Szabó Gábor /Kolozsvár/ tanfelügyelő tájékoztatott: a 10 osztályos tankötelezettség idejére az állam ingyenes tankönyvellátást biztosít minden tanulónak. A magyarra fordított tankönyvek a kiadóknak veszteségesek. A tanfelügyelőségen Szabó Gábort bízták meg a tankönyvrendelésekkel. Az első és második, illetve a kilencedik és tizedik osztályok esetében vadonatúj tankönyvekről van szó. Ezeket román tagozaton teljes egészében biztosították. A magyar tagozatokon rossz a helyzet: még csak most fordítják a matematika, környezetismeret, fizika, kémia stb. tankönyveket. /Szabó Csaba: Magyar nyelvű tankönyvekre várva. Az ábécéskönyvek mind megérkeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Kolozsvárra látogatott Traian Basescu demokrata elnök, a Demokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból álló D.A. választási szövetség államfőjelöltje. Kijelentette, hogy támogatja a verespataki bányakitermelés ötletét. – Amennyiben én leszek az államelnök, szavatolni fogom az esélyegyenlőséget, az anyanyelvű oktatást magyarok számára. De nem fogadom el a komaságot egy Verestóy Attilával, akinek mindenféle faügylete van – mondta. Csupán bizonyos feltételek mellett hajlandó a szövetségkötésre az RMDSZ-szel. Szerinte ugyanannyi autonómiára van szükség Székelyudvarhelyen is, mint Kolozsváron. /Kiss Olivér: Egyforma autonómiát magyaroknak és románoknak. Basescu: Stolojanból még lehet miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt a városban élő Novák Ildikó textilművész kiállítása. A művész kiaknázza azt a szabadságot, amelyet a szigorú műfaji határok feloldódása, a műfajok közti átjárhatóság jelent, így gyapjút, gyapotot, bőrt, fémet, kavicsot és fát is alkalmaz. /N. J.: Textiltárlat a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Gyulafehérváron Oláh Zoltán rektor ünnepi előadásával kezdődött a tanév a katolikus kispapok számára, majd Jakubinyi György érsek beszélt a papságra készülő fiatalembereknek arról, mit jelent papnak készülni. Az idei tanév újdonságai: kispapokkal együtt tanulnak ezévtől a ferences hallgatók is, Ferenczi Sándort kinevezték vicerektornak és Walter Ilona könyvtáros távozása az intézetből (a karmelita rendbe). A Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára a 2004/2005-ös tanévre 94 diák iratkozott be. Kolozsváron szintén ünnepélyes szentmisével kezdődött a teológiai karon az évnyitó. Marton József dékán tartotta az évnyitó előadást. Jelenleg 164 hallgatója van a kolozsvári katolikus teológiai karnak, ebből 46 elsőéves, és a főszak mellett történelmet, nyelveket, szociális munkát tanulnak, abban szakosodnak. Ebben a tanévben 29 diák fog Kolozsváron végezni. A négy évfolyam diákjai mellett 26 magiszteri hallgató is tanul a karon, az idén már két szakirányban: patrológia és pasztorálpszichológia szakon. /Bodó Márta: Egyetemi tanévnyitó. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./

Az bukaresti Evenimentul Zilei munkatársa Costin Georgescut, a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) volt igazgatóját kérdezte különböző dolgokról, de ő mindenre azt válaszolta, hogy nem tudja. Négy év után tehát már nem emlékezett semmire. Emil Constantinescu 1996-ban kinevezte a SRI élére Costin Georgescu építészmérnököt, az addig névtelen, sajtókiadói igazgatót. Azután kinevezte Mircea Chelaru tábornokot (jelenleg a PUNR elnöke) a nagyvezérkar élére, noha a tábornok előzőleg csak Ion Antonescu marsall rehabilitásában szerzett érdemeket. Emil Constantinescut az sem zavarta, hogy a Corneliu Vadim Tudor – Adrian Paunescu – Gheorghe Funar triumvirátus, illetőleg a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt (Paunescu akkor első alelnöke volt) és a Vatra Romaneasca 1997 szeptemberében Marosvásárhelyen