"Az izraeli vezetés kéri a román kormányt, hogy ismertesse világos álláspontját a holokauszttal kapcsolatban, Ion Iliescu államfő erre vonatkozó kijelentései után, áll az izraeli külügyminisztérium közleményében. David Peleg, az izraeli külügyi tárca Közép-Európáért és Eurázsiáért felelős igazgatóhelyettese júl. 27-én átadta az izraeli kormány határozott tiltakozását a román államfő nyilatkozataival kapcsolatban Mariana Stoica tel-avivi román nagykövetnek. Leszögezte: Izrael komolyan veszi Iliescu kijelentését, miszerint az európai zsidók holokausztja nem tekinthető egyedülálló problémának, és ebben a megállapításban a holokauszt tagadásának egyik formáját látja. Peleg emlékeztetett, hogy Izrael támogatta Románia NATO-hoz és az EU-hoz történő csatlakozását, és hangsúlyozta: e folyamat alapja egy toleráns civil társadalom létrehozása kell, hogy legyen, amely bátran szembenéz múltjának sötétebb oldalaival, felelősséget vállal érte és tanul a múltból. /Izrael magyarázatot kér a román kormánytól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Ion Iliescu elnök júl. 28-án levelet küldött Moshe Katsav izraeli államfőnek, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Haaretz című lapnak adott interjú "szelektív és hiányos" ismertetése kétségeket ébresztett Románia holokauszttal kapcsolatos álláspontja vonatkozásában. "Az elnöki hivatal kiadott egy dokumentumot, amely határozottan és félreérthetetlenül részletezi országunk álláspontját és az én személyes álláspontomat a holokauszttal kapcsolatban, a román állam felelősségét a múlt század 30-as és 40-es éveinek Romániájában a zsidókkal szemben alkalmazott bánásmód kapcsán, és az államosított vagy elkobozott zsidó javak egykori gazdáinak erkölcsi és anyagi kárpótlásával kapcsolatban. Ez nem egy új álláspont, erre alapul országaink és népeink jó viszonya", áll Iliescu. A levélhez csatolták az Elnöki Hivatal közleményét is, amely szerint Iliescu "meglepetéssel" vett tudomást izraeli hivatalos vezetők és romániai újságírók reakciójáról, akik félreértelmezték a Haaretz-beli interjúban mondottakat. /Ion Iliescu levelet írt Moshe Katzav izraeli elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"A volt szocialista országok átviszik komplexusaikat és történelmi sérelmeiket az Európai Unióba - állapította meg a Románia EU-csatlakozása kapcsán kialakult vita nyomán az Izvesztyija orosz napilap. A románok ugyanis ellenzik Budapest részvételét a román EU-csatlakozásról szóló tárgyalásokon. A lap szerint a magyar-román kapcsolatokat 1918 óta konfliktusok és ellentmondások véget nem érő sora jellemzi. Az Izvesztyija szerint a románok nem akarják, hogy "megátalkodott szomszédaik" bármilyen módon részt vegyenek sorsuk formálásában, a franciák, britek vagy svédek, igen, csak ne a magyarok. Ha a románok és a magyarok már most, EU-csatlakozásukat meg sem várva, viszályba keverednek egymással - olvasható a Csak ne a magyarok című cikkben -, el lehet képzelni, milyen hévvel kívánják majd rendezni történelmi számláikat például Oroszországgal az észtek, lettek, litvánok vagy lengyelek. /Az Izvesztyija a Románia EU-csatlakozása körüli vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Lukács Csaba beszámolójában összefoglalta a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen történteket. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára is eljött. Többüket felhívta Markó Béla, nem javasolva az "irredenta és magyarkodó" rendezvényen való jelenlétüket. Az RMDSZ-hez közelálló ifjúsági szervezetek ellenrendezvényt tartottak, gondosan ügyeltek arra, hogy a meghívott magyarországi együttesekkel megkötött szerződés n engedje a másik rendezvényen való fellépést, A Kispál és a Borz együttes viszont mindkét helyen zenélhetett. Érdekes, hogy a Kispál és a Borz énekese, Lovasi András kijelentette a színpadon: "A leszakadt országrész-nyalást a többi zenekarra bízzuk. Ha jól viselkedtek, eljátsszuk a Kicsit szomorkást és felvesszük a Magyar vagyok és turista feliratú pólót." /Lukács Csaba: Jövőre veletek ugyanitt. = Magyar Nemzet, júl. 29."

