"Keserű, kiábrándult cikket írt Szabó Csaba. A szegény emberek titokban abban reménykednek, hogy ez a regionalizálódás valami jót hozhat a magyarság konyhájára. A román állam soha nem fog az erdélyi hagyományos belhatárokhoz igazodni. Az idő a román államnak dolgozik, hiszen a magyar elem kihalásával egyre kevesebb lesz az olyan térség, ahol belső határok húzásakor egyáltalán szóba jöhet az etnikai összetétel. Szomorú példákat hozott: Brassó megyében egyetlen olyan település sincs, ahol öt-tíz éven belül nem süllyed kuriózumszintre a magyar jelenlét. Halmágy élő halott, Fogarast már temetik, Kőhalom számlálja napjait. Hunyad megyében az egész Cserna völgye (kivéve Csernakeresztúrt) egy magyar múmia; Hátszeg sorsa megpecsételődött, Piski és Pusztakalán árnyéka önmagának. Elveszett Petrozsény magyar líceuma is (1996), Lupény pedig Urikánnyal hiába próbálkozik visszahozni a régi világot. Karánsebes, Nándorhegy - régen halott. "A magyarság számára itt nincs feltámadás még akkor sem, ha fehér lovon vonul ide be Orbán Viktor és Kovács László, és piros-fehér-zöldre festik a padokat mindenfelé. Ne reménykedjünk hát főleg mi, kolozsváriak semmiféle regionálási jelenségben. A szórványmagyarság olyannyira elvesztette védekező reflexeit, hogy még arra sem képes, hogy önszerveződő módon értesítse az alulinformált kisgyerekes magyar családokat, hogy a magyar állam által kiutalt nevelési ösztöndíj (egy magyar tagozaton tanuló gyerekért 22 500 forint jár ) kérelmezésének határideje december kellős közepén lejár, és ne reménykedjen senki abban, hogy a kérvények beadása folyamatosan történik." "Már csak az maradt hátra, hogy önmagunk régióját, családunkat, lakásunkat megvédjük. Harc az otthonrégióért, a túlélésért. Segítség viszont sehol. Az RMDSZ ellenszenves tömegklikk lett, a kisebbségi létért folytatott kollektív harc szánalmas udemerizmusba fúlt, az egyházak pedig ahelyett, hogy - na de ez más régióhoz tartozik." /Szabó Csaba: Harc az otthonrégióért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Jan. 19-én, vasárnap mintegy ezerkétszázan jelentek meg a Nagybánya-óvárosi református templomban. A szatmári rendkívüli egyházkerületi közgyűlést előkészítő egyházmegyei ökumenikus imahét-nyitó istentiszteleten Tőkés László nagyváradi püspök hirdetett igét. Az egyes magyar felekezetek lelkipásztorai is megjelentek. Szilágyi A. Béla egyházmegyei főgondnok kifejtette: "Az önálló kolozsvári magyar egyetem megszüntetése utolsó éves hallgatóként akkora lelki megrázkodtatást jelentett számomra, hogy csak 40 év múltán tudtam kiheverni, amikor 1999. szeptember 11-én, Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem megalapítói között lehettem" - hangsúlyozta, hozzátéve: az elszórványosodás felgyorsult. Misztótfaluban, Láposbányán, Misztbányán, Nagysomkúton, Magyarláposon 40 évvel ezelőtt még volt magyar nyelvű oktatás, ma már alig, vagy egyáltalán nem létezik. Ezekről a településekről a magyar gyermekeket kollégiumba kell juttatni. Nagybányán működik a Magyar Ház, ahol nyáron többek között játszóházat működtettek közel nyolcvan óvodáskorú kisgyerek számára - közülük nem kevesen román tagozatról kerültek ki. Megalakult a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága, újraindult a hajdani Erdélyi Féniks Szabadegyetem. Nagybánya, Koltó, Felsőbánya, Domokos, Máramarossziget, Szamosardó, Hosszúmező településeket évszázadok múlva is lakják majd magyarok, s az itt élőknek kötelességük az akkorra talán már megszűnő magyar szigetek tárgyi-szellemi örökségét, emlékeit is begyűjteni, megőrizni. /Vásárhelyi D. Miklós: Maradni és megmaradni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 24./"