és Kolozsváron tömegtüntetéseket szervezett a csaknem egy éve demokratikus úton hatalomra jutott Constantinescu elnök és kormány megdöntésére. /Barabás István: Titkosszolgálati rövidzárlatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Önállóan indul a Magyar Polgári Szövetség a parlamenti választáson, ha pedig ismét elgáncsolják a szervezetet, valamelyik román párt listáira "kérezkednek fel" – jelentette ki Szász Jenő az MPSZ okt. 8-i országos választmányi ülése után. Az MPSZ bíztató jelet lát az Európai Unió országjelentésében, amelyben tételesen is elmarasztalják Romániát a helyhatósági választáson egyes kisebbségi szervezetek, így a Magyar Polgári Szövetség elgáncsolása miatt. Ezért megpróbál kisebbségi szervezetként 25 ezer aláírás újbóli összegyűjtésével indulni a választáson – döntött a területi elnököket és az elnökség tagjait magában foglaló választmány. Az aláírásgyűjtést már most elkezdik, jóllehet ugyanúgy nem jelent meg a választási törvény végrehajtási utasítása, mint a helyhatósági választások idején, így a Magyar Polgári Szövetég számít arra, hogy néhány nappal határidő előtt hozzák nyilvánosságra az aláírásgyűjtő ívek formáját, amelyről ma még nem lehet tudni, hogy mit kell tartalmaznia. Szász Jenő leszögezte: az RMDSZ előválasztási szabályzata antidemokratikus. Ennek népakarat-ellenes voltát bizonyítja, hogy az ország 16 magyarlakta megyéjéből 13-ban csak RMDSZ-küldöttek választhatják ki a képviselő- és szenátorjelölteket. – Az MPSZ nem indított és nem támogat semmilyen jelöltet az RMDSZ előválasztásain – hangsúlyozta Tőkés László püspök. A püspök ellenzi az MPSZ-jelöltek román pártok listáin való indítását, és minden megtesz annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő. A református egyház több alkalommal is kezdeményezte a párbeszédet az MPSZ és az RMDSZ között, de az utóbbi minden próbálkozást visszautasított. /Önállóan indulna a választásokon az MPSZ. Nem zárják ki a román pártlistákra való "felkérezkedést" sem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ Az MPSZ Országos Választmánya okt. 8-án Székelyudvarhelyen tartott alakuló ülésén – ahol a választmány elnökévé Szilágyi Zsoltot választották és megerősítették tisztségében az ügyvezető elnököt, Nagy Pált – úgy határoztak, hogy „tiszteletben tartva a kongresszus döntését, a választás szabadságának megteremtésére a Polgári Szövetség önállóan indul az őszi parlamenti választásokon". /Különúton az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Okt. 8-án beiktatták tisztségébe Sepsiszentgyörgyön Erdély új magyar evangélikus-lutheránus püspökét, Adorjáni Dezső Zoltánt. Meghívták az erdélyi történelmi egyházak vezetőit, jelen voltak politikusok és külföldi egyházi vezetők is. Az ünnepélyes eseményen részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, akárcsak Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A szertartáson igét hirdetett Szebik Imre, a magyarországi evangélikus-lutheránus egyház elnök-püspöke. Romániában két evangélikus püspökség működik, a szász evangélikusok püspökének Nagyszebenben van a székhelye, a magyar evangélikus püspökség pedig Kolozsvárott működik. A romániai lutheránus-evangélikusok száma a 2002-es népszámlálási adatok szerint 27 ezer, zömük Brassó és Arad környékén él, de az ország csaknem minden megyéjében élnek szórványban. /Sepsiszentgyörgyön beiktatták az új evangélikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Okt. 9-én tartották Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) XIII. Vándorgyűlését. A rendezvény témája: Modernizáció a gazdaságban. A megnyitón Fritsch László, az RMKT kolozsvári elnöke, és a helyi önkormányzat nevében Boros János alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Kádár