Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. szeptember 2.
"Szept. 1-jén tartotta évadnyitó társulati gyűlését a Kolozsvári Magyar Opera. Simon Gábor igazgató kitért arra, hogy az elmúlt tizennégy év, amióta az intézményt vezeti, nem volt akadályoktól mentes, ám mindeddig sikerült legyőzni ezeket. Az igazgató felelevenítette a nyári magyarországi fellépéseket, amelyek nagy sikert arattak. Simon Gábor igazgató bemutatta a társulat új művészeti titkárát, Katona Józsefet. /Hintós Diana: Évadnyitás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"
2003. szeptember 2.
"Kisvárda szűk volt színházainknak, és Gyergyó csak egy fokkal jobb: itt hazai pályán szorongunk - indítja írását Zsehránszky István zsűritag a Gyergyói Kisújság által Kollokvium címmel megjelentetett kiadványban. A kollokviumot támogató Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának igazgatója rámutat: a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a gyergyószentmiklósi seregszemle közötti hasonlat más tekintetben is érvényes. "Magyarország Kisvárdával két legyet akar ütni egy csapásra: csokorba gyűjti a kisebbségben működő magyar színházakat, és versenyt mímel a támogatás leosztásához. Másrészt e seregszemlével jelentős kulturális eseményt teremt egy Isten háta mögötti vidéken" - vélekedik Zsehránszky.A vitába szállók - rendezők, színészek, egykori színházigazgatók - leginkább azt fájlalták: a Kollokvium-szerű rendezvényeken - a 90-es évek elejétől már Kisvárdán is - alig egy napot töltenek a meghívott társulatok, s így az intézmények között nem jönnek létre kapcsolatok. /Gergely Edit: Gyergyószentmiklós Erdély Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./"
2003. szeptember 2.
"Az ország tíz nagyvárosából összesen huszonhárom középiskolás vesz részt a három éve Kisiratoson megrendezésre kerülő Spectator Médiatábor rendezvényén. A táborban a diákok a médiával kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg, és gyakorlati képzésen sajátítják el a médiára vonatkozó ismereteket. Puskel Emese a rendezvény ötletgazdája és szervezője, aki több éve a Duna Televízió aradi tudósítójaként dolgozik. /Gujdár Gabriella: Utánpótlást nevelnek a hazai magyar újságírók? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./"
2003. szeptember 2.
"Aug. 30-án a szilágycsehi Tövishát Kulturális Társaság titkára, Vida Katalin megnyitotta az évente megrendezett Tövisháti Napokat. A kétnaposra tervezett ünnepségen a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc eseményei és a tájegység hagyományőrzése a főszereplő. A Rákóczi szabadságharc tövisháti és tágabb értelemben vett partiumi vonatkozásairól tartott előadást Dancsecz Mónika történelemtanár. Varga D. István, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke előadása után többek között a Budapesten doktoráló szilágycsehi Fóris Mónika a désházi lakodalmas szokásokról beszélt. Az iskolások vetélkedője után az IPP ART képzőművészeti csoport ez évi táborának "termését" mutatták be. A nyolcezer lakosú Szilágycseh kisvárosnak mintegy fele magyar, 1997-től évente rendezik a Tövisháti Napokat nemcsak a város, hanem a három részre szakított tájegység magyarsága számára. Az ünnepség kapocs a Szatmár és Máramaros megyéhez kapcsolt tövisháti települések között. Évente átjárnak egymás ünnepeire. A Tövishát Társaság mellett létrehozták a Berkenye Ifjúsági Egyesületet is, így jobban tudtak pályázni az ifjúsági rendezvényekre. /Józsa László: Hetedik alkalommal szerveztek Tövisháti Napokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"
2003. szeptember 2.
"A besztercei MADISZ háromnapos ifjúsági tábort szervezett augusztus végén a kolibicai üdülőtelepen, ahol 13 helységből több mint 45 fiatal vett részt. A rendezvényt a Communitas Alapítvány és a megyei RMDSZ támogatta. A tábor főszervezője, Gönczi Irénke megyei ifjúsági alelnök kifejtette: Jelenleg Besztercén és Bethlenben működik MADISZ-szervezet, és a februári Ifjúsági Szórványtábor után, Magyardécsében is alakult ifjúsági szervezet. Támogatnak minden próbálkozást, segítenek pályázatokat írni. /Bencze Anna: Háromnapos Ifjúsági Tábor Kolibicán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"
2003. szeptember 2.
