"Az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvári Osztálya a kolozsvári líceumok és általános iskolák tanulói számára honismereti vetélkedőt rendezett az Apáczai Csere János Líceumban. A Kolozsvár legfontosabb műemlékeit felölelő vetélkedőn 39-en vettek részt. Lukács József országos EKE-elnök megnyitója után kezdődött a verseny. /Honismereti vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"A Kriterion Napok Kolozsváron - 2002 című kétnapos rendezvénysorozat második napja, dec. 21-e a gyermekeké volt, mindhárom bemutatott kötet gyermekek számára készült. Lakatos Mihály Etimo apó csodálatos meséi című kötetét Hadai D. Klára illusztrálta, az Aranyos pillangó immár második kiadásban került az olvasók elé, Csetriné Lingvay Klára válogatásában. A harmadik kötet a gyermekfolklór területéről inspirálódott, szerzője Veress Péter Ilona, a címe pedig Mezőcsávási gyermekfolklór. /(köllő): Gyermeknap a Kriterionnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Az RMDSZ arra vállalkozott, hogy visszaszerzi a szülőföldet - teljes egészében - hangsúlyozta dec. 21-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség megalakulásának 13. évfordulóján rendezett marosvásárhelyi ünnepségen. Ünnepi beszédében Markó Béla felidézte az 1989-es forradalmat, az RMDSZ születését, majd köszönetet mondott azoknak, akik munkájukkal a szülőföld visszaszerzését segítették elő. Sikerül visszaszereznünk helységneveinket, költőinket, történelmünket - mondta. Példaként hozzátette, hogy az utóbbi időszakban Maros, Hargita és Kovászna megyében több mint 300 ezer hektár erdőt sikerült visszajuttatni jogos tulajdonba. Az RMDSZ idén decemberben Ezüst Fenyő díjat alapított azok munkájának elismerésére, akik az elmúlt években jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak, főként erdők és mezőgazdasági területek visszaszerzésében. A díjat -38 személynek, szenátorok és parlamenti képviselők mellett vidéki polgármestereknek, alprefektusoknak, közbirtokossági elnököknek, erdőmérnököknek, egyházi személyiségnek ítélték oda. /Átadták az Ezüst Fenyő díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./ Markó Béla beszédében emlékeztetett: 1989. dec. 21-én, a déli órákban Marosvásárhelyen az üzemektől a munkások elindultak a főtér felé, és estére a tüntetésnek Marosvásárhelyen 4 magyar és 2 román nemzetiségű hősi halottja volt. Tisztelettel kell gondolnunk arra a temesvári lelkészre is, akinek házától elindult a romániai forradalmi mozgalom, hangsúlyozta Markó. Nem tudjuk megjelölni azt a napot, helyet, ahol az RMDSZ megszületetett, folytatta, mert az RDMSZ sok helyen, más-más napokon született meg: Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Erdély kisebb és nagyobb városaiban, szinte ugyanazokban a pillanatokban. Szinte egymástól függetlenül. De soha senki sem vitatta azt, hogy ennek a szervezetnek egyetlen szövetséggé kell válnia. A díjazottak közül Tempfli József, nagyváradi katolikus megyéspüspök szólott a díjkiosztásra egybegyűltekhez. /(Bögözi Attila): Gyökeret, mint fenyő. Tizenhárom éves az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ "

"A 2002-es esztendőről foglalta össze gondolatait Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly képviselő, valamint Eckstein Kovács Péter szenátor. Eckstein Kovács Péter szerint ez az év valamivel jobb volt, mint a tavalyi. Románia számára a 2002-es év a NATO-ba való meghívás és a schengeni vízumkényszer feloldásának éve. A népszámlálásnál szembesülni kellett azzal, hogy nagyobb mértékben csökkent a magyarság lélekszáma, mint ahogyan azt sejtették. Megszületett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását elrendelő törvény. Az erdők visszaszolgáltatásában pozítív fordulat következett be. Az RMDSZ-en belüli ellentéteket illetően a szenátor nem tart szakadástól. Szerinte az RMDSZ presztízse mind a román parlament, mind pedig a külföldi kormányok előtt felértékelődött. A közelgő RMDSZ-kongresszuson alkalom lesz a reform megtételére. Szenátori tevékenységét illetően résztvevője volt az alkotmánymódosító bizottságnak és tagja az Európa jövőjéről szóló konventnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő: a gazdasági reformok hiánya gondot okoz. Visszafordíthatatlanná vált a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának folyamata. 2002 januárjában elkezdődött a magyar státustörvény beindítása. Az identitás vállalásával egy nemzeti és kulturális közösség nem mondhat le azokról a jogorvoslatokról, melyek történelmi-társadalmi-gazdasági sérelmeit rendezni hivatottak. A helyhatósági törvény anyanyelvhasználati előírásait szinte helységekként és megyékként kellett külön és sajátos módon végrehajtatni. Kolozs megyében is. Kolozsvár esetében mindez várat magára, ez annak a politikai cinkosságnak tulajdonítható, amelyet vádként is megfogalmazhatunk! - állapította meg Kónya-Hamar Sándor. Kompromisszumot kellett kötniük, demokratikus elveket sértő törvényjavaslatokat kényszerültek vállalni (büntető törvénykönyv, sajtóreplika, titoktörvény, párttörvény stb.). Kolozsvárott viszont következetességgel kell harcolni, nem lehetett aláírni a helyi protokollumot, ha a Református Kollégium, a Bocskai téri ingatlan, a hóstáti földrészek és a többi jogviszonya csak papíron rendezett. Dec. 21-én a Református Kollégium végre visszafoglalhatta régi otthonát. Vekov Károly képviselő kiemelte: a hazai magyar közhangulat nem nevezhető jónak. Válság van. Romániában a régi struktúrák és mentalitások tovább élnek, márpedig Európában csak az lesz képes állni a versenyt, aki tud dolgozni. A státustörvénynek és a vitáknak is az éve volt. Vekov leszögezte. "jogunk van a nemzeti identitásunkhoz, a magyar nemzeti identitáshoz, még akkor is, ha ettől a jogunktól hosszú időn keresztül meg akartak fosztani és megkérdőjelezték hovatartozásunkat." Románia elkezdte az igazodást a nyugat-európai elvárásokhoz. "Átfogóbb, összehangoltabb cselekvésre lenne szükség, és ebből mi, magyarok is kivennénk a részünket, ha valaki ezt igényelné." A protokollum-politika: döcögős kapcsolat. "Partneri viszony ide vagy oda, a rövidebbet csak mi húzzuk." Jogos az igény az egységre, de nem elméleti egységre, hanem az erdélyi magyarság érdekei mellett kell végre kiállni. A kongresszus jó irányba fordíthatná a magyarságot. /Politikusaink a 2002-es esztendőről. Megvalósítások - egy év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./"

"Stuart Hilton megtudta, hogy van egy magyar nyelvű líceum Kolozsváron. Sokat zaklatják őket a város nacionalista beállítottságú vezetői. Erre Stuart Hilton 1990-ben elindult csoportjával Kolozsvárra, kis busza befutott a Báthory középiskola udvarára. A Báthory és Stuart Hilton iskolája között testvériskola-kapcsolat alakult ki. Évente találkoztak, egyikben ők jöttek ide, mindig új és új megvalósítandó tervekkel /pénzt hoztak egy tanterem újonnan bútorozására stb., másik évben tizenöt-húsz báthorista diákot hívtak meg Angliába, fizették a repülőjegyeiket is. Stuart Hilton azóta is minden évben eljön, de nem üres kézzel. /Löwy Maya: Egy igaz barát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./"

"Pákéban dec. 22-én a református gyülekezet, a faluközösség és a faluból elszármazottak felidézték a százesztendős kolozsvári Mátyás-szobor talapzata tervezőjének emlékét. Pákéi Pakey Lajos építész életét és munkásságát Kisgyörgy Zoltán ismertette. Jelen volt Márkos Ervin, a Pakey tervezte fogarasi unitárius templom szórványlelkésze. Pákéban leleplezték a templom belső falán elhelyezett Pakey-emléktáblát, melyen a Pakey-portré Péter Alpár sepsiszentgyörgyi fiatal képzőművész munkája. Az emléktábla szövege a következő: "A faluból származó / Pákéi Pakey Lajos / 1853-1921 / műépítész emlékére. / A kolozsvári Mátyás-szobor / centenáriumának alkalmából / (1902-2002)". /(Kisgyörgy): A tűz szüntelen égve maradjon... Pákéi Pakey Lajosra emlékeztek Pákéban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./ "

