és ismertette programját. /Tíz bihari a parlamentbe készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Szept. 24-én ünnepelték Kolozsváron, hogy száz éves a Farkas utcai református templom előtti álló Szent György-szobor. Az egybegyűlteket Dáné Tibor Kálmán köszöntette az eseményt szervező Erdélyi Közművelődési Egyesület nevében. A Szent György-szobor eredetije Prágában, a Szent György kolostorban található, másolatai pedig bőven akadnak. A kolozsvári másolat 2500 helyi polgár közadakozásából kerülhetett fel helyére. Az ünnepsége szept. 25-én tudományos ülésszakkal folytatódik. /Sándor Boglárka Ágnes: 100 éves a Szent György-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Szept. 24-én Cseh Áron kolozsvári főkonzul meghívására Emil Boc polgármester és két helyettese, Boros János és Adrian Popa hivatalos látogatást tett a külképviseleten. A magyar diplomata többek között beszámolt a konzulátus tevékenységéről, egyben felvetette a főtéri székhely előtti parkolás kérdését. A konzulátus azt szeretné, ha az intézmény alkalmazottai, de elsősorban magas rangú vendégek számára a polgármesteri hivatal engedélyezné a parkolást az épület előtt, ahol ez jelenleg tilos. Cseh Áron arról is beszámolt, hogy az épületben rövid időn belül elkezdi működését az új vízumosztály.- Ez a látogatás fontos esemény volt, mert megalakulása óta – Gheorghe Funar expolgármester szélsőségesen nacionalista és magyarellenes politikája miatt – a konzulátus nem vette fel a kapcsolatot a helyhatósággal. /Kiss Olivér: A magyar főkonzulátuson a városháza vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Duna Televízióban már a megvalósulásra váró nagy terv, a magyarok világtévéjének megteremtésének jegyében készült el a legújabb műsorrács. – Az alapító okiratban már szerepelt, hogy legfontosabb feladatunk a határon túli magyarság tájékoztatása – figyelmeztet Belénessy Csaba tájékoztatási alelnök. A jövőben hétköznapokon, délután öttől egy órában a határon túli információknak jut főszerep. Rendre a tíz perces Kárpáti Híradóval indul a program, majd következik a Régiók adása. Emellett – szeptember 26-án – új műsor indul Magyarok címmel. Ennek keretében bejárják a magyar lakta területeket, és rendszeresen kapcsolják Székelyudvarhelyt, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Pozsonyt, Ungvárt és Szabadkát. /Sz. Z. A.: Újra fókuszban a magyarlakta területek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Kolozsváron a Pata utcai Fehér Galériában megnyílt Gy. Szabó Béla olajképeinek tárlata. A Gy. Szabó-hagyaték gondozója, Ferenczy Miklós lelkész válogatott Gy. Szabó Béla olajfestményeiből. /Németh Júlia: Gy. Szabó Béla olajképei a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Szept. 25-én tartotta II. kongresszusát Székelyudvarhelyen a nyolc hónappal ezelőtt alakult Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), melyen 153 küldött vett részt 12 területi, zömmel székelyföldi szervezet megbízásából. A kongresszus elfogadta a polgári szövetség alapszabályzatát, és megválasztotta új vezetőségét. Az MPSZ elnökének újraválasztották Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. A kongresszust elsőként Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke köszöntötte, aki beszédében élesen bírálta az RMDSZ politikáját, amely nem sok eredményt hozott a romániai magyarság számára. Úgy fogalmazott, 10–15 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy 2004-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség illegitim módszerekkel akadályozza meg ellenzékének a részvételét a szabad választásokon. Véleménye szerint az RMDSZ vezetői tévednek, amikor az ellenzéki politikusokban ellenséget látnak. Az RMDSZ igazi ellensége az elutasító magatartás, az, amikor a szövetség vetélytárs nélkül is elveszítheti a választásokat. Kövér a konferencia résztvevőit arra kérte, hogy ne tekintsék az RMDSZ-t politikai ellenfelüknek. Az autonómiában elképzelhetetlen lenne, hogy Székelyudvarhely 120 rendőrének mindössze 10 százaléka legyen magyar, vagy a 80 százalékban magyarok lakta Hargita megyében az állami adminisztrációban dolgozó alkalmazottak 80 százaléka román legyen. Romániában nyílt diszkrimináció folyik a kisebbségekkel szemben, és erre az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmilyen megoldást nem talált. Kövér László szerint az MPSZ nagy érdeme, hogy Erdélyben, az RMDSZ-ben ismét beszélnek az autonómiáról. A magyar politikus kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A Fidesz arra biztatja a magyarországiakat, hogy vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak igennel. Csapó I. József a Székely Nemzeti Tanács elnöke részletesen szólt a székelyföldi prefektusok autonómiaellenes lépéseiről, megfélemlítő körleveleikről. Egyelőre a Backamadaras helyi önkormányzata döntött a népszavazás mellett. Szász Jenő szerint a közös előválasztást az RMDSZ elutasította. A választmány elnöke Szilágyi Zsolt lett, a hat alelnök: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tőkés András, Sántha Imre, Szakács Botond és Orbán Mihály. Nem született döntés a választásokon való részvétel mikéntjéről: valószínűleg az RMDSZ-szel való esetleges megegyezés függvényében erről később dönt a szövetség vezető tanácsa. A kongresszus több állásfoglalást is elfogadott a kettős állampolgárság, az autonómia és a délvidéki magyarüldözés ügyében. /Makkay József: Szabad választásokat követel az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ Szilágyi Zsolt, az MPSZ külügyi kabinetjének vezetője felszólalásában a szabadság megtestesülési formájának nevezte a romániai magyarság autonómiájának ügyét. /(Garzó Ferenc / MTI): MPSZ-kongresszus Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Szept. 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát Bartha László és felesége, Stróbl Zsófia ajándékozta az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a leleplezést Pap Géza püspökkel együtt a gróf lánya, Bánffy Katalin végezte. Pap Géza Bánffy Miklósra, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori főgondnokára emlékezett. Gróf Bánffy Miklós érzékelte a közeledő tragédiát, és fájlalta, hogy a nép vezetői nem ismerték fel a bűnöket, amelyek az összeomláshoz vezettek. Bánffy Miklós üzenete a mai vezetőknek is szól, figyelmeztetett a püspök: megszámláltatunk, egység nélkül híjával találtatunk, és ha egymást marjuk, darabokra szaggattatunk. Bánffy egész életét, irodalmi és közéleti munkásságát áthatotta a népe iránti féltő szeretet. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának nevében Tonk István főgondnok méltatta egykori elődjét, aki Trianon után Magyarország külügyminisztereként tevékenykedett, majd 1926-ban visszatért Erdélybe, ahol egyházi-közéleti szerepet vállalt. Pap Géza püspök felolvasta Bánffy Miklós végrendeletét. Az okirat szerint a Király utca 14-es szám alatti, Toldalagi-Korda palota néven közismert ingatlant a gróf a református egyházkerületre hagyományozta, ennek udvarán kívánják majd elhelyezni szobrát, amint az épület visszakerül jogos tulajdonosához. /Sándor Boglárka Ágnes: Hazatért gróf Bánffy Miklós mellszobra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Szept. 25-én Kolozsváron tudományos ülésszakkal folytatódott a kolozsvári Szent György-szobor fennállásának századik évfordulója tiszteletére szervezett kétnapos rendezvénysorozat. A Csetri Elek akadémikus elnökletével megtartott emlékkonferencián magyarországi és helyi szakemberek előadásai hangzottak el. Kötő József, az EMKE elnöke az elmúlt évtizedek erdélyi és kolozsvári művelődéspolitikai vonatkozásait elevenítette fel. Elmondta: a cél Kolozsvár arculatának megőrzése volt. Murádin Jenő művészettörténész a Szent György-szobor másolatának Kolozsvár városrendezési terveiben való jelenlétéről beszélt. 1904. szept. 28-án avatták fel az akkori Arany János (ma Lucian Blaga) téren. Az előkészítő munkából oroszlánrészt vállalt magára Haller Károly polgármester és Posta Béla múzeumigazgató. A munkát Budapesten Róna József szobrász végezte el. A tanácskozáson Egyed Emese (egyetemi tanár, Babes-Bolyai Tudományegyetem) a Szent György-szobor irodalmi vonatkozásait tárta fel. /Ördög I. Béla: Össznemzeti jelentőségű a Szent György-szobor. Tudományos ülésszak az emlékezés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) pár héttel ezelőtt tartotta a harmadik Linux-tábort. Az Apáczai Közalapítvány támogatta rendezvénynek a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. A tábor fő célja az ingyenesen hozzáférhető, egyre népszerűbb Linux operációs rendszer megismertetése az iskolákban dolgozó rendszergazdákkal. Nagyon sokan jelentkeztek, de a szervezőknek csak 30 érdeklődő, elsősorban középiskolai tanár és rendszergazda fogadására volt lehetősége. /S. Z.: Linux-tábort szervezett az EMT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Tamás Gáspár Miklós A Hét hetilap vendégeként érkezett Kolozsvárra, szept. 