"Csoportos felvonulással és menettánccal kezdődött a Mezőbándon első alkalommal megrendezett Égtájak Néptáncfesztivál. A Szlovákiából, Szerbiából, Montenegróból és Erdélyből érkező néptáncosok színpadi fellépését megelőzően ökumenikus istentiszteletet tartottak. A művelődési otthon színpadán huszonhárom táncegyüttes mutatta be hagyományos népviseletét, táncait, énekeit. A fesztivált a Hungarofeszttel közösen szervezték. Goldschmied József, a Hungarofeszt programigazgatója közölte, hogy az Égtájak fesztivált nyolc éve szervezik Budapesten. /Orbán Zsolt: Égtájak fesztiválja. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./"

"Széken a Bertalan-napi gyászünnepségre, aug. 24-én idén is teljes létszámban gyűlt össze a település és a környék népe. Az elszármazottak is hazajöttek, hogy az itthonmaradottakkal együtt emlékezzenek az 1717-es gyászos Bertalan-napi tatárjárásra, amikor az akkori város szinte teljes lakossága kipusztult, s mintegy száz lélek maradt a tatárdúlta helységben. A túlélők fogadalmat tettek, hogy a Bertalan-napi gyászos eseményről minden évben hármas istentisztelettel és böjttel emlékeznek meg. Ugyanakkor 1759-ben született egy emlékeztető, ún. Memoriálé is, amelyet minden Bertalan-napkor felolvasnak a templomban Isten megbocsátását és segedelmét kérve. Az első istentisztelet után megnyitották Pécsi L. Dániel heraldikus címerkiállítását, amelyen bemutatták a nemrég elkészült széki címert. A kiállítást Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A harmadik istentiszteleten Tőkés László püspök hirdette az igét. Az eseményen jelen voltak magyarországi és hazai politikusok, a helyi és megyei tanácsok képviselői, közéleti személyiségek. /Valkai Krisztina: Bertalan-napi gyászünnepség Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

"A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány az idei esztendőt Kemény János-évnek nyilvánítva, szept. 1-jén, a marosvécsi találkozók vendéglátójának 100. születésnapján, rendezvénysorozattal emlékezik meg róla és tollforgató társairól. Az alapítvány kuratóriuma a vár nyaranta visszatérő egykori íróvendégeinek mai leszármazottait, hozzátartozóit hívta meg emlékidézésre. Kolozsvárról, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szovátáról érkeztek rokonok a találkozóra. Budapestről Kemény János négy unokája volt jelen. Az 55 nyilvántartott helikoni tag közül már egy sem él, többüknek a rokonairól sem maradt fenn adat, de Áprilytól Wass Albertig, Bánffy Miklóstól Tompa Lászlóig, Kacsó Sándortól Vita Zsigmondig, Járosi Andortól Tavaszy Sándorig, Kós Károlytól Szentimrei Jenőig, Kiss Jenőtől Tamási Áronig, Kovács Lászlótól Szemlér Ferencig, Moldován Páltól Olosz Lajosig és így tovább szerencsére még vannak és elérhetők családtagok, rokonok. A megbeszéléseken kiderült, sokan őriznek is kéziratokat, leveleket neves elődeikről. A tisztelgés Marosvécsen, a kastélyparkban, a helikoni asztalnál indult. Adamovits Sándor, a Helikon - Kemény János Alapítvány elnöke összefoglalta a valamikori szabad írói parlament történetét, vázolta jelentőségét. A Kemény család építette gyönyörű református templomot Székely József lelkész mutatta be a leszármazottaknak. A jelenlevők a Kemény János unokáktól - Vécsi Nagy Zoltántól és Nagy Gézától, illetve Kemény Zoltántól és Zsigmondtól - megtudhatták, hogy a család a kastélyparkot visszakapta, a kastély visszaszolgáltatása még függőben van. Kedvező döntés esetén a várat vissza szeretnék állítani a magyar kulturális, szellemi élet szolgálatába olyanformán, ahogyan annak idején Kemény János tette. /N.M.K.: Honfoglaló, nagy írónemzedék. Emlékidézés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./"

"Aug. 24-én Pókán első ízben szerveztek falutalálkozót, amelyre mintegy nyolcvanan jöttek haza a településről elszármazottak közül. A helybeliek versösszeállítással léptek fel, sárpatakiak és a vajdaszentiványi táncosok pedig ropták a csárdást. A szervezők - köztük Szőlősi Árpád, a település monográfiájának társszerzője- kifejtették: jövőre júniusban tartják meg a falutalálkozót, ekkor emlékművet is avatnak. /Bakó Zoltán: Hazajöttek az elszármazottak. Első ízben tartottak falutalálkozót Pókában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./"

"Az aug. 19. óta kínai látogatáson tartózkodó Ion Iliescu államfő közölte, hogy romániai cégek részt vehetnek a 2008-ban Kínában sorra kerülő olimpia lebonyolításához szükséges infrastruktúra építésében. Hong Kongba menet, a repülőgépen Iliescu kijelentette: a külföldi, s köztük a kínai befektetők számára Románia a legjobb célország, hiszen innen könnyebben beléphetnek az európai piacokra. A kínaiak érdekeltek a román energiaipar korszerűsítésében, kereskedelemi központok építésében, háztartási gépek forgalmazásában, s olyan ipari park létrehozásában, amelyben kizárólag kínai cégek kapjanak helyet. /Románia a legjobb célország - állította Ion Iliescu Kínában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Ülésezett a kormánypárt /PSD/ és az RMDSZ vegyes bizottsága. Közös álláspontjuk az, hogy az aradi Szabadság-szobornak a helyi önkormányzat által kijelölt