"Még idén megoldódik a legnagyobb romániai kisebbség, a magyarok azon igénye, hogy saját, elkülönített felsőfokú oktatási intézményük legyen - jelentette ki Mircea Iustian, a szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációjának vezetője Budapesten. A kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáról van szó - fejtette ki Stefan Margineanu, a küldöttség tagja az MTI kérdésére válaszolva azután, hogy a küldöttség Kaltenbach Jenővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával folytatott eszmecserét. Romániában csak egy ombudsman működik, de - a magyar tapasztalatok alapján is - célszerűbb volna több, szakosított ombudsmani hivatal létrehozása. A szenátus tagjai kifejtették: Romániában is több nemzeti kisebbségi csoporttal kapcsolatban merülnek fel problémák, és Magyarországhoz hasonlóan országukban is a cigány közösség részéről fogalmazódik meg a legtöbb reklamáció. Románia megfontolja a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer tapasztalatait, annál is inkább, mivel Romániában az egyesületekbe szerveződő kisebbségek a magyarországinál kevesebb állami támogatást kapnak. /Elkülönített magyar felsőfokú oktatás Kolozsváron? = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"A katolikus értelmiségiek nyugaton működő szervezete, a Pax Romana 1991-ben telepedett haza Magyarországra, majd 1993-ban a gyulafehérvári főegyházmegyében is létrejött a Romániai Magyar Pax Romana. Az eltelt évtized folyamán az induláskor lelkesedők egy része lemorzsolódott; sokan elhagyták az országot. A papság részvétele az értelmiségi mozgalomban gyakorlatilag szinte teljesen az alapításban való részvételre korlátozódott. Az egyháznak szüksége lenne arra, hogy plébániai, egyházmegyei, egyházmegyeközti szinten számbavegye, mennyien vannak olyanok (értelmiségiek), akik igazán ismerni szeretnék az egyház szellemiségét, mai sorskérdéseit, továbbá, hogy kiket lehetne bekapcsolni a keresztény szellemi műhelymunkába. Az egyetemet elvégző katolikus hallgatók igen jelentős száma is hamar elhagyja az országot, az itthon maradók pedig szétszóródnak az országban. Jó volna, ha kialakulnának a helyi értelmiségi közösségek. Célszerű volna, ha az ilyen közösségek havonta (kéthavonta) találkoznának. Konferenciákat tarthatnának, klubokat létesíthetnének. Mindenképpen kezdeményezni kellene a régiókon átnyúló szakmai (foglalkozásbeli, hivatásbeli) csoportok működését. /Bura László: Merre, hogyan, erdélyi katolikus értelmiség? = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"A Maroshévízzel szomszédos Galócás kb. 3000 fős lakossága vegyes nemzetiségű és vallású. A római katolikus közösség itt kisebbségben van. Nagy eseményre készülnek, aug. 15-én templomszentelés lesz. A templom alig három év alatt készült el a hívek áldozatkészségének és a lelkes Salamon József plébános fáradhatatlan munkájának köszönhetően. Támogatást kaptak egy németországi plébániától, az Illyés Közalapítványtól és a román Kultuszminisztériumtól is.A templom a Magyarok Nagyasszonya nevet fogja viselni, a templomban középen a Magyarok Nagyasszonya festmény áll, körülvéve a közösség példaképeivel: Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Pongrácz István, Boldog Apor Vilmos, Boldog Batthyány-Strattman László, Isten szolgája Márton Áron püspök és Petrás Incze János szerzetes. A festményeket a plébános elképzelése szerint Baróti Ádám szászrégeni művész készítette el. Az előző napon, aug. 14-én emlékműavatás is lesz. Az elmúlt rendszer két áldozatának tiszteletére állítanak emlékművet a galócásiak: Ábrahám Árpád volt gyergyóhodosi és galócási plébánosnak, akit 1958-ban a Szoboszlay-per vádlottjaként végeztek ki a zsilávai börtönben, és Lőrinc János Rajmond galócási ifjúnak, aki katonai szolgálata alatt az 1989-es események áldozata lett. /Portik M. Erika: Templomszentelés Galócáson. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"A temesvári egyházmegye Caritas-szervezetének sokoldalú tevékenységei közé tartozik a sérült és beteg gyerekekkel való foglalkozás. Mercifalván (Carani) a plébánia épülete adott otthont ezeknek a fogyatékossággal élő gyerekeknek. A német hívek kivándorlása után a temesvári püspökség a teljes plébániaépületet Szűz Mária Nappali Otthon néven működő intézménnyé alakította át, jelenleg 12 gyermek számára. Ők reggeltől délután 4 óráig tartózkodnak az otthonban. A szülők számára nagy segítség ez az otthon, mivel amíg ott vannak a gyerekek, a szüleik néhány órára felszabadulnak, végezhetik munkájukat, elláthatják a ház körüli tennivalókat. Az otthonban megtanítják a gyermekeket evőeszközöket használni, rajzolni, papírból különböző dolgokat készíteni, tornázni, ülni, állni, járni, beszélni és énekelni. Egy német alapítvány évek óta anyagilag segíti munkájukat, egy új mikrobuszt is kaptak. A nappali otthon nemrég ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. /Boér Jenő: Tizedik évforduló Merczifalván. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"A kettős állampolgárság ügye rendkívül fontos kérdése a magyarságnak, amelynek esélyeiről, lehetőségeiről és jogi feltételeiről a politikai elit és a társadalomtudományok képviselői előbb-utóbb megnyugtató állásfoglalást alakíthatnak ki - nyilatkozta Mádl Ferenc aug. 9-én, hozzátéve, hogy elsietett lenne a részéről, ha e problémakörre vonatkozóan bármilyen pozitív döntést megelőlegezne. A köztársasági elnök annak kapcsán beszélt erről, hogy öt vajdasági magyar párt és mozgalom közös levélben fordult a magyar közjogi méltóságokhoz, vessék latba tekintélyüket annak érdekében, hogy a parlament tűzze napirendre a kettős állampolgárság kérdését. A levél aláírói azt kérik, módosítsák oly módon az állampolgárságról szóló hatályos törvényt, hogy a vajdasági magyarok is jogosultak legyenek magyar útlevélre, ha erre igényt tartanak. /Mádl Ferenc: Bonyolult kérdés a kettős állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Politikai szempontból analfabetizmus, erkölcsi szempontból pedig súlyos vétek, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Tokay György képviselő. Szerinte sok az önsajnálat a magyarságban. Tokay úgy látja, hogy az EMNT-vel valakik kedvező tárgyalási pozíciókat kívánnak kiharcolni maguknak. Az első választásokon, 1990-ben Nagyváradon létrejött az úgynevezett Európa Párt, amelyet Csapó József fémjelzett. Ő és az RMDSZ annak idején megegyeztek abban, hogy nem indul külön, így lett ő az első a szenátusi listán Bihar megyében. Valakik most ugyanezt próbálják cselekedni.Tokay létkérdésnek tartja a parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy vannak-e korrupt politikusok az RMDSZ-ben, Tokay igennel válaszolt. Fiatalítani kellene, ő például már nem indul a következő választásokon. A tizennégy év számára elegendő volt. /Cseke Péter Tamás: Túl sok az önsajnálat a magyarságban. Interjú Tokay György RMDSZ-es képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"Szászrégenban, a római katolikus templomkertben aug. 9-én felavatták II. Rákóczi Ferenc és hű szolgája, zágoni Mikes Kelemen szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni művész két alkotását, melyeket a szobrászművész adományozott az egyháznak. A szobrok a jövőben Petőfi és Wass Albert szobra mellett fognak állni. A szoboravatás után a helyi római katolikus, református és unitárius egyházi vezetők átvették és megáldották a Magyarok Világszövetsége által adományozott Rákóczi-zászlót, majd a cserkészcsapat elénekelte a Rákóczi-indulót. /Szoboravató a templomkertben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./ Jorga Ferenc alkotásai nem csupán művészi értéket képviselnek - egyben a nemzeti identitás megőrzésének, a szülőföldhöz való ragaszkodásnak a szimbólumai is. Az ünnepségen a Rákóczi-szabadságharcra emlékeztek egyházi és közéleti személyiségek. /Antal Erika: Szimbólumértékű műalkotások. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"Az unitáriusok egyetemes találkozóját ötödik alkalommal rendezték meg aug. 9-én Szejkefürdőn. A hazaiak mellett több országból (Anglia, AEÁ, Kanada, Magyar-, Cseh-, Németország, Hollandia stb.) érkeztek idén is meghívottak. Szabó Árpád püspök kezdte az istentiszteletet. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hangsúlyozta: élni akaró nemzeti közösség az erdélyi magyaroké. A szolgálatot ünnepi műsor, majd Orbán Balázs sírjának koszorúzása, és különálló rendezvényként udvarhelyi unitárius vállalkozók találkozója követte. /Járay Fekete Katalin: Unitáriusok egyetemes találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./Az ünnepségen Pakó Benedek római katolikus plébános átvette a Magyarok Világszövegségének Rákóczi-emlékzászlóját. /Rákóczi-szobor Szászrégenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Szépkenyerűszentmártonban a falu napját. A csaknem háromszáz lélek évről évre visszavárja a közülük elszármazottakat. Ilyenkor, nyár derekán közel ötszázan gyűlnek össze. Aug. 8-án László Miklós fotókiállításával és Fábián Gyula helytörténeti előadásával kezdődött a rendezvény. Másnap a templomban Tőkés László beszélt, délután felléptek a Hargita megyei Szentegyháza táncosai, a Kaláka és a buzai néptáncegyüttesek fiataljai. Még Nyíregyházáról is érkeztek hagyományőrzők. /Valkai Krisztina, Erkedi Csaba: Falunapi rendezvények Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Aug. 10-én, vasárnap avatták fel a szucsági református templom felújított orgonáját. Az eseményen részt vett Monostorapát, a magyarországi testvérfalu küldöttsége is. A javításához szükséges anyagi fedezetet a monostorapáti Schüle Imre biztosította. A 468 lelket számláló református egyházközség presbitériuma Schüle Imrét a szucsági református egyházközség tiszteletbeli tagjának választotta. /Szentes Szidónia: Testvérek vagyunk... Orgonaavatás Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Kolozsváron ismét elkezdődnek a főtéri ásatások, mivel a művelődési minisztérium 100 millió lejt utalt ki erre a célra. A minisztérium lépése váratlanul érte Vasile Soporan Kolozs megyei prefektust, akivel előzőleg nem konzultált Razvan Theodorescu művelődési miniszter. Köztudott, hogy a főtéri ásatásokat Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kezdeményezte, ezért Soporan úgy érezheti, hogy újabb csatát veszített a közte és a város elöljárója között dúló vitában. Vasile Soporan kijelentette: a prefektúra nem támogatja anyagilag az ásatásokat, mivel a megye költségvetésében nincs erre a célra elkülönített pénz. Razvan Theodorescu közölte: nem kimondottan a kolozsvári ásatásokra utalta ki a pénzt, hanem az országos archeológiai bizottság által bemutatott globális tervre. A feltárt maradványokat kutatni és tartósítani kell - szögezte le végül a miniszter. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint a kérdést rendezni kell, mert a Nagy-Románia Párt és a Románok Nemzeti Egységpártja kivételével minden román párt felkarolta a gödrök betömésének ügyét. /Borbély Tamás: Tovább mélyülnek a főtéri gödrök. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"A Kossuth Rádió kolozsvári vételi lehetősége nem jó. A Szabadság napilap egyik olvasója jelezte, hogy körülbelül fél éve minden reggel nyolc órakor valakik a környéken bekapcsolnak valami zavaróállomást, és azután nem fogható a műsor. Minden más igen, csak a budapesti hivatalos rádióadó nem. És amikor megpróbált reklamálni, azt a választ kapta, hogy hallgassa a hazai adókat. /Ö. I. B.: EU-ba, de Kossuth Rádió nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"Adrian Vlad Casunean Kovászna megyei SZDP-képviselő kijelentette, az RMDSZ-vezetői arra ösztönzik a magyar fiatalokat, hogy