24-én találkozott az érdeklődőkkel. A moderátori szerepet Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka, A Hét szerkesztői vállalták. Tamás Gáspár Miklós kifejtette: a magyarországi magyarok azért szeretik jobban a románokat, mivel ők nem költöznek ki Magyarországra, ellentétben az erdélyi magyarok egy részével. /F. I.: Szamizdat pamfletek szerzője a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) kedvező jogerős ítélet született abban a perben, amelyet a tanintézmény a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen indított amiatt, hogy a városháza megtagadta az intézmény nevét tartalmazó kétnyelvű (román és magyar) felirat elhelyezését az intézmény homlokzatára. /B. T.: Feliratügyben az EMTE győzött. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Szept. 27-én tartották Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári központi tanévnyitóját. Megjelent és felszólalt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, kifejtve, hogy intézmény most már eléggé érett ahhoz, hogy több lábon álljon, és fokozatosan elkezdje a magyar költségvetésen kívüli források felkutatását. Közölte: a magyar költségvetés eddig közel 10 milliárd forintot fordított az EMTE-re, ez az összeg az egyetem költségeinek több mint 96 százalékát fedezi. Rámutatott: gondok merültek fel, gazdasági, gazdálkodási kérdések, oktatásszervezési és szakindítási viták, vetélkedések, olykor személyes konfliktusok kaptak nyilvánosságot. Többé nem fordulhat elő, hogy az EMTE olyan szakokat indít, amelyeknek elvégzésére magyar nyelven az állami egyetemen is lehetőség adódik, és hogy az EMTE különböző oktatási helyszínein párhuzamos szakok indulnak – mondta Bálint-Pataki. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban a szövetség rendkívül sokat haladt hármas célkitűzése, a teljes körű anyanyelvi oktatás, az önálló oktatási intézményrendszer, valamint a versenyképes anyanyelvű oktatás megteremtése irányába. Hozzátette: a következő négy évben megvalósítható kulturális autonómia megteremtése. Szilágyi Pál, az EMTE rektora elmondta: idén 25 százalékkal bővült az oktatók létszáma. Az egyetem akkreditálása érdekében még sokat kell tenni a professzori és docensi tanári kar erősítéséért, hiszen jelenleg mindössze kilenc professzor és 16 docens munkakönyves alkalmazott van az EMTÉ-n. A legnépszerűbb a társadalomkommunikáció, valamint a fotó, filmművészet és média szak, a legkevesebb jelentkezőt az agrárélelmiszer-gazdaságtudomány és a környezet-gazdaságtan szakon jegyezték. Kolozsváron még megoldatlan a bentlakások kérdése. Boros János kolozsvári alpolgármester közölte: a városháza együttműködést tervez kialakítani a kolozsvári felsőoktatási intézményekkel, főként a Műegyetemmel, de azon dolgoznak, hogy ennek a kapcsolatrendszernek az EMTE is részese legyen. Kató Béla, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: várhatóan két hét múlva stúdiót avatnak fel az alsóvárosi református templom mögött lévő épületben, amit eddig a minisztérium használt. Markó Béla szövetségi elnök ígéretet kapott arra, hogy a Sapientia Egyetemre előirányzott költségvetési támogatást az eredetileg tervezett egymilliárd 403 millió forintról legalább egymilliárd 800 millióra emelik. /Borbély Tamás: Sapientia-tanévnyitó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ A Sapientia EMTE a 2004–2005-ös tanévben 18 szakon folytatnak oktatási tevékenységet. Csíkszeredában 9 szakon, Marosvásárhelyen 7 szakon, Kolozsváron 2 szakon. A diáklétszám összesen 2190, /Csíkszeredában 1250, Marosvásárhelyen 840 és Kolozsváron 100./ Markó Béla a RMDSZ elnöke kiemelte: versenyképes anyanyelvű oktatásra van szükség. Az RMDSZ arról sem mond le, hogy önálló magyar állami egyeteme legyen az erdélyi magyarságnak. /Csomafáy Ferenc: Nem elég magyarul tanulni. Versenyképes oktatásra van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Országos gond az egyetemisták elhelyezése a felsőoktatási tanévkezdés előtt. Több mint 600 ezer fiatal lép be október elsején az állami egyetemek kapuján, azonban alig százezernek képesek bentlakási helyet biztosítani a felsőoktatási intézmények. Kolozsváron a szerencsések elfoglalhatták bentlakási helyeiket. A helyek kiosztása és iktatása hosszadalmas folyamat volt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a most kezdődő egyetemi évre a több mint 40 ezer diákja számára csupán 5015 helyet tud biztosítani bentlakásaiban. A BBTE