"Németh Zsolt, a Tusványost szervező Pro Minoritate Alapítvány kurátora a vele készített interjúban kitért arra, hogy Fidesz legutóbbi kongresszusán hozott határozat értelmében a Fidesz-tagság átlépi Magyarország határait: az Európai Unió tagállamainak a polgáraira terjeszti ki a Fidesz-tagság lehetőségét. Sikerül kialakítani egy olyan rendszert, melyben a nemzeti kisebbségek tagjai már nem érzik hazátlannak magukat, és az Európai Unió valamilyen mértékben - szépen, lassan - hazánkká tud válni, állapította meg Németh Zsolt. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumot akart teremteni az eszmecserére. A magyar kormány hiánya a legfájóbb, jelentette ki. A kormány megfosztotta ugyanis magát egy olyan lehetőségtől, hogy kifejtse a véleményét a magyar-román kapcsolatokról /Gazda Árpád: Határtalan Fidesz-tagságot javasolnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Gheorghe Funar nyílt levelet írt a belügyminiszternek, eszerint őrszemet állíttatna Kolozsvár polgármestere a város valamennyi bejáratához, hogy vigyázzák a román nyelvű helységnévtáblák épségét, mert agyament magyarok festik le immár ötödszörre a táblákat.Ismeretlen tettesek ugyanis piros festékkel magyarul is felírták a Torda felőli bejáratnál a város nevét. A polgármester nyílt levelében egyértelműen arra utalt, hogy magyarok követték el a mázolást, és a városnak "a bécsi diktátum utáni magyar megszállás alatt használt nevét" írták a táblára. "Ezt a pofátlanságot öt alkalommal engedték meg maguknak, és ezzel a románokat, a kolozsváriakat, tehát önt is kicsúfolták, miniszter úr" - áll a nyílt levélben. Feltette a kérdést: miért tűri a miniszter, hogy városában kicsúfolják a románokat? "Hogyan haladhatunk Európa felé a magyarok - az őket tápláló ország iránti - megvetésének ballasztjával? Ezek minden alkalmat megragadnak, hogy megvetésüket kifejezésre juttassák." Nyílt levele végén Gheorghe Funar polgármester azt kéri a minisztertől, foganatosítson intézkedéseket annak érdekében, hogy többet ne történhessen meg a kolozsvári táblák lemázolása. "Önnek joga és kötelessége elrendelni, hogy a rendőrség végezze a munkáját, találja meg végre az elkövetőket, és küldje őket oda, ahol a helyük van" - zárja nyílt levelét Gheorgeh Funar, Kolozsvár polgármestere. /G. Á.: Funar a táblamázolásról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29."

"Sikeres volt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) felvételije - nyilatkozta Tonk Sándor, az egyetem megbízott rektora. A 760 helyre 1050-en jelentkeztek, ebből 623-an vizsgáztak sikeresen. Az EMTE a tavalyi tanévben működő 15 szakon kívül idén további hárommal bővült: Csíkszeredában társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, illetve a környezetgazdaságtan szakot, Kolozsváron pedig fotó-, filmművészet és média szakot hoztak létre. Az idei felvételin minden karon összességében túljelentkezés volt, legtöbben a kolozsvári fotó-, filmművészet és média szakra, a marosvásárhelyi társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra, a csíkszeredai könyvelés és gazdálkodási informatika és élelmiszeripari mérnök, illetve a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra jelentkeztek. A bölcsészet és humántudományok iránt nagyobb a romániai magyar fiatalok érdeklődése, így kevesebben választják a műszaki pályát. A Sapientia Egyetem jelenleg közel 2 ezer hallgatóval rendelkezik, a Partiumi Keresztény Egyetemet beleszámítva a hallgatók létszáma megközelíti a 3 ezret. Jövőre tervezik egy elitképző kollégium létrehozását Kolozsváron. Az elképzelések szerint a budapesti Eötvös-kollégium mintájára létrehozott kolozsvári oktatási intézmény egy, az Erdélyi Református Egyházkerület által visszakapott épületben működik majd. Ebben a kollégiumban a tervek szerint azok a tehetséges diákok tanulnak majd, akik különböző szaktudományok mellett kiegészítő tanulmányokat - idegen nyelvet, magyarság ismeretet - is el szeretnének sajátítani. /Borbély Tamás: Kiértékelték a felvételi eredményeit az