"Elsősorban a román-moldovai alapszerződésről kíván tárgyalni Ion Iliescu államfővel aug. 1-jei találkozóján Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke. Iliescu azonban határozottan kijelentette: a kérdés nem kerül terítékre a találkozón, "mert a dokumentum tervezett szövege idejét múlta". A Botosani megyei Stanca-Costesti községben találkozik a két államfő. Voronin szerint a szerződés még ebben az évben tető alá hozható és fontosnak tartja, hogy aláírják a román-moldovai határegyezményt is. /Cseke Péter Tamás: Voronin sürgeti az alapszerződést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./"

"Az idei költségvetés kiigazítása, a jövő évi előkészítése és a megállapodás kapcsán megfogalmazódó kérdések mellett a 2004-es helyhatósági választásokról tárgyalt júl. 31-én Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozás után Markó Béla elmondta, hogy a 2004-es helyhatósági választásokon legalább olyan jó eredményt szeretnének elérni, mint három évvel ezelőtt. Az RMDSZ Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt jelölte ki kampányfőnökeként. Markó szerint a Kiss Kálmán vezette Szabaddemokrata Párt ezúttal sem jelent konkurenciát a helyhatósági választásokon, még akkor sem, ha Tőkés Lászlóval szövetkezik. "Nem tartunk a különböző fórumokon hangoztatott alternatív szervezetektől sem. Ezek mind diverzionista céllal jönnek létre" - hangsúlyozta Markó. A szövetségi elnök tiltakozott az ellen, hogy az RMDSZ lenne a felelős az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és megyei tanácsosainak félreállításáért. "Mi nem is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, ez az igazságszolgáltatás dolga" - jelentette ki Markó, aki egy Kiss Kálmán-Tőkés László politikai egyezmény körvonalazódását vetítette előre, melyet furcsa és egyben rémes koalíciónak nevezett. Markó Béla nyilatkozatára reagálva Tőkés László a Krónikának csodálkozását fejezte ki, hisz szerinte eddig még csak fel sem merült egy efféle egyezség. "Ez aljas rágalom, aminek célja a mozgalmunk lejáratása. Soha nem került szóba egy ilyen koalíció" - válaszolta a református püspök. /Szucher Ervin: Rémes koalíció? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./"

"Bár a város számláján van ötmilliárd lej abból a 12,8-ból, amelyet Székelyudvarhely a központi útalapból kapott útjavításra, a júl. 31-i tanácsülésen Szász Jenő polgármester hiába kérte a részben már átutalt pénz városi költségvetésbe való foglalását: az RMDSZ által dominált testület formai kifogásokra hivatkozva elutasította a kérést. A napirenden szerepelt a jövő évre vonatkozó helyi adók és illetékek mértékét megállapító tervezet. A Borbáth István által irányított RMDSZ-frakció azonban újra lesöpörte a témát az asztalról azzal az indoklással, hogy a határozattervezetet a hivatal nem terjesztette elő megfelelő formában. Az RMDSZ-tanácsosok többek között inkvizíciós hangnemben kérték számon a polgármestertől, hogy az általa vezetett Székelyudvarhelyért Alapítvány miért fizettet házbért a város ingyenkonyháját működtető Gratis Kft.-vel. Szász Jenő elmondta, a Kőkereszt téri államosított ingatlant, amelyben az ingyenkonyha működik, tulajdonosai törvényszéki ítélet révén visszakapták, az alapítvány pedig megvásárolta azt - a bérleti szerződést pedig a korábbi tulajdonosoktól örökölte. Mivel a szociális intézmény a város érdekét szolgálja, a Székelyudvarhelyért Alapítvány meghosszabbította a bérleti szerződést, és nem emelte a bérleti díjat. /Zilahi Imre: Van pénz, de nem lehet elkölteni. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./"

"A résztvevő gyermekek, fiatalok előadásával zárul Nagybányán a Teleki Magyar Házban szervezett bábos-tábor. A délelőtt-délutáni foglalkozásokat hozzávetőlegesen ötvenen látogatták rendszeresen, akik Bereczki Gyula kolozsvári bábművész vezetésével a bábkészítés, bábozás műhelytitkaival ismerkedtek. /Régiónk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 1./"

