"Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója a temesvári magyar színjátszás 50 éves jubileumának méltó megünneplésére készül, megemlékeznek a temesvári magyar hivatásos színjátszás 175. évfordulójáról is. A rendezvénysorozat április 26.-május 3. között lesz. A társulat megérett arra, hogy színpadra állítsa a Hamletet, a bemutatót májusra tervezik. A következő félévben a nagy sikerű kabaréműsorokat folytatják. Meghívják majd Taub Jánost, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjét, Székely János: Caligula helytartója című darabjának színpadi változatának rendezésére. A jubileumi fesztiválra a tervek szerint meghívják a kolozsvári, a szegedi, a szabadkai és az újvidéki színházakat is egy-egy előadással. /Szekernyés Irén: Jubileumi év a 2003-as a Temesvári Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./"

"Tibori Szabó Zoltán képzőművész-monográfiájáról /Ferenczy Júlia, Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár, 2000. és Balázs Péter, Komp-press, Kolozsvár, 2002./ írt a legnagyobb elismeréssel Szabó Csaba. Tibori Szabó Zoltán egyúttal korképet is adott. A Ferenczy Júlia-monográfiát évtizedes kutatómunka előzte meg. A Balázs Péter-monográfia sem mentes az empatikus megközelítésektől. A szerző az erdélyi közelmúlt történéseit boncolgatja, ezt mutatták korábbi munkái /Teleki Béla erdélyisége -1993, Élet és halál mezsgyéjén - 2001/ is. Tibori számára a Trianon utáni erdélyi sors egy nagy folyó, amelyben a megmaradottak csónakélethez vannak kötve; a sorsszabadság szegényes: kievezni jobbra, kievezni balra, majd visszaülni - vagy egyszerűen már startból bevonni az evezőket. Nem tudna például teljes képet alkotnia az olvasó Balázs Péterről, ha nem ismerné meg a művész reakcióit a kor által kreált igencsak prózai helyzetekben. "Balogh Edgár szinte utasításként rám parancsolt, hogy a jövőben legyek elővigyázatosabb, mert ha egy váratlan ellenőrzés során megtalálják nálam a kilopott iratot, fejbe lőnek érte...". A csónaksors szétszórta a 20. század erdélyi magyar utasait, és a jobb és bal partnak ma is megvannak a szekértábor-maradványai. /Szabó Csaba: Csónaknyira a harmadik parttól. Tibori Szabó Zoltán tényregény-vázlatai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"Január 3-án ünnepelte 75. életévét László Gerő színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik legjelentősebb egyénisége. 200 szerep és 180 főszerep van mögötte, 53 évet töltött a színpadon. /Nánó Csaba: László Gerő színművész 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"Kolozsváron 1989. után számos civil szervezet újjáalakult, ezeken kívül sok más szervezet is létrejött. Számos országos civil szervezet központja Kolozsváron található, mellettük sok kis, régiós, vagy csak a városra vonatkozó szervezet is létesült. Kolozsváron több mint tizenkét olyan civil szervezet van, amely saját tulajdonban lévő ingatlannal és saját infrastruktúrával rendelkezik. Szükség lenne egy romániai magyar képzőművészeti gyűjtemény létrehozása is. Folyamatban van - több mint tíz civil szervezet kezdeményezése révén - egy virtuális könyvtár kialakítása, amely csírája lehet a majdani önálló tudományos, egyetemi könyvtárnak. Az elmúlt évben 5200 magyar nemzetiségű érettségizett Erdélyben, akik 4800 egyetemi helyre felvételizhettek. Kolozs megye 20%-os magyar lakosságához képest a magyar vállalkozók számaránya kb. 7-7,5%-os szinten mozog. /Tibád Zoltán: Kolozsvár közelmúltja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ "

"Vízumköteles irodalom? címen virtuális konferenciát szervez Balla D. Károly kárpátaljai író. A felkérésére válaszolók között van irodalomtörténész, nyelvész, író, költő, újságíró, Kolozsvártól Krakkón át Torontóig. Balla további félszáz szakmabelit kért fel, hogy bekapcsolódjanak a disputába. Kántor Lajos írta a konferencia nyitó szövegét, megjelent a világhálón a tucatnyi előadás. Balla D. Károly honlapja /www.hhrf.org/ungparty/ egyszemélyes, egymaga készíti. A honlapon belül a Pánsíp viszont szabályos irodalmi folyóiratot képez (ez az 1993-ban alapított nyomtatott lap világhálóra mentett folytatása). /Gergely Tamás: Vízumköteles irodalom? Interjú Balla D. Károllyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ "

"Románia gazdaságában hatvan év óta tavaly haladta meg először a magántőke aránya az állami tulajdonét. A tavalyi privatizációs ügyletek eredményeként a Romániában működő vállalatok társasági tőkéjéből az év végén a magántőke 54,8 százalékkal részesedett. Az Országos Privatizációs Hatóság (APAPS) 2002-ben összesen 259 vállalatot adott el. Az APAPS portfoliójában nem egészen 350 vállalat maradt, köztük 80 olyan nagyvállalat, amelynek értékesítése igen nehéznek ígérkezik. Tavaly az állami költségvetésnek közel 127 millió dollár bevétele származott a magánosításból. A vagyonügynökség már csak az állami tulajdon 8,5 százalékával rendelkezik, s a tervek szerint az idén befejezi privatizációs tevékenységét. A magánkézbe juttatott vállalatok közül 23-at a Világbank és az Európai Unió által nyújtott strukturális programok támogatásával privatizáltak. /I. F.: Fölénybe került a magántőke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"

"Fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő Farkas utcai ingatlanban kezdhette jan. 6-án az iskolai oktatást a kolozsvári Református Kollégium. Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelő kész a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, csak hogy ne engedje át végleg a kollégium egykori épületét. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csupán annyi tantermet kért, ahányban zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. Így csak tíz termet kaptak meg, amelyben a kollégium 260 diákja tanulhat. A tanfelügyelőség csak a Farkas utcai épület két emeletét engedte át. Az alkalmazottak a téli vakáció idején cipelték át az oktatáshoz szükséges felszerelést. A Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű iskolaként működött. A tanintézmény 1959-ben, a tanévzárón vette fel az Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a Sincai Gimnáziummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. Ezt követően indult néhány román osztály is, melyek száma egyre növekedett, végül csak néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is felszámolta a diktatúra. Az iskola egy ideig még az Ady-Sincai nevet viselte, majd a magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből./Lázár Lehel: Cuibus nem hagyja magát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"

"Két okfejtés volt a Népszabadságban a dec. 1-jei Kempinski szállóbeli román-magyar "miniszterelnöki koccintásról", Aczél Endre (dec. 3.) és Tamás Gáspár Miklós (dec. 5.) tollából. Tamás is hangsúlyozza azt, hogy Erdély sorsa nem az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román népgyűlésen dőlt el. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének gondozásában kiadott Erdély rövid története (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993) adatai szerint "a gyulafehérvári gyűlés 1228 delegátusa elfogadta az egyesülést". Tamás állításával szemben a gyűlésen csak a románok képviselői vettek részt, a szászokéi nem. Az erdélyi magyarok 1918. dec. 22-ére összehívták a kolozsvári nagygyűlést. Mosoiu tábornok, az Erdélybe bevonult román királyi csapatok parancsnoka azzal fenyegetőzött, hogy ágyúival fogja a gyűlést szétkergetni. A tragikus sorsú Apáthy professzor szervezésében "mégis nagy tömeg, mintegy 40 ezer ember gyűlt össze, köztük a román szocialisták és a bánsági svábok képviselői, mivel ők, éppúgy mint a szászok, egyelőre ugyancsak a magyar állam keretében kívántak megmaradni". Kincses vitatja TGM állítását, ugyanis Erdély elszakadásáért nem lehet a román jobbágyok magyarok általi elnyomását okolni, mivel a jobbágyrendszert már 80 évvel korábban, még 1848-ban eltörölték. A román közgondolkodás azt tartja, hogy 1918. december 1-jén egyesült Erdély Ó-Romániával. A Kempinski-beli ünnepségen való részvételével ezt a legendát támasztotta alá a magyar vezetés. Ha a területi revízióval kapcsolatos román félelmeket már nem kell eloszlatni, kérdés, a Kempinski-beli gesztussal miért kellett keserűséget okozni szinte a teljes romániai magyarságnak? Két, odahaza népszerűtlen tisztségviselő (Kelemen Atilla képviselőházi és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető) részvétele, nem a romániai magyarság december elsejéről vallott véleményének módosulását, hanem a romániai magyar közvéleménnyel mit sem törődő RMDSZ-vezetőség politizálását minősíti, hangsúlyozta Kincses Előd. Egyetért Aczél Endrével, az erdélyi származású Medgyessy Péter miniszterelnök átlépte a Rubicont - de a Maros partjáról e lépés vitathatónak látszik. Jó lenne már látni azt, hogy a román vezetés mikor lépi át a romániai magyarság sérelmeire gyógyírt adó Rubicont - írta Kincses. /Dr. Kincses Előd ügyvéd (Megjelent a Népszabadságban): A Rubicon és a Maros. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./"

"Jan. 6-án elkezdődött a második félév, amely a nyolcadikosok és tizenkettedikesek számára a (kis)érettségi vizsgák eljövetelének időszaka is. A legtöbben az érettséginél a tételek magyarra fordításának kálváriájától félnek. Kolozsváron a Református Kollégium a nemrégiben visszakapott Farkas utcai öreg épületébe csak a napokban költözött be, és az évek óta tartó huzavona annyira megviselte a vezetőket, hogy a magyar nyelvű napilapok egy részét meg sem hívták a megnyitóra. A félévnyitó hálaadó istentiszteletet Pap Géza erdélyi református püspök celebrálta. Tonk Sándor főgondnok rámutatott: az iskola életét meg kell hogy határozza a jövőben az öröm. Ezt a gondolatot Székely Árpád iskolaigazgató fejlesztette tovább. /Szabó Csaba: Nyugtalan évkezdet a Farkas utcában. A diákság megyeszerte stresszben gazdag félévet vár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"Kolozsvár szívében, az Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület püspökségének udvarán, jan. 5-én átadták át az újonnan felépített ingatlant. A két emelettel és manzárd résszel rendelkező épület nemcsak az evangélikus egyház, hanem Kolozsvár egész magyar közösségét fogja erősíteni a jövőben, hangsúlyozta Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök. Az új épületszárny első emelete a püspökségi irodáknak ad helyet, a második emeletet szolgálati lakrésznek szánják, a manzárdon pedig társalgót és vendégszobákat rendeznek be. /Köllő Katalin: Új ingatlant adtak át. Sikeres évkezdés az evangélikus püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"Dimény Áron színművészhez került a kolozsvári Állami Magyar Színház 200 éves évfordulója alkalmával 1992-ben alapított Bánffy Miklós Vándordíj, amelyet minden évben a színház Művészeti Tanácsa ítél oda az évad legjobb művészi teljesítményéért. /Köllő Katalin: Tovább vándorolt a Bánffy Miklós-díj. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"Napvilágot látott Fülöp Lídia /Lugos/ tizedik kötete, a Titkok /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/. Naplójegyzet, riport, karcolat, lírai vallomás, levél - mindez megfér egyetlen kötetben. A szerző varrónő volt, majd gyári tisztviselő és végül nyugdíjas, kitartóan ostromolta az irodalom kapuit. /Pongrácz P. Mária: Fülöp Lídia tizedik kötetéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./"