"A magyar, ukrán és zsidó kisebbséget sértő cikke miatt az érintett három közösség máramarosszigeti szervezetei perelni készülnek a Ziarul de Sighet főszerkesztőjét. Vasile Tivadar főszerkesztő több ízben valótlan, a kisebbségekre nézve sértő dolgokat közölt. "Sokan elfelejtik, hogy 12 év alatt - amióta demokrácia van az országban - két kisebbségi iskola nyílt meg, miközben a többségért, vagyis a románság számára semmit sem tettek" - írja Tivadar. A cikk címe egyébként Mit akartok még? Nem szégyellitek magatokat? "Míg a városháza közpénzekből biztosítja a kisebbségi tanintézmények gondtalan működését, a szigetiek víz és fűtés nélkül maradtak." A főszerkesztő a magyarokat támadta: "Egy magyar nyelvű adásban, mely Máramarosszigetről szólt, elhallgatták, hogy a város 5 milliárd lejt áldozott a magyar iskola korszerűsítésére. Hangsúlyozták ellenben, hogy Tőkés László református püspök 25 millió lejt adományozott, míg Markó Béla RMDSZ-elnök 10 iskolatáblát hozott magával" - folytatja a cikk írója. Pesek Zoltán, a magyar iskola munkálatai pénzügyeinek adminisztrálására alapított Leövey Klára Egylet elnöke, az állítja, az állam csupán egymilliárdot fektetett be a tanintézménybe. "Ugyanakkor a költségvetés-kiegészítésből 150 millió lej készpénzt szavazott meg számunkra a helyi tanács" - tette hozzá az elnök. "Nagyon felháborító, amit Tivadar írt - mondta a Krónikának a történelmi Máramaros RMDSZ-szervezet elnöke, Gerstmayer József. - Nincs kizárva, hogy törvényszékhez fordulunk" - jelentette ki Gerstmayer. Zahoránszki Mihály alpolgármester az önkormányzatot érintő támadásokat sérelmezte. "Nem tudom, miből gondolja, hogy ötmilliárdot kapott az államtól vagy az önkormányzattól a Leövey Gimnázium. Levelet fogalmazunk meg az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel együtt, melyben hibaigazítást kérünk a szerzőtől, ugyanakkor felkérjük, kérjen bocsánatot a szigeti magyarságtól. Ha ez nem történik meg, bepereljük Tivadart" - jelentette ki Zahoránszki. A cikk szerzője értetlenségét fejezte a történtek miatt. "Én magam is magyar származású vagyok. Nem értem, mi a bajuk a vezetőknek. A Máramaros Megyei Tanfelügyelőségtől tudom, hogy ötmilliárd lejt fektetett bele az iskolába - mondta Vasile Tivadar. - Én a valóságot vázoltam, ami természetes, hogy nem tetszik a kisebbségek képviselőinek" - mondta a főszerkesztő. /Pesek Attila: Fellázadtak a helyi kisebbségek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./"

"Farkas Wellmann Éva /sz. Marosvásárhely, 1979/ Itten ma donna választ című első verseskönyvét az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idén Méhes György-debütdíjjal jutalmazta. Az előző két díja, a Látó-nívódíj és a Mikó András-díj is fontos volt a maga idejében, jelentette ki. Kötetében többnyire szonettek vannak. A kötött forma a széteső mondanivalót szabályozza, mondta.Nem hisz abban, hogy létezik "női líra". A 90-es évek elején-közepén megindult egy nagy nemzedéki rajzás a fiatal erdélyi irodalomban, az Előretolt Helyőrség-hullám. Azóta nem történt ilyen jellegű, nagy hatású váltás az irodalomban. A legújabb nemzedékeket már nehezebb elkülöníteni egymástól. A fiatal erdélyi irodalom széttöredezett, de ez egyfajta letisztulási folyamatot is jelez. A durvább, polgárpukkasztó témák háttérbe szorultak, az irodalom konzervatívabbá vált. /Papp Attila Zsolt: "Konzervatívabbá vált az irodalom". = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./"

"Életének hetvenharmadik esztendejében elhunyt Ács Alajos színművész /Braila, 1930. júl. 28. - Szatmárnémeti, 2002. dec. 26./, az elmúlt öt évtized erdélyi magyar színjátszásának meghatározó alakja. 1956-tól Szatmárnémetiben játszott, 1969-től tíz éven át a szatmárnémeti színház igazgatója volt. Pályája során több mint száz főszerepet játszott. Az összmagyar színjátszás és kultúra érdekében kifejtett munkásságát 1995-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével tüntették ki, de megkapta az EMKE Kovács György-díját és a Harag György-emlékplakettet is. 2000-ben Szatmárnémeti város díszpolgárává avatta. Ács Alajostól a Szatmárnémeti Északi Színház előcsarnokában felállított ravatalnál vehetnek végső búcsút tisztelői, innen kísérhetik utolsó útjára. /Elhunyt Ács Alajos. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./"

"Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének román küldöttsége a testület 2003. januári ülésszakán a kedvezménytörvényről készült jelentés sürgősségi eljárásban történő megvitatását kéri - jelentette be Prisacaru, a román delegáció vezetője. Prisacaru szenátor suceavai sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényről készült Jürgens-jelentést meg kell vitatnia a parlamenti közgyűlésnek, mivel eddig mindezt számtalanszor elnapolták. A szenátor szerint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének még azelőtt véleményt kell nyilvánítania a kedvezménytörvényről, hogy a magyar kormány módosítaná a jogszabályt. Adrian Nastase kormányfő november végi budapesti látogatása alkalmával megállapodás született arról, hogy a kérdésről a román és a magyar külügyminiszter folytat majd tárgyalást. Az első megbeszélés már megtörtént, és a további részletekről jövőre egyeztetnek. /R. Sz.: Prisacaru sürget. A kedvezménytörvényről tárgyalna a szenátor. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"A türei magyarok hűségét viszonozta Patrubány Miklós karácsony másodnapján, amikor a faluközösség ismételt meghívását elfogadva, Kossuth-emlékzászlót adományozott Türének. A kalotaszegi Türe négyszáz lelket számláló magyar közösségének több mint tíz százaléka a Magyarok Világszövetségének tagja. László György, a türei születésű MVSZ-küldött, átadta az MVSZ emlékzászlaját Varga Zoltán református lelkésznek. /Kossuth-emlékzászlót kapott Türe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./"