"A Művelődés /Kolozsvár/ közművelődési folyóirat múlt évi utolsó száma közölte a legújabb EMKE-díjasok fényképes névsorát és a laudációkat, valamint a folyóiratnak a 2002. évet átfogó tartalomjegyzékét és a névmutatót. Neményi József Nándor a környezetkultúráról, a környezeti nevelés fontosságáról, Pillich László a polgári önszervezési modellekről fejtette ki véleményét. Borbély Erika a néprajz-magyar szakos diákok muzeológiai szakgyakorlatainak élményeit, eredményeit foglalja össze. Az Erdélyi Riport A revizionizmus árnyékában címmel közölt legújabb számában terjedelmes anyagot, megszólaltatva a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nemrég lemondott kolozsvári vezetőjét is. Összeállítást közölt a lap a státustörvény tervezett módosításától. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Nov. 24-én megbeszélést tartott a kormánypárt és az RMDSZ. A tárgyalás után Markó Béla RMDSZ-elnök és Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP elnöke elégedettségéről tájékoztatta a sajtót. A politikusok ismertették pártjuk álláspontját több kérdésben. Markó és Nastase pozitívnak értékelte az elmúlt évi együttműködésüket, és mindketten folytatni akarják ezt a fajta, protokollumban rögzített pártközi tevékenységet. A korábbi protokollum a miniszterelnök szerint segített a szemléletváltásban, és jótékony hatása volt külföld felé is. Nastase szerint nem merül fel az önálló magyar állami egyetem létesítése. Markó Béla értékelte, hogy előrehaladás történt az ingatlanok visszaszolgáltatása terén. Az egyezség egyik elmaradását az egyetem kérdése, amelyet idén meg kell oldani. A következő protokollum prioritásai közé tartoznak a magyar szakemberek részvétele az intézmények vezetőségben, a tulajdon visszaszolgáltatás befejezése, az állami egyetem problémájának megoldása, gazdasági és szociális kérdések. Az RMDSZ ragaszkodik az alkotmánymódosítási elképzeléseihez - a nemzetállam meghatározás nem illeszkedik bele egy európai alaptörvény szövegébe, de ez már nem a protokollum függvénye, hanem a parlament kétharmados szavazatának lesz az eredménye. Felmerült az aradi Szabadság-szobor további sorsa is. Adrian Nastase miniszterelnök elfogadta a január végén Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő RMDSZ kongresszusra a meghívást. /Markó és Nastase elégedett egymással. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Az RMDSZ kongresszusa előtti utolsó SZKT-t Marosvásárhelyen tartották. A harc ezért folyik, hogy kié legyen a hatalom, kik kerüljenek a húsosfazék mellé, állapította meg az újságíró, Papp Annamária. "Az embereket ugyanis kevésbé érdekli az, hogy diktatúra van-e vagy sem a szövetségen belül, hanem az, hogy az adott körülmények között miből és hogyan éljenek meg, és ebben milyen módon tud segíteni az érdekképviseleti szervezet" Sokszor előfordul, hogy lerázzák magukról a hozzájuk forduló szegény halandókat. /Papp Annamária: Jó mulatság...?! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Jan. 24-én a gyulafehérvári táblabíróság is elutasította a kormánypárt, a PSD megyei szervezete fellebbezését, amellyel azt próbálták megakadályozni, hogy a Batthyaneum visszakerüljön a katolikus érsekség tulajdonába. Az 1999-es kormányrendelettel visszajuttatott könyvtár perében a PSD eddig minden tárgyalást elvesztett. A Batthyaneum restitúcióját az RMDSZ vezetői a PSD képviselőivel folytatott jan. 24-i megbeszélésen is felvetették. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kifejtette: az egyház mindvégig folytatni fogja a jogi procedúrát a visszaszolgáltatásért. /Rostás Szabolcs, Lukács János: Batthyaneum-per: újabb siker. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"Jan. 24-én tartotta első kongresszust tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke szerint a az RMKDM a továbbiakban minden olyan sértő intézkedés ellen fel fog lépni, amely a demokrácia létét veszélyezteti. Bárányi Ferenc politikai alelnök rámutatott: "Az RMDSZ-szel felhőtlen a viszony. Elfogadjuk a Reform Tömörülést is, de tiltakozunk minden egységbontó kísérlete ellen." Darvas Kozma László csíkszeredai alelnök kifejtette, a kereszténydemokraták nem hisznek a liberális demokráciában. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok a megmaradás és a gyarapodás lelki, szellemi, erkölcsi és anyagi feltételeiről beszélt. Kelemen Kálmán elnök azt javasolta, egy hónapon belül tartsák meg Budapesten az első magyar-román közös minisztertanácsot, ezt követően pedig Bukarestben is szervezzenek közös minisztertanácsot. Az ülésszakok váljanak rendszeressé a két fővárosban - hangsúlyozta Kelemen -, mindaddig, amíg "felépül Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kis Strasbourg, amely majd helyet ad a "Kárpát-medencétől a Fekete-tengerig" mikrorégiós államszövetség kormányzati tevékenységének lebonyolításához". /Antal Erika: "Felhőtlen viszony az RMDSZ-szel". = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"Jan. 24-én a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (HGKA), a Hungarian Language School Budapest és a Szabó T. Attila Magyar Nyelvi Intézet szervezésében Kolozsváron háromnapos tanácskozás kezdődött a romániai magyar nyelvi képzés megőrzésének lehetőségeiről. Pillich László, a HGKA ügyvezető ismertette a legutóbbi népszámlálás adatait: az erdélyi magyarság 35%-a él saját településén, 30% alatt szórványsorsban, 70%-uk él nemzetiségi kisebbségben. Kolozs megyét a legveszélyeztetettebbnek nevezte. Olyan stratégia szükséges, amely aktivizálja a már kiépült civil szervezetek hálóját. Az EU-s integráció felértékeli a magyar nyelvű kommunikációt, és alkalmazza a regionális és kisrégiós garanciák európai szemléletét. Koháry Ilona, a budapesti Magyarnyelv-iskola külföldieknek igazgatója szerint a Socrates program keretében esély van arra, hogy a magyart a veszélyeztetett kisnyelvek közé sorolva az EU komoly pénztámogatással tegye lehetővé Romániában mindenki számára annak oktatását. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta Kolozsvár rendkívüli helyzetét a maga 18,86%-os magyarságával. /Ördög I. Béla: Konferencia a magyar nyelvi képzésről. Kiútkeresés, nyugati segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"A kolozsvári (és erdélyi) magyar értelmiség az elmúlt évtizedek alatt elvesztette hitelét, magára hagyta, elárulta a népet, szögezte le keserűen Fodor Zoltán. A maga karrierjével van elfoglalva, csemetéinek, rokonságának állásszerzésével. A Magyarországról érkező, támogatásra szánt pénzek is többnyire ezt szolgálják. A mostani Kolozsvár-mentésnek is hasonlók lehetnek a céljai. Adják oda azt a bejegyzési pénzt egy éhező kolozsvári családnak, és már tettek valamit a város magyarságáért, ajánlotta. Nem merik kimondani a románság felé, ami sértő, például a december elsejei ünnepség. "Vezetnek, okítanak helytállásra, kitartásra, sikkasztásra lehetőséget adó nagy pénzekből megkutatnak, további vezetőket képeznek..." Azok az értelmiségiek, akik gerincesek, akiket erkölcsi példaképnek lehetne tekinteni, nem sokra vitték. /Fodor Zoltán: Tisztelt Kolozsvármentő értelmiség! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Az Arad megyei RMDSZ-PSD egyezmény egyik pontja idén is a Szabadság-szobor helyzetének rendezése lesz - nyilatkozta Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Azt szeretnék, hogy a monumentális alkotás még az év végéig visszakerülne a Tűzoltó térre. A helyi szintű egyezménynek tartalmaznia kell majd a Csiky Gergely Iskolacsoport épületének felújítását is. /Cs. P.: Idén rendezni kell a Szabadság-szobor helyzetét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"Az egyik újkeletű lapban, egy fiatalember a polgár szó (vagy fogalom) "tisztára" mosásával kísérletezett. A polgár fogalmát az ideológusoktól féltette, és mindenkit arra biztatott, hogy önző módon saját életét tekintse a legfontosabbnak. Marosvásárhelyen polgári kör alakult. A cikkíró egy jobboldalinak "bélyegzett" pártot akart szapulni, osztályharcos baloldali fogalmakkal. A kádári rendszer dicséretét is becsomagolta mondandójába. Nem érdemes Kádár és Ceausescu engedményeinek emlegetése, mert a lényeg hiányzott, a szabadság, a szabad akarat érvényesítésének lehetősége. Nem a lakhely, nem a tanulmányok a fő jellemzői a polgárnak, hanem a közösségben elfoglalt helye, az ott megjeleníthető akarata, véleménynyilvánítási lehetősége. "Kit zavar ez? Azt, aki a szabadság fogalmát viseli pártja nevében, mintha a szabadság másnak nem dukálna (SZDSZ), vagy azt aki a nemzeti jelzőt tudja társítani a liberalizmus eszméjéhez (NLP)." /Y. Szabó Gyula: Mindenki polgár? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./Az újkeletű lap az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap"

