"Az anyanyelven történő oktatás volt a témája annak a szakmai fórumnak, amelyen Nagyvárad egyik általános iskolájának magyar pedagógusai, valamint különböző magyarországi iskolák tanítói, igazgatói vettek részt. Elsősorban a magyarországi pedagógusok akartak megismerkedni a romániai anyanyelvi oktatással, mivel az oda kikerült diákok tanulmányi eredményei nagyon jók./Sorbán Attila: Tanítani tanultak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./"

"Másfél éve néhány lelkes fiatalember Szegeden megalapította Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). Céljuk a szétszabdalt Kárpát-medence magyar fiataljainak összefogása. Abban különböznek a többi, hasonló célokat zászlajára tűző szervezettől, hogy ők többet jártak a határon túlra, mint amennyit beszéltek róla. A kolozsvári röpcédulás botrány után a román titkosszolgálat gépezete mozgásba lendült, és - mivel a szekusokkal teli helyi Nagy-Románia Pártra terelődött a gyanú-rávetették magukat a HVIM Kolozs megyei szervezetére, illetve annak elnökére: Böndi Szabolcsra. A huszonéves egyetemi hallgató minden lépését figyelték. A nyílt megfigyelés nyomán a fiatalember helyzete ellehetetlenült, lemondott az elnökségről. Az eset elindított a 89 előtti időkre emlékeztető elhatárolódási folyamatot. A HVIM-tagokat magánemberként is (!) kitiltották Kolozsvár egyik kedvelt kocsmájából a magyar tulajdonosok. /Fábián Tibor: Vármegyés hullámok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./"

"A gazdaképzés folytatását határozta el a Kallós Alapítvány-elnöke, Kallós Zoltán néprajzkutató és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének elnöke, Farkas Zoltán agrármérnök. Az előadásokat január végétől márc. 22-ig, szombatonként tartják Válaszúton. A gazdatanfolyamon résztvevő termelők valamennyien szórványvidéki földművelők. /Barazsuly Emil: Gazdatanfolyam Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"Sikeres évet tudhat maga mögött az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, derült ki Jakab István IKE-titkár Kolozsváron, jan. 27-én tartott beszámolójából. Hat új vidéki csoportot jegyeztek be, új irodát nyitottak Désen, és további két új központ létesítését is tervezik Marosvásárhelyen, illetve Sepsiszentgyörgyön. A felújított kolozsvári központi épületet más ifjúsági szervezeteknek is rendelkezésre bocsátanak, ha igényelik. A FIKE, a "főiskolás szárny" bibliaórákat, nyelvklubokat, színjátszókört, játszóházat, filmklubot és irodalmi kört szervezett. Néhány éve már zeneszakosztály is működik az IKÉ-n belül. /Sándor Boglárka Ágnes: Hittel és felelősséggel az ifjúságért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./ "

"A határon túliak szülőföldön való tanulását támogatja továbbra is a magyar Oktatási Minisztérium - jelentette ki Hiller István államtitkár. "A határon túli magyarság érdekvédelmi szervezeteinek és pedagógusszövetségeinek kérésére az Oktatási Minisztérium jelentősen megszigorította a határon túli magyarok magyarországi tanulását az általános iskolákban és a gimnáziumokban, azáltal, hogy megszűnt az iskolák normatív támogatása a határon túli magyar tanulók után" - jelentette ki az államtitkár. "Nem nyugtatott meg az államtitkár úr válasza - jelentette ki Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke - Azáltal tudniillik hogy lehetőséget ad a Magyarországon élő román állampolgárok gyermekeinek a magyarországi érettségizésre, a szülők elvándorlását ösztönzi." /Gazda Árpád: Eltérő értékelés. Az otthon maradást támogatják? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának jan. 25-i kolozsvári ülésén az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács felvetette, hogy a magyarországi minisztérium határon túli magyarok főosztálya tervezetet készített, amelynek értelmében magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra a következő tanévtől azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000/2001-es tanév előtt kezdték magyarországi középiskolában. /A szülőföldön való tanulást támogatják. Bevonják a döntéshozatalba az érdekvédelmi szervezeteket is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Az RMDSZ Temes megyei elnöksége jan. 22-i ülésén megfogalmazta álláspontját az RMDSZ kongresszusa előtt a küldötteknek eljuttatott dokumentumcsomaggal kapcsolatban, amely az illetékes munkabizottság által elfogadásra javasolt alapszabály-módosításokat tartalmazza. Megállapították, hogy a tervezett módosítások egy szigorú hierarchiára épülő, homogén és centralizált egypárt lehetőségét teremtik meg. A módosításokkal a választójog szűkül, a választhatósági jog is feltételekhez kötött, a területi szervezetek autonómiája csökken. Az Operatív Tanács hatásköre tovább nő a többi döntéshozó testület rovására, ez helytelen. A Szövetségi Képviselők Tanácsát továbbra sem a közösség választja általános, titkos és közvetlen választás során, ez viszont legitimitását ássa alá. A Szövetségi Egyeztető Tanács továbbra sem az erdélyi magyar civil társadalom autonóm döntéshozó testülete, hanem képviselőik lojalitása a politikai vezetéshez. Helytelen, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság függetlensége megszűnik, politikai kontroll alá kerül. A parlamenti csoportban kötelezővé válik a pártfegyelem, ez sem fogadható el. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése vagy tartalmának teljes kiürítése végleges megosztást eredményezhet a magyar közösség soraiban. Mindezen korlátozó előírások szabályzatba ültetése ellen az elnökség a leghatározottabban tiltakozik. /Temesvári üzenet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28., Temesvári üzenet. =. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Jan. 28-án egyeztetés zajlott Ion Iliescu államfő és a parlamenti pártok képviselői között a Bukarestben, a Cotroceni Palotában, amelyen jelen voltak a Demokrata Párt (DP), a Román Humanista Párt (RHP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Nagy-Románia Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint az egyéb nemzeti kisebbségek képviselői. A megbeszélések során szó esett az Alkotmány módosításáról, s Szenátus tagjainak név szerinti választásáról, a parlamenti választásokról, valamint az államelnök mandátumának időtartamáról. A demokraták egyetértenek a parlamenti és az elnökválasztások elkülönítésével, a parlamenti választások 2005-ös megrendezésével, valamint a szenátus tagjainak név szerinti választásával, azonban elutasítják az államfői mandátum öt évre való meghosszabbítását. A Román Humanista Párt (RHP) támogatja a parlamenti - és elnökválasztások elkülönítését, az egykamarás parlament, a névre szóló szavazás és a 4 éves elnöki mandátum gondolatát. Lapzártakor még tartott az RMDSZ-szel folytatott tanácskozás. /Politikai pártokkal konzultált Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Minden kongresszusi küldött jelenlétére számítunk az RMDSZ-kongresszuson, amit természetesnek is tartok, ám azt nevetségesnek, sőt elfogadhatatlannak ítélem meg, hogy bármelyik küldött részvételét feltételekhez kösse - jelentette ki Takács Csaba ügyvezető elnök. Az RMDSZ politikusa Tőkés László püspök, tiszteletbeli elnök azon kijelentésére reagált, miszerint részt venne az RMDSZ kongresszusán, de csak akkor, ha a szövetség vezetői garanciákat nyújtanak azzal kapcsolatban, hogy az ülésen helyreigazító határozat születik a belső választások megrendezéséről. Takács Csaba emlékeztetett arra, hogy a belső választások kérdése szerepel a kongresszus napirendjén, hiszen az alapszabályzatot módosító tervezet szerint május 31-ig össze kell hívni a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT), tehát addig az időpontig le kell bonyolítani a belső választásokat. - Tőkés László tiszteletbeli elnök úr döntését helyesnek tartom, ha ezt azzal a szándékkal teszi, hogy bocsánatot kérjen a testület előtt azért a politikai magatartásért és kárért, amelyet az utóbbi években az RMDSZ-el szemben tanúsított, és amelyet a szövetségnek okozott - mondotta Takács Csaba. /P. A. M.: Tőkés László kérjen bocsánatot! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Jan. 28-án tárgyalta meg az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés második, átdolgozott változatát. A magyar országgyűlési küldöttség a dokumentum pontatlanságainak kiküszöbölése érdekében 17 módosító indítványt készül benyújtani a holland diplomata legújabb jelentéséhez, mert az az elsőhöz képest valójában nem tartalmaz lényeges változtatásokat. Hans Jürgens első munkaanyagát novemberben tárgyalta a jogi bizottság, s azt a döntést hozta, hogy a raportőrnek újabb dokumentumot kell készíteni a kérdésről, mielőtt azt a közgyűlés elé terjesztik vitára. Kelemen András, a jogi bizottság tagja jelezte: nem fogja javasolni, hogy a Jürgens-jelentés ebben a formában kerüljön a közgyűlés elé. Az országgyűlési képviselő rámutatott, hogy a raportőr továbbra sem tett eleget eredeti megbízatásának, amelynek alapján a magyar törvényt európai összefüggésben kellett volna megvizsgálnia. Az anyag már címében rosszul idézi a jogszabályt, etnikai eredetről beszél, holott a kedvezménytörvény az azonosság önkéntes vállalásán alapszik. A második jelentés nem veszi figyelembe a jogi bizottság tagjainak korábbi észrevételeit, és a holland jelentéstevő tavalyi budapesti látogatásának tapasztalatai sem tükröződnek benne. Fő hiányossága azonban az, hogy nem tesz összevetést az Európában érvényes hasonló törvények és jogszabályok között. Léteznek ilyen törvények a skandináv államok között, van jogszabály a dániai németek státusáról, a dél-tiroli multietnikumú közösség jogairól, s vannak hasonló jellegű szlovák és román jogszabályok is. /Az ET előtt a Jürgens-jelentés. 17 módosító indítványt nyújtanának be. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Kedvező eredménnyel zárult a magyar fél számára a kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés strasbourgi vitája. Tabajdi Csaba, az országgyűlési küldöttség vezetője rámutatott: a tizenhét magyar módosító javaslatból csupán egyet utasítottak el. A jelentéstevő elfogadta azt a korábban mindig elutasított szempontot, hogy a kedvezménytörvény az etnikai megközelítés helyett a magyar nemzetkoncepció alapját képező szabad identitásválasztást helyezi középpontba. Elfogadták az a módosítást is, mely nem csak a magyar kormányt szólítja fel a törvény módosítására, hanem minden érintett kormányt érdemi tárgyalásokra hív fel. Magyar kérésre pontosították azt a tényt is, hogy a törvényt nem minden, csak néhány érintett szomszédos kormány bírálta. A bizottság jan. 30-án ismét ülésezik, ekkor hoz végleges döntést a módosításokról. /Balogh Levente: Módosul a Jürgens-jelentés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./"

"Székelyudvarhely lakosságának több mint egynegyede követeli Szász Jenő polgármester menesztését, és egy erre vonatkozó referendum megrendezésének jóváhagyását kéri Mircea Dusa prefektustól. A Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület ezzel kapcsolatban egy 8253 aláírást tartalmazó listát nyújtott be jan. 28-án a Hargita megyei Prefektúrán. Az aláírók által felhozott indoklások között szerepel a székelyudvarhelyi utcák és járdák rossz állapota, a földtörvény alkalmazásának, valamint a tulajdonlevelek kiosztásának késése. Mircea Dusa prefektus elmondta, hogy a helyhatósági törvény alapján harminc napon belül ellenőrizni fogja a levélben foglalt állítások megalapozottságát és az aláírások valódiságát, az eredmények függvényében pedig javaslatot tesz a kormánynak a referendum megrendezésével kapcsolatban. Szász Jenő polgármester szerint ez a lépés nem egyéb idő-, pénz- és energiapocsékolásnál. "Ez az egyesület 2002 áprilisa óta gyűjti az aláírásokat, minden udvarhelyi lakást négyszer-ötször kerestek fel, és ha a lakosság egynegyede ellenem van, azt jelenti, hogy háromnegyede nem ért egyet velük. Engem többségi szavazással választottak meg, és ennek megfelelően