"Az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem engedélyezi, és az Európai Unió rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak - jelentette ki Bársony András a Külügyminisztérium politikai államtitkára budapesti sajtóbeszélgetésen. "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen" - közölte Bársony András. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Szerbia-Montenegróban és Ukrajnában a jelenleg érvényes törvények kizárják a kettős állampolgárság lehetőségét, így például a vajdasági magyaroknak le kellene mondaniuk szerb állampolgárságukról ahhoz, hogy magyar útlevelet kaphassanak. Bársony András kifejtette: az 1993-ban született, vonatkozó törvény alapján magyar állampolgárságot csak egyéni kérelemre szerezhetnek külföldiek, és további feltételek szükségesek - például állandó magyarországi lakhely, munkavállalási engedély - a letelepedéshez, illetve később az állampolgársághoz. Mint mondta, az állampolgársági szabályok az Európai Unióban is hasonlóak. Leszögezte: az állampolgárság megszerzésének lehetősége az európai jogfelfogás szerint is egyéni jog, és nem lehet egyetlen döntéssel magyar állampolgárrá tenni a határon túl élő magyarokat. "Magyarország 2001-ben, az Orbán-kormány idején a csatlakozási tárgyalások során nem kért az EU-tól átmeneti időszakot az állampolgárság ügyében, amikor a bel- és igazságügyi fejezetet ideiglenesen lezárta az unióval" - emlékeztetett Bársony András. Kitért arra, hogy Orbán Viktor 2001-ben maga is "időszerűtlennek" nevezte a kérdést. "Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné" - mondta Bársony András. Orbán Viktor volt kormányfő a múlt héten rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumán kijelentette: a jelenlegi magyar kormány ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig a kettős állampolgárság intézménye az EU-ban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni erről. "Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek kormánya hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni" - mondta a Fidesz-MPSZ elnöke. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke a legfőbb közjogi méltóságoknak küldött levelet, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik megadni" a Szerbia-Montenegró területén élő magyaroknak az állampolgárságot. "Meggyőződésünk, hogy a kettős állampolgárság erősítené összetartozásunk tudatát, megkönnyítené a délvidéki magyarok életét hazánk uniós csatlakozását követően is" - tartalmazza a levél, amelyet a lakiteleki Európa Szabadegyetem százötven résztvevője nevében fogalmazott meg az MDF alelnöke. /Nem lehet az állampolgárság alapja a nemzetiség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"A román és moldáv államfő aug. 1-jén Stinca Costesti-en tartott megbeszélést. Iliescu és Voronin egyetértett abban, hogy az alapszerződést felül kell vizsgálni. A találkozón szóba került a kettős állampolgárság kérdése is: az államfők úgy vélték alapos elemzésre van szükség ezzel kapcsolatban. /Újratárgyalják a moldáv-román alapszerződést? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./A jövőben elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kell alapulnia Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyának - hangzott el a két elnök találkozóján.A román fél a dialógus és a konszenzus útján szeretné megoldani a két ország közt még fennálló problémákat. Iliescu szerint Romániát és a Moldovai Köztársaságot számtalan közös érdek fűzi egymáshoz: a demokrácia, a fejlődés szükségessége, az állampolgárok életszínvonalának emelése, társadalmi béke, politikai pluralizmus, kulturális értékek, valamint egy olyan történelmi örökség, amelyet "elég nehéz" megemészteni. "Nem szeretnénk újabb falakat emelni Románia és a Moldovai Köztársaság közé, még akkor sem, ha tartanunk kell majd magunkat a NATO és az EU-tagságunkból fakadó kötelezettségeinkhez" - jelentette ki Ion Iliescu. A megbeszélés végén a román államfő a sajtóval közölte, hamarosan román kereskedelmi központ nyílik Chisinauban, ami megkönnyíti a román vállalkozók üzleti tevékenységét a Moldovai Köztársaságban. Vladimir Voronin azt állította, moldovaiul beszélt, és Ion Iliescu azért értette meg őt, mert "tud moldovaiul". Hozzátette: "én is tudok románul". Iliescu ezt másként látta. Mint mondta, mindketten románul beszéltek. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a román nyelvnek tájszólásai vannak többek között Olténiában, Erdélyben, a Bánságban, a Máramarosban és Moldovában. Iliescu levonta a következtetést: "közös a nyelvünk, ezért gond nélkül megértjük egymást". /Cseke Péter Tamás: Voronin: a virágok hídjának ideje lejárt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"A Deutsche Welle rádió értesülései szerint az átvilágító bizottság hamarosan átveheti a volt Szekuritáté teljes irattárát. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) eddig azért nem adta át a volt Szekuritáté irattárát az átvilágító bizottságnak, mert az intézmény nem rendelkezett a dossziék tárolására alkalmas székhellyel. A bizottság elfogadott egy másik határozatot is, amelynek érelmében elkezdik az egykori szekus tisztek meghallgatását. Azokról a volt tisztekről van szó, akiknek személyazonossági adatait korábban kiadta a SRI. A kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által kijelölt átvilágítók határozottan ellenezték a névjegyzék nyilvánosságra hozását. Álláspontjukat a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság vezetése és a hírszerzés igazgatója is támogatta. /Átadja a SRI a dossziékat? = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"A Kovászna megyei magyar üzletemberek többé nem fizetnek tagsági díjat az RMDSZ helyi szervezeteinek, mivel elégedetlenek a szövetséggel fennálló kapcsolattal, nyilatkozta több helyi üzletember a Mediafaxnak. A konfliktus egy üzleti találkozó után éleződött ki, amelyet az RMDSZ vezetése egy hónappal korábban rendezett Székelyudvarhelyen az erdélyi magyar vállalkozók számára. A találkozón Bagoly Miklós, a Kovászna megyei Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke bírálta a jelen levő vállalkozók kiválasztásának módját, mondván, hogy ilyen tanácskozáson nem csak az RMDSZ által meghívottaknak van helyük, hanem minden olyan vállalkozónak, akinek érdeke a térség gazdasági fejlesztése. A tanácskozás szünetében Verestóy Attila RMDSZ-alelnök bírálta Bagolyt, a konfliktus nyomán pedig néhány Kovászna megyei vállalkozó úgy döntött, hogy többé nem ad pénzt az RMDSZ-nek. /Nem adnak több pénzt az RMDSZ-nek. Tiltakoznak az üzletemberek Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Nagyváradon láncfűrésszel kezdték el az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építésének előkészületeit. Az építkezésre 320 millió forintos magyar állami támogatást nyert Mecénás Alapítvány vezetői azt remélik, a létesítményt már a jövő év májusában átadhatják, és abban tarthatják a hagyományos Varadinum ünnepségsorozat egyes rendezvényeit. Lakatos Péter kurátor elmondta, a támogatás első részlete májusban futott be az alapítvány bankszámlájára. Az építkezés fővállalkozója a nagyváradi Santeam Kft. A létesítmény alapkövének ünnepélyes letételére már májusban sor került, ám a szükséges engedélyek hiányában a munkálatokat ez idáig nem lehetett elkezdeni. A beruházást finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött szerződés értelmében az alapítványnak a munkálatok megkezdésétől származott egy éven belül kell elkészülnie a kivitelezéssel. Az épületben háromcsillagos szálló, étterem, előadóterem, klub és egy kisebbfajta Ady-kiállítás kap helyet. A létesítménynek saját parkolója és strandja lesz. A létesítmény megépítésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök tette le az első pályázatot még az Orbán-kormány idején. Az egyházkerület azonban Adyfalván építette volna meg a központot. A pályázat sikeréről és a 320 millió forintos támogatás elnyeréséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter három nappal a kormányátadás előtt levélben értesítette a püspököt. A Mecénás Alapítványt Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Mudura Alexandru, a Lotus Market pláza vezérigazgatója hozták létre nagyváradi magyar egyetemi hallgatók anyagi támogatása céljából. /Pengő Zoltán, Gazda Árpád: Az első "kapavágás" - láncfűrésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./Mudura Sándorról van szó, Medgyessy Péter miniszterelnök régi ismerőséről."

"Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere közösen leplezték le 1-jén Székelyudvarhelyen a berei Soó Rezső botanikus centenáriumára készített emléktáblát. Az ünnepség aug. 1-jén tudományos ülésszakkal kezdődött. A magyarok által lakott vidékek növényvilágát rendszerszerűen elemző, udvarhelyi születésű Soó Rezső munkásságát magyarországi tudósok ismertették és méltatták. A tanulmányokat és kordokumentumokat még az idén kötetben kívánják megjelentetni. /Centenáriumi emléktáblát avattak Soó Rezső botanikus emlékére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"Rendhagyó kerékpártúra indult júl. 23-án Madéfalváról, hogy a százhúsz évvel ezelőtt Bukovinából az akkori Magyarország legdélibb pontjába került székelyek hányatott sorsára emlékeztessen. A vajdasági Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza az otthona a legdélibb székelyeknek, akiknek ősei a madéfalvi veszedelmet követően előbb Bukovinába, majd onnan a megélhetési feltételeket keresve, mai helyükre telepedtek át. Dani Ernő, a kerékpártúra s vezetője elmondta: céljuk felkeresni gyökereiket, a fiataloknak bemutatni az útvonalon fellelhető magyar vonatkozású emlékhelyeket. 1400 km-es útjuk során többek között felkeresték az öt bukovinai csángó falut, továbbá Besztercét, Bethlent, Dést, Kolozsvárról pedig Bánffyhunyadra, Nagyváradra, Debrecenbe, Gyulára, Szegedre, Becskerekre, végül Székelykevére vezet az útjuk. A csapat összesen 19 főből áll, ebből 13-an pedáloznak, akiket két kísérő, egészségügyi szakember, sofőrök és az újvidéki Magyar Szó munkatársa segít. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: emberi szempontokból és nem politikai meggondolásból támogatják az emléktúrát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a csapatnak, hogy azt elvigyék a három al-dunai székely falu 3-4 ezres lakosságának. /Ördög I. Béla: Al-dunai székelyek Kolozsváron. Kerékpáros emléktúra a 120 éves sorsfordulóra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"A kormányrendelet értelmében a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium támogatást nyújt a bözödújfalusi római-katolikus, illetve unitárius, valamint a csíkszeredai római-katolikus templomok építéséhez. A döntés értelmében a bözödújfalusi római katolikus és unitárius kegyhelyek építési munkálatainak folytatására egy-egy milliárd lejt, a csíkszeredai Szent Kereszt főplébánia számára pedig 2 milliárd lejes állami támogatást utal ki a tárca. A bözödújfalusi magyar templomokat a kommunizmus éveiben létesített gyűjtőtó révén számolták fel, ezek újjáépítését közvetlenül a rendszerváltás után kezdeményezték. A csíkszeredai Szent Kereszt templom építéséhez mindeddig összesen 6,3 milliárd lejes költségvetési támogatást sikerült szereznie az RMDSZ-nek. /Támogatás a magyar történelmi egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Erdélyben egymást érik a magyar néptánctáborok. Válaszút, Kommandó, Szászcsávás, Kalotaszentkirály, Magyarlapád csak néhány a sorban. A Fehér megyei Magyarlapádon 1997-ben szerveztek először néptáncfesztivált, a sikeren felbuzdulva a következő évtől a rendezvény egyhetessé nőtte ki magát, hivatalos neve pedig Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor lett. Az aug. 2-i gálaműsorral immár a hatodik zárja kapuit. Idén 75 vendég érkezett a táborba, az oktatókkal, kísérőkkel együtt mintegy 130 személy lakik házaknál, sátrakban. A résztvevők száma évről évre növekszik. Demeter Erika, a Háromszék Néptáncegyüttes ügyelője elmondta, hogy a gyerekeket két csoportra osztották: haladókra és kezdőkre. Mindennap más-más adatközlők érkeztek a táborba, így a résztvevők eredeti forrásból tanulhatták a magyarózdi, becei, sülei stb. magyar és román táncokat. Délelőttönként-délutánonként hangszeroktatás is folyt, a táborban még abszolút kezdő hangszeresekkel is foglalkoznak. Kukoricaháncs fonás, szövés mellett bútorfestést is tanítottak. /"A lapádi viola, ide érzik a szagja..." Véget ért a VI. Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Izraelben a knesszet megszavazott egy törvényt, amely megakadályozza, hogy izraeli arabokkal házasodó palesztinok a jövőben izraeli állampolgárságot kaphassanak. Az eddig érvényes törvény szerint az a palesztin, aki izraeli arabbal házasságot kötött, izraeli letelepedési státusért, majd pedig állampolgárságért folyamodhatott. A baloldali Meretz, a Munkapárt és az arab képviselők a törvényt diszkriminatívnak nevezték. Az izraeli és külföldi emberjogi szervezetek rasszistának nevezték a törvényt, mivel az lehetetlenné teheti házastársak együttélését. /Junger Ernő, Tel-Aviv: Diszkrimináció? A házasság nem biztosít állampolgárságot. Izrael. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"A Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Kárpát-medencei magyar kispapok találkozóját júl 15. és 20. között. A találkozónak idén is a pannonhalmi apátság adott otthont. A találkozó célja szorosan összefügg a szövetség célkitűzéseivel: összekötni a magyarokat a határokon innen és túl, erősíteni őket nemzeti öntudatukban és hivatásukban. A gyulafehérvári Hittudományi Főiskola kispapjai közül 15-en voltak jelen ezen a programsorozaton. A találkozó fővédnöke, Beer Miklós újonnan kinevezett váci megyéspüspök nyitotta meg a rendezvényt, Beer Miklós a szemináriumokért felelős püspök a Magyar Katolikus Püspöki Karban. Olaffson Placid bencés atya tartott "élménybeszámolót", tíz évig volt ugyanis orosz munkatáborban. Nagyon jól feltalálta mindig magát, s a túlélés négy szabályát mondta el, amelyek manapság is érvényesek: 1. Ne panaszkodjunk, vagyis ne dramatizáljuk a szenvedést; 2. Az élet apró örömeit kell keresni; 3. Fontos az önbecsülés: mutassuk meg, hogy mi képesek vagyunk; 4. Ha van hova kapcsolódni, könnyebb a szenvedést elviselni. Dr. Bolberitz Pál, a PPKE filozófiatanára a papságáról beszélt. Este Balogh Zoltán protestáns lelkész tartott előadást, aki Orbán Viktor tanácsadója volt, most pedig a köztársasági elnöki hivatal munkatársa. A kispapokat kirándulásra vitték. Voltak Veszprémben, Tihanyban, Budapesten, ahol az Országházban láthatták a Szent Koronát, majd a Terror Házát. /Kicsi István: Hiteles papokra vár a jövő. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 3./"