EMTE-n. Népszerű az új kolozsvári szak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Minden eddigi csúcsot felülmúlt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) iránti érdeklődés. A nappali tagozatra kiírt 9532 egyetemi helyre 22 276 pályázó iratkozott be. A közel tízezer nappalis hely közül 7438 (78 százalék) román, 1660 (17,4 százalék) magyar, 321 (3,4 százalék) pedig német tannyelvű. A mostanáig jegyzett 22 276 jelentkezőből 19 360 (86,9 százalék) román, 2373 (10,7 százalék) magyar, 403 (1,8 százalék) német nyelven tanulna tovább, de jelentkeztek még 112-en (0,5 százalék) a Moldovai Köztársaságból, 28-an (0,1 százalék) a romáknak fenntartott helyekre. A meghirdetett 4440 távoktatásos helyre eddig közel 1500-an jelentkeztek. Ez a szám minden valószínűség szerint növekszik, miután a nappalira be nem jutottak elfoglalják majd a pillanatnyilag még üres helyeket. A nappali történelem-filozófia szak magyar tagozatán 47 helyet hirdettek meg, eddig 172-en jelentkeztek.Az újságírói szakon magyar tagozaton 25 helyre 55-en jelentkeztek, a román tagozaton 45 helyre 450-en pályáznak. Az egyetem 18 erdélyi kollégiumában 2100 helyet hirdettek meg, 815 tandíjmentest és 1285 fizetésest, ebből a magyar nyelvű tagozatokon 214 ingyenes és 380 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Kolozsváron, a Sapientia - Erdélyi Tudományegyetemen a környezetföldrajz - környezettudomány, illetve a fotó, film, média szakon hirdettek meg helyeket. Az előbbi szakon meghirdetett 25 helyre jelentkező 25-ből csak 23 személyt vettek fel. A fotó, film és média szakon 78 személy versenyvizsgázott a 20 hely valamelyikéért. A Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron üresen maradt helyeket a szeptemberi vizsgákon remélik betölteni. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja közölte: a kilenc szak 425 helyére 539-en jelentkeztek, és 330-an jutottak be. A betöltetlenül maradt 22 tandíjmentes és 73 tandíjköteles helyre szeptember 15-étől újabb felvételit tartanak. Dr. Lányi Szabolcs szerint az elmúlt évekhez viszonyítva a felvételizők idén jobb eredményeket értek el. Túljelentkezés volt a Sapientia marosvásárhelyi Műszaki és Humán Karán: a meghirdetett 290 helyre 447 jelentkező pályázott. A tandíjas helyek minden szakon beteltek. A legtöbb üres hely a mechatronika szakon maradt, ahol ősszel 18 tandíjas helyre lehet pályázni. Az érdeklődés hiánya jellemezte az idei felvételit Marosvásárhely legnagyobb és legrangosabb felsőfokú oktatási intézményén, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Az általános orvosi karon 250 tandíjmentes és 100 fizetéses helyet hirdettek meg, 369-en jelentkeztek. A fogorvosi szakon meghirdetett 75, kétharmados arányban tandíjmentes helyre mindössze 91-en jelentkeztek. Valamivel nagyobb volt az érdeklődés a gyógyszerészeti szak iránt, ahol a szintén 75 helyre 117-en pályáztak. A diákok hasonlóan alacsony érdeklődést tanúsítottak a szakkollégiumok iránt is. Az asszisztensképző 75 helyére 105-en, a fogtechnikusi és a gyógyszerészeti 45-45 helyére pedig alig 60-an, illetve 72-en iratkoztak be.A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen 13 szakon 420 hely várta a továbbtanulni vágyókat. Összesen 472-en jelentkeztek, 310 felvételiző jutott be, 252 az ingyenes, 58 pedig a tandíjas helyekre. Az érdeklődés az angol, illetve német nyelv és irodalom, szociológia, menedzsment, turisztika és képzőművészet szakok iránt volt a legnagyobb. A legkevesebben a vallástanár és a vallástanár-német szakokra jelentkeztek. /Csúcs a Babes-Bolyain, bizakodás a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Somkeréken falutalálkozót tartottak a hét végén. Pap Géza püspök hirdette az igét. Leleplezték az eddigi ismert és szolgálatot teljesített lelkészek neveit tartalmazó emléktáblát. Az emléktáblát a Korondon élő Györfi Mihály kőfaragó készítette és adományozta a gyülekezetnek. Adományával szeretné felhívni a tömbmagyarság figyelmét, hogy kötelessége támogatni a szórványban élőket. Sor került a Magyarok