viselkedem", szögezte le Székelyudvarhely polgármestere. /Szász Jenő menesztését követelik. Referendum jóváhagyását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör jan. 27-i összejövetelén Lakatos Róbert filmrendező volt a kör vendége. Legújabb alkotása, a Csendország dokumentumfilm néhány napja kapta meg a magyar filmkritikusok díját, dokumentumfilm kategóriában. A Csendország egy süket kisfiú történetét mesél el, aki fényképezni tanul, mivel a hangok világa elől elzárva kénytelen élni. /-fb.: Kakukktojás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Szamosújváron a Téka Ház, egy közösség találkozóhelye, olyan állandó lehetőségekkel (néptáncoktatás, táncház, szabadidős klub, könyvtár, videotéka, aerobic, játszóház, szórakoztató rendezvények, román táncház, irodalmi kör, informatika), amelyek máshol időszakosak. Az erdélyi magyarságnak a közművelődés értékeit kell átmentenie. Ezt a modellt igyekszik megvalósítani a Téka Alapítvány Szamosújváron. Tavaly is megrendezték hagyományossá vált rendezvényeiket: a VI. Mezőségi Találkozót, a VI. Nemzetközi Ifjúsági Néptánctalálkozót, IV. Gyereknéptánc-fesztivált, II. Betlehemes Találkozót, honismereti tábort stb. A Kaláka és Kenderkóc néptáncegyüttesek folytatták előadásaik bemutatását határokon innen és túl. Idén ünnepelik a Kaláka megalakulásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból a több mint 60 taggal rendelkező együttes gálaműsort mutat be. Az elmúlt év legnagyobb megvalósítása a Téka Szórványkollégium felépítése és átadása, az Apáczai Közalapítvány támogatásával. Az eredményhez hozzájárult a Téka-Kaláka alaptagok egész évi kemény munkája is. /A ház, ahová bárki "hazamehet" Tízéves a Téka-alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Borbély Tamás szót emelt: nem kell komcsizni. Ironikusan megjegyezte: "a harminc év fölöttiek hivatásos kommunisták voltak, annak idején el sem tudtuk képzelni hogy egy 45 éves derék munkás ne lett volna pufajkás." /Borbély Tamás borbelytamas@freemail.hu: Komcsik és sztereotípiák. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke e vele készült beszélgetésben megvonta az elmúlt esztendő mérlegét. 2002 szerinte a konszolidálódás éve volt, 2003 pedig a szövetségépítés éve lesz. Bérbe adták a Magyarok Világszövetsége Benczúr utcai székházát: néhány évig itt fog székelni a Kínai Népköztársaság nagykövetsége. A tavalyi küldöttgyűlés egyesítette az utóbbi tíz évben elkülönülő Kárpát-medencén belüli regionális tagoltságot, létrehozva az új, egyesült Kárpát-medencei Régiót. Az MVSZ figyelmét a Benes-dekrétumokra összpontosította. Több Európai Parlamenti képviselő megfogalmazta, hogy ezek a dekrétumok Európa szégyenét jelentik. Az MVSZ küldöttei strasbourgi és brüsszeli megjelenéssel, egyéni és csoportos, nyilvános meghallgatáson, fórumon, szemináriumon tárták a világ elé a dekrétumok máig tartó hatását. Patrubány Magyar Kiáltványnak nevezte a fehér könyvet, melyet tavaly november 7-én, az Európai Parlament épületében nemzetközi sajtótájékoztató keretében, mutattak be. A könyv előszavát az Európai Parlament egyik frakcióvezetője írta. A Fidesz vezette kormánykoalíció 2000 decemberében az MVSZ-től megvonta az évi több mint kétszázmillió forintos állami támogatást. Patrubány szerint további másfél esztendőbe telik, amíg saját forrásaikat sikerül kialakítaniuk. Makkay József megkérdezte: a nemzeti értékeket valló Orbán-kabinet miért üzent hadat a Magyarok Világszövetségének? Patrubány szerint ezt tőlük kellene megkérdezni. A Medgyessy-kormány képviselői viszont fogadták őket, tárgyaltak velük. A kormány képviselői hivatalos tárgyalás keretében elmondták, hogy Csoóri Sándor, az MVSZ volt elnöke és néhány más, külföldi szereplő követelte az MVSZ tovább tartó "kiéheztetését". - Az MVSZ által kidolgozott külhoni magyar állampolgárság törvénytervezete az elmúlt két év alatt nem került az Országgyűlés elé. Helyette elfogadták a kedvezménytörvényt, amelyről azóta kiderült, hogy