méltó helyére kell kerülnie - jelentette ki Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A szenátor hozzátette, "ez azt jelenti, hogy a szoborállítást akadályozó jelenlegi adminisztratív és egyéb döntéseket felül kell vizsgálni". Az RMDSZ tárgyalócsoportja 23 pontos listával ült le a tárgyalóasztalhoz, és a megbeszélések során áttekintették a pártközi együttműködés helyzetét, különös figyelmet fordítva a tanévkezdéssel kapcsolatos kérdésekre. Azt is rögzítették, hogy miként működnek együtt a 2004-es költségvetési törvénytervezet kidolgozásában. /Gazda Árpád: Megegyeztek a szoborállításról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a közel múltban tartotta évi ülését, Sylvester János szülőfalujában, Színérváralján. Az egybegyűltek megemlékeztek a tudós teológus és bibliafordító születésének 500. évfordulójáról, valamint megfogalmazták az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatos álláspontjukat. Az állásfoglalás értelmében a közgyűlés elégedetlen az erdélyi magyarság "jelenlegi áldatlan helyzetével" és továbbra is keresi azokat az eszközöket, amelyek révén meg lehet találni az abból kivezető utat. Miközben a román kormányzat és az RMDSZ a román-magyar kapcsolatok javulásáról beszél, a romániai magyarság "vészes pusztulása, sorvadása és térvesztése" tovább tart. Nyílt egyházi és társadalmi párbeszédet kell folytatni az ügyről. A párbeszéd célja a jelenlegi helyzet orvoslása. A közgyűlés vallja a közéleti szerepvállalás fontosságát, és elutasítja azokat a támadásokat, amelyek célja ennek megakadályozása. Határozatban kimondták a megmaradás és megépülés stratégiájának a kidolgozását, amelynek megfelelően elindítják az "Áldás, népesség" elnevezésű népességkezelő programot. Ennek kidolgozását az őszi ülés napirendjére tűzi. /Elégedetlenek az erdélyi magyarság helyzetével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Politikai célzatosságból fakadó pénzügyi lejáratás nyilvánvaló szándékának" tekinti a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a nagyváradi Erdélyi Riport hetilapnak, a tavaly augusztusban megtartott Reformátusok Világszövetsége európai nagygyűlése megszervezésére kapott magyarországi támogatásokról szóló írását, olvasható a közgyűlés határozatában. A júl. 4-én keltezett határozat szerint a magyar kormány jóvoltából elnyert 242 millió forint összegű támogatás híven szolgálta a rendezvény céljait valamint az egyházkerület és a partiumi magyarság érdekeit. A támogatási összeg túlnyomó részét, mintegy 215 millió forintot, kiemelt fontosságú egyházi és gyülekezeti beruházások megvalósítására, a fennmaradó összeget pedig a találkozó megszervezésére fordították. A közgyűlés visszautasította "azokat a múlt év augusztusa óta tartó, nemtelen támadásokat és rágalmazásokat, melyek különösképpen a sajtó egy része, másfelől a hivatalos RMDSZ oldaláról érik Egyházkerületünket, kiváltképpen pedig Tőkés László püspököt és közvetlen munkatársait" - áll a határozatban. A támogatási összegről az egyházkerület maradéktalanul elszámolt az illetékes magyarországi szerveknél, ezért nem tartja szükségesnek, hogy érdemben foglalkozzék az Erdélyi Riportban és más sajtótermékekben megjelent "vádaskodásokkal". A közgyűlés ugyanakkor elítéli az Erdélyi Riport azon eljárását, hogy az említett lapszámot "voluntarista módon szétküldte" az egyházkerület lelkészi hivatalaiba, és ennek hatására bizonyos egyházi személyek támadást indítottak az egyházkerület vezetői ellen. Ezért a közgyűlés az elszámolás tárgyában egyházkerületi körlevelet bocsát ki. /Politikai célzatosságú pénzügyi lejáratás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Hargita és Kovászna megyében valamennyi pótérettségiző sikeresen szóbelizett.Rajtuk kívül újra bizottság elé állhattak aug. 25-én azok a nyolcadik osztályt végzett diákok, akik a nyári vizsgaidőszakban megbuktak a képességvizsgán: Hargita és Kovászna megyében összesen mintegy kétezren. Másfélszer annyian jelentkeztek Kovászna megyében a tegnap kezdődött pótképességvizsgára, mint ahányan júniusban megbuktak - ez azt jelenti, hogy a múlt években sikertelenül vizsgázók közül is szép számmal beiratkoztak. Míg júniusban mintegy 700-an nem kaptak átmenőjegyet, a most kezdődött pótképességvizsgára 1039 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be. Hargita megyében 1290 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be a vizsgára. A pótérettségi tegnapi román nyelv és irodalom írásbeli vizsgájára a minisztérium nem fordította le a tételeket anyanyelvre. /Balázs Ildikó, Farkas Réka: Őszi vizsgaláz hevében a diákok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"Augusztus második felétől várható a kolozsvári bérlakáspiac megélénkülése. A jelenséget a tanévkezdés közelsége indokolja, s a diáközön az elmúlt évben is csillagászati magasságokba emelte a bérlakások árát. Városrésztől függetlenül 150 euró körül mozog a kétszobás lakások havi bére, de ugyanezért az összegért kínálnak garzont vagy akár háromszobás lakást is. A főtéren egy háromszobás bútorozatlan, felújításra szoruló lakásért 450 dollárt kér a tulajdonos, a Széchenyi