csak magyar nyelven tanuljanak, hogy elkerüljék a versengést a szövetség vezetéséért. A kormánypárti képviselő szerint az RMDSZ azért ösztönzi magyar nyelvű tanulmányok elvégzésére a fiatalokat, mivel vezetői tudják, hogy azok, akik nem ismerik a román nyelvet, nem képviselhetik a magyarságot Bukarestben. - Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György nagyon jól beszélnek románul, így ők megtartják pozíciójukat - tette hozzá a képviselő. Casunean hangsúlyozta: igaztalanok egyes RMDSZ-vezetők kijelentései, miszerint a magyar fiatalokat igazságtalanul nem veszik fel a tiszti iskolákba. Az SZDP-képviselő tagadta az asszimiláció veszélyét. - Hogyan állíthatják a magyar közösség vezetői, hogy fennáll az asszimiláció veszélye, amikor a magyar kisebbség Európa egyetlen nemzeti közössége, amely nem veszítette el anyanyelvét. A romániai magyarok nyugodtan használhatják anyanyelvüket, egymás között magyarul értekeznek, ugyanakkor többségük nem ismeri jól az állam hivatalos nyelvét - jelentette ki Casunean. /Az RMDSZ-vezetőket támadja a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"Európa nyugati felében világviszonylatban is a legalacsonyabb, a keleti felében viszont a legmagasabb az abortusz-gyakoriság. Romániában a helyzet egyenesen katasztrofális. A legkedvezőtlenebb a helyzet Romániában és Oroszországban, ahol 100 élveszületésre 170-180 terhesség-megszakítás jut, a legkedvezőbb helyzetű közép-kelet-európai országban, a Cseh Köztársaságban, pedig 47 ennek a mutatónak az értéke. Ez utóbbi még mindig egyharmaddal több, mint a Svédországban mért érték (35), amely a közölt nyugat-európai országok között a legmagasabb, és csaknem négyszer annyi, mint a legkedvezőbb helyzetű Hollandiában, ahol 12 abortusz jut 100 élve születésre. 2002-ben ennek a mutatónak az értéke Magyarországon 58 volt. Magyarország helyzete annyiban sajátos, hogy a korszerű fogamzásgátló szerek elérhetősége és alkalmazása területén a fejlett országok élmezőnyébe tartozik, ennek ellenére a magyar abortuszhelyzetet sem lehet kielégítőnek tekinteni. /Kamarás Ferenc: Hazai abortuszhelyzet - nemzetközi környezetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"Aug. 10-én Kolozsváron koncertezett a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A népviseletbe öltözött 130 kis muzsikus (90 énekes, 40 zenész) hangversenyét a Szent Mihály templomban hallgathatták a zenekedvelők. A Gyermekfilharmónia 1982-ben alakult Haáz Sándor zenetanár vezetésével. Az eltelt több mint 20 év alatt Erdély számos városában felléptek, 1990 óta külföldre is szerveznek turnékat. Az idei nyári vendégszereplés Szamosújváron kezdődött, második állomása Kolozsvár. A turné Magyarországon folytatódik. A kiszállásokhoz az anyagi hátteret a Gyermekfilharmónia Alapítvány biztosítja. /Szentes Szidónia: Kis zenészek koncertje. A szentegyházi Gyermekfilharmónia nyári turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"Csángóföldi körútra készül vendégeivel Szőcs Lajos, a kőrispataki szalmakalap-múzeum tulajdonosa. Nyáron nagyüzemként működik a kőrispataki szalmakalap-készítő tábor, több erdélyi, illetve magyarországi csoportot látott vendégül, és ismertette velük a fonás titkait. A vállalkozó jövőre csángóföldi körutat tervez a visszatérő vendégek számára.Tavaly nyáron csángó gyerekeket táboroztattak Kőrispatakon. Örültek, hogy itt lehettek, szalmafonással és anyanyelvükkel ismerkedhettek. dén ismét meg szerették volna szervezni a táborozásukat, de kérésükre az Illyés Közalapítványtól még csak választ sem kaptak. Ezért eldöntöttük, maguk fogunk a Csángóföldre menni, és magyarországi barátaikkal megsegítik őket.A világ első és egyetlen szalmakalap-múzeuma kétéves fennállása óta egyre ismertebbé válik. /Szucher Ervin: Ahol a szalmakalap, karácsonyfadísz terem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Aug. 17-én zárul az