nem oldja meg a külhoni magyarság gondjait. Patrubány kifejtette: a Magyarok Világszövetsége elérkezettnek véli az időt arra, hogy elkezdődjék a külhonban élő magyarok önmegszámlálása, hogy ne csak megkérdőjelezhető hitelességű források álljanak a rendelkezésre. Patrubány szerint Markó Bélának és csapatának fel kellett volna állniuk, és át kellett volna adniuk helyüket másoknak a népszámlálás eredményeinek közzétételekor. Patrubány úgy látja: a két ország kormánya összefog azért, hogy az RMDSZ élére újraválasszák Markó Bélát. A kongresszus előtt a szervezetnek önvizsgálatot kellene tartania. Patrubány sorolat az RMDSZ súlyos mulasztásait. /Makkay József: A Magyarok Világszövetsége hű marad eredeti céljaihoz. Beszélgetés Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott a Krónikának. A legnagyobb bajnak azt tartja, hogy az RMDSZ elszakadt azoktól a szellemi, politikai, erkölcsi gyökerektől, amelyek létrejöttét eredményezték. Egykor az RMDSZ volt a rendszerváltozáshoz a legközelebb álló politikai alakulat, ma viszont a szövetség áll a legközelebb a rendszerváltozást nagymértékben megtagadó posztkommunista Szociáldemokrata Párthoz (PSD) és kormányához.Az 1992-es kolozsvári autonómianyilatkozat hatására az RMDSZ brassói kongresszusa elfogadta a belső önrendelkezési elvet, az autonómiapolitikát, a szövetség vezetése azonban fokozatosan eltávolodott tőle. Az irányváltás döntő mozzanatát a neptuni tárgyalások jelentették. Ezek előrevetítették a hatalommal való elvtelen kiegyezés alternatíváját. A püspök hangsúlyozta, hogy ki kell mondani: folyik Erdély románosítása, folyik a karhatalom és az ortodoxia betelepítése. A "magyarországi kormánypártok közelebb állnak az ellenfeleinkhez, mint hozzánk, határon túli magyarokhoz". Gazda Árpád fölvetette, hogy Tőkés László az utóbbi időben az SZKT ülésein sem volt jelen, pedig ott nagyobb hatásfokkal érvényesíthette volna elképzeléseit.A püspök úgy látta, hogy az RMDSZ kényszerpályára tereli, ha csak az SZKT-n és az Operatív Tanácsban és kizárólag a hivatalos keretek között próbálja érvényesíteni politikai álláspontját. A bírósági beperlést így indokolta: " Abszurd módon az elnyomó hatalom igazságszolgáltatásától kellett kérnem, hogy az RMDSZ-t a maga által szabott pályára, a törvényesség útjára terelje."/Gazda Árpád: Meg kell állapítani a valós diagnózist. Interjú Tőkés László tiszteletbeli elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"A kormánypárt Bihar megyei vezetőinek nincs kifogásuk az ellen, hogy a római katolikus püspökség még a Legfelsőbb Bíróság ítéletének megszületése előtt birtokba vegye a Barokk Palota egy részét - jelentette be Ioan Mang, a PSD Bihar megyei szervezetének szóvivője.Az ügyet az RMDSZ vetette fel a két párt közötti legutóbbi tárgyalás alkalmával. A püspökségnek kezdettől fogva az volt a kérése, hogy első lépésben kapja meg a palota azon szárnyát, melyben a kápolna van. Itt kapna helyet Tempfli József rezidenciája, valamint a püspökség, jelenleg néhány szűk Kanonok sori irodában szorongó adminisztrációja. A Barokk Palota fennmaradó részét az átmeneti időszakban továbbra is a Kőrösvidéki Múzeum használhatná, bérleti díj nélkül. Aurel Chiriac, a Kőrösvidéki Múzeum igazgatója nem ért egyet a palota ideiglenes, a püspökség és a múzeum közötti megosztásával. /Pengő Zoltán: Részben átadnák a püspöki palotát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"Jan. 29-én a szucsávai bíróság Gheorghe Funar polgármester számára kedvezőtlen döntést hozott. A bíró úgy ítélte, a városvezető megsértette és rágalmazta a városi rendőrparancsnokot, ezért első tettéért két, a másodikért pedig ötmillió lejes bírságot szabott meg. A bíróság ugyanakkor 30 millió lejes erkölcsi kártérítést ítélt meg Teodor Pop Puscas rendőrparancsnoknak. Gheorghe Funar több ízben nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette a városi rendőrparancsnokot. /K. O.: Pénzbüntetésre ítélték a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"A