"Az embereknek vállalniuk kell a felelősséget szavaikért, az ellenzéknek abba kell hagynia azt a mocskolódást, amely hosszú hónapok óta folyik - közölte Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának adott interjújában szept. 1-jén. A kormányfő szerint az ellenzék a K and H brókercégénél kialakult botránnyal és az egykori Inter-Európa Bank elnökségével összefüggésben "folyamatos csúsztatásokkal él, s amikor kiderül, hogy hazugság volt, amit mondtak, akkor azt mondják: jó, beszéljünk másról". Medgyessy Péter beszámolt arról, hogy két éve mondott le az Inter-Európa Bank élén betöltött posztjáról, de ezt a cégbíróságon sokáig tartó eljárás miatt csak tavaly jegyezték be. Közlése szerint a pénzmosásgyanús tranzakciók csak "pici része" történhetett a bankelnöksége idején, s ezeket az eseteket egyébként jelentették a rendőrségnek is. A kormányfő közölte: csak enyhítő körülmény, hogy a bankfelügyelet elnöke azt mondja, ők tárták fel a K and H brókercégénél történt visszaéléseket. "Ez nem válasz arra, ha a bankfelügyelet nem végezte el a dolgát" - jegyezte meg Medgyessy Péter. Az interjút készítő újságíró felvetésére, hogy a szervezet bizonyos mértékben független intézmény, a kormányfő úgy fogalmazott: a bankfelügyelet működése nem független a társadalomtól. /A magyar kormányfő a K&H-botrányról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./A Magyar ATV, a korábban több jobboldali műsornak is otthont adó tévécsatorna tulajdonlásában ötvenszázalékos részesedést szerzett a baloldalhoz szoros szálakkal kötődő Hit Gyülekezete, a gazdasági holdudvarába tartozó vállalkozáson keresztül. Stefka elmondása szerint Székely olyan vehemensen balos újságírókkal képzeli el a centrumban maradást, mint Mészáros Tamás vagy Dési János.A rendőrség nyomozást rendelt el egy Magyar Nemzet-cikk alapján, mely szerint Csonka Gábor, a szocialista párt tagja, Lendvai Ildikó korábbi kampányfőnöke ötmillió forint kenőpénzt vett át ifjabb és idősebb Jónás Csabától, hogy közbenjárása révén a VI. kerületi vagyonkezelő kifizesse nekik közel ötvenmillió forintnyi elismert számlatartozását. Csonka annak ellenére minősítette rágalmazásnak a Magyar Nemzet állításait, hogy az a Jónásék által felvett hangszalag tartalmán alapult. Gál J. Zoltán kormányszóvivő bizonygatta, hogy Medgyessy Péter nem a pénzmosás idején volt az Inter-Európa Bank elnöke. Hadd idézzük szó szerint: "Immár a gyógypedagógusok türelmével vagyok kénytelen újra és újra megismételni: Medgyessy Péter 2001. szeptember 30-éig töltötte be az Inter-Európa Bank elnöki tisztét". Ehhez képest 2003. augusztus 29-én a Fővárosi Bíróság hivatalosan igazolta, hogy Medgyessy Péter 1998. október 1-jétől 2002. április 29-éig a bank felelős vezetője, tisztségviselője volt. A Fidesz három kérdést tett fel az eset kapcsán: Hogyan szökhetett külföldre a K&H-ügy után az Inter-Európa-ügyben is érintett egyik gyanúsított? Miért tévesztette meg a kormányszóvivő a közvéleményt Medgyessy Péter bankvezetői felelősségét illetően? Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét Medgyessy bankjában mosták tisztára? Ülésezett a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya. A testület megbízta a párt elnökségét és frakcióját, hogy kezdeményezzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a közfigyelmet hetek óta lefoglaló K&H-ügyben. Az OV állást foglalt a kettős állampolgárság kérdésében is, felszólítva a kormányt, mielőbb kezdjen tárgyalásokat a határon túl élő magyarság képviselőivel. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"
2003. szeptember 3.
"A képviselőház szept. 2-án kinevezte képviselőit az alkotmánymódosítást egyeztető bizottságba, a testületből kizárták a Nagy-Románia Párt (NRP) tagjait. A bizottságnak van egy RMDSZ-es tagja, Varga Attila. A szenátus részéről is kinevezték a tagokat az egyeztető bizottságba, az RMDSZ-t Eckstein-Kovács Péter szenátor képviseli. /Kinevezték az alkotmánymódosítást egyeztető bizottság tagjait. A nagy-romániásokat kizárták a testületből. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"
2003. szeptember 3.
"Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a kettős állampolgárság kérdése Magyarországon politikai csatározások eszközévé vált, ezért önkorlátozással kell élni a kérdés kezelésekor. Szabó a szept. 2-i újvidéki Magyar Szónak nyilatkozva kijelentette: ami történt, jellemzi a magyarországi politikai álláspontokat, nevezetesen azt, hogy még a határon túli magyarokat érintő nemzetpolitikai ügyben sem tudunk magyar nemzeti egyetértést kialakítani. Ebben a mostani ellenzék nem partner. "A magyar nemzetnek vannak közös politikai érdekei, a jelenlegi anyaországnak is van politikája, s ez a kettő nem minden esetben vág egybe. Fontos, hogy az államisággal rendelkező politika ezt jól kezelje, és ne vetítse ki a határon kívüli magyarokra, sem a szomszédos országokra" - nyilatkozta Szabó Vilmos. A politikai államtitkár szerint "a magyar kormány felvállalta a nemzetben való gondolkodást, és így is cselekszik". Azt szeretné elérni, hogy a magyar politikai elit a kérdésnek megfelelő komolysággal kezelje a kettős állampolgárság ügyét. "Nem szerencsés dolog, ha politikai viták terhelnek egy ilyen kérdést. Nemzeti kérdésnek tekintjük a kettős állampolgárság kérdését, és együtt kell fellelnünk a megoldást" - mondta az államtitkár. Szabó rámutatott arra, hogy a kezdeti bizonytalanság mellett a rendszerváltás óta a jelenlegi kormány lesz az első, amely alaposan megvizsgálja a kettős állampolgárság kérdését mind politikai, mind szakmai szempontból. /Önkorlátozás szükséges. Szabó Vilmos a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"
2003. szeptember 3.
"Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos vajdasági követelésre nem lehet rövid időn belül megoldást találni. A miniszter szerint a magyar kormány illetékesei először negatívan reagáltak a követelésre, arra hivatkozva, hogy a magyar állampolgárság odaítélése ellentétes lenne Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az európai uniós gyakorlattal. A legújabb megnyilatkozások azonban már azt jelzik, hogy a kormány mégis foglalkozni fog a kérdéssel. Korhecz szerint "a nemzetközi jogi akadályok miatt kizárt, hogy ez a kérdés gyorsan rendeződjék". /Kizárt a kettős állampolgárság gyors rendezése? A vajdasági kisebbségügyi miniszter szkeptikus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"
2003. szeptember 3.
"A Babes-Bolyai román tanárai elutasítják a magyar karok létrehozását, a román nyelvű felsőoktatás kolozsvári hagyományait hangsúlyozó közleménnyel érveltek a magyar karok létrehozása ellen. A kolozsvári román egyetem Erdély Romániával való egyesülése nyomán jött létre, és megmaradása a helyi vagy pártérdekeken túlmutató, nemzeti jelentőségű ügy - áll a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tagozatának szept. 2-i állásfoglalásban. A Nicolae Bocsan, Vasile Cristea rektor-helyettesek és 12 dékán által aláírt dokumentum szerint: "Az egyetem román tagozatának oktatói mindig is támogatták ennek a multikulturális jellegnek a kialakítását, amelynek révén 52 szakon történik magyar nyelvű és 13 szakon német nyelvű képzés, a 88 román nyelvű szak mellett. Ezért a román oktatási vonal képviselői az európai szellemmel ellentétesnek tartják, és határozottan elutasítják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerint történő átszervezését, a BBTE rovására történő politikai tranzakciók következtében megjelent szeparációs törekvéseket". Szerintük a magyar fakultásoknak az RMDSZ és a PSD közötti együttműködési megállapodásban rögzített létrehozása etnikai feszültségeket keltene az egyetemen. Kása Zoltán rektor-helyettes uszító hangvételűnek nevezte a közleményt, amelyen Andrei Marga aláírása nem szerepel. Elmondta, hogy az egyetem magyar tagozatának képviselői szept. 4-én találkoznak, megvitatni a román kollégák uszító hangvételű állásfoglalása utáni teendőket. Kása szerint első alkalommal történik meg, hogy az egyetem sajtóirodája a három - román, magyar és német - oktatási vonal valamelyikének oktatói által megfogalmazott közleményt úgy hozza nyilvánosságra, mint hivatalos BBTE-állásfoglalást. Andrei Marga rektort - akinek aláírása a tegnapi közleményen nem szerepel - a lap nem tudta szóra bírni. Marga ezt azzal hárította el, hogy a karokról beérkező véleményeket a rektorátusnak figyelembe kell vennie. "A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának döntése nélkül az oktatási tárca nem léphet - nyilatkozta a Krónikának Radu Damian miniszterhelyettes, a felsőoktatásért felelős államtitkár. Ismeretes, hogy a a szaktárca több ízben is felkérte a BBTE vezetőségét: tűzze a szenátusi ülés napirendjére a kérdést. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, elvileg nincs is szükség a szenátus jóváhagyására ahhoz, hogy a kormány elrendelje a magyar karok létrehozását. /S. M. L.: Etnikai viszállyal riogatnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"
2003. szeptember 3.