téren a kétszobás lakás ára pedig 200 euró. Van, aki garanciát is igényel, vagy ha kisebb a bérleti összeg, három-hat hónapra előre elkéri. Bérelhető villákat és házakat többnyire az ügynökségek kínálnak, a legolcsóbb 200 euró vagy 400 dollár, a legdrágább pedig 2500 euró vagy ugyanennyi dollár. /Borsos Dalma: Bérlakásárak - határ a csillagos ég. Kolozsvári ingatlan-körséta tanévkezdés előtt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"A szenátus aug. 26-i ülésén elvetette az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy iktassák ki az első cikkelyből a nemzetállam fogalmát. Az RMDSZ indítványa mellett 14-en, ellene 109-en szavaztak. Az alkotmánymódosító bizottsághoz összesen 235 indítványt nyújtottak be a szenátorok, közülük 32-t fogadott el a testület. Ezt a 32 módosító javaslatot vitatta meg a plénum, kettőnek a megszavazásával nem végeztek. /Cseke Péter Tamás: Döntött a szenátus: marad a nemzetállam. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum elnöke korlátozott jogú kettős állampolgárságot javasolt. Ugyanakkor elmondta, bízik abban, hogy a román illetékesek megváltoztatják az aradi Szabadság-szoborcsoport visszahelyezésével szembeni negatív álláspontjukat. "Azt mondani, hogy a szobor esztétikailag nem megfelelő, az európai kultúrának az arculcsapása, hiszen 1887-ben Brüsszelben, egy művészeti világkiállításon Trefort-díjat kapott a műalkotás." Szerinte nem csökkentett vízumdíjakat kell bevezetni, hanem ingyenessé kell tenni a beutazási okmányt. Bízik benne, hogy a kormány egyeztetni fog a határon túli magyar szervezetekkel. /Csog Éva, Budapest: Ingyenes vízum csak végső esetben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"Tovább folyik a huzavona a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása körül. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között megkötött együttműködési megállapodást felülvizsgáló bizottság aug. 25-i ülésén a szövetség és a román kormánypárt képviselői egyetértettek abban, hogy az RMDSZ által kért két magyar fakultást kormányhatározattal hozzák létre, miután a felsőoktatási intézmény szenátusa véleményezi a kérdést. Az egyetem rektora, Andrei Marga azonban Alexandru Athanasiu oktatási miniszternek néhány nappal ezelőtt küldött válaszlevelében úgy fogalmazott, "a magyar karok létrehozásának kérdésében a szenátus jún.0-i döntése továbbra is érvényes". A testület akkori határozatát Ecaterina Andronescu volt tárcavezető és Radu Damian államtitkár levelei váltották ki.Ezekben a kormány képviselői kérték a BBTE vezetőségét, az egyetem magyar tanárai által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Az új miniszter aug. 11-i levelében ismételten kérte a rektort, tűzze a kérdést a szenátus legközelebbi ülésének napirendjére. Athanasiu levelét azzal zárja: a szaktárca kész anyagilag is támogatni a kezdeményezést. Andrei Marga rektor válaszlevelében megismételte a BBTE vezetőségének két hónappal korábbi álláspontját: "Amennyiben a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt annak lehetőségéről, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének".Markó Béla úgy vélte, pozitívabb Alexandru Athanasiu miniszter hozzáállása a magyar karok létrehozásának kérdéséhez, mint elődjéé, Ecaterina Andronescué volt. Markó ugyanakkor elismerte, az idei tanév már "elúszott" a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számainak megállapítása tekintetében. /Salamon Márton László: Babes-Bolyai: meddő levélváltás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"Szeptember 15-éig semmiképpen sem költözhet ki a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületéből a román tannyelvű 6-os általános iskola, mivel új otthona még nem készült el. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium világbanki támogatással felújított főépületében most takarítanak, a magyar diákok várják a beköltözést. Szeretnénk elérni, hogy a korábbi egyezség szerint a főépületben a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium, a még fel nem újított épületrészben pedig a román tannyelvű 6-os számú Általános Iskola kezdje meg a tanévet - közölte Farkas Anna. Brassóban 1837 óta létezett önálló magyar iskola. A szóban forgó ingatlanban az 1948. évi államosításig a Római Katolikus Főgimnázium működött. 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték át. A román és a magyar iskolák összekeverése óta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola ugyanabban az épületegyüttesben működik. A brassói RMDSZ és az Unirea Gimnázium magyar tagozatának vezetői 1990 legelején döntöttek arról, hogy visszaállítják az önálló magyar középiskolát. Az akkori oktatási minisztérium elvileg jóváhagyta ezt, de a megyei tanfelügyelőségre és az érintett iskolákra bízott kivitelezés mindmáig eredménytelen tárgyalásokba fulladt. A 2002 februárjában aláírt PSD-RMDSZ együttműködési egyezménybe ismételten belefoglalták az Áprily Lajos Gimnázium tatarozásának befejezését és az intézmény önállósulását. Júniusban több mint 700 brassói magyar tanár és szülő sürgette beadványban az Áprily Lajos Gimnázium helyzetének rendezését. 