"Fél évszázados gyakorló pedagógusi pályafutásom alatt gyűlt össze az e kötet nagyobb részét kitevő "vidám anyag" - írta Gub Jenő, Szovátán élő tanár. Gub Jenő biológia-földrajz szakos tanári képesítést szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. A népi orvoslással, gyógyászattal foglalkozó sorozata elérkezett ötödik darabjához, a kötet nemsokára jelenik meg az Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában. Mostani könyve /A meleg égövön hideg van. Vaklátás, nagyüzemi garázdálkodás, ricinussal kent képességek. Kiadja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, Debrecen, 2002/ kisiskolások, diákok ki- és elszólásait, rögtönzésekből, pótvizsgai, felvételi és érettségi vizsgai dolgozatokból "kiemelt" aranymondásokat, -köpéseket, diákköltészeti "remekeket", dalokat, verseket, vicceket is tartalmaz. /B.D.: A meleg égövön hideg van. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./"

"Egy esküvő és kilenc temetés - ez két év mérlege a 220 lelket számláló ploiesti-i Református Szórvány Egyházközségben. Hozzájuk tartoznak a craiovai, pitesti-i, Rimnicu Vilcea-i, Tirgu Jiu-i hívek is, együtt alkotják a ploiesti-i Református Szórvány Egyházközséget. A többnyire vegyes házasságban élő ploiesti-i magyarok csak a református istentisztelet idején válthatnak néhány szót anyanyelvükön. Nem könnyű a Bíró Tivadar református lelkész dolga sem, aki több száz kilométert utazik a szórványgyülekezetekhez. Karácsony előtt az imateremben tizenhárman hallgatták az igét. Ploiesti központjában egyszintes épület ad otthont a református parókiának. A házon található a megyeszékhely egyetlen kétnyelvű, magyar-román táblája is, amely a református lelkészi hivatal létét hirdeti. A 19. század közepén mintegy 250 református lelket tartottak nyilván Ploiesti-en, akik főleg a szezonmunka miatt érkeztek. Bíró tiszteletes két éve szolgál Ploiestiben. A Bíró tiszteletes felügyelete alá tartozó egyházközség több megyét foglal magában. Főleg azóta, hogy Rimnicu Vilcea-i lelkésztársa októberben Ausztráliába vándorolt. A szórványközséghez tartozó református gyülekezetek az elmúlt tíz év során jelentősen megfogyatkoztak. Miközben 1992-ben Prahova megyében még jelentős számú reformátust (és közel ezer magyart) tartottak nyilván, addig idén már csak 654-en vallották magukat magyarnak a megyében, és 220-an reformátusnak. Arges megyében, és itt főleg Pitesti-en jelenleg 1543 magyar nemzetiségűt tartanak nyilván, ebből ezer lélek római katolikus, 115 pedig református vallású. A 220 ploiesti-i református közül ellenben csak hatvanat sikerült megtalálni a tiszteletesnek. Prahova megyében és Pitesti-en például negyvenen, Rimnicu Vilceán 80-an, Craiován pedig ötvenen kérvényeztek magyar igazolványt. /Rostás Szabolcs: Egy esküvő és kilenc temetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"Megjelent Méhes György: Szép szerelmek krónikája /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, Századvég, Budapest, 2002/. Méhes György műveit sorozatban jelenteti meg a két kiadó, ez a sorozat hetedik darabja. Családi krónikáról van szó. Szülő, nagyszülő, dédszülő, nagybácsi, nagynéni jelenik meg a könyv lapjain. A szerző vallja: "Örömmel tölt el, hogy szüleimnek is része volt abban a nagy adományban, hogy kettejük kapcsolata nem hirtelen föllángoló, majd elhamvadó szenvedély, hanem lélektől lélekig, sírig tartó boldog szerelem volt. Nem tudok betelni azzal, mennyire szerették egymást. Ezt ismétlik, így dédelgetik egymást naponta váltott leveleikben. Ilyen szerelem, ilyen boldogság még nem volt soha, vallják." "Sohasem engedték el egymás kezét." /Sándor Boglárka Ágnes: A legszebb érzések krónikája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./"