Világszövetsége Rákóczi emlékzászlajának átadására a somkeréki gyülekezet részére; a zászló II. Rákóczi Ferenccel hirdeti, hogy "Istennel a hazáért és szabadságért". /Okos Márton: Falutalálkozó és emléktábla-avatás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Júl. 21-26-a között rendezték meg a Kárpát-medencei magyar református teológiai tanárok találkozóját Hitvallás egykor és ma címmel. A konferenciának a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont, a mintegy nyolcvan résztvevő a felvidéki Komáromból, valamint az anyaországi teológiákról: Debrecenből, Budapestről, Sárospatakról és Pápáról érkezett. A megnyitón Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tartott áhítatot. Dr. Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora a Heidelbergi Káté időszerűségéről tartott előadást. Tőkés László püspök Egyházunk jövőképe című beszámolóját követte a Metamorphosis Transsylvaniae című fórum. A különféle akadémiák dékánjai, rektorai tartottak beszámolót az intézetükben folyó tanításról, tudományos munkáról. Jövőre a konferenciának a felvidéki Komárom ad otthont. /Somogyi Botond: Hitvallás egykor és ma. Véget ért a Kárpát-medence magyar református teológiai tanárainak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"A Brassói Írók Társasága a 2002-es esztendő Életmű díjával tüntette ki Lendvay Éva költőt, műfordítót, újságírót. Lendvay Évának több verseskötete (Bájoló ének, A második kérdés, A földtől a homlokzatig, Felszálló füst) és versfordítása jelent meg. /S. Muzsnay Magda: A Cenk álma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Se harangja, se hívei, nem áll messze a megsemmisüléstől a marosszentimrei református templom. A hajlékban utoljára tavaly karácsonykor tartottak istentiszteletet. Megmentésére akkor lenne esély, ha az egyház átadná az önkormányzatnak, és múzeum létesülne benne.Két templom a dombtetőn: a Hunyadiak által építtetett, ma református és az 1920 után emelt ortodox hajlék egymás mellett hirdeti Isten dicsőségét Marosszentimre központjában. A református templom kulcsa az ortodox egyház gondnokánál van. A tiszteletes - Gudor András - Gyulafehérváron él, az utolsó istentiszteletet karácsonykor tartotta a templomban.Addig havonta egyszer járt a faluba hirdetni az igét, de az is előfordult, hogy hiába ment el, mert üres volt a templom. A faluban ma egyetlen református sem él, a tavalyi istentiszteletekre is csupán a közeli téglagyári telepről járt át két-három öregember. Marosszentimre nevét többnyire Jékely Zoltán verséből ismerős: "Fejünkre por hull, régi vakolat; /így énekeljük a drága Siont; /egér futkározik a pad alatt, /s odvából egy-egy vén kuvik kiront" - írta a költő valamikor. Sokszor letörték a lakatot a templom ajtajáról. "Ez már a hetedik lakat, amit föltettem" - mondja az ortodox gondnok. A templomban utoljára az 1960-as években történt nagyobb javítás, a műemlékvédelmi hivatal támogatásával. Hunyadi János építtette át a szentimrei templomot. Padlóján van egy Bethlen-sírkő 1787-ből, alatta kripta sejthető, az északi falon pedig egy sírtábla, ugyancsak 1787-es dátummal, Wesselényi Anna nevével. Gudor András lelkipásztor egyetlen esélyt lát a templom megmentésére: ha a község átvenné, és múzeumot alakítanának ki benne, talán jutna pénz a helyreállításra. /Lukács János: Múzeum lehet a megoldás Marosszentimrén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Kedvenc szerzője-írója Beke György, vallja Ferenczy L. Tibor. "Ő a székelység Egon Erwin Kische, a Kárpát-medence szórványmagyarságának, Erdély és Moldva csángóságának, történelmének, múltjának és jelenének legaktívabb búvárlója, kutatója, képviselője. Szomorú, de igaz történelmet lehet tanulni könyveiből, önazonosság-tudatot minden írásából." Beke segített eloszlatni a Petru Grozához fűződő mítoszt. A 2002/4-es sz. Hitelben megjelent Groza faluja című irodalmi riportjában írt Grozáról. A Ceausescu-diktatúra idején a Groza-kormány idejének állapotai, amelyek azért elég sanyarúak voltak, kezdtek idealizálódni. Ferenczy