"Jan. 24-én megnyílt Starmüller Katalin tárlata Kolozsváron, az Apáczai Galériában, az Apáczai Líceum dísztermében. A szénrajztól az olajképeken és textilmunkákon keresztül az installációig a művészi kifejezésformák rendkívül gazdag skáláját mutatta be. /N. J.: Összkép Starmüller Katalintól. Kiállítás az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Jan. 24-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Dávid Gyula bemutatta a politikus és irodalmár gróf Bánffy Miklós 1944 és 1952 között írt leveleit és naplóját tartalmazó Bánffy Miklós estéje /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetet. A kötet egy szétszakadt család tükörképe. Az öreg férj itt maradt, Bánffy Miklósné Váradi Aranka színésznő a budapesti Nemzeti Színház tagjaként élt a fővárosban, Katalin lányuk amerikai diplomata katonatiszt férjét követte Marokkóba, ahol fordítói-írói kvalitásai révén világirodalmi elismertségre tett szert. /Ördög I. Béla: Bánffy Miklós estéje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Részben Katalin fordította angolra a Bánffy-trilógiát, melyet nemrég ültettek át francia nyelvre is. A Megszámláltattál - És híjával találtattál - Darabokra szaggattatol történelmi regényciklust az ötvenéves tiltás után a Polis Kiadó egy éve jelentette újra meg. /Gál Andrea: Levelek Bánffy Miklós estéjéről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"Véget ért az Oktatásügyi Minisztérium által a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségen elrendelt tíznapos ellenőrzés Háromszéken. A miniszteri minősítés tíz napon belül várható. Az ellenőrző csoport nemcsak a tanfelügyelőségen, hanem negyvenöt iskolában is vizsgálódott; 63 iskolaigazgatóval töltettek ki kérdőívet, az ellenőrzés mindenre kiterjedt. Alapos a gyanú, hogy a Keresztély Irma tanfelügyelő ellen másfél évvel ezelőtt indított lejáratási kampány zárómotívumának szánják ezt az ellenőrzést. A jan. 24-i kiértékelésen kitűnt, hogy minden elemzett kérdéskörnél néhány pozitívum és számos negatívum szerepelt. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ háromszéki területi elnöke is úgy látja, az ellenőrzés célpontja Keresztély Irma volt. /Farkas Réka: Megrendelt jelentés? Lezárult a háromszéki tanügyi ellenőrzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ "

"A temesvári római katolikus egyházmegyében három nyelven jelent meg az ifjúsági lap, a Laudetur. A plébániai nyilvántartások egyházmegyei viszonylatban 96 511 hívőt összesítettek, viszont a 2002-es népszámlálás előzetes adatai szerint az egyházmegyében 141 750-en vallották magukat római katolikusnak - ez a szám reálisnak tűnik. Tavaly 976 keresztelés volt - 222-vel kevesebb mint 2001-ben, 2411 temetés - 131-gyel kevesebb mint az előző évben, 600 esketés - 28-cal kevesebb mint 2001-ben. Tavaly 1111 elsőáldozó volt (120-szal több mint az előző évben) és 14 helységben 715 bérmálkozó. Az egyházmegyében 72 plébánia van, 64-ben helyben lakó plébánossal. Az egyházmegye 98 papja közül 79 aktív a plébániákon, kettő a tanügyben, négyen az egyházmegyén kívül szolgálnak, 9 pap nyugdíjas, hárman a püspöki kúriában szolgálnak, s a megyéspüspökkel teljes a létszám. Három pap szentelésére, egy beiktatására került sor az elmúlt évben. 2002 végén az egyházmegyének 20 teológiai hallgatója volt (az előző évi 27-tel szemben). Tízen Gyulafehérváron, négyen a németországi Fuldában tanulnak, egy-egy Rómában, illetve Kassán, négyen pasztorációs évüket végzik a fuldai egyházmegyében. 2002-ben egyetlen fiatalember kezdte meg teológiai tanulmányait. A középiskolai felekezeti oktatás továbbra is a Gerhardinum római katolikus líceum keretében folyt magyar és román tannyelvű párhuzamos osztályokban. A 2002-2003-as tanévre 189 tanuló iratkozott be. /Böcskei László: Visszatekintés a temesvári egyházmegye 2002-es évére. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 26./"