""Súlyos politikai és szakmai hibát követett el az oktatási minisztérium, amikor arra kérte a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorát és szenátusát, hogy tűzze napirendre a két, etnikai alapon létrehozandó karról szóló határozattervezetet" - közölte Valentin Naumescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei alelnöke. Naumescu az RMDSZ "régi rögeszméjének" nevezte a BBTE-n belüli "etnikai enklavizálási" törekvéseket. Mint ismeretes, Andrei Marga rektor néhány hónappal ezelőtt belépett a liberális pártba. /L. P.: Liberális tiltakozás a magyar karok ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"
2003. szeptember 3.
"Fodor Sándor nem tekinti tragédiának, ha a fiatalok egy része Magyarországon kíván boldogulni, ahol a lakosság létszáma évenként 30-40 000-rel csökken, és ahová kínaitól ukránig minden nemzet gyermekei bevándorolhatnak, letelepedhetnek (lehetőleg a környező országok magyarjai kivételével), hogy száz év múlva már utódaik tekintsék "betolakodóknak" a még megmaradt magyarokat. Az anyanyelvüket még őrző, ahhoz ragaszkodó moldvai csángómagyarokra gondol, akik közül mintegy 30-40 ezren még nem olvadtak be a román nemzetbe, akik még magyarul szeretnék a szentmisét hallgatni. Akikre ráfigyel az RMDSZ, akiket támogatnak külföldi alapítványok is - csakhogy a támogatásukra szánt összegek elapadva jutnak el rendeltetési helyükre, inkább bizonyos magánvagyonok gyarapodását szolgálják, erre célzott aug. 31-én, vasárnap a moldvai csángómagyarság egyik, lemondani készülő vezetője, a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A csángók teljes beolvadása a román nemzetbe- csak idő kérdése. 50 évvel ezelőtt létszámuk még megközelítette a százezret! Egyébként romániai látogatása alkalmával II. János Pál sem látogatta meg hűséges római és görög katolikus híveit. Alexandru Todeát, a mártírsorsú görög katolikus érseket súlyos betegen hurcolták-szállították le Szászrégenből Bukarestbe, és a boldog emlékezetű Márton Áron püspök sírját sem kereste fel Róma püspöke Gyulafehérváron. Fodor a maradék moldvai római katolikus, magyarul beszélő csángókat mentené át Magyarországra, amíg még van kit. Ők ugyanis - mély vallásosságuk következtében - nem "egykéznének", nem zárkóznának el a gyermekáldástól. Sajnos már kevesen vannak, de talán még mindig többen, mint Szlovénia és Horvátország magyarsága együttvéve. Ám ezt a keveset jó lenne áttelepíteni, természetesen csak azokat, akik szívesen, önként vállalkoznának erre. /Fodor Sándor: Töprengés jövőnkről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"
2003. szeptember 3.
"Megalakult a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, amelyet hivatalosan is bejegyeztek a bíróságon. A romániai magyar lapok kiadóinak érdekvédelmi szövetsége hiánypótló szerepet tölt be Romániában, hiszen egyesülettel rendelkeznek már a román nyelvű lapokat kiadók is. A lapkiadók egyesületének bemutatkozó sajtóértekezletére szept. 5-én kerül sor Kolozsváron. /Bemutatkozó sajtóértekezletet tart a lapkiadók egyesülete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./"
2003. szeptember 4.
"Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"Szept. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy az alkotmány módosításával bizonyos területeken pozitív változások történtek, az RMDSZ ezért döntött úgy, megszavazza az alaptörvény módosítását. Az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl kiegészül a felekezeti oktatással, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére, ugyanakkor jelentősen kibővült a kisebbségek anyanyelv-használatának joga a közigazgatási hatóságokkal, és a helyi intézményekkel való kapcsolattartásban, valamint az igazságszolgáltatásban. Az igazságszolgáltatás esetében tulajdonképpen kompromisszumos megoldás útján sikerült bevezetni az anyanyelvhasználat jogát. Markó Béla úgy vélte, hogy az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködési megállapodásnak teljesítetlen pontjai is vannak, ezek közül a legfontosabbak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem beiskolázási számának kérdése, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében létrehozandó két magyar kar problémája. /Továbbra is támogatják a kormánypártot. Markó Béla beismerte, vannak teljesítetlen ígéretek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"A román és a magyar kormány még ebben a hónapban egyezményt ír alá a státustörvény alkalmazásáról - jelentette be Adrian Nastase kormányfő a román-magyar viszony kérdéseit taglalva. Nastase hangoztatta: az utóbbi időben jól fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok, bár a kilencvenes évek elején számos probléma volt a két kormány között. "Az, ahogy végül a romániai magyarok is megértették, van elég magyar Magyarországon, s érdekeltek abban, hogy Romániában jól menjenek a dolgok, magas fokú érettségről tanúskodik" - hangoztatta a miniszterelnök. "Mindig attól tartottunk, hogy ha hozzányúlunk ehhez a témához, az azoknak a malmára hajtja a vizet, akik bizonyos dolgokat kérnek majd a romániai magyarok számára. Holott valójában nekünk több románunk van külföldön, mint ahány magyar él a határokon túl" - magyarázta Adrian Nastase, aki szükségesnek mondta, hogy a román hatóságok ápolják a kapcsolatokat azokkal a román állampolgárokkal, akik 1990 után gazdasági megfontolásokból hagyták el az országot. /Egyezség státusügyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) összehívja a román-magyar-német vegyes bizottságot, a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. A bizottság magyar tagjai: Kása Zoltán, Néda Arpád, Szamosközi István, Vincze Mária, Nagy László, Bolla Csaba, Fodorpataki László, Csucsuja István, Péntek János, Cseke Péter, Gyémánt László, Horváth István, Horváth Andor, Veress Károly, Szatmári Lőrinc és Imecs Zoltán. /Összeül az egyetemi vegyes bizottság. Terv készült a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"Az első félévben már semmiképpen nem kerülhet sor a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozására, miután Andrei Marga rektor szept. 3-án a szenátus novemberi ülésére halasztotta a kérdés megtárgyalását. - Mindeddig nem létezett egyetlen olyan probléma sem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amely ne lett volna megoldható a multikulturális szerkezet keretén belül, a román, magyar és német tagozat teljes autonómiája révén - hangsúlyozza Andrei Marga. A BBTE rektora elismételte többek között azt, amit a BBTE román tagozatának tegnapelőtti állásfoglalása tartalmaz: "A kolozsvári egyetem megmaradása a pártérdekeken túlmutató, nemzeti és nemzetközi jelentőségű ügy. A politikai tranzakciókat nem lehet az egyetem rovására végrehajtani." Marga szerint egyetlen romániai egyetem sem tett annyit az etnikumok közötti egyetértés érdekében, mint a kolozsvári. A két magyar kar létrehozását célzó politikai nyomásra utalva a rektor elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyetem román, magyar, német és zsidó tanárainak és diákjainak sok éves munkája hozzá nem értő személyek beavatkozása révén vesszen kárba. "Ebben a helyzetben, az egyetemi autonómia elvének figyelembe vételével, összehívom az egyetem román-magyar-német vegyes bizottságát, amely elemzi majd a BBTE multikulturális szerkezetének működését" - fejtette ki Marga.A Demokrata Párt is csatlakozott az ellenzők kórusához: a Demokrata Párt elutasítja a Babes-Bolyai Tudományegyetem etnikai alapon történő felosztását - jelentette ki Traian Basescu, a PD elnöke. Egy nappal korábban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezete tiltakozott a BBTE magyar karainak létrehozása ellen. /Salamon Márton László: Marga novemberre halasztja a döntést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közleményeinek a lényege az, hogy a magyar karokat ne hozzák létre. Állapíttta meg Kása Zoltán professzor, a BBTE prorektora a vele készült beszélgetésben. A minisztérium írásban jelezte, vállalja a két magyar kar létesítését és anyagi fedezetét. Markó Béla RMDSZ-elnök ekkor nyilatkozott a Romania Libera c. lapnak, amit sokan félreértettek. Markó ugyanis kijelentette, hogy Marosvásárhelyen többet értek el, mint Kolozsváron. Nyilvánvaló, ez a protokollum szövegére vonatkozik. E kijelentésre az egyetem rektora és helyettesei úgy gondolták, ez az egyetem elleni támadás. A másik kifogás az volt, hogy Markó hangoztatta, a tanügyi tárca a szenátus döntése ellenére hozott kormányhatározatot a két karra vonatkozólag. Erről azt mondták, hogy ez sérti az egyetem autonómiáját, annak ellenére, hogy az egyetem rektora Andrei Marga is úgy nyilatkozott, hogy lévén állami egyetem a miniszternek joga van dönteni e dologban. Most viszont úgy tett, mintha nem nyilatkozott volna ekképpen. Etnikai feszültségről beszélnek, a könyvtárak felosztásáról. Mindenki tudja, hogy a könyvtárat nem osztják föl. Az egyetemen az utóbbi 13 évben legalább 14 új kart hoztunk létre, és soha nem volt probléma, hol lesz, milyen tanteremben, milyen épületben. Kása hangsúlyozta, hogy az egyetem jelenleg nem multikulturális, csupán több nyelvű. /(Csomafáy Ferenc): Mi lesz veled, Babes-Bolyai? A magyar karok követelése