"Az izraeli média, különösképpen a román nyelvű lapok tovább foglalkoznak a Ion Iliescu román államelnök több mint egy héttel ezelőtti, a Háárec című izraeli újságban tett kijelentéseivel. Iliescu a Háárecben úgy nyilatkozott, hogy Európában nemcsak a zsidók voltak a holokauszt elszenvedői; mások, például lengyelek is haltak meg ugyanolyan módon. Kiemelte, hasonló elbánásban volt részük a kommunistáknak is, s példaként említette saját édesapját. Az izraeli sajtó óriási felháborodással kommentálta a román elnök szavait. A Jerusalem Post egyenesen Jörg Haiderhez hasonlította Ion Iliescut. Hétvégi kiadásában a tel-avivi Ultima Ora című román nyelvű napilapban Itzak Artzi publicista terjedelmes kommentárban foglalkozott Iliescu elnök kijelentéseivel. Artzi a romániai holokauszt egyik legismertebb szakértője, Jean Ancel történész könyvéből idézett, amely szerint 240 ezer romániai és 180 ezer ukrajnai zsidó meggyilkolásáért az akkori román hatalom a felelős. "Ezeknek a bűnöknek a beismerése komoly erkölcsi felelősséget hordoz, és az azóta eltelt ötven év alatt Románia nem merte vállalni ezt a felelősséget, nem kért nyilvánosan bocsánatot, mint ahogyan Németország is megtette már" - írta az Ultima Ora. Az izraeli román lapok egybehangzóan megállapítják: Iliescu kijelentései felesleges válsághelyzetet keltettek a Románia és Izrael közötti kapcsolatokban. A kommentárok szerint a román kormánytól küldött sajnálkozó levelek őszintesége megkérdőjelezhető. Ion Iliescu kijelentéseit elítélő tiltakozásra készülnek a tel-avivi román nagykövetség előtt a romániai bevándorlók izraeli ernyőszervezete, a HOR által mozgósított, 25 ezer tagot számláló fiókszervezete is. A Romániából származó izraeliek elégedetlenségüket szeretnék kifejezni a román hatóságoknak a holokauszt áldozatai iránti kegyeletének hiánya és az Antonescu-kultusz romániai folytatása miatt. A legvehemensebben Avraham Poraz belügyminiszter ítélte el a román államelnök kijelentéseit. Poraz - akinek nagyszüleit a román Vasgárda ölte meg - 1996-ben is elmarasztalta a 112-es törvényt jóváhagyó, akkor is államelnök Ion Iliescut. A törvény lehetővé tette a Romániából elszármazott zsidók államosított ingatlanjaiban lakó bérlők számára, hogy megvásárolhassák a lakásokat. Poraz szerint Iliescu kiérdemelte, hogy Izraelben persona non gratának tekintsék. Kifejtette: ha meghívást kapna romániai látogatásra, nem azért menne, hogy - amint tavaly Elie Wiesel tette - ünnepeltesse magát, hanem azért, hogy elmondja az igazat a holokausztról, és tiltakozzék az elkobzott zsidó vagyon visszaszolgáltatásának akadályoztatása ellen. Colette Avital, a knesszet bevándorlási bizottságának elnöknője kijelentette: "Románia kormányát a felelősség teljes hiánya jellemzi. A nyilvánvaló igazságokat tagadó nyilatkozatok többet ártanak Románia tekintélyének, mint Bukarestben gondolnák." /Junger Ernő, Tel-Aviv: Tovább gyűrűzik Izraelben az Iliescu nyilatkozatai keltette botrány. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Kolozs megyei szervezete felszólította Vasile Soporan prefektust, változtassa meg Kolozsváron a Monostor negyedben lévő Maresal Ion Antonescu utca nevét. Az elnevezés miatt a kolozsvári zsidó közösség is tiltakozott, legutóbb 2003 júniusában Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke fejezte ki elégedetlenségét az utcanév miatt. /B. T.: Tiltakoznak az Antonescu-kultusz ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