múlt hét végén a magyar nyelvi képzésről tartottak konferenciát Kolozsváron. A romániai magyarság 35-40%-a anyanyelvének használatában sérült, kulturális identitásában fokozottan veszélyeztetett. További legalább 3-400 ezer olyan nyelvvesztes, de a magyar származás tudatával még rendelkező ember is él a régióban, aki első, második vagy harmadik nemzedékbeli asszimilált. Szükséges tehát a magyar nyelvi és kulturális rehabilitációs képzési folyamat gyakorlatba ültetése, erre kell megoldást keresni. Egy másik konferencia Székelyföldön zajlott, amely főleg Hargita és Kovászna megyei középiskolás magyar diákok román nyelvoktatásának gondjaival foglalkozott. Szatmárnémetiben vajon hányan lesznek olyanok, akik a közös ügyért akarnak tenni valamit az RMDSZ kongresszusán? /Ördög I. Béla: Hozzáállások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeumban fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. "Ezen falmaradvány, valamint a felfedett sírok alapján megállapítható, hogy a XII. század elején Csíkban már állt egy templom, és melléje temetkeztek" - hangzott el. Az eddigi munka anyagi költségeit a csobotfalvi plébánia fedezte, ők pedig lelkesedésből végezték a munkát. Pályázni szeretnének, hogy megszerezzék az ásatások folytatására szükséges pénzt. /Kiss Edit: Árpád-kori falmaradvány. Beszámoltak a csobotfalvi ásatásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"A 2002/2003-as tanév előtt Magyarországra átiratkozott erdélyi tanulók továbbra sem kaphatnak állami támogatást a magyarországi felsőfokú oktatáshoz. Ebben a tanévben 1789 erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Ehhez hozzá kell számítani 413 szakiskolást és másfél ezernyi általános iskolást. A magyar felsőoktatásban összesen 3090 romániai magyar hallgató tanul, ezeknek döntő többsége nem kap ösztöndíjat. Közülük sokan olyan szülők gyermekei, akik most intézik áttelepedésük formaságait, sokan származnak olyan erdélyi szórványvidékről, ahol csak román iskola van. Sylvester Lajos figyelmeztetett: "Vegyük észre: elképesztően rossz az erdélyi magyar társadalmi közérzet." A kolozsvári ügyek, a marosvásárhelyi feliratháborúk, Bernády György emléktáblájának levétele, a gyulafehérvári Batthyaneum ügye, a sok ezer hektáros székelyföldi erdőterületek moldvai bitorlása, Wass Albert és szellemi pártfogóinak üldöztetése, Reiner Antal fizikai, anyagi és lelki tönkreverése. /Sylvester Lajos: Agybaj vagy agyelszívás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./ "

"Tibori Szabó Zoltán a kongresszus előtt beszélgetett Markó Bélával, az RMDSZ elnökével.Markó szerint az RMDSZ ma sokkal stabilabb, mint ahogyan ezt az RMDSZ-en belül egyesek láttatni próbálják és "befolyással tud lenni a romániai belpolitikai folyamatokra, Románia és Magyarország viszonyára." 1996 óta "fokozatosan megkezdődött annak a visszavétele, amit tőlünk nyolcvan esztendőn át elvettek." Ha a közösség politikailag is egységes tud maradni, akkor bízom abban, hogy válaszolni tud majd az új kihívásokra. Markó hangsúlyozta az egységes fellépés fontosságát. Tőkés László püspökről kijelentette: "nem vagyok összeveszve a tiszteletbeli elnökkel, tehát így kibékülni sem nagyon tudok." Azzal, hogy Tőkés László "a bukaresti bíróságon beperelt minket, azt jelenti, hogy felrúgott minden eddigi íratlan törvényt az RMDSZ-en és az egész közösségen belül." Markó hangsúlyozta: "Románia és Magyarország kapcsolatai ma már olyanok, hogy elképzelhető egy miniszterelnöki találkozó az RMDSZ kongresszusán." Szerinte ez jelzi, hogy az RMDSZ súlya is növekedett Románia és Magyarország megítélésében. /Tibori Szabó Zoltán: Mi vagyunk a közösségért, s nem fordítva. Kongresszus előtti beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült interjúban leszögezte: az RMDSZ vezetősége kritikus helyzetbe sodorta a szövetséget azáltal, hogy saját programját figyelmen kívül hagyva, saját kongresszusi határozatait félretéve, a belső pluralizmust és