Béla, a Magyar Közgazdász Társaság elnöke után Somai József, az RMKT országos elnöke mondott beszédet. Bokros Lajos volt magyar pénzügyminiszter, a budapesti Közép-Európai Egyetem professzora is tartott előadást. Kifejtette, hogy 1996 aztán jó irányba fordult a politikai szándék, de gyenge volt a kormányzás. Ciorbea, Vasile és Isarescu kormányai beengedték az országba a konkurenciát, a fiskális fegyelemben nem értek el eredményt. Az igazi változás 2000 óta észlelhető, amikor Nastase idején stabilizálódott az állami költségvetés, csökkent az infláció (az idén először várható 10 % alatti érték). A gazdasági növekedés jelenleg 6,5%-os, ami az exportálható javak gyártásának növekedéséből, illetve a kis- és középvállalatok erősödéséből származik. Jelenleg Nyugaton több, mint egy millió romániai dolgozik, akik nem fizetnek adót az országnak – mondotta Bokros Lajos. /Ördög I. Béla: Magyar közgazdászok vándorgyűlése Kolozsváron. Mulasztások utáni reményteljes kilátások Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Immár több mint három éve annak, hogy az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) kapcsolatba került a Magyar Elektronikus Könyvtárral (MEK), és együttes erővel www.mek.ro címen beindult a MEK tükörszervere. Ezáltal felgyorsult a romániai internetezők hozzáférési sebessége a már digitalizált magyar könyvekhez, kultúrkincsekhez. Két évvel ezelőtt szintén MEK-kel közösen Az erdélyi magyar kultúra digitalizálási programja címmel az EMT sikeres pályázatot nyújtott be az Informatikai és Hírközlési Minisztérium digitalizálási programjának kiírására. A pályázat keretében az EMT eddig 74 kötetet dolgozott fel és juttatott el a MEK-hez, közreműködve a nagyobb erdélyi magyar civil szervezetekkel. Könyveken kívül a MEK a folyóiratokat is elkezdte egy közös adatbázisba összegyűjteni, így az Elektronikus Periodika Adatbázis (Archívum) is nyitottá vált az erdélyi folyóiratok felé. Felkerült eddig az EMT mindkét kiadványa, a Firka és a Műszaki Szemle is. A MEK Egyesülettel közösen felszereltek egy korszerű digitalizáló műhelyt Kolozsváron, az EMT székházában, melyet hamarosan átadnak. További információkat a www.mek.ro és epa.oszk.hu címek adnak. /Brem Walter: Közel nyolcvan új kötet a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján. Digitalizáló műhely az EMT-nél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Kolozs megyében az RMDSZ parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolására kiírt előválasztáson befutó helyre került az eddig is törvényhozói mandátummal rendelkező Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, a második, szintén bejutó képviselői helyet pedig az előválasztásokon jó esélyekkel induló Máté András Levente kolozsvári önkormányzati képviselő szerezte meg. Nem végleges adatok szerint a hét végén Székelyföldön, Kolozs megyében és az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezete által rendezett urnás előválasztásokon összesen több mint 80 ezren adták le a voksukat. Kolozs megyében a 80 ezer fős magyar lakosságnak mindössze 16 százaléka, azaz közel 14 ezer ember szavazott. Kolozsváron a 40 ezer szavazati joggal rendelkező magyarból csak 3400 ment el szavazni. Kovászna megyében Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor 10 571 szavazattal vezeti az RMDSZ szenátusi listáját. Második lett a szintén törvényhozóként dolgozó Németh Csaba. Háromszék képviselői listáját egy újonc, Antal Árpád András szociológus vezeti. Őt Tamás Sándor és Márton Árpád jelenlegi képviselő követi. Meglepetés született a szintén urnás előválasztásokat szervező nagybányai területi szervezetnél, ahol Böndi Gyöngyike jelenlegi képviselő csak a második helyen végzett, így szinte biztos, hogy nem fog