"Schöpflin György Londonban élő politológusprofesszor a vele készült interjúban leszögezte, hogy az autonómia akkor jó megoldás egy kisebbség számára, ha a kisebbség megelégedik vele. Az államok egyszerre akarják a stabilitást és a legitimitást. Stabilitást azonban sokféleképpen lehet elérni. Rövid távú cél lehet a hangoskodó kisebbség elhallgattatása. De a legitimáció csak akkor jön létre, ha a kisebbséget is egyenlő félként bevonják a politikába, a hatalom gyakorlásába. A román államot a saját felelősségére kell ráébreszteni. Schöpflin előadásában valószínűsítette, hogy 15 éven belül néhány autonóm státussal rendelkező tartomány - amilyen a dániai Feröer-szigetek vagy a brit Skócia - önálló államot alapít. A professzor úgy látja, hogy az erdélyi románság másképpen fogalmazza meg a saját identitását, mint a regáti románság. A magyar kérdés ennek valamennyire a függvénye lesz. /Gazda Árpád: Lebegő határok. Interjú Schöpflin György politológussal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"Bukarest annak jogi lehetőségét vizsgálja, hogy miként tud fokozottabb anyagi-kulturális támogatást nyújtani a határon túli románság számára. Aug. 3-án a Határon Túli Románok Hivatala (DRP) és a Külügyminisztérium közös nyilatkozatában arra hívta fel a szomszédos országok kisebbségi intézményeit, hogy a kölcsönösség elve alapján a határon túli román közösségeknek biztosítsák ugyanazon jogokat, körülményeket, amelyeket Románia az európai normáknak megfelelően megteremt saját kisebbségei számára. „A Határon Túli Románok Hivatala, a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium szakemberei jelenleg azt vizsgálják, miként lehet a jelenlegi vonatkozó törvényekbe kiegészítő passzusokat beiktatni a határon túli románság anyaországi támogatásról” – jelentette ki Titus Corlatean államtitkár, a DRP vezetője. Adrian Nastase miniszterelnök szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: „Elsősorban arról adunk számot, miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek.” A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. /Incze Ferenc: Román felelősség. Bukaresti "státustörvény" készül? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"A francia hatóságok aggódva figyelik a román gyermekmigrációt. Philippe Etiénne, bukaresti francia nagykövet a napokban aggodalmát fejezte ki a francia nagyvárosok utcáin egyedül élő, Romániából bevándorolt kiskorúak egyre növekvő száma miatt. Philippe Etiénne szerint Párizsban több száz Romániából származó kiskorú él egyedül. A valódi gondot az jelenti, hogy a kiskorúakat nem lehet kiutasítani. Emellett felnőtté válásuk időpontjáig vállalni kell a kiskorúak eltartását. Ezért a francia hatóságok megpróbálnak nyomást gyakorolni a román kormányra a kivándorlási folyamat visszafordítása vagy legalább fékezése érdekében. A kérdésről Bukarestben tárgyalt Christian Jacob, a párizsi kabinet családügyi minisztere, aki egyébként először használta a „gyermekbevándorlás” fogalmát. Tavaly nyáron Franciaország mellett Spanyolország és Hollandia is kérte az akkor alig pár hónapja felfüggesztett vízumkényszer újrabevezetését Romániával szemben. A francia hatóságok korábban évekig hiába próbálkoztak a Romániából származó illegális bevándorlók számának csökkentésével. Nagy európai lapok csaknem hetente közöltek nagyobb beszámolókat a Párizsban tevékenykedő, elsősorban roma nemzetiségű romániai koldusokról, a nagyvárosok melletti sátortáborokról vagy a párizsi parkolóórákat fosztogató gyermekmaffiákról. Mindez gyökeret vert a francia köztudatban. Jól szemlélteti ezt a neves francia enciklopédia – a több tízezres példányszámban, illetve több nyelven megjelenő Le Petit Robert – tavaly év végi kiadása, amelyben a Romániának szentelt két oldalt egy cigánytáborról készült fotókkal illusztrálták, a román nyelvről pedig azt írták, hogy az a dákoromán nyelv egyik dialektusa. A vízumkényszerrel való fenyegetés megtette a hatását, és elindulhattak az első menekültszállítmányok a bukaresti Otopeni repülőtér felé. A gyermekekkel szemben azonban nem érvényesíthetők a kitoloncolásra vonatkozó törvények. Gabriela Coman, az Országos Gyermekjogvédelmi Ügynökség vezetője szerint a kormány egyetlen dolgot tehet: felkutatja a kivándorolt kiskorúak családját, és megpróbálja meggyőzni a szülőket, hogy vegyék rá gyerekeiket a hazatérésre. /Szőcs Levente: Új módi a gyermekmigráció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"Tizenhárom település, három ország, egy nemzet képviselői gyűltek össze aug. 1-jén Kalotaszentkirály-Zentelkén: a Kolozs megyei település első ízben adott otthont a Szentkirályok Szövetsége éves találkozójának, amelyre hetedszer kerül sor. Az ünnepségen a házigazda-polgármester, Póka András György beszélt a Kárpát-medencei évenkénti hagyományos rendezvénysorozatról. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medencében valamikor több mint ötven település viselte valamilyen formában első szent királyunk nevét. Ezen helységek közül több már nem létezik, azonban ha egy képzeletbeli térképen "minden település helyén meggyújtanánk egy gyertyát, fénybe borulna az a lelki háló, amely összeköti a magyarságot, és amely nélkül nincs nemzet, nincs kultúra". Nem csak a magyar nemzet fiait fogja azonban össze a nagy király szellemisége, hiszen 2000 óta az ortodox egyház is saját szentjének ismeri el István királyt, aki így összekötő kapoccsá, Európa jelképévé is vált. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: Szent István hazát épített Európában, csonkaságában ma is élő hazát, a magyarság pedig ezer éve ragaszkodik királyához. Szent István megismételhetetlen, de követhető: építő hitével ezt kell bebizonyítanunk - zárta ünnepi gondolatait Kónya-Hamar Sándor. Elsőként a magyarországi Kecskemét melletti falu, Szentkirály csoportja lépett színpadra. A települések képviselői a helyi zászlóra felkötözték az együttműködés szalagjait. Sorrendben Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szabadszentkirály, valamint a Gyöngyöshermán Szentkirályi Polgári Kör (Magyarország), Királyfiakarcsa és Vágkirályfa (Szlovákia), Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Kalotaszentkirály-Zentelke képviselői voltak aktív részesei a nagy pillanatnak. Dienes Attila szobrász Szent István mellszobrának átvételével folytatódott az ünneplés. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent István megismételhetetlen, de követhető. Szentkirályok Szövetségének találkozója Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. A szobor Dienes Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő szobrász alkotása. A szobrot a jövőben állítják fel. A Szentkirályok Szövetsége 1997-ben alakult. Az egyesület közgyűlésének döntése értelmében a tíz anyaországi tag képviselői vállalták, hogy állják a találkozót megszervező határon túli tagok Szent István-szobrokkal való megajándékozásának költségeit. Új címerek a Kárpát-medencében címmel nyílt meg Pécsi L. Dániel címerkészítő kiállítása. /Salamon Márton László: Szent István-szobrot kapott Kalotaszentkirály. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"