alkotótábor Homoródszentmártonban. Nyolc festőművész lakja jelenleg a homoródszentmártoni Dávid Ferenc Ifjúsági és Konferenciaközpontot, itt zajlik a huszonhatodik alkalommal megszervezett alkotótábor. Az egyezség szerint a táborzárás napján mindegyikük két munkát ad át mintegy fizetségképpen a szervező Homoródmente Művészetéért Alapítványnak. A művészek által adományozott festmények fele Gyergyószárhegyre vándorol át, mert ők is támogatják a tábor szervezését. /Zilahi Imre: Festészet és traktor-filozófia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Egyetlen szóval meghatározható Aniszi Kálmán gondolatisága: nemzetféltés. Kévekötésre tesz kísérletet a Kolozsvárról 1990-ben Magyarországra áttelepedett bihari (magyarkakucsi) születésű közíró, mert könyvének címe is mutatja, a nemzet ma Oldott kéve (Közdok, Bp., 2003). Oldott kéve, ami "egyre csak bomlik, hanyatlik, pusztul. Vészesen fogy a nemzet. A körbenyesegetett Magyarországon és kívüle egyaránt. A szórvány szinte végóráit éli. Nincs sürgetőbb teendő, kötelesség, mint nagy közös akarattal újrateremteni a nemzet egységét. Ma ez csupán álom, de ne hagyjuk szertefoszlani!" (Az olvasóhoz). Különböző periodikákban megjelent munkáit gyűjtötte kötetbe a szerző. /Molnár Judit: Kísérlet kévekötésre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

"A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ elutasítja a vízumkényszert A KMKSZ szerint nincs akadálya annak, hogy az ukrán-lengyel vízumszerződés nyomán Magyarország is tartós és ingyenes vízumot biztosítson a kárpátaljai magyaroknak.A szövetség nyilatkozata megállapítja, hogy az Ukrajna és Magyarország közötti kishatárforgalom megszüntetése elsősorban a kárpátaljai magyarságot sújtja, mivel így sokkal nehezebbé válik a kapcsolattartás az anyaországgal. A közlemény szerint: A KMKSZ komoly küzdelmet folytatott a szovjet szervekkel az egyszerűsített határátkelés érdekében, és most sajnálattal tapasztalja, hogy az Európai Unió - melynek egyik fő elve az emberek és az eszmék szabad áramlása - bővítése számunkra újabb vasfüggönnyel fenyeget." A magyar szervezet szerint rendkívül sajnálatos, hogy két hónappal a vízumkényszer bevezetése előtt a kárpátaljai magyarság nem rendelkezik pontos információkkal az intézkedésről, s az illetékes magyar kormányszervek nem folytattak, és nem folytatnak e tárgyban érdemi konzultációt a KMKSZ-szel. "A XX. században nemzeti hovatartozása miatt oly sokat szenvedett, 1944-ben megtizedelt kárpátaljai magyarság számára bármilyen más megoldás, mint az ingyenes, hosszú távú (5 éves), többszöri beutazásra lehetőséget nyújtó vízum, méltánytalan és elfogadhatatlan" - olvasható a nyilatkozatban. /"Méltánytalan eljárás". A KMKSZ elutasítja a vízumkényszert. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Az egyik román napilap a Bukarest-Brassó közötti autópálya-szakasz terveit ismertette, most pedig a román hírügynökségek arról számoltak be, hogy a hét végén Brassóban a Bukarest-Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad nyomvonalra elképzelt autósztráda Brassó megyei szakaszának megtervezésével megbízott cég és a brassói helyhatósági szervek képviselői megvitatták a nemzetközi autópálya újabb szakaszának tervvázlatát. Az előzetes tervek szerint az autópálya 73 kilométeres szakaszon vezetne át Brassó megye területén Brassó-Feketehalom-Fogaras nyomvonalon, ahonnan Marosvásárhely-Kolozsvár irányában tervezik a sztráda Nagyváradig, illetőleg a román-magyar határig haladó útvonalát. /Román-magyar autópálya-tervek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Kőolajkutatás közben több százmillió dollár értékű földgázkincsre bukkantak a Fekete-tengerben a Petrom kutatói. A parttól 30 kilométerre húzódó, 40-50 méteres mélységben található lelőhelyen hamarosan megkezdődik a kitermelés. A szakemberek évi 6 milliárd köbméter földgáz kitermelésére számítanak, amely lehetővé teszi, hogy az országos gázszükséglet kétharmadát hazai forrásokból biztosítsák. /Földgáz a Fekete-tengerből? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"A magyar Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni kívánja a határon túli magyarok európai integrációját, tájékoztatta Dobrev Klára, a szóban forgó hivatal elnökhelyettese aug. 12-én az RMDSZ Európai Integrációs Főosztályának képviselőit. Az RMDSZ azért fordult a hivatalhoz, hogy az erdélyi magyarok európai uniós felkészüléséhez kérjen segítséget. Magyar kiadványokkal, vendégelőadók küldésével igyekszik Magyarország minél több információt átadni az erdélyi magyaroknak. A jövőben a hivatal határon túlról érkező gyakornokokat is fogad. /Budapest segíti uniós felkészülésünket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Szépkenyerűszentmárton szórványközségben idén immár a negyedik református gyermektábort szervezték meg. A tábor kezdeményezője és szervezője Kiss Ildikó nyugdíjas tanítónő, aki Kanadából jár haza nyaranta. Kiss Ildikó hat éve él Kanadában, Torontóban. A nyugdíjas tanítónő tagja egy gyermekmissziónak, amely az erdélyi magyar gyermekotthonokat, iskolákat és szórványkollégiumokat segíti adományokkal. Ő szervezi immár negyedik éve a református egyház égisze alatt működő tábort. A fő cél a magyar nyelv gyakorlása. Ezt népi játékokkal, népdalok és mondókák tanulásával érik el. Ezek mellett kézműves foglalkozások is voltak. /Valkai Krisztina: Negyedik református gyermektábor a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Nyárádtőn a hajdani görög katolikus templomra ortodox épül. A görög katolikusok eddig több fórumhoz fordultak a visszaigényelt épület ügyében, Marosvásárhelyen pedig törvényszéki úton keresik igazukat. A munkások elmondták, mihelyt elkészülnek a külső falak, nekifognak a régi templom lebontásának. A nyárádtői ortodox pópa, Man Ioan kifejtette: a görög katolikus templom nem műemlék. Liviu Sabau görög katolikus esperes közölte, hogy a nyárádtői templomot visszaigényelték. A marosvásárhelyi alsó román katedrális néven ismert templom egykor szintén a görög katolikusoké volt. Évek óta tart a visszaigénylési tárgyalások sorozata, de eredménytelenül. Az esperes szerint a görög katolikus egyházzal szemben elkövetett igazságtalanságot a mai napig nem tette jóvá az állam. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet több alkalommal is felszólalt a görög katolikusok érdekében. Az állam jelenleg is az ortodox egyház tulajdonaként kezeli a görög katolikusok javait, ingatlanait, és a görög keletiekre bízza a döntést - mutatott rá Smaranda Enache. /Antal Erika: Nyárádtő: templom a templomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./"

"Az idén a Mákófalvi Színkör második alkalommal vett részt a Határon túli magyar fiatalok találkozóján (jún. 29.-júl 8.). A találkozó immár nyolcadik alkalommal adott lehetőséget 600 határon túli magyar fiatalnak, hogy Budapestre látogassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök meglátogatta a találkozó résztvevőit. Érdekes színfoltjai voltak a találkozónak az egynapos kiállítások: mindenki a maga tájegységéről hozott népviseletet, kézműves tárgyakat mutatta be. A Petőfi Csarnokban mutatkoztak be az együttesek: Erdélyből, Felvidékről, Horvátországból, Kárpátaljáról, Németországból, Szlovéniából. Erdélyből hat csoport lépett színpadra: gyimesközéplokiak két csoportja, mezőbándi, balánbányai fiatalok, a szamosújvári Kalákások és nem utolsó sorban a mákófalviak. A fiatalok előadásokat hallgattak, megnézték a Parlamentet, a Szent Koronát, a Nemzeti Múzeumban megnézték a Rákóczi szabadságharc emlékére készült kiállítást, valamint Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig. Menettánc felvonulás volt a Váci utcán egészen a Vörösmarty térig. /Kovács Pali Ferenc: Vendégségben