újabb mandátumot tölteni a parlamentben. Itt bejutó helyre Bónis István került. /Borbély Tamás: Többnyire papírforma eredmények az előválasztásokon. Kolozsváron nagyon alacsony volt a részvételi arány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Okt. 10-én a holokausztra emlékezve díszelőadást tartottak Kolozsváron a Román Operában. Az előadás kezdete előtt felszólalt dr. Alexandru Farcas, az intézmény igazgatója, dr. Goldner Gábor, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, valamint Mihaela Rozor alprefektus. Goldner Gábor emlékeztetett: 1942. okt. 9-én kezdődött a romániai zsidók Transznisztriába történő deportálása. /Hintós Diana: Holokauszt-emlékműsor a Román Operában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Zeno Millea az Erdélyi Napló szerkesztőségének írt levelében visszautasította, hogy a Timpul hetilapban közölt írásai „magyarfalásról” szólnának. Szerinte Rokaly József írása rosszindulatú hamisítás. – A szerkesztőség válaszában leszögezte: Rokaly József és sok más magyar ember számára azért furcsák az írásai, mert nem a tudományos történelemszemlélet alapján foglalkozik a magyarság múltjával. „Mi magyarok, beleértve az Erdélyi Napló munkatársait is, soha nem írtuk azt, hogy Erdély csak a magyaroké, hogy itt ősidők óta csak magyarok éltek. Azokért a jogokért harcolunk, amelyeket az önhöz hasonló gondolkodású emberek minduntalan elvitatnak tőlünk.” /Postabontás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./ Előzmény: Rokaly József: Dilettáns magyarfaló. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10., Bajna György: Megfenyegették! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

A feketetói vásáron okt. 8-án már állt a sátortábor, és még okt. 10-én is csak üggyel-bajjal zajlott a forgalom az E60-as úton a Kolozsvár és Nagyvárad között fekvő faluban. Magyarországiak is eljöttek a vásárra. A nyolcvanas években a feketetói esemény legfőbb vonzerejét képező népviselet-, varrottas- és szőtteskínálat mára igencsak megcsappant. Jelen voltak viszont a korondiak. A vásár legnagyobb részében azonban az „oroszpiac” foglalt helyet, ahol műbőr kabátokból és kétes minőségű pulóverekből bőségesen válogathatott az érdeklődő. (Rostás-Péter Emese): Feketetó új színekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Vajdahunyadon a Helyi Tartós Fejlesztésért Egyesület és a Hunyadi János Humanitárius Társaság 25. alkalommal rendezte meg a zenei napokat. Fellépett a négy éve Kolozsváron megalakult Flauto Dolce együttes /tagjai: Majó Zoltán, Szabó Mária és Tóth Ágnes/. /CH. A.: Vajdahunyadi zenei napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

A Kolozs megyei RMDSZ-előválasztás nem volt túl sikeres. Kolozsvár magyarságának érdektelensége elgondolkoztató. Van, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság egységének ellensége a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Makkay József cikkében ezt a véleményt nem fogadta el. Az RMDSZ esetleges őszi kudarcáért egyedül az RMDSZ csúcsvezetősége tehető felelőssé, hiszen jó RMDSZ-politika esetén nem kellene tartani semmiféle megosztási szándéktól. Akik nem szavaznak az RMDSZ-re, azok „az őszinteség hiányát, a gőgösséget, a nagyképűséget, az apró lépések politikájának hazudott kényelmességet, az egyéni érdekek előtérbe helyezését kifogásolják”. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan RMDSZ-szenátor, aki Brüsszelben, a román kormány megbízásából félretájékoztatja az EU vezetőit a romániai magyarság valós helyzetéről, ez a szenátor elektorok voksolásának köszönhetően ismét befutó helyre jut? – kérdezte Makkay. /Makkay József: Választási dilemmáink. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