jogos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"A nagyváradi bíróság 75 millióról 25 millió lejre csökkentette a Királyhágómelléki Református Egyházkerületre a Bethlen-szobor felirata ügyében kirótt büntetést /mert nem a kibocsátott engedélyekben szereplő - kizárólag latin nyelvű - szöveg került a fejedelmet ábrázoló köztéri szobor talapzatára, hanem magyarul is felvésték a fejedelem nevét és jelmondatát/. A hatóságok már az avatás előtt 25-75 millió lejes bírsággal fenyegették az egyházkerületet, ám végül kompromisszum született: az egyház ugyanis vállalta, hogy az engedélyek visszamenőleges megszerzéséig letakarja a kifogásolt szövegrészeket. A szobor május 11-i leleplezése után azonban ismeretlen tettesek eltávolították a feliratot részben fedő leplet, ami miatt Petru Filip polgármester és Andrei Luncan városi főépítész aláírta a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az egyházkerület 75 millió lejes bírságot köteles fizetni. Az egyház többek között azért tartja indokolatlannak a büntetést, mivel nem a püspökség, hanem az önkormányzat feladata lett volna őriztetni a szobrot, és időközben kedvező visszajelzést kapott a művelődési minisztériumból az utólagos engedélyeztetésre. /Rostás Szabolcs: Hosszú perre... = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása időpontjának közeledtével a nagy "hazafiak" mindent bevetnek, nehogy erre sor kerülhessen. Nemrég a Realitatea tv-ben, a Harc Romániáért műsorban rendezett beszélgetésnek is ez volt a célja. Az említett adásban Adrian Paunescu "válogatott szakértőket" hívott meg, valamennyien a szobor felállítása ellen érveltek. Felhozták, hogy nem korunk, az Európai Unió szellemiségét hordozza, hogy lebontását 1925-ben a király és a miniszterelnök személyesen határozta el. Akkoriban emellett az ugyancsak aradi Kossuth-szobrot semmisítették meg, továbbá Kolozsvárt a hét vezér közül négynek még ép szobrát, a Kárpátok őrének a városháza előtt álló szobrát, lebontották a dési Rákóczi-házat, megsemmisítették az ugyancsak dési óvári Árpád-kori tornyot, lebontották Kolozsvárt az 1821-ben épült Farkas utcai első magyar kőszínházat. És a tábornokok? A tizenhárom egyszerűen katonaszökevény volt. Különben a szobor nem a tizenhármat ábrázolja, hanem a történelmi Magyarország tizenhárom tartományát. Paunescu fel is sorolta azt a bizonyos tizenhárom magyar tartományt. Állításának "hitelessége" egyetlen ún. tartomány, Burgenland nevével is lemérhető. Nos, a szobrot 1880-ban állították föl, a Burgenland nevet pedig negyven évvel később, 1919 után agyalták ki az osztrákok. Ausztria magának követelte annak a négy határ menti megyének a németek által lakott területét, amelynek német neve -burggal végződik: Preßburg Pozsony , Wieselburg Moson , Ödenburg Sopron és Eisenburg Vas . Így a területet, mielőtt megkaparintották volna, Vierburgenlandnak, négyvár tartomány -nak mondták. A csehek azonban fürgébbek voltak, és 1919 januárjában Pozsony megyét Pozsonnyal együtt megszállták. A négyből ezután három -burg maradt, s ez Dreiburgenland háromvár tartomány lett, ami 1921-től Burgenlandra egyszerűsödött. Paunescu továbbá Bácskát is említette. Ilyen nevű tartomány sem létezett soha. Ez a név csupán tájfogalom. Persze, nem hagyta ki, valótlanságot sem, amely szerint a magyarok annak idején negyvenezer románt gyilkoltak meg és 230 román falut perzseltek föl. A korabeli osztrák felmérés szerint a forradalomnak és szabadságharcnak egész Erdély területén - beleértve a tífuszban elhunytakat is - mintegy 18 000 áldozata volt. Ebből 9-10 ezer magyar, 5-6 ezer román, a többi szász, zsidó stb. Például Gh. Barit is hasonló eredményre jutott. Amikor a műsor közben fölhívott aradi alpolgármester, Bognár Levente arról szólt, hogy 1848-49-ben a tizenhárom tábornok nem a románok ellen, nem Erdélyben harcolt, hanem a szabadságért, a történész megjegyezte, hogy a románok is a szabadságért harcoltak, de a Habsburgok oldalán. Nyilván eszébe sem jut föltenni a kérdést, hogyan lehet a szabadságért az elnyomó Habsburgok oldalán harcolni? Arról persze hallgatott, mint ahogy mások is mindenkor hallgatnak, hogy a bánsági, a bihari, a Kővár-vidéki románok lelkesen támogatták Magyarország és Erdély unióját, s a máramarosiakkal együtt, a forradalom ellen fegyvert fogó erdélyi románoknál nagyobb számban a forradalom oldalán, a Habsburgok ellen harcoltak, hogy képviselőik voltak az akkor Debrecenben székelő Országgyűlésben. Hallgatott, amint a nagy nemzetféltők mindenkor hallgatnak 1849. jan. 8-áról, amikor Axente Sever emberei lerohanták Nagyenyedet, és