"Jan. 25-én tartották Kolozsváron az RMDSZ (egyházi, oktatási és művelődési személyiségeket tömörítő) Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) ülését. Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának és szaktestületeinek tevékenységével kapcsolatban több pedagógus kifogásolta a határon túli magyar diákoknak nyújtott újabb magyarországi ösztöndíjakat. Tempfli József püspök értetlenségét fejezte ki a többi magyar püspök távolmaradása miatt. Az ülésen bemutatkoztak a SZET új tagjai, az Itthon Fiatalon Mozgalom által delegált Kovács Jácint és Dimén Hunor. Markó Béla rámutatott: a kongresszusnak az alapszabály és a program módosítása mellett elemeznie kell az 1996-ban kezdődött időszakot, amikor az RMDSZ kormánykoalícióba lépett. Kifejtette: mindenki az egység jegyében és védelmében szólalt meg. A viták azt a látszatot kelthetik, hogy válságban lévő, őrlődő, morzsolódó az RMDSZ. Az erdélyi magyarság végre eljutott abba a helyzetbe, hogy kezd visszaszerezni valamit a tőle elvett anyagi és szellemi tulajdonából. Markó szerint ma már létezik politikai akarat a restitúciós törvények alkalmazására.2003-ban be kell fejezni az erdő- és földvisszajuttatást, beleértve a birtoklevelek kiadását is. Tovább bővítenék idén a magyar rádiózás és televíziózás kereteit. A kedvezménytörvényről Markó elnök elmondta: sikerült elfogadtatni azt, hogy egy gyerek után is járjon oktatási támogatás. A jövő feladata meggyőzni Brüsszelt arról, hogy a kedvezménytörvény a romániai magyar közösség számára rendkívül fontos. Markó szerint a törvény tartalmát az RMDSZ-nek meg kell védenie. Szőcs Judit felvetette: miközben a magyar kormány a szülőföldön maradást szorgalmazza, az elmúlt napokban újabb ösztöndíjakat hirdetett meg azon határon túli magyar fiatalok részére, akik 2000-2001-ben magyarországi középiskolákban érettségiztek. A határ menti iskolák elnéptelenednek, s a kijutott fiatalok előtt most a magyarországi egyetemek is megnyitnák kapuikat. Javasolta: a SZET foglaljon határozottan állást ez ügyben, mondjon nemet a kiáramlásra. Csávossy György az RMDSZ politikáját sikeresnek minősítette, az aláírt egyezményeket pedig pozitív hatásúaknak. Hozzátette: úgy tűnik, az RMDSZ-nek jobb a viszonya a román, mint a magyar kormánnyal, amely a MÁÉRT-határozatokat nem tartja tiszteletben. Értékelte, hogy a státustörvény ügyében "az RMDSZ nem ért egyet a magyar kormány defenzív politikájával". Wanek Ferenc megnyugtatónak tartotta a szövetségi elnöknek a magyar egyetemi oktatásra vonatkozó kijelentéseit. Szóvá tette, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belüli önálló magyar karok és tanszékek ügyét már két korábbi protokollum is tartalmazta, de eredmény nem született. Kötő József azt javasolta, hogy az új protokollumba foglalják bele a magyarság arányos reprezentálását különböző művelődési intézményekben, például múzeumok, levéltárak, könyvtárak esetében, hiszen e téren katasztrofális, jövőnket veszélyeztető hiány alakult ki. Dávid Gyula a magyarországi taníttatás körülményeinek és feltételeinek átgondolását javasolta, s azt, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt keretből adjon az ott tanulóknak ösztöndíjat. Nagy F. István oktatási alelnök kijelentette, hogy a szövetség elítéli az agyelszívást. Markó Béla közölte: 3000 erdélyi magyar diák tanul jelenleg Magyarországon, s csak idén 900-an érettségiztek az anyaországban. Elismerte: a magyarországi iskolák "verbuválják az erdélyi diákoka/Tibori Szabó Zoltán: Hogyan tartjuk meg a visszaszerzett szülőföldet? Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./t". A BBTE keretében egyelőre a humán tudományok és a természettudományok karának megalakítását szorgalmazzák. "

"Vekov Károly nem érti, miért mond le az RMDSZ a Kolozsvár központú magyar tannyelvű állami egyetem kéréséről a 2003. évre szóló protokollumban? Miért éri be csak "önálló karokkal és tanszékekkel"? Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének sajtónyilatkozatából ugyanis ez derült ki. Borbély László megnyilatkozása megtévesztő már a címmel kezdődően: "Nem mondanak le az önálló magyar egyetemről". Csakhogy az egyetemet valamilyen megszépítő messzeségben képzelik el. Néhány éve aláírásokat gyűjtöttek az egyetemért. Az RMDSZ vezetői meghátráltak, és feladták a követeléseket. Az előző, a csíkszeredai kongresszuson Borbély László vette át Vekovtól az egyetemre vonatkozó megszövegezett javaslatot, amelyet a kongresszus megszavazott. Csakhogy később, a programszövegező bizottságban - talán Borbély Lászlóval az élen? - úgy "átköltötték", hogy eredeti formájában már nem került be sem a rövid, sem a hosszú távú RMDSZ-programba. Vekov viszont az RMDSZ mostani kongresszusán és újra a Kolozsvár-székhelyű, magyar tannyelvű állami egyetem igényét fogja benyújtani. /Vekov Károly: Egy "kis" pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

