"A Tordai Népfőiskola Helytállásról-2002 témájú rendezvénysorozatán dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár Kossuth Lajos a népi emlékezetben címmel tart előadást. A tordai Petőfi Társaság szervezte rendezvény dec. 20-án lesz. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Dec. 18-án Temesváron a prefektúra nagytermében első ízben osztották ki az életműdíjnak számító Pro Cultura Timisiensis emlékplakettet. Bodó Barna, a Művelődési Bizottság elnöke és Dan Ioan Sipos, a Megyei Tanács elnöke adták át a megbecsülést kifejező díszoklevelet és bronzplakettet. A kitüntettek között egy magyar van, Ferenczy Annamária, a Csiky Gergely Színház művésznője. Majának, ahogyan Temesváron nevezik kollégái, szinte soha nem volt magánélete, személyes problémái mindig a művészi "kötelesség" után következtek. A művésznő 1949-ben karénekesként kezdte pályáját Kolozsváron, az Állami Magyar Operánál, majd a színművészeti elvégzése után 12 évig a nagyváradi színtársulat tagja volt. 1965 óta folyamatosan Temesváron játszik, nyugdíjasként is fiatalos energiával vállal szerepeket, rendez egyéni műsorokat. Egyformán otthonosan mozog ma is zenés és prózai darabokban is. /Szekernyés Irén: Nyolc művészt tüntettek ki a Pro Cultura Timisiensis plakettel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./"

"Romániában egyes felmérések alapján 2000, mások szerint mintegy 5000 gyermek él az utcákon. Kolozsváron körülbelül 200 gyermek él az utcán. A Kolozs megyei gyermekvédelmi hatóság felmérése szerint az utcagyerekek 52 százaléka roma, 38 százaléka román, 9 százaléka pedig magyar. A kolozsvári utcagyerekeknek mindössze egy százaléka árva, a többinek legalább egyik szülője életben van. Elterjedt jelenség, hogy a szülők küldik az utcára a gyermekeiket kéregetni. A gyerekek 66 százaléka a kéregetés során szerzett "javakból" tartja fenn magát, 5 százaléka lop, 20 százaléka pedig valamilyen munkát végez: szélvédőt mos, virágot, vállfát árul. A Keresztény Alapítvány az Utcagyermekekért Kolozsváron több mint 40 hajléktalan kiskorúnak biztosít szállást, ruhát, oktatást és meleg ételt. /Gálffy Attila: Akiknek otthonuk az utca. Csupán egy százalékuk árva. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Reméli, írta Molnos Lajos, hogy Medgyessy Péter, Magyarország miniszterelnöke dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, Budapesten, a Kempinski Szállóban őszintén és szívből gratulált Adrian Nastasénak, Románia miniszterelnökének (s személyén keresztül az egész román népnek), ahhoz, hogy annak idején Romániának sikerült bevetetnie a békeosztó és országcsináló gőgös győztes nagyhatalmakkal a Gyulafehérvári Nagy Maszlagot, rátennie a kezét Magyarország jókora darabjára: az egész Erdélyre, valamint a Partiumra és a Bánságra, meg az úgynevezett történelmi Máramarosra is, annak szépszámú magyarságával együtt. Reméli azt is, hogy Trianon és a párizsi békekötés örömös évfordulóit is ezután együtt fogja a két miniszterelnök megünnepelni. /Molnos Lajos: Törmelék. Kitépett irkalapok - 23. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Nemrég Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar-román stratégiai partnerségi nyilatkozattal és a státustörvénnyel szemben tanúsított magatartásával Románia bebizonyította, hogy nem alkalmaz kettős mércét. Éppen Nastase beszél kettős mércéről? Aki most Gojdu-vagyont követel vissza úgy, hogy az ennek sokszorosát kitevő magyar vagyonok visszaszolgáltatásáról hallani sem akar? Két kötet is megjelent az elmúlt időszakban, amely ezekkel foglalkozik: Vincze Gábor: Magyar vagyon román kézen, és Lipcsey Ildikó: CASBI. A kötetek vaskossága is elárulja, hogy tekintélyes vagyonról van szó. Persze ezek visszaszolgáltatásáról vagy a kárvallottak kárpótlásáról nem esik szó, pedig kölcsönösen mondott le ezekről a két állam. A Gyulafehérvári Nemzetgyűlésen vállalt ígéreteket a román állam megalakítása alapelveinek nyilvánított, és amelyek betartását Románia a nemzetközi közösség előtt vállalta, de soha be nem tartotta. Az ígéret be nem tartását nem illik ma firtatni. Ma egy szerződésbeli írásban vállalt, be nem tartott ígéretnek csupán az említése is nacionalista szélsőségességet, irredentizmust, horthyzmust, fasizmust stb.