"Újra kiadta, bővített formában a Kalotaszegi kalauzt az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvári Osztálya. Kalotaszeg néprajzilag legjelentősebb települései külön-külön is szerepelnek a kötetben. /Németh Júlia: Útmutató a szép tájak kedvelőinek. Harmadszor is: Kalotaszegi kalauz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./"

"Rasim Ljajic jugoszláv kisebbségügyi miniszter és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára dec. 27-én Belgrádban parafálta a jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodást, amely biztosítani hivatott a két ország területén élő kisebbségek nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási identitásának megőrzését és kibontakozását. A szerződés parafálásánál jelen volt a többi között Lásztity Péró, a magyarországi országos szerb önkormányzat vezetője, Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes. Ljajic hangsúlyozta, hogy az egyezmény a jelenleginél még jobban védi majd a kisebbségek jogait. Szabó nagy sikernek mondta azt, hogy az egyezmény rendelkezik az önkormányzati és autonóm formákról, illetve első ízben szó van benne a kisebbségi és egyházi közösségek kisajátított javainak visszaszolgáltatásáról. Fontosnak nevezte azt is, hogy a megállapodással életre hívott kormányközi vegyes bizottság által magasabb szintre kerül majd a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések intézése és a kisebbségi jogok érvényesítésének ellenőrzése. "A megállapodás egyben jó üzenet Európának" - mondta Szabó. /Salamon Márton László: Szabó Vilmos: Üzenet Európának. Jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"Dec. 28-án ismeretlen személyek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdély akarunk. Bukarest éljen meg nélkülünk. Nekünk nincs szükségünk sem Bukarestre, sem Moldvára, sem Havasalföldre. Az erdélyi vegyes lakosság meg tud élni egymás között békében. A szegénységet Bukarestnek köszönhetjük, mert elviszik minden pénzünket, amit mi keserves munkával keresünk." - áll többek között a szórólapon. A szerzők azt szeretnék elérni, hogy dec. 31-én a fentiekkel egyetérők menjenek ki az utcára és kiáltsák: Erdélyt akarjuk! Teodor Pop-Puscas városi rendőr-főfelügyelő beszámolt arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) karöltve információt gyűjtenek az akció szervezőinek azonosítására. Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke elhatárolódott az akciótól. /K. O.: Kolozsvári provokáció a független Erdélyért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"Az idei esztendőt, amely teljes nyitottságot hozott a román-magyar kapcsolatokban, méltán lehet a két ország közötti diplomácia csúcsévének nevezni - jelentette ki Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete. Mádl Ferenc magyar államfő hivatalos romániai látogatása mellett két miniszterelnöki találkozó volt, Kovács László magyar külügyminiszter kétszer járt Bukarestben, s több más miniszteri találkozót is tartottak. A nagykövet szerint a kétoldalú kapcsolatokat nem befolyásolják, hogy Magyarországon tiltakozások voltak amiatt, hogy Adrian Nastase román kormányfő Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel együtt vett részt a román nemzeti ünnep alkalmával rendezett budapesti fogadáson. /Elégedett a budapesti román nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"Az 1989-es fordulat óta a terheket kizárólag a dolgozók, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, tehát a kisjövedelműek vállára hárították. A demokrácia nagy ígéretei hazug fogadkozások maradtak, miközben egy szűk réteg (jórészt a mindenkori politikai hatalom köpenyegforgató klientúrája) mérhetetlenül meggazdagodott. A szegény rétegek jogainak és érdekeinek védelme eddig egyetlen politikai hatalomnak sem volt célkitűzése. Ez alól nem kivétel, sajnos, az RMDSZ sem. Mindezek miatt az RMDSZ keretében megalakítják a Demokratikus Újbaloldal platformját, hogy képviseljék a szegény sorsú magyarok érdekeit. A Demokratikus Újbaloldal túllépi a hagyományos baloldal korlátait. A demokratikus Újbaloldal soraiba szólítja mindazokat, akik a fenti törekvéseket a magukénak vallják, tehát a keresztényszocialistákat, a szociálliberálisokat, a szociálökológusokat, a szocialistákat és a reformkommunistákat is. A Demokratikus Újbaloldal elítéli az RMDSZ szervezeti egységének megbontását. A Demokratikus Újbaloldal a szociális piacgazdaság kiépítésének híve. A ráfizetéses állami vállalatokat el kell adni vagy csődeljárással fel kell számolni, természetesen az alkalmazottak preventív átképzése és másutt történő elhelyezése mellett. A reprivatizáció kérdésében támogatják az állami tulajdonba vett közösségi és egyházi javak visszaszármaztatását, kivéve azokat a földterületeket, amelyek a földreform során kisparaszti tulajdonba kerültek. A Demokratikus Újbaloldal elutasítja a hitélet bármiféle korlátozását. A romániai-erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit jogosnak tekintik, ezt a törvény által garantált kultúrautonómia kivívásával lehet elérni. A magyar nyelvű állami egyetem visszaállításának követelése szükséges és jogos. Amíg ennek politikai és pénzügyi feltételeit meg lehet teremteni, támogatják azt az elképzelést, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, de általában a vegyes nemzetiségű vidékek főiskoláin is magyar nyelvű tagozatok, esetleg fakultások létesüljenek. /Neményi József Nándor: A demokratikus újbaloldal szándéknyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe meg különös alcíme kiegészíti és magyarázza is egymást. (Kapu Könyvek, Budapest, 2002.) Zömmel a trianoni határok menti utódállamok kisebbségi létében megrokkant magyarságának magára találását leíró, huszadik század végi utazások ezek. Megjelenik tehát egy új irodalmi (riport) műfaj: a kisebbségi utazások. Beke György őrjáratra indult. Főként Szerbiába, Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, Szlovákiába. Az Erdélyből származó író azonnal megérti a kárpátaljai ruszin vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, az elűzött németek honvágyát is. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, e század összes békeszerződései, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben." A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. - A román állam nem veszi szívesen az önálló anyanyelvű iskolákat. Az államosított magyar közösségi vagy egyházi épületek visszaszolgáltatása - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, bár már tövény van a visszaszolgáltatásokra. A nyomáskészség hiányzik az RMDSZ vezetőiből, írta Gajdos Balogh Attila. A szolgalelkű megalkuvásban mutatható ki az alapvető különbség például egy Markó Béla és egy Király Károly között, szögezte le. Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszorult a vezetésből. Tokay György például újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc, egykori telefonlehallgatós szekus tiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. Ugyancsak Péter Ferenc szerint Verestóy egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló: 1998. dec. 1., 8. és 15-i szám.) Kivizsgálta valaha valaki ezeket az állításokat? Vagy Péter Ferencnek van igaza, aki szerint az RMDSZ-tagokat nem ellenőrizte soha senki, oda bárki beléphetett, s a szervezet a besúgók, ügynökök, szekusok valóságos átjáróháza, akik ma is zsarolhatók, s a főhatalom sok mindent elérhet általuk... Frunda Györgyről csak annyit, hogy ügyvéd létére nem vállalta Tőkés László védelmét, amivel aztán Kincses Előd "kompromittálta" magát Ceausescu előtt. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások - és néhány javaslat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28. folyt: dec. 30./"