"Bársony András magyar külügyi államtitkárnak meg kell értenie - hangzott el az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanács szombati ülésén a kolozsvári Diakóniai Központban -, hogy nem Brüsszelt képviseli Budapesten, hanem Budapestet Brüsszelben. Bársony szerint Magyarország a státustörvény módosítása ügyében kénytelen a brüsszeli elvárásokhoz igazodni. A túlzott engedékenységet tette szóvá a közelmúltban a törvény atyjaként ismert Németh Zsolt, volt magyar külügyi államtitkár, amikor január 7-én a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján a MÁÉRT haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében. Németh kijelentette: "Az Orbán-kormány képes volt vállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg". Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója a bírált magyar kormány segítségére sietett: 2001. április 11-én, amikor a státustörvény tervezetéről folytatott vitát az Országgyűlés külügyi bizottsága, Németh Zsolt kijelentette: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. 2001. május 30-án az államtitkár elismerte, hogy az ausztriai magyarok kihagyása a jogszabályból annak is köszönhető, hogy "az Európai Unióval kapcsolatban is vetődtek fel ezzel kapcsolatban kérdések". Tibori /egyezően a Népszabadsággal/ az előző kormányt hibáztatta: "nem kellő körültekintéssel előkészített, anyaországi politikai célokat szolgáló játékokról" írt. /Tibori Szabó Zoltán: Emlékezetfrissítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

"A külföldi beruházók romániai jelenlétét erőteljesen korlátozó módosításokat vezetett be a kormány a vízumkiadást szabályozó rendeletében. A jan. 27-től életbe lépő rendelet szerint a gazdasági tevékenységet folytatni kívánó külföldi állampolgároknak a tartós vízum megszerzéséhez a kormány ellenőrzése alatt álló külföldi beruházók ügynökségétől (ARIS) kell igazolást beszerezniük arról, hogy tevékenységük a román nemzetgazdaság számára hasznos, és megfelel a gazdaság fejlesztési stratégiájának. Az igazoláshoz részletes üzleti tervet kell benyújtani, valamint a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy legkevesebb 100 ezer euróval rendelkezik az üzleti tevékenységhez. A feltételek között szerepel, hogy a külföldi beruházó csak vadonatúj berendezéseket hozhat be az országba, román nyersanyagokat kell felhasználnia, és román beszállítókat kell igénybe vennie. Külföldi állampolgár csak ugyanolyan vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenységbe kezdhet Romániában, mint amilyet saját országában folytat. Az ezt igazoló hivatalos dokumentumokról hitelesített román nyelvű fordításokat kell benyújtani. A rendelet gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy magyarországi kisvállalkozók üzleti tevékenységet folytassanak Romániában. Az EU tagállamai, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Svájc állampolgárainak azonban nem kell tartós vízumot kérniük a Romániában folytatott üzleti tevékenységhez. MTI. /Korlátozások. Ellehetetlenítik a magyar befektetéseket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./"

"Karácsony első napján indította be szolgáltatásait a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) erdélyi tükörszervere. Ettől a pillanattól kezdve az erdélyi olvasók nagy része könnyebben tudja elérni a MEK-et a következő címen: www.mek.ro. Azért volt szükség a tükörszereverre, mert az erdélyi felhasználók panaszkodtak: a gyengébb internet-vonalakon nehezen érik el a szolgáltatást. Kaptak már erdélyi anyagokat, ezeket is internetre tették, köztük például Székelyudvarhelyről az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport tanulmánykötetét, Csíkszeredából a Székely Nemzeti Múzeum évkönyveit. Szeretnék kiterjeszteni elektronikus gyűjtőtevékenységüket a nonprofit tudományos, oktatási szférára. /Kiss Olivér: Szükség volt a tükörszerver telepítésére. E-mail interjú Moldován Istvánnal, az Országos Széchényi Könyvtár MEK-osztályának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

"Mintegy 200 millió forint értékű támogatást ítélt meg 2002-ben az Illyés Közalapítvány romániai altestülete - jelentette ki Tibád Zoltán, a Kolozsváron székelő testület elnöke. A legnagyobb értékű /42 millió forint/ támogatással a művelődési szaktestület, a legkisebbel /9 millió forint/ az önkormányzati szaktestület rendelkezhetett. A művelődési és irodalmi folyóiratok a korábbinál jelentősebb támogatást kaptak. Az alkuratórium a pályázók által igényelt teljes összegnek körülbelül tíz százalékát ítélte meg támogatásként. A 200 millió forintból mintegy 65 milliót kolozsvári székhelyű intézményeknek, civil szervezeteknek ítéltek meg, de - mivel az országos szervezetek, intézmények jelentős része Kolozsváron székel - ez a támogatás egész Erdélyre kisugárzik. Kolozs megyét Hargita követi 33 millió forinttal, majd Maros megye 28, illetve Kovászna megye 15 millió forinttal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke felvetette: a magyar költségvetésből az oktatási-nevelési támogatásokra kiutalható összegeket a vita középpontjába került Illyés Közalapítvány helyett egy másik közalapítvány fogadhatná és folyósíthatná. /Ülésezett az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 27./"