2003 februárjában mintegy 150 román diák és szülő tüntetett az Áprily Gimnázium épülete előtt, és azt akarták elérni, hogy ők is visszaköltözhessenek az addig közösen használt főépületbe. Brassó megye prefektusa, Otilian Neagoe akkor kijelentette: sem a magyar, sem a román diákok nem költöznek be az épületbe addig, amíg a román iskola is fel nem épül. Kovács Csaba képviselő a parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Áprily Gimnázium magyar diákjai helyszűkében szenvednek, nem férnek hozzá laboratóriumi felszerelésekhez, mindez pedig csökkenti az oktatás színvonalát. A gimnázium I-XII., valamint a posztliceális osztályokba több mint 700 magyar diákot várnak szeptember 15-én. Markó Béla a PSD-vel aug. 25-én folytatott tárgyalásokon megint felvetette a brassói magyar gimnázium kérdését, és bár a jelek szerint a két párt közötti egyezményben rögzített határidőt ezúttal sem lehet betartani, mihelyt az új épület elkészül, a román iskola azonnal kiköltözhet az Áprily Gimnáziumból. /Benkő Levente: Nincs román iskola, nem lehet magyar sem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"December 1. után aug. 20. is megünneplésre került a közös nyelvet beszélő kormányfők részéről. Medgyessy Péter és Adrian Nastase együtt vadásztak a Hortobágyon. Romániában még működik olyan társaság, mely "A Dnyesztertől a Tiszáig" jelszó alapján, e récék tenyészterületét is ősi román földnek tartja. Romániában ma is megtalálható az a könyv, melyben arról tettek említést, hogy a magyarok Trianonban igen szerencsés feltételekkel köthettek békét, s azt is, hogy ezt bizonyos budapesti luxusprostituáltak párizsi állomásoztatásával támogatták meg. A bizantin módszerek közé tartozik az ellenfélnek saját bűnökkel való megtámadása. Erre utalnak a magyarok által elkövetett atrocitásokról kifüggesztett különféle táblák, mint pl. Kolozsváron a Biasini Szálló épületén levő hazugság. /Szász István Tas: Ünnep és récesors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"Ne áltassuk magunkat: a kolozsvári Református Kollégium új épülete, az 1948 utáni "Ady-Sincai", majd az évek során egyszerűen "Sincai"-já egyszerűsödött elnevezésű iskola, pontosabban az épület "visszaadásáról" például szó se volt, mert az már "hagyományosan" (értsd alatta, 1948 óta) román iskola. (Az előző évszázadok "nem számítanak".) Csak a kollégium régi épületét sikerült visszakapni, de még abból sem akart kiköltözni minden intézmény. Fodor Sándor a főveszélyt nem az asszimilációban látja, hanem a rohamos apadásban. Az egyik (a kerekdombi) kolozsvári katolikus plébániának 25 évvel ezelőtt, mintegy 2300 híve volt. Ma alig 400-an vannak. Kihaltak, elvándoroltak. /Fodor Sándor: Szabad hozzászólnom? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"Augusztus elsejétől új igazgatója a Csíki Székely Múzeumnak, Gyarmati Zsolt versenyvizsgával került az intézmény élére. Gyarmati Zsolt /sz. Székelyudvarhely, 1970/ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett tanári oklevelet 1997-ben, ugyanott egyéves magiszteri képzésen vett részt. Szülővárosában az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolába kapott tanári kinevezést. Időközben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen három éves képzésen vett részt a doktori cím megszerzéséért, jelenleg írja disszertációját. Ugyanakkor a kolozsvári egyetem, valamint a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem közös programja keretében jogi tanulmányait végzi. Kutatási területe: A XIX.- XX. századi Erdély város- és társadalomtörténete. Több mint 20 tanulmánya és cikke jelent meg e témakörben. Úgy látja, hogy a múzeum kitűnő szakemberekkel rendelkezik. Gyarmati Zsolt egyelőre ingázik Székelyudvarhelyről, de ősztől Csíkszeredára költözik. /Kristó Tibor: A nyitottságra törekszem. Beszélgetés Gyarmati Zsolttal, a Csíki Székely Múzeum új igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./"

"Kedvezően véleményezte aug. 26-án a képviselőház művelődési bizottsága azt a Nagy-Románia Párt által felvetett törvényhozói kezdeményezést, amely Kolozsváron hozná létre a "Fájdalom Múzeumát", tudatja a sajtóval a román hírügynökség. A múzeum mindazon román, zsidó és egyéb nemzetiségű emberek szenvedését hivatott bemutatni, akik a horthysta diktatúra áldozatául estek. Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselőt, a képviselőház művelődési bizottságának tagja közölte: ennek a múzeumrészlegnek a létrehozása nem a parlament dolga. Ha a bizottság megítélése szerint szükség van erre a múzeumra, a kezdeményező forduljon javaslattal a megfelelő hatóságokhoz, de ne hozzanak létre új törvényt emiatt. Márton Árpád felszólalt és kifejtette: amennyiben egy ilyen múzeum létrejönne, annak tükröznie kell minden olyan eseményt, amikor bizonyos nemzeti közösségek szenvedtek, tehát nemcsak a román és a zsidó etnikumhoz tartozó személyek. Ördögkút mellett Szárazajtának is helye van - fejezte be nyilatkozatát a képviselő. /Köllő Katalin: "Fájdalom-múzeumot" létesítene a Nagy-Románia Párt. Márton Árpád: Ördögkút mellett Szárazajtának is helye van. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Ion Iliescu államfő őszinte meggyőződésből tette botrányos kijelentését a Háárec című izraeli lapnak adott nyilatkozatában, melyről annak idején beszámoltak a lapok. Utólag Iliescu az izraeli újságot hamisítással vádolta, azonban ez nem áll, a hangszalag a bizonyíték. Nem hajlandó kijelentésére viselni érte a felelősséget. Azóta a Demokrata Párt javasolta Iliescu Románia elnökének tisztségéből történő felfüggesztését. Jellemző, hogy amikor a kormány adott ki olyan közleményt, amely szerint Romániában nem volt holokauszt, nem volt az országban felzúdulás. Iliescu ellenfeleit ugyanis elsősorban Iliescu politikai jövőjének ellehetetlenítése érdekli és csak másodsorban a történelmi igazság. /Ágoston Hugó: Ha menni kell, menni kell. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./ Az Iliescu-interjú hangfelvételének közzétételével válaszolt a román államelnöki hivatal közleményére a Háárec aug. 26-i száma. Miután a hivatal az interjú szövegének meghamisításával vádolta az izraeli lap szerkesztőségét, Ion Iliescu kijelentette: többé nem kívánja kommentálni az ügyet. Az Izraelben megjelenő Viata Noastra című román nyelvű napilap főszerkesztője, Nando Mario Varga felkereste az izraeli Háárec napilapban másfél hónappal ezelőtt megjelent Iliescu-interjút rögzítő újságírót, a román anyanyelvű Grig Davidovicsot. Az interjú készítője közölte Vargával: a beszélgetés minden szavát hangszalagra rögzítették. A Háárec újságírója szerint annak idején Iliescu is kézhez kapta a kazettákat, és semmi ellenvetést nem tett. A fordítás hitelességét pedig mind a Háárec, mind a Viata Noastra szerkesztőségében mindkét nyelven tökéletesen beszélő újságírók megfelelőnek találták. Ion Iliescu államfő szerint ugyanis a Háárec "előre gyártott szöveget jelentetett meg, amelyben kiforgatták a szavait", és amelyhez az interjúalany nem adta beleegyezését. Az újság feltette a kérdést: miért várt Iliescu több mint egy hónapot az interjú megjelenése után az abban közöltek letagadásával? A Háárec Iliescu számos korábbi "aranymondását" hozta most nyilvánosságra, amelyek közül talán a legismertebb Michael Guest, az USA bukaresti nagykövetének három hónappal ezelőtti letorkolása. Akkor az amerikai diplomata felvetette a Romániát behálózó korrupció elleni harc szükségességét, mire az elnök kijelentette: "Milyen jogon bírálnak egy régi, európai országot annak az Amerikának a polgárai, amely alig néhány száz éve létezik államként?" A nagykövet tiltakozását követően Iliescu akkor is a sajtóban megjelentek pontatlanságára hivatkozva próbált kibújni a felelősség alól. /Junger Ernő, Tel-Aviv: Megvetik Ion Iliescut. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"Aug. 27-én a felsőház is elfogadta az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban Eszerint anyanyelvükön is értekezhetnek a közigazgatási intézményekben azokhoz a kisebbségekhez tartozó személyek, amelyek számaránya az adott településen meghaladja a húsz százalékot. A szövetség javaslatára az alkotmány szerint ez a jog kiterjed a decentralizált intézményekre is, mint például a pénzügyi igazgatóságokra. Az RMDSZ javaslatára - csakúgy, mint a képviselőházi vita során - sikerült bevinni azt a javaslatot, hogy az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl egyházi intézményekben is lehetségessé váljék.A képviselőkhöz hasonlóan aug. 27-én a szenátorok is megszavazták, hogy az alkotmány értelmében ezentúl nem kötelező a katonai szolgálat Romániában; az ország védelmének megszervezését az alaptörvény szerint sarkalatos törvény szabályozza. /Cseke Péter Tamás: Szenátus: bővülhet a felekezeti oktatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"Valótlanságot állított az Apáczaihoz benyújtott pályázatában a Geszti Ferenc Társaság.Új, államilag finanszírozott magyar iskolát és kollégiumot hozna létre Déván a Geszti Ferenc Társaság. Az ehhez szükséges ingatlant 2,4 milliárd lejért máris megvásárolták: egy többszintesre tervezett, félkész betonrengeteget. Déván tíz éve működik a Szent Ferenc Alapítvány, mely jelenleg közel négyszáz gyermeknek biztosít szállást és tanulási lehetőséget, ennek ellenére az új iskola kezdeményezői az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott első pályázatukban azzal indokolták az intézmény szükségességét, hogy Déván megoldatlan a kollégiumi ellátás.Varga Károly dévai vállalkozó, a társaság elnöke úgy véli, az új létesítménnyel nem veszélyeztetik a ferences intézmény létét. "Senki nem vitatja, hogy szükség van az egyházi iskolára, de ugyanolyan szükség van a színvonalas világi iskolára is" - nyilatkozta Varga Károly. Böjte Csaba egyrészt örül annak, hogy a dél-erdélyi szórványban a magyar oktatás fejlesztését célul kitűző intézmény létesül, másrészt viszont aggályainak is hangot adott. A dévai állami iskolában jelenleg öt magyar anyanyelvű tanár dolgozik, közülük is csupán három szakképzett. "Az állásokat meghirdette a tanfelügyelőség, de senki nem jelentkezett. Mi a garancia arra, hogy a leendő iskolának lesznek szakképzett tanárai, nevelői?" - tette fel a kérdést a szerzetes. A tavaly alakult Geszti Ferenc Társaságnak Hauer Erich, a dévai Traian Gimnázium igazgatóhelyettese volt az elnöke. Hauer elhunyta után Varga Károlyt választotta elnöknek a közgyűlés. Winkler Gyula Hunyad megyei RMDSZ-képviselő azt mondta Bőjte Csabának, nem tudta, hogy a ferencesek kollégiumi ellátást is biztosítanak (ez annál is meglepőbb, mivel a ferencesek meghívására a képviselő személyesen jelen volt a kollégium megnyitóján). Winkler Gyula szerint az új állami magyar iskola két év múlva megnyithatja kapuit, addig is az intézményépítés a legfontosabb feladat. Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumi tagja úgy látja, az RMDSZ legmagasabb politikai körei állnak a Geszti Ferenc Társaság lobbija mögött. Ezt csupán azért furcsállja, mert a tíz éve eredményesen dolgozó Böjte Csaba intézménye nem élvez a néhány hónapja bejegyzett társasághoz hasonló támogatást, ráadásul az ingatlanvásárlás időpontja egybeesett a Szent Ferenc Alapítványnál folytatott sorozatos hatósági ellenőrzésekkel. "Összesen 450 millió forintunk volt erre az évre, ebből csupán 250 milliót osztottunk ki az első kiíráskor, 200 millió megmaradt - nyilatkozta a képviselő. - A Geszti Ferenc Társaság nem tudta bemutatni azt a telekkönyvi kivonatot, amellyel igazolhatta volna, hogy tulajdonába került a megvásárolt ingatlan, ezért nem tudtuk támogatni a pályázatát. Miután a második kiírásra sem egészítették ki a pályázatot a kért dokumentummal, Szabados Tamás, az oktatási minisztérium államtitkára levélben fordult a kuratóriumhoz. Ebben arra kérte az Apáczai Közalapítvány testületét, hogy mivel a beérkezett pályázatok "nem tükrözik az előkészületben levő projektek teljes körét", újra halassza el a megmaradt pénzösszeg teljes egészében történő odaítélését. Révész Máriusz arról tájékoztatott, hogy szeptember 4-i ülésén dönt a kuratórium egy újabb kiírásról. A képviselőnek meggyőződése, hogy a sorozatos halasztási kérések hátterében az áll, hogy az RMDSZ mindenáron szeretne támogatást kiharcolni a Geszti Ferenc Társaság pályázatának. Tavaly decemberben Hiller István, akkor határon túli ügyekkel foglalkozó oktatási államtitkár fogadta Bőjte Csabát és Révész Máriuszt, és támogatásáról biztosította a Déván létrehozandó önálló magyar középiskola gondolatát. Nem sokkal ezután Hiller Istvánt kinevezték oktatási miniszternek, és - amint azt Révész Máriusznak beismerte - azóta nem volt ideje az üggyel foglalkozni. Böjte Csaba tíz éve működő alapítványa ezzel szemben soha nem részesült olyan állami támogatásban, amelyet közvetlenül az RMDSZ-nek köszönhetne, bár eredményei szemmel láthatóak. Elég, ha azt említjük, hogy a Szent Ferenc Alapítvány által gondozott, tavaly és idén érettségizett 15 fiatalból 14-en jutottak be különböző egyetemekre. "Három intézet működik nálunk: a magániskola, a szórványkollégium és a gyermekvédelmi központ - vázolta az alapítvány tevékenységét Böjte Csaba. - Az első kettőre egyetlen lej állami támogatást sem kapunk, a gyermekvédelmi központban gondozott 130 kiskorú után havi 500 ezer lejt fizet az állam, ez viszont alanyi jogon jár. Ezenkívül a közhasznúsági törvény alapján kapunk 600 ezer lejt gyerekenként. Ezt az összeget a tavaly is, meg tavalyelőtt is megpályáztuk, sikertelenül, végül az idén megkértem Winkler Gyulát, hogy segítsen. Így végül valóban megkaptuk az - egyébként törvény által lehetővé tett - támogatást." Egy dologban mindenki egyetért: a szórványban a széthúzás nem vezet semmiféle eredményre. "Isten országát kellene építeni, nem egymást piszkálni" - zárta a beszélgetést Böjte Csaba. /Lukács János: Állami magyar iskola létesülne Déván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"Északmezőségi egyházkerületeket és falvakat látogatnak meg idei táboruk során a Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola diákjai. Az intézmény minden nyáron megszervezi diákjai számára az egyházszolgálati és népismereti mozgótábort. A tíznapos tábor során különböző erdélyi néprajzi és szórványvidékekre látogatnak el, olyan helyekre, ahol az intézmény diákjai elhelyezkedhetnek a főiskola befejezése után. A tábort Barabás László, a főiskola tanárigazgatója kezdeményezte. Ő kíséri el a diákokat. Az idei táborozás során Szamosújvár, Dés, Bethlen és Beszterce városok környéki falvakat keresik fel. Templomokat, parókiákat, kultúrotthonokat látogatnak meg, gyűjtőmunkát végeznek a falvakban. Voltak Vicében, Apanagyfaluban, Várkuduban, Magyarborzáson, még Cegő, Feketelak és Mezőveresegyháza szerepel az úticélok között. Kiadványban szeretnék megjelentetni a gyűjtött anyagot. /Valkai Krisztina: Járják az országot a leendő kántortanítók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Háromnapos szakmai fórumon vettek részt hazai és anyaországi könyvtárak munkatársai aug. 25. és 27. között a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) szervezésében Sepsiillyefalván. A megjelent több mint száz érdeklődő a kortárs magyar irodalom olvasottságáról, ajánlási lehetőségekről, a könyvtárak közösségteremtő jellegéről, valamint a jövő könyvtáráról hallhatott beszámolót,. Aug. 27-én a romániai magyar könyvtárügy gondjairól tanácskoztak a szakemberek. Kiss