"Karácsony elő napján indította be szolgáltatásait a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) erdélyi tükörszervere. Ettől a pillanattól kezdve az erdélyi olvasók nagy része (főleg azok akik a RoEduNet egyetemi hálózat által kapcsolódnak az internetre) könnyebben tudja elérni a MEK-et a következő címen: www.mek.ro. A szerver az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) adománya. A szervergép jelen pillanatban a Kolozsvári Műszaki Egyetem RoEduNet központjában kapcsolódik az internetre. /Égly János egly@internet.ro: Kolozsváron a Magyar Elektronikus Könyvtár tükörszervere. Idén Erdélyt sem kerülte el "a karácsonyi könyvtáros angyal". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Magyarországon már évekkel ezelőtt elindult a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) programja. A MEK 1994 óta gyűjti, feldolgozza s szolgáltatja az interneten a magyar vagy magyar vonatkozású, alapvetően tudományos, oktatási vagy kulturális témájú dokumentumokat. Az elektronikus könyvtár főként a már elektronikusan meglévő dokumentumok gyűjtését tudja vállalni. A könyvtár elérési címe az interneten: www.mek.iif.hu. A könyvtár használata ingyenes. Jelen pillanatban majdnem 5 000 kötettel rendelkezik. 2001-ben a MEK határon túli magyar szervezetek ösztönzésére elkezdte a határon túli magyar elektronikus könyvtárak létrehozását. /A Magyar Elektronikus Könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"Dec. 28-án Temesváron leleplezték Székely László, a százhuszonöt éve született temesvári főépítész emlékét megörökítő domborművet /Kligl Sándor szegedi szobrászművész, valamint Andrási Sándor temesvári kőfaragó munkáját/ a Műszaki Egyetem épületén, az egykori Kegyesrendi Főgimnázium homlokzatán. Székely László otthona jelenlegi tulajdonosainak elutasították a bronzplakett lakóházukon történő elhelyezését, ezért választották a Műszaki Egyetem néhány fakultásának, illetve a Gerhardinum Római Katolikus Gimnáziumnak helyet adó, Székely László tervezte belvárosi épületegyüttest. Annak idején Székely László munkássága révén Temesvár újjászületett. /Gurzó K. Enikő: Üzenet a mának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./"