L. Tibor felidézte, hogy Kolozsvárott Balogh Edgárral is vitatkozott Grozáról. Balogh Edgár szerint az akkori állapotokkal szembe kellett állítani egy más valóságot, amelyik kedvezőbb volt a magyarok számára, és ez Groza-korszak. "Részünkről ez önvédelem", tette hozzá Balogh Edgár. Azonban Groza olyan kormány élén állt, mely intézkedett, hogy elvegyék a magyar egyházak és felekezeti iskolák vagyonát, miáltal létalapjaiktól fosztották meg a magyar oktatást és közvetve a művelődést, tudományt, szellemi életet... Államosították a magyarság szövetkezeti vagyonát. Egyedül Márton Áron püspök emelte fel a szavát Groza kormányának azon intézkedése ellen, mely az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Intézet néven a magyarság teljes vagyoni kirablását volt hivatott végrehajtani. Ezzel szemben a Magyar Népi Szövetség vezetői Groza-kultuszt alakítottak ki a magyarság körében. Beke kifejtette, hogy Groza megjátszotta a magyarbarát színész szerepét. A kaméleoni arcát az MNSZ akkori baloldali vezetői vagy nem ismerték fel, vagy nem akarták észrevenni. /Ferenczy L. Tibor: Ledöntettek mítosznak szobrai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./"

"Megjelent Sebestyén Péter római katolikus pap Készenlétben /Glória Kiadó, Kolozsvár/ című kötete, ebben tízéves papságának keresztkérdéseit, útkereszteződéseit tárta az olvasó elé. Kisesszéiben, ünnepi beszédeiben, tanulmányaiban vallotta hit- és sorsközösségét a rábízott nyájjal. Sajnálatos, hogy a könyv nem jut el a partiumi tájakra. Ez fordítva is igaz, az itt megjelent vallásos tárgyú munkákat nem kapni Belső-Erdélyben. /Tüzes Bálint: Elkötelezett hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./"

"Mircea Geoana külügyminiszter júl. 29-én Washingtonban találkozott Condoleeza Rice-szal, George W. Bush amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, áll a Külügyminisztérium közleményében. A találkozón szó esett a román-amerikai kapcsolatokról Románia NATO-ba való meghívásának perspektívájában. Condoleeza Rice elmondta, az amerikai vezetés értékeli Románia változatlan elkötelezettségét a terrorizmus elleni harc iránt, amely az afganisztáni és az iraki katonai műveletekben való részvételben került kifejezésre. Mind Romániának, mind pedig az Egyesült Államoknak érdekében áll szilárd kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolni egymással. A román külügyminiszter megerősítette Románia abbeli szándékát, hogy az Európai Unió leendő tagjaként szilárd kapcsolatokat alakítson ki az Egyesült Államokkal, ami hozzájárul majd a transzatlanti partnerség megerősítéséhez a közép-kelet-európai államok NATO-hoz és EU-hoz történő csatlakozása után. /Értékelik Románia elkötelezettségét. Mircea Geoana találkozott Condoleeza Rice-szal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"A Hargita megyei, illetve a csíkszeredai városi önkormányzat, a Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány összefogásával jön létre a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítására hivatott Pro Universitatae Siculorum Egyesület. A szervezet alakuló ülését júl. 29-én hívták össze Csíkszeredában. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja elmondta, a Pro Universitatae Siculorum Egyesületet azzal a céllal hozzák létre, hogy az egyesület tagjai saját hatáskörükben segítsék az egyetemi oktatást, illetőleg a Sapientia Egyetemet. A tervek szerint a Sapientia-EMTE használatba kapja a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon csíksomlyói épületét. "Ebben az épületben a nehéz szociális helyzetben lévő diákjainknak alakítanánk ki bentlakást" - mondta Lányi. Megvizsgálják, hogyan lehetne tovább építeni a jelenleg a megyei tanács és a csíkszeredai városi tanács tulajdonát képező, Csíkszereda központjában évek óta épülőfélben levő megyei és városi könyvtár épületét úgy, hogy abban a könyvtár mellett a Sapientia-EMTE egy része is helyet kapjon. Gergely András, a megyei tanács szóvivője szerint az egyesület szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt majd a székelyföldi felsőfokú oktatásnak. "A Csíki Magánjavak még nem kapta vissza a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületét a megyei tanácstól" - közölte Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter, a Csíki Magánjavak elnöke. /Kiss Edit: Négyes fogat a felsőoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Karán először tették lehetővé a magyar nyelvű távoktatás képzést 1989 után. /(p): Távoktatási képzés a Történelem és Filozófia Karon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"A Gazdasági Civil Parlament május 3-án alakult meg 22 taggal. A Gazdasági Civil Parlament egy olyan önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagjai a gazdasági civil nonprofit orientált közösségek, egyesületek, társaságok, alapítványok, körök, klubok. A Gazdasági Civil Parlament célja a romániai magyar civil szervezetek összefogása a közösség gazdaságának hosszú távú fejlesztésére az alábbiak szerint: a szolidaritás, a szétszórt erők közös célok iránti egyesítése, kölcsönös segítségnyújtás a gazdasági jellegű civil szervezetek között, érdekérvényesítés és érdekvédelem. A Parlament működtetője évente változik, s mindig egy önkéntes civil szervezeti tag, amelynek jelentős eseménye van az illető évben. A következő év működtetőjét többségi szavazattal jelölik ki. A közgyűlés Marosvásárhelyen lesz szeptember 26-án. Tárgyköre: a civil integráció pénzügyi vonatkozásai, önálló gazdasági szakterületek létrehozásának szükségessége az Illyés Közalapítvány Alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány keretében. Ebben az évben a Gazdasági Civil Parlament működtetője a Romániai Magyar Közgazdász Társaság. /Bemutatkozik a Gazdasági Civil Parlament. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"A Kovács László külügyminiszter által megígért támogatásra vár az egy évvel ezelőtt részlegesen felújított, az elmúlt évi Petőfi-ünnepség keretében átadott, fehéregyházi Petőfi Művelődési Ház. Idén március 15-én a külügyminiszter meglátogatta a fehéregyházi Petőfi Múzeumot, és akkor járt a Petőfi Művelődési Házban is. Ez alkalommal tett ígéretet arra, hogy közbenjár a 2001 decemberében az Illyés Alapítvány által nyújtott támogatásból megvásárolt, időközben részlegesen felújított ház további szobáinak rendbetétele, mesélte Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Közművelődési Egyesület gazdasági elnöke. A ház teljes rendbetételének költségei két-három millió forintra rúgnak. Az idén berendezett könyvtár több mint háromezer kötetes könyvállományát a magyarországi Magyarkáta testvértelepülés és a Kecskeméti Szakszervezeti Könyvtár adományozta. /Orbán Zsolt: Támogatásra várva. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"

"Július 27-én hálaadó istentisztelet keretében avatták fel Váralmáson a felújított Gyülekezeti Otthont, ahol a közösségi rendezvényeket fognak majd szervezni. Váralmás községhez jelenleg öt magyarlakta falu (Zsobok, Sztána, Farnas, Kispetri és Bábony), valamint három, románok által lakott település tartozik. Községi szinten 33 százalék a magyarok részaránya, de ez falunként igen változó: Váralmásnak már csak egynegyede vallja magát magyarnak. A reformátusok 1990-ben visszakapták az épületet. Az Illyés Közalapítvány segítségével sikerült az épület külső részét rendbehozni. Az egyházkerület támogatásával a belső felújítás terén is nagyot léptek előre. /Szabó Csaba: Felavatták a Gyülekezeti Otthont. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Csittszentivánon a helybeli gimnazisták által faragott emlékmű avatójára készülnek ősszel. A gimnazistákat Bandi Dezső marosvásárhelyi iparművész irányítja. A diákok ugyanis a falu főterére tervezett négy méter magas, öt kopjafából álló, zsindellyel fedett emlékmű elkészítésében segítenek, amely a tatárok által 1658-ban elpusztított Csittfalva és a két világháborúban odaveszett csittszentiváni hősöknek állít majd emléket. Az első alkalommal szervezendő Csittszentiváni Napokon a lelkipásztor újra szeretné indítani a Mikró nevet viselő együttesét, és a faluban működő zenekarokkal közösen jótékonysági koncertet szeretne szervezni, bevételéből a falu focicsapatát támogatnák. A németországi testvértelepülések tizenhárom esztendeje segítik Csittszentivánt: az ő közreműködésükkel épült fel az imaház, újult meg az orvosi rendelő. /Orbán Zsolt: Diákok faragják az emlékezés kopjafáit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"