"Júl. 25-én Kolozsváron a város Torda felőli bejáratánál lévő helységnévtáblájára piros festékkel ráfestették a város magyar nevét. A belügyminiszterhez intézett nyílt levelében a polgármester, szokásához híven, nyomban magyar tettesekről beszélt, meg arról, hogy a városnak a "bécsi diktátum utáni magyar megszállás alatt használt nevét" írták ki. Kolozsvár neve tehát a "magyar megszállás" idejéből, vagyis 1940 szeptembere és 1944 októbere közötti időből való. A mai, úgynevezett hivatalos mellett azonban létezik a magyarság ajkán élő, a magyar nyelv szerves részét alkotó, kitörölhetetlen név, szögezte le Asztalos Lajos, majd felidézte a város nevének kialakulását: a kezdeti, 1177 körül lejegyzett Clusiensis Clusa, előbb a név eleji mássalhangzó-torlódást feloldva, Culusiense (1183), azután Kulus (kiejtése [kluzs], [kuluzs], minthogy akkor, de később is, a zs hangot s-sel jelölték) (1201), Kulusuar (megközelítőleg [kuluzsßár1]) (1246), Kuluswar [kuluzsßár] (1313), majd Koluswar [koluzsßár], később Koloswar [kolozsßár] (1320) lett. 1246-ban Kulusuar. 1332-ben jegyezték le első ízben a maihoz közeli alakban: Koloswar. A tatárjárás után betelepített szászoknak köszönhetőn 1348-tól felbukkant a szász-német Clusenburg [kluzenburg], Clusenbvrg, majd 1408-tól a Clausenburg. "