kirabolták, felégették, lakói közül mintegy 700-800 személyt, többségükben nőket, gyermekeket, öregeket kegyetlenül legyilkoltak. Elpusztították az erdélyi református egyház püspöki levéltárát és számtalan ősnyomtatvánnyal együtt a kollégium könyvtárának java részét. Asztalos Lajos feltette a kérdést: mit tesz az ilyen adások elhangzásakor érdekvédelmi szövetségünk? Talán tiltakozik? Úgy tűnik, inkább "nagyvonalúan" süketnek, vaknak teszi magát. /Asztalos Lajos: Szabadság-szobor... és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"Külön épületben kezdi a tanévet Brassóban a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium és a román 6-os Számú Általános Iskola - erősítették meg a érintett két tanintézet vezetői. Ezzel lezárult a két iskola között tizenhárom éve zajló vita. A román tannyelvű általános iskola saját, új otthonának elkészültéig marad "vendégségben" a magyar iskola udvarán levő B épületben. Az Áprily Lajos Gimnáziumnak otthont adó épületegyüttesben működött egykoron a Római Katolikus Főgimnázium, amelyet a kommunisták 1948-ban államosítottak, majd 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték. Azóta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola osztályai közösen használtak négy iskolaépületet a város különböző pontjain. A brassói magyarság 1990 elején kérte, az oktatási tárca pedig jóváhagyta az önálló magyar gimnázium újbóli létrehozását, a döntést azonban nem sikerült kivitelezni. A kormányzópárt, a PSD és az RMDSZ közötti egyezményben külön tételként szerepel az Áprily Lajos Gimnázium önállósulása. Ősztől több mint 700 tanulója lesz a magyar gimnázium 1-12. osztályának, valamint a két posztliceális osztálynak. /Benkő Levente: Otthon az Áprily Lajos Gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./ Megoldódott a brassói magyarok egyik legégetőbb gondja, végre ismét önálló gimnáziuma lehet a város és a környék magyarságának. Egy melléképületen és az iskolaudvaron egyelőre továbbra is osztozkodnia kell a magyar és a kiköltöző román tanintézetnek, mivel a román osztályok befogadására épített vadonatúj iskola még nem készült el. Miért csak most, tizenhárom évvel a rendszerváltás után sikerült mindezt elérni? A marosvásárhelyi Bolyai és a brassói Áprily Gimnázium esete egyaránt jól példázza, hogy bizonyos román nacionalista körök képtelenek elviselni a már megszerzett területek "feladását". Ezért szerveztek tüntetéseket mindkét tanintézetben, álságos módon az "etnikai szegregáció" fölöttébb káros mivoltát hangoztatva. Hasonló a helyzet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok ellenzőinek érvei mögött is. A magyarellenes román értelmiségi körök meghátrálásként értékelik a magyaroknak tett engedményeket. /Balogh Levente: Érdekek és ellendrukkerek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"A Budapesti Nemzetközi Vásáron szept. 6-14. között negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Világ kiállítást, ahol 120 határon túli magyar kis- és középvállalkozás lesz jelen. Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár, a rendezvény fővédnöke közölte: ez a kiállítás a kárpát-medencei magyarság megmaradását és megtartó képességét is szolgálja, másrészt az egész magyarság együvé tartozását is erősíti gazdasági és kulturális területen egyaránt. A legtöbb kiállító, 43, Romániából érkezik. Szlovákiából 35, Szlovéniából 18, Szerbia-Montenegróból 15, Ukrajnából 6, Horvátországból 2 magyar nemzetiségű vállalkozás lesz jelen. /Magyar Világ 2003 kiállítás a BNV-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"Idén indul Kolozsváron a négyéves képzést biztosító, Közlekedési és Szállítási Kollégiumban működő magyar nyelvű autószerelői szak. Az intézményben öt éve oktatnak magyarul, az idei tanévben harminc helyet bocsátanak a magyar diákok rendelkezésére. /Pap Melinda: Autószerelői szak magyarul. Négyéves lesz a képzés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"A Kalotaszentkirályi Hagyományőrző Néptánccsoport az évek folyamán fél Európát bejárta. Péntek Ferenc oktató-koreográfus elmesélte, hogy az első csoport 1993-ban állt össze, és azóta folyamatosan működik, újabb és újabb tagokkal. A fiatalok heti 2 órás komoly oktatás folyamán csiszolhatják tudásukat. A helybeli iskolában az I-IV. osztályos tanulók a tanórák keretén belül is tanulhatnak kalotaszegi táncokat. Idén augusztusban megszervezték első edzőtáborukat Hegyközszentmiklóson. /Kismihály Hajnalka: Életkép a Felszeg világából. Tízéves a szentkirályi hagyományőrző tánccsoport. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 4.