"Balogh Béla lelkipásztor 50 éves házassági évfordulóját ünnepelte. A Zilahon született férfinek 1953 júniusában volt az esküvője. Öt évvel később a kirakatperben 9 év fogságra, teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ezzel az evangéliumi-ébredési mozgalmat kívánta a hatalom elfojtani. A 19 református elítélt átlag életkora 39,8 év; 263 év fegyházbüntetést kaptak; elítélésükkor 59 elárvult gyermeket hagytak otthon. Sorsuknak 1996-ban állított emléket a Kolozsvári Koniónia Kiadó a "Bilincseket és börtönt is" című kötetben. A romániai református egyház sztálinista üldöztetéséről a dr. Bustya Dezső püspök-helyettes előszavával megjelent két kötetes "fehér könyv" nyújtja a legátfogóbb képet (Akik imádkoztak üldözőikért. Kiadja: az Erdélyi Református Egyházkerület. Kolozsvár, 1996.). Balogh Béla 1964 nyarán szabadult, hat éves kényszermunka után. Ezután sem lehetett nyugalmuk, felesége nyakába egy széklopási pert varrtak, aki emiatt idegösszeroppanást kapott. Balogh Bélát csak munkásként alkalmazták. Az 1989 decemberi fordulat után kezdeményezésére indult be a nagyváradi börtönpasztoráció. /Balogh Béla lelkipásztor: "Ez a nap az, melyet az úr szerzett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"

"Megjelent a Bioterra legfrissebb száma. A biogazdálkodók folyóiratát 1999-ben alapította a Bioterra nevű civil szervezet, jelentős svájci támogatással. Központja a Kolozs megyei Magyarlónán van, a 376. szám alatt. A folyóirat évente négyszer jelenik meg, több ezer példányban. Albert Imre a felelős kiadó és Bódis András a főszerkesztő. Románul és magyarul, külön lapban ugyanazok az írások jelennek meg. Dr. Cornel Man professzor cikkét magyarra fordítják, és dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár írását a román változatban természetesen román nyelven is közlik. A szakírók nagy többsége a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanárai közül kerül ki. /Barazsuly Emil: Micsoda a Bioterra? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Moshe Katsav izraeli államfő júl. 30-án válaszolt Ion Iliescu tisztázó levelére. Ebben az izraeli elnök elismerte, hogy "a második világháborúban sok európai állampolgárt megöltek. A náci rendszer brutalitása több nemzetet érintett, de csak a zsidó népet üldözte eredete miatt, a rasszizmus embertelen ideológiájára alapozva tetteit. A háború nem minden áldozata volt zsidó, de minden zsidó áldozat volt. A tömegmészárlás terve a zsidó nép megsemmisítésére irányult" - olvasható a levélben. Katsav elnök reményét fejezte ki, hogy Románia "szembe tud nézni múltjával, és azzal a ténnyel, hogy a romániai zsidók több mint a fele halt meg a holokauszt ideje alatt. A zsidó nép ellen elkövetett embertelen és egyedi bűntett feletti sajnálkozás, a zsidó néppel való együttérzés biztosítja az eljövendő generációk jövőjét." /Izraeli válasz Iliescu levelére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"

"Júl. 30-án Marosvásárhelyen az RMDSZ országos és területi vezetői, valamint gazdasági szakemberei szakmai tanácskozást tartottak. Az elmúlt években sikerült növelni az erdélyi magyarok lakta megyék infrastrukturális beruházásaira és az önkormányzatok működésére szánt költségvetési támogatás összegét, az RMDSZ alapvető célja pedig, hogy a jövőben is tovább erősítse ezt a folyamatot - hangsúlyozták a tanácskozáson. A jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatos RMDSZ-stratégia kidolgozását célul tűző megbeszélésen jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök is. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ képes lehet arra, hogy Erdélyre, de akár egész Romániára is kiható gazdaság-fejlesztő stratégiákat az erdélyi magyarok számára kedvezően megváltoztasson. A tanácskozáson megfogalmazódott, az erdélyi megyék további infrastruktrális fejlesztésekhez, út-, gáz- és vízhálózat korszerűsítéséhez, a megkezdett beruházások folytatásához kérnek hangsúlyosabb költségvetési támogatást, de komoly igény van többek között egyházi- és művelődési intézmények működetését, valamint az aszálykárok enyhítését célzó támogatásokra is. /Gazdaságfejlesztő stratégia Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"