"A Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönyének /Közgazdász Fórum/ decemberi számában Somai József egy módszertani program tapasztalatairól számolt be. Györfi Dénes a Hangya Szövetkezetek Nagyenyedi Központjáról, Domokos Ernő és Moldován István az E-business Kovászna megyei esettanulmányáról írt. /Közgazdász Fórum/december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Fidesz-frakció jan. 7-i sajtótájékoztatóján. - Az Orbán-kormány képes volt vállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg - jelentette ki a fideszes politikus. Közölte: bár cáfolják, elkészült a Külügyminisztériumban a kedvezménytörvény módosításának tervezete, de nem a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott konszenzusos megállapodás alapján, hanem Kovács László és Günter Verhaugen szempontjai szerint. Németh Zsolt élesen kritizálta a kedvezménytörvény módosításának azon szempontját, amelynek alapján a jogszabály nem terjedne ki az unió polgáraira. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy így Szlovákia 2004-ben esedékes uniós csatlakozása után a szlovákiai magyarok, Románia 2007-ben várható integrációját követően pedig az erdélyi magyarok esnének ki a törvény hatálya alól. Ugyancsak elfogadhatatlannak ítélte, hogy - Günter Verhaugen kérésének megfelelően - a jogszabályból kimarad a nemzet szó. /Haladéktalanul hívják össze a MÁÉRT-et! Németh szerint elkészült a módosítástervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"Gheorghe Funar bejelentette: amíg ő a polgármester, addig Kolozsvár neve csak románul lesz kiírva, mivel szerinte a városban a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot. A városvezető nem fél a büntetésektől sem. Jan. 7-én rendkívüli sajtóértekezletén Boros János alpolgármester hangsúlyozta: a városvezető törvénysértést követ el. Az érvényben lévő egyetlen hivatalos népszámlálás szerint Kolozsvár lakosságának több mint 22 százaléka magyar - nyilatkozta. - Amíg a Hivatalos Közlönyben meg nem jelenik a tavalyi lakosságösszeírás eredménye, addig az 1992-es adatokat kell figyelembe venni. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem érvényesek az ország törvényei. Funar: Amíg én vagyok a polgármester, nem lesznek magyar feliratok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségét 2000 novemberében 11 diáktanács képviselői élesztettek újra, most 50 diáktanács 130 képviselője tartotta meg a MAKOSZ Kongresszusát. A MAKOSZ központi irodája Csíkszeredából Nagyváradra költözött. A MAKOSZ-tavalyi tevékenysége széleskörű volt. Áprilisban megszervezték a II. Besztercei Szórványtalálkozót, augusztusban pedig a VII. Földvári Ifjúsági Találkozót. Székely Tünde, a szövetség tavaly februárban kinevezett ügyvezető elnöke lemondott, helyébe Vásárhelyi Renátát, a nagyváradi Ady Endre Líceum Diáktanácsának alelnökét nevezték ki. Október 31-én a MAKOSZ megfigyelő státussal felvételt nyert a Román Ifjúsági Tanácsba. A MAKOSZ vezetői novemberben a Marosfői Ifjúsági Komplexumban tanácskoztak. Az országos rendezvények mellett a 2002-es évben a MAKOSZ vezetősége számos rendezvényen, megbeszélésen és konferencián képviselte a középiskolások érdekeit. /Debreczeni Sándor elnök: A fejlődés 310 napja. A MAKOSZ 2002-es tevékenységi