bentlakó diákjai közül a legtöbben a Hasdeu egyetemi negyedben kapnak helyet. A kétágyas szobákért több mint egymillió lejt kell kifizetni havonta személyenként. A többágyas szobákban már olcsóbbak a helyek /általában 650 ezer lej/. A kolozsvári albérletek: garzon nem található 80 eurónál alacsonyabb áron, a kétszobás lakásért havonta fizetett 100 eurós ár pedig az átlagosnál alacsonyabbnak nevezhető. A diákok által leggyakrabban használt módszer a közös lakásbérlés: a két- vagy háromszobás lakásokat többen bérlik ki, így oszlik minden költség. A kollégiumi helyek ugyanakkor évek óta üzlet tárgyát képezik: egy helyért bentlakástól függően 100-200 eurót elkérnek a tulajdonosok, akik ezért a tettükért vállalják a kizárás veszélyét is. Marosvásárhelyen nem ennyire nagy a bentlakás-hiány. A városban egy kétszobás tömbházlakás bére száz euró körül mozog, de az orvosi és a műszaki egyetem környékén ennek akár a másfélszeresére is megugorhat. Vásárhely legnagyobb felsőfokú intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körülbelül 1300 bentlakási hellyel rendelkezik, melynek elosztásában betartották a diákok etnikai arányát. A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakásaiban mind a 380 hely betelt, de néhányan hely nélkül maradtak. Nagyváradon az állami egyetem infrastruktúrája szegényes. Az intézmény 18 fakultásán több mint 35 ezer hallgató tanul, akiknek mindösszesen 1244 helyet tudnak ajánlani. /D. Balázs Ildikó, Lepedus Péter, Pengő Zoltán, Szucher Ervin: Üzérkedőknek kedvez a bentlakásnyomor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Megkezdte bemutatkozó erdélyi körútját Terényi János, az új bukaresti magyar nagykövet. Szept. 28-án először Gyulafehérvára látogatott, ahol Jakubinyi György érsekkel tárgyalt. Terényi szept. 29-én Kolozsváron megbeszélést tart az erdélyi magyar egyházfőkkel: Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső evangélikus, valamint Pap Géza és Tőkés László református püspökkel, majd az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Precedensértékű lesz Terényi János és Emil Boc kolozsvári polgármester találkozója, mert 12 éves „uralkodása” idején Gheorghe Funar s magyarellenes nézetei miatt megszakadtak a kapcsolatok a kincses város polgármesteri hivatala és Magyarország romániai diplomáciai képviseletei között. Rostás Szabolcs: Erdélyi körúton Terényi János nagykövet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

A Hivatalos Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány 11 milliárd lej értékű összeget különít el a mellékletében felsorolt egyházi létesítmények felújítási és javítási munkálatainak finanszírozására. A mellékletben felsorolt 47 egyházi létesítmény közül 24 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez, 12 az Erdélyi Református Egyházkerülethez, 3 a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, 8 a kolozsvári unitárius püspökséghez tartozik. /Tizenegy milliárd lejes támogatás a történelmi egyházak számára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Kolozsváron, a Gy. Szabó Galériában látható Gally A. Katalin festészeti tárlata, akit főleg a fának a különböző – idő, a nap, víz, a festék által okozott – átváltozásai ragadnak meg. /Székely Sebestyén György: Gally A. Katalin kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

A XVII. században épült altorjai Apor-udvarházban szept. 26-án, vasárnap rendhagyó könyvbemutatóra került sor. A kastély helyreállításán és feltárásán dolgozó restaurátorok egy napra a nagyközönség számára is látogathatóvá tették a valószínűleg Apor Lázár által virághímes falfestményekkel díszített egyik déli fekvésű termet, ahol báró Apor Csaba fogadta és köszöntötte házigazdaként a nagy számban megjelent érdeklődőket. Apor báró a transzszilvanizmus, az erdélyi szellem, a szülőföldhöz való ragaszkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Benczédi Sándor köszönetet mondott Hiller Istvánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tárcavezetőjének, aki támogatást nyújtott az Apor-udvarház restaurálásához. A könyv­bemutatón a szerzők maguk mutatták be köteteiket. Kovács András kolozsvári művészettörténész professzor Késő reneszánsz építészet Erdélyben című, a budapesti Teleki László Alapítvány és a kolozsvári Polis Könyvkiadó gondozásában megjelent műve átfogó képet rajzol az 1541 és 1720 közötti időszak erdélyi késő reneszánsz építészetéről. A könyvben közel háromszáz kép és reprodukció