törvényességet nem tartva tiszteletben, egy, az autonómia-politikával ellentétes, a hatalommal együttműködő politikát követ. A belső választásokat halogatják, emiatt az RMDSZ jelenlegi vezetősége nem tartható legitimnek. A püspök veszélyesnek érzi azt a törekvést, hogy a legitimitásában meggyengült RMDSZ a magyar és a román kormányfő meghívásával akarja a kongresszust hitelesíteni. Az RMDSZ kongresszusával egyidőben lesz Szatmárnémetiben az egyházkerület rendkívüli közgyűlése is. Ez nem ellenrendezvény, szögezet le, inkább arról fognak beszélni az egyházkerületi közgyűlésen, amiről a kongresszusnak szólnia kellene. Tőkés szerint egyszer majd megköszönik neki, hogy képviselte a magyarság nemzeti érdekeit és a szövetség belső demokratikus értékeit. /Papp Annamária: Egyszer majd megköszönik... Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Az Európa Tanács (ET) legnagyobb parlamenti frakciója, a szocialisták jan. 30-án támogatásukról biztosították azt a magyar álláspontot, hogy az ET következő, áprilisi ülésszakán ne tűzzék még napirendre a kedvezménytörvényről szóló, a magyar jogszabályt bíráló Jürgens-jelentést. A szocialista frakció ülésén a román küldöttséget kivéve minden felszólaló támogatta a magyar javaslatot, amelyet Hegyi Gyula magyar képviselő terjesztett elő. Közben Budapesten bejelentették, hogy elkészült a módosított státustörvény normaszövege, s arra Brüsszelben is rábólintottak. Maradna a magyar igazolvány és a kedvezmények, csakhogy az oktatási támogatásokat például a kedvezményezettek alapítványok útján kapnák meg, s ezekre a pénzekre az egygyermekes családok is pályázhatnának. Bővítenék ugyanakkor az utazási kedvezményeket is. Jan. 30-án a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetségi (VMSZ) is kezdeményezte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) haladéktalan összehívását, szorgalmazva azt is, hogy a Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszer miatt mihamarabb megbeszélések kezdődjenek a magyarországi illetékesekkel. A VMSZ szerint a törvény módosítása során kizárólag a velencei bizottság ajánlásai és a legutóbbi MÁÉRT-én közösen kialakított álláspontok jöhetnek szóba. A párt elfogadhatatlannak tartja a törvény további bárminemű megnyirbálását. A Magyar Demokrata Fórum bejelentette: kizárólag a MÁÉRT 2002 novemberi közös zárónyilatkozatában foglaltak szerint tartja lehetségesnek a kedvezménytörvény módosítását. /Elkészült a státustörvény új normaszövege. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Nov. 30-án a Romániát és Magyarországot érintő természeti katasztrófák hatékony kivédésére dolgozott ki egyezményt Bukarestben a román és magyar belügyminisztérium szakértői csoportja. A készülő román-magyar katasztrófaegyezmény kitér a kétoldalú programokra és projektekre. A magyar minisztériumi csoport tagja lesz Salgó László országos rendőrfőkapitány is, aki a román országos rendőr-főkapitányság vezetőivel a két ország közti kormányközi egyezményben rögzített, bűnüldözési területen elért eredményeket, illetve a két állam hatóságai közti együttműködést tekinti át. /Incze Ferenc: Közös katasztrófavédelem= Krónika (Kolozsvár), jan. 31./"

"Borsos K. Lászlót, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott: megyei szervezetük a novemberi megyei tisztújító választáson már eldöntötte álláspontját a kongresszussal kapcsolatban, javasolta Markó Bélának, mint országos elnöknek a megválasztását. Fontos, hogy a települési önálló szervezetek egyre több információt és egyre több lehetőséget kapjanak arra, hogy gondjaikat a közös programtevékenységbe befoglalhassák. Legfontosabb az RMDSZ egységének megtartása. /Balázsi-Pál Előd: Megőrizni az RMDSZ egységét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Etnikai alapú diszkrimináció Mohácsek Ákos iskolaigazgató szerint, hogy Maroshévíz magyar tannyelvű oktatási intézményei ugyanazt az összeget kapják az idén, mint amekkorát a tavaly elköltöttek. Niculae Baciu polgármester