beszámolója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A dec. 28-i főtéri szórólap-osztogatást követő sajtóbotrány, illetve a két hete tartó szinte állandó titkosszolgálati megfigyelés miatt jan. 7-én lemondott tisztségéről Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezetének elnöke. A Babes-Bolyai Tudományegyetem diákja új, a revizionista elemet mellőző szervezetet akar létrehozni, Hétváros Ifjúsági Mozgalom címen. A HVIM 2001. ápr. 21-én alakult meg Szegeden. Értesülések szerint az egyesület tagjai állnak az október 6-i aradi megemlékezés megzavarói között. A HVIM határozottan tagadja az erre vonatkozó híreket. December végén eddig ismeretlen tettesek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi, erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdélyt akarunk" - állt a szórólapokon. Az alig több mint 20 éves fiatalember hangsúlyozta: az általa eddig vezetett szervezetnek semmi köze nincs a tavalyi szórólapokhoz. - Az utóbbi időben az állambiztonsági szervek állandóan zaklattak - nyilatkozott Böndi. /Kiss Olivér: Lemondott a HVIM kolozsvári elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"Marosvásárhelyen megkezdték a 200 éves Teleki Téka épületének tatarozását. A felújítási munkák ötmilliárd lejes költségvetését a Maros megyei önkormányzat fedezi. Az 1802-ben átadott Teleki Téka épületét utoljára 1962-ben tatarozták. Az értékes hagyaték, a könyvek, valamint a ház ápolására a Svájcban élő Teleki-leszármazottak létrehozták a Teleki Téka Alapítványt, amelynek támogatásával állagmegőrző munkákat sikerült végezni az elmúlt években. A munkálatok elkezdése előtt a szakemberek fal- és művészettörténeti kutatást végeztek, amelynek nyomán az emeleti nagyteremben nagyobb méretű freskóra bukkantak. A freskóról egyelőre csupán annyit lehet tudni, hogy neves szebeni mester munkája, és egy tájképet ábrázol. /Antal Erika: Falfreskót találtak a nagyteremben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./"

"25-30 év színpadi munkája elismeréseként a Szentgyörgyi István EMKE-díjjal jutalmazták Danaliszyn Józsefet /Gyergyószentmiklós/. A díjazott a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc színtársulat megalapítója és vezetője is. Ő szervezte meg 1978 végén Gálné Esztegár Ildikóval az amatőr színjátszó csoportot Gyergyószentmiklóson. A műkedvelő színjátszó legnagyobb fizetsége a taps, a közönség mosolya, jelentette ki. /Gergely Edit: A legnagyobb fizetség a közönség mosolya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./"

"Meghalt Máriás Zoltán /Kolozsvár/ mérnök, a Szabó Dezső Egyesület tiszteletbeli elnöke. Kolozsváron a Szabó Dezső Egyesületnek tavaly okt. 18-án volt az ünnepi nyitórendezvénye. Az erről szóló beszámoló a Hajnali Lapok (a Szabó Dezső Egyesület és a Hajnal negyedi RMDSZ időszakos körlevele) első számában megjelent. Máriás Zoltán az RMDSZ Hajnal negyedi pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke volt. Egy évvel ezelőtt, 83 évesen jelentette be, hogy többé nem tud részt venni a munkában. /Dr. Makkay Ferenc, elnök: A Hajnal-negyed Zoli bácsija. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A Besztercei Híradót másfél évi szünet után 1998 októberében újraindították, és a havi megjelenéseken kívül három különszám is napvilágot látott. Besztercén két független jelölt - bizonyára külső befolyásra - annyi magyar szavazatot vitt el, hogy végül a megyeszékhelyen a magyarok képviselet nélkül maradtak. Hasonló volt a helyzet Óradnán, Nagysajón és Zselyken. A megyei 37 tagú tanácsban sikerült megszerezni az alelnöki tisztséget. A megyei RMDSZ-lista rangsorolása körüli bonyodalmak vitát váltottak ki. Beindult a Duna TV