"A felvidéki Nyitra egyik, Nagytapolcsánynál a folyóba torkolló mellékpatak völgyében van egy Apátkolozs, másként Kolozsmonostor, Nyitrakolozs nevű helység. Itt, akár az egykori Kolozsvár melletti Kolozsmonostoron, bencés apátság létezett. /Asztalos Lajos: Kolozsvár neve. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

"A Romániai Magyar Dalosszövetség, a Pro Musica Alapítvány és a Rétyi Kovács András Fúvósegyesület szervezésében másfél száz iskoláskorú és ifjú tanul és gyakorol az idei hagyományos fúvóstáborban. A kéthetes rendezvény programja gazdag, elméleti oktatások folynak, szakképzett brassói, kolozsvári és székelyföldi zenetanárok, filmharmóniai szakemberek adják át tudásukat-tapasztalatukat az ifjaknak. Háromszékről, Hargita és Brassó megyéből, Szatmárból, Máramarosból, a Szilágyságból, Maros megyéből, Kolozsvár környékéről, de még Fehér megyéből is érkeztek táborozók. A megyében működő intézmények és cégek, a határainkon túli magyar szervezetek is besegítettek a nyári rétyi zenei rendezvények anyagi gondjaiba. /(kisgyörgy): Megnyílt a XI Országos Fúvóstábor /Réty/. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./"

"Kovács László magyar külügyminiszter kijelentette: a magyar kormány kész szakértői tárgyalásokat folytatni a kettős állampolgárság kiterjesztéséről a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az Európai Unióval (EU). Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett, annak idején aláírást is gyűjtöttek az úgynevezett külhoni állampolgárság megszerzése érdekében, amely a kettős állampolgárságnak lett volna sajátos formája. Markó hangsúlyozta, hogy ez a magyar kormányon múlik. /P. A. M.: Az RMDSZ kész tárgyalni a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Az előző napon ezzel a címmel írt a témáról a Romániai Magyar Szó: Új gumicsont a magyar politikusoknak. Kettős állampolgárság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./"

"Az RMDSZ ügyvezető elnökségén újonnan létrehozott ifjúsági főosztály kiemelt fontosságú feladatai közé tartozik minél több romániai magyar fiatal szakember kiképzése, akik akár az önkormányzatokban, akár a szövetségben, de állami tisztségekben is helyt állhatnak - nyilatkozta Kovács Péter ifjúsági alelnök. Az ifjúsági szervezetek megosztottságáról Kovács elmondta: részéről létezik együttműködési készség, és kész tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőivel. Tervezik a Kós Károly Akadémia megszervezését, továbbá régiós találkozók létrehozását, továbbá szakmai gyakorlatok megszervezését diákoknak. Az ifjúsági főosztály tevékenysége elválaszthatatlan a MIÉRT munkájától, hiszen gyakran ugyanazokra az emberekre alapoznak. Októberben várhatóan székelyföldi és szórványkonferenciát szerveznek. /Borbély Tamás: Az egységes képviseletet az RMDSZ-nek kell ellátnia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"