,,A romániai demokrácia sorsáért aggódó románok és magyarok felháborodással értesültek arról, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében RMDSZ-es szavazat segítette Corneliu Vadim Tudort ,,ártatlanságának”, besúgástól mentes, tiszta múltjának bizonyításához” – áll az MPSZ közleményében. A Tulit Attila alelnök által jegyzett dokumentum szerint a magát demokratának és magyar érdekeket képviselőnek valló RMDSZ újból elárulta a demokrácia és a magyarság érdekeit egyaránt, amikor az említett bizottságban az általa delegált tag sz Andrei Plesu, Horia-Roman Patapievici, Mircea Dinescu és Claudiu Secasiu megalapozott álláspontjával, mely szerint C. V. Tudor a kommunista rezsim politikai rendőrségének dolgozott. ,,A helyhatósági választások idején Markó Béla jelentette ki, hogy aki Kolozsváron Smaranda Enache asszonyra szavaz, az Funarra szavaz. Ezek után nyugodtan kérdezhetjük: aki most Markóra szavaz, az Vadimra szavaz?” – teszi fel a kérdést az MPSZ alelnöke. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Okt. 12-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság (ORB), és 20 elvi döntést hozott, ezek közül 12 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A legfontosabb a szatmári Hám János Líceum épületére vonatkozik, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Az épület visszaszolgáltatásáért az RMDSZ évek óta küzd. Mostani ülésén az ORB további 35 végleges határozatot is jóváhagyott, amelyek közül 20 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – közölte Markó Attila, a testület alelnöke. A határozatok többek között olyan ingatlanokra vonatkoznak, mint például a kolozsvári Iuliu Maniu utca (volt Szentegyház) 1., 3. és 5. szám alatt levő három státuspalota, amelyek döntő fontosságúak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség számára, valamint a dési kultúrház épülete, amely szintén az említett egyházkerület tulajdonát képezte. Jóváhagyták ugyanakkor a nagylaki Tajovski Líceumra és annak könyvtárára (erdélyi magyar evangélikus püspökség), a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonát képező fugyivásárhelyi kultúrházra, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonát képező magyarnemegyei (Beszterce-Naszód megye) iskolára és művelődési otthonra vonatkozó végleges határozatot is. /Visszaszolgáltatták a státuspalotákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Immár támogatást is fogadhat a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) azt követően, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a tanszékek mellett működő háttérintézményekből álló szervezetet szövetségként ismerik el – közölte Veres Valér szociológus, az intézmény igazgatója. A KMEI idén az 1,6 millió forint támogatást többnyire az újonnan beindult magiszteri képzésre fordítja. Mindez azonban nagyon kevés, a romániai magyar felsőoktatás sorsát megnyugtatóan csak a magyar kormány által ígért oktatási alap létrehozása rendezné. /Több magyarországi támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Okt. 3–10. között 11. alkalommal rendezték meg a Román Dráma Fesztiválját Temesváron. A Kolozsvári Állami Magyar Színház az Eugène Ionesco: Jacques vagy a behódolás című előadással vendégszerepelt az immár hagyományossá vált színházi találkozón, mely elnyerte a Legjobb rendezésért, valamint a Legjobb díszlet-jelmez-maszkért járó díjat (díszlettervező: Bartha József, jelmeztervező: Carmencita Brojboiu, maszkok: Venczel Attila). /Díjak a Román Dráma Fesztiváljáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Okt. 11-én Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör ülésére sokan eljöttek. Bemutatták Lakatos Róbertnek a határproblémákról szóló, 2004-ben forgatott filmjét. A jövőben a Bretter Körnek saját fóruma lesz: a