Jenő, az RMKE elnöke a háromszéki községi közkönyvtárakról beszélt. A községi könyvtárak nagyon ritkán kapnak megfelelő anyagi támogatást ahhoz, hogy a kellő mértékben gyarapítsák könyvállományukat, és a helyi önkormányzatoktól is ritkán kapnak pénzt ilyen célra. A múlt rendszerben alakult háromszéki községi könyvtárak legkevesebb hat, legtöbb tizenkétezres gyűjteménnyel rendelkeznek, és a magyar klasszikusok mindegyikben megtalálhatóak, viszont általános gond, hogy kevés a gyermekkönyv. Egy hat évvel ezelőtt készült felmérés szerint Erdélyben sokkal több magyar klasszikust olvastak, mint Magyarországon, és jobbak voltak az olvasási mutatók is. "Ha most ismételnék meg a felmérést, az a gyanúm, hogy az eredmények az anyaországiéhoz közelítenének, az új társadalmi-gazdasági berendezkedés miatt" - mondta Kiss. /Demeter Virág-Katalin: A jövő könyvtára. Véget ért a könyvtárosok tanácskozása Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"Marosvásárhelyre költözött az Erdélyi Magyar Könyvklub. Balogh Zoltán megbízott igazgató elmondta, az új székhely választásánál Marosvásárhely szellemisége, illetve az Erdélyben elfoglalt központi helye volt a mérvadó. Az Erdélyi Magyar Könyvklub néhány évvel ezelőtt 2500 klubtaggal indult, mára e létszám megközelíti a 30 ezret. A tervek között szerepel - a könyvek mellett - hanganyagok kínálata is. "A magyarországi termékek, zenei CD-k, mesealbumok ára túl magas volt, klubtagjainknak csak egy része vásárolhatta meg ezeket. A közelmúltban felvettük a kapcsolatot egy hazai kiadóval, így mostantól az erdélyi zsebhez szabott áron tudjuk ajánlani a zeneanyagot és gyerekmeséket" - mondta el Balogh. Mivel az erdélyi magyar könyvterjesztés egyik gondja, hogy a különböző városokban működő könyvkiadók termékei nem vagy csak véletlenszerűen jutnak el egyik városból a másikba, az EMKK megpróbálja a kapocs szerepét is vállalni a jövőben, hiszen nemcsak a negyedévente megjelenő katalógusban kínálja az erdélyi kiadók legfrissebb kiadványait, de a marosvásárhelyi Bibliofil könyvesboltban is. /Antal Erika: A kapocs szerepét vállalnák. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"Csíky Boldizsár zeneszerző ötnapos, bárki számára nyitott népzeneoktató kurzusra hívta meg Almási Istvánt, a kolozsvári folklórintézet főkutatóját Marosvásárhelyre. Almási elmondta, hogy a kolozsvári konzervatóriumban az oktatás román nyelven folyik, és a folklór területén is túlnyomórészt a román népzenét tanítják. A leendő zenészeknek az akadémián nincs sok lehetőségük a magyar népzenét megismerni. Egyedül Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen lehet magyar nyelvű tanfolyamokon a magyar népdallal foglalkozni, ott egyéves anyag a magyar népzene és a féléves román folklóranyagot is magyar nyelven sajátítják el a diákok. Ezért sokszor hiányosak a leendő zenészek magyar népzenei ismeretei, és ezt a hiányt igyekeznek pótolni. /Nagy Botond: Népzeneoktató kurzus a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./"

"Eddig közel százezer moldovai állampolgár szerzett román állampolgárságot, és közülük több mint 27 ezren román útlevelet is. A román-moldovai állampolgárok közül 440-en fordultak az utóbbi két évben nyugdíjkérelemmel a román nyugdíjbiztosítóhoz, a Védelmi Minisztérium viszont egyetlen olyan román-moldovai állampolgárról sem tud, aki Romániában jelentkezett volna sorkatonai szolgálatra. Valamennyi kettős állampolgár romániai szavazati joggal is rendelkezik. Még nem sikerült feldolgozni a korábban felgyűlt aktákat, kérelmeket.A nyugdíjat annak az országnak a nyugdíjpénztára fizeti, amelyik területén nyugdíjazása pillanatában állandó lakhelye volt a kérelmezőnek. 2001. január elseje óta 440 moldovai-román állampolgár kérte romániai nyugdíjazását. A hét elején elfogadta a román állampolgársági törvényt módosító 2003/43-as sürgősségi kormányrendeletet a képviselőház plénuma /előzőleg a szenátus már elfogadta/. A szöveg csak a házközi egyeztetés után válik véglegessé, mert a két ház által javasolt változat néhány ponton más-más megfogalmazást tartalmaz. Azt már az 1991/21-es állampolgársági törvény is kimondta, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak. 2000. márciusától a határ menti megyék rendőrkapitányságain is be lehetett nyújtani a kérvényeket. Ez az engedmény 2001 végéig volt érvényben. Ekkor a Nastase-kabinet egy sürgősségi kormányrendelettel a Belügyminisztériumtól az Igazságügyi Minisztérium alárendeltségébe helyezte át az állampolgársági hivatalt, és az igazságügyi tárcának már nem voltak területi irodái. A most beiktatott cikkely szerint: "Azok a volt román állampolgárok és másodfokig terjedő leszármazottaik, akik 1989. dec. 22. előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." A fenti kategóriákba tartozó személyeket a törvény mentesíti az állampolgárság visszaszerzésének költségeitől. A módosított törvény több pontja is arra utal, hogy a román állam a szülőföldjükön maradva szeretné román állampolgárrá tenni a besszarábiai románokat. Erre utal, hogy más szabályozás érvényes a már Romániában élő egykori román állampolgárokra. Ők csak