"A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) öt évvel ezelőtt indította útjára a Közgazdász Fórum című szaklapját. A kéthavi rendszerességgel megjelenő Közgazdász Fórumot többnyire fiatalok írják és szerkesztik, a kiadványt nemzetközi viszonylatban is szakmai referenciaként fogadják el. Kerekes Jenő tiszteletbeli elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMKT szakkönyvtárának ötezer kötetes állományának zöme 1990 utáni kiadvány. /Ö. I. B.: Közgazdász Fórum. Ötéves a klisé. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

"Maros megyei nagy-romániás szenátorok jan. 25-én Marosvásárhelyen leszerelték a helyi prefektusi és megyei tanács épületében október végén elhelyezett Bernády-emléktáblát. A Dumitru Pop Maros megyei szenátor és Ioan Brudascu Kolozs megyei képviselő által vezetett nagy-romániások a leszerelt emléktábla helyére másikat állítottak, amelyik a városháza pincéjében szerintük 1916-ban meggyilkolt 35 román mártírnak állít emléket, s amelyet - Pop állítása szerint - a horthysta hadsereg 1940-ben megsemmisített. A modern Marosvásárhely legszebb épületeinek - köztük a Kultúrpalotának és a Városházának - felépítését megvalósító Bernády Györgyöt a vásárhelyiek a 20. század kiemelkedő egyéniségének, a város legendás polgármesterének tartják. Emléktábláját a Borbély László vezette Bernády Alapítvány tavaly októberben leplezte le. Az akkori ünnepség előtti napon Dumitru Pop szenátor szintén leverte a Bernády-emléket, amelyet a leleplezés napján kellett sebtében visszahelyezni. Borbély László szerint érthetetlen, hogy az emléktábla őrzését senki sem biztosítja és értetlen, hogy a rendőrség nem szállt ki a helyszínre. /Marosvásárhelyen ismét leverték a Bernády-emléktáblát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök a prefektust is a helyszínre hívta. A prefektus személyesen tájékoztatta a történtekről Octav Cozmanca közigazgatási minisztert. Virág György, a megyei tanács elnöke elítélte, és elutasította, hogy egyesek a parlamenti mentelmi jog mögé bújva bármit elkövethetnek. Egyébként a nagy-romániásoknak semmiféle engedélyük nem volt, a tábla kifüggesztésére. A prefektus megígérte, hogy leveszik a pérémések tábláját, és visszahelyezik Bernády György arcképét. /Provokáció a marosvásárhelyi magyarság ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./ "

"Körlevélben fordult Horia Grama prefektus a megye polgármestereihez, hogy vizsgálják fölül a közvagyonleltárt. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az utasítás elfogadhatatlan. Az RMDSZ a kormánypárttal kötendő egyezménybe kívánja belefoglalni azt, hogy a szaktárca a helyi közigazgatás képviselőivel egyeztessen ebben az ügyben. /Farkas Réka: Minden közvagyon? A prefektus a vagyonleltár fölülvizsgálatát kéri. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ "

"Adrian Nastase miniszterelnök a tavasz folyamán Ukrajnába látogathat, hogy a kijevi vezetéssel elemezzék a román-ukrán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fellendítését A román kormányfő jan. 26-án Davosban találkozott Viktor Janukovics ukrán miniszterelnökkel, akivel a két ország kormánya által az exportok ösztönzésére és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére kezdeményezett projektekről tárgyalt. A találkozón szó esett a román-ukrán kormányközi gazdasági és kereskedelmi konzultatív tanács harmadik ülésének megrendezéséről is, amelyre Nastase kijevi látogatása alkalmával kerülhet sor. Nastase, aki jelen volt a Világgazdasági Fórum davosi ülésén, részt vett a Délkelet-Európa prioritásai című szemináriumon is. A rendezvényen jelen volt a szlovén és a macedón államfő, a bolgár pénzügyminiszter, valamint külföldi politikai és üzleti körök képviselői. /Adrian Nastase Kijevbe látogathat. A román-ukrán kapcsolatokat elemeznék. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28"