-t jelent a román közélet és a magyar baloldal szerint. A diszkrimináció típusainak összes formája megtalálható Romániában: a törvényes, hivatalos diszkrimináció implicit vagy explicit formáit és az intézményesült diszkriminációt egyaránt. Az elsőre példa már az ország alkotmánybeli egységes nemzeti államként való meghatározása. A tanügyi törvényekben számtalan példát van erre vonatkozóan (pl. magyar osztályok létrehozására kötelező bizonyos létszám, míg a románokéra nem, a történelem, földrajz románul oktatása, a román nyelv anyanyelvként való oktatása, számonkérése stb.). A diszkriminációra az élet szinte minden területéről hozható példa. Sok helyen a mai napig is egy magyar név, a magyar beszéd sorompót jelent, települések esetében pedig a magyar többség megkülönböztetését vonja maga után, ami a központ által kiutalt pénzösszegekben is megnyilvánul. Sorompót jelenthet a szakmai érvényesülés terén, a különböző engedélyek megszerzésében, de akár az egyes szakmákba való belépéshez is már a "belépő jegy" feltétele a román nemzetiség (például diplomácia, a belügy egyes területein). A magyar tankönyvek hiánya, az egyetemalapítás helyzete, a magyar bölcsődék hiánya. A katonaságnál is diszkrimináció érvényesül. Törvény szerint, ahol a 92-es népszámlálás eredményei szerint a kisebbségek számaránya eléri a 20%-ot, ott használhatják az anyanyelvüket a közigazgatásban. Herédi Zsolt egyetlen helyen sem hallotta, hogy az alkalmazottakat kötelezték volna arra, hogy magyarul megtanuljanak, vagy elbocsátották volna őket, és magyarul tudókat alkalmaztak volna. Ha egyetlen ilyen eset lett volna, azt a román sajtó már rég szétkürtölte volna. /Herédi Zsolt: Mérce " román kormány" módra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Távolodik egymástól az Iliescu államfő és a Nastase miniszterelnök előrehozott választásokról és kormányváltásról kialakított álláspontja. Ion Iliescu dec. 19-én kijelentette: Adrian Nastase dolga, ha le akar mondani miniszterelnökségi tisztségéről. Ion Iliescu és Adrian Nastase között valóságos nyilatkozatháború dúl, Románia első két embere naponta ellentmond egymásnak. A parlament előtt mondott beszédében Ion Iliescu továbbra is a kormányátalakítás eshetőségét hangsúlyozta. Ezzel szemben Adrian Nastase ötletét folytatva Mircea Geoana külügyminiszter a kormány nevében kifejtette, szolidaritást vállalnak egy esetleges kormánylemondással. "Ez a döntés a kormány dolga, amelyet egységesen vállalunk" - mondott ellent Iliescunak a külügyi tárca vezetője. Ion Iliescu "sokkterápiát" hirdetett a korrupció ellen. Nastase miniszterelnök az előrehozott választások mellett kardoskodik. /Incze Ferenc: Iliescu nem bánja. A kormány szolidaritást vállal Nastaséval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"A magyar iskola létrehozása ellen szavazott Szilágysomlyón az önkormányzat. Egyetlen román tanácsos sem szavazta meg Szilágysomlyón az RMDSZ-es városatyák által beterjesztett határozattervezetet, amellyel önálló magyar iskola létrehozását hagyták volna jóvá. Előzőleg 218 szülő, 33 tanár és 773 magánszemély kérvényezte a magyar tagozat különválasztását. A vegyes tanintézményben most négyszáz magyar diák tanul. A magyar iskola legelszántabb ellenzője Octavian Gutu, Szilágysomlyó kormánypárti polgármestere, egykori Szilágy megyei főtanfelügyelő, aki szeparatizmusnak minősítette a két nemzetiséghez tartozó diákok különválasztását. Erdei János RMDSZ-es tanácsos kijelentette: nem hagyják annyiban a dolgot, a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé terjesztik az ügyet. A szilágysomlyói magyarság kezdeményezését Vida Gyula Szilágy megyei RMDSZ-es képviselő, valamint Seres Dénes szenátor is támogatta. Seres nem tartja célravezetőnek a tiltakozást, mivel a konfliktus kiélezése nem