"A tordai Petőfi Társaság a Népfőiskola keretében dec. 15-én könyvvásárt szervezett az IKE teremben. Másnap Molnár Bodrogi Enikő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-finn szakos tanára "Nyelvhasználat és jog" című előadását tartotta meg. Dec. 20-án Keszeg Vilmos következett, Kossuth Lajos a népi kultúrában címmel. Amerikában 1902-ben, 1928-ban és 1990-ben emeltek szobrot Kossuth tiszteletére. Nagy Albert, a Petőfi Társaság elnöke jelezte, hogy összeállítják a népfőiskola jövő évi programját. /Ladányi Emese-Kinga: Kossuth-évet zárt a tordai népfőiskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"A napokban jelent meg Varga Attila Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő kötete. Címe: Nulla pax sine iustitia /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ ami annyit jelent, hogy nincs békesség igazság nélkül. Amint arra a latin cím is következtetni enged, jogtudományi, jogfilozófiai írásokat tartalmaz a kötet. De ezt alcíme is jelzi: Írások, elemzések, töprengések a kisebbségvédelmi jogról és politikáról. /Varga Attila könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 30./"

"Dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke összegezte a 2002-es év fő megvalósításait: a Bolyai Farkas Líceum elindult a "visszamagyarosodás" útján; év végére 82-85 %-os lesz a birtoklevelek kiadásának aránya. A sikertelenségek között említette: nem sikerült elérni, hogy a Calarasilor utca visszakapja Kossuth Lajos nevét, bár több mint egy éve döntött erről a városi tanács. A 2003- as év feladatai közé sorolta, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen és a Petru Maior Tudományegyetemen végre létrejöjjenek az önálló magyar szakok. Borbély László országos alelnök, parlamenti képviselő számolt be arról, hogy lezárultak az RMDSZ kongresszusi jelölő gyűlések. Az alapszabályzat-módosító bizottság véglegesítette jelentését, látványos változások nem lesznek, de mindenképpen javaslatot tesznek a belső választások és a tiszteletbeli elnök helyzetének rendezése ügyében. Január 15-e után széleskörű vitára bocsátják a módosító javaslatokat. Borbély szerint az idei protokollum 89 pontjából 80 megvalósult, viszont Kolozsváron és Marosvásárhelyen rendezni kell az egyetemek ügyét. Az orvosi és gyógyszerészeti egyetem rektorátusával tárgyaltak, eredmény még nincs. A Petru Maior Egyetem rektora "még gondolkozik"... (Immár 13 éve gondolkozik, és többször nyilatkozott arról, hogy nincs szükség magyar oktatásra az egyetemen.) /Máthé Éva: "Nem vagyunk a Romániai Magyar Mazochisták Szövetsége!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ "

"Több ízben is lemondott rólunk az Anyaország", állapította meg közleményében Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Kinek jó mindez? - tette fel a kérdést Tőkés László, válaszolva is: elsősorban egyedül és legfőképpen Romániának, másodsorban látszólag az európai integráció forgatókönyvét megszerkesztő és lerendező nagyhatalmaknak, harmadsorban pedig a múltjukat átmentő, a rendszerváltozást saját hasznukra fordító volt kommunistáknak, a történet kárvallottja viszont az egész magyar nemzet. Tőkés László leszögezte: a közös budapesti ünneplés végső soron azt jelenti, hogy Erdélyt, a romániai magyarságot szoros internacionalista és kozmopolita együttműködéssel mind Budapesten, mind Európában végképp le akarják írni. Ebben az összefüggésben az integráció Magyarország és az elszakított területek újabb Trianonja, a trianoni és a párizsi békediktátumok végső megpecsételése lehet. "Még a vak is látja, hogy miközben a román-magyar kapcsolatok egyre inkább javulnak, ezzel együtt pedig az RMDSZ kormányban és kormányközelben egyre hatékonyabban, egyre eredményesebben és egyre sikeresebben politizál, az európai fórumok pedig Románia modellértékű kisebbségpolitikájával egyre elégedettebbek, ezzel szemben a romániai magyarság helyzete egyre kilátástalanabbá válik, pusztulásának, térvesztésének, sorvadásának az utóbbi tíz évben regisztrált adatai csak a XVI-XVII. századbeli török-tatár-Habsburg dúlások, népirtások adataihoz foghatók. Ez az üzenet nemcsak Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros megtizedelt népéhez, hanem az egész magyar nemzethez szól." A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök viszont a mai erdélyi magyarság - belső - önrendelkezési jogáról feledkezik meg, melyet tíz évvel ezelőtt a Kolozsvári Nyilatkozat hirdetett meg, majd az RMDSZ programja szentesítette. Ennek szellemében az RMDSZ gyászmagyar képviselőinek a budapesti ünneplésen való részvételre nem volt nemzeti felhatalmazásuk. Az Adrian Nastase vezette román küldöttség tagjaiként nem az RMDSZ tagságát, nem az erdélyi magyarságot, hanem a román hatalmat képviselték. Markó Bélának erkölcsi és politikai kötelessége elhatárolódni ettől, amennyiben pedig erre nem kerül sor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának, megrendezése esetén pedig a Szövetség Kongresszusának volna kötelessége állást foglalni. /Tőkés: Lemondott rólunk az Anyaország. Üzenet Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"