Budapesten. Határon túli magyar fiatalok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"A napokban a szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépett Szamosújváron. A 130 tagú együttes kitett magáért. A szamosújvári koncerten tizennégy darabot énekeltek, de repertoárjuk ennél sokkal gazdagabb. Haáz Sándor karmester komoly munkát végez Szentegyházán. Műkedvelők ugyan, de magas színvonalon énekelnek, zenélnek. Jelenleg Magyarországon turnézik a szentegyházi Gyermekfilharmónia. /Erkedi Csaba: A zene ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Kettős állampolgárságot igényel a magyar kormánytól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete, csatlakozva a vajdasági és kárpátaljai magyar szervezetek által megfogalmazott kéréshez. A testület kezdeményezését Orbán Barra Gábor, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke is támogatja. Elmondta: nem az RMDSZ nevében, hanem magánemberként pártolja a kezdeményezést. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke és Sárközi Zoltán, a Magyar Polgári Egyesület elnöke örömmel üdvözölte a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) kezdeményezését a kettős állampolgárság kérdésében, Ágoston Andrásnak, a VMDP elnökének címzett nyílt levélben. Közölték: támogatják a vajdasági magyar összefogáson alapuló aláírásgyűjtési akciót, és egy, a Kárpát-medence felelős politikai és civil szervezeteinek részvételével megrendezendő kerekasztal-beszélgetés létrehozását javasolták a kérdéssel kapcsolatos közös álláspont kialakítása érdekében. /Erdélyiek is csatlakoznak a VMDP kéréséhez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével, minthogy a Szerbiában és Ukrajnában élő - délvidéki és kárpátalji - magyarság hamarosan csak vízummal utazhat az anyaországba, ismét napirendre került a kettős állampolgárság kérdése. Tusnádfürdőn, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta: "A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni." Ennek nyomán az MSZP-t, SZDSZ-t támogató sajtó a volt kormányfőt bírálta, föltéve a kérdést, miért nem tett semmit e téren akkor, amikor hatalmon volt? A Fidesz és vezetői elleni szüntelen támadások 1998 tavaszán a Fidesz és szövetségesei kormányalakítása után kezdődtek. Voltak hibái a Fidesznek, tagadhatatlan. Például hogy nem hozta tető alá a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. Azonban nagy lendülettel látott hozzá a sárba taposott nemzeti tudat élesztéséhez, a nemzet egységének a határok fölötti megteremtéséhez, a kádári elnemzetlenítés után felvállalta a határon túli magyarsággal való összetartást. Így került sor egyebek mellett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a kedvezménytörvény kidolgozására, a csángók ügyének felvállalására, a határon túli magyarság minden eddiginél hathatósabb támogatására. A Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között, , többször fölvetették a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, "anyagi okok" miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli kétmilliós (!) magyarság vélt érdekeiért. És a magyar fél egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László többször azt hangoztatta, hogy "a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot". 1997 januárjában, amikor a romániai kormánycsere után úgy tűnt, elérkezett az idő a Bolyai Egyetem újralétesítésére, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, kifejezetten ellenezte ezt. 1997 őszén a magyar kormány Kovács László külügyminisztert bízta meg azzal, hogy aláírja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kidolgozott Európai Egyezményt az Állampolgárságról. Ennek 3. cikkében ez áll: "1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. 2. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Ezen egyezmény alapján javasolta 1998 április elején az MVSZ, hogy a magyar kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túli magyarság részére. Az akkori MSZP-SZDSZ kormány viszont ezt ellenezte. Az egyezményt aláíró Kovács László nem átallotta föltenni a kérdést: a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, hol vesznek részt a választásokon? Mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik, ott fizet adót, ahol dolgozik. Aki tehát nem lakik Magyarországon, hiába magyar állampolgár, hiába van magyar útlevele, személyi igazolvány nélkül nem szavazhat. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Miért hátrált meg akkor a Fidesz? Az MSZP-SZDSZ bértollnokai szerint azért, mert 1998 tavaszán csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna. Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek lengyel kártyával szabad belépést, külhoni lengyel állampolgárságot biztosítottak a litvániai, a fehér-oroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia - az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével - megadta a román állampolgárságot a Pruton túli moldovaiaknak. Horvátország állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, azért kellett meghátrálnia, mert a törvénynek az Országgyűlésben való megszavazásakor nem számíthatott az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára. A kettős állampolgárság után az MSZP kezdettől ellenezte a státustörvényt is. Utólag ugyan elfogadta, de végül kiderült, csak falból, mert amikor az Orbán-Nastase egyezmény létrejött, bár előtte való nap ennek szövegét még egyértelműen támogatta, elszabadította a 23 millió románnal való ijesztgetést. És ez hozzá is járult választási győzelméhez. A tavalyi választások után ismét az MSZP-SZDSZ alakított kormányt, az új kormányfő azzal kezdte, hogy az Orbán-kormány "túlszerette" a határon túli magyarságot. Az új kormány kibelezte a törvényt, majd megígérte a román félnek, hogy az új magyar igazolványokon már nem lesz rajta a magyar korona. Most, hogy a délvidékiek ismét kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett, s miután a szerb kormányfő jelezte, hogy ennek semmi akadálya, Kovács László és a külügy több munkatársa sietett kijelenteni, hogy erről szó sem lehet. Néhány nap múltán azután Kovács László nagy hirtelen hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csak nem adta föl a határon túli magyarságot leíró kádári hagyományt? Csak nem tűntek el egyszeriben az eddig hangoztatott akadályok? /Asztalos Lajos: Meddig lehet még süllyedni? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"A szlovák kormány törvény-előkészítő tanácsa aug. 12-én úgy döntött, hogy ajánlja a kabinetnek az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törvénytervezet elfogadását. Erre a Révkomáromban létesítendő Sellye János Egyetem megalapításáról szóló tervezet tárcaközi egyeztetése után került sor. Szlovákia négypárti kormánya tavaly közzétett programnyilatkozatában kötelezte el magát - a kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja MKP) szabta elvárásoknak megfelelően - a három karral indítandó önálló magyar egyetem létrehozása mellett. Azóta többször is úgy tűnt, hogy az MKP törekvése zátonyra fut. A feladat sürgető, mert az eredeti elképzelések szerint a közgazdasági, tanárképző és református teológiai karokkal induló egyetemet 2004. január 1-jéig szeretnék létrehozni, és a tervek szerint ugyanezen év szeptemberében megkezdődne az oktatás. Révkomárom önkormányzata erre a célra a védelmi tárcától 40 millió koronáért megvásárolta a magyar történelem legendás bástyája, a révkomáromi vár központi épületét, rövidesen megkezdődhet a felújítása. A szlovák kormány az idén 100 millió, jövőre 62 millió, 2005-ben 72 millió, 2006-ban pedig 83 millió koronát tervez költeni az egyetem létrehozására és fenntartásának részköltségeire. /Önálló magyar egyetem létesül Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"