Serény Múmia és a Helikon hasábjain jelenhetnek meg a Kör meghívottainak írásai, a Brettersáv rovat atyja Karácsonyi Zsolt lesz. /F. I.: Újra Bretter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Megjelent Szilágyi Domokos Útinapló – A Volga Nyugaton /Kalota Kiadó, Kolozsvár/ című könyve. Az anyagot sajtó alá rendező, azt jegyzetekkel ellátó H. Nagy Mária, a művész volt élettársa elmondta, hogy befejezetlen útinaplóról van szó. Szilágyi Domokos a norvég PEN meghívására indult nyugat-európai utazásra. /(Rostás-Péter Emese): Majtényi Volgája Szisszel Nyugaton.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Okt. 16-án tudományos ülésszakot rendezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, leszögezték: az erdélyi önkormányzatiság kialakításában példa értékűek lehetnek II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Bocskai István szabadságharcának törekvései. Tőkés László megnyitó beszédében a Trianon utáni modern kor és a 17., 18. századi állapotok közti hasonlóságot hangsúlyozta. Most vértelen élet-halál harc folyik, állapította meg. A következő évek, évtizedek döntik el a magyarság sorsát Erdélyben, a megoldás a püspök szerint a három szintű autonómia volna. A hallgatóságot köszöntötte Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és dr. Kreczinger István /Budapest/, a Bocskai Szövetség vezetője. Dr. R. Várkonyi Ágnes emeritus történész professzor értekezett II. Rákóczi Ferenc konföderációs törekvéseiről. Dr. Magyari András, kolozsvári történész professzor előadásában a rendek összefogásáról, Sárkány Viola történész Bocskai István fejedelem szülőhelyéről, dr. Nyakas Miklós, a Hajdúsági Múzeum igazgatója Bocskai hajdúiról, míg dr. Csorba Csaba a fejedelem csatáiról beszélt. Balassi Bálintról Kupán Árpád történész értekezett. Másnap Bihardiószegen folytatódott a megemlékezés, ahol az Álmosd-Diószegi csata helyén emléksziklát avattak, majd Bocskai hajdúinak 1604. október 15-i győzelmére emlékezve istentiszteletre került sor a helyi református templomban. Délután felavatták Bocskai István mellszobrát és megkoszorúzták a szabadságharc emlékére állított kopjafát. Balla Tünde: II. Rákóczi Ferencre, Bocskai Istvánra és Balassi Bálintra emlékeztek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Sepsi József szobrász és Szabó Vilmos festő, grafikus kapta a Pro Zilah Egyesület díját ebben az esztendőben. A díj erkölcsi elismerés azok számára, akik a város közéleti, kulturális életéért dolgoztak. Az Év embere elnevezésű díjban Sepsi József szobrász részesült, aki az idén márciusban a zsibói református templomkertben felállított egész alakos Wesselényi-szobrot alkotta. A művész több mint három évtizede tanít Zilahon. Zilahon is láthatók alkotásai: köztéri mell- és egész alakos szobrai. A Szilágyperecsenben idén felállított – a két világháború áldozatai emlékére – turulmadaras oszlop is az ő alkotása, jelenleg a zilahi római katolikus egyház részére készíti Szent László király szobrát. Életműdíjban részesült Szabó Vilmos képzőművész, aki a Maros megyei Sáromberkén született, tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. Kinevezést Zilahra kapott, munkássága során a város közismert és megbecsült tanáraként több iskolában tanított. Képei, grafikái Ausztriától Japánig jutottak magángyűjtőkhöz, illetve képtárakba. Pár éve az Amerikából hazalátogató Nyárádi Elemérnek köszönhetően Zilahon tanuló fiatalokat díjaznak. /Fejér László: Művészek kapták a Pro Zilah-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Kolozsváron találkoztak a MIT és a MIÉRT vezetői, hogy megbeszéljék a határon túli magyar ifjúsági szervezetek egyeztető testületeként létrehozott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) erdélyi képviseletének problémáját. Enyhülni látszik a két rivális ifjúsági szervezet közötti konfliktus. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén úgy döntött, támogatja a MIÉRT tagfelvételét a Kárpát-medencei fórumba. A MIT a MIÉRT országos tagszervezeteként számon tartott Itthon Fiatalon Mozgalom és az Állampolgár Menedzser Egylet felvételét támogatja, az RMDSZ-szel együttműködő ernyőszervezet azonban nem éri be ennyivel, és azt szeretné, ha minden erdélyi régió reprezentatív ifjúsági szervezete tagja lehetne a MIK-nek. A két fél abban is egyetértett, hogy a MIK nem működik jól. Sándor Krisztina, a MIT elnöke azt sérelmezte, hogy a MIK által elkészített javaslatok rendszerint elakadtak a magyar kormány minisztériumaiban. A MIK 1990-ben alakult, évente két alkalommal ülésezik, és az a feladata, hogy az ifjúságot érintő kérdésekben javaslatokat fogalmazzon meg a magyar kormánynak. /T. E. – B. T.: MIT? Miért? Csak! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Makkay József elgondolkoztatónak tartja, hogy Kolozs megyében, de főleg Kolozsvárt, kevesen vettek részt az előválasztásokon (Szabadság, okt. 13.). A mintegy 80 ezer választásra jogosult magyar személy közül csak közel 14 ezer (kb. 16%) vette magának ezt a fáradságot. Fey László szerint az RMDSZ-t szinte megalakulása óta egyesek ki akarták sajátítani; mivel ez nem sikerült, a "radikálisok" kíméletlen hadjáratot folytattak a vezetőség ellen. Az RMDSZ képének a befeketítéséből Makkay József is régóta kivette a részét, írta Fey. /Fey László: Valóban meggondolkoztató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Makkay válaszolt: Fey szinte minden cikkében az RMDSZ csúcsvezetősége mellett kardoskodott, akkor miért lenne meggondolkoztató az, ha Makkay más véleményen van? A Szabadságban többször szerepelnek az RMDSZ politikusai, mint például Szász Jenő vagy Tőkés László. Az RMDSZ rendezvényeiről rendszeres beszámolók jelennek meg. /Makkay József: Tisztelt Fey László! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A Protestáns Teológiai Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület László Dezső /1904-1973/ születésének 100. évfordulója alkalmából konferenciát rendezett Kolozsváron. László Dezső az Erdélyi Fiatalok című folyóirat szerkesztője volt, hatalmas anyag marad fenn tevékenységéről. Az előadások a lelkipásztor, a teológiatanár, a kisebbségpolitikai gondolkodó, az országgyűlési képviselő munkásságát tárták fel. Megemlítették kényszermunkásként való raboskodását a Duna-csatornánál. /Csomafáy Ferenc: Centenáriumi tisztelgés László Dezső emléke előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

A Krónika kolozsvári napilap kéthetente megjelenő ifjúsági melléklete, a Frissen Festve, a Zenebona pop-rock melléklet, és az Udvarhelyi Fiatal Fórum Kedd nevű ifjúsági havi magazinja összefogott, aminek következtében Kedd néven új országos terjesztésű erdélyi ifjúsági lap fog megjelenni. Az új lap kiadói okt. 19–21. között erdélyi karavánt szerveznek. /Új ifjúsági lap jelentkezik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Rácz Sándor jelenlétében emlékeztek okt. 20-án Kolozsváron az 1956-os forradalomra. Az események egyik főszereplője az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Rákóczi Kultúrkör és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet meghívására érkezett a kincses városba. Rácz Sándor 23 éves gyári munkásként került az események középpontjába, amikor a budapesti Központi Munkástanács élére választották. Később a Kádár Jánossal való megbeszélésére érkezve letartóztatták, és életfogytiglanra ítélték. Rácz Sándor felemlítette a forradalom fontosabb budapesti helyszínein történt eseményeket. Közölte: a szovjet hadsereg november 4-i bevonulása és az