vezetne eredményre. Ioan Driha Szilágy megyei főtanfelügyelő szerint a jelenlegi állapotok egyeznek a tanügyi törvényben foglaltakkal. /Deák Zoltán, Salamon Márton László: Szeparatistának címkézik a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"Tizenhárom évvel azután, hogy a túrterebesi lakosok elkergették a faluból a romákat, ismét a cigányok okozta botrányok borzolják a kedélyeket a településen. Koczán Levente polgármester szerint újabb konfliktust okozhat, hogy a megyei önkormányzat előírása alapján minden községben alkalmazni kell egy romareferenst, aki a helyi cigányok érdekeit képviseli az önkormányzatban és a megyei szervezeteknél. A Gyapjas és a Páter klánok közötti viszály miatt azonban a túrterebesi romatelep lakói két táborra szakadtak, így bárki kapja meg az állást, az valamelyik fél elégedetlenségét váltja majd ki. "Egyszerűen nem tudom, mit tegyünk - nyilatkozta a polgármester -, hiszen olyan ember nincs közöttük, aki írástudó, és el tud határolódni mindkét tábortól. Megpróbálom ezúttal is a megyei vezetőség segítségét kérni". Ez a roma közösség Szatmár megye legproblémásabb cigánycsoportja. Először 1989 decemberében figyelt fel rá a közvélemény, mikor egy csoportjuk meggyilkolta a helybeli Oláh Andrást. Ennek megtorlásaként, közvetlenül a fordulatot követő napokban a falu magyar lakossága felgyújtotta a romatelep házait, a cigányokat pedig elkergették a faluból. Páterék szerint Oláht a Gyapjas család tagjai gyilkolták meg, s miattuk szenvedte el a többi roma a túrterebesiek haragját. 1999-ben Gyapjas Pál meggyilkolta a 27 éves Páter Albertet, annak a Páter Veronikának a fiát, akinek aztán idén augusztusban a házát is felgyújtották, Páterék szerint a Gyapjas család a felelős. /Simon Levente: Viszályt kelthet a kinevezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Az első magyar helyi közszolgálati rádió jövő héten indul Kolozsváron, a 88,3-as FM frekvencián. Az Agnus Rádió a református egyház tulajdonában van, különböző felekezeti műsorokat is fog sugározni. Adorjáni László, az Agnus igazgatója elmondta, igyekeznek megfelelni a kolozsváriak igényeinek, így híreket, beszélgetéseket, ifjúsági műsorokat is sugároznak. A hajnali 3 órától 6 óráig tartó zenés műsorokat egy-egy gondolatsor szakítja meg, ezt követően 8 óráig változatos témájú reggeli magazin következik. Az Agnus déli 12-kor jelentkezik ismét, 15 óráig magazin jellegű műsort sugároznak. A napi műsorban református, katolikus, unitárius, evangélikus műsorok váltakoznak. A Kolozsvári Rádió keretében 1990 januárjától sugároz az Agnus, hetente két alkalommal jelentkezett egyházi félórával, több felekezet műsora váltotta egymást. Az új adó beindítását a hollandiai református Emision Alapítvány és az amerikai Back to God Hour református rádióadó támogatta, ugyanakkor magyar alapítványok finanszírozását is igénybe vették. /Gál Andrea: Indul az Agnus Rádió. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"111 vers Kolozsvárról, a Kriterion Könyvkiadó újdonsága Katona Éva és Veress Erzsébet válogatásában. A kötetben a kincses városról többek között Áprily Lajos, Bajor Andor, Balla Zsófia, Cs. Szabó László, Dsida Jenő, Farkas Árpád, Horváth István, Jékely Zoltán, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Orbán János Dénes, Reményik Sándor, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza vallott. /Ö. I. B.: 111 vers Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Sikeresen zárult a Korunk 2002-es, erdélyi magyar iskolások számára meghirdetett pályázata, amelyben a fiatalok (szüleik, nagyszüleik megszólaltatásával) a közelmúltról és a jelenről adtak számot. 