található. Lángi József és Mihály Ferenc az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ gondozásában megjelent Erdélyi falképek és festett faberendezések című munkájuk első két kötetét mutatták be. Az erdélyi falképek és festett faberendezések felmérését a budapesti Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ munkatársai 1997-ben kezdték, a kolozsvári székhelyű Transylvania Trust Alapítvány kezdeményezésére. A felmérés célja az állomány számbavétele, állapotfelmérése és sürgősségi beavatkozás sorrendjének felállítása. /Iochom István: Könyvbemutató az Apor-udvarházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Az Erdély-történészként ismertté vált Vincze Gábor sokadik könyve látta meg a napokban a napvilágot Asszimiláció vagy kivándorlás. Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történetének tanulmányozásához. Szerkesztette Vincze Gábor /Teleki László Alapítvány, Budapest, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2004./ címen, eddig jórészt publikálatlan levéltári forrásokból származó válogatást közölt a csángókérdés utóbbi másfél évszázadáról. Ez a dokumentumgyűjtemény alighanem egyik alapműve lesz a csángóügy irodalmának. Vincze Gábor figyelmeztette az olvasót: nyitva maradt kérdés van elég. Máig feltáratlan például, miként hatott a csángó közösségre az 1920-as és 1945-ös földosztás, miként a kollektivizálás, mennyire fékezte a csángók beolvasztását a magyar iskolarendszer 1947 és 1955–57 közti fennállása stb.   Vincze Gábor szerint az országrész magyar társadalmát már korábban érte olyan károsodás, mely a modern korban megkönnyítette asszimilációját. /B. Kovács András: Asszimiláció vagy kivándorlás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), az elmúlt hét végén tartotta kongresszusát Székelyudvarhelyen. Az előzményekről írta Tibori Szabó Zoltán /a Népszabadság kolozsvári tudósítója/, Szász Jenő kitépte a hatalmat a „rendkívül agresszív”, „kizárólag a hatalom megszerzésében és megtartásában érdekelt, egykoron Reform Tömörülésnek nevezett csoport kezéből”. Tibori szerint Szász Jenő azért teremtette meg az MPSZ-t, mert „politikai céljainak valóra váltásához az RMDSZ-ből önmagát kiszorító Tőkés László püspöknek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson kívül aktív politikai szerepet is játszó szervezetre volt szüksége”. Tőkés László püspök nem is volt jelen az MPSZ kongresszusán. Tibori felsorolta, milyen ellentétek vannak. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Reform Tömörülés, illetve a Reform Mozgalom egykori vezetője parlamenti képviselői mandátumát az RMDSZ listáin indulva próbálja meghosszabbítani. Tamás Sándor szintén az RMDSZ listáin indul. Pécsi Ferenc képviselő kilépett az MPSZ-ből, az előválasztásokon sem indul. RMDSZ-listán akar parlamentbe jutni a pécskai Nagy István, aki MPSZ-esként kritizálta eddig az RMDSZ-t. A Kövér László Fidesz-vezető jelenlétében rendezett MPSZ-kongresszus kimondta: a parlamenti választásokon az MPSZ nem az RMDSZ, hanem saját, illetve román pártok listáin vagy pedig függetlenként indítja jelöltjeit. Kovács László külügyminiszter, az MSZP, a magyarországi kormánypárt elnöke az MPSZ kongresszusát levélben üdvözölte. Tibori ezt rossz néven vette. /Tibori Szabó Zoltán: Tőkéstelenül, ám Kovácsosan. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Az 1902-ben a református vallású pedagógusok szakmai szervezeteként létrejött Országos Református Tanáregyesület (ORTE) idei évi közgyűlését és konferenciáját Kolozsváron tartotta. A találkozó házigazdái Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, dr. Juhász Tamás egyetemi tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora és Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa voltak. Szabó Dezső életéről és munkásságáról előadást tartott a magyarországi dr. Korsós Bálint igazgató és Baranyai Norbert tanár, valamint Kató Béla főjegyző, illyefalvi lelkész. Csete Örs irodaigazgató az Apáczai Közalapítványnak a határon túli egyházak számára folyósított támogatásait mutatta be. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa, világi főjegyzője a partiumi református közoktatási intézmények helyzetét vázolta fel. A jelenlevők megemlékeztek a nemrég elhunyt Kovács Lajosról, a kolozsvári Református Pedagógiai Intézet igazgatójáról. /Dr. Ábrám Zoltán: Erdélyi közgyűlést tartott az Országos Református Tanáregyesület. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./