adása Óradnán, Naszódon, Szentgyörgyfürdőn, majd Dornavátrán is. Van magyar nyelvű rádió- és tévéadás Besztercén. Először került szóba, hogy a megyei tanács a költségvetés kulturális alapjából a magyar közösségnek is juttasson. Kétnyelvű helységnévtáblák kerültek jóformán minden településre, ahol azt a törvény megengedte. Voltak kudarcok is, így az újősi magyar öt-nyolc osztályos gyermekek ingáztatása Szentmátéra, a magyarlakta falvak sorsának további romlása. Valóra vált a besztercei magyarok évtizedes álma, tavaly április 6-án ünnepélyes felavatták a besztercei Magyar Házat. Az épület otthont ad az RMDSZ megyei szervezetének is. A magyar igazolványt igényeltek száma meghaladja az ötezret, amely Beszterce megye magyar lakosságának közel egyharmadát teszi ki. A megyei RMDSZ-ben szakadás történt. A beszámolót író Koszorús Zoltán szerint az RMDSZ megyei alelnöke hibás, mert úgy érzi, hogy nem tartozik számadással a megyei szervezetnek. /Koszorús Zoltán: A besztercei RMDSZ elmúlt esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A Közigazgatási Minisztérium határozottan cáfolta Gheorghe Funar kolozsvári polgármester azon kijelentését, hogy a kormány törvénytelenül kötelezné arra az önkormányzatokat, hogy kétnyelvű helyiségnévtáblákat helyezzenek el. A tárca közleménye szerint a Hivatalos Közlönyben megjelent, és a többnyelvű településnév-jelzőkre vonatkozó módosítások csupán a 2001-ben elfogadott 1206-os számú kormányhatározat függelékein változtattak, ezek tartalma viszont nagymértékben ugyanaz maradt. "Jelen pillanatban az 1992-es népszámlálási adatok a mérvadók. Mihelyt közzétesszük a 2002-es számokat, a kolozsvári önkormányzatnak el kell döntetnie, szükség van-e vagy sem a kétnyelvű feliratokra. Az NRP vezetősége megpróbálja félrevezetni a közvéleményt, álproblémákat talál ki." - tartalmazza a közlemény. Funar előzőleg azt állította, a kormány törvényszegést követett el a jegyzék módosításával. Bejelentette: perbe fogja a kormányt és feljelenést tesz az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen, mivel szerinte az RMDSZ megvesztegetett egyes kormánytagokat a módosítás elérése érdekében. /Miniszteri cáfolat a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Megbeszélést tartott jan. 7-én Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja. Bemutatták a Csapó József által kidolgozott, a Székelyföldre vonatkozó autonómia-tervezet, és megvitatták az RMDSZ hivatalos programjában egyébként szereplő háromszintű magyar területi autonómiát illetően felmerült kérdéseket. Katona Ádám, a platform elnöke megállapította: a statútum megjelentetése időszerű. Megemlítette, hogy ennek mintájára elkészítik Kalotaszeg és a Partium autonómiatervezetét is. Az EMK tagsága végül az illegitimnek tartott RMDSZ-kongresszuson való részvétel kérdését beszélte meg. Ez, valamint a csúcsvezetésnek szabott négy feltételük sorsa a szövetségi elnökkel jan. 15.-én tartandó egyeztetésen dől majd el. /Megbeszélést tartott az EMK. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezete elnökének nem hivatalos lemondása megdöbbentette a szervezet tagjait. Böndi az állambiztonsági szervek zaklatása miatt határozott így. Böndi még nem adta be a lemondását, a sajtónak azért nyilatkozott, hogy a román állambiztonsági szervek (a rendőrség, a katonaság és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alakulatai) ne kövessék többet. Juhász Attila, a HVIM kolozsvári tagszervezetének aktív tagja szerint Böndi Szabolcs lemondása is hozzájárult ahhoz, hogy a január 11-re Kolozsvárra tervezett erdélyi kongresszust meghatározatlan időre elhalasszák. - Február végén a Kárpát-medencei régió vezetői Budapesten találkoznak. - A Kolozsvárra tervezett kongresszust mindenképp ez előtt kell megtartanunk, hogy tiszta lappal mehessünk Budapestre - nyilatkozta a Szabadságnak Juhász Attila. /K. O.: Kolozsváron tartaná erdélyi kongresszusát a HVIM. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Műhelyeket ad bérbe a Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség, hogy fejleszteni tudja tevékenységét - mondta Ioan Salajan püspök. Négy évvel ezelőtt vásárolta meg az államtól az egykor a Román Kommunista Párt tulajdonát képező csíkszeredai műhelyegyüttest a püspökség. A püspökségnek összesen 2000 négyzetméternyi felület áll rendelkezésére, amelyet az évek során megvásároltak. A püspök reméli, hogy sikerül egy érdekelt vállalkozónak négyzetméterenkénti 1,5-2 dollár közötti áron bérbe adni a 2000 négyzetméteres felületet, ebben az esetben az egyházkerület bevétele havi 4000 dollárral megnövekedne. A püspökséget 1994-ben alapították, csíkszeredai székhellyel. A hozzá tartozó két főesperesség (az egyik Csíkszeredában, a másik Sepsiszentgyörgyön működik) területén összesen 115 plébániahivatal gondoskodik a mintegy 100 ezer hívő lelki gondozásáról. A püspökség területén 107 ortodox templom található, ezekben mintegy 75 pap dolgozik; a templomok közül 47-et nyilvánítottak az évek során műemlékké.A Hargita és Kovászna megyékben tevékenykedő ortodox papok egy évvel ezelőtt a prefektusokhoz és a kormányhoz fordultak, hogy politikai segítséget kérjenek államosított ingatlanjaik visszaszolgáltatásához. Az ortodoxok ugyanolyan mértékű restitúciót követelnek, amilyenben a magyar történelmi egyházak részesülnek. /L. J.: Jövedelmező az ortodox üzlet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./"

"Jó ütemben halad az erdélyi magyar egyházaknál az ingatlan-visszaigénylési dossziék összeállítása. Az egyházak számára a telekkönyvi kivonatok megszerzése a legnehezebb feladat. A hivatalok ugyanis az irat kiállítsa helyett a telekkönyv fénymásolatát ajánlják, amelyen viszont magyar nyelvűek. Az egyházak olyan esetekkel is szembesültek, hogy egy-egy értékes épület telekkönyvének nyoma veszett a hivatalban. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye jogtanácsosa elmondta, körülbelül 525 ingatlant igényelnek vissza, de még egyetlen dossziét sem juttattak el Bukarestbe. Az érsekségre e napokban futnak be az utolsó iratcsomók, amelyek alapján Gyulafehérváron töltik ki a visszaigénylési nyomtatványokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület területén is találkoztak hasonló esettel. Máthé Edit jogtanácsos elmondta, már két évvel ezelőtt észrevette, hogy egy államosított református ingatlan telekkönyve eltűnt a hivatalból. Hosszú procedúra végigjárásával bírósági úton harcolta ki a telekkönyv visszaállítását, és legnagyobb meglepetésére, ekkorra az eredeti példány is visszakerült az archívumba. /Gazda Árpád: Készülnek a restitúciós iratcsomók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./"

"Elkezdte munkáját az a virtuális szakmai tanácskozás, amelynek a kárpátaljai Ungváron szerkesztett UngParty c. internetes honlap (www.hhrf/ungparty) ad otthont január folyamán. Az előzetes felhívások, tájékoztatók és Kántor Lajos irodalomtörténész (Erdély) nyitó előadásának megjelenése után január elején 10 további előadás szövegét közreadják. Az előadók: Beregszászi Anikó (Kárpátalja), Cséka György (Magyarország-Kárpátalja), Csernicskó István (Kárpátalja), Fekete J. József (Vajdaság), Kovács Imre Attila (Magyarország), Lengyel Tamás (Magyarország-Kárpátalja), Málnóczi Márk (Magyarország-Kárpátalja), Simándi Ágnes (Kanada), Szénási Miklós (Magyarország), Zsille