"A Kovászna Megyei Tanács nemrég jóváhagyta ipari park létrehozását Sepsiszentgyörgyön. A park 2004-ben megnyitja kapuit a beruházók előtt, nyilatkozta Demeter János, a megyei tanács elnöke. Az ipari park megépítése 10 milliárd lejbe kerül, az összeget külföldi, kormányzati és helyi alapokból biztosítják. /Ipari park épül Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"

"Lelében járt az a küldöttség, amely a települést segítő hollandiai szervezet képviseletében látogatott el a tövisháti faluba. A szóban forgó szervezet több éve támogatja a vidéket a legkülönfélébb módokon, például úgy, hogy kedvezményes kölcsönt nyújt azoknak, akik a környéken kívánnak munkalehetőséget biztosító vállalkozásokat létrehozni. Két alapítványt is bejegyeztek Hollandiában: a hadadi szegénykonyhát és a lelei fóliasátrak fenntartását segítő SLB-t, illetve az említett hitelt biztosító RPD-t, amelyeknek 150-180 tagja van. A holland csoport vezetője, Otten Jan Willem, hogy jobban szót értsen az itteni emberekkel, megtanult magyarul. Minden áldott reggel azzal kezdi a napot, hogy az interneten elolvassa a Szatmári Friss Újság aznapi számát, hogy lássa, mi történik az általuk támogatott falvakban, Otten Jan Willem 1994 óta jár Lelébe, de máshol is vannak kapcsolatai, például Kolozsváron. A "Lele Barátai Alapítvány"-t azért csinálták, hogy segítsenek a szegényeken: nem csak Lelében, hanem az egész Hadad községben. A hadadi szegénykonyha költségeit ők fizetik. Lelében az egyház a hollandok támogatásával fóliasátrakat állított fel, ahol zöldséget termesztenek. A hollandok vállalkozókat, mezőgazdasággal foglalkozókat támogattak. Eddig körülbelül százhúsz személy volt részese ennek a lehetőségnek. A holland alapítvány tagjai semmiféle anyagi juttatást nem kapnak tevékenységükért. /Fodor István: Hollandok Lelében: Vannak negatív tapasztalatok, de több a pozitívum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"A Beszterce-Naszód megyei honfoglalás-kori település, Szentmáté első lakosságát, a magyart, a tatárok irtották ki. Haller János telepített ide 1702-ben magyarokat Nagyszeben-Medgyes körüli birtokairól. Az anyatelepülés - Darlac - és Szentmáté közötti kapcsolatfelvételt Biró Ilona , a szentmátéi RMDSZ elnöke valósítja meg. augusztus végén meglátogatják őseik földjét, A Szeben megyei Darlacot, Somogyot, Küküllőalmást és Pocstelkét. Darlacról annyit tudnak, hogy mindössze tíz magyar reformárus él ott. /Szabó Csaba: Őseit keresi a falu. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"

"A VIII. Zsoboki Képzőművészeti Alkotótáborban készült munkákból nyílt kiállítás július 29-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A tárlatot és magát a Zsobok-jelenséget Banner Zoltán művészettörténész méltatta. Megérkezett Kalotaszeg - jegyezte meg beszédében a Zsoboki Képzőművészeti Alkotótábor megvalósítója, Essig Klára. Banner Zoltán művészettörténész, a tábor művészeti irányítója évek óta kíséri figyelemmel a Kalotaszeg egyik legkisebb, de lassacskán immár művészeti központtá növő falujában folyó tevékenységet. Az idei tábor 20 résztvevőjének több mint a fele jeles kiállítóművész, egyharmada pedig kitűnő rajztanár és pályakezdő fiatal. Banner szerint a tájjal most ismerkedőket lebilincseli a látvány, a kalotaszegi népművészet egysége, ősisége, pompája, és azt igyekeznek megjeleníteni munkáikon. /Németh Júlia: Kalotaszeg a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"