négy év itt-tartózkodás után kérvényezhetik az állampolgárságot. A román útlevél adta utazási lehetőségek is elsősorban azok számára nyílnak meg, akik megőrzik a külföldi állandó lakhelyüket. Ők a román útlevéllel úgy utazhatnak Európa országaiban, mint bármelyik román állampolgár. A román állampolgársági törvény korábban nem volt tekintettel a nemzeti hovatartozásra, a kulturális kötődésre. Elvileg azok a moldovai vagy bukovinai ukránok vagy oroszok is megszerezhették a román állampolgárságot, akik a két világháború között - míg szülőföldjük Romániához tartozott - román állampolgárok voltak. A kormányrendelettel módosított változat immár a román nyelv ismeretét is feltételként fogalmazza meg. A nyelvtudásról a kérvényt vevő hivatalnoknak kell meggyőződnie. /Gazda Árpád: Százezer román-moldovai állampolgár. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./"

"A Romániában tanuló moldovai diákoknak közel fele nem tér vissza hazájába, derült ki a minisztériumi felmérésből. A felmérésből kiderül, a Pruton túli diákok átlagosan a hazaiaknál gyengébb teljesítményt nyújtanak a román egyetemeken. Ezt a tanulmány azzal magyarázza, hogy gyengébb színvonalú alapképzést kaptak a moldovai iskolákban, nem beszélik megfelelő szinten a román nyelvet. A tanulmány egyik következtetése, hogy a román állam Moldovába kihelyezett egyetemi tagozatok működtetése által őrizheti meg az etnodemográfiai egyensúlyt. Románia 1991 óta folyamatosan bővítette a Pruton túliak számára alkotott oktatási programok skáláját. Ez idő alatt mintegy 30 ezer egyetemi hallgató és 10 ezer középiskolás diák részesült romániai oktatásban. /Gazda Árpád: Itt maradnak a moldovai diákok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./"

"Becslések szerint az idén csaknem 6 millió román vendég látogat el Magyarországra, a tavalyi 5,66 millióval szemben, és várhatóan 10-12 százalékkal emelkedik az eltöltött vendégéjszakák száma - mondta Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) kolozsvári képviselet-vezetője budapesti sajtótájékoztatóján. Az első félévben a Magyarországra utazó románok száma 6,7 százalékkal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 26,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. /Több román turista megy Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Szept. 1-jén tárgyalja újra az alkotmánymódosító bizottság az igazságszolgáltatásban történő anyanyelvhasználatra vonatkozó RMDSZ-indítványt. Markó Béla szövetségi elnök a javaslat elfogadására számít, ellentétes esetben megtörténhet, hogy az RMDSZ nem szavazza meg az alaptörvényt. Az aug. 29-i vita során az RMDSZ-frakció álláspontját Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György, illetve Eckstein-Kovács Péter szenátor tartották fent. A jelenleg érvényben levő törvények értelmében a romániai kisebbségek az igazságszolgáltatás terén ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint azok a külföldiek, akik nem tudnak románul, azaz hivatalos fordítót igényelhetnek. Az RMDSZ ennek kiegészítéseként azt kérte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvükön szólalhassanak meg perük tárgyalásain. Eckstein-Kovács Péter felszólalásában hivatkozott arra is, hogy Európa több államában a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvükön szólalhatnak fel a bíróságon. Frunda György hozzászólásában kifejtette, az anyanyelv használatának joga nem nehezítené, hanem éppen könnyítené a tárgyalás menetét, mert a hivatalos tolmácsok száma meglehetősen alacsony, ráadásul a fordító igénybevétele csak a büntetőjogi perekben ingyenes, a polgári perekben pénzbe kerül, és ezt nem mindenki engedheti meg magának. /Cseke Péter Tamás: Markó Béla: gondok adódhatnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./"

"Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester bejelentette, az általa vezetett Magyar Polgári Szövetség bírói végzéssel bejegyzett egyesületként tevékenykedhet ezentúl, és indulni fognak a 2004-es választásokon. Megszületett az a bírósági végzés, amely szentesíti: az eddig Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) néven ismert szervezet ezentúl a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nevet viseli. Szász Jenő, az MPSZ elnöke kijelentette: "Befejeződött az ideiglenesség időszaka, kezdődhet a munka. Az UPE utolsó közgyűlésén más székelyföldi polgári érzelmű csoportosulások csatlakozásával ernyőszervezet jött létre." El kell készíteni azt a fehér könyvet, amely híven tükrözi az erdélyi magyarság valós állapotát. Úgy vélte, a tisztánlátás előfeltétele annak, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek például a kettős állampolgárság intézményét az itthon maradást elősegítő eszközévé tehetik. A 2000-es helyhatósági választásokon az UPE négy megyei és nyolc helyi tanácsost küldhetett az önkormányzatokba. A polgári oldal ellenlábasa, az RMDSZ, az UPE bejegyzése körüli formai hibákra hivatkozva perek sorozatával elérte, hogy a megválasztott tanácsosok elveszítették mandátumukat. /Zilahi Imre: Szász Jenő: kezdődhet a munka. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./"