Gábor (Magyarország-Lengyelország). /Sz. Cs.: Vízumköteles irodalom? Elkezdődött a virtuális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Tavaly decemberben Budapesten az Anyanyelvápolók Szövetsége Lőrincze-díjjal tüntette ki a magyar nyelvtudományban és nyelvművelésben kimagaslót alkotó Murádin László kolozsvári nyelvészt, tudományos főkutatót. Péntek János egyetemi tanár után ő a második erdélyi magyar nyelvtudós, aki átvehette díjat. Murádin évtizedeken át vezette a kolozsvári Igazság napilap nyelvművelő rovatát, napjainkban a lap utódjában, a Szabadságban folytatja ismeretterjesztő munkáját. Nyelvművelői kötetei: Anyanyelvünk művelése; Szavak titka; Szavak színeváltozása; Anyanyelvünk ösvényein; A hely, ahol élünk. Egyedül jelentette meg A romániai magyar nyelvjárások atlasza című munkáját. Elmondta: "Az erdélyi magyar nyelvművelés ma már küzdelem. Küzdelem nyelvünk fokozatos elrománosodása és elrománosítása ellen, küzdelem a magyar nyelvért, a magyar nyelv megőrzéséért. Egyik oldalon áll a magyar közösség, mely természetes módon küzd nemzeti öntudatának és anyanyelvének megtartásáért, a másik oldalon ott áll a hatalom, amely mindent megtett és megtesz az egységes állameszmény érdekében a nemzetiségek, elsősorban a jelentős magyar kisebbség elsorvasztásáért, elrománosításáért." /Komoróczy György: Lőrincze-díj Murádin Lászlónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./"

"Az RMDSZ elvileg 2003-ban is folytatná az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), jelentette ki jan. 10-én Markó Béla, bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó Béla szerint az RMDSZ azt szeretné, hogy a 2003-as protokollum "jóval nagyobb hangsúlyt" fektessen az erdélyi regionális és infrastrukturális fejlesztésre, az oktatásra, illetve magyar nyelvű katedrák és karok létrehozására a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. "Az állami magyar egyetem létrehozása továbbra is az RMDSZ egyik célkitűzése marad, és meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb sikerül ezt megvalósítani", mondta a szövetségi elnök, azonban utalt rá, hogy ez a cél nem fog szerepelni az idei protokollumban. "2003-ban azt akarjuk megvalósítani, ami 2002-ben nem sikerült, azaz magyar nyelvű katedrákat és karokat a kolozsvári BBTE-n", fejtette ki Markó. A szövetségi elnök rámutatott, az RMDSZ prioritásnak tartja a földek, erdők és egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését, hangoztatva, hogy ennek a folyamatnak idén 100 százalékos arányban le kell zárulnia. Markó szerint az RMDSZ és az SZDP közötti 2002-es protokollum "hasznos volt, és jelentős megvalósításokat hozott". /Idén is lesz RMDSZ-SZDP együttműködés. A protokollum nem fogja tartalmazni az állami magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"A Cotidianul román lap jan. 9-i száma ismertette a törvény tervezett módosításáról folyó magyarországi vitát. Kiemelte Németh Zsoltnak azt a kijelentését, amely szerint a Medgyessy-kormány "a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe". A román lapnak nyilatkozva Frunda György szenátor, az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke túlzásnak nevezte Németh Zsolt kijelentéseit. A Cotidianul szerint a Fidesz támogatói közé tartozó Reform Tömörülés (RT) nevű RMDSZ-platform elnöke, Toró T. Tibor egyetért Németh Zsolttal. - A törvény nemcsak a kedvezmények, hanem jelképes ereje miatt is fontos. A baloldali magyar kormány ezt a jelképes erőt nem érzi - nyilatkozta Toró T. Tibor. /Eltérő viszonyulás Németh bírálatához. A Medgyessy-kormány a kedvezménytörvény hóhérja? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"