"Aug. 6-tól közlekedhetnek teherautók Csengersimán és Petén keresztül. Azonban román oldalon nyolc kilométerrel a határ átlépése után nincs olyan út, amelyen a kamion továbbhaladhatna. Szokásosan a központi és helyi illetékesek egymásra mutogatnak, Szatmárnémeti vezetői a sajtóból értesültek a nemzetközi teherforgalom beindításáról. Mindez elriasztja Romániából a befektetőket. Mindehhez hozzátehető az E60-as út Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti szakaszának évek óta tartó felújítása, illetve az olyan rosszindulatú tény, mint amilyen a szovátai szállodaprivatizáció elleni fellépés. /Salamon Márton László: Elszabadul a... teherforgalom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./"

"Egyéves működése óta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak a képviselőházat is el kellett marasztalnia hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szöveg kifüggesztése miatt - nyilatkozta Cristian Jura, az intézmény elnöke. Idén összesen 29 bírságot vetettek ki, a legtöbbet a romákat ért hátrányos megkülönböztetés miatt. A megbírságoltak között több olyan mulatóhelyiség tulajdonosa található, aki romák belépését tiltó táblát helyezett el a bejáratnál. Húszmillió lejes büntetést kapott Mircea Cosma, a Prahova megyei önkormányzat elnöke is, aki az egyik sajtótájékoztatóján cigányellenes beszédet tartott. Figyelmeztetésben részesült egy Szilágy megyei általános iskola, amelyben a roma diákok külön épületben, igen rossz körülmények között tanultak. Figyelmeztetni kellett magát a képviselőházat, valamint hét országos napilapot is, mert diszkrimináló tartalmú szöveget függesztett ki, illetve közölt. Cristian Jura közölte: a testület az Európai Uniótól is kap pénzt: az intézmény ugyanis koordinátora az EU közel százmillió euró értékű, 2001-2006 között zajló romániai diszkriminációellenes programjának. A romániai törvénykezés 14 fajta diszkriminációt büntet, jóval többet, mint az EU-tagállamok, ahol ez a szám 5 körül mozog. Mint mondta, az emberi méltósághoz való jogot szegik meg a leggyakrabban az országban. Tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz 132 panasz érkezett, idén eddig 243 esetet vizsgált meg a testület, amelyből 210-et sikerült megoldania. Mindeddig egyetlen civil szervezet sem képviselt a törvényszéken olyan személyt, aki hátrányos megkülönböztetés miatt kártérítésért folyamodott volna az igazságszolgáltatáshoz./Cseke Péter Tamás: Bírság a megkülönböztetésért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./"

"Tizedik alkalommal szerveztek tábort Erdőcsinádon a mozgássérültek számára. Véget ért az egyhetes tábor, amelyet a Maros Megyei Mozgássérültek Egyesülete és a helyi református egyházközség szervezett. Már megszoktuk, hogy lenéznek minket, mozgássérülteket, sok helyen, cégeknél vagy közintézményekben emberszámba sem vesznek - panaszolja Jancsó István, a Maros Megyei Mozgássérültek Egyesületének alelnöke. Egy tizennyolcadik évét betöltött mozgássérült havonta 1,25 millió lej állami támogatásra jogosult. Ez az összeg azonban sokszor nagyon kevésnek bizonyul; az egyik táborlakó epilepsziás, számára a havi létfontosságú gyógyszer kedvezményes áron is több mint hárommillió lejbe kerül. Az egyetemen többször kérvényezték, a Petru Maior Egyetem /Marosvásárhely/ vezetősége nem egyezett bele, hogy az egyik osztály a földszinten kapjon termet. A Maros Megyei Mozgássérültek Egyesületének 350 tagja van, azonban létszámuk csak tíz százaléka a megyében élő mozgássérülteknek. Az egyesület angol nyelvkurzust szervezett tagjainak, továbbá a lehetőségek függvényében jogi tanácsadással, tolókocsikkal, járókákkal támogatja a tagokat. /Orbán Zsolt: Isten közömbösséggel küszködő gyermekei. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./"

"A magyarvistai kőfaragók hírneve régen átlépte már Kalotaszeg és a Nádasmente határait. Ókirályságbeli ortodox templomok pópáitól magyarországi múzeumigazgatókig mindenki elismeréssel szól a vistai kőfaragó mesterek munkáiról. A bukaresti Nép Házának faragott díszkőelemei az ő kezük munkáját dicsérik. Néhai Török István kőfaragó mesterháza előtt két katona áll, azok is kőből kifaragva. A mester életében kilenc esztendeig építette-díszítette a házát, tizenhat szobája van. A felesége lakik benne. A kétszintes ház homlokzatának, kerítésének, oldalfalának minden négyzetcentijét kőbe vésett ábrák, alakok, jelenetek borítják. Népviseletbe öltözött női alak, géppuskás katonák, vitézkötéses huszár, Ádám és Éva az Édenkertben, juhász a nyájjal, favágó fejszével, angyalok harsonákkal. Az asszony mutatta a sok szobrot: Ez itt az Úrjézus, a tizenkét tanítvánnyal. Az utolsó vacsora. Egy kőtömbből van az egész. /Salamon Márton László: Kőbe vésett sorsok Magyarvistán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./"