"A kormány még februárban össze szeretné hívni a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) a kedvezménytörvény módosított szövegtervezetének megvitatására - közölte Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. Tájékoztatása szerint a kedvezménytörvény módosításának tervezetét előkészítő munka azon alapelvek alapján folyik, amelyeket a kormány tavaly december 27-i ülésén elfogadott. A HTMH vezetője elmondta: a tervezetről egyeztetnek a szomszédos országokkal, azt követően pedig az azokban működő legitim magyar szervezetekkel, s a Magyar Állandó Értekezlet összehívása e folyamat csúcspontja lesz. Bálint-Pataki József szerint a Máért-tanácskozásnak akkor van értelme, ha sikerül egyetértést kialakítani a tervezetről, amelyet a kormány ezt követően kíván az Országgyűlés elé terjeszteni. Közölte: a kormány azt szeretné, ha mielőbb a parlament elé kerülhetne a javaslat, s azt az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon minél nagyobb egyetértéssel fogadná el. A módosítás konkrétumairól a hivatal elnöke egyelőre nem kívánt nyilatkozni. /Februárra tervezik a MÁÉRT összehívását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke csak akkor vesz részt a szövetség kongresszusán, ha az RMDSZ vezetői garanciákat nyújtanak azzal kapcsolatban, hogy a kongresszuson "helyreigazító határozat" születik a belső választások megrendezéséről. Tőkés az RMDSZ vezetésével folytatott megbeszélések után dönt arról, hogy részt vesz-e vagy sem a hét végén Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő kongresszuson. "Szeretnék hozzájárulni a romániai magyar közösség egységéhez, és nem tudnék elfogadni egy olyan hamis egységet, amely az RMDSZ megtévesztésén alapul" - fogalmazott a tiszteletbeli elnök. /Tőkés részt venne a kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"Nyugati magyar szervezetek közleményben tiltakoztak Günter Verheugen uniós bővítési biztos érvei ellen, aki levelében elmarasztalóan írt a kedvezménytörvényről. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége hivatalos közleményét a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) többi tagszervezete is aláírta. Verheugen levelében kérte, hogy a törvényből töröljék ki a magyar nemzetről mint egészről szóló megfogalmazást, az anyanyelvi oktatási támogatás határon átnyúló jellegét. Emellett követelte, hogy a magyar igazolvány csupán kulturális szimbólum legyen. A NYEOMSZSZ közleménye szerint - amelyet a magyar és a svéd kormánynak is elküldtek - az Európai Unió kettős mércével mér, "hiszen a magyar kedvezménytörvény által biztosított előnyök nem érik el a szlovák, román, dán, görög, horvát hasonló jellegű támogatás szintjét, és Verheugen csak a magyar törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat". Emellett szó nélkül hagynak olyan törvényeket, rendeleteket, mint például a Benes-dekrétumok. A NYEOMSZSZ-t a nagy-britanniai, ausztriai, dániai, hollandiai, lengyelországi, litvániai, németországi, norvégiai és a svédországi magyar szervezetek hozták létre tavaly novemberben. /Gergely Edit: Kettős mércét alkalmaznak? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./"

"Elutasították annak a három tisztnek a fellebbezését, akiket az 1989-es decemberi forradalom idején ötven katona halála és tizenhárom közlegény megsebesítése miatt felelősségre vontak, és szabadságvesztésre ítéltek, - jelentette be Tanase Joita főügyész. A két tábornok és egy százados ártatlannak vallotta magát, és kegyelmet kért a bíráktól. A fellebbezést követően is bűnösnek talált Ion Zorila százados négy év börtönbüntetést kapott, nyolc év szabadságvesztésre ítélték Dumitru Draghin tábornokot, Grigorie Ghita tábornoknak pedig hat évre. /V. K.: Marad a büntetés. Ötven katona haláláért felelősek a tisztek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./"

"Közel egy esztendeje jött létre Nagyváradon a Mecénás Alapítvány, hogy gátat vessen a bihari fiatalság kivándorlási szándékának. Létrehozásának ötlete Kiss Sándortól, a megyei tanács alelnökétől származik, s működtetése is az ő nevéhez fűződik. A Mecénás Alapítványt öttagú kuratórium irányítja, a kuratóriumi tagok az RMDSZ megyei szervezetének is tagjai. Az alapítvány 250 millió lejből gazdálkodik, s havi kétmillió lejes tanulmányi támogatást nyújt, jelenleg tíz egyetemistának. A támogatás folyósítása előtt a fiataloknak szerződést kell aláírniuk az alapítvánnyal, melynek értelmében egyetemi, vagy főiskolai tanulmányaik után legalább öt évig itthon dolgoznak. Ellenkező esetben az alapítvány által támogatottaknak a kapott összeg ötszörösét kell visszafizetniük. Az alapítvány a tanulmányi időszak lezártával munkahelyhez próbálja juttatni az általa támogatottakat. /Sorbán Attila: Alapítvány az itthonmaradásért. Tanulmányi támogatást biztosít a Mecénás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./"