alvó főváros megtámadása "népgyilkosság" volt. A hagyományos október 23-i megemlékezésen a Dobai Istvánnal és Nagy Józseffel együtt elítélt, majd fogsága idején meggyilkolt Kertész Gábor mártíriumára az egykori börtöntárs és barát, Varga László református lelkész fog emlékezni. /B. T.: 1956-ra emlékeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök felidézte életútját. Szülőfaluja magyarságát a második világháborúban kifosztották a Vörös Hadsereg katonái, azután megkezdődött a Kommunista Párt tagjainak toborzása. A Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakáról másodévesen kidobták, amikor apját kuláklistára tették. Mózes Árpád ezután a teológiát végezte el. Argay György püspök maga mellé vette titkárnak és segédlelkésznek. Óriási lelkesedéssel fogadták az 1956-os forradalom hírét. Mózes Árpád más evangélikus fiatalokkal megfogalmazott egy beadványt Argay püspöknek, hogy vonja felelősségre azt a két evangélikus professzort, akik éveken keresztül a baloldali eszméket hirdették. 1958. december 16-án Mózes Árpádot letartóztatták. Felhozták ellene az Argay püspöknek 1956 októberében átadott beadványt, a magyar forradalommal való szimpatizálást és azt, hogy a szovjet beavatkozás ellen fekete jelvényekkel tiltakoztak. A legsúlyosabb vád a hazaárulás volt. Tudniillik a forradalom előtt a debreceni Kossuth-egyetem egy csoportjának látogatásakor beszámolt nekik az erdélyi helyzetről. Naponta eljátszották vele, hogyan fogják felakasztani. Sorra tartóztatták le kollégáit, négy-négy evangélikus lelkészt és teológust, név szerint Antal Lászlót, aki már meghalt, Dani Pétert, Kiss Bélát, Gödri Oláh Jánost, Török Andrást, Bibó Lászlót és Veress Károlyt. Hat hónapi vallatás és halállal való fenyegetés után mindnyájukat a katonai törvényszék elé állították. Az utolsó szó jogán megkérdezte a tárgyalást vezető Valeanu őrnagyot: Uram, a szó igazi értelmében mit tettünk mi a Román Népköztársaság területi biztonsága ellen? Azt válaszolta: „Nem tettetek semmit, mert nem tudtatok, de ha tudtatok volna, tettetek volna.” Fővádlottként ezért kapott 18 évi kényszermunkát, a többiek 16, 15, 14, 9, és így lefelé, 6 éveket. Hat hónapot töltött a szamosújvári börtönben, és kereken öt évet a Duna-delta mocsaraiban. Az 1964. augusztus 3-án megjelent kegyelmi rendelettel a legutolsó, 106-os létszámú csoporttal szabadult. A börtönben olyan kiváló embereket ismerhetett meg, mint dr. Dobri János református professzor, dr. Erdő János, a későbbi unitárius püspök, Hajdó Leander, a csíksomlyói volt rendházfőnök, és sorolhatná tovább. A kis létszámú nagykárolyi gyülekezet lelkipásztoraként húsz évig szolgált. Nem voltak könnyű idők, hiszen két ember állandóan rá volt állítva, szüntelenül követték és zaklatták. Az egyházmegye lelkészi karának határozott kiállása révén 1978-ban aradi lelkésznek és esperesnek választották. Az evangélikus püspökség a legkisebb Romániában, közel 33 ezer lélek van szétszóródva Orsovától Nagybányáig. 1992-ben Szedressy Pál püspök halála után titkos szavazással utódjává választották, és a megbízatást hosszas rábeszélés után elvállalta. – Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egy-egy új templom, ezenkívül tizenkilenc felújított templom és imaház, vendégház fűződik a nevéhez, annak ellenére, hogy életfogytiglan választották püspökké, idén mégis lemondott, egészségi állapotára való tekintettel. Mózes Árpád nyugalmazott lutheránus-evangélikus püspök 1931. július 25-én született a barcasági Krizbán. A kolozsvári Protestáns Teológián 1956-ban lett lelkész. /Benkő Levente: „A magam történetét én írnám meg” Beszélgetés Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspökkel, önkéntes ’56-os politikai elítélttel. = Krónika (Kolozsvár). okt. 22./