78 pályamű érkezett be Erdély területéről, minőségileg is figyelemre méltó munkák, ezért a zsűri a tervezettnél több díj kiadásáról döntött. A pályázatra beérkezett írásokból különszámot szerkeszt a folyóirat 2003 áprilisában, és a tervek szerint könyv is készül majd a szövegekből, valamint a szövegek alapján készült szociológiai elemzésekből. /A Korunk pályázatának díjnyertesei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"2001. ápr. 21-én Szegeden alakult meg és azóta a Kárpát-medence majd minden részén fiókszervezettel rendelkezik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Elnöke Toroczkay László (egyébként a Kossuth Rádió munkatársa) leszögezte: legfontosabb törekvésük a Kárpát-medencében élő magyarság jogainak érvényesítése a nemzetközi kisebbségi és emberi jogok alapján. Ennek érdekében felemelik szavukat magyarországi és nemzetközi fórumokon, előadásokat tartanak, tüntetéseket szerveznek a magyarságot ért sérelmek miatt. Megpróbálják felébreszteni a magyar fiatalokban a nemzeti öntudatot, és eltörölni a fejekben lévő határokat. 2001. nov. 10-én tiltakoztak a budapesti román nagykövetség előtt a magyarságot ért atrocitások (a verespataki magyar épületek lerombolása, a magyarországi tankönyvek elleni rendőrségi hajsza és az ártatlanul bebörtönzött kézdivásárhelyiek ügye) miatt, idén febr. 23-án szerveztek demonstrációt Szlovákia nagykövetsége előtt a státustörvény ürügyén elkövetett magyarellenes kirohanások ellen. Jún. 4-én Trianonra emlékezve több ezren vonultak végig Budapesten, az utódállamok és Franciaország követségeinek érintésével. Okt. 3-án, Bécsben nemzetközi konferenciát rendeztek, a határon túli magyarok helyzetéről, gondjairól a HVIM képviselői számoltak be. Szeptemberben atrocitás érte a mozgalom csíkszeredai szervezetének négy tagját, a helyi elnököt pedig bántalmazták. A HVIM a médiához, a magyar kormányhoz, az RMDSZ-hez és nemzetközi emberi jogvédő szervezetekhez fordult. A magyar külügyminisztérium kérte a romániai szerveket, hogy vizsgálják ki az ügyet, s Markó Béla is ígéretet tett arra, hogy szemmel kíséri a történéseket. Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő a tettesek elítélése helyett börtönnel fenyegette meg a HVM ottani tagjait a mozgalom tevékenysége miatt. Márc. 23-án elindultak Csángóföldre a HVIM által összegyűjtött, egymillió forintot meghaladó összértékű adománnyal (számítógépek, könyvek, iskolai atlaszok), amely a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásához nyújt segítséget. Élesden oktatási eszközöket adtak át az általános iskolának. Jövőre januártól a mozgalom hetilapjaként fog megjelenni a kanadai Magyar Jelen, amit szeretnének a történelmi Magyarország egész területén elérhetővé tenni. Úgy érzik, lennie kell egy újságnak, amely nemzeti érdekű tájékoztatást kínál. Jan. 11-én pedig erdélyi szervezeteik Kolozsváron tartják első erdélyi küldöttgyűlésüket, ahol közösen megfogalmazzák hivatalos koncepciójukat Erdély jövőjéről. /Bagoly Zsolt: Folyamatosan nő a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom népszerűsége. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök dec. 7-én kapta meg Günter Verheugen bővítési biztostól az Európai Bizottság jogi szolgálatának véleményét, amelyben alapjaiban marasztalja el a magyar kedvezménytörvényt módosított állapotában is - közölte Kovács László külügyminiszter. Többek között azt találták az EU szabályozásával ellentétesnek, hogy a jogszabály területenkívüliséget alkalmaz. Emellett az etnikai diszkrimináció elemeit tartalmazza, és egyes paragrafusai azt sugallják, hogy a magyar kormány politikai és közjogi kapcsolatot akar fenntartani a határon túl élő magyarsággal. Kovács László közlése szerint bukaresti látogatása során nem látta értelmét, hogy az elutasított javaslatot részletesen megvitassa román kollégájával, Mircea Geoanával. Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, az Európa Tanács Jogi Bizottságának tagja szerint nem állja meg a helyét ez az elutasító vélemény. Frunda kifejtette: a kedvezménytörvénynek nincs területen kívüli hatálya, mivel kifejezetten csak az anyaországon belül biztosít támogatásokat a határon túli magyarok számára. Esetleges problémát ebben a tekintetben a magyar nyelven tanuló diákok számára folyósított, évi húszezer forintos tanügyi támogatás jelenthet, azonban mivel ez kulturális támogatásnak minősül, az európai követelményekkel is összhangban van. Az az észrevétel sem megalapozott, amely a kedvezménytörvényt úgy értelmezi, hogy az a magyar igazolvány révén politikai-közjogi kapcsolatot létesít a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok és Magyarország között. Az etnikai megkülönböztetéssel kapcsolatosan Frunda György leszögezte: a kedvezménytörvény pozitív diszkriminációt alkalmaz, kettős céllal: az egyik az, hogy elősegítse a határon túli magyar közösségek nemzeti identitásának megőrzését, a másik pedig, hogy elősegítse a szülőföldön való megmaradásukat. Ezen kitételek összhangban vannak az európai fórumok ajánlásaival. /Balogh Levente: Frunda: nem helytállóak a kifogások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 19-én fogadta a magyarországi és a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a Parlamentben. Az államfő elöljáróban köszöntötte a 75. születésnapját idén betöltött Paskai László bíborost és Erdő Péter újonnan kinevezett Esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Péter prímás, érsek a kétórás találkozót követően az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medence magyar egyházi vezetői jól ismerik egymást. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek a találkozón köszönetet mondott a Sapientia Egyetem létrehozásának támogatásáért, s a kedvezménytörvény kapcsán továbbra is kérte a mindenkori magyar kormányzat segítségét. Szavai szerint a találkozóra érkezve magyar igazolvánnyal lépett be az Országház épületébe, s ekkor érezte át azt: a Parlament az egész nemzet, az egész Kárpát-medence magyarságának háza. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: a megbeszélésen kiviláglott, hogy a magyarországi és a határon túli magyar egyházak "minőségileg más-más gondokkal küszködnek". Mint mondta, az anyaországi egyházak helyzete a határon túli közösségekéhez viszonyítva "megoldottnak, jó úton haladónak tekinthető". Ismertetése szerint a megbeszélésen szó volt a kedvezménytörvény mellett az egyházak oktatási, művelődési, szociális, hitéleti és erkölcsnevelő tevékenységéről is. Tőkés László jelezte, hogy az államfő az egyházakat a stabilitás intézményeinek nevezte. /Mádl: a stabilitás intézménye. Egyházi vezetőket fogadott a magyar államfő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Elfogadták a páciensek jogairól szóló törvénytervezetet a szenátus és képviselőház közös ülésén. A jogszabály összefoglalja a betegek jogaival kapcsolatos előírásokat, és leszögezi az egészségügyi alkalmazottak páciensekkel szembeni viselkedésének kötelezettségeit. A törvénytervezet szerint amennyiben a páciens nem ismeri a román nyelvet, az orvosoknak és ápolónőknek kötelességük anyanyelvén tájékoztatni a beteget diagnózisáról és kezelési módjáról. Ez az előírás minden egészségügyi intézményben és minden beteggel kapcsolatban érvényes. A jogszabály tehát nincs összefüggésben a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos közigazgatási törvénnyel, miszerint minden olyan településen, ahol a kisebbség száma meghaladja a lakosság 20 százalékát, a közigazgatási intézményekben az alkalmazottak kötelesek a kisebbség anyanyelvén kommunikálni a személyekkel. A betegnek joga van tehát anyanyelvű tájékoztatást kapni az egészségügyi intézményekben, attól függetlenül, hogy az adott település lakosságának hány százalékát teszi ki az a nemzeti kisebbség, melynek tagja. A törvénytervezet kidolgozói arra alapoznak, hogy minden olyan erdélyi egészségügyi intézményben dolgoznak magyar nyelvet ismerő alkalmazottak, mely intézménynek szolgáltatásait magyar anyanyelvű betegek is igénybe veszik. /Veress Kata: Anyanyelvhasználat. Törvénybe foglalták a páciensek jogait. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Ion Iliescu államfő szerint az 1996-os román-magyar alapszerződés megkötése után jó kapcsolat alakult ki a két ország között, amelyet csak a kedvezménytörvény fordított rosszabbra. Úgy tűnik, az elmúlt időszakban sikerült azonban egyetértésre jutni ennek a problémának a megoldásában - mondta Iliescu dec. 19-én egy televíziós műsorban. Iliescu szerint Magyarországon is vannak még olyan "konzervatív nosztalgiázó erők", amelyek tiltakoznak az ellen, hogy a magyar miniszterelnök részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-jén Budapesten rendezett román fogadáson. Ion Iliescu végezetül leszögezte, hogy az RMDSZ nemcsak a román belpolitikában játszik pozitív szerepet, hanem "hidat képez" a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokban és a Budapesttel folytatott párbeszédben. /Az uniós normákhoz kell igazodni. Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Az RMDSZ-en belül vannak nézeteltérések, szükséges a párbeszéd az érdekvédelmi szövetség egyes áramlatai között. Ezt szolgálja a nyilatkozat, amelyben Tőkés László, Katona Ádám, Moldován Béla, Vekov Károly, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Jakab István és Szabó László a velük való párbeszédre hívja fel Markó Bélát. Fey László sietett leírni: ő jobban tudja, a nyilatkozat arra mutat, hogy nem kívánják őszintén a párbeszédet. /Fey László: Hogyan is képzelik? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

"Romániában is sugároz dec. 20-a óta a vallási témájú adással jelentkező Pax TV. A magyarországi "testvéradó" főrészvényese, a romániai Pax TV öt részvényesének egyike és egyben az adó vezérigazgatója Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember. Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember a Pax TV román verziójában is érdekelt. A bukaresti székhelyű adó műsorigazgatója szintén magyar, Szász Irén. Ferenczi elmondta: tekintettel kellett lenni arra, hogy Romániában a lakosság 87,6 százaléka görögkeleti vallású. A magyarországi és romániai szerkesztőség együttműködik majd olyan módon, hogy az egyik szerkesztőség a másik számára vásárolhat anyagokat. Ferenczi Károly kifejtette: bár a romániai Pax TV ökumenikus adó, az erdélyi magyar történelmi egyházakkal csupán kisebb arányban foglalkozhat, magyar nyelven készített műsoraiban. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen dec. 18-a óta már fogható a magyarországi Pax TV. A román Pax TV-nek főrészvényese Costica Gudana. A társtulajdonosok között található Károlyi Béla volt edző is. Az új televíziós csatorna jelenleg napi négyórás műsorral jelentkezik. A tervek szerint a műsoridő jövő áprilisig 14-15 órára nő majd. Magyarországon már körülbelül egy éve, 2001 decemberétől sugároz a Pax TV "magyar verziója". /Salamon Márton László: Domináló ortodoxia. Beindult a vallási témájú Pax TV. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Meglepő fordulat következett be az Agache kontra Reiner Antal ügyben: ügyvédi véleményezés szerint az eddigi két tárgyalás jogilag érvénytelen, mert az egyik érintett felet nem értesítették a vagyonrészét érintő tárgyalásról. Dec. 19-én volt a per újabb tárgyalása. Az 1989-es forradalomban Kézdivásárhelyen meglincselt milicista legnagyobb fia azért indított pert az apja halála miatt börtönben levő férfi ellen, hogy kézhez kapja az 1999-ben az Agache család számára megítélt erkölcsi és anyagi kártérítést. A per tárgya Reiner háza, mely egy vagyonközösség részét képezi, egy részében ugyanis a Vass házaspár él. Az eljárást azért indította Agache, hogy Reiner Antal nevére telekkönyvezzék a vagyon rá eső részét. Agache meg elkésett, a bíró csak Reinert tudta kihallgatni. A pert jan. 24-én folytatják. A következő tárgyalásig az örökösödési bizonyítványokat telekkönyveztetni kell, mivel az ingatlanban érdekelt Vass család néhány tagja már elhunyt. /Bartos Lóránt: Reiner Antal megtarthatja házát? = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Két nap alatt megoldható lenne a Hargita és Neamt megye közötti, a Gyilkos-tónál húzódó határszakasz tisztázása. Garda Dezső képviselő a határkiigazítást követően ragaszkodni fog a hibás határkijelölésért felelős személyek megtalálásához. Neamt megye túl nagy területet követel magának a Hargita megyei Gyergyószentmiklós közigazgatási területéből (azaz a Gyilkos-tó belterületéből). Jan. 7-éig nem várható előrelépés az ügyben. /Gergely Edit: Radocea: kétnapos munka. Január hetedike előtt nem rendeződik a Hargita-Neamt határvita. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Károly Zöld Gyöngyi képzőművész, textil- és grafikusművész sokoldalú, akárcsak két és fél évvel ezelőtt elhunyt férje, Károly Sándor Hosszú. Károly Sándor már nincs közöttünk. Azonban keze nyoma, szinte egész lénye beépült Kolozsvár architektúrájába /az általa tervezett Szamos-híd korlátja vagy a Kolozsvár arculatát meghatározó míves lámpaoszlopok/. Károly Zöld Gyöngyi a Barabás Miklós Céh ügyvezető titkára. Neki köszönhető a Fadrusz Napok alkalmával a Mátyás Ház pincéjében megrendezett képzőművészeti kiállítás és a Szentegyház utcai országos tárlat. A Károly házaspár Kolozsvár és az erdélyi művelődési élet különlegesen értékes színfoltját képezi, ezért kapták meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 2002. évi Szolnay-díját. /Németh Júlia: A Szolnay-díjas Károly házaspár laudációja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

"Harmadik alkalommal rendezik meg a Kriterion Napok Kolozsvárott elnevezésű rendezvényt. Dec. 20-án kezdődött a Kriterion Könyvkiadó legújabb kiadványainak bemutatása. A 111 vers Kolozsvárról című kiadvány erdélyi - vagy erdélyi származású - költőknek a kincses városról írott legkiválóbb verseit tartalmazza. A Torockói népművészet című kötet után a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. kötetét is bemutatták. Az első kötete 1981-ben jelent meg, de - a cenzúra miatt - tíz évet kellett várni a második kötet megjelenésére. /Papp Attila Zsolt: Kriterion Napok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"A katolikus iskolák vezetői tanácskoztak november 29-én Kolozsváron. Horváth István, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője elmondta, közös cél, hogy a katolikus iskolát elvégző gyermekek, fiatalok jól felkészültek legyenek, s tovább tudjanak tanulni. A más vallású gyerekek hitoktatásával kapcsolatban van egy írásbeli megállapodás (amit a többi egyházmegye számára is ajánlanak) Jakubinyi érsek és az erdélyi református egyházkerület korábbi püspöke, Csiha Kálmán között. A 2000. szeptember 7-i keltezéssel született megállapodás szerint a felek biztosítják a másik felekezethez tartozó diákok vallásos nevelését. A megjelentek tájékoztatást kaptak Marton József dékántól a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológiai karáról. /Bm: Katolikus iskoláink. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./"

"Az adventi időszakban tartja a nagyváradi Szent László Gimnázium lelkinapját. Az elmélkedéseket immár harmadik esztendeje Böjte Csaba és a dévai ferencesek tartják. A gimnázium diákjai gyűjtést rendeztek, és ruhákat és játékokat küldtek az atyákkal a dévai árváknak. /Tüzes Bálint: Ünnepváró Váradon. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./"

"Dec. 21-én Kolozsváron az Octavian Goga Megyei Könyvtár épületében felavatták Románia első NATO-információs központját. A közinformálást szolgáló intézmény hozzáférhető lesz bárki érdeklődő számára. /Megnyílt a NATO-Információs Központ. Máris kapcsolatot létesítettek a nemzetközi intézményekkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Alig százan emlékeztek meg dec. 21-én Kolozsváron az 1989-es forradalom helyi áldozatairól. Kolozsváron annak idején 28 halottat és több mint 80 sebesültet követelt a gyilkos sortűz. Szombaton Vasile Soporan prefektus üzenetben fejezte ki meggyőződését, hogy 1989. dec. 21-e délutánján a kolozsváriak is hozzájárultak a kommunista rezsim elleni népi felkelésnek forradalommá való átalakulásához. Ion Iliescu államfő dec. 22-i sajtónyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy az 1989-es rendszerváltás államcsíny következménye lenne. /Kevesen emlékeztek a forradalom áldozataira. Kolozsvár - 1989: 28 halott, 80 sebesült. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Kocsis István várta az RMDSZ helyi vagy országos vezetőinek reagálását a román nemzeti ünnep, dec. 1-je alkalmából létrejött Medgyessy-Nastase találkozóról. Ezt az eseményt mind helyi, mind pedig országos szinten teljesen elhallgatták, ezért ő egyszerű RMDSZ-tagként kifejtette véleményét. Ez az esemény a magyarországi és erdélyi magyar politikusok vakságát, politikai analfabetizmusát tükrözi. Ez ugyanis a román politizálás utóbbi 84 évben elért legnagyobb győzelme. A szétdarabolt magyarság, de még az anyaországé is, Trianon óta kimondhatatlan szenvedésnek, nélkülözésnek van kitéve. Az elszakított magyarságnak naponta elnyomásban van része, írta Kocsis István. 2002. december elsején "egy elvtelen, balga, nemzetáruló politikus segítségével sikerült 84 év után Trianont hivatalosan is elismertetni." Nastase az ünneplést Kolozsvárt kezdte a nacionalisták társaságában, s csak azután folytatta Budapesten. /Kocsis István: 84 év után. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Dec. 22-én valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház képviselői részt vettek Nagyváradon a püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozó megmozduláson. Negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a történelmi magyar egyházak hívei. A rendezvény 16 órakor kezdődött a római katolikus székesegyházban, mintegy 500 hívő előtt megtartott szentmisével. A megmozduláson részt vett valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház püspöke. Tempfli József római katolikus megyés püspök mellett jelen volt Tőkés László püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke családi elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni, őt Kovács István előadótanácsos képviselte. A hallgatóság soraiban ott volt az RMDSZ három Bihar megyei parlamenti képviselője: Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Pete István szenátor, valamint Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, jónéhány helyi és megyei tanácsos. Tempfli József püspök hangsúlyozta, a törvényesség és igazságosság feltételezi a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök kijelentette, azért jött el, hogy e nemes ügyben közösséget vállaljon katolikus testvéreivel. A református püspök bírálta a magyar kormányt és az RMDSZ-t, amiért az 1996-os magyar-román alapszerződésbe nem foglalták bele az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Tőkés azt is felrótta az RMDSZ vezetőinek, hogy nem emelték fel szavukat az ellen, hogy a 2000-ben elfogadott ingatlantörvényből kihagyták az államosított egyházi épületeket. "13 év óta csúfot űznek kétmillió magyar emberből és vezetőikből" - mondta Tőkés. A római katolikus püspökség 1996 óta pereskedik az állammal annak érdekében, hogy visszakapja a püspöki palotát. Az épületben jelenleg a Kőrösvidéki Múzeum működik. /Püspöki tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"Úgy tűnik, a következő esztendőben létrejöhet a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatóintézet. A Székelyföldi Fejlesztési Intézet gondolata először 2000 nyarán merült fel, Kovászna megye vezetősége elkezdte a tárgyalásokat az akkori magyar kormánnyal. Ígéret számtalan volt, azonban a megvalósítás elmaradt. Háromszék képviselői, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester a múlt héten Budapesten tárgyalt az illetékesekkel, és megállapodtak, a kormány évi 59 millió forinttal támogatja a terv kivitelezését. A tervek szerint olyan intézet lesz néhány éven belül, amelyik együttműködve a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel Székelyföld fejlődését ellenőrzi. Kezdetben húsz ember dolgozna benne. Az elképzelés szerint távlatilag saját jövedelemre is számíthat az intézet, hisz munkájukat, szakértelmét megvásárolhatják önkormányzatok, ideális esetben körülbelül 30 százalékban válhat önfenntartóvá. /Farkas Réka: Jelentős támogatást ígértek. Megszülethet Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Fejlesztési Intézet? = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"