"Kolozsváron a Györgyfalvi negyed plébániája és temploma mindössze 54 éves, de már a harmincas évektől egyházi intézmény működött mai helyén, tájékoztatott Vízi Zakariás plébános.1933-ban gróf Bethlen Györgyné, a kolozsvári Misszió elnöke javasolta katolikus napközi otthon létesítését. A szegény gyermekek napközi otthona 1933-ban megnyílt. Gyűjtést szerveztek, felépítették az otthont. Nyolcvan gyermeket vettek fel, akiket vallásos szellemben neveltek. Lassan 210-re emelkedett az otthon kötelékébe tartozó gyermekek száma. 1937-ben kibővítették az épületet. A háború után a súlyos gazdasági gondok miatt lassan meg kellett szűnnie ennek az otthonnak. 1949-ben, amikor a szerzetesrendeket feloszlatták, Fejér Gábor áthozott egy oltárt és néhány szobrot a ferences barátok kolostorából, és kis kápolnát rendezett be velük a napközi otthon ebédlőjében. Így maradhatott a katolikus egyház tulajdonában az épület. Márton Áron püspök 1949-ben lelkészségi rangra emelte a kis lelkipásztori központot. Az 1970-1980-as években több mint 4000 lélek tartozott ide. 1989 után lényegesen lecsökkent a közösség létszáma, sokan más negyedekbe, de még többen külföldre költöztek a körzetből. Az egyházközség tagjainak jelenlegi létszáma 1700-ra tehető. Az elmúlt esztendőben mindössze öt keresztelés és 54 temetés volt. Az egyházközség kántora, Kostyák Levente szervezésében évente négy alkalommal házi koncertekre kerül sor, melyeken neves művészek lépnek fel. /Szabó Csaba: Napköziből templom. Fényben a Jobbágy utcai lelkészség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2003. szeptember 5.
"Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"
2003. szeptember 5.
"Szept. 4-én ülésezett a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-román-német vegyes bizottsága, amelyet Andrei Marga rektor hívott össze a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. Kása Zoltán rektor-helyettes elmondta: a hosszadalmas vitákat követően úgy döntöttek, nem bocsátkoznak alkuba az önálló magyar karokat illetően. Az egyetemi szenátus elé terjesztenek egy szöveget, amelyben kérik, hogy a minisztérium hivatalosan is ismerje el az egyetem multikulturális jellegét, valamint támogassa anyagilag a beindításra váró két magyar kart. A rektor-helyettes szerint a magyar karoknak helyük van a multikulturalitáson belül. /(sbá): Folyik a harc a magyar karokért. Szenátusi döntést várnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"
2003. szeptember 5.
"Szept. 4-én a képviselőház tárgyalta azokat a törvénytervezeteket, amelyek kimondják Gyergyószentmiklós, Zsilyvajdejvulkány, Lupény és Margitta megyei jogú városi /municípiumi/, míg Szentanna városi rangra emelését. A Gyergyószentmiklósra vonatkozó előterjesztés nem várt nehézségekbe ütközött a Nagy-Románia Párt honatyái részéről, akik Margitta mellett kardoskodva azt állították: a Hargita megyei városban nincsenek meg a törvény által előírt feltételek és a szükséges infrastruktúra a megyei jogú várossá váláshoz. Valer Dorneanu házelnök ellenben arra kérte a honatyákat, mellőzzék a "nacionalista felhangokat", majd közölte, gyerekkora óta ismeri Gyergyószentmiklóst, amely Erdély egyik legősibb városaként többek között a nemzetiségek együttélése terén is példamutató. A végleges szavazást szept. 10-én tartja a képviselőház. A szintén Hargita megyei, de román többségű Maroshévíz már tavaly megkapta a municípiumi rangot, noha a törvény által előírt feltételeknek a Maros-parti város sem tudott teljes mértékben megfelelni. Az erre vonatkozó jogszabály feltételei között szerepel a legkevesebb 25 ezer fős lakosság, valamint megfelelő oktatási, egészségügyi és sportlétesítmények. /Gergely Edit: Municípiumi huzavona. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"
2003. szeptember 5.
"Szept. 4-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa marosvásárhelyi ülésén Borbély Lászlót választotta meg elnöknek, a két új alelnök Benedek István marosvásárhelyi tanácsos és Péter István, Szováta polgármestere lett. /Új vezetősége van a TEKT-nek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"