a Krónikának elmondta: Mohácseknek "részben igaza van", és ő mindent megtesz azért, hogy a dolgok jó irányba forduljanak. Legutóbbi ülésén a maroshévízi önkormányzat véglegesítette azt a költségvetés-elosztást, mely a város tanintézményeinek 2003-as fenntartási költségeit állapítja meg. Az elosztás nem az intézményvezetők költségvetési tervezete alapján történt, hanem az e célra megszavazott közös alapból minden iskola az általa a tavaly elköltött összeget kapja meg az idén is. Mohácsek Ákos városi tanácsos, a Kemény János Iskola igazgatója közölte, előzőleg nem volt egyeztetés. A tanácsi határozat értelmében a település egyetlen magyar iskolája tavaly előirányzott költségvetésének 68 százalékát, a magyar óvoda pedig 50 százalékát kapta meg. Ezzel szemben egyes román tanintézmények a 2002-ben előirányzott összegek fölött költekezhettek, és az idén is a tavaly elköltött summáknál nagyobb költségekre kaptak jóváhagyást. "Ez a leosztás egy újabb diszkrimináció a város magyar ajkú kisebbségével szemben" - szögezte le Mohácsek, aki a tanácsülés utáni beadványaira magyarázatot még nem kapott. Niculae Baciu polgármester elmondta, ő döntött úgy, hogy a tanintézmények a tavaly elköltött összeget kapják meg, mivel a városnak jelenleg igen szűkös a költségvetése. /Gergely Edit: Több pénz a román iskoláknak. Etnikai megkülönböztetés Maroshévízen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./"

"Tíz évvel ezelőtt jött létre a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Huszonegy nyárádmenti értelmiségi kezdeményezésére alakult meg 1993-ban a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Legjelentősebb célként a vidék szellemi, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységének a fellendítését tűzték ki. Az alapítványt tíz éven keresztül Adorjáni Árpád tanár vezette, akinek leköszönését követően Csíki Sándor megbízott elnökként lépett a helyébe. Az alapítvány legnagyobb eredménye, hogy sikerült elfogadtatni a budapesti Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti karát. Ugyanakkor 130 tagú gyermek-tánccsoport alakult, jelentős támogatást nyújtottak a vidék továbbtanuló fiataljainak, a helyi általános iskolát és gimnáziumot könyvekkel, számítógépekkel és egyéb oktatási felszerelésekkel látták el. Segítséget nyújtottak a helyi művelődési otthon tatarozásában, ők biztosították a Kiss Hajnal és László János tanárok által rendezett irodalmi vetélkedők, estek, megemlékezések anyagi hátterét. Visszaállították Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát a község főtéri parkjába. A községben megalakult Bocskai István Közművelődési Egyesület, a Bocskai Dalkör és a többi civil szervezet egy "lelki Bocskai-szervezetbe" kell, hogy tömörüljön. /Antal Erika: Kulturális lendület Nyárádszeredán. Tízéves a Bocskai Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./ "

"Elhunyt Mócsy T. László /Kolozsvár, 1927. aug. 17. - Kolozsvár, 2003, jan. /, aki a Bolyai Tudományegyetemen a jogi tanszék oktatója volt az önálló magyar egyetem megszüntetéséig. Életpályája középpontjába a bűnügyi nyomozástan került. Szakmai tájékozottsága mégis igen sokrétű volt, hiszen büntetőjogot, alkotmányjogot, emberi jogokat és sajtójogot is oktatott. Publikációi, egyetemi jegyzetei, tan- és szakkönyvei jobbára a kriminalisztikával foglalkoztak; szaktanulmányai római büntetőjogi, törvényszéki orvostani, grafológiai, valamint grafotechnikai kérdéseket tárgyaltak. Közíróként több magyar és román nyelvű folyóirat, napi- és hetilap szerkesztőbizottsági tagja, valamint munkatársa volt. Festő- és fotóművészettel is foglalkozott. Díjnyertes fotóin kívül számos s igényes miniatűrt is alkotott. /Szász Alpár Zoltán: Mócsy T. László (1927-2003). = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./1993-tól a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, 1995-től a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen politológiai karán a magyar nyelvű újságírói szak tanára."