"Dec. 30-án a Komédiaszínház című előadás végén került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós Vándordíj átadására. A díjat a színház Művészeti Tanácsa ítéli oda a lezárult évad legjobb művészi teljesítményéért. A díjat idén Dimény Áron színművész vehette át kiemelkedő alakításaiért - Unoka (S. Mrozek: Károly), Manus (Brian Friel: Fordítások), Kobak (Schönthan-Kellér: A szabin nők elrablása), A Halál táncosa (Éjszakák az Ezeregyből), Chanán (Anski nyomán: Fehér tűz, fekete tűz) valamint Ádám (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban). /Bánffy Miklós Vándordíj Dimény Áronnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./"

"Bár minden év szeptemberében újra és újra megpróbálják szítani az ellenséges hangulatot az Ippre látogató politikusok, a település magyar és román lakói megtanulták: ki kell bírniuk egymás jelenlétét. A magyar többségű Ippot hét évvel ezelőtt a román nemzet mártírtelepülésévé nyilvánították, egy 1940-ben elkövetett mészárlás miatt. Hét éve a román parlament kibocsátotta azt a törvényt, amellyel a Szilágy megyei Ipp és Ördögkút falvakat mártírtelepüléssé nyilvánították. Azóta minden év szeptember 14-én megemlékeznek a faluban a központi emlékműnél, amelyet még a nyolcvanas években emeltek. A hivatalosságok, a megyei tanács, prefektúra, a polgármesteri hivatal és ortodox egyház képviselőin kívül ilyenkor egy történelemtanár eleveníti fel az 1940-ben történt eseményeket. Észak-Erdély visszatérése után alig egy héttel levélbomba áldozata lett két magyar honvédtiszt, akik történetesen Ippen tartózkodtak. Az akkor Magyarországhoz tartozó faluba bosszúkommandót vezényelt a magyar hadsereg: 1940. szeptember 14-én katonák lepték el a települést, kivezényelték házaikból a román lakosságot, és gyerekeket, nőket, öregeket sem kímélve mészároltak. Az öldöklésnek 157 áldozata lett, a legfiatalabb egy alig 3 hetes csecsemő, a legidősebb egy 80 év fölötti férfi volt. Emléküket nemcsak a falu központjában emelt obeliszk, hanem a temetőben levő tömegsír és annak felirata is őrzi. Hasonló események történtek Ördögkúton is. Ipp közel négyezres lakosságának kétharmada magyar - közölte Salánki Sándor polgármestertől, aki az RMDSZ színeiben került az öt faluból álló község élére. "A falu többségi magyar lakói is sajnálják az akkori eseményeket, a román lakosság viszont tudja, hogy nem a szomszéd magyar volt az, aki 40-ben lemészárolta a rokonságát, így nincs gond az együttéléssel" - mondta Salánki, aki szépnek nevezte az évenkénti koszorúzásokat, a vele együtt járó ortodox szertartást és a katonai parádét. A templom udvarán megtépázott első világháborús emlékmű áll; csupán a kettőskereszt és a hármashalom maradt rajta épen, a márványtáblát, amelyen Vörösmarty Szózatának első néhány sora volt olvasható, rég eltüntették. A polgármester szerint a község ebben az évben szándékszik az emlékművet felújítani, de az eredeti felirat helyett a két világháborúban elesett ippi hősök nevét vésik majd a táblára. "Már nem aktuális a Szózat, a Hazádnak rendületlenül légy híve..." - mondta Salánki. /Lukács János: Együttélés egy Szilágy megyei mártírfaluban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./"

"Nem döntötték még el a Reform Tömörülés platform vezetői, hogy részt vesznek-e az RMDSZ január végére összehívott kongresszusán, jelezte Toró T. Tibor platformelnök. Toró T. Tibor végiglátogatja a platform szervezeteit, és azt követően alakítja ki álláspontját. /Gazda Árpád: Toró T. Tibor kivár. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./"

"Gyergyószentmiklóson a nemrég létrejött Dr. Csíky János Egyesület, valamint a Hegyesi János Egyesület tartalmas eseménynaptárt állított össze 2003-ra. Az összeállításban oroszlánrészt vállalt az egyesület elnöke, Kercsó Attila költő, nyugalmazott orvos. Januárban Gereőffy Ferenc, az Erdélyi Kárpát-Egyesület gyergyói szakosztályának elnöke az EKE célkitűzéseiről beszél majd. /Gergely Edit: Előadás-sorozat Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./"